Győrszentiván, a Mosoni-Duna folyó, Gönyű határa, a Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal, és a 813. számú út által határolt terület, 1970-ig önálló falu volt, és ma is gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. A településrész utcanevei gyakran reflektálnak erre a gazdag múltra, emléket állítva neves személyiségeknek, régi foglalkozásoknak, természeti jelenségeknek, vagy éppen az adott terület egykori jellegzetességeinek. Jelen cikkünkben Győrszentiván különleges utcaneveinek történetét járjuk körül, különös tekintettel az Ezerjó utcára és a „vadász információkra”.
Az Ezerjó utca és környéke: Kertvárosi fejlődés és természeti kincsek
Az Ezerjó utca Győrszentiván egyik meghatározó közlekedési útvonala, amely az 1970-es évek óta viseli nevét. Ez az utca az Egressy Béni utat köti össze a Kisvasúti úttal, és a Kertváros rész egyik fontos tengelye. A Kertváros elnevezés sem véletlen: a területen korábban fenyves- és tölgyes-erdő volt a meghatározó, melynek aljnövényzetében gyakori volt a galagonya. Mára ezek a területek többnyire kertes, szőlős területekké alakultak, ahol a közművesítés kiterjedésével egyre többen építették ki lakóhelyükké korábbi hétvégi házaikat, szőlőpréseiket. A Kertvárosban, az 1. számú főút és az M19-es út között található, és magában foglalja Sikolya Kishegyet és Újmajort is. Az Ezerjó utca egy része a Sugár útból indul ki, és a Kálmán Imre utcai hármas kereszteződésig tart, ahol az Ezerjó, Szikes és Kálmán utcák találkoznak. Az 19-es, később M19-es számú út megépítésekor, mely a várost északról kerüli el, az Ezerjó utca kettészakadt.
Vadászati vonatkozások és természeti emlékek az utcanevekben
Bár az "ezerjó" elnevezés elsősorban a szőlőfajtára utalhat, a településrész számos más utcaneve is hordoz természeti vagy vadászati vonatkozású emlékeket.
Árvalányhaj utca
Az Árvalányhaj utca elnevezése 1970-től él, és arra utal, hogy valaha sok árvalányhaj élt az utca környékén Szentivánon. Az árvalányhaj, ez a különös szépségű virág, népi kultúránk becses dísze volt (bokrétákban, cserkészkalapokon, otthonok díszítésében használták), mára azonban szigorúan védett természeti kinccsé vált. Élőhelye is természetvédelmi oltalom alatt áll, mivel különleges talajigénye (nitrogén-szegény, meszes, homokos talaj) miatt sajnos egyre kevesebb helyen él meg.
Gólyarét utca
Győrszentiván nyugati részén régebben vizes, mocsaras terület volt, amit a nagy számban itt vadászó gólya miatt Gólyarétnek hívtak. Az ezen a területen áthaladó utat mai nevén 2013-ban nevezték el, amikor a Győrrel összekötő kerékpárutat autóforgalomra is kiépítették. A köznyelv és néhány térkép azonban már régóta így hívta ezt a közlekedési utat, amely a Kör tértől indul, és a Gólyarét mellett elhaladva a 813. számú útig tart.
Galagonya utca
A Galagonya utca elnevezése is egy korábbi természeti jellegzetességre utal. Az 1. számú főútból, Károlyházánál kiágazó, és a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Vasúti átadó-átvevő állomása melletti kiszolgáló utat 2010-ben nevezték el. Ezen a területen korábban fenyves- és tölgyes-erdő volt a meghatározó, és az aljnövényzet egyik jellemzője a galagonya volt. Mára vadászni kell erre az igen vitamindús, értékes bogyós növényre, ami jól mutatja a természeti környezet változását.
Páskom utca
A Páskom utca a régies "páskom" kifejezésről kapta a nevét, ami közös tulajdonú legelőt jelent. Az utca 1970-ben kapta vissza nevét a mai utca helyén és környékén lévő területről. Az Árnyas és a Szkíta utcák között található. Ez az elnevezés is a terület egykori mezőgazdasági jellegére, a legeltetésre utal, ami indirekt módon a vadászattal is összefügghetett, hiszen a legelő állatok vonzották a ragadozókat és a vadászokat.
Tölös utca
A "tölös" szó Dunántúlon használt tájszó, ami tölgyest jelent. Az utca 1999-ben vette fel a nevét, és a Szikes utcából ágazik ki az M19-es számú útig. Ez az elnevezés egyértelműen a terület korábbi erdős jellegére utal, ami szintén ideális élőhelyet biztosított számos vadon élő állatfajnak.
Neves személyiségek emléke az utcanevekben
Győrszentiván utcanevei számos híres magyar személyiségnek is emléket állítanak, akiknek munkássága hozzájárult a magyar kultúra gazdagításához.
Ábrahám Pál utca
Az Ábrahám Pál (1892-1960) operett-zeneszerző, karmester nevét viselő utcát 2015-ben nevezték el. Bár győri kötődéséről nincs adat, hiszen leghíresebb műveit a fővárosban, illetve külföldön publikálta, mint például a "Bál a Savoyban" vagy a "Hawaii rózsája", munkássága jelentős.
Ákom Lajos utca
Az Ákom Lajos (1895-1967) orgonaművész, zeneszerző nevét viselő utca az Auer Lipót és Seress Rezső utcákat köti össze. Ákom Lajos a fővárosi Kálvin téri református egyház karnagya és főorgonistája volt, emellett műdalokat, mesejátékokat, kórusműveket is írt. Az utcát 1970-ben nevezték át.
Auer Lipót utca
Auer Lipót (1845-1930), magyar hegedűművész, zenepedagógus, karmester nevét viselő utca az 1. számú főútból ágazik ki és az M19-es út felett átvezető felüljáróig tart. Auer Lipót a Szentpétervári Konzervatóriumban tanított, valamint a cári udvar szólóhegedűse volt. Hegedűsként és karmesterként számos országban koncertezett.
Déryné utca
Déry Istvánné, Széppataki Róza (1793-1872), az első magyar operaénekesnő emlékére nevezték el a Törökverő út és a Kör tér közötti, a városrész egyik fő gerincét alkotó utcát 1970-ben. Déryné a vándorszínészet korának legismertebb és legnépszerűbb színésznője volt. Emlékére hozták létre a neves magyar színészeknek adható Déryné-díjat.
Egressy Béni utca
Egressy Béni (Galambos Benjámin) (1814-1851), zeneszerző, író, műfordító, színész nevét viselő utca 1970-ben kapta nevét. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével érte el, de számos Petőfi vers dal-változata is az ő szerzeménye, és a Kossuth-nóta dallamát is neki tulajdonítják. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, és főhadnagyként védte a komáromi várat.
Eisemann Mihály utca
Eisemann Mihály (1876-1941), zeneszerző, karmester, zongorista nevét viselő utca a Kertvárosban található. Nevéhez nemcsak rengeteg sláger (pl. Lesz maga juszt is az enyém, Köszönöm, hogy imádott) és ismert operett (pl. Miss Amerika, Fekete Péter, Bástyasétány 77), hanem több sikeres filmzene is kötődik (pl. Hyppolit, a lakáj, Egy csók és más semmi). A Sugár útból induló és a Kálmán Imre utcai hármas kereszteződésig tartó utcát nevezték el róla.
Éltes Mátyás utca
Éltes Mátyás (1873 - 1936) győrszentiváni születésű pedagógus és gyógypedagógus nevét viselő utcát 1994-ben nevezték el az M19-es út feletti hídról, ami az Ezerjó utcától a Kálmán Imre utca kishegyi szakaszáig ér. Éltes Mátyás a budapesti állami kisegítő iskola igazgatója, majd a budapesti gyógypedagógiai tanárképző főiskola tanára, később igazgatója volt. Számos szaklap munkatársa és szerkesztője, valamint több pedagógiai társaság választmányi tagja volt.
Huszka Jenő utca
Huszka Jenő (1875-1960), zeneszerző, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa nevét viselő utca a Kisvasúti utat köti össze a Lőtér utcával. Híresebb művei közé tartozik a "Bob herceg", a "Gül Baba", a "Lili bárónő" és a "Mária főhadnagy".
Jacobi Viktor utca
Jacobi Viktor (1883-1921), zeneszerző nevét viselő utcát 2003-ban, majd hozzácsatolt további részét 2005-ben nevezték el a Pósa Lajos utcából, a Vasút sorig tartó szakaszon. Műveiben a XX. század eleji osztrák-magyar operett irányától eltérve dzsesszes elemeket kezdett használni. Legnagyobb sikereit a "Leányvásár" és a "Szibill" című darabjaival érte el, a "Leányvásárt" háromszor is megfilmesítették.
Kálmán Imre utca
Kálmán Imre (1882-1953), operett zeneszerző, és karmester nevét viselő utca 1970-től hívják így, ami az Ezerjó utcától indul. Legismertebb művei a "Csárdáskirálynő", a "Cigányprímás" és a "Marica grófnő".
Lehár Ferenc utca
Lehár Ferenc (1870-1948), operett-zeneszerző, karmester nevét viselő utca a Kör tértől induló hosszú utca a Rigó utcáig tart, és mai nevét 1970-ben kapta. Bár életének nagy részét Bécsben töltötte, magyar születésű, Komáromban született és budapesti iskolában tanult meg zongorázni. Legismertebb művei a "Luxemburg grófja", "A víg özvegy", "Cigányszerelem", "A mosoly országa".
Molnár Vid Bertalan utca
Molnár Vid Bertalan (1813-1896), a Szent Ferenc Kapucinus rend szerzetese, tábori lelkész, címzetes kanonok, hitszónok nevét viselő utca a Pince utcát köti össze a Váci Mihály utcával. Győrszentiváni születésű, és nevéhez fűződik az 1853-ban megalapított „Szentiván község könyvtára”, és az 1880-as alapítvány létrehozása után az 1889-ben felépült zárda. A Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ felvette a teljes nevét.
Pósa Lajos utca
Pósa Lajos (1850-1914), költő, ifjúsági író, dalszerző nevét viselő út 1970-ben kapta mai nevét. Benedek Elekkel közösen létrehozott egy irodalmi gyermeklapot "Én Újságom" címmel. Műveit számos idegen nyelvre is lefordították.
Seress Rezső utca
Seress Rezső (1889-1968), zeneszerző, zongorista nevét viselő utca a Sikolya nevű részről kapta nevét. Legismertebb szerzeménye a "Szomorú vasárnap" (angolul Gloomy Sunday), amit száznál több nyelvre lefordítottak, és olyan neves előadók is műsorra tűzték, vagy feldolgozták, mint például Billie Holiday, a Genesis együttes, Ray Charles, Sinéad O’Connor. Az utcát 1970-ben nevezték el.
Szelényi Imre Rudolf utca
Szelényi Imre Rudolf (1906-1964), győrszentiváni születésű lelkész, teológiatanár, a sumér-magyar rokonság kérdésének egyik első kutatója nevét viselő keskenyebb köz a Szikes utcából kiágazó és Ezerjó útba csatlakozó területen található. 2016-ban kapta a nevét.
Váci Mihály utca
Váci Mihály (1924-1970), Kossuth és kétszeres József Attila díjas költő, műfordító nevét viseli Győrszentiván egyik leghosszabb utcája, ahol nevét viseli az egyik általános iskola is. A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig Magyarország ünnepelt és legtöbbet szavalt kortárs költője volt.
Vajda János utca
Vajda János (1827-1897), költő, újságíró nevét viselő utca az úgynevezett Új temetőnél, illetve a Búzavirág utcánál kezdődik és a Kálmán Imre útig tart. 1970-ben kapta a nevét. Ismertebb művei: "A Nádas tavon", "A vaáli erdőben", "Az üstökös".
Történelmi események és helyszínek az utcanevek tükrében
Az utcanevek nemcsak személyiségekre, hanem történelmi eseményekre és a település egykori fizikai jellemzőire is emlékeztetnek.
Teuffel utca
Győrszentiván délnyugati részén Bécs és Győr város védelmére - mint más településeken is - úgynevezett „tarisznyavárakat” építettek, így Szentivánon is. Az 1565-1580 között épült földvár-erőd maradványait 1996-ban tárták fel. Az akkori győri kapitány, Andreas Teuffelről kaphatta nevét a vár. Valamikori helyének közelében kialakított utcát, ennek emlékére nevezték el 1970-ben. A Bárányréti utat köti össze a Pengős utcával.
Cserók utca
A valamikor önálló település régi, népes elnevezése Cserók volt. Ennek emlékére 2021-ben nevezték el a Kör tér egyik közterületi részét. Ez az elnevezés a település korábbi, még Győrhöz csatolása előtti identitására utal.
Kisvasúti út
A Magyar Ágyúgyár Rt. Győr az első világháború idején, a Szentiváni erdő homokos tisztásain próbálta ki az elkészült ágyúkat. Az odaszállításhoz egy keskeny nyomtávolságú (600 mm) vasutat építettek, ami 1950-ig megmaradt, akkor bontották el. A felszedett vágány helyén út maradt, a mai Kisvasúti út. Elnevezése 1985-ben történt.
Kör tér
A szerteágazó, több utca-részből álló közterület a Kör tér nevet viseli, és a településrész szívében van. 1970 óta hívják így. Itt található a bölcsőde, óvoda, iskola, és a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ. Győrszentiván egyik legrégibb része, erre utal a szomszédos Ősi út neve is.
Lőtér utca
A település mellett hosszú évtizedeken át szovjet és magyar katonák gyakorló lőtere volt, az idevezető út egyike erről kapta nevét 1970-ben. A Lőtér utca a Vasút sort köti össze a Törökverő úttal, amit 1970-ben neveztek el.
Malom út
A Malom út a Szikes út és a Kör tér között van. Nevének eredete feltehetően abból származik, hogy ezen az útvonalon szállították a falu környékén learatott búzát a malmokba. Mai nevét 1970-ben kapta.
Nagyhegy utca
A Budapest-Hegyeshalom vasútvonaltól délre fekszik az a magaslat, ami a Nagyhegy nevet viseli, ennek következtében a szőlők és hétvégi házak közötti utcája is ezt a nevet viseli. Mai nevét 1970-ben kapta a Vasút sor és a Homoksori út közötti közterület.
Ősi út
A közel 770 éves Szentiván „ős” utcája, ahol a település egyik legrégebbi parasztházát (Ősi út 22), a Szentivániak Szentivánért Alapítvány megvásárolta, felújította és a helyiek tárgyi adományaiból tájházat rendezett be. Nevét 1970-ben kapta.
Pengős utca
A Rigó utcából kiinduló zsákutca az M19-es útig tart. Az 1930-as években alakult ki az út, és a falu lakóitól az építéshez a közmunkájuk mellett még 1 pengőt is kértek. Innen ered az elnevezés.
Pince utca
1970-ben kapta nevét az utca elején létesített borospincéről.
Regélő utca
A középkor énekmondóit, regélőit hívták így, de keresztnévként is használják, ám nagyon ritka. Az utca valószínűleg erről kapta nevét, bár a pontos ok nem ismert.
Sikolya utca
A Sikolya nevű részről elnevezett utca. Győrszentiván talán leghosszabb utcáját - közel 2,5 km - 1970-ben nevezték el. A Kör tértől észak felé egészen az M19 útig tart.
Szikes utca
A Szikes utcából kiágazó és Ezerjó útba csatlakozó keskenyebb köz 2016-ban kapta a nevét. A területet a sziksóban gazdag (szénsavas nátrium) talaj jellemzi, ezért az elnevezés.
Szkíta utca
Győrszentiván legkeletibb, 2017-ben elnevezett utcája az ókori Európa és Ázsia füves pusztáin, és a honfoglalás előtt hazánk területén is élt, lovas nomád népről kapta nevét. A Szikes utcából kiinduló és az M19-es számú útig tartó szakasz.
Törökverő út
Győrszentiván 1970-es Győrhöz való csatolása előtt Hunyadi János útnak hívták. Mivel 1900-tól Győrben is volt és van egy Hunyadiról elnevezett utca, így meghagyva emlékét a „törökverő” nevet kapta. 1981-ben nevezték el ezt a Kör tér és Törökverő út közti utcát, nem tudni mi okból.
Egyéb utcanevek és jelentésük
Számos további utcanév is gazdagítja Győrszentiván utca hálózatát, melyek a település fejlődéséről, egykori jellegzetességeiről, vagy éppen népi elnevezéseiről tanúskodnak.
Árnyas utca
Az Árnyas utcával párhuzamos köz a Pósa Lajos utcából ágazik ki. Mai nevét 1994-ben kapta. A Homoksori út és a Páskom utca között fekszik. Korábban Kertekalja (1932) és Dobó I. utca volt a neve. Az "árnyas" elnevezés valószínűleg a fás, árnyékos jellegére utal.
Búza utca
A mára már feltöltött területen kendert termesztettek, innen ered az elnevezés. Az út két részből áll: az egyik a temető melletti szakasza a Pince út és Vasút út között, a másik az innen kelet felé kiágazó része, ami a Mogyorós útig tart. Győrhöz csatolása után, 1970-ben kapta mai nevét.
Csillag utca
Az 1945 után kialakított egyik utca első építőitől származik a név, bár ez nem bizonyított - mindenesetre igaz lehet. Mai, élő nevét 1970-ben kapta. A Mogyorós és a Napos utakat köti össze.
Egysori utca
Az út 1970-ben kapta vissza eredeti nevét. Az Egysori és Ezerjó utakat köti össze. A név valószínűleg arra utal, hogy az utca mentén csak egy sor ház állt.
Fecske utca
A Kisvasúti útból ágazik ki és a Fecske utcába torkollik. Az íves köz az Egressy Béni utat köti össze a Pince utcával. A kertvárosi rövid utca 1985-ben kapta a nevét.
Iparterület utca
Az 1. számú főútból, Károlyházánál kiágazó, és a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Vasúti átadó-átvevő állomása melletti kiszolgáló utat 2010-ben nevezték el az akkori IB ANDRESEN INDRUSTI MAGYARORSZÁG Kft.-ről.
Kertekalja utca
Mint ahogyan más településeken a szélső házak mögötti „kertek alját” jelentette. Mára természetesen beépített, lakott már a terület, de az utcanév őrzi a régi jelentést. A Nyírfa utca és a Kálmán Imre út közötti, Kishegyen futó utca, valamikor a település határát is jelentette. Győrhöz csatolása után, 1970-ben kapta mai nevét.
Molnárköz
A keskeny, gyalogos közlekedésre alkalmas köz a Vasút sort és a Törökverő utat köti össze. 2018-ban kapta mai nevét a győrszentiváni vasútállomás épületéhez vezető utcácska.
Pipacs utca
A Pipacs utcából ágazik ki a Fecske utca. A név feltehetően a virágok bőségére utal a területen.
Sugár utca
A Sugár utcából ágazik ki, és régi legelő névre utal az elnevezés 1970-től. A Sugár útból ágazik ki és kétszer elkanyarodva a Sugár út - Lőtér utca kereszteződésében ismét a Sugár útba ér. 1970-ben kapta mai nevét út jelleggel, de mára utca lett.
Győrszentiván utcaneveinek tanulmányozása izgalmas betekintést nyújt a település múltjába, fejlődésébe, és a helyi közösség értékeibe. Ezek az elnevezések nem csupán tájékozódási pontok, hanem a történelem, a kultúra és a természeti környezet élő emlékei.
