Spenót ültetése cserépbe: Friss zöldség az ablakpárkánytól a teraszig

A spenót (Spinacea oleracea) az egyik legkorábban vethető zöldségünk, amely napjainkban a tudatos táplálkozás egyik fontos alapanyagává vált. Ez a megosztó zöldség már nem csupán főzelék formájában kerül az asztalunkra, hanem salátákba és turmixokba is előszeretettel rakjuk. A legjobb tulajdonsága azonban az, hogy akár mi magunk is megtermeszthetjük, még akkor is, ha nincsen nagy kertünk, hiszen egy sötét, hűvös erkélyen vagy akár az ablakpárkányon is sikeresen nevelhető. Ez a cikk részletesen bemutatja, hogyan termeszthető spenót cserépben, a vetéstől a betakarításig, figyelembe véve az otthoni környezet sajátosságait és a növény egyedi igényeit.

Spenót, a sokoldalú és tápláló zöldség

A spenót (Spinacea oleracea), vagy ahogyan gyakran hívják, a paraj, a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjának tagja. Ebbe a családba tartozik maga a disznóparéj, a mángold, vagy a dísznövényként ismert kakastaréj is. Általában egyéves, néha kétéves növényként tartjuk számon. Alacsony termetű, általában nem nő magasabbra 30-35 centiméternél. Levelei tőállók, közép- vagy mélyzöldek, széles tojásdadok, lapát-, vagy nyílalakúak, tompa levélcsúccsal és ép levélszéllel. A tőlevelek közül hozza az erős, húsos magszárát, az ezen lévő levelek pedig kisebbek és keskenyebbek.

Bár a meleg időjárású Perzsiából származik, ahol a IX. században jelent meg Európában, hazánkban már a XV. század óta ismert és termesztett növényként tartják számon, és olyan jól érzi magát, mintha őshonos faj lenne. Fontos tudni róla, hogy hidegigényes faj, hasonlóan a salátához, ami a termesztési időszakok megválasztásakor különösen lényeges.

Tápértéke és egészségügyi előnyei: A "szuperélelmiszer"

A spenót az egyik legegészségesebb zöldség, amelyet mostanában gyakran emlegetnek „superfood”-ként, vagyis szuperélelmiszerként, mivel rengeteg tápanyagot tartalmaz, és igen alacsony a kalóriatartalma. Sajnos, bár rendkívül egészséges zöldség, hazánkban az egy főre jutó éves fogyasztása alig haladja meg a néhány dekagrammot. Pedig rendszeres fogyasztásával nemcsak egészségünk őrizhető meg általa, de számos betegséget is elkerülhetünk.

A spenót jótékony hatással bír a cukorbetegség kezelésében is, hiszen alacsony a glikémiás indexe, így nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Kiváló rostforrás, ami jelentősen elősegíti az emésztést. Rendkívül magas a kalciumtartalma, amely citrusfélék elfogyasztásával könnyebben felszívódik a szervezetben. Az egyik legfontosabb a vastartalma, ezért a vashiányos szervezettel is csodát tesz rendszeres fogyasztása. Ezen felül oxálsavat, karotint, jódot, valamint C-, B1-, B2-, E- és K-vitamint is tartalmaz. Ez a komplex vitamin- és ásványi anyag-tartalom teszi a spenótot értékes kiegészítőjévé bármely étrendnek.

Spenót fajták és különleges alternatívák

A spenóttermesztés során többféle fajta közül választhatunk, amelyek eltérő tulajdonságokkal és ellenállóképességgel rendelkeznek.

• Tavaszi vetésre különösen ajánlott a 'Matador' vagy a 'Popey' fajta, melyek friss fogyasztásra is kiválóan alkalmasak. A 'Popey' fajta, ahogy a rajzfilmből ismert tengerész kedvenc étele is, felálló, hosszú szárú, középzöld, sima és kemény levelekkel, vastag levélnyéllel. Közepesen hidegtűrő, és korai szabadföldi termesztésre javasolt.
• Őszi-tavaszi vetésre ajánlott a nagylevelű, gyors növekedésű fajta. Levele középzöld, közepesen hólyagos, levélnyele középhosszú. Jól tűri a hideget, és későn hoz magszárat.
• Léteznek speciális fajták, amelyek ellenállóbbak bizonyos problémákkal szemben:
  • 'Chica F1': Nagyon lassú növekedésű fajta, amely nem virágzik fel gyorsan, így hosszabb ideig szüretelhető.
  • 'Seychelles F1': Ellenáll a lisztharmatnak, ami nedves időben gyakori betegség.
  • 'Wallis': Ellenálló a kártevőkkel, betegségekkel és a levélsárgulással szemben.
  • 'Tonga': Március végéig vethető, és még melegebb időben is elegendő termést tud produkálni.
  • 'Tyee': Ellenáll a spenótfoltosságnak.
• További népszerű fajták közé tartozik a 'Winter Riesen', 'Misano F1', 'Lorelay' és a 'Monores'.

Emellett érdemes megemlíteni néhány olyan növényt is, amelyek bár botanikailag nem igazi spenótok, ízük és felhasználásuk miatt gyakran "spenót" néven emlegetik őket:

• Spenótfa/óriás spenót (Chenopodium Giganteum): Ez egy egynyári, nagyon igénytelen növény, amely a spenóttal azonos családba tartozik. Április közepétől közvetlenül az ágyásba vethető, és csírázása általában 1-2 hetet vesz igénybe.
• Epres spenót (Chenopodium capitatum): Ez a növény mind ízében, mind megjelenésében különleges. Valójában a levelek között piros virágfürtök nőnek, amelyek távolról nagy eperre vagy málnára hasonlítanak. Nyáron a napos helyet és a sok nedvességet kedveli, és egész évben cserépben is termeszthető.
• Új-zélandi spenót/négyszögletes spenót (Tetragonia tetragonioides): Ez a növény botanikailag semmi köze a spenóthoz, de ízre hasonlít rá. Új-Zélandon kívül Ausztráliában és Japánban is őshonos. Jól tűri a magas hőmérsékletet és az enyhe szárazságot is, sőt, az első fagyokig kitart a kertben. Mivel csírázása kicsit hosszabb időt vesz igénybe, érdemes április közepén elkezdeni az előnevelést, és csak május 15-e után kiültetni.
• Malabari spenót (Basella Alba): Más néven kúszó spenót, amelynek kúszó hajtásai akár két méter magasra is megnőhetnek, és első pillantásra mentára hasonlít. Nedves talajra, napos helyre és melegre van szüksége.

Miért érdemes spenótot termeszteni cserépben?

A spenót termesztése cserépben vagy balkonládában rendkívül praktikus és elérhető bárki számára, aki friss zöldséget szeretne fogyasztani, de nincs nagy kertje. Akár lakásban él, akár csak egy erkéllyel vagy ablakpárkánnyal rendelkezik, a spenót tökéletesen ideális konténeres termesztésre.

A spenótok többsége eltűr némi árnyékot, nem nő nagyra, és viszonylag hamar fejlődik, így akár házon belül is rendszeresen lehet szüretelni a friss leveleket. Ez a rugalmasság, és az alacsony gondozási igény teszi a spenótot ideális választássá kezdők számára is. Pár hét, és már szüretelheted is a finom leveleket!

A megfelelő cserép és talaj kiválasztása

A sikeres cserepes spenóttermesztés alapja a megfelelő környezet megteremtése, amely a megfelelő edény és a tápanyagokban gazdag talaj kiválasztásával kezdődik.

Cserép mérete és típusa

A spenót neveléséhez legalább 15-20 cm mély cserepet válasszunk, de ennél mélyebb sem árt. Ha van hely a nagyobb cserépnek, akkor keressünk inkább széleset, ami több növénynek ad elegendő életteret. Akár kisebb cserepekbe, vagy balkonládába is elültethetjük a növényeket. Fontos, hogy a cserép vízelvezetése jól működjön, ezért kerülni kell a vízelvezető lyukat eltömítő állagú, túl agyagos földet. A túlzott nedvesség ugyanis gyökérrothadást okozhat.

Talajigény és tápanyagellátás

A spenót a finoman elmunkált, elegendő tápanyagot tartalmazó, mészben nem szűkölködő, középkötött talajokon érzi magát a legjobban. Nem kedveli az erősen savanyú és a nagyon lúgos, tehát szélsőséges talajokat és a laza homokot sem. Leginkább enyhén savas vagy semleges pH-értékű talajt igényel.

Tápanyagokban gazdag földbe ültessük a magokat. Legelőnyösebb, ha előző évben trágyázott talajba vetjük, vagy érett komposzttal dúsítjuk a termesztést megelőző évben. A spenót másodvonalbeli növénynek minősíthető, ami közepes tápanyagigényt jelent. Ezért olyan talajra van szüksége, amelyet a vetést megelőző évben trágyáztak, vagy ahol télen téli zöldségeket termesztettünk. Kerülni kell a közvetlen trágyázást, és az ipari műtrágyák teljesen feleslegesek a spenót esetében. Minden leveles zöldségnek megvan az a tulajdonsága, hogy „felszívja” a nitrátokat, amelyek nem tartoznak az emberi szervezet számára legegészségesebb anyagok közé, ezért a természetes tápanyag-utánpótlás a legbiztonságosabb és legegészségesebb megoldás.

A spenót vetése cserépbe lépésről lépésre

A spenót termesztése cserépben is magvetéssel történik, a palántanevelés általában elhagyható lépés, mivel a kertészetek sem foglalkoznak vele, ezért ritkán találkozunk spenót palántákkal.

Magelőkészítés

A spenót világosszürke szögletes magjait a vetés előtt érdemes beáztatni egy éjszakára vízbe. Miután a magok beáztak, öntsük le a vizet, és tartsuk őket nedvesen, például egy újrazárható üvegben. A csírák 3-4 nap múlva lesznek készen a vetésre. A magja már 4 °C-on csírázik, de a talaj optimális hőmérséklete számára 10-27 °C.

Vetési mélység és távolság

A magokat 1-1,5 cm mélyre tedd a földbe, de ne ess túlzásba, 10-15 mag elegendő egy cserépbe. Takarjuk be a magokat, és akár picit le is tömöríthetjük a földet, hogy a magok teljes felületükön érintkezzenek a nedves földdel. Az első hajtások 5-14 nap múlva jelennek meg.A növények 10 centiméter távolságra legyenek egymástól. Ha nagyobb leveleket szeretnénk szüretelni, hagyjunk a növényeknek 15 cm helyet, ha inkább kisebb, zsengébb leveleket ennénk, akkor 6 cm is elég lehet. Osztjuk fel négyzetekre a területet, ahová ültetni fogunk, hogy lássuk, hány növény fér el benne. Szabadföldi vetés esetén a legcélszerűbb vetési sortávolság 20-30 cm, a vetési mélység pedig 2-3 cm.

A vetés időpontja: Tavaszi, nyári, őszi és téli vetés

A spenót a legkorábbi friss zöldség, és magvetéssel egy évben többször is termeszthető. A folyamatos betakarítás érdekében érdemes szakaszosan vetni.

• Kora tavaszi vetés: Szabadföldbe a spenót magvetése már február végén megkezdhető, és 10-14 naponként érdemes megismételni. A magvetés legalkalmasabb időpontja kora tavasszal van, amikor a föld a hóolvadás után már eléggé felengedett ahhoz, hogy meg tudjuk művelni. Cserépben is elvethetjük már március-áprilisban. A talajhőmérsékletet is figyelembe kell venni, mivel vetéskor legalább 5 °C-nak, de legfeljebb 10 °C-nak kell lennie az optimális csírázáshoz. A friss spenót folyamatos termésének biztosítása érdekében a magokat kéthetente vesse el, egészen május első feléig. A tavasszal vetett spenótmagok nyáron is ellátnak minket vitamindús levelekkel.
• Nyári vetés: Amennyiben az időjárás megengedi, nyár végén, július végétől augusztus végéig is vethető spenót, melyet még ősszel betakaríthatunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy meleg időben a levelek megkeserednek, és a növény nagyon gyorsan virágozni kezd (felmagzik).
• Őszi vetés: A magokat augusztus közepén is elvethetjük, így ősszel tudjuk betakarítani a termést. Az őszi vetés optimális időpontja szeptember vége-október. Az őszi spenótfajtákat legkorábban augusztus második felében, legkésőbb október végén ültesse el. Ekkor a talajhőmérséklet (3-10 °C) és a levegő hőmérséklete (15-18 °C) is döntő fontosságú. Az őszi ültetés lehetőséget ad arra, hogy a melegebb időjárás ellen is védekezzünk a felmagzás szempontjából.
• Téli vetés: Lehetőség van téli vetésre is, körülbelül két centiméter mélyre, amikor a talaj hőmérséklete 2 °C körül van (október vége - november). Fedjük be a területet vastag réteg levélmulccsal vagy cikóriával. Tavasszal, a spenót vetésének időpontjában takarjuk ki.
• Fólia alatti termesztés: A spenót magokat vethetjük fólia alá is, mert különösen napsütéses időszakban így a növények igen gyorsan fejlődnek, és a vetéstől számított 6-7 hét alatt szedésre alkalmassá válnak. Szeptemberi magvetés esetén már februárban szedhetjük a friss spenótleveleket. A hőmérsékletnek azonban nem szabad tartósan 20 °C fölé emelkednie, mert akkor a növények nagyon megnyurgulnak, és leveleik értéktelenekké válnak.
• Mikrozöldségek: A mikrozöldségek valójában alulnövesztett csírák, amelyek növekedése körülbelül 14 napot vesz igénybe. Miután a magok kicsíráztak, helyezze őket egy tálba egy kevés vízzel vagy használjon kókuszdió szubsztrátumot a gyors növekedés érdekében. A fiatal spenótlevelek sokkal lédúsabbak, ízletesebbek és magasabb a tápanyagtartalmuk. Ráadásul melegebb időben is termeszthetőek, mivel még a növény virágzása előtt betakaríthatóak. A bébi spenótot ugyanúgy neveljük, mint a "felnőtté" növesztendő spenótot.

A spenót gondozása cserépben

A spenót cserépben történő nevelése alig igényel gondozást, elég, ha jó földbe ültetjük, és rendszeresen megöntözzük.

Öntözés

Az öntözés nagyon fontos, de ne álljon a cserépben víz, mert így megrothadhat a növény. A spenót földje legyen nedves, de ne tocsogjon. A spenótnak, mint a legtöbb növénynek, rendszeres öntözésre van szüksége, hogy egészséges maradjon és bőséges termést hozzon. Rendszeresen ellenőrizze a talajt a növények alatt, hogy tudja, mikor van szükségük öntözésre. Ha a talaj száraznak érződik, akkor öntözze meg a palántákat egy jó adag vízzel. A gyökerek sekélyen nőnek, így nem tudnak vizet nyerni a talaj mélyéről, ezért a rendszeres felületi öntözés elengedhetetlen. Tavasszal a talaj általában biztosít elegendő nedvességet a fejlődéséhez, de cserépben ez hamarabb kiszáradhat.

Fényigény és elhelyezés

A spenót a napos vagy félárnyékos helyeket kedveli, de hosszú nappalos növény, aminek szárbaindulásának kezdetét a megvilágítás időtartama határozza meg. Ezért, ha ősszel előneveli a spenótot, tegye a napra, ám tavasszal és nyáron inkább a félárnyékban legyen, különösen délután, mert a nagy melegben gyorsan felmagzik. Helyezze ezt egy olyan ablakba, ahol legalább naponta 4-5 óra napfényt kaphat, vagy az erkélyre, ahol körbesüti a nap. A spenót a fekvést illetően nem válogatós növény, feltéve, hogy legalább 45 nap áll a rendelkezésére hűvösebb időben a növekedésre.

Tápanyagellátás és trágyázás

Mint a nagy lombozatot fejlesztő növények általában, a spenót is sok nitrogént és káliumot vesz fel. Egy kis nitrogénben gazdag tápoldatot kaphat néha. Amikor spenótjai elérik az 0,8-1 cm magasságot, elkezdhetjük trágyázni őket. Abból tudjuk megállapítani, hogy trágyázásra van szükségük, hogy palántáink már nem nőnek olyan ütemben, mint kellene. Továbbá, ha spenótjainak színe nem olyan szép zöld, akkor minden bizonnyal több nitrogénre lesz szükségük a talajban. A nitrogénnel sok haszonnövénynél vigyázni kell, mert első sorban a levelek növesztését szolgálja, és nagy mennyiségben szegényes termést eredményezhet.

Ritkítás és gyomlálás

Az első hajtások megjelenése után, amikor a magoncokon 2-3 valódi levél megjelenik, érdemes ritkítani, különösen, ha palántázásban gondolkodunk. Amikor spenótpalántái 5 cm-esre nőnek, el kell kezdeni a ritkítást. Erre azért van szükség, mert ha túl közel nőnek egymáshoz, akkor nem szellőznek majd elég jól, és így sokkal könnyebben alakulnak ki és terjednek köztük a betegségek. A cél, hogy minden palánta között legalább 10 cm hely maradjon.A rendszeres gyomlálás és talajlazítás elősegíti a növekedést. A túl közel lévő növények nem jutnak elég élettérhez, arról nem is beszélve, hogy a kialakuló párás mikroklíma miatt gombás és baktériumos betegségek üthetik fel a fejüket az állományban. Ekkor vigyázzunk, hogy a gyommal együtt nehogy a kis, fiatal spenótokat is eltávolítsuk az ágyásból. Azért, hogy ne legyen a gyomlálással probléma a későbbiekben, érdemes a spenót sorközöket szalmával lefedni - ezzel csökkenthető a gyommagvak csírázása.

Hőmérsékleti igények

A spenót már 4 Celsius-fokon csírázni kezd, de a magasabb hőmérsékletet is jól bírja. A föld optimális hőmérséklete számára 10-27 Celsius-fok. Szélsőséges helyzetben egyébként a növény akár a -6 Celsius-fokot, de a 32 Celsius-fokot is kibírja. A hűvös időjárást kedveli, jól tűri a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet. Nagy melegben gyorsan felmagzik, ezért amikor melegedni kezd az idő, árnyékról kell gondoskodni számára. A spenót cserépben történő termesztésekor a növény a hűvösebb folyosón is jól érzi magát. Tavasszal és ősszel az erkélyen is termeszthető.

Spenót betakarítása és tárolása

A spenót egy igen gyors fejlődésű növény, a vetéstől számított 2 hónapon belül szedhetők a levelei, sőt fólia alatti termesztés esetén már 6-7 hét alatt szedésre alkalmassá válnak.

Mikor és hogyan szüreteljünk?

A csírázástól számított 37-50 nap múlva már szüretelhetünk is. Akkor szedje le az első leveleket, amikor már 5-6, legalább 10-12 levél megjelent rajta, vagy az első levelek 4-6 héttel a vetés után szedhetők. A betakarítás ugyanúgy történik, mint a kertben való termesztésnél - a levelek fokozatos leszedése ösztönzi a további növekedést. Először a külső leveleket szedje le, hogy a belsők még nőhessenek egy kicsit. Nem fontos egyszerre levágni az összes levelet, egy jó főzelék elkészítéséhez, illetve ha elég növény áll rendelkezésre, elég csak a levelek egy részét leszedni. Amikor a növény kezd elöregedni, akkor vágja le az összes levelet, vagy húzza ki a növényeket gyökerestől. Ezzel nem érdemes túl sokáig várni, mert a túl idős levelek keserűvé, ezáltal fogyaszthatatlanná válhatnak.

Tárolás

A spenótlevelek friss állapotban a legfinomabbak, de fagyasztva is tárolhatók. Akár hűtőszekrényben is eltarthatók pár napig, maximum 4-6 napot. Fontos, hogy a spenót nagyon hamar romlásnak indul, ezért szedését, vásárlását követően érdemes minél előbb feldolgozni. Csak közvetlenül a felhasználás előtt mossuk meg, ne úgy tároljuk el, mert az még csökkenti az eltarthatóság idejét. Közvetlenül a vágás után tárolja őket a hűtőszekrényben. Ügyeljen arra, hogy szárazak legyenek és soha ne fedje le őket műanyag zacskóval vagy tegye őket zárt edénybe. Ilyen körülmények között nagyon gyorsan megégnek és elrohadnak.

Maggyűjtés a következő évre

A spenót egyéves növény, tavaszi vetés esetén idénye április végére befejeződik, addigra már a zsenge leveleket leszedtük, a növény elkezd magszárat hozni. A spenótnövény kerti létét magszár képzésben és magérlelésben fejezi be. Ekkor már annyira nem ízletesek a levelek, de ez is fontos szakasz a növény életében, ugyanis ezek a magok leszedhetők, és ezzel biztosítható a következő évi vetés magszükséglete.A spenót vetőmagját mi magunk is könnyedén előállíthatjuk. Amikor májusban a növények felmagzanak, válasszunk ki két-három erőteljes tövet, és azokat hagyjuk meg, amikor a többit kiszedjük az ágyásból. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelei már megsárgultak, hervadnak. Ekkor kiterített papírlapra kirázogatjuk belőlük a háromszögletű magokat. Tedd őket papír- vagy textiltasakba, és már meg is van a jövő évi spenót vetőmagod.

Gyakori problémák és megoldások a spenót termesztésénél

Nehéz a spenótnál kevésbé igényes növényt találni! Túléli a hideget, a hőséget, a szárazságot, a nedvességet, a túltrágyázott és a tápanyagszegény talajt is. Ennek ellenére előfordulhatnak bizonyos problémák, amelyekre érdemes felkészülni.

Sárguló levelek

A sárguló levelek a spenót esetében azt jelzik, hogy a körülmények nem megfelelőek számára. Probléma lehet a magas talajhőmérséklet, a nedvességhiány vagy gombabetegség. Fontos a rendszeres ellenőrzés és a gyors beavatkozás.

Betegségek

• Spenótpenész (más néven szőlőpenész, peronoszpóra): Főként nedves időben terjed. A leveleken található barnássárga száradási foltokról ismerhető fel. A legjobb védekezés ellene az ellenálló fajták ültetése, mint például a 'Seychelles F1'. Használhatunk növényvédő szereket a meglévő penész elpusztítására, de jobb megoldás lehet, ha a fertőzött spenótot kihúzzuk, és máshol vetjük el, hogy a betegség ne terjedjen tovább.
• Mozaikvírus: Ez a vírus elsősorban a burgonyát és a paradicsomot érinti. Hazánkban nem gyakori, de ahogy melegszik az időjárás, a spenót levelein is megtelepedhet. Jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene, ezért a megelőzés és az ellenálló fajták választása kiemelten fontos.

Kártevők

• Répalevéltetű: Számos rovar szívesen lakmározik a spenótleveleken. Hazánk területén a leggyakoribb a répalevéltetű. A leveleken lévő harapásnyomokból lehet megállapítani, hogy a kártevők e csoportja megfertőzte-e a leveleket. Permetezés helyett ültessen retket a spenót köré. Levelei mágnesként vonzzák a rovarokat, de a retket nem károsítják a rovarevők, és a retek földalatti részét sem, amiért termesztjük.
• Levéltetvek: A spenót tavaszi termesztésekor általában nem kell aggódni a levéltetvek miatt, mivel a levéltetűpopuláció ebben az évszakban nem olyan nagy. Azonban nagyon meleg időben megjelenhetnek. A kézi szedés, a szappanos vízzel való permetezés és a ragadozó rovarok (pl. katicabogarak) kertbe csalogatása segíthet a védekezésben.
• Csigák: A leveles zöldségek és a csigák harcát nem lehet megnyerni könnyedén! A spenótot csak úgy védheti meg a csigáktól, ha távol tartja őket. A műanyag csigahatár, a rézlemez és a rendszeres összegyűjtés segít. Ha ez nem tetszik Önnek, akkor a csigákat méreggel is megölheti, de ne feledje, hogy ha egyet megöl, három másik is jönni fog a helyére.

A spenót felhasználása a konyhában

A spenót rendkívül sokrétűen felhasználható, tápanyagdús zöldség, termesztése pedig tényleg annyira egyszerű, hogy mindenkinek ki kell próbálnia! Fogyasztható frissen zöldségsalátákban, enyhén blansírozva hústekercsek töltelékeként vagy fagyasztva, köret vagy leves formájában. Spenótos quiche, tészta, csirkemell, édesburgonya, lasagne, zöld smoothie és még megannyi számos ízletes étel elkészítéséhez van szükség spenótra.

Fontos megjegyezni, hogy ha Ön nyugodt szívvel fogyasztaná a szupermarketben vásárolt spenótot, tudnia kell, hogy ha ezt a leveles zöldséget a retekkel, salátával és uborkával együtt ipari műtrágyával trágyázzák, akkor nagy mennyiségű nátrium-nitritet tartalmazhat, amely aminosavakkal kombinálva nagyon veszélyes rákkeltő anyagokat termel. Ezért is különösen érdemes saját magunk megtermelnie ezt az egészséges zöldséget.

tags: #spenot #ultetese #cserepbe