A „Szóbeli Vizsga Rizsa” Jelentésének Mélyreható Elemzése

A szóbeli kifejezés, mint kommunikációs forma, alapvető szerepet játszik az emberi interakcióban. Az információcsere és a megnyilvánulás szavak útján, beszédként valósul meg, szemben az írásbeli kommunikációval, amely során az információt írott formában adják át. A mindennapi élet számos területén találkozhatunk a szóbeli kommunikációval, kezdve az interperszonális kapcsolatoktól a munkahelyi tárgyalásokon át a baráti beszélgetésekig. Azonban a „szóbeli vizsga rizsa” kifejezés mélyebb értelmezést igényel, amely nem csupán a szóbeli vizsga mechanizmusát, hanem az ahhoz kapcsolódó, gyakran negatív konnotációkat és kihívásokat is magában foglalja.

A Szóbeli Vizsga Koncepciója és Jelentősége

A tanulásban és oktatásban a szóbeli vizsga egy olyan módszer, amellyel a diákok ismereteit és kommunikációs készségeit értékelik. Ilyenkor a diák élőbeszédben válaszol a feltett kérdésekre, és ezt követi az értékelés. Egy komplex nyelvvizsga a vizsgázó írásbeli és szóbeli készségeinek felméréséből áll. A vizsga szóbeli része a vizsgázó beszédkészségét (egyes nyelvvizsgaközpontoknál ez párosan zajlik), és a vizsgázó hallás utáni szövegértését méri fel (a hanganyag lejátszása magnóról, számítógépről vagy egyéb eszközről történik). A kétnyelvű vizsgán előforduló közvetítési (fordítási) feladat az írásbeli és szóbeli készségek feladatai közé is tartozhat.

A Nyelvvizsga Szintjei és Típusai

A magyar mint idegen nyelvből vizsgát öt szinten lehet letenni, melyek közül (a junior vizsga kivételével) mindegyik megfelel az Európa Tanács 6 szintű (A1, A2, B1, B2, C1, C2) vizsgarendszerének. A vizsgák nemzetközileg elismertek az ALTE (The Association of Language Testers in Europe) által. Mindegyik szintnek 3 típusa létezik: írásbeli, szóbeli és komplex (írásbeli és szóbeli együtt).

• Junior* (10-14 éveseknek): Elsősorban azoknak ajánlott, akik már legalább 200 órát tanulták a magyar nyelvet, és kíváncsiak valódi nyelvtudásukra. Ez a vizsga négyféle készséget értékel (olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd). Itt az írásbeli és szóbeli vizsga csak együtt tehető le.
• Belépő* (A2-es szint): Ez a vizsga a mindennapi élet legalapvetőbb kommunikációs formáinak használatát hivatott felmérni. A vizsga típusa: szóbeli, írásbeli, vagy a kettő együttesen. A vizsga 14 éves kortól tehető le.
• Alapfok (B1-es szint): Ez az akkreditált vizsga azt méri fel, hogy a vizsgázó eleget tesz-e a mindennapi élet alapvető kommunikációs követelményeinek, valamint hogy képes-e alapszinten társadalmi, kulturális és munkakapcsolatokat létrehozni, fenntartani magyar nyelvi közegben. A vizsga típusa: szóbeli, írásbeli, vagy a kettő együttesen. A vizsga 14 éves kortól tehető le.
• Középfok (B2-es szint): Ez az akkreditált vizsga azt méri fel, hogy a vizsgázó képes-e komplex módon és nyelvileg árnyaltan társadalmi, kulturális és munkakapcsolatok létrehozására, fenntartására magyar nyelvi közegben. A vizsga típusa: szóbeli, írásbeli, vagy a kettő együttesen. A vizsga 14 éves kortól tehető le.
• Felsőfok (C1-es szint): Ez az akkreditált vizsga azt méri fel, hogy a vizsgázó képes-e megközelíteni az anyanyelvi beszélő nyelvi és kulturális teljesítményét magyar nyelvi közegben. A vizsgázónak mindenféle szituációs témában árnyalt szókinccsel, gazdag stiláris kifejezőkészséggel kell rendelkeznie. A vizsga típusa: szóbeli, írásbeli, vagy a kettő együttesen. A vizsga 14 éves kortól tehető le.

Az A2, B1, B2, C1 szintű vizsgák nemzetközileg elismertek az Európai Tanács által. Fontos megjegyezni, hogy a Junior és a Belépő szintű vizsgák jelenleg nem akkreditáltak. A junior vizsga iránymutatóul szolgál a gyermek magyar nyelvi fejlődésének ellenőrzéséhez, valamint remek tapasztalatszerzési lehetőség a gyermek számára, hogy megismerkedjen az ilyen típusú vizsgákkal.

A "Rizsa" Jelensége: Félelmek és Stratégiák a Szóbeli Vizsgán

A „rizsa” szó a szóbeli vizsga kontextusában gyakran a felesleges, hosszú, irreleváns beszédet jelenti, amellyel a vizsgázó próbálja elfedni tudásbeli hiányosságait vagy időt nyerni. Ez a jelenség a vizsgával kapcsolatos félelmekből és a stresszhelyzet okozta bizonytalanságból ered.

Általános Vizsgafélelmek és Kezelésük

Sokak életében előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor oda kell ülnie egy érettségi bizottság elé nyilvános „előadást” tartani. A középiskolai órai feleletek nemigen készítenek fel bennünket arra az érzésre, amit a vizsgabiztosok esetenként szigorú tekintete jelent. A szóbeli vizsgával kapcsolatos legtöbb félelmünk éppen a hallgatósághoz kötődik, de vannak olyanok is, amelyek belőlünk fakadnak. Mielőtt odaülnénk a számunkra kikészített székre a vizsgabiztosoktól alig méternyire, a legtöbbünk fejében az kering, hogy „biztos bonyolultakat kérdeznek majd, hogy összezavarjanak”, „azonnal meglátják, hogy félek”, „észreveszik a hibáimat”, „nem értik majd, amit mondani szeretnék” és „utálni fognak”. Ilyenkor persze előkerülnek a magunkkal kapcsolatos negatív érzések, gondolatok: „a múltkor is elrontottam, biztos, most se fog sikerülni”, „hibázni fogok, elfelejtem, amit mondani szeretnék”, „ideges leszek és meg se tudok majd mukkanni” és hasonlók. Ezek általános félelmek, szinte mindenki megküzd velük, mielőtt a nyilvánosság elé lép. Az indokolatlan félelmek azonban felszámolhatók.

Tudnunk kell, hogy a hallgatóság - a vizsgabizottság - nem ellenségünk. Ők is ültek hasonló helyzetben korábban, tudják, hogy a vizsgahelyzet nem egyszerű, ezért többnyire segíteni próbálnak. A stressz bizonyos szintje hozzátartozik a jó teljesítményhez, kihozza a rejtett képességeket. Szervezetünket a stressz készteti magasabb teljesítmény elérésére, hiányában nem lehetne nyerni. A trükk: tudnunk kell kézben tartani a stressz szintjét.

Stresszkezelési Technikák

• A testi tünetek elfogadása: Fogadjuk el, hogy a testi tünetek a vizsgahelyzet természetes kísérői.
• Légzéstechnika: Helyes, mély lélegzetvételre alapozott légzéstechnikával próbáljuk meg ellazítani a testünket.
• Izomfeszítés és -lazítás: Szükség esetén feszítsük meg néhány másodpercre, majd lazítsuk el kar- és lábizmainkat, ezzel visszanyerhetjük uralmunkat testünk felett.
• Példakép keresése: Ha ezek sem segítenek, keressünk egy példaképet, akiről tudjuk, hogy jól uralja a stresszhelyzeteket, és kövessük őt gondolatban! (Mit tenne a helyemben Tom Hardy / egy igazán jó tanuló / a Lilla stb.)
• Racionális gondolkodás: Gondolkodjunk racionálisan! Leggyakrabban attól félünk, hogy félelmet fogunk átélni. Ekkor igazán nem meglepő, hogy a félelem valóban elhatalmasodik rajtunk és produkálja a hozzá tartozó testi tüneteket.

Blokkolás Kezelése Vizsgahelyzetben

Vizsgahelyzetben gyakran előfordul, hogy teljesen leblokkolunk. Ilyenkor jelezhetjük ezt a vizsgáztatók felé, kérjünk időt, aztán kezdjük onnan a szöveget, ahol beállt a rövidzárlat. Ha ez nem működik, akkor foglaljuk össze hallgatóságunk számára (de leginkább önmagunknak), miről beszéltünk eddig. Ettől talán eszünkbe jut a folytatás. Ha mégsem, akkor ugorhatunk a következő pontra, és jelezhetjük, még visszatérünk az előzőre (amikor eszünkbe jut).

A Vizsgáztatói Perspektíva és a Siker Kulcsa

A vizsgáztatók rendszerint gyakorló, tapasztalt nyelvtanárok, akik maguk is órákat tartanak, amikor nem vizsgáztatnak. Ha kis nyelvet tanulsz (mondjuk románt vagy lengyelt), könnyen lehet, hogy a saját tanároddal akadsz össze a Rigó utcai vizsgán. Nagyobb nyelvek esetén erre nem sok az esély, de valószínűleg ott is tanárok ülnek veled szemben, akik tudják, hogyan „működik” a vizsgázó: mennyire izgul, mit kell tudnia az adott szinten, miként reagál egy-egy kérdésre. Mivel gyakran találkoznak diákokkal, felkészültek arra, hogy izgulsz, és bele kell rázódnod a vizsga menetébe.

Ne aggódj tehát, ha szívdobogva lépsz be a terembe: bőven időd arra, hogy magadhoz térj. A vizsgáztatók nagy gyakorlata azonban azt is jelenti, hogy rendszerint elég néhány mondat, és máris tisztában vannak azzal, hogy mit tudsz, és hogy a tudásod megfelel-e a vizsgaszintnek: a vizsga minden további eleme csak ennek tisztázására szolgál. A vizsgáztatót nem lehet átverni azzal, ha előre bemagolsz néhány jól csengő mondatot, amivel bemutatod magad: a spontán beszélgetés során azonnal kiderül, ha kevesebbet tudsz. A hamisság mindig pontvesztéshez vezet.

Hiszed-e vagy nem, a szóbeli nyelvvizsga partneri viszonyt jelent vizsgázó és vizsgáztató között: ahogy te is érdekes, szimpatikus emberekkel beszélgetsz szabadidődben, úgy a vizsgáztató is óhatatlanul jobban kedveli azokat, akikkel értelmesen, összeszedetten társaloghat. Csak képzeld magad a helyébe: akármennyire is elfogulatlan, könnyebben megbuktat egy olyan vizsgázót, akit folyton kérdezgetni kell, és tőmondatokban válaszol, mint olyasvalakit, aki képes a szokványos emberi kommunikációra. Fontosabb, hogy kommunikálj, mint az, hogy miről beszélsz. Használd a fantáziád, és arról beszélj, amit tudsz. Ha egy Európai Unióról szóló témakört kapsz, némi átvezetés után beszélhetsz a tavalyi görögországi utazásodról vagy a gazdasági világválságról is. Olyan azonban nem fordulhat elő, hogy egy kérdésre nem felelsz. Beszélj addig, amíg le nem állítanak. Akármi is történjen, ne beszélj magyarul.

A Sikeres Vizsga Titkai

• Belépés és testtartás: A helyiségbe mindig mosolyogva, önbizalmat tükrözve lépj be. Mihelyt belépsz a vizsgaterembe, keresd a bent ülők tekintetét! Helyezkedj el kényelmesen a széken, ne ülj mereven, de ügyelj a helyes testtartásra. Lábaidat keresztbe teheted vagy lehetnek párhuzamosan, lazán összezárva, talppal a földön.
• Tekintet és gesztusok: Vizsgázás közben természetes, ha a tekinteted elkalandozik, nem állandóan, mereven nézel a beszélgetőtárs szemébe. Beszéd közben ne gesztikulálj túlságosan, és ügyelj rá, hogy ne grimaszolj, ha hajlamos vagy rá.
• Szimpátia és őszinteség: Érezz szimpátiát a vizsgáztatóval szemben! A kölcsönös szimpátiával jó irányba sodorhatod a vizsgáztatóval való kapcsolatodat. Ne viselkedj kihívóan! Ne próbáld meg más szerepét eljátszani. Minden szerep hamis, és azt a benyomást kelti, hogy nem vagy őszinte. A feltett kérdésekre válaszolj nyíltan, őszintén! Fogalmazz egyszerűen! Ne beszélj sokat, ne rizsázz!
• Aktív hallgatás és érdeklődés: Tudj aktívan hallgatni! Figyelj arra, amit közölni szeretnének veled. Fejezd ki érdeklődésed, lelkesedésed a másik fél, a vizsga, az intézmény iránt, ne csak szóban, de mozdulataiddal, mimikáddal is. Legyél aktív a beszélgetés alatt. Ne csak passzívan várd a kérdéseket, hanem te is kérdezz.

A Szóbeli Érettségi Vizsga Sajátosságai

A szóbeli érettségi vizsgán a tételhúzást követően fél óra felkészülési idő áll a rendelkezésére. A szóbeli felelet emelt szinten 20 percig tart, és 75 pontot szerezhet vele. Középszinten csak 15 perc áll a rendelkezésére, beleértve a projekt védésének idejét is.

Forrástípusok és Elemzésük

A lehetséges forrásokat négy típusba soroltuk; szöveges, statisztikai, vizuális vagy média jellegű. Természetesen ez csak elméleti felosztás, hisz a legtöbb tételhez többféle forrás járul, és szinte minden képhez, ábrához szöveg is tartozik.

Szöveges Források

Ebbe a típusba soroltuk a tudományos, az irodalmi és a publicisztikai jellegű írásműveket, illetve azok részleteit, az esetek leírását, a törvénycikkek vagy egyéb jogszabályok forrásként való alkalmazását. Ilyen típusú feladattal nagyon gyakran találkozhat az érettségi során, hiszen a tételek nagy része tartalmaz valamilyen szöveget forrásként. Az esetek jelentős részében akár több szövegrészt is találhat, de az sem ritka, hogy a szöveg más forrástípusokkal együtt jelenik meg. A mellékelt képek, diagramok, táblázatok árnyalják a szöveget, mivel ugyanaz a kérdés, feladat kapcsolódik hozzájuk.

Teendők szöveges források esetén:

• Kulcsszavak kiválogatása: Válogassa ki és húzza alá a szöveg kulcsszavait a megválaszolandó kérdés szempontjából!
• Célirányos olvasás: A felkészülési időben célirányosan, a megadott szempont(ok)nak megfelelően olvasson!
• Szakszókincs: Figyeljen a szöveg szakszókincsére! Irodalmi vagy publicisztikai forrás esetén gyakran lehet szüksége arra, hogy a szöveget „lefordítsa” a vizsgatárgy szaknyelvére, mert a forrása nem tudományos céllal készült.
• Szöveg és valóság kapcsolata: Figyelje meg a szöveg és a valóság kapcsolatát! Vizsgálja meg, hogy a szöveg szerzője hogyan viszonyul az általa ábrázolt világhoz! Milyen céllal íródott a szöveg?
• Időgazdálkodás: Felkészülési ideje felénél többet ne fordítson a források elemzésére!
• Megoldás ellenőrzése: Mindenképpen ellenőrizze a megoldását! Olvassa el újra a kérdést! Valóban arra válaszolt?

Példa Tételfeladatok

1. Tételfeladat: Az emberi motivációk csoportosítása és hierarchiája.

   • Forrás: „Az oszlopszent már húsz éve állott az oszlopán, tizenkét méter magasban, egy régi, elfeledett császár szobrának helyén. _ A létra, amelyen valaha felmászott oda, már régen elkorhadt, összedőlt, de jótét lelkek hosszú póznákon mindennap felnyújtották neki ételét és italát, s illedelmesen elfordultak, amikor az oszlopszent leguggolt, hogy halaszthatatlan szükségét elvégezze. _ A papok nem kedvelték az oszlopszentet, mert hívságos dolognak tartották, hogy ilyen magamutogató módon álldogál, sajnáltatja és csodáltatja magát. Az oszlopszent rossz idő esetén, ha megbizonyosodott arról, hogy senki sem látja, időnként lazított, sőt arra vetemedett, hogy a viszonylag széles talapzaton guggolva aludjék. .Akkoriban még nem volt Guinness Rekordok Könyve, de az oszlopszent ismerte az előző rekordot: huszonöt év volt. A huszonötödik év végén járt már, egyetlen nap választotta el a rekord megdöntésétől, amikor az ezüstös holdfényben az a lány vetkőzni kezdett. A nyakát szegett oszlopszentet nagy tisztelettel temették el, helyét azonban rögvest elfoglalta egy új vállalkozó. Elég sok pénzébe került annak a bizonyos vetkőzésnek a megszervezése.”
   • Elvárások: A vizsgázó képes a forrást mint a motivációk hierarchiájának szemléltetését elemezni; meglátja, hogy a főhős alapvető szükségleteinek tartós megvonása milyen fel nem ismert belső feszültséget okozott, és ezt hogyan lehetett kihasználni. Használja a belső, külső motiváció; célvezéreltség, feszültségcsökkentés, társadalmi szabályozottság, stb. Elkülöníti az inkább biológiai vezérlésű belső (primer) motivációkat a külső, kultúra által szabályozott, szekunder késztetésektől. Felismeri, hogy az előbbiek egy biológiai szükséglet kielégítésére, az ezek nyomán felgyülemlett feszültség csökkentésére irányulnak. Ezek kiélési módját társadalmilag elfogadottá tenni - erre irányulnak a szekunder motivációk. A motivációs piramis alján az önfenntartás és fajfenntartás alapvető motivációi, míg magasabb szinten a biztonság, szeretettség, önkifejezés, önmegvalósítás állnak. A válasz legalább kétféle megközelítést tartalmaz, például említhet olyan eseteket, amikor magasabb rendű szellemi célok érdekében valaki megvonja magától a biológiai jóllét alapvető feltételeit (például Keresztelő Szent János a pusztában böjtöl), illetve kitér arra, hogy például éhezve-fázva nehéz felkészülni egy témazáró dolgozatra.

2. Tételfeladat: Az előítélet fogalma és kialakulásának okai.

   • Forrás: „Megrendítő jelenet következik: Az osztálytársaihoz képest nagy fiú, szokásos görnyedt tartásával az osztály elé áll, hogy eljátssza, amint egy török szamáron ülve szomjasan poroszkál a sivatagban. - Nincs víz, nincs víz…! Szomjan halok, szomjan halok…! Majd leveti magát a padlóra, mintha a szamár ledobta volna. Az osztály derül. - Mutasd meg nekünk, Ahmed, hogyan imádkoznak Törökországban! És Ahmed letérdel, hogy egy mohamedán imát bemutasson. Egymásra fekteti tenyerét, hozzáérinti ajkaihoz, és monoton mormolással érthetetlen hangokat ad ki. Közben állandóan hajlong és homlokával a földet érinti. Az osztálytársak nevetnek és Ahmed egyre kétségbeesettebb. De ezt senki sem veszi észre. - A mamám megtanított egy kis dalra - mondja motyogva és a földet nézi. Az egész előadás megalázkodó, kétségbeesett részvétkoldulás, ám ez a fájdalmas színjáték az osztálytársakat csak kárörvendő nevetésre készteti.”
   • Elvárások: A vizsgázó képes az előítélet többoldalú bemutatására. A vizsgázó ismeri a megfelelő szakszavakat, például: attribúció, sztereotipizálás, bűnbakképzés, diszkrimináció, deviancia. Képes végigvezetni az előítélet jellemzőit a különböző szempontok alapján, például: gazdasági, társadalmi okok.

3. Tételfeladat: Serdülőkori társas kapcsolatok (szülő-gyermek, baráti, szerelmi kapcsolatok).

   • Forrás: „A harc váltakozó szerencsével folyt, de egyre inkább Gyula kárára tolódott el, hogy néha már Bütyöknek kellett beavatkoznia. - Bütyök! - Ne kiabálj! Ezen a napon történt Bikfic felrúgása, de szerencsére a kibékülés is - minden vonalon. Gyulát pedig elöntötte a szeretet óceánja. - Nem… de valahogy elromlik… valami elromlott, csak azt tudnám, mi. Kengyelnének nem volt igaza - egészen, és neked sem volt igazad - egészen. - Szóval: kaptál. - Ezt érezni kell! - Az más. - De előzőleg osztályfőnöki intést kaptál… akkor is verekedésért. - Véletlenül. Hátraugrott, s te álltál ott. Mindjárt megfordult, hogy bocsánatot kérjen; de csak annyit tudott mondani, hogy „bo…”, már ütöttél is. Ököllel. És azóta nem beszélsz Bolhával.”
   • Elvárások: A vizsgázó képes a szaknyelv használatára. A vizsgázó képes összefüggések meglátására. Különböző tudományterületek ismeretanyagát használja fel. Képes saját vélemény megfogalmazására a társas kapcsolatok fontosságával kapcsolatban.

A "Rizsa" Elkerülése és a Hatékony Kommunikáció

A "rizsa" elkerülése a szóbeli vizsgán alapvető a sikeres teljesítményhez. Ez nem csupán a felesleges szavak mellőzését jelenti, hanem a pontos, tömör, releváns és logikusan felépített válaszok adását.

A Szóbeli Kommunikáció Fontos Aspektusai

A verbális kifejezés szintén fontos aspektusa a szóbeli kommunikációnak. A verbális kommunikáció során a beszélőnek meg kell választania a megfelelő szavakat, hogy pontosan és hatékonyan adhassa át az információt vagy érzéseket. Ennek nagyon fontos része a nyelvhasználat, beleértve a hangnem, a hangsúlyozás és a beszédtempó alkalmazását is. Az élőszóbeli kommunikációban fontos szerepet játszik a nonverbális jelek használata, mint például a testbeszéd és az arckifejezés.

A Nyelvhasználat és a Retorika

A szóbeli kultúra egy adott társadalomnak azokat a gyakorlatait és hagyományait öleli fel, amelyekben a szóbeli kommunikáció központi szerepet játszik. Ez magában foglalja az élőbeszédet, a dalokat, meséket, legendákat és minden olyan megnyilvánulást, amely a beszéd erején keresztül éri el célját. A beszédtani készség fejlesztése érdekében a tanár gyakorlatokat adott fel a diákoknak, amelyek során különböző témákról kellett beszélniük. A beszélt nyelv sajátosságai eltérnek az írott nyelv jellemzőitől, mint például a hangsúly és a szóhasználat terén. A szóbeli kommunikációhoz kapcsolódó kifejezések közé tartozik az interjú, kommunikáció, dialógus, beszélgetés, konverzáció, vita, diskurzus, elbeszélés, előadás, beszámoló, riport, megbeszélés, tárgyalás, egyeztetés, konzultáció, beszéd, nyelv, hang, megnyilatkozás, kijelentés, állítás, mondat, szóhasználat, kifejezés, fogalmazás, hangsúly, artikuláció, dikció, akcentus, moduláció, hangszerelés, retorika, stilisztika, szemantika, pragmatika.

A Kommunikáció Mint Elsődleges Cél

Fontosabb, hogy kommunikálj, mint az, hogy miről beszélsz. Használd a fantáziád, és arról beszélj, amit tudsz. Ha egy Európai Unióról szóló témakört kapsz, némi átvezetés után beszélhetsz a tavalyi görögországi utazásodról vagy a gazdasági világválságról is. Olyan azonban nem fordulhat elő, hogy egy kérdésre nem felelsz. Beszélj addig, amíg le nem állítanak. Akármi is történjen, ne beszélj magyarul. Tudjuk, hogy közhely, de tényleg a te kezedben a siker kulcsa.

A Szóbeli Vizsga Kudarca és a Póttétel

Automatikus megbuksz, ha olyan tételt húzol a szóbeli érettségin, amiről semmit vagy csak nagyon keveset tudsz? Ha nincs szerencséd és olyan tételt húzol a szóbeli érettségi vizsgán, amiből nem készültél fel, és a feleleted értékelése nem éri az összpontszám 12 százalékát, egy alkalommal póttételt húzhatsz. Az erre adott válaszod alapján kapott pontot elfelezik és egész pontra kerekítik, és ez alapján számítják a százalékos minősítést, illetve az osztályzatot. Így maximum 50 százalékos eredményt érhetsz el, ami középszintű vizsga esetében hármas, emelt szintű vizsga esetén pedig négyes osztályzatot jelent - a végső érdemjegybe persze az írásbeli vizsga eredménye is beleszámít majd.

Az Információs Társadalom és a Szóbeli Vizsga

Az emberi társadalom a huszadik században ért el a fejlődésnek arra a fokára, amelyen az információ szerepe tudatosult. Úgy is mondhatnánk, a társadalom információtudatossá vált. A gazdasági tevékenység, az államigazgatás, a kultúra, a tudomány, az egészségügy, az oktatás, azaz minden társadalmi tevékenység és szervezet rendkívül bonyolulttá vált. A huszadik század közepére a mind súlyosabb információs gondokat a hagyományos eszközökkel és módszerekkel már nem lehetett leküzdeni. A tudomány ez alkalommal is eleget tett a társadalmi rendelésnek: létrehozta az elektronikus számítógépet. Az információfeldolgozás, az információtárolás és információszállítás technikája néhány év alatt robbanásszerű, gyors fejlődésen ment keresztül, behatolt az emberi tevékenység minden területére, s gyökeres változások hajtóerejévé vált. Napjaink fejlődése információközpontú, és a társadalomban az információfeldolgozó gép, az információs rendszer válik tipikussá. Az információs forradalom egyszerre zajlik mindenütt, a gyárakban, az iskolákban, a kórházakban, a családi otthonokban, s közvetlenül és azonnal kihat az élet minden területére, mindenütt mélyreható, teljesen még át sem látható változásokat idéz elő.

Az információs társadalomban a tudás és a kommunikációs készségek felértékelődnek, ami a szóbeli vizsga jelentőségét is megnöveli. A hatékony szóbeli kommunikáció, a "rizsa" kerülése, és a releváns információk pontos átadása elengedhetetlen a sikerhez nem csupán az oktatásban, hanem a munkaerőpiacon is.

tags: #szobeli #vizsga #rizsa