Bevezetés: Az Idegen Szagok Jelensége a Húsban
A húsban, különösen a vadon élő állatok, mint a szarvas esetében, idegen szagok jelentkezhetnek, amelyek befolyásolhatják az élvezeti értéket, és bizonyos esetekben még az emberi egészségre is kockázatot jelenthetnek. Az idegen szagok jelenlétét, jellegét és erősségét főzőpróba segítségével állapítják meg. Negatív vizsgálati eredmény esetén, ha a húsvizsgálat egyéb szempontjai, mint a hús állomány-elváltozásainak értékelése, mikrobiológiai vizsgálat, a pH-érték alakulása és egyéb vizsgálatok kedvező eredménnyel zárulnak, az állati testet visszaadják az élelmiszer birtokosának. Kisfokú idegen szag esetén a hús csekélyebb tápláló és élvezeti értékű, és egyéb kizáró okok hiányában hatósági hússzékben nyersen értékesíthető. Nagyfokú idegen szag esetén azonban az egész állati test fogyasztásra alkalmatlan, és kobzásra kerül. Az idegen szag a hús úgynevezett állomány-elváltozásai közé tartozik. Az állomány-elváltozások rendkívül széles skálán mozognak, ide tartozik az idegen szag, soványság és lesoványodás, hiányos elvérzettség, izomelfajulás, a hús magas pH-értéke, sárgaság, szöveti zúzódások, vizenyősség, fülledés, technológiai hibák által okozott elváltozások és a rothadás. Fontos megjegyezni, hogy az idegen szag legtöbbször olyan okok következménye, amelyek az ember egészségére is veszélyt jelenthetnek, például sárgaság, gyulladásos folyamatok, sapraemia, szepszis, késői kizsigerelés. Ilyenkor az idegen szag közegészségügyi szempontból fokozott figyelmet érdemel. Ritka kivétel a „kanszag”, ami „csak” undorkeltő, de az egészségre ártalmatlan.
Az Idegen Szagok Kialakulásának Fiziológiai és Kémiai Háttere
Az idegen szaghoz a szaglás és az ízlelés szoros fiziológiai kapcsolata miatt rendszerint idegen íz is kapcsolódik. Az idegen szagot többnyire a vérkeringéssel a húsba kerülő idegen anyagok okozzák, amelyek rendszerint betegség vagy kóros állapot következtében az állati szervezetben keletkeznek. A szaganyagok nagy része az egészséges állat szervezetében nem fordul elő, vagy kóros állapot esetén megszaporodik. Egyes baktériumok, például a Corynebacterium (Arcanobacterium) pyogenes, és a Bacteroides-nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott gyulladásos folyamatoknál bűzös fehérjebomlástermékek keletkeznek. Ezek az anyagok a kóros folyamatot okozó baktériumokkal együtt, vagy ezek nélkül a vérkeringésbe kerülnek.
A hűbériség kialakulása - Gyorstalpaló
Betegségek és Kóros Állapotok, Melyek Idegen Szagot Okozhatnak
A sapraemiának nevezett folyamat a szarvasmarhák idegen test által okozott gennyes lépgyulladásánál, szívbelhártya-gyulladásnál, a sertés herélési tályogjánál különösen gyakori. Fibrines-gennyes gyulladás esetén gyakran átható, émelyítő szaggal találkozunk. Szarvasmarhák parenchymás tőgygyulladásánál, Gram-negatív baktériumok (E. coli, Pseudomonas, Klebsiella) által okozott fertőzésnél az idegen szag édeskés jellegű. Orbáncos csalánláznál és bőrgyulladásos sertésekben is gyakori az idegen szag. Sárgaság esetén epére emlékeztető, kesernyés szagot lehet érezni. A vese, a húgyhólyag és a húgyutak gyulladásánál, vizeletpangásnál, és vesegyulladásnál vizeletszagra számíthatunk. Felfúvódott szarvasmarhában és az előgyomrok betegségeinél a hús szaga bendőtartalomra emlékeztet. Hiányos elvérzettség és késői kizsigerelés esetén elsősorban sertéseknél, bél-, béltartalom-, vagy felerősödött sertésszag érezhető. Fülledésnél szarvasmarhában a szag émelyítően édeskés. A fülledt sertéshús szaga hasonló, de rendszerint gyengébb, mint a marháé. Borjak ascaridosisa esetén acetonra emlékeztető szagot írtak le. Gyógyszerek és vegyszerek hatására a hús idegen szaga az alkalmazott anyagtól függ.
Az Idegen Szagok Vizsgálatának Fontossága és Módszerei
Az idegen szag az esetek egy részében már az állatok bontásánál érezhető. Az állati test kihűlése és a hús hűtése során a szagrendellenesség mérséklődik, esetleg elmúlik, ezért a vizsgálattal másnapig várni kell. Az idegen szag kizárása vagy megállapítása, és a szag intenzitásának meghatározása a tulajdonos érdekeit is érinti, nagy felelősséggel járó szakmai feladat. Amennyiben kóros elváltozás esetén idegen szag nem érezhető, ezt a tényezőt a húsvizsgálati döntésből ki kell kapcsolni, de ilyenkor a hús egyéb okok miatt a közfogyasztásból adott esetben még kizárható. Az idegen szag keletkezésével járó kóros elváltozások köre rendkívül széles. Közülük a leggyakoribbak ismerete a húsvizsgálat szempontjából elengedhetetlen. A vizsgált minták jelentős része mutatott kis- vagy nagyfokú idegen szagot. A vágóállat hiányos elvérzése esetén a szervezetben visszamaradó vér bomlása okozza az idegen szagot. A tályogok és csigolyatályogok csoportjában az idegen szagot a tályog tartalma, sárgaság esetén a szervezetben felhalmozódó epefesték, vagy egyéb anyagok okozzák. Herélési tályognál az idegen szag sebfertőzés következménye. A hús idegen szagának vizsgálata arra is utal, hogy milyen sok részletre kell kiterjednie a „gondos gazda” figyelmének, ha vágóállat- és hústermeléssel foglalkozik. Az idegen szagok kialakulásával járó elváltozások jelentős része ugyanis szabad szemmel is látható volt, vagy keletkezésük az állatok mozgatásával és szállításával állt kapcsolatban.
A Testszagok és Élettani Folyamatok Kapcsolata
A testszag normális dolog, de az is normális, ha nem akarjuk érezni. A gyümölcsös, kifejezetten kellemes illatú vizelet egyáltalán nem a jól ápoltság jele, hanem arra figyelmeztet, hogy a szervezet cukrot ürít. Márpedig ez nagyon gyakran a cukorbetegség egyik első tünete. Az oroszlánszagú reggeli lehelet teljesen normális, ám ha fogmosás után sem tűnik el a kellemetlen szag, akkor érdemes felkeresni a fogorvost, hogy segítsen kideríteni, mi ennek az oka. A leggyakrabban a fogak közé szorult ételmaradék vagy egy szuvas fog a tettes. Nem csak betegség, hanem az étrendünk is befolyásolja a leheletünk illatát. A fehérjében gazdag, szénhidrátban szegény diéták, mint a paleo vagy az Atkins is jellegzetes szájszagot eredményeznek. Amikor ugyanis az ember radikálisan csökkenti az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét, akkor belép egy ketózisnak nevezett állapotba, melynek során a zsír adja az energiát az agy működéséhez. A szagos keton ennek a folyamatnak a mellékterméke, ami azonnal megjelenik a leheletben.
A hűbériség kialakulása - Gyorstalpaló
Bár a verejték 99 százaléka tiszta vízből áll, a maradék húgysav, ammónia és tejsav gondoskodik róla, hogy ne legyen jó szagú. Ez önmagában még nem baj, ám ha valaki azt veszi észre, hogy hirtelen erősebb a testszaga, először az étkezésén kezdjen változtatni: a leggyakrabban ugyanis magnézium- vagy cinkhiány áll a tünetek mögött. Ritkábban ugyan, de előfordulhat, hogy pajzsmirigy-megbetegedés, vagy a máj és az epehólyag működési zavara okozza a megváltozott illatot, de önmagában a stressz is képes fokozott izzadást és ezzel együtt járó erőteljesebb szagot okozni. A kellemetlen testszag betegségre is utalhat. Ahogy az izzadságnak, a szeleknek sem kell virágillatúnak lenniük, de ha hirtelen feltűnően erőteljesebbé válik az alul kieresztett levegő, akkor jó eséllyel emésztőrendszeri gondok vannak a háttérben. Leggyakrabban a tejérzékenység a bűnös. Akik nem tudják a tejcukrot lebontani a gyomrukban, azoknál a vastagbélben történik meg ez a folyamat, ami bizony erőteljes gázképződéssel jár. Nem feltétlenül veleszületett érzékenység ez, bármikor kialakulhat, az ezzel járó kellemetlen tünetekkel együtt. De lehet hasnyálmirigy-elégtelenség, fekély, reflux vagy akár gyulladásos bélbetegség is a háttérben.
A Külső Környezet és Egyéb Faktorok Hatása a Testszagokra
Valójában semmilyen természetes oka nincs annak, hogy a láb büdösebb legyen, mint más testrészeink, feltéve persze, ha rendszeresen mossuk, és jól szellőző cipőt hordunk. A legtöbbször azonban az utóbbival erős gondok vannak. Az olcsó, zárt gumicipőkben, a nejlonzokni alatt ugyanis tényleg oroszlánszag tud képződni. Ám ha ezeket mind rendbe tette az ember, és hirtelen mégis erőteljes ájer kezd terjengeni, amint lerúgja a lábbelijét, érdemes alaposan átnézni a lábujjait, nincs-e rajta gombásodásra utaló jel. A legtöbb embernek sajnos fogalma sincsen róla, hogy ez hogy néz ki, és azt gondolja, hogy gomba az, amikor fehér vagy sárgás lepedék van a lábán, ami viszket és fáj. Pedig a gomba ennél jóval változatosabban jelentkezhet: az ártalmatlannak tűnő folyamatos hámlás, az ekcémaszerű bőrkeményedések vagy a megvastagodott köröm is mind-mind a gombás fertőzés jelei. Érdemes már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulni, mert akkor még viszonylag gyorsan eltüntethető a betegség.
Egyre több helyen próbálkoznak olyan kutyák kiképzésével, melyek a labornál gyorsabban és jóval olcsóbban képesek jelezni a kezdődő tumorokat. A legígéretesebb kísérlet például a prosztatarák korai diagnosztizálására irányul, melynek során a kutyák szinte 90 százalékos biztonsággal jelzik a kezdődő elváltozásokat a páciens vizeletének megszaglászása után. A friss vizeletnek szinte semmilyen szaga nincsen, csak amikor kicsit állott, akkor kapja meg a jellegzetes aromáját. Ám ha már vizelés közben érzi az ember az erőteljes szagot, akkor érdemes végiggondolni, mit evett az előző napon - a spárga vagy a B-vitamin például gyakran okoz ilyen tüneteket.
A hűbériség kialakulása - Gyorstalpaló
A leggyakoribb gyógyszermellék-hatás a fej- és a gyomorfájdalom, de néhány szer a testünk illatát is befolyásolja. Az antidepresszánsok például fokozzák az izzadtságmirigyek működését, aminek egyenes következménye lehet a fokozott testszag. A magas vérnyomás elleni szerek pedig gyakran okoznak szájszárazságot. Mivel a száraz szájban kevésbé érvényesül a nyálmirigyek folyamatos tisztító szerepe, ezzel együtt járhat a kellemetlen lehelet. A hüvelynek van egy természetes illata, ám ez soha nem olyan erős, hogy egy normál társalgás és az ezzel járó távolságtartás során érezhető legyen. Ha mégis, az mindig rosszat jelent. A leggyakoribb ok a túl sokáig hüvelyben tartott tampon, amiben akár pár óra alatt is képesek elszaporodni a baktériumok. De nem a szag a legrosszabb, ami történhet az emberrel, ha elfeledkezik a rendszeres cseréről - a toxikus sokk szindróma következtében a szervezetben amúgy is jelen lévő Staphilococcus baktériumok elszaporodnak, és vérmérgezést okoznak. Bejutva a méhbe súlyos károsodáshoz vezethet, amely a termékenységet is érinti, de akár halálos is lehet. Ezért kell a tampont páróránként akkor is cserélni, ha már csak szivárgó, gyenge a vérzés.
Történelmi Kontextus és Egyéb Érdekességek
A történelmi kések kútjában merüljünk kicsit mélyebbre. A boldog törp-rézkorban, amikor még a kakas se kukorékolt, mert még nem volt megszelídítve, a felálló tarajára hajazó, pontosabban tollazó vörös színű kés már megjelent a horda konyháján. Már ha sikerült találni egy gazdag, szép, vörösréz telért, esetleg egy vörösképű rézbányászt, akivel el lehetett cserélni a kor szokásai szerint egy kőbunkóra. Így réz is lett és a bunkó is megmaradt. Egy minimal art konyhakés és/vagy EDC (Everyday Carry) eszköz a korból. A furatnál fogva övre, nyakba lehetett akasztani, így mindig kéznél volt. Merthogy az üveget még sokáig nem fogják feltalálni, tehát akkoriban törni sem kellett. Van viszont egy praktikus klopfolófej, amivel viszont az őstulok húsát lehetett puhítani az üknagyi régi receptje szerinti neanderiszelet készítésekor, ami a neanderfatányéros elengedhetetlen része volt.
A PTA Késmúzeum újabb EDC-önvédelmi eszközzel gyarapodott. Ez, a kutatások szerint mindenféle természetfeletti és „alatti” lényektől véd. Még az űr vákuumában zajló háború is gyógyítható vele, különösen ha az űr korlátolt helyen, egy fejben van. A vizsgálatokat és restaurálást dr. Szú úr vezetésével a FAKIR (Fakések Irodája) végzi. Az eddigi megállapításaik már most is jelentősek. Vámpír ellen laminált pengéjű, edzett nyárfakés. Igazi középkori san mai relikvia. Anyagát a szakirodalom egyértelműen meghatározza, de a kiegészítő színek és szagok, engedménnyel más célra is felhasználhatóvá teszik. Ezt a csodás darabot kutatóink találták valahol az alföldi tanyavilágban. Ichiko, a japán csontkereső cserekutya szimatolta ki a romok között. Kora ismeretlen (a késé), de a szakértői bizottság előjegyezte karbunkulus-korolásra, így később majd pontosabb időt tudunk rá mondani. A markolat stilizált ókori római akasztófákkal, azaz napkeresztekkel díszített szögecsekkel berakott. A mester a legkisebb szögecsekbe is beleverte az egyszerű, ősi napkereszt jelét. Az elején vámpírfogak, valószínűleg a korábban elejtett vámpírok trófeái láthatóak. A nyél védett a vámpírok ellen, azok nyugodtan gyilkolászhatók, hiszen ha megpróbálnák megfogni és elvenni, a keresztek megégetnék a kezüket. A megfüstölés ősi méhész szertartás, a szentelés pedig egyszerű és automatikus. A méhviasz begyűjtése kesztyű nélkül ugyanis a méhek irigysége miatt számtalan szent emlegetésével történik, még manapság is. Hátránya, hogy a 60-70 éves szűz királylánykák esetében a „#metoo” faktor megnövekedett. A kés birtokában a királyfikákat viszont más, szellemes jellegű meglepetés nem érhette.
A hűbériség kialakulása - Gyorstalpaló
Az elsődleges cél mégiscsak a vámpírok elleni védekezés volt, valószínűleg erre utalnak a markolaton látható intelmek. A hagyományos Lucaszékkel/Lucakéssel ellentétesen működik. Az éjféli misén a boszorkánygyanús női személyeket megközelítve, a gatyánkba vagy surcunkba betokozott kés fokhagyma-kipárolgása elhúzódásra készteti a boszorkányt, így felismerhető. A hitelesíthető eredmény érdekében aznap tartózkodni kell a fokhagymás pirítós, fokhagymás kolbász és a csülkösbab fogyasztásától. A megtalálás annak a szerencsének köszönhető, hogy a vámpírok száma a magyar tanyavilágban erősen konvergált a nullához. Ezért János bácsi, valószínűleg nemcsak az éjféli misén, hanem EDC-ként évközben is sűrűn kereste a boszorkányokat, hogy meg-… izé… -lássa őket. Így Marcsa néni egy idő után eldugta a boszorkánykereső kést. Később pedig, mikor eljött a klimaxa, az kimaxolta a feledékenységét, és már ő sem tudta hová dugta. De akkorra már János bácsinak sem volt fontos a dugás.
A PTA - TÖKI (Törpkéskutató Intézet) Késmúzeuma most egy bushman típusú kést mutat be. Ezt a nagyon praktikus késtípust nemcsak a bushmanok, hanem barterüzlettel a szomszédos vizi- és a kövidinkák, sőt a know-how átadásával a két törpsziget Lilliput és Blefuscu lakói is használják. Sőt, emberméretben is készítik, persze nem a késösszeszerelő pancserek, hanem komoly késgyártók. Csak mint tudjuk, a méret bizony számít. Ez egy blefuscudián EDC eszköz, ami késként, nyelezve és fagerelyre tűzve dobóeszközként is használatos. A nyélen nincs rögzítőfurat, mert többféle, gyorsan cserélhető cél-fanyél is beletehető. Így az alapanyag nem lehet más, mint a dr. Gulliver által a blefuscudiánoknak ajándékozott óriási ezüstpénz. (Az aranyat a liliputiak elkobozták tőle.) A kés a felületén, csak a rend kedvéért szeléndioxid bevonatot, a fagerely álcázó festést kapott, így vadászatra is megfelelhetett. Figyeljük meg a művész finom, pontozó technikáját a késen és habverőn is. Az arany habverő jelképezi, hogy a liliputiak tojásaiból tojáshabot vertek, a kés pedig, hogy ezzel elvágták a további ellenségeskedést. A csillag a háború egyetlen áldozatát jelképezi, aki életét adta a hazájáért. Hazafelé tartva úgy berúgott, hogy a hajóról beleesett a vízbe. A többiek még részegebbek voltak, így nem tudták kimenteni. Az emlékműről csak ez az ismeretlen művész által készített festmény maradt fenn, mert a legutóbbi rendszerváltáskor egyetlen éjszaka alatt eltűnt a térről. Ma is megfontolandó bölcs tanács!
A kés elképesztő eszmei értéke miatt csak óvatos tesztekre került sor. A tesztelést egy szakszerűen előkészített, autentikus mélytengeri paprikás makarónival végezték. A nagygerely hossza 66,6 mm. A bushmanok az ősidőkben, ismeretlen okból elkóborolt, majd ezt szomorúan megbánó, aprótermetűeket tömörítő magyar törzsrész, magyarul a "bús manók". Az I. Nagy Tojásháború a brit imperialisták közbelépésére döntetlenül végződött. A II. Tojásháborúban viszont Blefuscu fényes győzelmet aratott. Azóta a sziget lobogója sárga-fehér és a címerükben habverő és kés látható. A mélytengeri paprikás makaróni a félsós brakkvízben él, így a főzővizébe nem kell sót tenni. Az igazi ínyencek viszont nyersen, szusiként fogyasztják. Csak szakemberek foghatják ki, mert fogáskor felpaprikázza magát és ha a makmester nem vágja le hirtelen és szakszerűen a fejét, akkor nagyon mérges lesz. Egyébként a farokvége a legszakszerűbb fejelés esetén is tartalmaz egy kis méregzöld részt. Ez sem vész kárba, mert megpárolva kutyatápokhoz adják, hogy a házőrzők még mérgesebbek legyenek.
A hűbériség kialakulása - Gyorstalpaló
A kiridashi dobozbontásban is jeleskedik. Ebben az elméletben csak az a hiba, hogy a fémeket sem ismerték, amíg Piás Erik (Erik Deliriumsson) vikingjeinél meg nem látták. De igazándiból csak Galambos Kristóf, a nagy magyar tengerészt követő embereknél fogták fel a valót. A spirális, makramé stílusú bőrfonat, ami feldobja az egész kiridashit, itt ismét - mint korábban is - dr. Pitheusné dr. Gor Illa munkája. Mivel tudományos ökörkörökben sincs megegyezés, így nehogy kihagyjuk a földönkívüli vonalat. Egyes, a lipótmezeikhez közelálló körök véleménye szerint ufókamintázat. Mivel láthatóan csak alig négyszer csavarodik a kilencszeres DNS becsavarodás helyett a bőr, tehát nem a Szíriuszról jöhetett az ötlet, csak innen a Centaurusról, valószínűen a szomszédból, a Proximáról. Mert a Földön ilyen állat, a graboid, nincs egy deka sem. Hiába próbálták velünk elhitetni néhány hamis dokumentumfilmmel.
A Kések Világának Sokszínűsége és Az Antropológiai Kapcsolatok
Nem kell mindig az a gigantománia. Egy rettentő pici, késjellegű eszköz is lehet érdekes, sőt veszélyes. A Késmúzeumban, a vaksi látogatók kölcsönözhetnek nagyítót. Merthogy a borotvaéles penge 7 mm, a rubingyűrűs markolat 8 mm, a rugó 10 mm hosszú. A fő veszély pedig egy erőteljes levegővételnél jelentkezhet, ugyanis lenyelhetik az eszközt. Ezért a maszkviselés kötelező. Ez a különleges kés egy megvasult Formica monocerida rufa, a brazil őserdőkben volt őshonos egyszarvú hangyafaj. Átmenet a kés és a nyárs között, de a Késmúzeumban helyet kapott az ízeltlábatlanok gyűjteményében. Eredetileg a potroha végén lévő vékony, de erős rugó segítségével ugrott rá áldozatára és szarvával felnyársalta. Ez volt a bennszülött indián néphagyomány szerinti mese. Ugrált egyikről a másikra. Ha nagyobb távolságot akart megtenni, akkor a bennszülöttek tompordomborulatába fúrta magát és úgy utazott. Az alábbi kép valóságazonos rekonstrukció a virági táplálkozásról. Az utazásról nem lehetett képet rekonstruálni, mert a szakértői bizottságból senki nem vállalta, hogy a pucér szőrös fehér fenekébe szúrt hangyát lefényképezzék. Ez ráadásul a szőrtelen amazonasi indiánok barna fenekét látva nem is lett volna autentikus. Mára már régen kihalt, és mivel az óragyárak nem kaptak tovább olcsó rubingyűrűket, így átálltak a digitális órák készítésére.
A vadászat és a húsfeldolgozás az emberi történelem kezdete óta szorosan összefonódik. A szarvas húsának furcsa szaga, vagy bármilyen idegen aroma észlelésének okai mélyen gyökereznek az állat fiziológiai állapotában, betegségeiben, táplálkozásában, és a vágás, illetve feldolgozás körülményeiben. A modern élelmiszer-biztonsági és higiéniai előírások pontosan azért alakultak ki, hogy minimalizálják ezeket a kockázatokat, és biztosítsák a fogyasztók számára a biztonságos és élvezetes élelmiszereket. Azonban az emberi test is produkálhat különböző szagokat, amelyek szintén utalhatnak egészségügyi problémákra, életmódbeli tényezőkre vagy éppen genetikai adottságokra. A szaglás, mint érzékszerv, nem csupán az élelmiszerek minőségének megítélésében játszik szerepet, hanem az emberi interakciókban és a környezetünkkel való kapcsolatunkban is kulcsfontosságú. Ahogyan a kutyák képesek betegségeket kiszagolni, úgy az emberi orr is fel tudja hívni a figyelmet a szervezetben zajló kóros folyamatokra.