A nemzetközi könyvvásárok, mint a Bolognai Gyerekkönyvvásár, a Frankfurti Könyvvásár vagy a krakkói Conrad Fesztivál, kulcsfontosságú platformot biztosítanak a nemzeti irodalmak és kultúrák bemutatására, piaci érvényesülésére és a szakmai kapcsolatok építésére. Magyarország évek óta aktívan részt vesz ezeken az eseményeken, igyekezve a lehető legteljesebben kihasználni a kínálkozó lehetőségeket.
A magyar diákcímerek kutatása Bolognában
A Bolognai Egyetem magyar diákcímereinek létezését a magyar történeti szakirodalom már a 19. század óta számon tartja. Azonban eddig nem került sor kiadásukra és történeti vizsgálatukra. Ezen a hiányosságon igyekszik segíteni egy jelentős kezdeményezés. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Monok István igazgató kezdeményezésére 2018-ban megállapodást kötött a Bolognai Városi Könyvtárral, mely ma az Archiginnasióban, az egyetem egykori épületében működik. Ennek a megállapodásnak a keretében most közös kiadásban jelenhet meg a magyar vonatkozású címeres anyag.
A komplex bemutatás alapjait az Archiginnasio címereinek 2011-ben megjelent katalógusa teremtette meg, a magyarországi címerek abban közölt adatai, leírásai és képei jelentették a munka kiindulópontját. Különböző kompetenciákkal rendelkező, heraldikus, italianista és hungarológus-szlavista kollégák közös műhelymunkájának eredményeképp született meg a magyar-horvát címereket bemutató kötet. Ez a kiadvány korrigálja a katalógus néhány adatát, és jelentős mértékben kiegészíti a magyarországi diákokra és a címerekre vonatkozó információkkal. Nagyrészt új kutatási eredmények alapján közli a címerek tulajdonosainak életrajzát és családtörténetét, valamint bemutatja az egyes címerek heraldikatörténeti kontextusát.
A kiadás remények szerint forrásként szolgálhat további - heraldikai, egyetemtörténeti, kultúrszociológiai, művészettörténeti, általános művelődéstörténeti - kutatások számára mind magyar, mind nemzetközi téren. Külön köszönetet illeti Gian Paolo Brizzit, a bolognai egyetem emeritus professzorát, aki az Archiginnasio címerkatalógusának munkálatait irányította, és a bolognai Magyar-Illír Kollégium évkönyveinek kiadását szerkesztette, amiért támogatta a munkát. Stjepan Razumnak, a zágrábi Érseki Levéltár igazgatójának is hálával tartozunk a kutatások során nyújtott segítségéért, valamint Kőszeghy Péternek, Mikó Árpádnak, Molnár Antalnak, Pajorin Klárának, Pallag Mártának, Daniel Premerlnek, Szabó Gézának és Szörényi Lászlónak, hogy tanácsaikkal hozzájárultak a kiadás létrejöttéhez.
Magyarország a Bolognai Gyerekkönyvvásáron
Bolognában immár hagyományos, és a 42. alkalommal megrendezett vásáron Magyarország negyedszer vesz részt önálló nemzeti standdal. Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, utazásának célja a magyar pavilon megnyitásán és a vásár megtekintésén kívül, hogy előkészítse a 2006-os évet, amikor Magyarország lesz a nemzetközi könyvvásár díszvendége. Hangsúlyozta, hogy az idei részvétel főpróbája a jövő évi magyar díszvendégségnek.
Idén Magyarország már jóval nagyobb pavilonnal jelentkezett; harminc illusztrátor munkáit és több mint 200 könyvet hoztak el a vásárra, egyfajta visszatekintésként a magyar alkotók munkájára. Ugyanakkor a fiatalokról sem feledkeztek meg. Schneider Márta szerint már most elkezdték az előkészületeket a jövő évi vásárra az első promóciós anyagokkal. A Bolognai Gyerekkönyvvásár a gyerekirodalmi szakemberek találkozásának egyik legizgalmasabb színtere. Négy napon keresztül díjátadók, kerekasztal-beszélgetések, előadások kísérik, a hatalmas területen bemutatkozó standoknál az országok képviselői, a világ minden tájának gyerekkönyvkiadói, játékgyártói, könyvkiadásban tevékenykedő vállalkozásai, produkciós cégei is megismerhetőek.
A szakmai inspiráció mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legtöbbek számára a vásár elsődlegesen egy piaci érvényesülésre szolgáló platform. Nehezen átlátható, hogy pontosan hány könyves üzlet megy végbe vagy kezdődik el Bolognában ebben a négy napban, mindenesetre az üzletkötésre, tárgyalásra, jogok eladására és vételére fenntartott asztalok és standok folyamatosan tele voltak.
Bolognai Gyermekkönyvvásár 2026, az én élményem (az utazás)
Az illusztrátorok szerepe és az illusztrátorok fala
Az illusztrátorok számára meghirdetett portfólióértékelési alkalmakra foglalható időpontok már hetekkel korábban beteltek, a helyszínen pedig grafikusok tömegei várták, hogy bemutathassák munkáikat a szakma egy tapasztalt figurájának, aki remélhetőleg releváns véleménnyel és hasznos tanácsokkal tud szolgálni a portfólió fejlesztése szempontjából. A „PhD-hallgatói vagy kutatói kategória híján” belépőn az „other”, „egyéb” besorolás szerepelt. A vásár során gyakran szembesültek azzal a - hízelgő - tévedéssel, hogy emiatt a produkciós oldal képviselői illusztrátornak gondolják őket.
A hatalmas Hello Kitty- és Moomin-figurákon túl, a közvetlenül a bejárat mellett kezdődő és az egész hallt körbefutó falon rajzok, grafikák, illusztrátori névjegykártyák, képeslapok, printek, karakter- és helyszínrajzok terültek el. Sokan még a fal tövében nyomtatott kiadvány formájában is elhelyezték portfóliójukat. Az illusztrátorok falának funkciója egyértelműen kettős: elsőként hirdetési felület a művészek elérhetőségével, hogy kiadót találjanak saját munkájuknak, emellett a fal egyértelmű találkozási pontja a vásárra érkező sokaságnak. A legtöbben a belépés után itt kötnek ki, böngészni kezdik a gazdag illusztrációs kínálatot. Reggelente és délutánonként általában lehetett találkozni munkálkodó grafikusokkal, akik hozták az újabb és újabb plakátjaikat, próbáltak egy tenyérnyi szabad felületet találni, ahová felragaszthatják munkájukat, valamint pótolták az ingyen elvihető névjegyeket, képeslapokat, printeket.
Mesterséges intelligencia és a könyvkiadás
Mint az utóbbi évben minden digitalizációt érintő konferenciának, a vásár idei előadásai közül többnek visszatérő témája volt a mesterséges intelligencia, annak könyvkiadásbeli lehetőségei. E téren általánosságban elmondható, hogy az előadók nem tudtak sok új információval szolgálni a hallgatóságnak, a közönséget valószínűleg nem lepték meg túlságosan a szokásos gondolatok a mesterséges intelligencia hasznosíthatóságáról. Néhány előadás meghallgatása után azonban mégis az volt a benyomás, hogy a hangzatos, programkatalógusba illő címek mögött az előadások tartalma nem hozza lázba a közönséget.
Szlovénia, mint díszvendég és más kiállítások
Az idei év Guest of Honour címét Szlovénia viselte, így különleges fókusz helyeződött a szlovén kiadásokra és illusztrátorokra. A bejárattól nem messze helyezkedett el az „And Then What Happens?” című kiállítás, amely 59 különböző kortárs szlovén illusztrátor munkáját mutatta be. Emellett a szlovének nemzeti standja is látványos méretű volt, gazdag kiadványkínálattal. Az ország jelenléte a nagy formátumú, grandiózus méretű, 140 oldalas katalóguson is tapasztalható volt (Bee Curious: Slovenia’s Best for Young Readers). A katalógus dupla vagy tripla oldalakon mutat be korosztályokhoz csoportosítva 50 szlovén gyerek- és ifjúsági irodalmi szerzőt. A katalógust kinyitva azonnal egy erős megállapítással kell szembesülnünk, ugyanis az első oldalon rövid leírásokat olvashatunk arról az öt különböző díjról, amelyeket az országban a gyerek- és ifjúsági irodalmi szövegeknek osztanak ki.
Ebben a térben az „And Then What Happens?” című kiállítás mellett még három másik jelentős, egy-egy alkotóra fókuszáló kapott teret: Andrea Antinori, a Bolognai Gyerekkönyvvásár nemzetközi illusztrációs díjának 2023-as nyertese, Paloma Valdivia, a Pozsonyi Illusztrációs Biennálé nagydíjának nyertese és a könyvvásár éves Illustrators Annual 2024 kötetének borítótervezője.
A szlovén illusztrátorok kiállítása mellett hasonlóan jelentős figyelmet vonzott a „Chinese Excellence in Children’s Illustration” kiállítás is, ahol 15 kínai illusztrátor munkáját mutatták be. Az olasz-kínai kapcsolatok és partnerség megünneplése okán a kínai könyvpiac is kiemelt szerepnek örvendett idén.
A „Silent Book Contest 2024” kiállításán a szavak nélküli képeskönyvek versenyének finalistáit ismerhettük meg, a független zsűri a könyvvásár után választja ki az év győztesét. A 16 legjobb pályaművet online, egy virtuális kiállításon is megtekinthetik az érdeklődők. A jelöltek között van Nelli Lassen dán alkotó kötete, a „The Cat in the Museum”, amely egy macska kalandjait követi nyomon: miután bezárták őt éjszakára egy múzeumba, este a szobrok és műalkotások életre kelnek, a valóságos macska még egy festményen szereplő társával is találkozik. Művészeti témát dolgoz fel Keung Chi Kit hongkongi művész könyve is, a „Life of a Painting”, amely egy festmény életciklusát prezentálja, a vászon elkészítésétől kezdve a festmény elkészültén át egészen annak akaratlan elpusztításáig.
Magyar illusztrátorok és kiadványok
A Petőfi Kulturális Ügynökség Magyarországot képviselő standjánál beszerezhető volt az ügynökség „New Hungarian Childlit” című katalógusának 2024-es verziója, amely 14 könyvet mutatott be a szerzők, az illusztrátorok ismertetésével, a könyvekből származó hosszabb idézetekkel. A katalógus végén a 2023-as Év Gyerekkönyve díj nyerteseiről is találhatunk információt. További érdekesség, hogy idén Alács Anna és Szabó Kinga illusztrátorok kerültek fel Bolognában az 58. illusztrációs kiállítás finalistáinak listájára, a zsűri 81 országból 3520 alkotó közül választotta ki a végső 346 művészt, amelyek közül végül 78 nevet díjaztak. A magyar standnál nem volt teljesen világosan látható, hogy melyek is azok a könyvkiadók, illusztrátorok vagy szerzők, akik személyesen is jelen vannak a vásáron, és képviselik a hazai gyermekirodalmat.
BolognaRagazzi Award - A gyermekirodalom díjazottjai
A díjak átadását jelentős szakmai figyelem övezte a BolognaRagazzi Award fő kategóriáiban, a fikcióban, a non-fictionben, a képregényben, az Opera Primában (ez utóbbi elsőkönyves szerzők és illusztrátorok díja), a New Horizonsban - valamint az idei évtől a toddler (totyogó) kategóriában először osztottak díjat.
Fikció kategória
A fikció kategóriában Issa Watanabe, a 2020-as „Migrants” című nagy sikerű silent book szerzőjének új könyve, a „Kintsugi” lett a nyertes, amely szintén szavak nélküli képeskönyv. A cím a japán művészeti formára, az eltörött kerámiák darabjainak arannyal való összeillesztésére utal. Runde dupla oldalakon mutatja be a lehetőségeinket, és hogy hogyan boldoguljunk magabiztosan egy ilyen szituációban.
Az Extraordinary Award díjazottja a „Bambini nascosti” (Hidden Children) című olasz alkotás lett, amely egy bújócskajátékra épül, és egyszerre hordozza magában a nyugtalanság és a játék érzetét. Az olvasó is részese a játéknak, hiszen az ő feladata, hogy titokban tartsa a gyerekek rejtekhelyét. A rejtekhely felfedése egyszerre sebezhetővé tétel is.
New Horizon kategória
A New Horizon kategória nyertese a hongkongi szerző, Pen So „See You in Memories” című könyvtárgya. A könyvtokban található két kötet közül az első egy sketchbook, amelyben épületek és helyszínek ceruzarajzai láthatóak, míg a második kötetben egy amnéziával küzdő főhős törekvéseit nyomon követő képregényt olvashatunk. Az amnéziás főszereplő ahhoz, hogy visszanyerje az emlékeit, a saját rajzaira támaszkodik, így Pen So történetmesélési stratégiája, hogy felértékeli a képiség szerepét az elveszett emlékek között, a rajzok egyfajta vonalvezetőként jelennek meg, térképként a memória útvesztőjében.
Toddler kategória
A toddler kategória nyertese az idei évben a hold kreatív átváltozásait megörökítő „Dia de Lua” (Moon Day) lett.
Non-fiction kategória
A non-fiction kategóriában a cseh kiadó által megjelentetett „Myko” című kötetet díjazták, a kötet enciklopédikus pontossággal számol be a gombák sokszínűségéről és természetéről.
BolognaRagazzi Crossmedia Award
A BolognaRagazzi Crossmedia Award - a kategória, melynek tavalyi nyertese Rofusz Kinga „Otthon” című kötete és az abból készült rövid animációs film - idei díjazottja a „Sam & Julia - The Mouse Mansion” című holland projekt.
Képregény kategória
A képregény kategória három korosztályra bontott: korai olvasó, middle grade és young adult. A legfiatalabbak nyertes képregénye a francia „Comment naissent les arbres” (How Trees Are Born) című könyv, ahol egy anya-fia páros erdei utazásán keresztül ismerhetjük meg az erdő szépségét és a természet erejét. Szintén francia szerző műve a „Les Pissenlits” (Dandelions), amely a gyerekkori nyarak nosztalgikus érzését hívja elő, míg a young adult kategória győztese az olasz „Il racconto della roccia” (The Tale of the Stone) egy zsidó és egy muszlim kisfiú szokatlan barátságát mutatja be a 20. században.
A könyvek, díjak és kiállítások közül rendkívül nehéz csupán néhány címet és pillanatot kiemelni, hiszen a vásár hatalmas méretekkel és végeláthatatlan kínálattal rendelkezik.
A Frankfurti Könyvvásár és a magyar irodalom
A Frankfurti Könyvvásár a világ legnagyobb könyves eseménye, nem csak vásár, sőt, elsősorban találkozóhely, üzleti fórum, aki könyves, annak itt kell lennie. Magyarország évek óta aktív résztvevője ennek a rangos eseménynek, ahol a kortárs magyar irodalom külföldi, elsősorban német megjelenési lehetőségei szempontjából jelentős bemutatkozásra van mód.
2015-ös részvétel
A 67. Frankfurti Könyvvásár október 14-18. között zajlott, négy magyar résztvevővel. Október 14-én nyílt meg a kortárs magyar irodalom külföldi megjelenési lehetőségei szempontjából legjelentősebbnek tekintett könyvvásár, amitől mindig sokat várunk. Négy magyar szerző képviselte Magyarországot: Dragomán György, Tóth Krisztina, Kiss Noémi és Gárdos Péter.
A hírek nagyon jók voltak: Dragomán György „Máglya” című kötete jobbnál jobb kritikákat kapott a legtekintélyesebb német lapokban igazán mérvadó kritikusok tollából. Gárdos Pétert a frankfurti könyvvásár legnépszerűbb helyén, a das blaue sofa-n faggatta Tina Mendelsohn. Tóth Krisztina a Lesezelt népes közönsége előtt mesélt az „Akváriumról”, Kiss Noémi könyvbemutatója után hosszú sor állt dedikáltatni a kötetet, ezek mind igazán szívet melengető pillanatok voltak a frankfurti vásár nyüzsgő, zajos forgatagában. Gárdos könyvének jogait egyébként 30 nyelvre adták el, és Németországban komoly sikerre számít a kiadó, a cél 100 ezer eladott példány.
A Göteborgi Könyvvásár - természetesen nem a magyar szerzőket és műveiket érintő - kínos jeleneteiről sokat írt a magyar sajtó, azonban Frankfurtban semmi hasonlót nem tapasztaltak. A magyar standon sok kiadó jelent meg, egész nap folytak a tárgyalások, csütörtökön találkozót szerveztek tajvani és magyar kiadók részvételével a jövő évi díszvendégségre való tekintettel, melyen sokan vettek részt.
A standokat és a programokat végigtekintve jelentős díjakat is átadtak (mások mellett a Német Könyv-díjat). Bár a magyar stand dizájnjában a régi volt, idén a programot szervező Balassi Intézet és a kiadók szervezete, a MKKE - a nemrég hivatalba lépett MKKE-igazgatóval, Keresztury Tiborral - együtt képviselték Frankfurtban a magyar irodalmat, ezt a tényt, úgy látták, többen is elégedettséggel nyugtázták.
2016-os részvétel
Október 19-én nyílt meg és 23-áig tartott a kortárs magyar irodalom külföldi - elsősorban német - megjelenési lehetőségei szempontjából legjelentősebbnek tekintett Frankfurti Könyvvásár. Öt magyar szerző képviselte Magyarországot: Barnás Ferenc, Darvasi László, Forgách András, Péterfy Gergely és Böszörményi Zoltán.
A Frankfurti Könyvvásár idén rekordszámú látogatót vonzott (277 ezer), melynek több mint a fele (142 ezer) szakmai látogató volt. A magyar írók az 5-ös csarnokban az International Stage-en, illetve a Lesezeltben mutatkoztak be. Darvasi László Katharina Raabéval, a Suhrkamp kiadó szerkesztőjével, régi csodálójával és támogatójával beszélgetett nagyszámú érdeklődő előtt. Lerke von Saalfeld, a Suttgarter Zeitung újságírója Péterfy Gergely „A kitömött barbár” című regényének komoly sikert jósolt a német könyvpiacon. Forgách András regénye - melyből hamarosan film is készül - jövőre jelenik meg az egyik legjelentősebb német kiadónál a Fische Verlagnál, a beszélgetést beharangozónak szánták a német olvasók számára. Böszörményi Zoltánt fordítója, Hans-Henning Paetzke faggatta a menekült lét és az emberi kiszolgáltatottság egyetemes érzéséről a Mitteldeutscher Verlagnál most megjelent regénye, a „Regál” kapcsán.
A nemzetközi csarnokban megjelenő nemzeti standok nagy hangsúlyt fektetnek az országaikban működő fordítástámogatási és könyves programok népszerűsítésére és megismertetésére. A Publishing Hungary program és a PIM Fordítástámogatási Irodája szintén e célból volt kiemelten jelen idén a magyar standon. A legfontosabb tanulság, hogy a stand dizájnját jövőre teljesen újra kell gondolni, és funkcionálisan is újra kell fogalmazni a magyar stand működését. Jó lenne, ha ki tudnánk alakítani olyan részt a standon, ahol a szerzőknek a bemutatkozásra és dedikálásra egyaránt helyszínt tudnánk biztosítani.
Krakkói Könyvvásár és a Conrad Fesztivál
Alig ért véget a Frankfurti Könyvvásár, máris Krakkóban folytatódott a könyves szezon, az ottani könyvvásáron és a Conrad Fesztiválon. A Conrad Fesztivál Kelet-Közép-Európa legfontosabb irodalmi fesztiválja. A fesztivál 2016-os programjának magyar díszvendége Röhrig Géza volt, olyan nemzetközileg ismert írók mellett, mint Richard Flanagan, Michael Cunningham vagy a fiatal új-zélandi írónő, Eleanor Cutton. A vásár programigazgatója és Röhrig Géza beszélgetésére majdnem kétszázan voltak kíváncsiak, és a beszélgetést tolmácsoló Anna Butrym megkapta a fesztivál legjobb tolmácsának járó díjat ennek az eseménynek a fordításáért.
A krakkói Nemzeti Múzeumban, ahol nemrég nyílt meg a magyar festészet aranykorát (1836-1936) bemutató kiállítás, Tóth Krisztina „Vonalkód” és „Pixel” című művéről beszélgetett a szerzővel Joanna Bator lengyel írónő mintegy száz érdeklődő előtt. Szombaton este a krakkói zsinagógában a magyar irodalom nemrég elhunyt nagyjaira emlékeztek pályatársaik: Esterházy Péterre fordítója, Teresa Worowska, Kertész Imrére Háy János, Csoóri Sándorra Röhrig Géza, Oláh Jánosra Kovács István, Borbély Szilárdra Németh Gábor.
A vásárban bemutatták Háy János „A bogyósgyümölcskertész fia”, Grendel Lajos „Einstein harangjai”, Röhrig Géza „A Rebbe tollatépett papagája”, Szalai Attila „Szepsi Csombor Márton utazásai” című műveit és Csics Gyula 1956-os naplóját a szerzők részvételével, valamint Borbély Szilárd „Nincstelenek” című regényét Németh Gábor, Márai Sándor verseit és naplóját Teresa Worowska fordító részvételével. Az Alkímia nevű hangulatos sörözőben került sor Cserna-Szabó András és Darida Benedek „Nagy macskajajkönyv - avagy süssünk-főzzünk másnaposan” című, főzéssel és magyaros korhelyleves-kóstolóval egybekötött bemutatójára.
Nemzetközi és regionális vásárok összehasonlítása
Frankfurt a világ legnagyobb könyves eseménye, nem csak vásár, sőt, elsősorban találkozóhely, üzleti fórum, aki könyves, annak itt kell lennie. A németek legfontosabb könyvvására a lipcsei, ahol Magyarország minden évben jobbnál jobb programokkal, szerzőkkel vesz részt, a közeljövőben tervezik, hogy díszvendégek legyenek Lipcsében. A budapesti vagy a krakkói vásár elsősorban a helyi kiadók könyvvására, bár mindkettő nemzetközinek mondja magát, és húsz évnél is hosszabb múltra tekinthet vissza.
Tapasztalatok szerint úgy alakult, hogy Közép-Kelet-Európában nem tudott létrejönni jelentős nemzetközi vásár, sem Prágában, sem Varsóban vagy Krakkóban, sem pedig Pozsonyban. A régió egyik legnagyobb vására a belgrádi, ám nemzetközi vonatkozásban szintén nem előzi meg az előbb említett vásárokat. A hagyományos lengyel-magyar barátság abszolút létezik, amikor irodalomról van szó, sőt, idén ennek még további lökést ad az 56-os forradalom 60. évfordulója és az idén májusban indult és 2017 végéig tartó lengyelországi magyar kulturális évad.
Bolognai Gyermekkönyvvásár 2026, az én élményem (az utazás)
tags: #szabo #zsuzsa #bolognai #konyvvasar