A sümegi vár a messziről érkezőknek is megmutatta erejét, magabiztosan, egyértelműen. Ahogy Dr. Högyész László írja "Sümeg évszázadai" című, 1989-es művében, a vár nem csupán szépségével ad erőt és bátorítást, hanem főképpen azért, mert jelkép. Az emberi teljesítmény, az emberi jelenlét folyamatosságának, történelmi léptékének megjelenítője, amely "magam, magunk fölé emel". A Balaton-felvidék egyik legimpozánsabb épülete, hazánk egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült, 245 méteres magasságban. A Szigligeti várral együtt, a Sümegi vár a Balaton leglátogatottabb erődítménye.
A Vár Elhelyezkedése és Megközelítése
A sümegi vár Sümeg városában, az azonos nevű - Sümeg-hegyen található, a Balaton-felvidék nyugati részén, Veszprém megyében. A Sümegi-Fehér-kövek Természetvédelmi terület csupán pár kilométerre található. Budapesttől mintegy 2 óra, 180 km távolságra, Veszprémtől 1 óra, 65 km, Keszthelytől 0,5 óra, 30 km távolságra, míg a Szigligeti vár mindössze 0,5 óra, 28 km távolságra van.
Parkolás és Feljutás a Várhoz:A várba csak vártaxival vagy gyalogosan lehet feljutni. Amennyiben a vártaxi nem jár, marad a gyalogszer. Parkolni a vár alatti fizetős parkolóban lehetséges. A parkoló címe: Sümeg, Vároldal u. 5, 8330.
A Sümegi Vár Építéstörténete: Évszázadok Rétegei
A sümegi vár építése több korszakra osztható, és a város fejlődésének egyik legfőbb meghatározója volt. Írásos adatok hiányában, a részleges várfeltárás adataiból következtetve, a vár építése az 1244-1262 közötti időszakra tehető. A Tatárjárás után IV. Béla királyunk parancsára a veszprémi püspök feladatául kapta, hogy erős várat emeltessen a közeli hegyen. A környezetéből meredeken kiemelkedő várhegy talapzata egy alsó-kréta kori mészkőszikla.
A Fellegvár és az Anjou-korszak:Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor főleg kiegészítő munkálatok folytak, amelyek a vár megerősítését szolgálták. A 14. században a vár falait is megerősítették, valamint az Öreg-torony felső szintjét is ekkor tették hozzá. Az 1310-es években került a vár a Kőszegi család birtokába, akik ekkora már a Dunántúl egyik legbefolyásosabb családjának számítottak. Tőlük Anjou Károly ragadta el a várat 1318-ban. Ezt követően a vár többször gazdát cserélt. 1342-ben a szomszédos Tátika várát, a hozzá tartozó birtokokkal együtt a püspökségtől a király elvette, s így Sümeg vára a környékbeli birtokok védelmének és irányításának fő központjává vált.
A 15. századi Bővítések:A vár legnagyobb bővítésére a 15. században került sor. Ekkor Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték a munkálatokat. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, és elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső Kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. Ifj. Vitéz Jánosnak köszönhető a kápolna kialakítása. Mátyás király halála után, Miksa német-római császár seregei szállták meg a várat. Kinizsi Pál azonban 1491-ben visszafoglalta és átadta azt ifjabb Vitéz János veszprémi püspöknek. A század végére már csak kisebb építkezések folytak a várban.
A Török Idők és a Püspöki Székhely:A török terjeszkedés évtizedeiben komoly szerepet kapott Sümeg vára, hiszen második vonalban védte Magyarországot, illetve Nyugat-Európát. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Ő sokat tett a vár megerősítéséért. Az ő idejében épült ki az északi fal belső erődítménye, s a hozzá kapcsolódó udvari helységek sora. Főműve a vár északi sarkán álló, ötszög alaprajzú óolasz bástya, melyen 1554-es évszámmal jelölt feliratos kőtábla őrzi az egykori munkálatok emlékét. Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. Széchenyi György püspök (1648-1658) kezdeményezésére a sümegi várat pompás püspöki székhellyé avatták. Ő kezdeményezte a Kövesi püspök által már bővített palotaszárny barokk stílusban történő átalakítását. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. 1605 tavaszán Bocskai István erdélyi főnemes is megszállta a várat, az itt élő püspököt megölték. A várat egészen a 17. század végéig folyamatosan építették.
A Vár Hanyatlása és Újjáéledése
A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A 18. század első évtizede a vár pusztulásának kezdetét jelentette. 1705-ben Rákóczi seregei hadtáp központként használták a várat, de 1709-ben az osztrák seregek visszafoglalták. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, erősségeit lerombolták.
Feltárás és Helyreállítás:1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. Hosszú éveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében állt, de az évek alatt elmaradt karbantartási munkák hiánya miatt 1988-ra a vár élet- és balesetveszélyes állapotba került. 1989-ben a Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére. Még ebben az évben megkezdődtek a karbantartási munkák. Az első években megkezdték a romok eltakarítását, valamint az élet- és balesetveszélyes helyek helyreállítását. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a várban a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új héjalást kaptak, a termek egyre több és több színvonalas kiállítással gazdagodtak.
A Vár Részei és Látnivalói
A vár területileg három nagyobb egységből áll: a külső-, a belső- és a fellegvárból. A háromosztatú épületből legelőször a fellegvárban található Öreg-torony került megépítésre, amely a vár központi eleme.
Látnivalók a Várban:A rengeteg látnivaló mellett, a várban ajándékbolt, várcsárda étterem és borozó is működik. Aki betér a borozóba nem csak a szomját tudja csillapítani, de a híres sümegi kürtős kalácsot is meg tudja kóstolni. A vár számos érdekes kiállítást és helyiséget kínál:
- Felvonóhíd a belső kaputoronynál
- Darabontok szobája
- Börtönkiállítás
- Püspöki fogadó- és tanácsterem
- Püspöki hálószoba
- Várkápolna
- Bognárműhely
- Kovácsműhely (felújítás alatt)
- Fűszer- és rózsakert
- Sütőház - kürtőskalács
- Középkori konyha és éléskamra (felújítás alatt)
- Vármakett
- Vetítőterem filmekkel (felújítás alatt)
- Ágyúk és fegyverek
- Íjászat
A gyerekeket pedig a vár udvarán játékok várják. Érdemes tudni, hogy a vár kutyabarát, így négylábú kedvenceinkkel együtt is megtekinthető.
Lovasjátékok és Hétpecsétes Vártúrák
A sümegi vár nemcsak történelmi emlékhelyként, hanem élénk kulturális központként is funkcionál. Gyerekekkel nemcsak a vár meglátogatása a kötelező program, hanem az évente megrendezésre kerülő lovasjátékok is, amelyek felejthetetlen élményt nyújtanak.
Történelmi lovasjátékok - lovagi torna bemutatók Sümegen
A sümegi vár a Hétpecsétes vártúrák egyik helyszíne is. Ezek a túrák 2009. március 1-je óta kerülnek megszervezésre, és a lényeg, hogy egy az erre a célra árusított pecsétgyűjtő kalauzba össze kell gyűjteni három éven belül hét Veszprém megyei vár pecsétjét. A Hétpecsétes vártúrában szereplő várak a következők: Cseszneki vár, Csobánci vár, Kinizsi vár, Somlói vár, Sümegi vár, Szigligeti vár és a Várpalotai vár.
A Várcsárda és a Sümegi Vendéglátás
A vár alatti Várcsárda hangulatos hely, ahol a látogatók megpihenhetnek egy hosszú séta után. A csárdában gyakran élő cigányzene szól, és a pincérek korhű ruhákban szolgálják ki a vendégeket. A visszajelzések alapján az ételek egyszerűek, de finomak, a kiszolgálás kedves és gyors, az adagok megfelelőek. A kürtős kalács is elengedhetetlen része a gasztronómiai élménynek. A kerti rész tiszta és rendezett, gyermekek számára játszótér is kialakításra került. A Várcsárda tehát egyaránt kínál gasztronómiai élményt, kulturális hangulatot és kikapcsolódási lehetőséget.