Laktózintolerancia: Átfogó Kézikönyv a Tejcukor-érzékenységről

A laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység, napjainkban egyre több embernek okoz kellemetlen tüneteket a tejtermékek fogyasztását követően. Ez az állapot lényegében azt jelenti, hogy a szervezet nehezen, vagy egyáltalán nem képes megemészteni a tejben és a tejtermékekben található diszacharidot, a laktózt, vagyis tejcukrot. Ennek hátterében a vékonybélben termelődő laktáz nevű emésztőenzim hiánya vagy csökkent aktivitása áll.

Mi is a laktózintolerancia pontosan?

A laktóz (tejcukor) egy természetes összetett cukor, amely a tejben és a tejtermékekben fordul elő. Normális esetben a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká: glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, vagy nem termelődik megfelelő mennyiségben, akkor a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a tejcukrot. Ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, és ez, az elfogyasztott laktóz mennyiségétől, illetve az enzimtermelés szintjétől függően, változatos emésztőrendszeri panaszokat okoz.

A laktózérzékenység esetén a tejcukor vizet szív a bélbe, ami tejfogyasztást követően hasmenést okoz. A vastagbélbe jutó emésztetlen tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, rövidláncú zsírsavakra, végül széndioxidra és hidrogénre bontják le. Ez a folyamat a hasmenés mellett fokozza a haspuffadást és a bélgázképződést, mely robbanásszerű hasmenéshez vezethet. A fruktóz és a szorbitol nagy mennyiségű fogyasztása is hasonló tüneteket produkálhat.

A laktózérzékenység okai és típusai

A laktózérzékenység változatos formában jelentkezhet, és különböző típusai ismertek. Fennállhat születéstől fogva, de az életkor emelkedésével párhuzamosan is növekszik az előfordulása, illetve tartósan és átmenetileg is jelentkezhet. Fontos kiemelni, hogy felmérések szerint jóval többen gondolják magukról azt, hogy laktózérzékenyek, mint ahány embernél ténylegesen jelentkezik a betegség. Ebben szerepe lehet annak, hogy egy-egy túlzott tejfogyasztást vagy átmeneti laktázhiányt követően tartósnak gondolják állapotukat az érintettek.

Veleszületett laktózintolerancia

Az öröklődő laktázhiány nagyon ritka, genetikailag meghatározott kórkép, amikor egy génmutáció miatt egyáltalán nem termelődik laktáz enzim. Ebben az esetben már az anyatejes táplálás alatt hasmenéses panaszok jelentkeznek, és rendszerint korán diagnosztizálják a betegséget. A laktázhiány az öröklődő forma esetén teljes, azaz egyáltalán nem termelődik enzim, és tartós állapot. Fontos megjegyezni, hogy tejfogyasztást követően sok csecsemőnél és kisgyermeknél jelentkezhetnek panaszok, de ebben az életkorban ezt többnyire a jóval gyakrabban előforduló tejfehérje-allergia okozza, nem pedig a veleszületett laktózintolerancia, amely világszerte csak néhány tucat ilyen esetről számol be. Ilyenkor már újszülött korban súlyos tünetek jelentkeznek, a baba nem fejlődik, hasmenése van az anyatejtől is.

Elsődleges (primer) laktózintolerancia

Ez a laktózérzékenység leggyakoribb formája, genetikai alapú érzékenység. A laktáz enzim termelődésének szintje a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, genetikailag meghatározott, egyéni ütemben. Egyes kutatók nem is betegségnek, hanem természetes élettani folyamatnak tekintik az enzimszint csökkenését, mivel a felnőtt emlősöknek már nincs szüksége a tejcukor megemésztésére.

A laktózérzékenység általában 20-40 év között jelentkezik, de idősebb korban olyanoknál is megjelenhet, akik korábban gond nélkül meg tudták emészteni a tejet és a tejtermékeket. A laktózérzékenység ezen formájában az enzimtermelés csökkenése fokozatos, az enzimtermelés fennmarad, nem alakul ki teljes laktázhiány. Ezért a panaszok kezdetben csak nagy mennyiségű tej- vagy tejtermékfogyasztás után jelentkeznek, majd az életkor növekedésével egyre kisebb mennyiség után is jelentkezhetnek a panaszok. Az életkorral összefüggő elsődleges laktózintolerancia tartós állapot, és nem gyógyítható.

A Föld népességének 75 százaléka laktázhiányos: az ázsiai és afrikai rassz esetén szinte biztosan számíthatunk a laktózintolerancia megjelenésére, a kaukázusi népcsoportban a teljes népesség 10-15 százaléka körül alakul az előfordulás. A magyar felnőttek 20-30 százalékánál van kisebb-nagyobb mértékű laktázhiány. Férfiak és nők egyforma gyakorisággal érintettek. Az ázsiai kultúrában a rizs alapú étrend mellett a szója fogyasztása fedezi ezt a szükségletet, így náluk a tej emésztésének képessége felnőttkorra megszűnik, a felnőtt ázsiai népesség több mint 90-95%-a laktóz intoleráns. Lengyelországban például a felnőtt lakosság 20-25%-a laktóz intoleráns, Dánia lakosságának 6%-a, Görögország lakosságának 38%-a, Németországban ez az arány 15%. India (egzakt források hiányában) 75% körülire tehető.

Másodlagos (szerzett) laktózintolerancia

A másodlagos vagy szerzett laktózérzékenység egy, a vékonybelet (is) érintő betegség következménye, azaz valamilyen más egészségügyi probléma okozza a laktáz enzim hiányát. Ebben az esetben nem a genetikailag programozott enzimcsökkenés a fő ok, hanem valamilyen egyéb betegség vagy állapot károsítja a vékonybelet, és ez vezet a laktáz enzim átmeneti vagy tartós hiányához.

Enzimhiányt okozhat többek között bélrendszeri fertőzés (gyomor-bélhurut, például rotavírus), antibiotikumkezelés, lisztérzékenység (cöliákia), Crohn-betegség, daganatok sugár- és kemoterápiája, rövidbél szindróma, cukorbetegséghez társuló bélmozgászavar, vagy akár a vékonybélflóra kóros megváltozása.

Egyes krónikus betegségek (rövidbél szindróma, diabétesz) esetén állandó jelleggel fennmaradnak a panaszok tejfogyasztást követően. Sokaknál azonban átmeneti jelleggel is jelentkezhet a laktózérzékenység, azaz a bélrendszeri fertőzés utáni gyógyulást, az antibiotikumkezelés vagy a kemoterápia után a bélflóra regenerálódását követően megszűnnek az emésztési panaszok, a tejtermékek fokozatosan visszavezethetők az étrendbe. Koraszülött babáknál is gyakori az átmeneti laktázhiány. A másodlagos laktózérzékenység életkortól független, azaz felnőtteknél és gyermekkorban egyaránt jelentkezhet. Érdekesség, hogy a laktázhiányos nők egy része a terhesség alatt visszaszerzi a laktózbontó képességet, ennek oka valószínűleg a lassabb bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet. A másodlagos laktózintolerancia tehát egy szerzett állapot, és gyakran megfordítható: ha az alapbetegséget sikerül meggyógyítani vagy kezelni, a laktáztermelés visszatérhet, és a tejcukor-érzékenység megszűnhet.

A laktózérzékenység tünetei

Abban az esetben gondoljon laktózintoleranciára, ha tej vagy tejtermék fogyasztása után 30-120 perces időtartamban emésztési problémák jelentkeznek. Ezek a tünetek tipikusan akkor jelentkeznek, amikor valaki tejcukrot tartalmazó ételt vagy italt fogyaszt.

A főbb tünetek a következők:

• Hasmenés, laza széklet, robbanásszerű hasmenés: A lebontatlan laktóz vizet szív magához a bélben (ozmotikus hatás), ami híg székletet, hasmenést eredményezhet.
• Haspuffadás, fokozott gázképződés: A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok bontják le savas vegyületekre és gázokra (CO2 és H2). A belekben felhalmozódó gáz miatt a has feszül, kellemetlen teltségérzet és bélgázképződés alakul ki. Egy deciliter tej elfogyasztásából bakteriális bontás esetén 2-3 liter gáz is fejlődhet!
• Gyakori teltségérzet, bélkorgás.
• Hasi fájdalom, bélgörcsök: A fokozott gázképződés és bélmozgás miatt.
• Hányinger, hányás, émelygés.
• Kóros fogyás: Tartósan fennálló, súlyos tünetek esetén.
• Székeléskor égető érzés: A savas bomlástermékek irritálhatják a végbelet.
• Fejfájás.
• Bőrtünetek: Ritkábban előfordulhatnak.

A tünetek jelentkezésében jelentős egyéni különbségek vannak, a laktáz enzim aktivitásának függvényében. Egyeseknél, ahol alacsony vagy teljesen hiányzik az enzimtermelődés, már kisebb mennyiségű tejtermék is okozhat panaszokat. Másoknál, ahol csak kisebb mértékben csökkent a laktáztermelődés, kis mennyiség elfogyasztása még nem jár tünetekkel. A tünetek súlyossága nagyban függ az elfogyasztott laktóz mennyiségétől és az egyén megmaradt laktáz aktivitásától. Van, aki egy pohár tejet gond nélkül meg tud inni, de ha ennél többet fogyaszt, kellemetlenül érzi magát; míg másnál már néhány korty tej is heves panaszokat válthat ki.

A tejtermék fajtájától is függhetnek a panaszok. A laktózintoleráns betegek többsége a savanyított, erjesztett formákat (tejföl, túró, joghurt) jobban tolerálja, mint a nyers tejet. Ez azért van, mert a joghurtot és kefirt sok laktózérzékeny jobb toleranciával fogyaszthatja, mert a bennük lévő jótékony baktériumok a laktóz egy részét már lebontották. Kemény, érlelt sajtok (mint a cheddar, ementáli vagy parmezán) nagyon kevés laktózt tartalmaznak, így ezek kis mennyiségben általában nem okoznak gondot. A tehéntej mellett a kecske- és a juhtej is tartalmaz laktózt, így ezek fogyasztása után is jelentkeznek a tünetek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a laktózintolerancia önmagában nem életveszélyes és nem okoz maradandó szervi károsodást - „csupán” kellemetlen közérzetet, rosszullétet. A tünetek megszűnnek, amint a szervezet kiüríti a laktózt (ez általában egy fél nap alatt zajlik).

Gyermekkorban mi okozhat laktózintoleranciát?

Gyermekeknél 5 éves kor alatt az elsődleges laktózintolerancia szinte nem létezik - a kisgyermekek többsége probléma nélkül emészti a tejet. Ha egy kisbaba vagy kisded mégis érzékeny a tejre, annak legtöbbször átmeneti okai vannak (például egy fertőzés utáni átmeneti laktázhiány), vagy nagyon ritkán veleszületett enzimhiány áll fenn. Csecsemőknél és kisgyermekeknél a panaszokat gyakrabban okozza a tejfehérje-allergia, melynek tünetei lehetnek kiütések, hasmenés vagy székrekedés, valamint véres széklet.

A laktózérzékenység kivizsgálása

Ha felmerül a gyanú, hogy laktózintoleranciánk van, érdemes orvosi kivizsgálást kérni a pontos diagnózis érdekében. Mivel más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket (például irritábilis bél szindróma, cöliákia, fruktózintolerancia, SIBO, tejfehérje-allergia), nem tanácsos csak önmagunkban, házi módszerekkel diagnózist felállítani. A téves öndiagnózis sok esetben elfedhet egy másik, kezelést igénylő alapbetegséget, ami súlyosabb szövődményekhez vezethet hosszú távon.

A laktózérzékenység diagnosztizálására funkcionális tesztek használhatók. A laktóz intolerancia hidrogén kilégzési teszttel vizsgálható, mely csecsemők, kisgyermekek és felnőttek esetében is elvégezhető.

Hidrogén kilégzési teszt (H2 kilégzési teszt)

Jelenleg a hidrogén kilégzési teszt a választandó diagnosztikus eljárás a laktózintolerancia kimutatására. A teszt során éhgyomorra a páciens laktózt tartalmazó tesztitalt fogyaszt el. A súlytól függő mennyiségű laktózt kell vízben oldva meginni: 25 kg-os testsúly alatt a súlytól függő mennyiségű, 25 kg felett pedig 50 gramm laktózt. Ezt követően meghatározott időközönként (három órán át félóránként) a kilélegzett levegőmintákban mérik a hidrogén koncentrációt egy műszerrel.

Ha a vékonybélben a laktóz nem szívódik fel, a vastagbélbe jutó bontatlan cukorból a vastagbélben lévő erjesztő baktériumok hatására CO2 és H2 gáz szabadul fel. Ez a hidrogén és metán felszívódik a vérbe és megjelenik a kilélegzett levegőben is, ami a tüdőn keresztül távozik. A kiindulási értékhez képest 20 ppm koncentrációnövekedés a laktáz hiányára utal. Laktóz érzékenyeknél a kilélegzett levegő H2 tartalma laktóz fogyasztása után jelentősen megugrik. A teszt hátránya, hogy a kimutatáshoz 50 gramm laktóz fogyasztása szükséges, mely a tejcukor érzékenyek számára kellemetlen tüneteket okoz; e tünetek formája és súlyossága egyénenként változó. A teszt teljes időtartama általában 2-3, de akár 3-4 óra is lehet. A kiértékelés során az összes mérési eredmény az alapértékhez (első mérés), valamint egymáshoz való viszonyát (alakulását) figyelik meg. A hidrogén kilégzési teszt eredményét a szakorvos adja ki.

A vizsgálat előkészítése rendkívül fontos:

• A teszt elvégzése előtti napon kerülni kell a puffasztó ételek fogyasztását (hüvelyesek, magvak, gyümölcsök, szénsavas italok, felnőtt esetén alkohol).
• A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni. 19 óra után semmit nem szabad enni, 21 óra után pedig semmit nem szabad inni a vizsgálatig!
• Előtte nem szabad fogat mosni fogkrémmel, dohányozni, rágózni és szájvizet használni (a fogmosó vizet nem szabad lenyelni). A vizsgálat reggelén és közvetlenül a vizsgálat előtt még egyszer alapos, fogkrém nélküli fogmosás javasolt.
• Lázas, hurutos betegség, hasmenéssel, hányással járó betegség, vagy felső légúti hurut esetén későbbi időpontra kell halasztani a vizsgálatot.
• Antibiotikum szedését követően tíz nap várakozási időnek kell eltelnie.

Metán kilégzési teszt

A metán vizsgálata azért hasznos, mert vannak olyan emberek, akiknél a hidrogén helyett vagy mellett a baktériumok inkább metánt termelnek, így a kizárólag hidrogént mérő teszt náluk tévesen negatív lehet.

Laktóztolerancia teszt (orális terheléses teszt)

Laktóz fogyasztását követően mérik a vércukor emelkedésének mértékét vénás vérvétellel. Ennél a vizsgálatnál szintén laktóztartalmú oldatot kell inni éhgyomorra, majd azt nézik, hogy utána megugrik-e a vércukorszint. Normális esetben a laktáz enzim lebontja a laktózt, a keletkező glükóz pedig felszívódik, ami megemeli a vércukrot. Laktózintolerancia esetén viszont a vércukorszint csak kismértékben emelkedik meg a bevitt cukorhoz képest, mivel a laktóz nem bomlik glükózra. A vércukormérést a terhelés után általában fél óránként végzik el néhány alkalommal. Régebben a diagnózis felállítása laktóz fogyasztását követő vérvételekkel történt, mely során a vércukorszint emelkedését figyelték.

Genetikai teszt

A laktózintolerancia az utóbbi években genetikai vizsgálat segítségével is igazolható. Létezik olyan vizsgálat is, amely a laktáz enzimtermelést befolyásoló gén (LCT gén) variációit vizsgálja vérből vagy nyálmintából. Ez megmutathatja, hogy a páciens genetikailag hordozza-e a felnőttkori primer laktózintoleranciára való hajlamot. A laktáz-genetikai vizsgálat során az úgynevezett CC, CT és TT genotípusokat különböztetik meg. A genetikai teszt megbízható eredményt ad, melyet nem befolyásol gyógyszeres kezelés. Hasznos lehet, de önmagában nem mindig elég a diagnózishoz, hiszen a tünetek fennállása és a klinikai tesztek eredménye döntő jelentőségű.

Eliminációs diéta próba

Előfordul, hogy az orvos azt javasolja, a beteg néhány hétig teljesen hagyja el a laktózt az étrendjéből, majd fokozatosan vezesse vissza, és figyelje meg a tüneteket. Ha laktózmentes étrend mellett a panaszok megszűnnek, majd a tejtermékek újbóli fogyasztásakor visszatérnek, az alátámaszthatja a diagnózist.

Differenciáldiagnosztika

Más betegségek is okozhatnak a laktózérzékenységhez hasonló panaszokat, ezért az öndiagnózis sok esetben téves. Fontos, hogy a panaszunkkal először keressünk fel gasztroenterológiai szakrendelést.

• Irritábilis bél szindróma (IBS): A tejcukor-érzékenységhez hasonló panaszokat okozhat az irritábilis bél szindróma, ezért a két betegség könnyen összetéveszthető, ugyanakkor egy betegnek lehet egy időben mindkét betegsége. A tej elhagyása az étrendből segíthet a diagnózisban.
• Tejfehérje-allergia: Gyakran összetévesztik a laktózintoleranciát a tehéntejfehérje (laktalbumin) allergiával. Felnőtt életkorban ez utóbbi sokkal ritkább kórkép. Allergia esetén már minimális tejbevitel is tüneteket vált ki, melyek a következők: kiütések, hasmenés vagy székrekedés, valamint véres széklet. Laktózintolerancia esetén a tejbevitel és a panaszok jelentkezése arányos, kis mennyiség esetén nincsenek komoly tünetek. A két betegség egyszerre is jelentkezhet. Fontos kiemelni, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tejfehérjék okozta ételintoleranciával.
• Kontaminált vékonybélszindróma (SIBO): Hasonló panaszokkal járhat, mint a laktózérzékenység, a SIBO lehetősége laktulóz kilégzéses vizsgálattal kizárható.
• Fruktózintolerancia: A természetes cukrok másik formájának, a fruktóznak az emésztési zavara. A fruktózintolerancia szintén kilégzéses vizsgálattal különíthető el a laktózérzékenységtől.

A diagnosztizált laktózintoleranciával élők orvosi igazolással személyi jövedelemadó-kedvezményt vehetnek igénybe.

A laktózérzékenység kezelése

A jó hír az, hogy a laktózintolerancia jól kezelhető életmódbeli változtatásokkal, és a legtöbb ember megfelelő diétával teljes értékű életet élhet. Mivel a probléma lényege a tejcukor lebontásának elégtelensége, a kezelés fő célja a laktóz bevitelének csökkentése, illetve a megmaradt laktáz enzim működésének kiegészítése. Az elsődleges laktózintolerancia nem gyógyítható.

Laktózmentes diéta

A tejcukor-érzékenység elsődleges kezelési módja a tejtermékek fogyasztásának kerülése, a növényi alapú tejhelyettesítő készítmények fogyasztása. Ez nem jelenti azt, hogy minden tejterméket tiltólistára kell tenni! A laktózmentes vagy prehidrolizált tejek, tejhelyettesítő növényi italok ma már gond nélkül hozzáférhetők. Ezek a termékek úgy készülnek, hogy a tejhez laktáz enzimet adnak, így a tejcukor már előre lebomlik bennük egyszerű cukrokká. A boltban "laktózmentes" jelzéssel ellátott tej, sajt, joghurt stb. általában 0,1 gramm alatt tartalmaz tejcukrot 100 grammonként, ami olyan csekély mennyiség, hogy a legtöbb érzékeny számára nem okoz tünetet.

Emellett számos növényi alapú tejhelyettesítő ital és termék létezik: szójatej, mandulatej, zabital, kókusztej, rizstej, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak laktózt, így ezeket is használhatjuk a tehéntej helyettesítésére a mindennapi étkezésben (például müzlihez, kávéba).

Nem mindenkinek fontos szigorú laktózmentes diétát követnie. Az erjesztett tejtermékeket, például joghurtokat és sajtokat a laktózintolerancia enyhébb formájában szenvedők jól tolerálják. Egyes tejtermékek fogyasztása olyan kultúrákban is jellemző, ahol a felnőttek nagy része laktózérzékeny. A részleges enzimhiánnyal élők kis mennyiségű tejet is panaszok nélkül el tudnak fogyasztani, érdemes kitapasztalni a még tolerálható mennyiséget. Egyénenként változik, hogy milyen mértékben képes a szervezet tolerálni a laktózt. A diagnózis után próbálkozhatunk különböző tejtermékekkel kis mennyiségben, és figyelhetjük a reakciót. Ebben segíthet egy dietetikus vagy orvos, aki személyre szabott étrendet állít össze.

Laktáz enzim pótlása

A másik lehetőség a laktózintoleranciával járó panaszok kezelésére laktáztabletták vagy -csepp szedése a tejtermékek fogyasztása előtt. Gyógyszertárakban és drogériákban recept nélkül kaphatók laktáz enzim készítmények, amelyekkel pótolhatjuk a hiányzó bontóenzimet. Legismertebb formájuk a rágótabletta vagy kapszula, amelyet közvetlenül a tejcukortartalmú étel fogyasztása előtt kell bevenni. Léteznek enzimcseppek is, melyeket az ételbe/italba cseppentve előre lebontják a laktózt (például anyatejbe cseppentve csecsemőknek, ha szükséges). Megfelelő dózisban ezen enzimpótló készítmények segítségével vihető be a szervezetből hiányzó laktáz. Ezek a készítmények segíthetnek abban, hogy alkalmanként gond nélkül fogyaszthassunk normál tejterméket is, például vendégségben egy szelet tortát vagy sajtos ételt. Fontos tudni, hogy a laktáz tabletta nem gyógyszer, hanem egy enzim kiegészítés - hatása átmeneti, az adott étkezésre vonatkozik. Mindig tartsuk be a használati utasítást (adagolást), és tapasztaljuk ki, nekünk mennyi enzimre van szükség az adott mennyiségű tejcukorhoz.

Rejtett laktóz kerülése

Nem csak a nyilvánvaló tejtermékek tartalmazhatnak laktózt. Számos gyógyszer vivőanyagaként laktózt használnak. Emellett salátaöntetek, instant levesek és italporok, margarinok, felvágottak, mesterséges édesítőszerek, egyes félkész vagy készételek, levesporok, péksütemények, májkrémek, sőt még a húskészítmények vagy chipsek is tartalmazhatnak tejcukrot, tejport ízfokozóként. Vásárláskor nézzük meg az összetevőket: ha olyasmit látunk, hogy tej, tejpor, tejsavó, vagy akár a laktóz szó szerepel, az adott termék tartalmazhat tejcukrot. Bár ezekben általában nem nagy a mennyiség, nagyon érzékeny egyéneknél ezek is összeadódva tüneteket okozhatnak. A „tejmentes” jelölés nem mindig egyenlő a laktózmentessel, mert lehet, hogy tejfehérjét nem tartalmaz a termék, de tejcukrot igen - ezért a laktózmentességet keressük kifejezetten. Szerencsére ma már egyre több terméken tüntetik fel, hogy laktózmentes. Ne feledjük, hogy nemcsak a tehéntej, hanem minden emlősállat teje tartalmaz laktózt - a kecske-, juh- vagy bivalytej is.

Az alapbetegség kezelése

Másodlagos laktózintolerancia esetén a kezelőorvos feladata a háttérben meghúzódó betegség felismerése és kezelése. Ez sok esetben nem csupán a tünetmentesség eléréséhez, hanem gyógyuláshoz is vezet, azaz megszűnhet a laktáz enzim hiánya.

Probiotikumok

A bélflóra károsodása esetén jótékony hatásúak lehetnek a probiotikumok, egyes probiotikus törzsek hozzájárulhatnak a laktóz felszívódásához is.

Hiányzó tápanyagok pótlása

Mivel a tej és tejtermékek fontos kalcium- és D-vitamin-források, laktózmentes diéta mellett fokozottan ügyelni kell ezek bevitelére.

• Kalciumhoz juthatunk például sötétzöld leveles zöldségekből (brokkoli, káposztafélék), olajos magvakból (mák, dió, mandula), hüvelyesekből, szardíniából, kisebb halakból (amiknek a szálkáját is meg lehet enni), valamint kalciummal dúsított növényi tejekből és gyümölcslevekből. Felnőtteknek napi 1000-1200 mg kalcium ajánlott; ha tejtermékeket nem fogyasztunk, ezt étrend-kiegészítővel is be lehet vinni, ha az étrendből nem jön össze.
• D-vitaminforrások az olyan tengeri halak, mint a lazac, makréla vagy tonhal, a csukamájolaj és néhány belsőség. Tudni kell, hogy Magyarországon a téli hónapokban (kb. novembertől márciusig) a napfény hiánya miatt szinte mindenkinek indokolt a D-vitamin pótlása, függetlenül a laktózérzékenységtől. A szokásos ajánlás felnőtteknek kb. 1500-2000 NE D-vitamin naponta ebben az időszakban, de ezt beszéljük meg orvosunkkal. Diéta esetén a betegeknek más módon kell gondoskodniuk a szervezet számára elengedhetetlen riboflavin (B2-vitamin), niacin, folsav, B1-vitamin, fehérje, A-, D-, B12-vitamin, kálium, magnézium, valamint cink beviteléről is.

Figyelem a saját testünkre

Időnként előfordulhatnak „bakik”, amikor óvatlanul megeszünk valamit, amiben volt laktóz, és később jelentkeznek a tünetek. Ilyenkor segíthet, ha pihenünk, sok folyadékot iszunk (a hasmenés miatt), esetleg vény nélküli patikaszereket veszünk be a tünetek enyhítésére (például görcsoldót hasi görcsre, vagy szimetikon tartalmú készítményt puffadásra). A lényeg, hogy tisztában legyünk a saját állapotunkkal, és legyen tervünk a mindennapokra: például ha tudjuk, hogy étterembe megyünk, előre bevehetünk laktáz tablettát; ha utazunk, vigyünk magunkkal laktózmentes nassolnivalót stb.

A laktózintolerancia kezelése inkább tudatos étrendválasztást jelent, nem pedig aszketikus tiltólistát. Manapság a boltok polcain rengeteg laktózmentes tejtermék kapható, így egy laktózérzékeny is ehet sajtot, joghurtot, vajat, túrót, fagylaltot, csak meg kell találnia a megfelelő (laktózmentes) változatot. Sok étteremben és kávézóban is gondolnak már az érzékeny vendégekre (például lehet kérni a kávét növényi tejjel). Ha pedig mégis olyan helyzet adódik, hogy nincs alternatíva, akkor ott a laktáz tabletta mint segítség.

tags: #tesztaban #van #laktoz