A tahini egy gyönyörű aranybarna színű, krémes és lágy - szezámmagból készült paszta, amivel a gasztronómia területén egyre sűrűbben találkozhatunk. Nélküle nincs hummusz - ami valószínűleg sokak kedvence -, emellett rengeteg egyéb, közel-keleti fogás alapja, de az indiai vagy a kelet-ázsiai konyha is előszeretettel használja. Maga a szezámkrém nem tartalmaz semmi mást, csak és kizárólag pörkölt szezámmagot, viszont különböző elnevezéseket használnak rá: tahina, tahini vagy t’hina néven is találkozhatunk vele.
A tahini táplálkozástani és kulináris jelentősége
Amellett azonban, hogy nagyon szépen cseng a neve, jóval több van ebben a magkrémben, már-már őrülten jó, és nagyon egészséges. A szezámmag nagyon gazdag egészséges zsírsavakban, növényi fehérjében és rostban, antioxidáns tartalmú, sejtmegújító hatású, jelentős mennyiségű A-, B1-, B2-, E-vitamin található benne, és kiváló ásványianyag-forrás. Gyulladáscsökkentő hatását például a Tiamin és B6-vitaminnak köszönheti. Az ásványi anyagok közül jelentős a magnézium és vastartalma, valamint kálium és foszfor is található benne. Erősíti a veséket és a májat, ezért méregtelenítő tulajdonsága is van.
A tahini kitűnő ásványi anyag forrás: réz, magnézium, kalcium és cink található benne, emellett magas a rosttartalma és gazdag B1 vitaminban. A szezámmag több fitoösztrogén vegyületet is tartalmaz. 2 evőkanál tahini nagyjából 178 kalóriát, 16 gramm zsírt, 6 gramm szénhidrátot és 5 gramm fehérjét tartalmaz.
Felhasználási módok és praktikák
Ha a tahiniről beszélünk, elsőre mindenkinek két méltán népszerű keleti alap eledel jut eszébe: a falafel és a hummusz. De persze sok minden másra is használhatjuk még. Önmagában, a natúr változat remek választás saláták vagy sült zöldségek ízesítésére, de mártogatósként is bevethető, ahogyan a nyers zöldségekhez és a tortillához is nagyon passzol! A Közel-Keleten gyakran fogyasztják egyszerű tahina szószként: vízzel, sóval, citromlével és tört fokhagymával elkeverve. Főtt és péppé zúzott csicseriborsóval a rendkívül népszerű hummus egyik alapanyaga, míg mézzel és/vagy cukorsziruppal a halva nevű édesség fő alkotója.
Fontos! - ha sokáig nem használtuk a magkrémet, állagjavító összetevő hiányában teljesen természetes, hogy a magkrém sűrűje leülepedik az üveg aljára. Üvegben a tahini tetejét olajréteg fedi, ez csak a rostosabb szárazanyagtól különváló szezámolaj. Felhasználás előtt össze kell keverni. A tahinit tároljuk a hűtőszekrényben!
Így készül a tahini
A tahini otthoni elkészítése és a török pékségek világa
A tahini otthoni elkészítése egyszerű és sokkal olcsóbb, mint a bolti vásárlás. Első lépésben olaj hozzáadása nélkül megpörkölik a magvakat, majd kisebb darabokra aprítják, ezután elkezdik krémesíteni. A jó minőségű magkrémeknél két fontos feltételnek kell teljesülnie: készüljön kiváló minőségű magból, és legyen nagyon krémes.
A tahini, a pirított, őrölt szezámmagból készült termék Perzsiából származik. A tahini általában két összetevőből készül: hántolt szezámmagból és olajból. A hántolt szezámmagot általában megpirítják, majd őrlik és olajjal emulgeálják, hogy sima, krémes, önthető állagú magvajat kapjanak. Tegyük a szezámmagot egy széles, száraz serpenyőbe, közepesen alacsony hőfokon, és állandóan kevergetve pirítsuk meg, amíg a magok illatosak és nagyon enyhén elszíneződnek (nem barnulnak meg). Öntsd a kihűlt szezámmagot egy erős turmixgép vagy egy konyhai robotgép táljába, majd dolgozd össze, amíg morzsalékos pasztává nem válik. Adj hozzá 3 evőkanál olajat, majd keverd addig amíg sima, önthető krémet nem kapsz.
Sokak számára a tahinivel töltött pékáru, a tahini csiga jelenti a találkozást ezzel az alapanyaggal. Olyasmi, mint a mi kakaóscsigánk, csak ezzel a tahinivel töltve. A tészta elkészítése jó gyakorlat azoknak, akik kezdők a keltészta készítésében. A hozzávalókból szép, sima, ruganyos tésztát készítünk, kelesztőtálban hagyjuk kelni úgy 40 percig. Keverjük össze a tahinit és a kristálycukort (esetleg fahéjat is), valamint kevés sót is adhatunk hozzá ízlés szerint. Belisztezett felületen nyújtsuk ki a tésztákat, amíg nagyon vékony kerek "pitákat" kapunk. Tegyünk mindegyik közepére kb. egy evőkanál tölteléket, oszlassuk szét egyenletesen. Kenjük meg tojással a csigákat alaposan, mindenhol. Szórjuk meg szezámmaggal, sópehellyel és nádcukorral.
A tavi csigák biológiája és szerepe az ökoszisztémában
Kevés kérdés osztja meg olyan könnyen a kerti tó tulajdonosok sorát, mint a tavi csigák. Egyesek számára csak egy ismerős kerti kártevő vízi változata, mások számára pedig egyenesen lenyűgöző és üdvözlendő lakói a tónak, akik segítséget nyújtanak a tó tisztán tartásában.
Csoportosítás és szaporodás
A tavi csigáknak két fő csoportja van: a „tüdős csigák”, melyek a légkörből lélegeznek a köpenyüregtüdővel, és a „kopoltyús csigák”, amelyek a vízből, kopoltyúkkal nyerik az oxigént. A vízikertészek számára legismertebb fajok közül sok, köztük a nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis) és a tányércsigák különféle fajtái, tüdős csigák. Ezzel szemben a kopoltyús csigák, mint például a lábas vízicsigácska és a hosszúcsápú csőröscsiga, a tiszta, oxigénben gazdag vizekre korlátozódnak.
Míg a legtöbb kopoltyús csigának külön hímje és nősténye van, addig a tüdős csigák hermafroditák, mindegyik egyed képes megtermékenyíteni, és egy másik csiga által megtermékenyülni. Mindazonáltal nem a tüdős csigák az egyetlenek, akiknek ilyen ügyes szaporodási trükkje van; a lábas vízicsigácska - egy kopoltyús csiga - képes szűznemzéssel szaporodni.
Gyakori fajok a kerti tavakban
- Nagy tányércsiga (Planorbarius corneus): A nagy tányércsiga, körülbelül 30 milliméter átmérőjű és 11-12 milliméter magas, háza nagy, vastag korong alakú. Színe vörösbarna vagy zöldes olajbarna. A tüdején és a bőrén keresztül szívja be a levegőt. Emiatt képesek boldogulni olyan környezetben, ahol alacsony az oldott oxigén szintje a kopoltyús fajokhoz képest.
- Nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis): A nagy mocsárcsiga meglehetősen elterjedt faj. Ez egy meglehetősen nagy csiga, amelynek háza akár a 4,5-6 centimétert is elérheti. A csiga 3-4 évig él. Táplálékuk elsősorban növényzetből (élő és halott) és algákból áll, de fogyasztanak rovarlárvákat is.
- Törpe iszapcsiga (Galba Truncatula): Törpe faj, a kisebb tavi csigák általában legfeljebb 1 centiméter átmérőjűre nőnek. A törpe iszapcsiga a májmétely köztesgazdája, a féreg életciklusának egy része a csiga testén belül zajlik.
A tavi csigák hatása a tó környezetére
A csigarajongók rámutatnak arra, hogy továbbra is hasznosak, mivel segítenek csökkenteni a bomló szerves anyagok felhalmozódását a tó alján. Másrészt ezzel szemben az a tény, hogy az ő hulladékuk hozzájárul a víz nitrát szintjének növeléséhez, és az, hogy számos parazita köztes gazdájaként szolgálhatnak - ezek egyike sem teszi túl szimpatikussá őket a koi tartók számára.
A csigák segíthetnek, ha sok fonalas algád van. Mindazonáltal szívesebben táplálkoznak a nyálka algákkal, amelyek valójában segítik a vízben lévő felesleges tápanyagok felhasználását, amiktől a fonalas algák szaporodnának. Ha egyszerű megoldást keresel a fonalas algák ellen, vannak jobb módszerek is, mint a csigák. A csigák a tavak vagy akváriumok ökoszisztémájának elengedhetetlen részét képezik, és kiváló kiegészítői lehetnek a bio kerti tavaknak.
A tavi csigák mindenevők, vagyis növényi és állati eredetű anyagokat is esznek. Általában algákkal, elhalt növényekkel és más, a vízben jelen lévő szerves anyagokkal táplálkoznak. Ezen kívül kis vízi állatokkal, például szúnyoglárvákkal, sőt más csigákkal is táplálkozhatnak. Magyarországon számos állat eszik tavi csigákat, köztük madarak, például kacsák és gémek, valamint halak és bizonyos kétéltűfajok. A csigákat legegyszerűbben manuálisan távolíthatod el a vízből, ha a túlszaporodásuk problémát okozna. A csigák megeszik ugyan a tó iszaprétegét alkotó szerves törmelék egy részét, de sokkal jobban kedvelik az egészséges iszapmoszatot, amely valójában segít a tó tisztán tartásában. Így a túl sok csiga inkább fokozhatja a tóiszap-problémát, nem pedig javítja.