A spenót (Spinacia oleracea), más néven paraj, az egyik legkorábban vethető és legértékesebb zöldségünk, amely a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjának tagja. Habár megosztó zöldség hírében áll, manapság a tudatos táplálkozás egyik fontos alapanyaga, amelyet nem csupán főzeléknek, hanem salátákba és turmixokba is előszeretettel fogyasztunk. Kiváló tulajdonsága, hogy akár mi magunk is megtermeszthetjük, akár egy sötét, hűvös erkélyen is.
A spenót története és jellemzői
A spenót az egyik legrégebben termesztett zöldségnövény, amelyet a Közel-Keleten már a 8-9. században perzsa fű néven ismertek és termesztettek. Hazánkba Szírián és Törökországon keresztül került a 16. és 17. században. Az őshonos növénynek tűnő spenót valójában a meleg éghajlatú Perzsiából származik, mégis rendkívül jól alkalmazkodott a mi éghajlatunkhoz.
Általában egyéves, néha kétéves növény. Alacsony termetű, ritkán nő 30-35 cm-nél magasabbra, de egyes fajtáknál a szár hossza elérheti a 130 cm-t is. A szár felületén világosabb színű bordák találhatók. A kifejlett spenótnövényen kétféle levelet figyelhetünk meg: a tőlevelek közép- vagy mélyzöldek, széles tojásdadok, lapát- vagy nyílalakúak, tompa levélcsúccsal és ép levélszéllel, rendszerint nem karéjosak, válluk leginkább nyílra hasonlít. Hosszúságuk 5-16 cm, szélességük 5-11 cm. A tőlevelek közül hozza az erős, húsos magszárát, amelyen lévő levelek kisebbek és keskenyebbek. Színe a világoszöld árnyalattól a haragoszöldig változik. A levélnyél hosszúsága nagyon változó, szedés szempontjából a hosszabb levélnyél az előnyösebb.
A spenót kétlaki növény, virágzata kettős bog, amelyre a négyes szám jellemző. A női virágú növények lényegesen hosszabb életűek, míg a hím virágúak az elvirágzás után nem sokkal elszáradnak. Termése makkocska, felülete gyakran tüskés.
Spenót szüret: mikor? 🍃 - spenót termesztése balkonon I Kreatív Farmer
A spenóttermesztés alapjai
A spenóttermesztés igen alacsony költség- és munkaigénnyel jár, így minden kertbarát számára ideális választás. A spenót magvetéssel egy évben többször is termeszthető.
Talajigény és tápanyagellátás
A spenót a finoman elmunkált, elegendő tápanyagot tartalmazó, mészben nem szűkölködő, középkötött talajokon érzi magát a legjobban. Nem kedveli az erősen savanyú és a nagyon lúgos, tehát szélsőséges talajokat és a laza homokot sem. A talaj pH-értékére nem különösebben igényes, de kerülni kell az erősen savanyú vagy meszes talajviszonyokat.
Mint a nagy lombozatot fejlesztő növények általában, a spenót is sok nitrogént és káliumot vesz fel. Nagy a nitrogénigénye, mivel ez az elem nélkülözhetetlen a zöld részek kineveléséhez. A talaj nitrogénellátottsága nagymértékben meghatározza a termésmennyiséget. A kálium a betegség-ellenálló képességére és a hidegtűrésére van kedvező hatással. A félmikro elemek közül, más zöldségfélékhez képest, nagyobb mennyiséget a vasból és a magnéziumból vesz fel.
Legelőnyösebb, ha előző évben trágyázott talajba vetjük. Készítsük elő a talajt és trágyázzuk, dúsítsuk érett komposzttal a termesztést megelőző évben. Műtrágyákkal a 2/3-3/4 részét még ősszel a talajba forgatjuk. Szükség esetén a vetés előtti műtrágyázás is indokolt. Káliumnak klórmentes műtrágyát adjunk.
Hőmérsékleti és fényigény
A termesztési gyakorlatban a spenótot a hidegtűrő növények közé sorolják. Növekedése számára az optimális hőmérsékleti érték 15-16 °C körül van. Jól tűri a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet, akár -4-5 °C-ot is károsodás nélkül elvisel.
Azonban hosszú nappalos növény, szárbaindulásának kezdetét a megvilágítás időtartama határozza meg. Magszárképződéshez viszonylag meleg, 20 °C körüli hőmérséklet szükséges, és 15-16 órás megvilágítás hatására 15-21 °C-on már magszárat fejleszt. Nagy melegben gyorsan felmagzik, a nyári forróságot nem bírja, ilyenkor alig fejleszt lombozatot, gyorsan magszárba megy. A szárazság is sietteti a magszárképződését.
Fényigényes, de kúszóárnyékot elvisel. Cserépben nevelve, a spenót napi szinten minimum 6 óra közvetlen napfényt igényel. Egy napsütötte erkély vagy veranda ideális a számára, feltéve, hogy a hőmérséklet mindig fagypont felett van. Egy kellően napos szoba szintén megfelel.
Vetés és szaporítás
A spenótot célszerű helyre vetni, palántanevelése elhagyható lépés, mivel a kertészetek sem foglalkoznak vele, ezért ritkán találkozunk spenótpalántákkal.
Magvetés előkészítése
A világosszürke szögletes magjait a vetés előtt érdemes beáztatni, mivel lassabb ütemben csíráznak ki. A csírázás felgyorsításához az elvetett magok edényét takarjuk le fóliával vagy nejlonzacskóval, majd állítsuk meleg helyre. A spenót magja már 4 °C-on csírázik, és 7-10 napon belül kikel.
Vetési időpontok
A spenót magvetése szabadföldbe már február végén megkezdhető, és 10-14 naponként érdemes megismételni. Három szaporítási időpontot különböztetünk meg: tavaszit, nyárit és őszit.
- Tavaszi vetés: Kora tavasszal, amint a föld a hóolvadás után már eléggé felengedett ahhoz, hogy meg tudjuk művelni. Április közepéig, egyes fajtákat április végéig szakaszosan vethetjük.
- Nyári vetés: Július vége, augusztus vége, az ennél későbbi vetések már keveset teremnek. Ebben az időben viszonylag nagy annak a veszélye, hogy gyorsan magszárba megy a spenót, ezért a fajták helyes megválasztására különösen nagy figyelmet kell fordítani.
- Őszi vetés: Augusztus közepén is elvethetjük a magokat, így ősszel tudjuk betakarítani a termést. Optimális időpontja szeptember vége-október, amint hűvösebbé válik az időjárás.
Vetési módszerek és sűrűség
A legcélszerűbb vetési sortávolság 20 cm, a vetési mélység 2-3 cm. Ilyen vetés esetén 10 m² vetéséhez 30-40 gramm magra van szükség. Fészkenként (lyukakként) vessünk 2-3 szem magot. Takarjuk be a magokat, akár picit le is tömöríthetjük, hogy a magok teljes felületükön érintkezzenek a nedves földdel. A vetés történhet sávokba szórva és sorba. Gyomosabb talajon érdemesebb a soros vetést választani. A tőtávolság 3-5 cm.
Az új-zélandi spenót nagyobb, mint a többi fajta, így esetében nagyobb ültetőtávolság szükséges: a sorok közötti távolság 60 cm, míg az elvetett magok közötti távolság 30 cm legyen.
Fóliás és konténeres termesztés
A spenót magokat vethetjük fólia alá is, mert különösen napsütéses időszakban így a növények igen gyorsan fejlődnek, és a vetéstől számított 6-7 hét alatt szedésre alkalmassá válnak. Szeptemberi magvetés esetén már februárban szedhetjük a friss spenótleveleket. A hőmérsékletnek azonban nem szabad tartósan 20 °C fölé emelkednie, mert akkor a növények nagyon megnyurgulnak, és leveleik értéktelenekké válnak.
A spenótot cserépben is nevelhetjük. Ehhez válasszunk egy széles, legalább 25 cm mély konténert vagy ládát, és töltsük meg érett trágyával kevert virágfölddel. A magokat vesse el, takarja be földdel, öntözze meg vetés után rendszeresen, és tegye a ládát hűvös, félárnyékos helyre.
Ápolási munkák
A spenót egy igen gyors fejlődésű növény, a vetéstől számított 2 hónapon belül szedhetők a levelei. Hajtatásban a spenót vegyszeres gyomirtásához gyomirtó szer nincs engedélyezve.
Öntözés és tápanyag-utánpótlás
Amikor az apró növénykék kezdenek megjelenni, a földjüket mérsékelten öntözzük meg, hogy kellően nyirkosan legyen, ha a palánták fejlődése idején nem esne elegendő eső. A spenót sekély gyökérzete miatt gyakrabban, de kisebb vízadagokkal célszerű öntözni. Hajtatásban az öntözővíz mennyisége lecsökken 1 liter alá.
Juttassunk ki továbbá magas nitrogéntartalmú trágyát, amikor a palánták elérték a 6-8 cm-es magasságot. Fejtrágyázás előtt érdemes talajvizsgálatot végeztetni.
Egyelés és gyomlálás
Mivel helyre vetéssel szaporítjuk, fontos az egyelés. A túl közel lévő növények nem jutnak elég élettérhez, arról nem is beszélve, hogy a kialakuló párás mikroklíma miatt gombás és baktériumos betegségek üthetik fel a fejüket az állományban. Ekkor vigyázzunk, hogy a gyommal együtt nehogy a kis, fiatal spenótokat is eltávolítsuk az ágyásból. Azért, hogy ne legyen a gyomlálással probléma a későbbiekben, érdemes a spenót sorközöket szalmával lefedni - ezzel csökkenthető a gyommagvak csírázása.
A sorokat, miután a spenót kikelt, keskeny kapával lazítsuk és gyomtalanítsuk.
Klímaszabályozás hajtatásban
Hajtatásban az ápolási munkák közül ki kell emelnünk a klímaszabályozást. A spenót fejlődése számára a nappali optimális léghőmérséklet 16 °C. Az éjszakai hőmérsékletet is ehhez kell igazítani. A télies időben a megnyúlás elkerülése miatt jobb az alacsonyabb érték. A páratartalmat is egy bizonyos határon belül így tudjuk csökkenteni vagy növelni. A téli hónapokban soha nem az alacsony, hanem a magas páratartalom okoz gondot.
Betakarítás és tárolás
A spenótot már néhány héttel a vetés után be lehet takarítani. Egy jó főzelék elkészítéséhez, illetve ha elég növény áll rendelkezésre, elég csak a levelek egy részét leszedni, nem fontos egyszerre levágni az összes levelet. Két lehetőségünk is van: vagy learatjuk a teljes növényt, vagy csak a külső leveleket szedegetjük le, és hagyjuk, hogy a belső, kisebb, fiatalabb levelek tovább fejlődjenek. Ne számítsunk arra, hogy olyan gyorsan visszanő, mint a saláta vagy a mángold. Az új-zélandi spenót azonban általában gyorsan visszanő.
Amikor a levelek már elég nagyra nőttek a betakarításhoz, a növény tövéhez közel vágjuk le azokat. Amikor a növény kezd elöregedni, akkor vágjuk le az összes levelet, vagy húzzuk ki a növényeket gyökerestől. Ezzel nem érdemes túl sokáig várni, mert a túl idős levelek keserűvé, ezáltal fogyaszthatatlanná válhatnak.
Szakaszos vetés és betakarítás
Azért, hogy ne egyszerre legyen rengeteg spenótunk, hanem folyamatosan tudjuk betakarítani a leveleket, érdemes szakaszosan vetni. Ez azt jelenti, hogy kora tavasztól, amit felenged a talaj, kéthetente el lehet vetni egy adag magot. A tavasszal vetett spenótmagok nyáron is ellátnak minket vitamindús levelekkel. Aki viszont más évszakban is szeretne spenótot szüretelni a kertjében, az már ősszel is elvetheti a magokat.
Tárolás
A spenótlevelek friss állapotban a legfinomabbak, de fagyasztva is tárolhatók. Hűtőszekrényben is eltarthatók pár napig, de a legjobb, ha a többi betakarított terméstől elkülönítve tartjuk, hogy elkerüljük az etiléngázzal való érintkezését.
Fajtaismeret és rezisztencia
A spenótfajták között jelentős különbségek vannak, különösen a növekedési erély, a levélforma, a szín és a betegség-ellenálló képesség tekintetében.
Fajták a kereskedelemben és házi kertekben
- Clipper F.1: Középkései, erős növekedési erélyű fajta. Alkalmas ipari feldolgozásra és csomózott áruként való értékesítésre. Az ipari spenóttermesztés egyik legmegbízhatóbb fajtája, mivel a colletotrichum ellen magas ellenálló képességgel rendelkezik, ezért termésbiztonsága kiemelkedő. Emellett szárazanyag-tartalma magas. Sötétzöld sima, ovális alakú levelek jellemzik. Őszi, tavaszi és áttelelő vetésre is alkalmas. HR: Pfs:1-4,6-8,10,11,15.
- Helios F1: F1 hibrid fajta, amely a legalkalmasabb kereskedelmi méretű bébilevél-termelésre. Minden különböző termelési rendszerben használható gépi betakarításhoz vagy kézi betakarításhoz. Sima, sötétzöld, vastag levelekkel és függőleges növekedési szokásokkal rendelkezik. A fajta nagyon jó betegségcsomaggal rendelkezik, a peronoszpóra (Pfs) 1-9,11,13,15-16 fajokkal szembeni rezisztenciájával és a 12,14-es fajjal szemben közepesen ellenálló. A babalevelek érési ideje 25-30 nap. Annak ellenére, hogy a Helios-t nyári termelésre választották, egész évben jól teljesít az enyhe éghajlatú régiókban.
- Matador spenót: Egész évben vethető, népszerű, bőtermő fajta. Közép-sötétzöld leveleket hoz. Közepes termésmennyiség, gyors növekedés, húsos, sötétzöld, nagy levelek jellemzik. Kevésbé jó minőségű talajon is szépen terem, kisigényű fajta. Tavasz végén felmagzik. Szaponinokat tartalmazó gyökerét mindig hagyjuk a talajban, mert nagyszerűen dúsítja, előkészíti a talajt a többi növénynek. A biogazdálkodás legfőbb helykitöltő növénye. Hidegtűrő képessége jó, de a nyári forróságot nem bírja. Hosszú nappalos növény, 15-16 órás megvilágítás hatására 15-21 °C-on már magszárat fejleszt.
Betegségek és kártevők
A spenótnál kritikus lehet a peronoszpóra (Peronospora farinosa f. sp. spinaciae). Eddig 1-4 rassz volt ismert, de már megjelent az 5, 6 és 7 rassz is. A fajta megválasztásával lehet ebben az időszakban is árut termelni.
A levélzöldségek fő károsítói a meztelen csigák. Érdemes a spenótsorok közé retket vetni, így több levélkártevő is inkább a retekleveleket rágcsálja, nem pedig a spenótot.
A spenót jótékony hatásai
A spenótot mostanában gyakran emlegetik ’superfood’-ként, vagyis szuperélelmiszerként, mivel rengeteg tápanyagot tartalmaz, és igen alacsony a kalóriatartalma. Fogyasztása minden életkorban ajánlott, még ha a legfiatalabbak kétkedve fogadják is ezt a kijelentést. Számos egészségmegőrző és betegségmegelőző tulajdonsággal rendelkezik.
Vitamin- és ásványianyag-tartalom
A spenót nagy mennyiségben tartalmaz a csontjaink szilárdsága szempontjából elengedhetetlen K-vitamint. Sok benne az A-vitamin, ami a szem egészsége miatt fontos. Nagy mennyiségben tartalmaz továbbá C-, E-, B2- és B6-vitamint, valamint ásványi anyagokat, például káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot és mangánt.
Rendkívül magas a kalciumtartalma, amely citrusfélék elfogyasztásával könnyebben felszívódik a szervezetben. Az egyik legfontosabb a vastartalma, ezért a vashiányos szervezettel is csodát tesz rendszeres fogyasztása.
Egészségügyi előnyök
- Cukorbetegség kezelése: Alacsony a glikémiás indexe, így nem emeli meg a vércukorszintet.
- Emésztés elősegítése: Kiváló rostforrás, így az emésztést is elősegíti.
- Csontok egészsége: A K-vitamin tartalmának köszönhetően hozzájárul a csontok szilárdságához.
- Szem egészsége: Az A-vitamin tartalma miatt fontos a szem egészsége szempontjából.
Az élénkzöld spenótlevelet semmiképp ne hagyjuk ki az étrendünkből!
Egyéb spenótfélék és rokon növények
Fontos megkülönböztetni a valódi spenótot (Spinacia oleracea) más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de botanikailag eltérő növényektől.
Új-zélandi spenót (Tetragonia expansa)
Ez nem egy valódi spenót, hanem egy másik faj, amely a spenóthoz hasonlóan viselkedik, és főzve sokban hasonlít az íze is. Ahol a spenót már nem nő meg (meleg időben), ott az új-zélandi spenót tovább él: hőálló és erőteljes. Jól növekszik forró, száraz talajon is, és általában nagyon edzett növény, amely bárhol jól fejlődik. Lassú a csírázása, de ha egyszer megindul, buja növekedéssel hálálja meg a gondoskodást.
Málabar spenót (Basella alba)
Egy nagyon különleges és ízletes zöldség a Keletről. Hőálló és erőteljes. Vonzó piros szárral rendelkezik, amely akár 6 láb magasra is megnőhet. A szárak salátákban is jól felhasználhatók.
Melokhia (Corchorus olitorius)
Egy folyamatosan betakarítható zöldség, amely száraz és nedves körülmények között is megél. A leveleket gyakran használják levesek sűrítésére vagy teához. Akár három betakarítás is lehetséges.
Eper spenót (Chenopodium capitatum)
Éves növény, egy ősi, népszerű növény Európa-szerte. Hasonló az libatophoz, csak kisebb, körülbelül 1,5 láb magas. A levelei vékonyabbak, mint a spenóté, nagyon táplálóak és magas vitamintartalmúak. A fiatal hajtásokat nyersen salátákban vagy főzve, mint a spenótot, fogyasztják. A termései eperhez hasonlóak, és hozzáadhatók salátákhoz, vagy frissen, főzve vagy fűszerezve fogyaszthatók. A terméseket vörös festékként is használják más élelmiszerekhez. Fontos megjegyezni, hogy erőteljesen újravetheti magát és/vagy invazívvá válhat.
Vetőmag előállítása otthon
A spenót vetőmagját mi magunk is könnyedén előállíthatjuk. Amikor májusban a növények felmagzanak, válasszunk ki két-három erőteljes tövet, és azokat hagyjuk meg, amikor a többit kiszedjük az ágyásból. A magszárakat akkor vágjuk majd le, amikor a levelei már megsárgultak, hervadnak. Ekkor kiterített papírlapra kirázogatjuk belőlük a háromszögletű magokat. Az ipar azonban kifejezetten a sötét színű ovális, vagy kerek levelű fajtákat keresi, melyek színüket jól tartják.
A ReinSaat KG-nál a vetőmagok biodinamikus gazdálkodásból származnak. Az általuk előállított vetőmagokból sokkal edzettebb, ellenállóbb növények nevelhetők, mint az egyéb nagyüzemi vetőmag előállító cégek magjaiból. A Matador spenót vetőmag csírázóképességére saját, speciális előírásokat is használnak, a hatóságilag előírtakon felül, így ezeknek a vetőmagoknak az átlagosnál jobb a kelési aránya.
A spenót a veteményesben
A spenótot bárhová ültethető, sokan a salátával együtt termesztik, hiszen hasonlóak az igényeik. Az üres ágyások zöldítésére is kiváló.
A spenót rövid tenyészideje lehetőséget ad az elővetemények termesztésére és az utóhasznosításra, így a korán lekerülő spenót után vethetünk rövid tenyészidejű sárgarépát, ültethetünk kései káposztaféléket, babot, őszi és téli retket, másodvetésű uborkát.
tags: #spenot #mag #magy #kiszerelesu