A Süle Honti Krisztina név köré szerveződő életút és munkásság feltérképezése során a rendelkezésre álló információk több, különálló, de rendkívül izgalmas narratívát és professzionális pályafutást tárnak fel, melyek a modern magyar társadalom különböző területein hagytak mély nyomot. Az alábbi cikk részletesen bemutatja ezen életutak sokszínűségét, kiemelve a személyes küzdelmeket és a szakmai sikereket, miközben kitekintést nyújt a kapcsolódó tudományos és társadalmi kontextusra is.
Honti Linda Életútja és a Hajléktalanság Elleni Küzdelem: A Remény Útja
Honti Linda, egy harmincnyolc éves nő, története a legmélyebb gödörből való felemelkedésről tanúskodik, bemutatva az alkoholizmus, a hajléktalanság és a társadalmi kirekesztettség elleni elszánt küzdelmet. Mint ő maga mondja, azért mesél szívesen az életéről, hogy reményt adjon másoknak: a legmélyebb gödörből, a csikkszedegetős-üvegvisszaváltós nincstelenségből, a hajléktalanságból is van kiút. Ez egy könnyes történet a hajléktalanságról és az útról, ami kivezetett a mélyből.
Honti Linda már kamaszkorától kezdve ivott, ami mélyen gyökerező családi problémákra vezethető vissza. A szüleimnek nem kellettem - vallja. Édesapám azt mondta, azért, mert lány vagyok. A nevelt fiait jobban szerette nálam. Másfél éves volt, amikor elváltak a szülei, és anyjánál maradt. Gyerekkorából arra emlékszik, hogy folyton ide-oda passzolják a felnőttek. Kezelhetetlen volt, nem bírtak vele, sok verést kapott, amit szégyellte. Hol itt csövezett, hol ott, nagymama, anyu barátnője fogadott be időnként. Az ital miatt gondjai lettek a középiskolában. Nem járt be, csavarogott, bandázott. Ezen a lejtőn indult el az élete.
A mélypont felé vezető úton azonban szerencsére egy tanárnő nyúlt utána. Nagyon sokat segített. A mai napig tartják a kapcsolatot, Linda inkább érzi édesanyjának őt, mint a szülőanyját. Neki köszönheti, hogy leérettségizett. Ez a segítség volt az első fénysugár a sötétségben.
Tizennyolc évesen eljött otthonról, egy tatabányai önkormányzati telekre költözött albérletbe. Volt rajta egy kis ház, de fűteni nem tudott rendesen, téli éjszakákon befagyott a víz a tálban az asztalon. De legalább volt fedél a feje felett. Aztán már az se: az önkormányzat visszavette a telket, és Honti Linda az utcára került. A tanárnőnek köszönhetően lett hivatásos jogosítványa, de nem alkalmazták teherautósofőrként, mert nő, és mert voltak zűrjei az ivás miatt. Számítógépszerelő végzettsége is van, azzal se talált munkát. Nem nagyon hitték el, hogy nő létére érthet a gépekhez. Mivel már nem volt lakcíme, nem vették fel más állásba se. Hiába próbálta, nem tudott megkapaszkodni.
Gödörben aludt és buszmegállókban az ezredforduló környékén, öt vagy hat évig élt az utcán. Az emberek nem tudják, miért olyan nehéz kikeveredni a hajléktalanságból. Ha az embernek nincs lakcímkártyája, semmit sem tud intézni. Minden hivatalban, rendelőben kérik, de a munkerőfelvételnél is. Ahol egyébként semmi esélyed, ha rongyokban, mosdatlanul mész. Pénz nélkül viszont nem tudsz albérletet kivenni, mosni, ruházkodni. Ha nincs címed, kivet a társadalom, és csak keveseknek sikerül talpra állni.
Nem volt társa, egyedül kóborolt, nagyon nehezen enged közel magához valakit. Hogy félt-e egyedül? A magamfajtáktól nem kellett, hajléktalan nem bánt hajléktalant, legalábbis engem békén hagytak. De éjjel sokszor megverték a buliból hazafelé tartó részeg vagy drogos fiatalok. Úgyhogy a belvárost kerülte, inkább a külvárosban bóklászott vagy az erdőben keresett egy gödröt, ahova behúzódhatott a hideg ellen. A fázás volt a legrosszabb. A tüdeje nem gyógyult meg azóta sem, asztmás, de a gyógyszereket nem tudja kiváltani, nagyon sokba kerülnek. Miért nem ment be egy szállóra? Mert oda nem lehet piásan menni. Alkohol nélkül viszont nem lehet kibírni ezt az egészet. Leginkább a szégyent, hogy hajléktalan vagy. Abból élt, amiből a sorstársai. Szedte az üres üvegeket, a csikkeket - sodort belőlük cigarettát, amit eladott pár forintért, így lett mondjuk zsemléje. Csereberélte az utcán a talált dolgokat a többiekkel. A mai napig összeszed különben minden újrahasznosítható dolgot jövet-menet, megtanulta, miből mit lehet csinálni.
Az egészsége akkoriban nagyon megromlott. Többször megpróbált véget vetni az életének. Reménytelennek látta a helyzetét. Nem akart így élni tovább. Volt, hogy az utcán szedték össze a mentők. Aztán egy régi barátnője segített. Náluk lakott egy ideig. Aztán kapott kölcsön egy nyaralót, csak a rezsit kellett fizetnie. Azt is csak utólag, amikor már lett keresete. Az a szerencséje, azért él még, mert az utolsó pillanatban mindig utánam nyúlt valaki. Sosem felejti el, volt egy férfi, egy ismerős, aki a legnehezebb időkben odaadta a teherautóját, amikor nem volt úton, hogy lakjon abban, ne legyen az utcán. És semmit nem kért cserébe! Vannak jó emberek, nekik köszönheti az életemet - hangsúlyozza.
Miután fedél lett a feje felett, a következő megoldandó feladat az volt, hogy találjon állást. De lakcíme még mindig nem volt, hisz bejelentkezve nem volt oda, ahol meghúzta magát. Akkoriban került kapcsolatba egy egyházzal, egy indiai vallással. Van egy főiskolájuk, ahol azt mondták neki, mindegy honnan jössz, ki vagy, szeretettel fogadunk. Úgyhogy újra iskolás lett, és egy közösség tagja, ami számára óriási boldogság. A társaitól ruhákat kapott, így már fel is tud rendesen öltözni, ha dolgozni megy. Mert diákigazolvánnyal végre tud munkát vállalni. Most árufeltöltő egy áruházban. Jelenlegi otthona, bár nem éppen palota, tizennyolc négyzetméter (a Földhivatal szerint nem is létezik, és egyelőre nincs annyi pénze, hogy szemléztetni kihívja őket, szóval lakcímkártyája továbbra sincs), nincs benne víz, csatorna, de főzni, fűteni tud. És lett egy autója is, tizenkilenc éves, de a lényeg, hogy megy, és gyönyörű, és piros, és nagyon örül neki. Mivel vezet, könnyebb józannak maradni is.
🔴 Lannert Judit miniszterjelölti meghallgatása
Óriási utat tett meg, de még nagyon sok a tennivalója. Nem lesz könnyű talpon maradni, tudja. Mert, ha jön a szomorúság, ha jönnek a gondok, nehéz megállni, hogy ne igyon. De kitette a falára a díjat - merthogy a Terézanyu pályázaton ő kapta a „Legyőzhetetlen” kategória díját! - és az átadó ünnepségen készült képet, amelyen a gyönyörű Dobó Kata mellett állhatott, aki felolvasta az írását. Micsoda élmény volt! Olyan izgatott volt, hogy bár farkaséhes volt, egy falat sem ment le a torkán a banketten. Pedig isteni ételek voltak. De nem akarta, hogy azt higgye bárki, ő enni ment oda! Ha elbizonytalanodik, ha meginog a hite önmagában, csak odanéz a falra, és összekapja magát. Le kell gyűrni a démonokat, túl kell lépni a múlton! Hiszi, hogy szép lassan feljebb és feljebb tud kapaszkodni. Lesz fürdőszobája, internete, finom ételeket fog főzni a konyhájában és igen, talán még egy olyan gyönyörű, magassarkú cipője is lesz, mint amilyet Kata viselt a Miniszter félrelép című filmben.
Dr. Honos Krisztina: Vezető Szerepek a Pénzügyi Szektorban
A Süle Honti Krisztina névhez hasonlóan, de eltérő szakmai pályán mozgó Dr. Honos Krisztina egy másik példája a nők vezetői szerepvállalásának a magyar gazdaságban. Dr. Honos Krisztina jelenleg a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. ügyvezetője, egy olyan szakember, aki a jogi ismereteit a pénzügyi szektor stabilitásának szolgálatába állította.
Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, ami megalapozta széles körű jogi és közigazgatási ismereteit. Az egyetemi évek alatt, majd azt követően is egy tőzsdén jegyzett média cégnél dolgozott, ahol értékes tapasztalatokat szerzett a vállalati működésről és a piaci környezetről.
2013-ban az MNB felügyeleti területén fogyasztóvédelmi szakértőként és jogérvényesítő jogászként került szorosabb kapcsolatba a pénzügyi szektorral. Ez a pozíció kulcsfontosságú volt karrierjének alakulásában, mivel ekkor kezdett el mélyebben foglalkozni a pénzügyi piacok szabályozásával és a fogyasztói érdekek védelmével. Ezen a területen szerzett tapasztalatai felvértezték azokkal a képességekkel, amelyek elengedhetetlenek a felelősségteljes vezetői szerepekhez.
2014-ben az MNB egyik leányvállalatához, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. csapatához csatlakozott. Ebben a cégben hamarosan ügyvezetővé lépett elő, demonstrálva kivételes vezetői képességeit és szakmai elhivatottságát. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. munkája alapvető fontosságú a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásában, hiszen a társaság felelős a pénzügyi intézmények felszámolásáért és reorganizációjáért.
2020-tól emellett az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. és a Szanálási Követeléskezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Ezek a pozíciók tovább erősítik Dr. Honos Krisztina szerepét a magyar pénzügyi szektorban, ahol a szanálási és követeléskezelési stratégiák irányításával jelentősen hozzájárul az ország gazdasági ellenálló képességéhez. Munkássága révén Dr. Honos Krisztina a pénzügyi stabilitás és a jogérvényesítés kulcsfigurájává vált, szakértelmével és elkötelezettségével formálva a hazai pénzügyi tájat.
Az Antikvitás Program és az Ókortudományi Kutatások: Női Szerepek és Történelmi Perspektívák
Az ókortudomány terén is kiemelkedő munkák zajlanak, melyek között Dr. Székely Melinda és Dr. Dávid Nóra - akik Krisztina névrokona is lehetne - nevével fémjelzett kutatások is fontos szerepet töltenek be, különösen a női szerepek vizsgálatában, ami Honti Linda személyes történetének társadalmi kontextusához is kapcsolódhat. Az Antikvitás Program 2001-ben indult, Dr. Wojtilla Gyula egyetemi tanár vezetésével. A programban továbbá Dr. Maróti Egon egyetemi tanár, Dr. Farkas Zoltán egyetemi adjunktus, illetve 2006-tól Dr. Székely Melinda egyetemi docens, majd Dr. Tóth Iván, Dr. Illés Imre Áron és Dr. Dávid Nóra egyetemi adjunktusok kerültek be a program oktatói közé, 2019-ben Dr. Priskin Gyula is az oktatók sorába lépett.
A doktori programban részt vevő hallgatók segítségével különböző kiadványok készültek. Ezek közül a legfontosabbak az Acta Antiqua et Archaeologica 2004-ben Wojtilla Gyula és Felföldi Szabolcs szerkesztésével megjelent tematikus szám, a 2012-ben Wojtilla Gyula, Illés Imre Áron és Zentai György szerkesztésével megjelent Ókori India Történeti Szöveggyűjtemény, a 2013-ban Székely Melinda és Illés Imre Áron szerkesztésével megjelent Késő római szöveggyűjtemény, illetve az Acta Antiqua et Archaeologica 2015-ben Székely Melinda és Illés Imre Áron szerkesztésével megjelent tematikus szám. A Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Bizottsága rendezésében sorra kerülő orientalista napokon előadást tartottak a doktorandusz hallgatók, amely előadások anyaga szintén megjelent, cikk formájában. Ugyancsak 2015-ben került kiadásra a Res Militares Antiquae II. kötet, amely a Szegeden, általunk rendezett II. Ókori Had- és Fegyvertörténeti Konferencia tanulmányait tartalmazza, a szerkesztő Székely Melinda és Horti Gábor. 2017-ben jelent meg az angol, német és francia nyelvű tanulmányokat tartalmazó Chronica Székely Melinda és Illés Imre Áron szerkesztésében, 2019-ben pedig a Belvedere Meridionale ókori tematikus száma Székely Melinda és Priskin Gyula szerkesztésében.
Az Antikvitás Program keretein belül 2019-ben az ókori Egyiptom történetével foglalkozó workshopot tartottak az ELTE oktatói és PhD hallgatói részvételével. Az Ókortörténeti Tanszéken rendszeresen szerveznek női szerepekkel, identitással foglalkozó workshopokat, amelyeken a doktori program hallgatói is részt vesznek előadásokkal. Az előadások írott változatát egyetemi actákban adják ki. Megjelent már: „Nehéz is asszonynak újszerű dicséreteket szerezni” női szerepek az ó- és középkorban. Acta Antiqua et Archaeologica, Supplementum XV. (2020) Szerkesztette: Székely Melinda és Dávid Nóra. JATEPress, Szeged 2020; Lányok, asszonyok, istennők. Női identitás, női életutak az antikvitásban. Acta Antiqua et Archaeologica, Supplementum XVI. (2022) Szerkesztette: Székely Melinda és Dávid Nóra. Szeged 2022. Ezek a kiadványok rávilágítanak arra, hogy a történelem során milyen sokrétűek voltak a női életutak és identitások, és mennyire fontos e témakör kutatása és megértése.
A doktori program eddigi története során összesen 21 hallgató nyert felvételt. Lehetőség van a szervezett képzési kereteken kívül készült disszertációk benyújtására is. Ily módon Székely Melinda szerzett doktori fokozatot, summa cum laude minősítéssel. A szervezett képzési keretekben részt vevő hallgatók közül eddig Tóth Iván, Felföldi Szabolcs, Illés Imre Áron, Lakos Katalin, Széll Gábor, Janzsó Miklós, Laura Habes Tashman, Kapi Péter és Ormos Bálint szerzett doktori fokozatot, a legtöbb esetben summa cum laude minősítéssel. 2018-ban a program átállt a házi védés rendszerére.
Az oktatott kurzusok tematikája a mindenkori programban részt vevő oktatók kutatási területéhez igazodik. Ennek megfelelően nagy súllyal szerepelt és szerepel a római történet és társadalomtörténet, a görög historiográfia, az ókori Közel-Kelet és Egyiptom története, illetve az ókori India története és nyelvei. A program sajátosságait figyelembe véve azoknak a hallgatóknak biztosítanak felvételt, akik a történelem alapszakjuk mellett valamely egyéb, speciális képzéssel is rendelkeznek. Hallgatóik a görög, latin, indológia, régészet, filozófia szakosok közül kerülnek ki. Nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésére is, oktatóik már az alapképzésben segítséget nyújtanak az érdeklődő hallgatóknak, hogy megszerezzék a PhD-képzésre való jelentkezéshez szükséges nyelvi és módszertani ismereteket. Az általános, törzstárgyakon felül az egyéni kutatásokat elősegítő, műhelyszeminárium jellegű képzésekre helyezik a hangsúlyt. A program latin, görög, héber, arámi és egyiptomi nyelvekben kínál továbbképzési lehetőséget a programban részt vevőknek.
A program résztvevői számára pályázatok és személyi kapcsolatok révén biztosítják a nemzetközi tudományos életben való részvételt. A program kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Németországgal (Berlin, Mainz, Halle, München), Angliával (Oxford), Olaszországgal (Ravenna, Milánó, Bologna, Torino, Padova), illetve Ausztriával (Bécs, Innsbruck) és a nemzetközi Enoch Seminar-ral. Szoros kapcsolatot ápolnak a szomszédos országok egyetemeivel és műhelyeivel is (Kolozsvár, Marosvásárhely, Maros Megyei Múzeum). Az újabb nemzetközi kapcsolataik közé tartozik Dr. Gülseren MUTLU (Ancient History Department at the University of Pamukkale), Dr. Chiara Cenati (Universität Wien, Institut für Alte Geschichte und Altertumskunde, Papyrologie und Epigraphik) és Dr. Anselme Cormier (UCO Nantes). A magyar egyetemek Ókortörténeti Tanszékeivel kiváló a kapcsolattartás (ELTE, DE, PPKE, KRE, PTE), de aktív és jó munkakapcsolatuk van a társtanszékekkel és kutatókkal (SZTE Római Jogi Tanszék, MNM, klasszika-filológusok, régészek, filozófusok, teológusok). Újabb kapcsolataik közé tartozik az NKE Ludovika Római Állam- és Tartományigazgatás Kutatóműhely (vezetője Dr. Szabó Ádám DSc kutatóprofesszor); Epigraphikai kerekasztal (Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Történelmi Doktori Program, Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék; Magyar Tudományos Akadémia II. Laura H. Programjuk vallástörténeti témával foglalkozó oktatói és hallgatói évről évre részt vesznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szervezett Vallástörténeti Workshop munkájában, Laura H. 2024 novemberében a program oktatói és hallgatói kétnapos bécsi tanulmányúton vettek részt. Fontosnak tartják a náluk végzett doktoranduszok későbbi karrierjének támogatását és követését is, bevonva őket a doktori program eseményeibe is (pl. opponencia, bizottsági tagság). Dr. Illés Imre Áron 2025. február 24-én sikeres habilitációs előadásokat tartott a Debreceni Egyetemen, a védés eredménye 100%. Az Antikvitás Program tehát egy dinamikusan fejlődő, nemzetközileg elismert tudományos műhely, amely az ókortudomány számos aspektusát lefedi, különös figyelmet fordítva a társadalmi és kulturális jelenségekre, mint például a női szerepekre.
🔴 Lannert Judit miniszterjelölti meghallgatása
A Mentális Egészség és Szenvedélybetegségek Kezelése a Pszichiátriában
Honti Linda története rávilágít a mentális egészség és a szenvedélybetegségek kezelésének fontosságára, mely területen számos szakember tevékenykedik Magyarországon, igyekezve segítséget nyújtani a bajban lévő embertársaknak. Korunk embere sokszor ijedten áll a világ változásaival szemben. Elveszti kapaszkodóit, megrendül biztonságérzete. A lélek kínjai időnként oly elviselhetetlenek, hogy a pohár fenekére néz, vagy a munkájába menekül. Rajtuk és rajtunk segítenek a pszichiáterek.
Dr. Máttyássy Adrienn: Addiktológia és MentálhigiéniaDr. Máttyássy Adrienn adjunktus 1993-ban diplomázott a szegedi SZOTE-n. 1997-ben szakvizsgázott pszichiátriából. 2000-ben szakvizsgázott addiktológiából. 1993-tól dolgozik a kecskeméti megyei kórházban. 1998-tól az addiktológiai és mentálhigiéniás részleg vezetője. Kecskeméten a szenvedélybetegeket a megyei kórház pszichiátriai osztályán kezelik, azon belül is az addiktológiai és mentálhigiéniás részlegen. Dr. Máttyássy Adrienn adjunktus két éve vezeti a részleget, ahol elsősorban az alkohol-, kisebb számban pedig drogproblémákkal küzdő betegeket kezelnek. A szenvedélybetegeknél a gyógyszeres terápia mellett fontos alappillére a sikeres gyógyulásnak a pszichoterápia is. Az esetek jelentős részében a szenvedélybetegség hátterében valamilyen lelki probléma áll. Fontos számukra, hogy a beteggel és a problémájával összefüggésben az orvos ráhangolódjon a beteg lelkiállapotára és arra is, hogy megvizsgálják, milyen körülmények között él a beteg. Gyakran szerveznek csoportterápiát a családtagok részére is, amelyen persze nem kötelező részt vennie a hozzátartozónak, de hasznos. Emellett a részlegen két éve működik olyan csoportterápia is, ahová a már kezelt és gyógyult betegek járhatnak vissza. Ezek a foglalkozások egyfajta kontrollt is biztosítanak. Az alkoholproblémákkal ellentétben a drogbetegség inkább a fiatalabb korosztályt érinti, de mindkét szenvedélybetegségnél a rövid terápia kéthetes, míg a hosszú hathetes kezelést vesz igénybe. A mentálhigiéniás részlegen azokkal a betegekkel foglalkoznak, akik lelki válság miatt, krízisállapotban kerülnek be a kórházba. Máttyássy Adrienn szerint az orvostudomány egyik legösszetettebb látásmódot adó része a pszichiátria, amelyben minden beteg gyógyulása új és új kihívást jelent.
Dr. Bank Gyula: A Gerontopszichiátria SzakértőjeDr. Bank Gyula 1963-ban született Szegeden. 1988-ban diplomázott a szegedi SZOTE-n. 1994-ben szakvizsgázott pszichiátriából. 1990-től dolgozik a kecskeméti megyei kórház pszichiátriai osztályán. 1998-tól a gerontológiai részleg vezetője, 1999-ben nevezték ki adjunktussá. Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent az idős emberek testi és lelki betegségeinek a gyógyítása. A kecskeméti megyei kórházban a pszichiátriai osztály gerontopszichiátriai részlegén kezelik a 65 éven felüli pszichés zavarokat mutató betegeket. Dr. Bank Gyula adjunktus, a részleg vezetője két éve foglalkozik az idősek pszichiátriai problémáival. A részlegre évről évre több beteg kerül, akiknek zöme még szociális gondokkal is küzd. Idős embereket több osztályon is kezelnek a kórházban, ide a gerontopszichiátriára akkor kerülnek, ha szellemi hanyatlások mellett a betegek nyugtalanok, agresszívek, depressziósak, agyi oxigénhiányos állapotuk jelentkezik (főként éjszaka), hallucinálnak, vagy üldözési mániájuk van. A részleg dolgozói mindent elkövetnek, hogy a gyógykezelés során a beteg állapota javuljon. A gyógyszeres kezelés mellett mindennap zenés és mozgásos elemeket tartalmazó foglalkozásokat is tartanak számukra. A betegek születésnapját is mindig közösen ünneplik meg. A gerontopszichiátria azon részlegek közé tartozik, ahol a beteg heteket, hónapokat, néha éveket is eltölt. Így az orvosok, a nővérek sokkal közvetlenebb viszonyba kerülnek a beteggel. Bank Gyula a pszichiátriai osztály több részlegén is dolgozott már, de kedvenc szakterülete a gerontopszichiátria. A részleg dolgozói gyakran tapasztalják a szociális háló hiányosságait is. Hónapokat, éveket kell várni egy-egy szociális otthoni férőhelyre.
Dr. Magyar László: Katonai Pszichiátria és Igazságügyi OrvostanDr. Magyar László 1935-ben született Győrben. 1965-ben végzett a SOTE-n. 1975-ben pszichiátriából. 1982-től 1997-ig az ideg- és elmeosztály főorvosa volt, majd az osztály kettéválasztása után a pszichiátria vezetőjeként dolgozott. Orvos-ezredesként 1996-ig szolgált, azóta közalkalmazott osztályvezető főorvos. A köztiszteletnek örvendő, kiváló és elismert szakember tagja a Honvédorvos szerkesztőbizottságának, s rendszeresen publikál. Évtizedek óta dolgozik igazságügyi elmeorvos-szakértőként, több mint 15 ezer eset dicséri felkészültségét, humánumát. A repülőkórház ideg-elme főszakorvosaként dr. Magyar László feladata a neurológiai és a pszichiátriai osztály szakmai felügyelete és tevékenységének összehangolása. Osztályvezető főorvosként a harmincágyas osztály és a mellé integrált rendelőintézet szakmai vezetése a feladata. Az osztály orvosai óriási területet látnak el: a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon lévő valamennyi katonai alakulat pszichiátriai ellátása a feladatuk. Munkájuk során jelentősen megnőtt a pszichiátriai kórképek (pl. affektív rendellenességek, pszichoorganikus szindrómák) száma. A szenvedélybetegségek között előtérbe került a drog. Az osztály évek óta kiemelten foglalkozik az alkoholos pszichózisokkal és a katonai alakulatok esetében a személyiségzavarokkal, az esetleges szuicidumokkal. A felülvizsgáló tevékenység is jelentős: főleg a katonai sorállomány-beválást illetően.
Dr. Kákonyi Zoltán: Szubintenzív Osztály és Pszichoterápiás MódszerekDr. Kákonyi Zoltán 1994-ben végzett a szegedi SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház pszichiátriai osztályán. 1998-ban szakvizsgázott pszichiátriából, idén pszichoterapeuta szakképesítést szerzett. Munkaterülete és érdeklődési területe is azonos dr. Kákonyi Zoltánnak. Kihívást és izgalmas szakmai feladatot jelent számára a szubintenzív részleg vezetése. E részlegre azok a betegek kerülnek, akik szomatikus, illetve pszichés állapotuk miatt fokozott megfigyelést igényelnek. Olyan betegekről van szó, akiknek a realitáskontrolljuk nagymértékben meggyöngült, esetleg veszélyeztetik mások, illetve önmaguk egészségét. Gyakoriak a tudatzavartsággal járó esetek, az alkoholmegvonás szövődményeként fellépő delirium és az időskori tudatzavar is, melynek hátterében gyakorta agyi vérkeringési zavar áll. A kezelések döntő többsége gyógyszeres kezelés, de óriási jelentőséggel bírnak a pszichoterápiás módszerek is. Zoltán számára azért különleges szakmai feladat a szubintenzív részlegen dolgozni, mert pszichiáterként alkalmazhatja mind az organikus pszichiátria, mind a pszichoterápia módszereit. A kognitív és a viselkedés, valamint személyiségközpontú pszichoterápiát egyéb terápiák mellett (pl. krízis intervenció, autogén tréning stb.) is szívesen alkalmazza a depresszió és a szorongásos állapotban megnyilvánuló kórképek kezelésére, gyógyítására. Feltétlenül szükségesnek tartja a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések együttes alkalmazását.
Dr. Pászti Zsolt: Repülőorvosi Pszichológia és Terápiás LátásmódDr. Pászti Zsolt 1965-ben született. 1991-ben végzett a Szentpétervári Katonaorvosi Akadémián. 1995-ben szakvizsgázott repülőorvostanból, azóta dolgozik a repülőkórházban. 1997-98-ban az USA-ban szerzett USAF repülő- és űrorvosi másoddiplomát. Dr. Pászti Zsolt munkaideje másik részében a kórház pszichiátriai osztályán dolgozik osztályos orvosként. Pszichiáteri szakvizsgáját jövőre szeretné letenni. Érdeklik az analitikus terápiák, vonzza a családterápia. Szeretné, ha az osztályon a pszichoterápiás szemlélet egyre nagyobb teret nyerne.
🔴 Lannert Judit miniszterjelölti meghallgatása
Dr. Molnár Árpád: Pszichiátriai Gondozó Vezető FőorvosaDr. Molnár Árpád 1978 óta dolgozik a halasi kórházban. 1982-ben szakvizsgázott pszichiátriából. 1994 óta a pszichiátriai gondozó főorvosa. A halasi pszichiátriai gondozó területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik. A régi halasi járás mellett Kecel és Imrehegy közel 100 ezer lakosa tartozik a körzetébe. A gondozotti ellátás körébe tartoznak a klasszikus, nagy pszichiátriai kórképek. Például a hasadásos elmezavar, a rögeszmés pszichózis, a hangulati életzavar, a mániás depresszió és a személyiségzavarok köre. Dr. Molnár Árpád úgy látja, hogy a társadalom egyre inkább elfogadó a pszichés betegségekkel szemben, s maguk a betegek sem szégyellik már annyira, hogy pszichés gondjaikkal szakemberhez forduljanak. A betegségek kialakulásában egyébként az életforma, a felfokozott társadalmi mobilitás komoly szerepet játszik.
Dr. Laczkó Tibor: A Járóbeteg-Szakrendelés VezetőjeDr. Laczkó Tibor 1963-ban született Kiskunfélegyházán. 1988-ban végzett a SOTE-n. 1993-ban szakvizsgázott belgyógyászatból, 1996-ban neurológiából, 1999-ben pszichiátriából. 1988-92 között a megyei kórház belgyógyászatán dolgozott. 1992 óta a Kecskeméti Repülőkórház orvosa, 1998 óta a pszichiátriai osztály járóbeteg-szakrendelőjét vezeti. A szakrendelésre - mely mindennap reggel 8-tól fogadja a betegeket - nem szükséges háziorvosi beutaló, de gyakran a háziorvosok, illetve más szakrendelők küldik a pszichiátriára a betegeket. A szakrendelés vezetője, dr. Laczkó Tibor tapasztalata szerint a leggyakrabban előforduló betegségek a depresszió és a szorongás, a szenvedélybetegségek valamelyik fajtája (alkohol, drog, játékszenvedély). Gyakran előfordul, hogy a szorongás enyhébb formája sem okoz „látványos” tüneteket. Kevesen fordulnak pszichiáterhez például azért, mert túlságosan sokat aggodalmaskodnak vagy például azért, mert bizonyos élethelyzeteket képtelenek megoldani. A beteg számára nem tudatosult szorongás, s általában a kezeletlen hangulatzavar következménye lehet az alkoholizmus mint válság- vagy szorongáskezelő megoldás. A modern pszichiátriai iskolák szerint mind a depresszió, mind a szorongás kezelhető gyógyszerrel. Ám a gyógyszeres terápiát ki kell egészítenie a pszichoterápiának. Dr. Laczkó Tibor a pszichoterápián belül szívesen alkalmazza a viselkedésterápiát, illetve a kognitív terápiát is. Az alkohol öl - hívják fel a figyelmet a szakemberek. Megyénkben az alkoholizmus a leggyakoribb szenvedélybetegség. A szorongásos állapotok sajnos az öngyilkosságot is gyakran maguk után vonják. A statisztikák azonban szerencsére azt mutatják, hogy jelentősen csökken - a riasztó napi hírek ellenére - az öngyilkosságok száma Magyarországon. Ma már hatékonyabban tudják ugyanis kezelni a depressziós betegeket. Akik általában több hónapos kezelésekre és kiegészítő pszichoterápiára is szorulnak. A gyógyszerek területén tapasztalható egyébként a legnagyobb fejlődés a hazai pszichiátriában.
Lelkész Életútinterjúk Projekt: Élettörténetek Gyűjtése
A személyes élettörténetek és a közösségi szerepvállalás mélyebb megértését célozza az a projekt, mely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának 2010-es támogatásával valósult meg. A projekt három életútinterjú elkészítését tette lehetővé. Az átlagosan 10-12 órás interjúk rövidített, szerkesztett változatával, a beszélgetőtársaink családját, felnövekedését, lelkészi szolgálatuk helyszíneit bemutató fotókkal, valamint a lelkészek 5-6 generációs családfájával ismerkedhetnek meg a weblap látogatói. Az interjúszerkesztés feladatait Bernáth László, B. Dankó Imréné sz. Fülöp G. ThDr. Újpál Árpádné sz. Vajna Lajos és Vajna Lajosné sz. látták el. Ez a kezdeményezés nemcsak az egyházi élet, hanem a szélesebb társadalmi kohézió és a személyes sorsok megörökítésének fontosságát is aláhúzza, hasonlóan ahhoz, ahogyan Honti Linda története a remény és kitartás üzenetét hordozza.
