A spárga (Asparagus officinalis) egy különleges és egészséges zöldség, amely tavasszal az elsők között jelenik meg a kertben, így frissességével és ízeivel gazdagítja a családi asztalt. Nemcsak a gasztronómiában van kiemelt szerepe, hanem a kiskertekben is, hiszen könnyen termeszthető és hosszú távon bőséges termést hoz. Értékes vitaminokban - mint például az A-, C- és K-vitamin -, ásványi anyagokban és rostokban gazdag, így nemcsak ízletes, hanem rendkívül tápláló is.
A Spárga Története és Jelentősége
A közönséges spárga Eurázsiában őshonos növény. Már az ókorban is fogyasztották, a görögök és a rómaiak pedig rendszeresen termesztették. Ie. 150-ben Cato a „Di Agri Cultura” című művében leírta ültetését, termesztését és betakarítását. Pompeji falfestményein is viszontláthatjuk. Idősebb Plinius vizelethajtó hatását emelte ki a „Historia naturalis” című művében. Tavasszal nyersen ették, télire a Tiberis folyó partján termesztett sípokat az Alpok jegén fagyasztották. Julius Caesar olvasztott vajjal fogyasztotta.
A középkorban nem foglalkoztak termesztésével. A modern korban afrikai közvetítéssel terjedt el, először Franciaországban (1469), később Németországban (1565), majd Angliában (1538) bukkant fel. A 16. században Észak-Itáliában a spárgaágyások a reneszánsz korban hírnévre tettek szert, legfőképpen afrodiziákumként hasznosították, és száműzték a zárdák asztaláról. Ugyanakkor gyógyítási céllal alkalmazták, mint gyulladáscsökkentőt és fájdalomcsillapítót. Olasz ínyencség volt a párolt spárga sáfránnyal és póréhagymával sütve.
Franciaországban egy 17. századi szakácskönyvben tesznek róla említést először gasztronómiai vonatkozásban. XIV. Lajos a zöldségek királyának tartotta, és elrendelte üvegházi hajtatását (1643), hogy egész évben élvezhesse. Németországban Stuttgart környékén az 1600-as évektől termesztették, de megmaradt a királyi udvarok zöldségének, ezért „Königsgemüse” névvel illették. A németeknél a halványított változat terjedt el, és Németország Európa legnagyobb spárgatermesztője és exportőre.
Magyarországon egyelőre még nincsen akkora hagyománya a spárgafogyasztásnak, de az itthon termelt mennyiség jelentős része, mintegy 60-90%-a exportra, döntően Németországba kerül.
A Spárga Biológiai Jellemzői és Életciklusa
A spárga egy évelő növény, amely egészen más gondolkodást igényel, mint a legtöbb konyhakerti kultúra. Másfél méteresre növő, erősen szeldelt lombú évelő növény, egy tő akár 10-20 éven keresztül is képes megújulni és teremni. Masszív, erős gyöktörzse van, amelyekből szívó és raktározó gyökerek fejlődnek. A gyöktörzsből előtörő zsenge, friss hajtásokat, más néven sípokat fogyasztjuk. Ezek a hajtások a talajban fejlődő vastag gyöktörzsből, a rizómából törnek elő. A rizóma az előző nyári időszak során felhalmozott tápanyagokra támaszkodik, ezért a spárga termesztése során minden, ami a lomb fejlődését segíti, közvetlen hatással van a következő évi termésre.
A hajtások az év során megvastagodnak és elfásodnak. A szezon végén a spárgaszár vastagsága akár a 25-30 mm-t is eléri. Bojtos gyökérzete raktározó és minden évben újra képződő szívógyökerekből áll. A több évig élő és folyamatosan vastagodó raktározó gyökerek tenyészcsúcsa évről évre kihajt az öreg, elhalt gyökerek felett. Így a tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak. Lomblevelei nincsenek, az elágazásoknál, a pikkelyszerű képződmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek, amelyeken 3-6 db, levél alakú szár (fillokládium) képződik.
A spárga kétlaki növény, egy növényen vagy hím, vagy nőivarú virág fejlődik. A virágok csöves harang formájúak, magányosan, vagy párosával állnak. A termés barnásvörös, fényes bogyótermés.
A Spárga Fajtái és Termesztési Módjai
A termesztésbe vont fajták között elkülöníthetjük a fehér, a zöld és a lila színváltozatokat. Az ismertebbek a zöld és a fehér színváltozatok, de a lila is kezd egyre népszerűbbé válni.
Fehér Spárga
A fehér színváltozat valójában egy termesztéstechnológiai fogás, halványítás eredménye. A fehér típusnál a gyöktörzséből előtörő hajtásokat földkupacokkal, vagy vastag fekete fóliával kell takarni. Ez elzárja a napfényt a hajtásoktól, így azok nem termelnek klorofillt. Ezt a folyamatot nevezzük etiolációnak. A fehér spárgát enyhébb íz jellemzi, a sípok pedig rostban gazdagabbak. Régebben a fehér spárgát értékelték jobban a gasztronómiában. Főzési ideje 12-15 perc.
Zöld Spárga
A zöld spárga íze kissé fűszeresebb, intenzívebb. A hajtások a napfényre törnek, a napsugárzás hatására zöld színtesteket termelnek. Ez adja a sípok élénk zöld színét. Rövidebb főzési idő jellemzi, mint a fehér változatot, mivel alacsonyabb a rosttartalma. Akár nyersen is fogyasztható, így például egy zöld salátába izgalmas ízt vihetünk. A zöldspárga a növény természetes formája, több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz.
Lila Spárga
A lila spárga Olaszországból származik. Íze édesebb, diósabb jellegű. Ez a magas cukortartalomnak köszönhető, hiszen a lila változatok akár 20 százalékkal több cukrot halmoznak fel. A lilás szín annak az antociános elszíneződésnek köszönhető, amely például a lilahagyma vagy a padlizsán színét adja. Főzési ideje szintén 12-15 perc.
Tavasz kincsei 2. ✨ Roppanós spárga & újburgonya Béarni-köntösben ✨ - Lidl Főzőiskola Széll Tamással
A Spárga Termesztésének Alapjai
A spárga termesztése nem a gyors sikerélményekről szól, hanem a tudatos előrelátásról. Megfelelő helyválasztás és gondos indulás esetén akár tizenöt-húsz éven keresztül is minden tavasszal friss hajtásokat ad.
Helyválasztás és Talajelőkészítés
A spárga termesztése elsősorban talajkérdés. A növény mélyre hatoló gyökérzete laza, jó vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően. A kötött, levegőtlen talaj oxigénhiányt okoz a gyökerek körül, ami gátolja a rizóma fejlődését, és évekre visszavetheti a terméshozamot. A spárga a laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. A túl kötött, levegőtlen közegben a gyökérzet fejlődése gátolt, ami gyengébb hajtásokat eredményez.
Az ágyás előkészítésekor legalább 30-40 cm mélységben érdemes lazítani a talajt. Ez nemcsak a gyökerek számára teremt teret, hanem javítja a vízháztartást is. A telepítés előtt lazítsuk fel a talajt legalább 40-50 cm mélyen. A spárga tápanyagigényes növény, már a telepítéskor ügyeljünk rá, hogy nagy mennyiségű szerves anyaggal töltsük fel a talajt. Az érett szerves anyag jelenléte kulcsfontosságú, mert a humuszban gazdag talaj egyszerre tartja meg a nedvességet és biztosítja a megfelelő levegőzöttséget. A szerves anyagban gazdag talaj segíti a megfelelő vízháztartást és a talajélet működését.
Fényviszonyok
A spárga napos fekvést igényel. A nyári időszakban fejlődő, finom szerkezetű lomb csak megfelelő fényviszonyok mellett képes elegendő energiát előállítani. Árnyékos helyen a lomb gyengébben fejlődik, a rizóma kevesebb tartalékot halmoz fel, ami a következő tavaszon vékonyabb hajtásokban mutatkozik meg. A hajtások fejlődése akkor indul meg, amikor a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 10-12 °C-ot. A jó szerkezetű, gyorsan felmelegedő talaj ezért különösen előnyös a spárga számára. Fontos a jó helyválasztás, mivel a spárga akár 10-15 évig egy helyen nevelhető. Válasszunk termékeny, jó vízelvezetésű homokos talajt és napos helyet, legalább napi 6-8 óra időtartamban. A lehető legjobb, ha a talaj pH-értéke 6,5-6,7 között van.
Spárga Ültetése Kiskertben
A spárga termesztése történhet magvetéssel, de kiskertben jóval megbízhatóbb megoldás az előnevelt gyöktörzsek, az úgynevezett spárgakoronák ültetése.
Magvetés
A spárga magról való vetése kevésbé népszerű technika, hiszen később eredményez szedhető sípokat. Előnye, hogy jóval kisebb költséggel létrehozható az ültetvény. Vetés előtt áztassuk be magokat legalább 24 órára, a kelés ugyanis nagyon elhúzódó lehet. Az áprilisban vethetjük a spárga magját, lehetőleg laza komposztba, 2,5 cm mélyen, 10-15 cm-es távolságra. Jelöljük meg a helyét, mert elég sokára fognak kikelni a magok, és fontos, hogy nedvesen tartsuk a talajt. A vetésmélység optimálisan 4-5 centiméter.
Gyöktörzsek Ültetése (Spárgakorona)
Egy évet nyerhetünk, ha előnevelt növényeket vásárolunk. Ezek egy-két éves növények, amelyek már fejlett rizómával rendelkeznek, így hamarabb fordulnak termőre. A spárga ültetésének legjobb időpontja kora tavasszal van, amikor a talaj már megmunkálható, de még elegendő nedvességet tartalmaz. Ilyenkor a gyöktörzsek gyorsabban alkalmazkodnak, és a hajtások fejlődése egyenletesebben indul meg.
Készítsünk egy 20-30 centiméter mély és kb. 40 centiméter széles árkot. A kijelölt sorokban kiásunk egy 40 cm mély (2 ásónyomnyi) 25-30 cm széles (1 ásónyomnyi) árkot. Az aljára helyezzünk egy réteg érett trágyakomposztot, majd rá vegyes komposztot szórunk. Erre helyezzük a nevelőágyásból kiemelt egy éves tengeri csillag alakú gyökereket, 30-40 cm-es tőtávolságra. A gyökerek 15-20 cm-el legyenek a talajszint alatt. Feltöltjük homokkal és komposzttal kevert kitermelt földdel.
Az árok betemetését kétféle módon is végezhetjük. Egyik megoldás a sípok növekedési ütemét követő rétegenkénti feltöltési módszer. Először csak 5 centiméter komposzttal kevert talaj kerüljön a gyöktörzsekre, majd öntözzük be őket bőségesen. Amikor a növekvő spárgasípok elérik az 5 centiméteres magasságot, ismételten kerüljön rájuk egy földréteg. A másik megoldás, ha az ültetőárkot egyszerre temetjük be komposzttal dúsított laza talajjal. Jól megöntözzük, a spárga szereti a nedves talajt, száraz időben mindenképpen locsolni kell.
Azt hogy zöld spárgát, vagy fehéret szeretnénk termeszteni a második évben történő áttelepítéskor kell eldönteni. Amennyiben fehér spárgát, avagy más néven halványított spárgát szeretnénk termeszteni, akkor még egy bakhátat is emelünk a talajfelszínen. A halványított spárga esetében bakhátat is létrehozhatunk minden évben, akkor ott nagyobb sortávolságot - nagyjából 140 centiméteres - alkalmazzunk, míg zöldspárga neveléséhez elég a 120 centiméteres sortáv is. Mivel a növények igen magasra nőnek, célszerű a zöld, és a lila spárga esetén 130 centiméteres, a fehér spárga esetén 150 centiméteres sortávolságot hagyni.
A Spárga Gondozása az Év Során
A spárga gondozásának súlypontja a betakarítást követő időszakra esik. Ilyenkor a növény a lomb fejlesztésére koncentrál, és ebben az időszakban alapozza meg a következő év termését.
Öntözés és Tápanyagellátás
A kiegyensúlyozott vízellátás különösen fontos, mert a tartós szárazság gyengíti a fotoszintézist, és csökkenti a rizómában felhalmozott tartalékokat. A spárga közepes vízigényű növény. Az erős gyöktörzsek megfelelően felveszik a vizet a talajból, de a bőséges termés érdekében javasolt kiegészítő öntözést végezni. Teljes vízigénye a tenyészidőszakban 600 mm, évjárattól függően 300-500 mm öntözésre lehet szükség. A szedés alatti szárazság a sípok minőségét rontja, de a tövek legyengülésével a következő év terméshozama is csökken. A legnagyobb vízigénye és tápanyagigénye a hajtások intenzív növekedésének idején van. Általában kedvezőbb a kisebb adagokkal történő 14 naponkénti öntözés.
A spárga tápanyagigényes zöldség, ezért a talaj felszínét szükséges rendszeresen jó minőségű humusszal, komposzttal vagy műtrágyával feltölteni. A tápanyag-utánpótlás elsősorban szerves anyagokkal történjen. A komposzt vagy az érett trágya lassan feltáródó tápanyagai nem terhelik meg a talajt, és támogatják a talaj élővilágát. Minden harmadik évben szerves trágyázni szükséges. A spárga lombja nyáron fejlődik ki, és ekkor alapozza meg a következő évi termést. Ősszel kapjon trágyakomposztot.
Az intenzív termesztésben a spárga tápanyag és vízigényes. A hektáronkénti 5-7 t termés és 60-80 t zöldtömeg átlagosan 120-200 kg N, 60-80 kg P2O5 és 150-300 kg K2O hatóanyagot igényel. Ha közepes síphozamra számítjuk a tápanyagigényét: 1 t síphoz 30 kg N, 12 kg P2O5, 35 kg K2O, 3,5 kg MgO és 2,1 kg CaO műtrágya hatóanyagot igényel a növény.
Gyommentesítés és Mulcsozás
A spárga igen könnyen gyomosodó kultúra, ezért a sorközöket folyamatosan gyommentesíteni kell. Mivel a gyöktörzsek igen érzékenyek, a vegyszeres gyomirtást nem célszerű alkalmazni. A kézi gyomlálás, vagy sekély horoló kapálás a legjobb megoldás a gyomok eltávolítására. A gyomosodás elhanyagolása visszaveti a növényt, különösen az első években.
A mulcsozás segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, miközben javítja a szerkezetét. A talajnedvesség megőrzése érdekében a spárgasorokat érdemes mulcsozni, amihez szalmát szoktam használni.
Az Első Évek Kezelése
A spárga termesztése türelmet igényel, mert az első valódi termésre általában a harmadik évben lehet számítani. Az első két évben a növény a gyökérzet és a rizóma megerősítésére fordítja az energiáját. Ha ezt az időszakot nem siettetjük, később vastagabb és egyenletesebb hajtásokat kapunk. Az első 2-3 évben nem szabad a spárgasípokat szedni, mivel a gyöktörzs meggyengülhet és elpusztulhat. Cserébe viszont a 3 évesnél idősebb gyöktörzsek akár 10-15 évig is folyamatosan hozzák a hajtásokat. Az első és a második évben nem szabad a spárgasípokat szedni, ugyanis meggyengíti a gyöktörzseket. A lombozatot ősszel vágjuk le és komposztáljuk. Az első évben a teljes mennyiséggel feltöltött ültetvényben N pótlásra van szükség. Második éves telepítésben 300 kg Rosafert 5-6-30 komplex műtrágyával alaptrágyázzunk.
Kártevők és Betegségek
A spárgának kevés kártevője és betegsége van, viszont néhány jelentősebbel számolni kell.
Spárgalégy
A rovarkártevők közül a legveszedelmesebb a spárgalégy. A 6-7 milliméter hosszú, tarkaszárnyú legyek időjárástól függően március végén, április elején rajzanak, napos, meleg időben tömegesen ülnek ki a spárgasípok végére. Párosodás után a tojásaikat a spárgasípba helyezik, egy sípban akár több tojást is. A kikelő, kb. 1 cm hosszú sárgásfehér színű nyűvek a sípban járatokat rágnak, ami miatt a hajtásvég pásztorbot szerűen meggörbül, erős kártétel esetén el is pusztulhat. A legyek ellen védekezhetünk, ragacsos sárgalapok kihelyezésével figyeljük a rajzást, illetve gyérítjük a legyeket kontakt rovarölő szerekkel.
Spárgabogár
A közönséges spárgabogár és a tizenkétpettyes spárgabogár megjelenésére is lehet számítani a spárgaültetvényben. Az előbbi kb. 5-6 mm hosszú, fényes zöld, piros-fekete csíkos szárnyfedővel. A tizenkétpettyes spárgabogarat könnyen felismerhetjük a szárnyfedőkön lévő jellegzetes tizenkét fekete pöttyről. Amikor több éve meg van a spárgaültetvény még egy jó egyensúlyban lévő biokertben is, előbb utóbb megjelennek a kártevői. Az első megjelenéskor rögtön vágjuk ki a fertőzött spárgasípokat. Permetezhetünk varádics, és zsurló főzettel megelőzésképpen.
Spárgarozsda
A spárgarozsda gombás betegség, amely a spárga lombját támadja meg, gyengítve a növényt és csökkentve a következő évi termést. A védekezés ellene megelőző permetezéssel és a fertőzött növényi részek eltávolításával lehetséges.
Betakarítás és Utókezelés
A spárga beszedése igen sok kézimunkát igénylő munka. A betakarítás egy átlagos évjáratban április 1-től június 1-ig tart. Ezt követően a betakarítást abba kell hagyni, hogy a növény lombot nevelhessen, és elegendő tartalékot halmozzon fel a következő évre. A túl hosszú ideig tartó szedés gyengíti a töveket. Kaló István tapasztalatai alapján nála ez körülbelül három-négy hónapig tart március, április, május, június 25-ig, ezután már nem szedjük a spárgát, hogy elég erőt gyűjthessenek a gyökerek, a következő szezonra.
A spárga szedése általában négy-hat hétig tart tavasszal. Ebben az időszakban többnyire naponta kétszer kell a spárgát szedni. A zöldspárga szedése kezdődik korábban. A megfelelően vastag és 15-20 cm hosszú spárgasípokat éles késsel levágjuk a talajfelszíne alatt, vigyázva, hogy meg ne sértsük a kibújni készülő utánpótlást.
A fehér spárgánál megnézzük (megpiszkáljuk) a bakhát tetejét, és ha érezzük a spárga csúcsát, kibontjuk körülötte a talajt, és levágjuk. Legalább 15-20 cm-esnek kell lennie és a csúcsa nem lehet lila (amikor kicsit kibújik a talajból belilul a spárga csúcsa), ez nem ugyanaz mint a lila spárga. A kereskedelemben termesztési hibának számít és olcsóbb a felvásárlási ára is az ilyen spárgának. Utána szépen visszaállítjuk a bakhátat, egy tőről akár naponta kétszer is szedhetünk spárgát. A fehér spárga gyorsabban fonnyad meg, mint a zöld, ezért már a szedéskor takarjuk be egy megnedvesített ruhával. A bakhátak megbontása és visszaigazítása azonban nagy munkát igényel. Arra pedig törekedni kell, hogy a sípokat tőből törjük ki, mert a visszamaradt csonk miatt az egész tő berohadhat.
A leszedett spárga gyorsan fonnyad, ezért azonnali felhasználás vagy blansírozás és fagyasztás javasolt. A fehér spárgát szedés után hideg vízben érdemes áztatni 3-5 órán át, hogy frissességét megőrizze.
Spárga a Konyhában
A spárga izgalmas, jellegzetes ízét sokan szeretik, kiváló krémlevesek, köretek, de akár sütemények is készíthetők belőle. Nem véletlenül nevezik a királyok zöldségének, vagy a zöldségek királyának. Készíthető belőle nagyon finom és egészséges krémleves. Érdekessége, hogy nagyon jól kombinálható gyümölcsökkel is, így például készíthető epres spárgasaláta fetasajttal. Főételként is kiváló fogások készíthetők belőle, akár csőben sütve, akár főzelékként elkészítve, vagy tésztával, rizzsel kombinálva.
A spárgasípja tartalmaz A-, B1-, B2- és E-vitamint, ezen kívül folsavat, antioxidánsokat, aminosavakat is. A spárga nem tartalmaz koleszterint, alacsony a zsírtartalma és a kalóriatartalma is. 100 g halványított nyers spárga kevesebb, a zöldspárga több C-vitamint tartalmaz, amely azonban főzéssel bomlik.
Gazdasági Megfontolások és Intenzív Termesztés
A spárga melegigényes, lazább talajszerkezetet, jó tápanyagellátást igénylő növény. Biológiailag szárazságtűrő, de a termesztett hibrid fajtáktól elvárható termésszintek és minőség termőtájainkon már csak öntözés mellett biztosítható. A korszerű, takarásos intenzív technológiával a hagyományoshoz képest kiemelkedő termésátlagok érhetők el. Ezek az állományok azonban folyamatos öntözést és nagyadagú trágyázást igényelnek. Az új hibrid fajtákkal kiemelkedő termésátlagok érhetők el, de ezek a fajták tápanyag és vízigényesek. Az intenzív termesztésben a spárga tápanyag és vízigényes.
A Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A nem túl nagy területen termesztett spárga rendkívül kézimunka igényessége miatt a magas árbevételű, úgynevezett „pénzes” növények közé tartozik. Fogyasztása és termőterülete, ha nem is látványosan, de egyenletesen növekszik.
Egyre inkább terjed a hajtatott spárga termesztése is. A talajfűtéses intenzív technológiában halványított spárgából 4-8 kg/m2 termést takarítanak be (40-80 t/ha), így terméseredménye, ennek megfelelően árbevétele is többszöröse a szokásos szabadföldinek. A felvétel adataiból jól látszik a tápelemek arányának változása, illetve a gyökerek felvételének dinamikája. A tároló gyökerek jellegzetes szerepet töltenek be a spárga tápanyag-forgalmában, hiszen a halványított spárga termésadó időszakában nem végez fotoszintézist, az asszimiláció tehát korlátozott. A gyökérzet tömegének változása a víz és tápanyagfelvétel, illetve a raktározás dinamikáját szemlélteti. A felszívó, vékony gyökerek tömege a tápanyagfelvétel dinamikáját követve a tavaszi, majd nyárvégi ciklusban legnagyobb. Az induló állomány kiemelkedő nitrogén igénye a második évben harmonikus NK felvételt mutat. A kalcium jelentősége is jól látható, szerepe a teljes termést adó korban is nagy.
A spárga termesztése türelmet igényel, de cserébe hosszú távon kiszámítható termést ad. A gondos előkészítés, a megfelelő talaj és a kiegyensúlyozott gondozás lehetővé teszi, hogy a spárga tavasszal évről évre megbízhatóan jelenjen meg a kertben. Ez a növény jól példázza, hogy a kertészkedésben a hosszú távú gondolkodás mindig meghozza a gyümölcsét.
Gyakori Kérdések a Spárga Termesztéséről
Mennyi idő után terem a spárga ültetés után?A spárga termesztése türelmet igényel, mert az első valódi termésre általában a harmadik évben lehet számítani. Az első két évben a növény a gyökérzet és a rizóma megerősítésére fordítja az energiáját. Ha ezt az időszakot nem siettetjük, később vastagabb és egyenletesebb hajtásokat kapunk.
Mikor kell spárgát ültetni a kiskertben?A spárga ültetésének legjobb időpontja kora tavasszal van, amikor a talaj már megmunkálható, de még elegendő nedvességet tartalmaz. Ilyenkor a gyöktörzsek gyorsabban alkalmazkodnak, és a hajtások fejlődése egyenletesebben indul meg.
Milyen talajt szeret a spárga?A spárga a laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. A túl kötött, levegőtlen közegben a gyökérzet fejlődése gátolt, ami gyengébb hajtásokat eredményez. A szerves anyagban gazdag talaj segíti a megfelelő vízháztartást és a talajélet működését.
Mi a különbség a zöld és a fehér spárga termesztése között?A zöld és a fehér spárga ugyanahhoz a növényhez tartozik, a különbséget a termesztési mód adja. A zöld spárga hajtásai a felszínen fejlődnek és napfényt kapnak, míg a fehér spárgát földdel takarva nevelik, így a hajtások nem zöldülnek meg.
Meddig lehet szedni a spárgát tavasszal?A spárga szedése általában négy-hat hétig tart tavasszal. Ezt követően a betakarítást abba kell hagyni, hogy a növény lombot nevelhessen, és elegendő tartalékot halmozzon fel a következő évre. A túl hosszú ideig tartó szedés gyengíti a töveket.