Spenót beszerzési útmutató: Hol kapható és mire figyeljünk?

A spenót, más néven paraj, régóta ismert és kedvelt zöldség, melyet sokan Popeye kedvenc, erőt adó eledelének, vagy „zöld elixírnek” is tekintenek - nem véletlenül. Az eredetileg Ázsiából származó növény később Európában és Amerikában is elterjedt, és ma már szerves része a változatos, egészséges étrendnek. Ez a vásárlási útmutató segít eligazodni a spenót beszerzésében, fajtáiban és felhasználási lehetőségeiben.

A spenót eredete és tápértéke

A spenót a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjának tagja, akárcsak maga a disznóparéj, a mángold vagy a dísznövényként ismert kakastaréj. A spenót szinonim neve a paraj. Általában egyéves, néha kétéves növény, alacsony termetű, 30-35 cm-nél nem nő magasabbra. Levelei tőállók, közép- vagy mélyzöldek, széles tojásdadok, lapát-, vagy nyílalakúak, tompa levélcsúccsal és ép levélszéllel. A tőlevelek közül hozza az erős, húsos magszárát, az ezen lévő levelek kisebbek és keskenyebbek.

Őshazája Perzsia, ahol a nepáli uralkodó ajándékul küldte a kínai császárnak. Európába a mórokkal került, és „perzsafűnek”, „spanyolzöldségnek” is hívták. A firenzei uralkodóházból származó Medici Katalin kedvenc zöldségét leginkább sültek „alátéteként” fogyasztotta.

A spenót az egyik legegészségesebb salátanövény, hiszen 1 kalóriára nézve ez tartalmazza a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. Nagyobb mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, B3- (niacin), C-, K- és E-vitamint, folsavat, vasat, mangánt, szelént, cinket, kalciumot, káliumot és magnéziumot. Továbbá értékes növényifehérje- és élelmirost-forrás. Energiatartalma alacsony (23 kcal 100 grammban), víztartalma viszont magas, több mint 90%.

A spenótban legalább 13 flavonoid (növényi gyógyhatású) vegyületet mutattak ki, melyek antioxidáns, vagyis sejtvédő hatással rendelkeznek. Különösen kiemelkedő a K- és A-vitamin tartalma. A K-vitamin részt vesz a normál csontozat fenntartásában, az A-vitamin pedig hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A termék fogyasztása nem helyettesíti a változatos és kiegyensúlyozott étrendet.

A cukorbetegség kezelésében is jótékony hatással bír: alacsony a glikémiás indexe, így nem emeli meg a vércukorszintet. Kiváló rostforrás, így az emésztést is elősegíti. Rendkívül magas a kalciumtartalma, amely citrusfélék elfogyasztásával könnyebben felszívódik a szervezetben. Az egyik legfontosabb a vastartalma, ezért a vashiányos szervezettel is csodát tesz rendszeres fogyasztása. Bár vastartalma magas, egekig történő magasztalása egy sajnálatos mérési hiba eredménye, ugyanis az 1870-es években egy kutató elírta a tizedesvessző helyét.

Vásárlás és tárolás: Mire figyeljünk?

Élénk színű, fényes, sárga foltoktól mentes levelű spenótot keressünk. A selymes bevonat kezdődő rothadás jele lehet. A spenót levelei friss állapotban a legfinomabbak, de fagyasztva is tárolhatók. Hűtőszekrényben is eltarthatók pár napig, de felbontás után 24 órán belül el kell fogyasztani. A spenót igen hőérzékeny és könnyen elveszíti tápanyagtartalmát (akár annak 50%-át), valamint ízét és állagát is, ezért nem érdemes túlfőzni.

A nyers levelek friss, enyhén édeskés íze hőkezelés során erőteljessé és savasabbá válik. Az oxálsav a növényi és állati szövetekben természetesen előforduló, emésztést serkentő és vastagbéltisztító hatású vegyület. Gondot az okoz, amikor hő hatására (ásványi anyagokkal) kristályosodik. Ez az arra hajlamos emberekben vese-, illetve hólyagkő képződéshez vezethet. Az oxálsav gátolhatja a vas, illetve más ásványi anyagok felszívódását.

Spenótfajták és termesztés

A spenót fajtáit sokféleképpen csoportosíthatjuk. A tavaszi, szakaszos vetésű és nyári fajtáknál a kései felmagzás és a dús levélképződés, fűtetlen üvegházban vagy hidegágyban hajtatható fajtáknál a hidegtűrés, alacsony hőmérsékleten és kevés fény mellett is jó levélképződés biztosítása a fő szempont. Nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus végéig vethetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak. Az ősszel vethető téli fajtákra a télállóság és a korai bő levélképződés jellemző.

Néhány ismertebb spenótfajta:

• Matador: Őszi-tavaszi vetésre alkalmas, gyors növekedésű, nagylevelű fajta. Levele közép-zöld színű, közepesen hólyagos, levélnyele középhosszú.
• Popey: Korai szabadföldi termesztésre javasolt, nagy termőképességű fajta, házikerti és üzemi termesztésre is alkalmas. Levele sima felületű, kemény, vastag, közép-zöld színű, szára hosszú, felálló.
• Emilia F1: Nyári termesztésű, bőtermő F1-hibrid spenót. Ízletes levelei friss fogyasztásra alkalmasak. Virágszárat későn hoz, későn magzik fel.
• Saga F1: Középkorai spenót hibrid, mely friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra is alkalmas. Peronoszpórára rezisztens.
• Monorez: Őszi-tavaszi termesztésre alkalmas, biztonságosan áttelelő fajta.
• Viroflay: Tavaszi és őszi vetésre is alkalmas, nagy terméshozamú fajta.

Bébispenót: A leggyakoribb fajta

A bébispenót a leggyakoribb spenótfajta, melynek elterjedése jelentősen hozzájárult a spenót népszerűségének és fogyasztásának növekedéséhez. Mivel zsenge és jóval kevesebb oxálsavat tartalmaz, ezért ideális alapanyaga salátáknak, illetve alkalmas párolásra, főzésre viszont nem. Az oxálsav hő hatására kioldódik és így a főzővízzel együtt könnyen eltávolítható. Nagyobb mennyiségben az oxalátok epe és vesekő kialakulását okozhatják.

Alternatív spenótfajták

Érdemes megemlíteni néhány kevésbé ismert, de izgalmas alternatívát is:

• Kerti laboda: Finom, spenótszerű növény, levelei a fonákjukon finoman szőrösek, ízük a fiatal karalábéhoz hasonló. A leveleket az első magok beéréséig szedhetjük.
• Malabári spenót: Levelei szív alakúak, pozsgásak, a szára és a levélnyelek lilák. Indái csavarodva kúsznak, a magok lila színűek. Fiatal hajtásai borsos ízűek, az új-zélandi spenót ízére emlékeztetnek.
• Eperspenót: Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen, Észak-Amerikában és Afrikában viszont sokfelé vadon nő. A növény, aminek egyébként sem az eperhez, sem a spenóthoz nincs köze, könnyen alkalmazkodik szinte minden környezethez, levele és bogyója is ehető.
• Új-Zélandi spenót: Rombusz alakú, vastag, húsos levelei az első fagyokig hetente szedhetők. Elfekvő szárú, 80-120 cm hosszú, bokros levélzöldség. Áprilisban és ősszel érdemes magjait elvetni. Egyszer kell csak elültetni, utána gyakorlatilag minden évben ellát minket friss zöldjével. Napos helyet kedvel. Hűvösebb és borúsabb napokon megáll a fejlődésben. Rendkívül gazdag vitaminokban (A, B, C, E) és ásványi anyagokban (magnézium, vas, kálium és kalcium). Segíti az emésztést és a bélmozgást. Friss hajtásai saláták vagy pestók alapja, pizza, kenyérlángos vagy rántotta feltétje lehet. Készülhet belőle főzelék, leves, mártás, rakottas, egytálételek, tésztaszószok.

Otthoni termesztés

A spenót termesztése igen alacsony költség- és munkaigénnyel jár. Hidegigényes faj, hasonlóan a salátához. Kedveli a jó vízelvezető képességű, középkötött és tápanyaggal feltöltött talajt. Közepes vízigényű. A talaj pH-értékére nem igényes, de nem kedveli az erősen savanyú vagy meszes talajviszonyokat. Nagy a nitrogénigénye, mivel ez az elem nélkülözhetetlen a zöld részek kineveléséhez. Fényigényes, de kúszóárnyékot elvisel.

A spenótot nem csak tavasszal lehet vetni. Az üres ágyások zöldítésére is kiváló. Mivel helyre vetéssel szaporítjuk, ezért fontos az egyelés. A túl közel lévő növények nem jutnak elég élettérhez, arról nem is beszélve, hogy a kialakuló párás mikroklíma miatt gombás és baktériumos betegségek üthetik fel a fejüket az állományban. Fontos, hogy a gyommal együtt ne távolítsuk el a fiatal spenótokat. A gyomlálással járó problémák elkerülése érdekében érdemes a spenót sorközöket szalmával lefedni - ezzel csökkenthető a gyommagvak csírázása.

A spenót termesztése állandó helyre vetéssel történik. Legjobb, ha előző évben megtörténik a kertrész trágyázása, hogy a tápanyagok a lehető legjobban hasznosuljanak. A sorok kihúzása után szórjuk el a vetőmagot egyenletesen, majd 2-3 cm földdel takarjuk be és bőségesen öntözzük meg.

A spenót egy igen gyors fejlődésű növény, a vetéstől számított 2 hónapon belül szedhetők a levelei. Annak érdekében, hogy ne egyszerre legyen rengeteg spenótunk, hanem folyamatosan tudjuk betakarítani a leveleket, érdemes szakaszosan vetni. Ez azt jelenti, hogy kora tavasztól, amit felenged a talaj, kéthetente el lehet vetni egy adag magot. A tavasszal vetett spenótmagok nyáron is ellátnak minket vitamindús levelekkel. Aki viszont más évszakban is szeretne spenótot szüretelni a kertjében, az már ősszel is elvetheti a magokat, amint hűvösebbé válik az időjárás. Ennek optimális időpontja szeptember vége-október. Amennyiben az időjárás megengedi, nyár végén is vethető spenót, melyet még ősszel betakaríthatunk.

Bárhová ültethető, sokan a salátával együtt termesztik, hiszen hasonlóak az igényeik. Ha a spenótsorok közé retket vetünk, akkor több levélkártevő is inkább a retekleveleket rágcsálja, nem pedig a spenótot. A spenótnövény kerti létét magszár képzésben és magérlelésben fejezi be. Ekkor már annyira nem ízletesek a levelek, de ez is fontos szakasz a növény életében, ugyanis ezek a magok leszedhetők és ezzel biztosítható a következő évi vetés magszükséglete. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelek megsárgultak és kezdenek elszáradni. Ekkor a magszárat tegyük kiterített papírlapra, és rázogassuk ki belőle a vetőmagot.

A spenótot már néhány héttel a vetés után be lehet takarítani. Nem fontos egyszerre levágni az összes levelet, egy jó főzelék elkészítéséhez, illetve ha elég növény áll rendelkezésre, elég csak a levelek egy részét leszedni. Amikor a növény kezd elöregedni, akkor vágja csak le az összes levelet vagy húzza ki a növényeket gyökerestől. Ezzel nem érdemes túl sokáig várni, mert a túl idős levelek keserűvé, ezáltal fogyaszthatatlanná válhatnak. A spenót levelei a vetéstől számított 6-7 héten már szedhetők, folyamatosan szedhetők. A szedést a nagy levelekkel kezdjük.

Spenót cserépben

A spenótot cserépben is nevelhetjük. Ehhez válasszunk egy széles, legalább 25 cm mély konténert vagy ládát és töltsük meg érett trágyával kevert virágfölddel. A magokat vesse el, takarja be földdel, öntözze meg vetés után rendszeresen és tegye a ládát hűvös, félárnyékos helyre. A spenótmagok 7-10 napon belül kicsíráznak.

Spenót a konyhában: Felhasználási tippek

A spenótfőzeléken túl érdemes kipróbálni a spenótos-túrós ételeket, a spenótos-csirkés pennét, és a spenótos fritattát is. A spenót igen hőérzékeny és könnyen elveszíti tápanyagtartalmát (akár annak 50%-át), valamint ízét és állagát is, ezért nem érdemes túlfőzni.

Íme néhány receptötlet:

• Spenótos rizottó: Vízben főzzük meg a rizst. Egy másik, nagy edényben melegítsünk olajat. A leírt sorrendben, a spenót kivételével tegyük bele a hozzávalókat és pirítsuk meg valamennyit. Végül adjuk a spenótot és még 2 percig kavargassuk.
• Spenótos tejfölös szósz: A felolvasztott olajon dinszteljük meg a hagymát, majd a fokhagymát és a sonkát. Egy percig pirítsuk, majd adjuk hozzá a tejfölt, a sajtot, szerecsendiót. 5 percig pároljuk. Másik edényben víz nélkül pároljuk a spenótot víztartalma elvesztéséig. Ekkor keverjük a tejfölös szószhoz.
• Spenótos saláták és szendvicsek: A friss bébispenót ideális alapanyaga salátáknak és szendvicseknek.

A spenót egy igen fontos eleme lehet az egészséges táplálkozásnak. Fogyasztása minden életkorban ajánlott, még ha a legfiatalabbak kétkedve fogadják is ezt a kijelentést. A spenót mellett évelők is díszesek lehetnek a kertben, és a kertészetemben gyógynövények is kaphatók.

Hol kapható a spenót?

A spenót számos helyen beszerezhető, frissen, fagyasztva vagy akár előre csomagolt bébispenót formájában.

• Élelmiszerboltok és szupermarketek: A legtöbb nagyobb élelmiszerbolt, mint például a Tesco, kínál friss bébispenótot 250 g-os kiszerelésben. Ezek mosottak, fogyasztásra készek. A "Tesco friss bébispenót 250 g" termék leírása szerint "Korán szedett levelek édes, enyhén keserű ízzel" jellemezhetők. Fontos megjegyezni, hogy "A K- és A-vitamin természetes formában fordul elő a spenótban. A K-vitamin részt vesz a normál csontozat fenntartásában és az A-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A termék fogyasztása nem helyettesíti a változatos és kiegyensúlyozott étrendet." A gyártók és forgalmazók (pl. Tesco-Global Áruházak Zrt.) mindent megtesznek annak érdekében, hogy a termékinformációk pontosak legyenek, azonban az élelmiszertermékek folyamatosan változnak, így az összetevők, a tápanyagértékek, a dietetikai és allergén összetevők is. Mindig olvassa el a terméken található címkét és ne hagyatkozzon kizárólag azon információkra, amelyek a weboldalon találhatóak.
• Piaccok és termelői boltok: Itt friss, szezonális spenótot vásárolhatunk közvetlenül a termelőktől, ami garantálja a frissességet és a minőséget.
• Kertészeti boltok és online áruházak: Ha otthon szeretnénk termeszteni, spenótmagokat vásárolhatunk kertészeti boltokban vagy online.

A spenót közepesen tápanyagigényes növény. Laza, enyhén homokos talajba kerüljön. Hidegtűrése miatt kora tavasszal is vethető. Gyors fejlődése miatt a vízellátásra kell odafigyelni. A leveleket folyamatosan szedhetjük. A spenótot a peronoszpóra támadja meg, amellyel elsősorban sűrű állomány, nem megfelelő talaj esetén kell számolnunk.

A spenót, mint "superfood", vagyis szuperélelmiszer, rengeteg tápanyagot tartalmaz, és igen alacsony a kalóriatartalma, így fontos része lehet egy egészséges életmódnak.

tags: #spenot #hol #kaphato