A spenót, avagy paraj (Spinacia oleracea) egy rendkívül sokoldalú és tápláló zöldség, amely nem csupán finom, hanem rendkívül egészséges is. A disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozik, ugyanúgy, ahogyan maga a disznóparéj, a mángold, vagy a dísznövényként ismert kakastaréj is. Ez a zöldség feltehetően a Közel-Keletről származik, ahonnan a mórok hozták be Spanyolországba, majd a 16. század végén érkezett meg hazánkba. A spenóttermesztés egyszerű, viszonylag alacsony igényű, ezért kezdő kertészek is bátran belevághatnak a termesztésébe. Akár kerttel, erkéllyel vagy csak egy ablakpárkánnyal rendelkezik, a spenót friss és egészséges leveleket biztosít az év nagy részében.
Ez a cikk részletes útmutatót nyújt a spenót sikeres termesztéséhez a kerti tisztítástól kezdve a betakarításig, figyelembe véve a növény igényeit és a fajtaválasztás fontosságát.
A Spenót Főbb Jellemzői és Tápértéke
A spenót általában egyéves, néha kétéves növény. Alacsony termetű, 30-35 cm-nél nem nő magasabbra. Levelei tőállók, közép- vagy mélyzöldek, széles tojásdadok, lapát-, vagy nyílalakúak, tompa levélcsúccsal és ép levélszéllel. A tőlevelek közül hozza az erős, húsos magszárát, az ezen lévő levelek kisebbek és keskenyebbek. A spenót jelentős A-vitamin forrás; 100 gramm spenót a napi A-vitamin bevitelünk 391%-át biztosítja. Az A-vitamin nagyon fontos a szem, az immunrendszer, a pajzsmirigy és a bőrünk számára.
Emellett C, és K-vitamin tartalma jelentős, és B2, B6 és E-vitaminban is gazdag. A vas mellett más ásványi anyagokat is tartalmaz, mint például a mangán, a cink, a réz, a magnézium, a kálium és a kalcium. A rendkívül magas kalciumtartalma citrusfélék elfogyasztásával könnyebben felszívódik a szervezetben. Az egyik legfontosabb a vastartalma, ezért a vashiányos szervezettel is csodát tesz rendszeres fogyasztása.
Tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismert emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. Mivel oxálsavat tartalmaz, ami köztudottan elősegíti a vesekőképződést, a fogyasztását csak mértékletesen javasolják. Alacsony a kalóriatartalma, és könnyen emészthető, emiatt diétázók is fogyaszthatják. Sőt, a cukorbetegség kezelésében is jótékony hatással bír: alacsony a glikémiás indexe, így nem emeli meg a vércukorszintet. Kiváló rostforrás, így az emésztést is elősegíti.
Fontos megjegyezni, hogy bár a köztudatban Popeye, a rajzfilmből ismert tengerész kedvenc étele a spenót, amelyet, amint megeszik, hirtelen majd’ kirobban az energiától és mérhetetlenül erőssé válik, a vas tartalma közel sem annyira magas, mint amiről a hiedelmek szólnak, és nitrát tartalma sem, ami miatt egy időben veszélyesnek ítélték a fogyasztását.
A Spenót Igényei és Optimális Termesztési Körülmények
A spenót nevelése egyszerű, viszonylag alacsony igényű, azonban bizonyos körülményekre oda kell figyelni a sikeres termesztés érdekében. Bár a meleg időjárású Perzsiából származik, mégis olyan jó helye van nálunk, mintha őshonos növény lenne. Annyit érdemes róla tudni, hogy hidegigényes faj, hasonlóan a salátához.
Talajigény
A spenót legjobban a jól megmunkált, középkötött, tápanyagban gazdag, meszet tartalmazó talajokat kedveli. Kedveli a jó vízelvezető képességű talajt, amely középkötött és tápanyaggal feltöltött. Az a jó, ha a sorok egymástól 20-30 cm távolságra vannak. Nem szereti a túlságosan savanyú talajokat, és nem fejlődik jól a szélsőséges, túlságosan savanyú vagy lúgos talajokban. Enyhén savas vagy semleges pH-értékű talajt igényel. Nehéz, nedves és tömődött talajokon rosszul növekszik.
Fény- és Hőmérsékletigény
Szereti a napos, világos fekvést és a hűvösebb helyeket, és a fagyot is jól viseli. Nyáron a félárnyékot is elviseli. A meleg időjárást rosszul tűri és gyorsan felmagzik. Nem szereti a nagyon meleg napos időt, ezért a nevelésére a tavasz és az őszi időszak a legmegfelelőbb. Nyáron a nagy melegben gyorsan magszárat növeszt, és ilyenkor már a levelei nem alkalmasak étkezésre. Tavasszal a kisebb fagyokat is jól tűri, a magok már 4 fok körüli hőmérsékleten is jól csíráznak.
Spenót szüret: mikor? 🍃 - spenót termesztése balkonon I Kreatív Farmer
Vízigény és Tápanyagellátás
Közepes vízigényű. Szárazságban nagyon gyorsan szárba szökik. Száraz tavasszal és nyáron egyszer-kétszer ajánlatos megöntözni, hogy dús, zöld levelet kapjunk. A spenót általában megelégszik gyenge tápanyagellátással. A komposzt és a komplex műtrágyák elegendőek. Lombozata fejlesztéséhez főként káliumra és nitrogénre van szüksége. Nitrogén és kálium igényes növény, ezért tápoldatozáskor ezt a két tápanyagot kell pótolnunk. Nagy a nitrogénigénye, mivel ez az elem nélkülözhetetlen a zöld részek kineveléséhez. Célszerű előző évben trágyázott talajban termeszteni. Ne alkalmazzunk nitrogéntartalmú trágyát, nehogy túl magas legyen a spenót nitráttartalma.
Helyszíni Termesztés
Kertben, erkélyen balkonládában vagy magaságyásban is termeszthetjük. Balkonon vagy magaságyásban is könnyen nevelhető, fóliával takarva pedig már a hidegebb hónapokban is lesz friss spenótunk. A spenótot cserépben is nevelhetjük. Ehhez válasszunk egy széles, legalább 25 cm mély konténert vagy ládát, és töltsük meg érett trágyával kevert virágfölddel. A magokat vesse el, takarja be földdel, öntözze meg vetés után rendszeresen, és tegye a ládát hűvös, félárnyékos helyre.
Fajtakiválasztás és Vetési Időszak
A fajtaválasztás a termesztési időszakkal van összefüggésben. Fontos a vetési időszak helyes megválasztása, mivel a spenót rövid tenyészidejű növény.
Vetési Időpontok
A magokat szabadföldbe ősszel vagy tavasszal vetjük. Vannak kifejezetten őszi és tavaszi fajták is.
- Tavaszi vetés: A korai fajták vetése már februártól megkezdhető, és egészen április végéig folytatható. Tavaszi szedéshez februártól áprilisig, a hidegebb hónapokban melegágyba vessük, vagy takarjuk le fátyolfóliával.
- Nyári vetés: A nyári spenótot áprilistól júliusig vessük. Választhatunk nyári vetésű fajtákat is, melyeket július végétől, augusztus végéig vethetünk, az így termesztett spenótot ősszel takaríthatjuk be. Aki nem tudja kibírni a nyarat friss spenót nélkül, nos, neki találták ki az új-zélandi spenótot. Ez a melegigényes faj, a hagyományos spenóttal ellentétben, kevés légzőnyílással rendelkezik, ezért keveset párologtat, így jobban tűri a szárazságot.
- Őszi vetés: Őszi és téli betakarítás céljából augusztustól októberig lehet vetni. Az őszi vetésű, áttelelésre vetett spenót vetési ideje szeptemberben van, ezt kora tavasszal szedhetjük. Ha folyamatosan szeretnénk friss spenótot enni, célszerű szakaszosan vetni. Ez azt jelenti, hogy kora tavasztól, amit felenged a talaj, kéthetente el lehet vetni egy adag magot. Az üres ágyások zöldítésére is kiváló.
Ajánlott Fajták
- Tél végén vethető fajták: Eszkimo, Symphonie F1, Lina F1.
- Nyáron vethető fajták: Matador, Solar F1, Norvak.
- Szeptemberben vethető áttelelő fajták: Matador, Darko, Estivato.
- Fagytűrő fajták: ‘Mazurka’ és a ‘Monnopa’, melyeket még télen is le lehet szedni.
- Felmagzásra nem hajlamos fajták (nyári termesztéshez): ‘Celesta’ vagy ‘Emilia’.
- Salátaként is fogyasztható zsenge levelű fajták: ‘Babyleaf’ és ‘Sardinia’.
- Matador: Őszi-tavaszi vetésre alkalmas, gyors növekedésű, nagylevelű fajta. Későn hoz magszárat, a hideget jól bírja.
- Popey: Korai szabadföldi termesztésre javasolt, nagy termőképességű fajta, házikerti és üzemi termesztésre is alkalmas.
- Emilia F1: Nyári termesztésű, bőtermő F1-hibrid spenót. Virágszárat későn hoz, későn magzik fel. Nagyfokú rezisztenciával rendelkezik a peronoszpórával szemben.
- Saga F1: Középkorai spenót hibrid, mely friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra is alkalmas. Peronoszpórára rezisztens.
- Monorez: Őszi-tavaszi termesztésre alkalmas, biztonságosan áttelelő fajta.
- Viroflay: Tavaszi és őszi vetésre is alkalmas, nagy terméshozamú fajta. Későn hoz magszárat, jól bírja az áttelelést.
A Spenót Ültetése és Gondozása
A spenót vetése meglehetősen egyszerű, és a további gondozása sem bonyolult, azonban néhány alapvető lépést érdemes betartani.
Vetés és Ritkítás
A spenótot állandó helyére vetjük. A sorok kihúzása után szórjuk el a vetőmagot egyenletesen, majd 2-3 cm földdel takarjuk be, és bőségesen öntözzük meg. A magvetés után kb. 6-7 héttel már szedhetjük az első leveleket. A magok 20-30 cm-es sortávolsággal és 1-2 cm mélységbe kell vetni. A kelés után szükséges a növényeket ritkítani, hogy közöttük legalább 10 cm távolság maradjon. Mivel helyre vetéssel szaporítjuk, ezért fontos az egyelés. A túl közel lévő növények nem jutnak elég élettérhez, arról nem is beszélve, hogy a kialakuló párás mikroklíma miatt gombás és baktériumos betegségek üthetik fel a fejüket az állományban.
Gyomlálás és Öntözés
A termesztés főbb ápolási munkái a gyomtalanítás és öntözés. A talajt enyhén nedvesen kell tartani, de nem szabad túlöntözni. Az öntözés a kora tavaszi időszakban, amikor a talaj még nedves, elhagyható. A rendszeres gyomlálás és talajlazítás elősegíti a növekedést. Azért, hogy ne legyen a gyomlálással probléma a későbbiekben, érdemes a spenót sorközöket szalmával lefedni - ezzel csökkenthető a gyommagvak csírázása. Ekkor vigyázzunk, hogy a gyommal együtt nehogy a kis, fiatal spenótokat is eltávolítsuk az ágyásból.
Trágyázás
A spenót egy igen gyors fejlődésű növény. Legjobb, ha előző évben megtörténik a kertrész trágyázása, hogy a tápanyagok a lehető legjobban hasznosuljanak. Ha kettős betakarítást tervezünk, az első vágás után mészammonsalétrommal trágyázunk.
Növénytársítás
A spenót bárhová ültethető, sokan a salátával együtt termesztik, hiszen hasonlóak az igényeik. Ha a spenótsorok közé retket vetünk, akkor több levélkártevő is inkább a retekleveleket rágcsálja, nem pedig a spenótot. A körömvirág is kedvelt a veteményesben is.
Betakarítás és Utókezelés
A spenótot már néhány héttel a vetés után be lehet takarítani. A vetéstől számított 6-7 héten belül betakarítható a növény.
A Levelek Szedése
Az első levelek 4-6 héttel a vetés után szedhetők. A spenót fokozatosan szüretelhető a külső levelek leszedésével, vagy egész növényként is betakarítható. Nem fontos egyszerre levágni az összes levelet; egy jó főzelék elkészítéséhez, illetve ha elég növény áll rendelkezésre, elég csak a levelek egy részét leszedni. Amikor a növény kezd elöregedni, akkor vágja csak le az összes levelet, vagy húzza ki a növényeket gyökerestől. Ezzel nem érdemes túl sokáig várni, mert a túl idős levelek keserűvé, ezáltal fogyaszthatatlanná válhatnak.
Maggyűjtés
A spenótnövény kerti létét magszár képzésben és magérlelésben fejezi be. Ekkor már annyira nem ízletesek a levelek, de ez is fontos szakasz a növény életében, ugyanis ezek a magok leszedhetők, és ezzel biztosítható a következő évi vetés magszükséglete. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelek megsárgultak és kezdenek elszáradni. Ekkor a magszárat tegyük kiterített papírlapra, és rázogassuk ki belőle a vetőmagot. A fel nem szedett magok jövőre kikelnek.
Tárolás
A spenótlevelek friss állapotban a legfinomabbak, de fagyasztva is tárolhatja őket. Akár hűtőszekrényben is eltarthatók pár napig. A betakarított spenót frissen is fogyasztható, de jól bírja a fagyasztást, így eltehetjük a mélyhűtőbe is.
Kártevők és Betegségek
Speciális kórokozója vagy kártevője nincs, így növényvédelemre nincs gondunk. A spenótot kártevők is megtámadják, elsősorban a répamoly. Az Emilia F1 és Saga F1 fajták nagyfokú rezisztenciával rendelkeznek a peronoszpórával szemben.
Az Új-Zélandi Spenót: Nyári Alternatíva
Megszoktuk, hogy a hagyományos spenót igazi tavaszi növény: nagy melegben felmagzik, és ilyenkor levelet már nem növeszt. Aki viszont nem tudja kibírni a nyarat friss spenót nélkül, annak az új-zélandi spenót a tökéletes választás. Az egyéves, húsos pozsgás levelű növénynek kevés a légzőnyílása, ezért keveset párologtat. Kifejezetten melegigényes, a magok tíz fok alatt nem is csíráznak ki. A hidegre viszont érzékenyen reagál, magas víztartalma miatt fagypont körüli hőmérsékleten elfagy. A szárazságot sokáig elviseli, de ilyenkor kevesebb és zöldesbarna színű levelet hoz. Haragoszöld színű leveleket csak frissen trágyázott talajokon ad, ha magas nitrogénigényét kielégítjük, szinte mindenféle talajon megél. Legegyszerűbben magvetéssel szaporítható, de lehet palántázni is. Általában áprilisban vetik, de ősszel, októberben is megtehetjük ezt. Ápolása egyszerű, hiszen eleinte kapálni kell, de miután a heverő szárú növény fokozatosan befutja a sorközt, elnyomja a gyomok zömét. Miután a hajtások 30-40 centiméter hosszúra nőttek, máris szedhetjük. Magjai csak hosszú őszön érnek be, gyakran félérettek maradnak. Begyűjtésükkor legegyszerűbb először az elszáradt hajtásokat felszedni, a földre hullott érett magokat pedig összegyűjteni és szellős, száraz helyen teljesen kiszárítani.
A Spenót Tisztítása
A legnagyobb galibát a mosás okozhatja: ha nem végezzük el kellő alapossággal, a zavaró homokszemcsék belekerülhetnek a megfőzött ételbe is. Sok különböző formában beszerezhetjük a friss spenótot a boltokban és a piacokon, és érdekes módon nem mindegyiknél kell megmosnunk a leveleket. Egyszerű és gyors módszernek tűnhet a spenótlevelek szűrőbe pakolása, majd folyóvíz alatti átmosása, azonban ezzel több probléma is akad. Jobban járunk, ha a teljes mosogatót vagy egy nagy tálat teleengedünk bő, hideg vízzel, majd abban mossuk át a leveleket. FONTOS: A víz, amiben a leveleket mossuk, tényleg legyen jéghideg: ezzel megőrizhetjük a törékeny levelek zsenge, friss állagát és színét.
Spenót szüret: mikor? 🍃 - spenót termesztése balkonon I Kreatív Farmer
A Fatudor Magazin Ajánlata
Ha szeretnél színes szakmai tartalmakat, melyeket a kertben hasznosíthatsz, akkor a Fatudor Magazin a legjobb hely. Hobbi kertészek számára dolgozunk fel témákat kerti aktualitásokról. Többségében növényvédelmi tartalmakkal találkozhatsz benne, melyeket növényorvos kollégáink vetnek papírra mindenki számára közérthető formában. Emellett kerti praktikákkal és agrotechnikai jótanácsokkal is találkozhatsz. A Fatudor Magazin háromszor jelenik meg egy évben: tavasz, nyár és ősz elején. Egy lapszám ára: 1900 Ft, előfizetőinknek 1600 Ft, ami már a postai költséget is tartalmazza.
tags: #spenot #kerti #tisztitasa