A teknősök, ezek a szívós és ellenálló teremtmények, az emberi otthonokban is egyre népszerűbb háziállatokká váltak. Bár kemény páncéljuk erős védelmet nyújt, ők sem immunisak a betegségekre. Fontos, hogy a teknősgazdik tisztában legyenek a potenciális veszélyekkel és a gyakori megbetegedésekkel, hogy kedvencük hosszú és egészséges életet élhessen. A legtöbb probléma megelőzhető a megfelelő etetéssel és tartással, de ha a baj mégis felüti a fejét, a gyors és hatékony beavatkozás kulcsfontosságú.
1. Vitamin- és ásványianyag-hiányból fakadó betegségek: A helytelen táplálás következményei
A vitaminok és ásványi anyagok nemcsak számunkra, hanem a teknősök egészségéhez is nélkülözhetetlenek. Sok egyedet érint az A- és D-vitamin hiány, illetve a kalciumhiány, amelyek egyszerre és külön-külön is megjelenhetnek. Ennek oka legtöbbször a helytelen táplálás. Azok a hidegvérűek, amelyek csak jégsalátát vagy csak húst, esetleg rossz minőségű kereskedelmi eleséget fogyasztanak, nagy eséllyel vitaminhiányosak lesznek.
A-vitamin hiány és szemproblémák
Az A-vitamin hiánya miatt bedagadhat a teknős szeme, ez az állapot pedig folyamatosan romlik, egészen addig, amíg az állat már egyáltalán nem lát semmit. A szemhéjak kissé megduzzadnak, majd ez jelentős mértékben nő, és a szemhéjak alatt sárgás, törmelékes tartalom halmozódik fel. A látás elvesztése után szegény nem lesz képes tájékozódni, nem találja meg az ételét, de ha mégis, akkor sem fogyasztja el, ettől pedig az egész szervezete legyengül.Az A-vitaminhiány következtében változások vonzanak maguk után a bőr külső rétegén, a nyálkahártyában, a szem-, száj-, és felső légúti mirigyekben is. A gyógyításra A-vitamin tartalmú kenőcsöt és koncentrált A-vitamint szoktak használni, de fontos, hogy a táplálását is rendbe tegye a gazdi, hiszen e nélkül a betegség vissza fog térni. Víziteknősök esetében ez a probléma szinte kizárólagosan fordul elő, míg növényevő szárazföldi teknősöknél csak nagyon ritkán találkozni vele.
D-vitamin és kalciumhiány: Páncélpuhulás és mozgászavar
A D-vitamin és a kalcium hiánya mozgászavart és vesebetegséget okozhat, ugyanis felpuhul miatta a teknős páncélja, meggyengülnek a csontjai, és a veséje nem lesz képes megfelelő mértékben megszűrni az állat vérét. A betegség legszembetűnőbb tünete a páncél felpuhulása. A csontok kalcium mennyiségének csökkenésével a mozgás nehézzé és fájdalmassá válik. A teknős egy idő után sem mozogni, sem enni nem lesz képes. A gyógyulás ebben az esetben egy igen lassú folyamat lesz, és fontos részét képezi a táplálék megváltoztatása, illetve a megfelelő vitamin-utánpótlás.A Ca/D-vitamin/Foszfor anyagforgalma a szervezetben egymással szorosan összefüggő és bonyolult szabályozás alatt áll. Bármelyik hiánya (illetve túlsúlya) végső soron a szervezet kalciumtartalmának csökkenéséhez vezet. Növényevő állatoknál a szervezet D-vitamin ellátásában a táplálék mellett fontos szerepet játszik a napfény is. A rendszeres vitamin- és ásványianyag-kiegészítés, gyakorlatilag minden etetésnél, elengedhetetlen. Fontos megjegyezni, hogy a párizsi, szárított rák, hangyatojás és társaik tápértéke messze alulmarad a szükségestől, kalcium- és vitamintartalmuk pedig nulla.
Hogyan állapítható meg, hogy a teknősöd páncélja egészséges-e, foltos páncélrothadás és túletetés piramis alakú elváltozás.
2. Páncélrothadás: Baktériumok és gombák támadása
A páncélrothadás a házi kedvencként tartott teknőseink egyik leggyakoribb megbetegedése hazánkban. Ez a kórkép több különböző baktérium (leggyakrabban Pseudomonas és Aeromonas fajok), illetve esetenként gombás fertőzés (Fusarium, Aspergillus fajok) következtében alakul ki. Igen lassú, azonban kezelés nélkül végzetes lefolyású betegség. Spontán nem tud megjelenni, szükség van valamilyen hajlamosító tényezőre vagy kiváltó okra.
Okok és hajlamosító tényezők
- Mechanikai sérülések: A páncél bármilyen traumájából adódó mechanikai sérülése bemeneti kaput adhat a kórokozóknak, ezáltal elindítva a kóros folyamatot.
- Helytelen tartástechnológia:
- UVB fény hiánya miatti meggyengült páncél.
- Szárazföldi teknősök esetén a túl magas páratartalom is meg tudja puhítani a páncélt. Minden faj esetén eltérő ez az érték, ezért érdemes a gazdinak az állat vásárlása előtt ennek is alaposan utánajárnia.
- Vízi teknősök esetén a nem megfelelő vízminőség, túl ritkán cserélt víz.
- Túlságosan nedves alomanyag.
- Egy legyengült, beteg, vagy éppen vitaminhiányos állat piszkos környezetben, nem megfelelően tisztított helyen tartása már elég ahhoz, hogy baj legyen.
Tünetek és diagnózis
A páncél felszíne megpuhul a demineralizáció következtében, repedések alakulhatnak ki, előrehaladottabb esetben pedig kiterjedt fekélyeket is láthatunk a páncélon. Az elváltozások szaga gyakran kellemetlen a bakteriális tevékenység következtében. Az érintett állatok étvágytalanná és inaktívvá válhatnak, főleg régóta fennálló, kezeletlen esetekben. A páncél színe és állaga foltokban megváltozik, puha lesz és nagyon rossz szagú. Könnyen le is válhat, ezzel pedig az állat érzékeny csontjai és teste szabaddá válik.A fizikális vizsgálat, valamint a kórelőzményi adatok alapján az állatorvosban már elég erősen megfogalmazódik a gyanú, az előrehaladott esetek már ez alapján diagnosztizálhatóak. Azonban egy röntgenvizsgálat segíthet felmérni a fertőzés mélységét és a csontállomány érintettségét.
Kezelés és megelőzés
A páncélrothadás kezeléséhez elengedhetetlen a gyors és hatékony beavatkozás, valamint a teknős tartási körülményeinek optimalizálása, hogy megakadályozzuk a fertőzés kiújulását és súlyosbodását.
- Sebkezelés: A sérült területek tisztításával és fertőtlenítésével rengeteget segítünk. Sebészeti beavatkozás szükséges lehet az elhalt szövetek eltávolításához. A sérült részek Betadine-oldatos ecsetelése is ajánlott. A könnyen leválasztható lemezek eltávolítása és fertőtlenítő oldatos (pl. hígított Betadine oldat) ecsetelése javasolt.
- Antibiotikumok és gombaellenes szerek: Célzott gyógyszeres kezelés a kórokozók ellen, gyakran helyileg és szisztémásan egyaránt.
- Környezetjavítás: A tartási körülmények optimalizálása, beleértve a megfelelő UVB világítást, hőmérsékletet és páratartalmat, valamint az alapos takarítást. Vízi fajok esetén pedig a rendszeres vízcserét. A rothadás egyik legjobb ellenszere a szárazság, így ha ez a baj, szárazon kell tartani a kis állatot. A vízi teknősöket is csak naponta pár alkalommal, rövid időre szabad víz közelébe engedni. Lágyhéjú teknősök esetében célravezető az akvárium vizének enyhe savasítása.
- Táplálkozás: Kiegyensúlyozott étrend biztosítása a teknős immunrendszerének erősítése érdekében.A prognózist nagyban befolyásolja, hogy mikor kezdjük el kezelni az állatot.
3. Légúti megbetegedések: Hideg és baktériumok
Vízi és szárazföldi teknősökben egyaránt előfordulnak különféle légúti megbetegedések. Ez enyhébb esetben csak egyszerű „megfázás”, de akár súlyos tüdőgyulladás is lehet.
Okok és tünetek
Az ok az alacsony hőmérséklet. Vízi teknősöknél gyakran a fűtővel ellátott, fedél nélküli akváriumban a meleg víz és a sokkal hűvösebb szoba közti hőmérséklet-különbség okozza. Ritkán vírusos eredet is állhat a hátterében (Herpes vírus). Az ékszerteknősöknél a legtöbb légúti megbetegedést viszont a baktériumok okozzák, de másodlagos problémaként fennállhat az A-vitaminhiány is. Ha hüllőnknek légzőszervi fertőzése van, akkor például felesleges nyáltermelődést, nyálbuborékot észlelhetünk a szájánál, valamint orrfolyást, kedvtelenséget, étvágytalanságot, zihálást (a nyak kinyújtását minden egyes lélegzetvételnél és nyitott szájjal való lélegzést). Szárazföldi teknős esetében az állat orrából vagy szájából habos váladék csurog, a víziteknősöknél emellett a féloldalas lebegés is megfigyelhető. A teknős, amikor levegőt vesz, orrlyukán sípoló hangot ad ki.
Kezelés és megelőzés
A gyógyulás érdekében elsődleges a megfelelő hőmérséklet biztosítása (általában 28-30 °C). A beteg teknős jobbára csak antibiotikumos injekcióval hozható helyre. Megelőzni a helyes tartással és táplálással lehet. Ha a víz túl hideg és a teknős nem eszik, akkor valószínűleg felkészül a szervezete a hibernációra.
4. Szarukáva túlnövés: A táplálkozás és kopás hiánya
A szarukáva a teknős szájának peremén helyezkedik el, és folyamatosan koptatnia kell, különben hajlamos túl nagyra nőni. A túlnőtt szarukáva megnehezíti, vagy egyenesen lehetetlenné teszi az állat számára a táplálkozást, ez pedig súlyos problémákhoz vezethet.
Okok és megelőzés
Nem megfelelő táplálás következtében, főleg szárazföldi teknősöknél, az állat szarukávája könnyen túlnő. Néha azonban az álcsont és az álkapocs fejlődésének rendellenessége is okozhatja. Normális esetben a folyamatosan növekvő szarukáva a növekedéssel megegyező mértékben kopik. Hibás táplálás során (pl. kevés rostanyag), illetve a megfelelő érintkezés hiánya során a kopás elmarad.A szarukáva túlnövést legegyszerűbben úgy lehet megelőzni, hogy a terráriumba keményebb, kavicsosabb talajt teszünk, illetve nem csak lágy, hanem keményebb tápot is adunk a teknősnek.
5. Pénisz előesés: Sérülések és fertőzések
A hím teknősöknél ez egy viszonylag gyakori probléma, mivel sokszor kiengedik a péniszüket. A párzó szervüket ilyenkor könnyen felsérthetik a terráriumban található tárgyak, vagy a társaik is sebet ejthetnek rajta, ez pedig azt okozza, hogy nem lesznek képesek visszahúzni. Fennáll a további sérülések veszélye és a fertőzések is problémát okozhatnak.
Kezelés és megelőzés
Hím teknősök gyakran öltik elő a péniszüket, ami teljesen normális jelenség. Ezt a teknős magától visszahúzza. Az előesett péniszt célszerű mielőbb visszahelyezni. Sajnos sokszor azonban újra és újra előesik. Ilyenkor meg lehet próbálni a kloakanyílás sebészi úton való szűkítését. Ha ez sem segít, vagy a teknőst amúgy sem szeretnénk tenyészteni, marad a pénisz amputációja (ugyanez válik szükségessé, ha a péniszen súlyosabb sérülések keletkeznek). Ennek semmilyen káros hatása nincs a teknősünkre.Ha felüti a fejét a baj, fontos, hogy elkülönítsük a kis állatot és tiszta, puha, steril felületre helyezzük, ahol nyugodtan regenerálódhat. Sajnos néha azonban a sérülés olyan mértékű, hogy csak amputálással lehet javítani a teknős állapotán. Megelőzni ezt nem nagyon lehet, de nem árt odafigyelni a teknősre és arra, hogy ne bántsák a társai, amennyiben vannak.
6. Tojásvisszatartás: Nőstény teknősök problémája
A nőstény teknősök tipikus problémája az, hogy a testükből nem tudnak távozni a tojások - vagy legalábbis nem mindegyik.
Okok és kezelés
A betegség hátterében legtöbbször az ideális tojóhely hiánya áll, de anyagforgalmi hiányosságok, rendellenes méretű tojások is előidézhetik. Ennek az oka lehet a teknős kloákájának rossz felépítése, gyenge fizikai állapot, nem megfelelő tojásrakó hely, vagy a tojások abnormális formája és mérete. Az állat ilyenkor feltűnően ideges, nyugtalan, étvágytalan és kedvetlen. A legszembetűnőbb jele kezdetben a teknős nyugtalansága.A megfelelő tojóhely kialakítása sokat segíthet, de ha más a probléma, akkor sokszor csak a tojások műtéti úton való eltávolítása a megoldás. A megelőzés is leginkább erre korlátozódik: az ideális körülmények kialakítására, de a teknős általános egészségének és erejének megőrzése is csökkentheti a tojásvisszatartás kialakulásának veszélyét. Ha ez elmaradt, az időben érkező állatorvosi segítség még sokat segíthet.
7. Középfülgyulladás és tályogok: Rejtett veszélyek
A középfülgyulladás a teknősök egyik leggyakoribb, legsúlyosabb megbetegedése. Gyakran egyszerre érinti mind a két fület, és először nem okoz látható elváltozást, csupán a teknős kedvetlenségén és étvágytalanságán látszik, hogy valami nincs rendben.
Okok és tünetek
A hátterében állhat A-vitamin hiány, vesebetegség, koszos víz, vagy a nem megfelelő tartási hőmérséklet is. Később a hallójáratok környékén duzzanat jelenik meg, ami egyre nagyobb lesz, az állat pedig ilyenkor már egyáltalán nem eszik.A tályogok (fertőzött, gennyel megtelt duzzanatok a test szöveteiben) kemény, dudoros kitüremkedésként jelentkeznek bárhol az állat páncélján vagy a testén. Gyakran alakulnak ki tályogok a teknősök fülében, a fej oldalán, közvetlenül a szem mögött. Tályogokra a teknős testén keletkező duzzanatok kelthetik fel a gyanút. Tályogok közé tartozik az ékszer teknősökben is gyakran kialakuló középfülgyulladás is. Ilyenkor a fül tájékán látható kisebb-nagyobb duzzanat.
Kezelés és megelőzés
Sürgős állatorvosi ellátás nélkül ez az állapot szinte biztos, hogy az állat halálát okozza, de gyakran a beteg csak akkor kerül orvoshoz, amikor már nem lehet segíteni rajta és el kell altatni. Megelőzni a helyes táplálással és tartással lehet.
8. Teknős páncéljának megsérülése: Balesetek és fertőzések
Ugyan ez betegségnek nem tekinthető, de attól még nagyon fontos. A teknős páncélját megsértheti a terrárium, más háziállatok és az is, ha leesik valahonnan, ezekre a sebekre pedig oda kell figyelni, különben súlyos fertőzés lehet a vége!
Kezelés és megelőzés
Az apróbb sérüléseket elég lefertőtleníteni kicsit és azok maguktól meg fognak gyógyulni, de ha a páncél olyan mértékben megroppan, hogy a testüreg nyitottá válik, akkor sürgősen állatorvoshoz kell fordulni és szárazon tartani az állatot. A felületes sérülések könnyen gyógyulnak, ennek ellenére a nyomait egy életen át viselheti a teknős. Más a helyzet, ha a páncél oly mértékben sérül, hogy a testüreg is megnyílik. Legismertebb példa, amikor teknősünket a család egy másik kedvence, a kutya megharapja, esetleg magasról leesik, autó hajt át rajta stb. Ha a tragédia bekövetkezett, legjobb állatorvoshoz fordulni. Addig is a teknőst semmi esetre se tegyük vízbe! Elhanyagolt vagy súlyosabb esetekben azonban még egy kis seb is elfertőződhet. Ilyenkor helyileg, vagy a szervezetben egyéb helyen, tályogok alakulhatnak ki, esetleg vérmérgezés is bekövetkezhet.
9. Köszvény: Dehidratáció és helytelen táplálás
Elsősorban növényevő teknősök körében találkozni köszvénnyel, de idősebb korban bármilyen teknősnél előfordulhat.
Okok és tünetek
Hátterében több ok is szerepel. Legfontosabbak: a kiszáradás (alacsony páratartalom, kevés/koszos ivóvíz), helytelen táplálás (növényevő teknősök állati eredetű eleséggel etetése), vesekárosító anyagok (egyes antibiotikumok!!). Ezek külön-külön is köszvényt okozhatnak, együtt előfordulva viszont nagyon hamar a teknős életét is veszélybe sodorhatják. A betegségre a teknős testén keletkező kisebb-nagyobb csomók hívhatják fel a figyelmet.
Kezelés
Sajnos a betegséget gyógyítani nem lehet. Ha már kialakult, a további romlás ütemét lehet csökkenteni. Ez elsősorban a hajlamosító tényezők megszüntetésén alapul.
10. Bélgyulladás és elzáródás: Emésztési zavarok
Bélgyulladás bármilyen teknősnél előfordulhat, melynek hátterében a legkülönbözőbb okok állhatnak.
Okok és tünetek
Baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek, féregparaziták, de étrendi okok (pl. nem megfelelő táplálék, romlott eleség) egyaránt előidézhetik.Elsősorban szárazföldi teknősök körében gyakori a bél elzáródása. Előidézői az ivóvíz hiánya, alacsony páratartalom (szobában, a padlószőnyegen tartott teknősök), kevés mozgás. Gyakran kalciumhiány áll a hátterében (a teknős a talajból próbálja pótolni a hiányt, de a sok föld, kavics, homok összeáll a bélcsatornában és nem tud továbbhaladni). Mint mindig itt is az étvágytalanság az elsőként észrevehető tünet. Emellett a bélsár hiánya, evés utáni öklendezés utal a betegségre.
Kezelés és megelőzés
Gyógykezelése az előidéző oknak megfelelően történik (antibiotikum, féreghajtó, stb.). Nagyon fontos a szokásosnál is gyakoribb és alaposabb takarítás ilyen esetekben. Enyhébb esetben hashajtók (pl. paraffin olaj) adásával orvosolható a gond.
Hogyan állapítható meg, hogy a teknősöd páncélja egészséges-e, foltos páncélrothadás és túletetés piramis alakú elváltozás.
11. Belső és külső paraziták: Rejtett betolakodók
A belső paraziták, mint például a fonálférgek előfordulása szintén gyakori a kedvtelésből tartott teknősök körében. Viszont sokszor nem is okoznak klinikai tüneteket, csak székletvizsgálat után állapítják meg jelenlétüket. Külső élősködők egy része (pl. kullancsok) egyszerűen eltávolítható, mások ellen (pl. atkák) azonban különféle gyógyszereket kell igénybe venni (az Ivermectin hatóanyagú szerek teknősökre halálosak!!). Belső élősködők közül teknősökben fonalférgek, galandférgek, valamint különféle egysejtűek a gyakoriak.
Kezelés
Ezek ellen szintén többféle szer van forgalomban. A megfelelőt alkalmazva teknősök megszabadíthatók a kártékony parazitáktól. Fontos, hogy amennyiben rovarölőt használnánk a kezelésre, mindig beszéljük meg az állatorvossal előtte. Elsősorban vadon befogott, illetve a szabadban tartott teknősök esetében kell előfordulásukra számítani. A vadon befogott állatok szinte kivétel nélkül fertőzöttek a legkülönfélébb külső és belső élősködőkkel.
12. Gombás fertőzések: Fehér bevonatok a páncélon
Vízi és szárazföldi teknősökben egyaránt előfordul gombás fertőzés. Leginkább az elhanyagolt, koszos környezetben lévő, gyenge ellenállóképességű állatokon jelentkezik. Sokszor a páncélon látható különféle foltok formájában kezdődik.
Tünetek és kezelés
A gombák által megtámadott részek úgy néznek ki, mintha vattával lennének bevonva. A fertőzésre különösen érzékenyek a sebek, sérülések, karmolások. Ha már a baj létrejött, célszerű a teknőst szárazon tartani (vízi teknősök esetében napi 1-2 x 15 percre lehetőséget kell teremteni a fürdésre). A fertőzött részeket Hyperol tabletta vizes oldatával (1 dl vízben kell feloldani annyi tablettát, ahány százalékos oldatot akarunk -kb. 2-3 tabletta 1 dl vízbe) ecseteljük. Helyi fertőtlenítő ecsetelésre és antibiotikumos kezelésre rendszerint szépen javulnak.
13. Fibropapillomatosis: Tumoros megbetegedés a tengeri teknősöknél
Szeptember végén a Peerj tudományos szakmai lap jelentetett meg egy tanulmányt a Hawaii környékén élő tengeri teknősöknél évtizedek óta észlelt megbetegedésről, a tumoros formájú fibropapillomatosis okairól. A betegség maga nem újkeletű, Hawaii környékén lakók évek óta tapasztalják a kívülről is jól látható betegséget az állatokon.
Okok és kutatások
A Hawaiin található Duke Egyetem kutatásai azt mutatják, hogy a teknősök fő táplálékában, az algában a túl sok nitrogén, a túl sok ariginin aminosav serkenti azt a vírust, ami végül tumorhoz vezet. Az egész kutatás pont egy olyan 2010-es tanulmány alapján készült, ami kimutatta, hogy a tumoros teknősök lakóhelye körül magasabb a víz nitrogéntartalma. Az elmúlt évtizedekben sokat olvashattunk arról, hogy az óceánok, tengerek élővilága egyre nagyobb veszélybe kerül az emberi tevékenység miatt. Időről időre felbukkannak hírek, képek elhalt tengeri állatokról, akik szerencsétlenségükre a tengerbe szórt szeméttel, műanyaggal táplálkoztak.
14. Salmonella: Csendes hordozók és emberi fertőzés
Érdemes megemlíteni a Salmonellosist. A teknősök jelentős része hordoz valamilyen Salmonella baktériumot anélkül, hogy ez bennük bármilyen betegséget is okozna (ún. fakultatív patogén).
Veszélyek és megelőzés
Ezek emberre való veszélyessége vitatott. Az emberi fertőződések a legritkább esetben erednek a teknősöktől. Az alapvető higiéniai rendszabályok betartásával (kézmosás, gyereken ne vegyék a szájukba a teknőst) az emberre nem jelentenek veszélyt. Fontos tudni, hogy a hüllőkben előforduló fertőző eredetű betegségeket, egyéb állatokhoz hasonlóan, különféle baktériumok, gombák, vírusok és élősködők okozzák. Ezek túlnyomó többsége azonban normális esetben is megtalálható a teknős szervezetében és nem okoz gondot; a teknős immunrendszere megakadályozza túlszaporodásukat. A hüllők az optimálistól eltérő környezetet (hőmérséklet, megvilágítás), helytelen etetést, túlzsúfoltságot, stb. stresszként élik meg, ami a szervezet védekező rendszerének a csökkent működéséhez vezet. Az ellenálló képesség csökkenésekor viszont az addigi egyensúly megbomlik, és a kórokozók elszaporodnak, megbetegítik állatainkat.
Általános tudnivalók és megelőzés
A betegségek jelei nem mindig specifikusak, hiszen például az étvágytalanság és a letargia számos betegségnél megfigyelhető. A legfontosabb, hogy csak egészséges állatot vegyünk, amelynek nem lágy a páncélja, csillog a szeme, és nem úszik féloldalasan.Ha bármi gyanúsat észlelünk állataink viselkedésén, inkább forduljunk állatorvoshoz. Mivel a legtöbb betegség kialakulása is lassú, úgy a gyógyulásuk is heteket vehet igénybe. Minden esetben igyekezzünk kedvencünknek ideális környezetet biztosítani. Enyhébb esetekben ezek kialakításával a teknős meggyógyítható. Fontos, hogy ha valamilyen betegség már kialakult, a legfontosabb szempont a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. Ennek hiányában teknősünk nem fog meggyógyulni, akármilyen csodaszereket is kap. Az adott faj igényei legyenek az irányadóak. Sok esetben azonban műszeres vizsgálat (pl. röntgen, vérvétel) is szükséges.