A spárga szezonja általában április végétől június közepéig tart, és sajnos az egyik legromlandóbb zöldségféle, ezért érdemes kihasználni, amíg elérhető és fogyasztható. Íze jellegzetesen kellemes, érdekes és dekoratív külsejével a legegyszerűbb ételt is feldobja. Az emberiség évezredek óta ismeri és fogyasztja, már az ősi időkben is igazi csemegeként tartották számon könnyű és zamatos íze miatt. A spárga egy évelő növény, amely a liliomfélék családjába tartozik. Érdekesség, hogy a spárga rendkívül igénytelen növény: homokos, jól vízelvezető talajt kedvel, és akár 15-20 évig is teremhet egyetlen ültetés után.
A spárga története és fajtái
A spárga valószínűleg a Földközi-tenger medencéjéből származik. Már az ókori Egyiptomban és Görögországban is ismerték. Első írásos nyoma Hippokrátesz munkájában lelhető fel az i.e. 460-370 körüli időből. A kezdetekben inkább gyógynövényként használták, majd ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, elsősorban a gazdagok előételeként. Európában a XVI. és XVII. századtól kezdve jelent meg mint termesztett kerti növény. Igazi luxus ínyencségnek számított. XIV. Lajos francia király a spárgát a „zöldségek királyának” nevezte és még üvegházakat is építtetett, hogy egész évben hozzájuthasson. Üzemi méretű termesztése és exportálása a 20. században kezdődött. Magyarországon április közepétől június végéig kapható két fő fajtája: a zöld és a fehér.
Zöld spárga: A legelterjedtebb fajta, amely napfényben fejlődik, így klorofillban gazdag. Íze karakteres, kissé diós aromájú. Több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb. A zöld színű spárga klorofillban is bővelkedik, ami a máj méregtelenítésében és tehermentesítésében kap fontos szerepet. A klorofill javítja a szervezet oxigénellátását, gátolja a fertőzések kialakulását, így az emberi szervezet számára is biztonságos „fertőtlenítőszer”. Megfelelő mennyiségben, alkalmas a baktériumok, a penész és a sarjadzó gombák, például a Candida közömbösítésére.
Fehér spárga: A földdel való betakarás vagy speciális árnyékolás révén fejlődik, így nem éri napfény, és nem képződik benne klorofill. Ennek köszönhetően puhább, édeskésebb ízű, és gyakran ünnepi étkezések különleges eleme.
Lila spárga: Ritkább fajta, amely antocián nevű antioxidánstól kapja különleges, bíbor színét. Íze enyhén édesebb, és nyersen is fogyasztható salátákban.
15 spárgafajta a világon.
Gazdag tápanyagtartalom: igazi szuperélelmiszer
A spárga fitonutriensekben, tápanyagokban igen gazdag. Találhatunk benne A-, C-, E- és K-vitamint, a B-vitamincsalád több tagját, vasat, folsavat, kalciumot, káliumot, cinket, magnéziumot, szelént, mangánt és foszfort is. K-vitaminból 40 gramm spárga fedezi a napi ajánlott bevitelt. Mindezek mellett jelentős a vas-, kálium-, A-vitamin-, foszfor-, magnézium- és kolintartalma, ennek köszönhető, hogy a spárga egészségvédő szuperélelmiszerként, több irányból támogatja szervezetünk működését. A spárga kedvelőinek eddig is népes tábora volt, ám most újabb rajongókra tehet szert. Ezt a tavaszi zöldséget ugyanis nemcsak az íze miatt érdemes fogyasztani, antioxidánsainak köszönhetően az egyik leghatékonyabb öregedésgátló zöldség, ráadásul gyulladások ellen is hatékony. Az egészségvédő spárga az egyik első tavaszi zöldség, bőségesen tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat és értékes aminosavakat, ugyanakkor szinte kalóriamentes. Fogyasszunk belőle minél többet, hiszen segít feltölteni szervezetünk kiürült tápanyagraktárait, ráadásul kiváló antioxidáns.
Az antioxidánsok ereje és az öregedés lassítása
A spárga magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően például megakadályozhatja, hogy az úgynevezett szabadgyökök károsítsák a sejtjeinket, ezzel pedig hozzájárulhat az olyan súlyos betegségek megelőzéséhez, mint a kardiovaszkuláris problémák vagy a diabétesz. Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek (így a spárga is) csökkenthetik az emlő-, a tüdő- vagy a bélrendszeri daganatok rizikóját is. A szabadgyökök, illetve az oxidatív stressz az öregedést is gyorsítja, tehát spárgát annak is érdemes fogyasztania, aki szeretné minél tovább megőrizni a fiatalságát. Az antioxidánsok egyedi összetétele a titka a spárga kimagasló revitalizáló hatásának, sokan a leghatékonyabb fiatalító zöldségnek tartják. Ha az időben nem is repít vissza, az bizonyos, hogy oldja a feszültséget, segítségével fittebbnek érezzük magunkat. A spárgában lévő glutation nevű antioxidáns kutatások alapján lassítja az öregedés folyamatát. A spárga által biztosított folát pedig a B12-vel együttműködve segíthet az öregedéssel járó mentális hanyatlás megelőzésében. A spárga antioxidáns összetevői - elsősorban a glutation, a rutin, a C- és E-vitamin, a szaponinok, illetve a poliszacharidok - hatékonyan támogatják szervezetünk védekezőképességét, ösztönzik az immunsejtek termelődését, valamint megkötik a rákot, gyulladásokat, szívbetegségeket okozó, és a sejtek öregedését felgyorsító szabad gyököket.
Az emésztés javítása és a bélflóra támogatása
A spárga nagyon jót tesz az emésztésünknek, többek között magas rost- és víztartalmának köszönhetően. A spárgás ételek csökkenthetik a puffadást és a székrekedést és hozzájárulhatnak az egészséges bélmozgásokhoz. Ráadásul a zöldség egy inulin nevű prebiotikumot is tartalmaz, mely táplálja a vastagbélben élő, jótékony hatású baktériumokat. A spárga nagyszerű méregtelenítő, diétás rostjai megtisztítják a vastagbelet, a bélmozgások ösztönzésével támogatják az ürítést, segítenek megszüntetni a székrekedést és a hasmenést. Mivel a spárga rostjai, valamint hozzájárulnak a bélflórát felépítő jótékony probiotikus baktériumok szaporodásához, az emésztést is javítják: ezek a baktériumok ugyanis többek között emésztőenzimeket termelnek. Az Ohiói Állami Egyetem kutatása szerint a spárga inulin-tartalmának köszönhetően is javítja az emésztést. Az inulin egy prebiotikum, ami támogatja és aktivizálja a bélflóra egészséges baktériumait, melyek javítják a tápanyagok felszívódását.
Jótékony hatás az idegrendszerre és a mentális egészségre
A B-vitaminokban és folátban gazdag spárga az idegeinkre is jótékonyan hathat. Ezek a mikrotápanyagok nélkülözhetetlenek például az agyban végbemenő öregedési folyamatok lassításához. A spárga rendszeres fogyasztása pedig a különböző neurodegeneratív betegségek megelőzésében is szerepet játszhat, vagyis csökkentheti például a Parkinson- és az Alzheimer-kór rizikóját. Az aszparaginsav a legfontosabb aminosavak egyike. Szerepe a központi idegrendszer védelmében van, fontos neurotranszmitter (ingerületátvivő) az agyban. Segíti a hangulatingadozások elkerülését, így mind az extrém idegesség, mind az extrém nyugalom kialakulását meg tudja előzni. Az urea és a Krebs-ciklus közti elemet képezi, mely méregtelenítő hatású aminosavat képez és részt vesz az ammónia eltávolításában.
A spárga szerepe a terhesség alatt és a férfiak termékenységében
A kismamáknak, illetve a gyermeket tervezőknek is javasolt a spárga fogyasztása, a benne található vitaminok és ásványi anyagok (főként a folát és a vas) ugyanis hozzájárulnak az egészséges magzati fejlődéshez, csökkenthetik a fejlődési rendellenességek és a koraszülés kockázatát is. A spárga világrekordernek számít folsavtartalmában. Minden grammjában 1 mikrogramm van, ami azt jelenti, hogy 10 deka spárga fedezi az egész napi folsavszükségletünket. A folsav egyike a testünk működéséhez szükséges legsokoldalúbb vitaminoknak és a vízben oldódó B-vitaminok közé tartozik. Szervezetünk működése szempontjából létfontosságú, hiszen a sejten belüli anyagcsere-folyamatokhoz van rá szükség. Jelenléte hozzájárul a száj nyálkahártyájának és az emésztőrendszer épségének megőrzéséhez. A folsav a B12-vitaminnal együttműködve a sejtek szaporodása, növekedése mellett a vérképzésben is fontos szerepet játszik. Felelős a vörösvértestek ép formájáért, a fehérvértestek és a vérlemezkék képzéséért. Csökkenti a vetélési és koraszülési hajlamot. A folsav a férfiaknál az egészséges spermiumok képződésében játszik kulcsszerepet, olyannyira, hogy még a nemzőképességre is hatással van. A folsavval jól ellátott férfiaknál kisebb az esélye az abnormális spermiumok termelődésének. A folátok csökkentik egy kromoszómahiba, az ún. aneuploidia előfordulását a spermiumokban. Ez az emberben kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességeket okoz, illetve az életképesség csökkenésével is járhat. A születendő kisgyermek egészségének szempontjából tehát nemcsak az anya, de az apa étkezési szokásai is szerepet játszhatnak. Mivel ez a molekula hőérzékeny, a melegítés során elbomlik, így a főtt ételek nem, vagy alig tartalmazzák. Emiatt is nagyon fontos naponta gondoskodni a megfelelő folsavbevitelről. A nők többsége az egészséges étkezés során kb. 0,2 mg-ot visz naponta szervezetébe. Ez az ajánlott adagnak csupán a fele.
Vízhajtó hatás és vesetámogatás
A spárga egyik legismertebb hatása, hogy fokozza a vizelet termelődését, kiválasztását, vagyis természetes vízhajtó. Ennek köszönhetően csökkentheti például a húgyúti fertőzések rizikóját, megelőzi a kellemetlen puffadást és ödémásodást, általánosságban javíthatja a komfortérzetünket. A spárgás ételek fogyasztását kísérő egyik jellegzetes "mellékhatás" a vizelet szagának erősebbé, kellemetlenebbé válása, ez azonban nem veszélyes, nem jelez semmilyen egészségügyi problémát. A spárgát mindenekelőtt vese és hólyagpanaszok esetén javasolják. Hat a vesékre és a mirigyekre, ezáltal serkenti az anyagcserét. Felszámolja a húgyúti betegségeket. A spárga kiváló vízhajtó, ami elősegíti a vesék megtisztítását. A benne található aszparginsav fokozza a nátrium kiürülését a szervezetből, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a magas vérnyomás kockázatát. Aki azonban hajlamos a vesekőre, mégis inkább jobb, ha lemond a finom spárgáról, mert esetükben fájdalmas köszvényes rohamok léphetnek fel. Ez esetben legjobb, ha orvosunkat megkérdezzük, milyen gyakran fogyaszthatunk spárgát. A spárga enyhe vízhajtó tulajdonsággal rendelkezik, ennek köszönhetően igen kedvező befolyást gyakorol a keringési rendszerre. Régen a vesekő természetes eltávolítójaként is alkalmazták.
A vesegyulladás biztos jele, amikor vért találnak a vizeletben. Természetesen ilyen esetekben a leghatásosabb gyógyszer a nyers spárga-lé, vagyis a vesében levő húgysavkő kioldása. Ne feledjük azonban, hogy a spárga-lé erős szer, naponta háromszor fél dl-nél többet nem fogyaszthatunk, azt is keverve más lével. S magától értetődik, hogy ilyen esetekben jobban oda kell figyelnünk a táplálkozásunkra és a kellő mennyiségű folyadékbevitelre.
Szív- és érrendszeri egészség
A spárga több okból is jót tesz a szív egészségének. Nagyon gazdag K-vitaminban, ami fontos szerepet tölt be a véralvadás folyamatában. Magas B-vitamin tartalma segít a homocisztein nevű aminosav szabályozásában - ha sok homocisztein van a vérben, az fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A spárgában emellett sok rost is található, ami bizonyítottan hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez, így segíti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. Végezetül a spárga gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is védi a szívet a megbetegedésektől. Szintén szívvédő tulajdonságát erősíti jelentős káliumtartalma, valamint az is, hogy a spárga rostja segítenek normalizálni a vérnyomást. A gyökereinek főzete és forrázata a magas vérnyomásos betegek szívritmus szabályozásában hasznos segítség.
Cukorbetegség megelőzése
A British Journal of Nutrition szakfolyóiratban 2011-ben megjelent kutatás szerint a spárga kontrollálja a vércukorszintet, és serkenti a glükóz felszívódását segítő hormon, az inzulin termelődését. Rendszeres fogyasztása így igen hasznos fegyvernek bizonyulhat a cukorbetegség elleni harcban. Alacsony kalóriatartalmú, miként cukrokban és szénhidrátokban is szegény.
Immunrendszer erősítése és rákellenes hatás
Ha rendszeresen eszünk spárgát, biztosak lehetünk benne, hogy immunrendszerünk működése is javulni fog. A spárga antioxidáns összetevői - elsősorban a glutation, a rutin, a C- és E-vitamin, a szaponinok, illetve a poliszacharidok - hatékonyan támogatják szervezetünk védekezőképességét, ösztönzik az immunsejtek termelődését, valamint megkötik a rákot, gyulladásokat, szívbetegségeket okozó, és a sejtek öregedését felgyorsító szabad gyököket. Az immunrendszer erősítéséhez a rostok a bélflóra egyensúlyának fenntartásán keresztül is hozzájárulnak. A krónikus oxidatív stressz és gyulladásos folyamatok fontos tényezők a rákos megbetegedések kialakulásában. Mindkettő elkerülhető az antioxidáns és gyulladáscsökkentő tápanyagok megfelelő bevitelével - ezekben a spárga igen gazdag, ezért több tudományos vizsgálat is foglalkozott már rákellenes hatásával. Rendszeres fogyasztása megelőzheti a daganatos megbetegedések kialakulását. Rákellenes hatóanyaga az E-vitamin, mely nemcsak antioxidáns hatású, hanem ingerli az immunrendszert is, ezzel serkenti a daganatos sejtek elpusztítását. Egy másik védőanyaga a szelénium. Ha az E-vitamint a szeléniummal együtt vizsgáljuk, akkor antioxidáns hatása kifejezettebb. A legújabb kutatások szerint a rák egyes fajtáinak kialakulását is képes gátolni.
Méregtelenítés és májvédelem
Tavasszal különösen fontos a méregtelenítés, hiszen a hideg hónapokban, a tápanyagokban szegény táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt, megnő a szervezetben a lerakódott mérgek és káros salakanyagok mennyisége. Ez a különleges zöldség nagyszerű méregtelenítő, diétás rostjai megtisztítják a vastagbelet, a bélmozgások ösztönzésével támogatják az ürítést, segítenek megszüntetni a székrekedést és a hasmenést. Mivel a spárga rostjai, valamint hozzájárulnak a bélflórát felépítő jótékony probiotikus baktériumok szaporodásához, az emésztést is javítják: ezek a baktériumok ugyanis többek között emésztőenzimeket termelnek. Kiváló vízhajtó, ami elősegíti a vesék megtisztítását, míg a zöld spárga magas klorofilltartalma a máj méregtelenítésében és tehermentesítésében kap fontos szerepet. Koreai kutatók megállapították, hogy a spárga kivonata megvédi a májsejteket az alkohol okozta károsodástól.
A vér sav-lúg egyensúlyának helyreállítása és bőrproblémák kezelése
Lúgos tartalma miatt fogyasztása ajánlatos mindenki számára, mert helyreállítja a vér sav-lúg egyensúlyát. Ezt a tulajdonságát az asparagine nevű lúgnak köszönheti, amiből nagy mennyiséget tartalmaz. A spárga vízhajtó, jótékony hatással van többek között a szívműködésre, májra, lépre, tüdőre és a bőrre. A pattanásos bőr legtöbbször a tizenévesekhez kötődik. Ez az a kor, amikor amúgy is megbomlik a szervezet rendje. Ha ehhez társul a túlzott rossz minőségű étel és ital (pl.: Cola) fogyasztása amik sok máson kívül sok cukrot is tartalmaznak, a vér savassá válik, ami nemcsak a bőr minőségére és állapotára hat, de az egész szervezetre. A spárga-lé rendkívül gazdag fémben, ami a vér lúgosítását szolgálja. Szinte minden bőrproblémát így az ekcémát is a vér elsavasodása okozza. A bőrünk a legnagyobb szervünk, amely a káros anyagok kirekesztésére szolgál. A túlzottan savas vér a bőrön különféle rendellenességet idéz elő. A vér semlegesítésével, többek között spárga-lével gyógyíthatjuk ezeket a rendellenességeket is.
Reumatikus fájdalmak és köszvény enyhítése
Folyamatos használata csökkentheti, de meg is szüntetheti a reumatikus fájdalmakat, valamint a köszvényt és a vértisztítás következtében a bőr is megtisztul. Mint tudjuk, a túlzott húsfogyasztás következtében a húsban levő húgysavkő kicsapódik és lerakódik a szervezet csuklóiban az izomzatban, állandóan vagy időszakosan ingerli környezetét. Idősebb korban nem is szükséges sok húst fogyasztani, hogy megjelenjenek ezek a fájdalmak. A nehezen emészthető fehérjéből a húgysavkő így nem távolodik a szervezetből, hanem lerakódik az izmokban, valamint a prosztata környékére. Többek között ezért van az, hogy egy bizonyos kor után - amikor meggyengül az emésztés - jelentkeznek a prosztata problémák. Ha a vesében hosszú időn át folyamatos a húgysavkő lerakódás, krónikus vesegyulladás léphet föl. Ezt számos tünet előzi meg, amelyek természetesen mellőzve lettek, mert tovább folytatódott a mértéktelen táplálkozás, amit az elhízás kísér. A tünetek lehetnek reumatikos fájdalmak, és vesefájdalom, amikor még kisebb a lerakódás. Ha nem figyelünk oda, a lerakódás folytatódik, eldugulhatnak a vese finom csatornái és gyulladásba jön a vese. A kísérő tünet pedig a test különböző részeiben, így a végtagokban felhalmozódó folyadék, amit a vese nem tud kibocsátani a szervezetből.
Fogyókúra és anyagcsere támogatása
A spárga - ami, bármilyen fura, de a fokhagyma távoli rokona - gazdag növényi rostokban, rendkívül alacsony kalóriatartalommal rendelkezik, így nem véletlenül a fogyókúrázók egy kedvenc tavaszi eledele. Okkal, hiszen rendkívül egészséges: gazdag B-, C- és E-vitaminban, rézben, szelénben, folsavban, létfontosságú aminosavakban és rostokban. Kifejezetten kevés benne a cukor, 100 grammban összesen 2 gramm szénhidrát van. A spárga kalóriatartalma alacsony (mindössze 28 kalória 100 grammban), emellett viszont igen magas a rosttartalma, így nagyon jól beépíthető a diétás étrendbe. Mivel a rostok megemésztéséhez a testünknek több időre van szüksége, hosszú időre eltelít - különösen, ha tojással kombináljuk, mivel a jóllakottsághoz a rost és a fehérje az egyik legjobb párosítás. Te# A spárga gyógyító hatása: Amit a „zöldségek királyáról” tudni érdemes
Javában tart a spárgaszezon! Lássuk, miért érdemes fogyasztania a zöldségek királyát! A spárga íze jellegzetesen kellemes, érdekes és dekoratív külsejével a legegyszerűbb ételt is feldobja. A spárga szezonja általában április végétől június közepéig tart, és sajnos az egyik legromlandóbb zöldségféle, ezért érdemes kihasználni, amíg elérhető és fogyasztható. A spárga az egyik legjobb vitaminforrás, a görögök mintegy 2500 évvel ezelőtt már ismerték, nevét is azóta jegyzik, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent.
Tápanyaggazdagság és antioxidáns erő
A spárga fitonutriensekben, tápanyagokban igen gazdag: találhatunk benne A-, C-, E- és K-vitamint, a B-vitamincsalád több tagját, vasat, folsavat, kalciumot, káliumot, cinket, magnéziumot, szelént, mangánt és foszfort is. A zöld spárga klorofillban is bővelkedik. K-vitaminból 40 gramm spárga fedezi a napi ajánlott bevitelt. Mindezek mellett jelentős a vas-, kálium-, A-vitamin-, foszfor-, magnézium- és kolintartalma, ennek köszönhető, hogy a spárga egészségvédő szuperélelmiszerként, több irányból támogatja szervezetünk működését. Alacsony kalóriatartalmú, miként cukrokban és szénhidrátokban is szegény. 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult.
Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően például megakadályozhatja, hogy az úgynevezett szabadgyökök károsítsák a sejtjeinket, ezzel pedig hozzájárulhat az olyan súlyos betegségek megelőzéséhez, mint a kardiovaszkuláris problémák vagy a diabétesz. Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek (így a spárga is) csökkenthetik az emlő-, a tüdő- vagy a bélrendszeri daganatok rizikóját is. A szabadgyökök, illetve az oxidatív stressz az öregedést is gyorsítja, tehát spárgát annak is érdemes fogyasztania, aki szeretné minél tovább megőrizni a fiatalságát. A spárga antioxidáns összetevői - elsősorban a glutation, a rutin, a C- és E-vitamin, a szaponinok, illetve a poliszacharidok - hatékonyan támogatják szervezetünk védekezőképességét, ösztönzik az immunsejtek termelődését, valamint megkötik a rákot, gyulladások, szívbetegségeket okozó, és a sejtek öregedését felgyorsító szabad gyököket.
Emésztés és bélrendszeri támogatás
A spárga nagyon jót tesz az emésztésünknek, többek között magas rost- és víztartalmának köszönhetően. A spárgás ételek csökkenthetik a puffadást és a székrekedést és hozzájárulhatnak az egészséges bélmozgásokhoz. Ráadásul a zöldség egy inulin nevű prebiotikumot is tartalmaz, mely táplálja a vastagbélben élő, jótékony hatású baktériumokat. Tavasszal különösen fontos a méregtelenítés, hiszen a hideg hónapokban, a tápanyagokban szegény táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt, megnő a szervezetben a lerakódott mérgek és káros salakanyagok mennyisége. Ez a különleges zöldség nagyszerű méregtelenítő, diétás rostjai megtisztítják a vastagbelet, a bélmozgások ösztönzésével támogatják az ürítést, segítenek megszüntetni a székrekedést és a hasmenést.
Húgyúti egészség és vízhajtó hatás
A spárga egyik legismertebb hatása, hogy fokozza a vizelet termelését, kiválasztását, vagyis természetes vízhajtó. Ennek köszönhetően csökkentheti például a húgyúti fertőzések rizikóját, megelőzi a kellemetlen puffadást és ödémásodást, általánosságban javíthatja a komfortérzetünket. A spárgás ételek fogyasztását kísérő egyik jellegzetes "mellékhatás" a vizelet szagának erősebbé, kellemetlenebbé válása, ez azonban nem veszélyes, nem jelez semmilyen egészségügyi problémát. A spárgát mindenekelőtt vese és hólyagpanaszok esetén javasolják. Hat a vesékre és a mirigyekre, ezáltal serkenti az anyagcserét. Felszámolja a húgyúti betegségeket.
15 spárgafajta a világon.
Szív- és érrendszer, valamint diabétesz elleni védelem
A spárga aszparaginsav tartalma fokozza a nátrium kiürülését a szervezetből, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a magas vérnyomás kockázatát. Szintén szívvédő tulajdonságát erősíti jelentős káliumtartalma, valamint az is, hogy a spárga rostjai segítenek normalizálni a vérnyomást. A British Journal of Nutrition szakfolyóiratban 2011-ben megjelent kutatás szerint a spárga kontrollálja a vércukorszintet, és serkenti a glükóz felszívódását segítő hormon, az inzulin termelődését. Rendszeres fogyasztása így igen hasznos fegyvernek bizonyulhat a cukorbetegség elleni harcban.
Idegrendszer és termékenység
A B-vitaminokban és folátban gazdag spárga az idegeinkre is jótékonyan hathat. Ezek a mikrotápanyagok nélkülözhetetlenek például az agyban végbemenő öregedési folyamatok lassításához. A spárga rendszeres fogyasztása pedig a különböző neurodegeneratív betegségek megelőzésében is szerepet játszhat, vagyis csökkentheti például a Parkinson- és az Alzheimer-kór rizikóját. A kismamáknak, illetve a gyermeket tervezőknek is javasolt a spárga fogyasztása, a benne található vitaminok és ásványi anyagok (főként a folát és a vas) ugyanis hozzájárulnak az egészséges magzati fejlődéshez, csökkenthetik a fejlődési rendellenességek és a koraszülés kockázatát is. A folsav a férfiaknál az egészséges spermiumok képződésében játszik kulcsszerepet, olyannyira, hogy még a nemzőképességre is hatással van.
Fajták és kiválasztás
Magyarországon április közepétől június végéig kapható két fajtája: a zöld és a fehér. A zöld spárga a legelterjedtebb fajta, amely napfényben fejlődik, így klorofillban gazdag. Íze karakteres, kissé diós aromájú. A fehér spárga a földdel való betakarás vagy speciális árnyékolás révén fejlődik, így nem éri napfény, és nem képződik benne klorofill. Ennek köszönhetően puhább, édeskésebb ízű. A lila spárga ritkább fajta, amely antocián nevű antioxidánstól kapja különleges, bíbor színét. Íze enyhén édesebb, és nyersen is fogyasztható salátákban.
Ránézésre sajnos nem könnyű megállapítani, hogy friss-e a spárga, ám a következő trükkel nem lőhet mellé: egyszerűen nyomja meg a zöldség tövét. Amennyiben jön ki belőle kis folyadék, úgy nyugodtan a kosarába teheti, ellenben, ha száraz, akkor nagy valószínűséggel már régi és fás. Ezen kívül a jó spárga színe egységes, nincsenek rajta foltok, sem repedések. A spárgának kicsit nyesd vissza a szárát, állítsd ujjnyi-kétujjnyi vízbe és tedd a hűtőbe egy fóliával letakarva. A másik megoldás, hogy nedves papírtörlőbe bugyolálod és úgy teszed a hűtőbe.
Gasztronómiai felhasználás
A spárga felhasználása igen sokoldalú lehet a konyhában. A legnépszerűbb és legközkedveltebb recept a zöldséghez kapcsolódóan a spárgakrémleves. Aromájához a nagyon erős fűszerek nem illenek, de a petrezselyem, a metélőhagyma, a kapor kiválóan harmonizál vele. A spárga lábasban kb. 20 perc alatt megfő, kuktában 10 perc alatt. A zöld spárgát öt perccel kevesebb ideig kell csak főzni. Az egyenletes főzés érdekében állítva, csúcsával felfelé elhelyezve kell főzni, mindenképp el kell kerülni a spárga fektetését. Főzés után a spárgát száraz konyharuhán lecsepegtetjük, majd ezután tálaljuk.