A nyári nap, a meleg homok a lábunk alatt és az aranyló bőrszín sokak számára az ideális nyaralás szinonimái. Azonban néha, amikor visszatérünk a strandról, megjelenik valami, amire senki sem vágyik: fehér foltok a lebarnult bőrön. Első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, de esztétikailag zavaróak lehetnek, és néha aggasztóak is. A bőrünk melanocitáknak nevezett sejteket tartalmaz, amelyek melanint termelnek. Ez a pigment természetes védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen - minél több melanint termel a bőr, annál sötétebbnek tűnik. A napsugárzás hatására tehát a bőr fokozatosan lebarnul. A fehér foltok a bőrön számos okból előfordulhatnak, és ugyanolyan feltűnőek és zavaróak lehetnek, mint a sötét foltok. A pigmentációs zavarok az egyik gyakori oka. Az ok azonban nem mindig komoly - néha teljesen hétköznapi tényezők, mint például a rossz hidratálás, a nem megfelelő kozmetikumok használata vagy a bőr mechanikai irritációja okozhatják.
A fehér foltok leggyakoribb okai
A bőrön megjelenő fehér foltok mögött számos különböző egészségügyi probléma állhat. Fontos megérteni a különbségeket a különböző állapotok között, hogy a megfelelő diagnózis és kezelés megkezdődhessen.
Tinea versicolor (Napgomba)
A napozás utáni fehér foltok egyik leggyakoribb okozója az úgynevezett tinea versicolor, közismertebb nevén „napgomba”. Ez egy olyan élesztőgomba túlszaporodása, amely mindenki bőrén megtalálható. Bizonyos körülmények között - például túlzott izzadás, magas páratartalom vagy legyengült immunrendszer esetén - azonban elszaporodik, és fehér vagy világosbarna foltokat okoz, amelyek a lebarnult bőrön jól láthatóak.
A Malassezia nevű élesztőgomba túlszaporodása miatt a bőrön világos vagy sötét foltok jelennek meg, amelyeket néha enyhe hámlás is kísér. A tinea versicolor egy nem ragályos gombás fertőzés, amely akkor fordul elő, ha a bőrön természetesen előforduló élesztőgomba, a Malassezia furfur túlszaporodik. A fehér foltok gyakran a háton, a felkaron, a mellkason, a nyakon és a hónaljban találhatók.
A napgombának is nevezett betegség meglehetősen gyakori a tinédzserek és a fiatal felnőttek, valamint a melegebb éghajlaton élők körében. Hajlamosító tényezői közé tartozik a fokozott izzadás és zsíros bőr, az éhezés, a terhesség, a csökkent immunitás, a hormonális zavarok és a kortikoszteroidok szedése. A tinea versicolor a bőrgombásodás egyik altípusa, amely főként a törzset és a végtagokat érintheti, és egy olyan bőrgomba (Malassezia furfur) okozza, amely egyébként is a bőrön él, csak bizonyos körülmények között elszaporodhat. Tipikus tünete, hogy a testen, a bőrtől elütő, világos foltokban jelentkezik. Gyakori azoknál, akik meleg, nyirkos környezetben tartózkodnak, erősebben izzadnak, akiknek zsírosabb a bőrtípusuk, több a pattanásuk. A legyengült immunrendszer kedvez a betegség kialakulásának.
Sokan fertőzésnek gondolják a napgombát, pedig erről szó sincs: ez esetben arról van szó, hogy a bőr mikroflórájának egyensúlya fölborul, emiatt pedig túlszaporodik egy olyan gomba - a Malassezia furfur -, amely normál esetben is a bőrön él. A kezdetben barnásvörös, alig hámló foltként jelentkező elváltozások voltaképpen gombatelepek. A gombák azaleinsavat termelnek, amely gátolja a pigment termelést, a bőr pedig barnulni sem tud miatta, fehérré válik. Elkapni nem lehet a "betegséget", emberről-emberre nem terjed. Leggyakrabban fiatal felnőtteknél tapasztalható, akik fizikai munkát végeznek, vagy aktívan sportolnak, ezért sokat izzadnak.
Vitiligo
Egy másik meglehetősen gyakori ok a vitiligo - egy autoimmun betegség, amely bizonyos bőrfelületeken pigmentvesztéssel jár. A vitiligo egy autoimmun betegség, amely során a melanociták, a bőr pigmentet termelő sejtjei károsodnak vagy elpusztulnak. Ez a pigmenthiány tejfehér, szabálytalan alakú foltok megjelenését eredményezi. A vitiligo oka nem ismert. Egyes elméletek szerint a szerzett festékhiány autoimmun eredetű és akkor alakul ki, amikor az immunrendszer tévedésből megtámadja a szervezetben lévő pigmentsejteket. A feltehetően a vitiligot okozó egyéb okok közé sorolhatók a krónikus betegségek, az endokrin mirigyek diszfunkciója, a krónikus stressz, a súlyos fertőző betegségek, valamint egyes vegyi anyagoknak (fenol, formaldehid, nehézfémek) való kitettség.
A fehér foltok jellemzően az arcon, a karokon, a kezeken és a lábakon jelennek meg először. Idővel a foltok növekedhetnek, vagy megjelenhetnek a test egyéb területein. Egyesek a vitiligo egyéb tüneteit is észlelhetik, például a viszketést, a hallásproblémákat és a szem- vagy hajszín kivilágosodását. A vitiligo, a melanintermelés zavarával járó rendellenesség is eredményezheti a tüneteket. Általában egy pici, szabálytalan formájú fehér folttal indul, és a legtöbbször az arcon, a végtagokon alakul ki először. Idővel fokozatosan növekszik és terjed a testen, illetve őszülés is társulhat hozzá. Kiváltó okai jelenleg még pontosan nem ismertek. Egyes szakértők szerint autoimmun probléma eredményezi, de sokan úgy vélik, genetikai tényezők is közrejátszhatnak benne. A sötétebb bőrűeknél gyakoribb ez a jelenség, és nagy eséllyel genetikai adottságok miatt alakul ki. A tünetek mögött semmilyen konkrét okot nem lehet kimutatni, ez a vitiligo sajátossága. A betegség ugyanis a fehér foltok megjelenésével kezdődik, melyek leggyakrabban a kezeken, kézfejen, lábfejen, arcon, a száj és a nemi szervek környékén jelentkezik. Lényege, hogy a bőr elveszíti melanintartalmát. A melanint termelő sejtek pusztulása szabálytalan alakú fehér foltokat eredményez. A vitiligo általában kis területen kezdődik, majd terjedni kezdhet. Gyakorlatilag a test bármely részén felbukkanhat, de a leggyakrabban a fénynek kitett helyeken alakul ki, kézen, lábfejen, arcon. Bármely életkorban jelentkezhet, de leggyakrabban kamasz- és fiatal felnőtt korban. Meggyógyítani nem lehet a betegséget, a kezelés célja a folyamat lassítása. Kísérőtünet lehet a korai őszülés, a száj színének kifakulása, a retina színváltozása.
Posztinflammatorikus hipopigmentáció
Jelentős oka lehet a bőr mechanikai sérülése is - például, ha dörzsölés vagy bőrégés történik, az adott területen a pigmentáció lelassulhat vagy ideiglenesen leállhat. Ha a bőr egy adott területen irritálódik, az egy olyan foltot eredményezhet, amely világosabb, mint a körülötte lévő terület. A posztinflammatorikus hipopigmentáció a pigmentáció részleges vagy teljes elvesztését jelenti, amely a bőrgyulladás megszűnése vagy trauma után következik be. Számos gyulladásos bőrbetegség (atópiás és seborrhoeás dermatitis, pikkelysömör, lupus erythematosus), gombás vagy vírusos bőrfertőzések következményének tekinthető. Sérülések, például égési sebek vagy ekcéma után gyakran alakul ki hypopigmentáció. Ez azt jelenti, hogy az érintett bőrfelület elveszti normál színét, és világosabbá válik. Mindezek mellett pedig sebek, sérülések helyén is kialakulhatnak pigmenthiányos foltok. Fehér foltok tartósan fennálló bőrtünetek gyógyulása után is jelentkezhetnek.
Nevus depigmentosus
Az anyajegyek általában sötét színűek, nem így a nevus depigmentosus, amely feltűnően hasonlít a vitiligóra. Ez egy gyakori veleszületett rendellenesség, amelyet hipopigmentáció jellemez. Ha születéskor még nem is látható a korai életkorban, általában 3 éves kor előtt jelentkezik. A nevus depigmentosus alakja és eloszlása nem változik az évek során, de a test növekedésével arányosan fejlődik, vagyis nagyobb lesz.
Pityriasis alba
A pityriasis alba olyan bőrbetegség, amely miatt a kis, kerek bőrfoltok elveszítik színüket. Ezek a fehér foltok jellemzően az arcon, a karokon és a törzs felső részén alakulnak ki. Több hónapig vagy egy évnél is tovább tarthatnak, de nem állandóak. A szakértők nem biztosak abban, hogy mi okozza, de úgy gondolják, hogy összefüggésben áll az ekcémával. Leggyakrabban gyermekeknél és serdülőknél fordul elő. A pityriasis alba nevű bőrbetegség szintén fehéres, esetleg halvány pirosas, hámló foltokban mutatkozik meg. Leggyakrabban az ekcémával küzdőknél jelenik meg főleg a végtagokon, illetve az arcon, és számos esetben a viszketés is jellemző kísérő tünet. Ez a betegség száraz foltokban jelentkezik, leginkább a száraz bőrűeket és a gyerekeket érinti. Nyáron észrevehetőbb fehér foltokban jelentkezik, melyek a hidegebb hónapokban szárazzá, pikkelyessé válnak. Nem csak az arcon jelentkezhetnek a foltok, a felkaron, nyakon, vállon is megtalálhatóak.
Lapos szemölcsök
A lapos szemölcsök fehér vagy rózsaszínes fényes papulák csoportjaként jelenhetnek meg, amelyeket a humán papillomavírus (HPV) okoz. Leggyakrabban tünetmentesek, de esztétikailag zavaróak lehetnek, és könnyen elterjedhetnek. Férfiaknál gyakran a szakáll területén, a nőknél pedig a lábakon jelennek meg.
Idiopátiás guttata hipomelanózis
Míg a napozás sötétebb foltokat vagy szeplőket idézhet elő, olykor világosabb foltok képződnek. A jelenséget idiopátiás guttata hipomelanózisnak nevezik, és akkor alakul ki, ha a bőrben csökken a melanin (a bőr, a szem és a haj színét adó pigmentsejtek) szintje. A szakértők úgy vélik, hogy ez inkább az ismételt napozásnak köszönhető, nem pedig az öregedésnek. Nem meglepő, hogy ezek a fehér foltok általában azokon a területeken jelennek meg, amelyeket a legtöbbet érte a napfény, például a karokon és az arcon. Kicsik, mint a szeplők, és csoportosan fordulnak elő.
Szteroidok által kiváltott hipopigmentáció
A kortikoszteroid injekció vagy a szteroid helyi alkalmazása néha fehér foltok megjelenésével jár az alkalmazási területen. A szteroidok által kiváltott hipopigmentáció gyakran szabálytalan alakú foltokat eredményez, és eltarthat egy ideig, mire megjelennek.
Egyéb okok
Az anyajegyek általában sötét színűek, nem így a nevus depigmentosus, amely feltűnően hasonlít a vitiligóra. Ez egy gyakori veleszületett rendellenesség, amelyet hipopigmentáció jellemez. Ha születéskor még nem is látható a korai életkorban, általában 3 éves kor előtt jelentkezik. A nevus depigmentosus alakja és eloszlása nem változik az évek során, de a test növekedésével arányosan fejlődik, vagyis nagyobb lesz. A candida is okozhat azonban hasonló elváltozásokat. Ez esetben a legtöbbször annyi a különbség, hogy az érintett részeken hámlik a bőr felső rétege, és viszketés is társulhat hozzá. A nem megfelelő táplálkozás, illetve bizonyos vitaminok vagy ásványi anyagok hiánya miatt is kialakulhatnak hasonló elváltozások. A D-vitamin, cink és kalcium hiánya szintén hozzájárulhat a pigmentációs problémákhoz. Anyagcsere zavarok, máj- és epeproblémák esetén is felléphetnek ilyen tünetek. A hormonrendszer az egész szervezet működését befolyásolja, ezért ha ott adódik valami gond, akkor az sok helyen megmutatkozik. Többek között a külsőd is egyértelműen megmutatja, ha zavar keletkezett a szervezet hormontermelésében. Nemcsak a haj és a köröm, de a bőr is egyértelmű jelekkel üzen ebben az esetben.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mindenesetre, ha a fehér foltok hosszabb ideig fennmaradnak, súlyosbodnak vagy terjednek, érdemes bőrgyógyásszal konzultálni. A bőrön lévő fehér foltok általában nem adnak okot aggodalomra. De mivel különböző okok miatt jelenhetnek meg, tartós jelenlétük esetén érdemes orvoshoz fordulni. Akinek olyan fehér foltja van, amelynek mérete vagy szerkezete idővel megváltozik, például gyöngyházfényű lesz, szabálytalanná válik a szegélye, vagy időnként vérzik, javasolt ellátogatni egy bőrgyógyászhoz, aki kizárhatja a bőrrákot. Bár úgy tűnhet, hogy „csupán” kozmetikai problémáról van szó, a bőrön lévő fehér foltok a testünkben lévő egyensúlyhiány jelei lehetnek. A bőr az emberi test legnagyobb szerve, és gyakran elsőként reagál a belső változásokra.
Kezelési lehetőségek
A fehér foltok kezelése nagymértékben függ attól, hogy mi okozza őket. Fontos a pontos diagnózis felállítása a hatékony kezelés megkezdéséhez.
The 3 Everyday Triggers Damaging Your Health
Gyógyszeres kezelés
Ha az élesztőgomba fertőzés az ok, általában gombaellenes krémekkel vagy ketokonazolt vagy szelént tartalmazó samponokkal kezelhető. A napgomba gyógyszeres kezelést igényel, akár helyileg, akár szájon át alkalmazva. Ha a fehér foltok mögött vitiligo áll, a leggyakrabban kortikoszteroid tartalmú krémeket írnak fel, amelyek csökkentik a gyulladást, és elősegítik a melanociták működésének helyreállítását. Napgomba esetén gombaellenes krémek, gélek vagy samponok a leggyakrabban alkalmazott kezelések. Ezek az élesztőgomba túlszaporodását állítják meg, és segítenek visszaállítani a bőr természetes állapotát. Fontos, hogy a fejbőrt minden esetben kezelni kell, hiszen a gombatelepek gyakran ott is előfordulhatnak. A gombaellenes samponokat zuhanyzáshoz is használhatjuk a test más részeire. A napgomba általában egy-két hétnyi kezelés után meggyógyul, de a foltok csak akkor tűnnek el, amikor a környező bőr barnasága lekopik, illetve amikor a foltok helye is le tud barnulni.
Természetes megoldások és kiegészítő kezelések
Azok számára, akik a természetes módszereket részesítik előnyben, számos lehetőség van a bőr támogatására. Például a teafaolaj erős gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, és óvatosan alkalmazható az érintett területekre (mindig hígítva). Egy másik alternatíva az almaecet, amely savas pH-értéke miatt hatékony a túlszaporodott mikroorganizmusok ellen.
Aloe vera: Az aloe vera gél közvetlenül a bőrre kenve csökkenti az irritációt, és támogatja a bőr regenerációs folyamatait.Kókuszolaj: A kókuszolaj mélyen hidratálja a bőrt, miközben antimikrobiális tulajdonságai révén védi azt a további fertőzésektől.Zabpelyhes fürdő: A zabpehely nemcsak a bőr hidratálásában segít, hanem gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik. Egy maréknyi finomra őrölt zabpelyhet adjunk meleg fürdővízhez, majd ebben áztassuk a bőrt 15-20 percig.Ezek a természetes megoldások különösen akkor hasznosak, ha enyhíteni szeretnénk a tüneteket, vagy kiegészíteni az orvosi kezeléseket.Ha a fehér foltok ismételten megjelennek, érdemes elgondolkodni a bél mikroflórájának állapotán is. Stressz, rossz táplálkozás és alváshiány gyengítheti az immunrendszert, és ideális feltételeket teremthet a gombák fejlődéséhez. Ez a balzsam kifejezetten a bőr regenerációját támogatja. A száraz bőr és az irritáció gyakran társul a fehér foltok kialakulásával, és ez a testápoló hatékonyan enyhíti ezeket a tüneteket.
Megelőzés
Napvédelem: Használj 30 SPF, vagy annál magasabb fényvédő krémet, különösen nyáron. Megelőzésképpen ajánlatos a bőrről az izzadságot minél hamarabb letörölni, a befülledést elkerülni. A műszálas ruhák kerülendőek. Ha valakinek hajlama van a napgombára, akkor megelőzésként is lehet gombaellenes készítményt (sampont) használni. A zsíros testápolók pedig kerülendőek, mert az izzadást és a bepállást fokozhatják. A rendszeres bőrápolás, a megfelelő kezelés és a megelőző lépések jelentősen hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez.
A szalonna és az egészség: Tévhitek és tények
A szalonna olyan élelmiszer, amit előszeretettel használunk. Nem csak a magyar konyhában van óriási sikere, hanem világszerte kedvelt alapanyag. Megszámlálhatatlan ételhez vesszük igénybe, de olyan területeken is használjuk, amit sokan nem is sejtenek. A szalonna a házi sertésnek az a zsírszövete, mely közvetlenül a bőr alá rakódik le és amit a házisertés feldolgozásakor lefejtenek. A kutatások alapján kiderült, hogy 3000 évvel ezelőtt a kínaiak voltak az elsők, akik megfőzték és tartósították a ma szalonnaként ismert sertéshúst. Az ókori Rómában a Petaso nevű sertéslapockát fügével főzték meg és borsos szósszal fűszerezték, ami meglehetősen hasonlít a mai szalonnához.
Általában táblaszalonnát készítenek belőle. A készítésből kihagyott részeket kockákra vágják és töpörtyűnek sütik ki. A kiolvasztott szalonnát sertészsír formájában sütéshez és főzéshez használják fel, füstöléssel tartósítják, ami csak a 20. században terjedt el Magyarországon. Ebben az esetben a szalonnán rajta hagyják a sertés bőrét és vastagon besózzák finomra őrölt konyhasóval, majd felfüstölik. Hazánkban a legismertebb a debreceni, szegedi és a kolozsvári húsos szalonna. A disznótoros ételek elengedhetetlen alapanyaga, felhasználják a kolbász és a hurka készítéséhez is.
Tápérték
100 g szalonna 0 g cukrot tartalmaz. De ez az egyetlen “nulla”, mert a táplálkozási adatlap többi adata arról tájékoztat bennünket, hogy: 100 g, 541 kcal-t, 42 g zsírt, 110 mg koleszterint és 1717 mg nátriumot foglal magába.
Szalonna és koleszterin
Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb. A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező. A magas koleszterintartalmú élelmiszerek, köztük a szalonna, általában magas telített zsírtartalmúak is. Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin magasabb vér koleszterinszintet eredményez, de az újabb kutatások szerint nem így van. Egy 2022-es tanulmány szerint, az étrendi koleszterin nem emeli jelentősen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy „rossz” koleszterin szintjét. A vér koleszterinszintjére gyakorolt pontos hatása, ha van egyáltalán, továbbra is tudományos vita tárgya. A telített zsírok azonban emelik az LDL-koleszterinszintet. A szalonna körülbelül 3,53 gramm telített zsírt tartalmaz szeletenként.
A szalonna rengeteg koleszterint tartalmaz. Mint minden állati eredetű termék, a szalonna is tartalmaz koleszterint, csakhogy nem akkora mennyiségben, mint amekkorára általában gondolni szoktunk. A 100 gramm nyers szalonnában 70-100 milligramm koleszterin található. Összehasonlításként: 100 gramm marhavese 1126 milligramm koleszterint tartalmaz. Nem érdemes tehát azon aggódni, hogy olyan ételt fogyasztottunk, amely nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz, mert az orvosok már régen megállapították, hogy a vérünkben és a szöveteinkben lévő koleszterin mennyisége nem attól függ, hogy mennyit ettünk a koleszterinben gazdag ételekből. Sokkal fontosabb a koleszterin-anyagcsere.
Szalonna és elhízás
Kalóriák: bár a szalonna jellemzően vékony szeletekben kerül forgalomba, kalóriadús élelmiszernek számít, hiszen 110 kalóriát tartalmaz nyers szeletenként. Mérsékelten adagolva a legtöbb élelmiszer hozzájárulhat a szívbarát étrendhez. Azonban a szalonna nagy mennyiségű telített zsírt és nátriumot tartalmaz, az embereknek korlátozniuk kell a fogyasztását. A szívbetegségekkel rendelkező személyeknek érdemes megfontolniuk, hogy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasszanak szalonnát. Például szendvicsbe vagy salátába tehetnek szeletelt szalonnát, hogy ízesítsék azt, valamint a szalonna grillezése sütőolajok nélkül csökkenti az egy adagra jutó zsír mennyiségét. Az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintén növelheti az LDL-koleszterinszintet. Az LDL-lel ellentétben a HDL-koleszterin jótékony hatású, és ha nincs elég, az növeli a szívbetegségek kockázatát. Aki azonban aggódik a koleszterinszintje miatt, az forduljon orvoshoz vagy dietetikushoz. Azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, magas a vérnyomásuk, vagy akiknél fennáll a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, lehetséges, hogy teljesen el kell kerülniük a szalonnát.A szalonna elhízáshoz és túlsúlyhoz vezet. Ez nem teljesen igaz: a szalonna, ahogy más termékek is, csak nagy mennyiségben káros az emberi szervezetre. Azoknak az egészséges embereknek, akik nem szenvednek gyomor- és bélrendszeri, máj- és hasnyálmirigy-betegségben, a szalonna csak előnyös lehet. A szalonna nehéz ételnek számít. Ez egyáltalán nem igaz. A szalonna nem nehezíti meg egy egészséges ember emésztését.
A szalonna előnyei és tévhitek
Kiderült, a szalonna erősíti az immunrendszert, nem csoda, hogy nagyszüleink, dédszüleink erősek és egészségesek voltak a sok szalonnafogyasztástól. A szervezetnek a hasznos tápanyagokból a maximumot kell kapnia, és azt a lehető legjobban feldolgoznia. Ebben segítenek a szalonnában lévő zsír-, linolén- és arachidonsavak. A dohányosoknak egyébként jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát, mivel az szelént is tartalmaz, mely erősíti az immunrendszert, megakadályozva az oxidációt. Így a dohányzás okozta egészségkárosodás mértéke részben csökken.
A legújabb kutatások kiderítették, hogy a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek igen súlyos negatív hatásuk van. Ezért a szakemberek figyelme újra a színezéket, tartósítószert és E-számokat nem tartalmazó szalonna felé fordult.
Szalonna a világban
A szalonna minden szélességi körön kedvelt étel, különösen az angol nyelvű országokban és a kultúrájuk által befolyásolt országokban. Az elkészítési módok nemzetenként jelentősen eltérnek. A déli féltekén például a legelterjedtebb vágás a “közép szalonna”, amely a has és a karaj oldaláról származó csíkos zsíros részből áll. Egy másik elterjedt szalonnadarab a “rövidre vágott szalonna”, amely csak a soványabb, kevésbé zsíros karajból áll. A legszélesebb körben fogyasztott amerikai vágás sertéshasból készül, míg a kanadai darabot a hát közepén lévő karajból veszik, és „back bacon”-nak hívják.
A “bacon” kifejezés a közép-angol “bacoun” szóra vezethető vissza, amely viszont a protogermán “bacho” szóból származik. Jelentése disznó vagy sonka hátulja. A szeleteletlen szalonnát közismerten „lapnak” nevezik, de régen „flitch”-nek hívták.
A britek 89%-a számára a szalonna elhagyhatatlan kelléke a „teljes angol reggelinek”. Ezen kívül tojást, kolbászt, babot és pirítóst tartalmaz a menü. Az amerikaiak több mint 50%-ának van szalonna a házában, míg a brit éléskamrák 90,4%-ában megtalálható. Hazánkban 30 -40% ez az arány.
Érdekességek és felhasználási módok
A második világháború idején az Egyesült Államok kormánya felállította az úgynevezett „Amerikai Zsírmentési Bizottságot”. Az volt a célja, hogy ösztönözze a háziasszonyokat a szalonna főzésből visszamaradt zsír megtartására és összegyűjtésére. Az ok elég furcsa. A zsír hasznos volt a hadiipar számára, mivel egy kiló zsír elegendő glicerint tartalmaz ahhoz, hogy azonos mennyiségű robbanóanyagot állítsanak elő belőle.
John Fargginay párizsi hentes 1920-ban feltalált egy kölnivizet, amely a szalonna összetéveszthetetlen aromájának illatát hozta. Képes volt vele felébreszteni a gyermekkori emlékeket és nagy sikerrel forgalmazta. Rajongói között voltak filmsztárok, hírességek és államfők is.
A szalonna feldolgozás receptjei országonként is jelentősen eltérnek. Az amerikai szalonna például sok olyan fajtát tartalmaz, amelyeket fával (hikorória vagy juharfa) vagy kukoricacsutkával füstölnek, mielőtt melasszal, mézzel, barnacukorral, chilipaprikával vagy fahéjjal ízesítik. Édességük vagy sósságuk államonként változik.
Szalonna és csokoládé. A „Pig bacon” vagy „pig candy”, teljesen vagy részben tej- vagy étcsokoládéval bevont szalonna szeletekből áll. Ízlés szerint sózzák, apróra vágott pisztáciával vagy mandulával szórják meg. Hasonló különlegesség Ukrajnában is megtalálható, ahol „salo in cioccolato” néven ismert.
Fool’s Gold Loaf hazája Denver. Ez nem más, mint egy hatalmas szendvics mogyoróvajjal, szőlőzselével és bőséges mennyiségű szalonnával.
Heston Blumenthalt a világhírű séfet is megihlette a szalonna. Készített egy különleges ételt, ami karamellizált banánból, rumba áztatott apró szivacsból, karamellszószból, csokoládéból és gazdag szalonna ízű pudingból állt. Tálalás előtt megszórják morzsolt szalonnadarabokkal.
A bacon hatféle umamit, „ötödik ízt” tartalmaz, vagyis hat különböző árnyalatát annak, amit ma „ötödik íz”-ként definiálnak. Mivel Japánban fedezték fel, ahol ez a kifejezést „ízletes”-t jelent, fontos és jótékony szerepet tölthet be az egészség megőrzésében.
Szalonnát is használnak különféle szeszes italok ízesítésére. Vodkához, valamint számos sörhöz és bourbon-hoz. A bártenderek is előszeretettel használják ki füstös zamatát különféle koktélokban. Ilyen a Bacon Bloody Mary vagy a Bacontini és a Candied Bacon Martini, amelyben cukorral bevont karamellizált szalonna szeleteket használnak köretként.
Nemzetközi Szalonna Nap. Az Egyesült Államokban a Bacon Day-t a “munka ünnepe” előtti szombaton ünneplik. A reggelitől a vacsoráig, a desszerteken át, egész nap szalonnát esznek.
A szalonna története és hagyományai
Az Egyesült Államokban és Kanadában a szalonnamánia magas szinten van. Régen a nagy, hagyományos disznóvágások után finomabbnál finomabb füstölt hústermékek lógtak a kamrákban: szalonna, kolbász, sonka. Ugyancsak régen a fizikai munkát végző ember az élelmiszereket az energiatartalmuk alapján minősítette, ezért a paraszti társadalomban a szalonnának mindig nagy volt a becsülete. Legyen kövér a szalonnája - tartja a régi szólás, utalva arra, hogy legyen sikeres a munka vagy a vállalkozás, melybe belefogott. A kései középkortól egészen az 1900-as évekig a szalonna mindig drágább volt, mint a friss hús. Csak az ezredforduló után változott meg a helyzet, de az sem mindenhol. Tájanként eltérően a vastag hátaszalonnát vagy a vékony hasaszalonnát részesítették előnyben. Az olvasztandót, melyből a zsírt sütötték, az oldalszalonnákból vágták le, esetleg a szalonna vastagságából vettek el egy bőrtelen réteget. A szalonna, vagyis a „fehér szalonna” tartósításának módja az Alföldön a sózás volt, a füstölés a XX. század elején társult hozzá, és terjedt el egész Magyarország területén. A szalonnának létezik más tartósítási eljárása is: az abálás. Ez a forráspont alatt (85-95 °C) történő, többnyire ízesített lében vagy forró zsírban való hosszú ideig tartó főzési eljárás, mellyel elérhető, hogy a szalonna porhanyós és emészthetőbb legyen. Nagyon sok fajtája van: fehér szalonna, császárszalonna, erdélyi, kolozsvári szalonna, teaszalonna, abált szalonna stb.
A valódi szalonna
Elmondhatjuk, hogy a szalonnánál kevés egyszerűbb húsipari termék létezik. Mégis, a hipermarketekben rengeteg, látszatra tetszetős, szalonnaszerű termék található, melynek íze köszönőviszonyban sincs a valódi szalonnáéval. Sajnos a szalonnát is lehet gyorspácolni, füstaromázni, burgonyakeményítővel, ízfokozókkal megbolondítani, de ez sem az ízén, sem a tartósságán nem segít. Igen, a valódi szalonna, vagyis a jó szalonna ára igen magas. Ilyen terméket csak hagyományos hizlalási móddal etetett jószágok nyersanyagából lehet előállítani. Minél nagyobb az állat, annál jobb a szalonnája. A régi öregek a téli hízót 180-200 kg alatt nemigen vágták, és a vágás előtti időszakban a disznót főleg morzsolt kukoricával etették, hogy javuljon a szalonna minősége. A hosszabb ideig tartott jószágnak ezért jó a szalonnája, és ezért drága a valódi kihizlalt szalonna.
Női gondok és egyéb fehér foltok
Amikor megvásárolunk egy csinos fekete alsóneműt, csalódottan tapasztalhatjuk, hogy néhány hét után elszíneződik, kifakul és fehér foltok jelentkeznek rajta. A fehér foltok megjelenése a bőrön nemcsak esztétikailag okozhat gondot, hanem gyakran az egészségi állapotunkról is árulkodik.