József Attila, a 20. századi magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, rendkívül ellentmondásos és megpróbáltatásokkal teli életutat járt be. Életének alakulásában nemcsak a korszak kihívásai, de személyes sebezhetősége is döntő szerepet játszott. A költő számára a „világhiány” állapota, melyet fő esztétikai művében megfogalmazott, mélyen gyökerező személyes élmény volt, hiszen hiába kereste a közösségi és szerelmi kapaszkodókat, sokszor egyedül maradt.
Gyermekkor és a nélkülözés árnyéka
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencváros Gát utca 3. szám alatti házában. Apja, József Áron, szappanfőző munkás volt, édesanyja, Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. A családfő 1908. július 1-jén eltűnt, a család úgy tudta, Amerikába vándorolt ki, valójában Romániába ment. Az anya három gyermekével magára maradva napszámos munkát vállalt, úri házaknál mosott, vasalt, takarított, de így sem tudta eltartani gyermekeit. Az albérleti díjakat sem bírta kifizetni, így állandó költözésre kényszerültek.
1910 tavaszán Etus és Attila az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre került Gombai Ferenc parasztgazda házához. József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait az 1911-1912-es tanévben. 1912 júniusában a két testvér hazatért. Anyjukat munka közben súlyos baleset érte, és félretett kis pénze hamar elfogyott. A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte. Jolán, a legidősebb testvér elvégezte a polgári iskolát, és a Bőrklinikán kapott állást.
1914 első felében egy alkalommal Attila és Jolán összevesztek, ekkor kísérelt meg először öngyilkosságot: lúgkővel akarta magát megmérgezni, de tévedésből keményítőt ivott. 1914 végén jelentkeztek a Mama betegségének első jelei; kiderült, méhrákja van. Az 1916-1917-es tanévben Attila az Üllői úti polgári iskolába iratkozott be. 1918 júliusában Etel és Attila Makai Ödön segítségével, a Károly király gyermeknyaraltatási akció keretében Abbáziában üdült.
Az anya elvesztése és a gyámság évei
A Tanácsköztársaság első napjaiban Makai - családja tiltakozása ellenére - feleségül vette Jolánt, lemondott állásáról a Magyar Banknál, és önálló ügyvédi praxisba fogott. 1919 nyarától a Mama már nem kelt föl az ágyból, ősszel felvették a Telep utcai szükségkórházba, itt töltötte utolsó napjait. Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába költöztek. Makai a rokonok megtévesztésére Etust szobalányként, Attilát annak testvéreként mutatta be. A cselédszobában laktak, és idegenek előtt sógorukat „doktorurazniuk” kellett, Jolánt pedig Lucie-nek szólítaniuk.
1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja. 1920 nyarán hajósinas az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein. 1920 júliusában magánvizsgát tett a polgári iskola IV. osztályából.
Költői indulás és korai botrányok
1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a „Szépség koldusa”, egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a „Szépség koldusához” Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlva az olvasók figyelmébe.
- január 10-én kilépett a gimnáziumból. Espersit Jánosnál kapott lakást, olykor más barátainál húzódott meg. Kizárólag a költészetnek akart élni. Gyakrabban utazott Szegedre. Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét. Az életmű felől nézve ez a félévtized: a felkészülés időszaka.
A Kékmadár nevű folyóirat október 19-i számában látott napvilágot a „Lázadó Krisztus” című verse, amely ellen előbb a Kelet Népe intézett éles támadást, majd 1924 elején az ügyészség indított miatta istengyalázási pert. József Attilát előbb nyolc hónapi fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre ítélték, később a Tábla nyolcról egy hónapra csökkentette az elzárás idejét, végül a Kúria 1925. március 4-én felmentette őt.
József Attila - Lázadó Krisztus
Egyetemi évek és a „Tiszta Szívvel” botránya
1924 májusában már újabb verseskötet kiadását tervezte, méghozzá „Lázadó Krisztus” címmel. Bekapcsolódott a főváros irodalmi életébe. Könyvügynökként dolgozott, majd néhány hónapig a Mauthner-féle magánbankház tisztviselője volt. A család és a barátok szavára hallgatva beiratkozott a szegedi egyetemre: 1924. szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. Sokat nélkülözött, sokszor ismerősei látták el élelemmel.
- március 25-én a Szeged című lapban megjelent a „Tiszta szívvel” című költeménye, ami újabb fordulóhoz vezetett a költő életében. Egy másik lap, a Szegedi Új Nemzedék azonnal nekirontott a Szegednek, s feltehetően innen szerzett a versről tudomást Horger Antal nyelvész professzor, egyszersmind az egyetem dékánja, akit oly mértékben felháborított a „Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” nihilistának vélt gesztusa, hogy szükségét érezte a költőt március 30-án magához rendelni és két tanú jelenlétében „eltanácsolni” az egyetemről. Májusban befejezte ugyan a második szemesztert, de otthagyta a szegedi egyetemet.
Külföldi tanulmányok és politikai elköteleződés
Pesten tagja lett a Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Október első napjaiban Bécsbe utazott. A Collegium Hungaricum igazgatója, Lábán Antal vette pártfogásába, tanítványokhoz juttatta. Beiratkozott a bécsi egyetemre. 1926 nyarán Németh Andor társaságában tért haza Magyarországra. Ekkor került közelebbi kapcsolatba Nagy Lajossal is.
Szeptemberben Bécs érintésével Párizsba utazott, itt érte a hír, hogy közben a Nyugat 1926. szeptember 15-i számában megjelent Ignotus „Vers és verselés” című cikke, ahol újraközölte és méltatta a „Tiszta szívvel” című költeményt. Párizsi tartózkodása idején is folytatta a Bécsben megszokott bohém, nélkülözésekkel teli életmódját. Nagy lendülettel tanult franciául, november 12-én iktatták be a Sorbonne egyetemi polgárai közé. Ekkor már az anarchista mozgalommal rokonszenvezett: tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nak.
1927 elején kapcsolatba került a Francia Kommunista Párt magyar szekciójával. Elmélyülten tanulmányozta François Villon költészetét. Március 12-én szerepelt a frissen alapított Esprit Nouveau nevű folyóirat estjén. Június végén közel két hónapot töltött a francia Riviérán, Cagnes sur mer-ben, egy Nizza közelében fekvő faluban. 1927 augusztusában nagy tervekkel tért haza Magyarországra.
Kapcsolatok és a „Vágó Márta-szerelem”
József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának, a kiváló közgazdász Vágó József lányának, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel: Vámbéry Rusztemmel és másokkal. Egyáltalán nem túlzás e szerelem egyik motivációját a költő szellemi nevelődésében látni. Márta, aki az előző évben a heidelbergi egyetemen Karl Jasperst, az egzisztencialista filozófia egyik vezéralakját hallgatta, igen nagy hatással volt József Attilára: ő hívta fel a költő figyelmét a szociológia jelentőségére és Bergson intuicionista filozófiájára is.
Már házasságukat tervezgették (a költőt be is ajánlotta Vágó József a barátai által alapított Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt-hez francia levelezőnek), amikor szeptember elején Márta hosszabb időre Londonba utazott, részben hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, részben mert a lány szülei ily módon akarták próbára tenni a fiatalok szándékának komolyságát. 1929 végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila alkalmatlan a folyamatos hivatali munkára, képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi élet számára. A költő úgy próbálta kompenzálni szerelmi kudarcát, hogy a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” - írta „Végül” című verse átdolgozott változatában (1930).
Közösségkereső próbálkozások és politikai vargabetűk
A következő félévtized a költő közösségkereső próbálkozásainak időszaka. Tartozni akart valahová, akárcsak legtöbb nemzedéktársa, akinek gyermekévei a háború, a forradalmak és az ellenforradalom nagy történelmi ingamozgásai közepette teltek el, s a húszas évek derekán-végén kezdte írói pályáját. 1928 őszén került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, mely a Szabó Dezső és Móricz Zsigmond nyomdokain haladó, paraszt-orientációjú fiatal értelmiségiek szervezete. 1929 februárjában már mint a Társaság tagja vett részt annak nagy visszhangot kiváltó Magyar Föld-estjén. Ezzel párhuzamosan, 1929 végétől munkatársa Bajcsy-Zsilinszky lapjának, a nemzeti fajvédő Előörsnek. Nádass Józsefnek a „Nincsen apám se anyám” kötetről adott kedvező bírálatát követően jó kapcsolata alakult ki a kolozsvári marxista folyóirat, a Korunk szerkesztőségével.
- szeptember 1-én Nagy Lajos és Agárdi Ferenc társaságában ő is ott volt a nagy budapesti munkástüntetésen. A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, akivel 1930 végén összekötötte életét. Novemberben több társával együtt kilépett a jobbra tolódó Bartha Miklós Társaságból. Hamarosan bekapcsolódott a névleg szociáldemokrata, valójában kommunistákkal szimpatizáló Jaurès-munkaközösségbe. 1932 februárjában ismét tagja lett a most balra forduló Bartha Miklós Társaságnak. Április folyamán ő is bekapcsolódott a Halálbüntetés Ellenes Szövetség munkájába. Fölkérik egy kommunista orientációjú folyóirat indítására, júniusban meg is jelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett Valóság első és egyetlen száma - a költő által írt „Egyéniség és valóság” című tanulmány közmegbotránkozást váltott ki mozgalmi körökben.
Részt vett az illegális kommunista párt letartóztatott vezetőinek, Sallai Imrének és Fürst Sándornak statáriális bíróság elé állítása elleni tiltakozó akcióban, amiért újabb pert akasztottak nyakába és pénzbüntetésre ítélték. Októberben megjelenik a „Külvárosi éj” című kötet, melyet a kommunista befolyás alatt álló fórumokban élesen kritizálnak. Hasonló elutasításban részesítik az Új Harcos nevű folyóiratban közzétett hozzászólását az ott folyó „népfront-vitához”, melyben a szociáldemokratákkal való összefogást sürgeti.
József Attila életútja tehát különösen mozgalmas és rapszodikus volt: hirtelen fordulatok, kitárulkozások és bezárulások sorozata, melyek nyugtalan hősét a megtapasztalás és a próbatétel szinte kényszeres szomja hajtotta. Nem meglepő, hogy váratlan fordulataival még a hozzá közel állókat is zavarba hozta. De politikai vargabetűi együttvéve sem jártak olyan súlyos következményekkel, mint az, hogy Babits Mihályt megsértette. A Nyugat 1929. december 1-i számában Németh László tollából vállveregető kritika jelent meg a „Nincsen apám se anyám” című kötetről, amiért a költő elsősorban Babitsot hibáztatta. Babits ellen hangolta az is, hogy szolidaritást vállalt korábbi pártfogójával, Ignotusszal. E sérelmeket kívánta József Attila viszonozni, amikor közzétette a A Toll című lap 1930. A megbírált könyv nem a legsikerültebb műve szerzőjének, s a kritikai észrevételek nagyrészt meggyőzőek, de a bírálat durva hangneme, s főként hogy az idősebb pályatársat fölényes kioktatásban részesíti, méltán váltott ki az irodalmi életben általános megütközést.
Szakítás a kommunista párttal és a pszichoanalízis hatása
Valójában József Attila akkori útkeresését és az illegális kommunista párt akkori pozícióját figyelembe véve, elválásuk éppúgy szükségszerűnek mondható, mint egymásra találásuk. Még zavartalanul végezte pártmunkáját, amikor a moszkvai Sarló és Kalapács 1931. júniusi számában megjelenik a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának megbízásából közzétett Platformtervezet, amely azt állítja róla, hogy „a fasizmus táborában keresi a kivezető utat”. Kétségtelen, hogy József Attilát igen érzékenyen érintette a megbélyegzés, választ is írt rá, amely kéziratban (és töredékben) maradt. De a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának véleménye nem volt akkora súlyú, hogy a hazai kommunistáknak figyelembe kellett volna venniük.
De nemcsak a párt szakított József Attilával, hanem a költő is a párttal, s erre a lépésre nem a sérelmei, hanem elvi meggondolásai késztették. Tehát az engedetlen, „fegyelmezetlen” s ráadásul 1931 óta pszichoanalitikus kezelés alatt álló József Attila nem volt elfogadható a szűklátókörű, vakbuzgó, de egyszersmind az illegalitás nehéz körülményei között szigorú konspirációra kényszerülő mozgalom számára. A költő szemében viszont a kommunista párt elbukott a nagy történelmi próbatételen Németországban.
Az illegális kommunista párthoz csatlakozásával csaknem egy időben került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel is, ami hasonlóképp sorsdöntő, de az előzőnél is mélyebb és - mondhatni - végzetes hatással volt rá. Feltehetően 1929 végén vagy 1930 elején, egy véletlen találkozást követően, vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. Ettől az időtől kezdve rendszeresen olvasta a pszichoanalitikus irodalmat. A lélektant korábban lebecsülő József Attila most egyre inkább úgy látja: a társadalmi elnyomorodás és elidegenedés nemcsak megszüntetőjét, a forradalmár proletáriátust „termeli ki”, hanem tehetetlen áldozatát, a neurotikus embert is.
A "Tiszta szívvel" és a vastagbélszűrés párhuzamai: A megelőzés fontossága
A "Tiszta szívvel" című vers és József Attila életének fordulatossága önmagában is gazdag témát kínál, azonban az olvasói élményt és az üzenet mélységét tovább gazdagíthatja, ha párhuzamot vonunk más, látszólag távoli, de a megelőzés és az időbeni beavatkozás fontossága szempontjából hasonlóan kritikus területekkel. Ilyen terület például a vastagbélrák szűrése, amely, akárcsak a költő életében a korai jelek felismerése, kulcsfontosságú lehet a súlyosabb következmények elkerülésében.
Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Leginkább a 40 év feletti korosztályt érinti, bár sajnos egyre fiatalabb korban is előfordulhat. Ugyanakkor a vastagbél daganatai igen hatékonyan szűrhetők, s ez által meg is előzhetők! Fontos megérteni, miért is lényeges ez. A daganatos elváltozások a szervezetünk egészséges állapotából indulnak ki, majd a testünket érő környezeti hatások következtében alakulhatnak át rosszindulatú daganattá. Ez a folyamat éveket vehet igénybe és sokáig tünetmentes lehet. A panaszok gyakran későn észlelhetők, ekkor a betegség előrehaladott stádiumban lehet, és gyakran halállal végződhet.
Más fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is zajlik a szervezett vastagbélszűrés, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat egyaránt érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható. A szűrésre jogosultak meghívólevél formájában értesülhetnek a szűrés részleteiről. Hazánkban a népegészségügyi célú, célzott, szervezett vastagbélszűrés a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet alapján történik.
A polip megnevezés egyes hámelváltozásokra alkalmazott gyűjtőfogalom, amelyet több típusú nyálkahártya-elváltozás jelölésére is használnak. A kialakulás folyamata általában 10-15 év. Az első lépés a székletvér vizsgálata. A székletben a vér több ok miatt is megjelenhet. Okozhatja többek között aranyérbetegség, a vastagbél gyulladása, de akár származhat a gyomorból vagy a szájüregből is (pl. fogínyvérzésből). Fontos annak ismerete, hogy mit nevezünk a szűrés során „negatív”, illetve „nem-negatív” leletnek. Egy lelet vagy eredmény akkor nem-negatív, amikor a keresett elváltozás megléte nem zárható ki. Nem-negatív eredmény esetén az esetleges vérzés hátterének tisztázására szükség van a második lépésre, azaz a vastagbél vizsgálatára (vastagbéltükrözés, más szóval kolonoszkópia). A vizsgálat során, béltisztítást követően, a vastagbél belső felszínét endoszkóppal nézik át. Ha olyan eltérést találnak, ami a vastagbél szövetéből kitüremkedik (szövetkinövés, más néven polip), azt azonnal el is tudják távolítani, így az nem tud daganattá alakulni.
A népegészségügyi célú vastagbélszűrés szervezett formában zajlik. A népegészségügy által előzetesen megtervezett ütemezés alapján vonják be a háziorvosi praxisokat és készítik el részükre a meghívásban érintett lakosok adatait tartalmazó adatbázist. Amennyiben Ön nem kapott meghívólevelet, de megfelel a jogosultsági feltételeknek (50-70 év közötti, tünetmentes), felveheti a kapcsolatot a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal a [email protected] levelezési címen. Ez esetben szükséges a név, születési dátum, TAJ szám, háziorvos neve, levelezési cím és telefonos elérhetőség megadása. Ezt követően ellenőrzik a jogosultsági feltételeket. Amennyiben nem találnak kizáró okot a szervezett szűrésben való részvételhez, a mintavételi egységcsomagot a megadott címre megküldik.
Ön a háziorvosától vagy postai úton kapja meg a széklet mintavételhez szükséges eszközt, melynek segítségével a mintavételt otthonában el tudja végezni. Fontos, hogy ne végezzen mintavételt a menstruációs ciklus alatt, illetve ha a végbélből vérzést tapasztal (pl. vérző aranyér esetén). Szintén fontos, hogy a széklet, amiből mintát vesz, ne érintkezzen semmivel. A 2 mintavételi csőbe külön-külön, két egymást követő napon történő székletürítés után kell közvetlenül kis mennyiségű székletmintát vennie a mintavételi csőből lecsavarható pálcika segítségével. A csomagot mihamarabb postán, ablaknál kell feladnia. Az Önhöz legközelebb eső, bármely postafiókban fel tudja adni a mintákat, postaládába azonban nem dobható be. A feladás az Ön számára díjmentes, a kézbesítési cím (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) a borítékon nyomtatottan szerepel. A székletvértesztet és a székletminta értékelését a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ speciális laboratóriumában végzik.
József Attila - Lázadó Krisztus
Az értékelhetetlen lelet azt jelenti, hogy az adott minta feldolgozása során valamilyen technikai hiba történt. Nem-negatív székletvérteszt esetén tisztázni kell a székletben talált vér forrását. Erre szolgál a vastagbéltükrözés, egy olyan beavatkozás, mely során megfelelő előkészítést (diéta, hashajtás, gyógyszerek módosítása stb.) követően a szakrendelőben/szakambulancián megvizsgálják a vastagbél teljes hosszát egy rugalmas csőre erősített mini kamerával. A vastagbél áttekintése mellett a bélfalon lévő bizonyos elváltozások levételére, valamint szövetminta vételére is lehetőség nyílik. Fontos tudnia, hogy nem minden szolgáltató végezheti el a népegészségügyi szűrés keretében a tisztázó vastagbéltükrözést. A vizsgálatra történő előjegyzéskor érdemes figyelembe vennie, hogy általában két szabadnapra lesz szüksége: a vizsgálatot megelőző előkészítő napra (a kolonoszkópia időpontjától függően délután vagy a kora esti órákban kell elkezdeni a béltisztítást) és a vizsgálat napjára. A tükrözés előtt 1 hónapon belül az arra kijelölt vérvételi helyen vérvizsgálaton szükséges részt vennie. Kizárólag ezzel az eredménnyel tudják a vizsgálatot elvégezni.
A vastagbél előkészítése a vizsgálat előtt
Annak érdekében, hogy a vizsgáló orvos pontosan áttekinthesse a bél belső felületét, fontos a megfelelő béltisztítás. A tükrözés csak akkor lehet sikeres, ha a vastagbél teljesen tiszta, táplálékmentes és az azt borító nyálkahártya minden apró részlete jól látható. Tekintettel arra, hogy a vastagbél az emésztőszervrendszer végső szakasza, már napokkal a beavatkozás előtt el kell kezdeni az előkészületeket. Ehhez javasolt az étkezési előírások betartása, a béltisztításra alkalmas készítmény előírás szerinti használata (hashajtó), valamint előírt mennyiségű folyadék fogyasztása. Háziorvosa vagy a gasztroenterológusa (a gyomor-bélrendszer betegségeivel foglalkozó belgyógyász szakorvos) az Ön általános állapotához és az esetlegesen előforduló betegségeihez igazítja a megfelelő béltisztító készítmény kiválasztását.
A vizsgálat előtti 4. napon fontos, hogy bizonyos gyógyszerek alkalmazását szüneteltetni kell, vagy módosítani szükséges azok adagolását a vizsgálatot megelőzően. Tervezze meg az étrendjét és vegye figyelembe, hogy a vizsgálatot megelőző napokban rostszegény diéta javasolt, amely magában foglalja a natúr tejtermékeket (pl. joghurt, kefir), főtt húsokat, fehér kenyeret, hámozott gyümölcsöket és zöldségeket. Kerülje a magvas ételeket, a teljes kiőrlésű gabonákat és a héjas zöldségeket.
A vizsgálat előtti napon váltsa ki az orvos által felírt béltisztító készítményt a patikában. Mindig az alkalmazott béltisztító szerhez kapott használati utasítás szerint járjon el, igazítva ennek elkezdését a béltükrözés időpontjához! Fontos ugyanis, hogy a kolonoszkópos vizsgálat elkezdésekor ne teljen el 6 óránál több a béltisztulás befejeztétől (pl. az utolsó hashajtó adagtól). Tartózkodjon közel a mellékhelyiséghez. Ha a vizsgálat a délelőtti órákban történik, a vizsgálat napján már ne vegyen be hashajtót, de ha a vizsgálatra a nap későbbi óráiban kerül sor, akkor a reggeli órákban folytassa a béltisztítást az előírás szerint. A vizsgálat előtt 2 órával már ne fogyasszon folyadékot sem (altatóorvos utasítására ez az idő növekedhet). Célszerű a könnyen le- és felvehető, laza öltözet. Vigye magával személyi iratait, illetve a vérvételi labor- és szakorvosi leleteit, háziorvosától kapott beutalóját, esetlegesen előzetes vizsgálati eredményeit és a szedett gyógyszereinek listáját. Célszerű, ha visz magával egy tekercs WC-papírt, papír kéztörlőt, váltó fehérneműt, papucsot, néhány szem szőlőcukrot és folyadékot, amit a vizsgálat után elfogyaszthat.
Ha Ön cukorbeteg, fontos figyelnie arra, hogy a hashajtás során is egyensúlyban maradjon a szénhidrát-háztartása, ezért a vércukorszintjének rendszeres ellenőrzése szükséges. Ha Önnek általában székrekedése van, a hashajtásos előkészítés akkor kezdhető meg, ha előtte volt legalább egy laza széklete. Ha Ön szívritmusszabályzót (pacemaker, beültetett defibrillátor), ízületi protézist, fémlemezt, csavart stb. visel, tájékoztassa erről az orvost.
A vastagbéltükrözés és az utólagos teendők
A vizsgálatot végző szakemberek részletes tájékoztatást adnak Önnek a vizsgálat folyamatáról és a teendőkről. A vastagbéltükrözés a béltisztítást követően elvégzett műszeres vizsgálat, amelynek során a vastagbél belső felszínét lehet vizsgálni és a bél falán található egyes daganatmegelőző elváltozásokat (pl. polipokat) rögtön el is lehet távolítani. A vastagbelet belülről levegővel vagy szén-dioxiddal fújják fel a megfelelő láthatóság érdekében. A vizsgálat során előfordulhat hasi kellemetlen érzés, görcs vagy puffadás.
A vizsgálatot követően mindig van egy megfigyelési időszak, melynek hossza attól függ, hogy éberen, bódításban vagy altatásban (intézménytől és kórtörténettől függően végzik) történt a vastagbéltükrözés. A megfigyelés a vizsgáló melletti helyiségben történik. Nagyobb beavatkozás esetén előfordulhat, hogy egy éjszakát bent kell töltenie a páciensnek a kórházban további megfigyelés céljából. A vizsgálatot követő napokban figyelni kell a kímélő étrendre (szénsavmentes italok, könnyen emészthető, zsírszegény és fűszermentes, puffadást nem okozó ételek), a fizikai megterheléstől mentes életmódra (ne végezzen erős intenzitású edzést vagy nagyon megerőltető munkát pl. nehéz tárgyak emelése). Fontos, hogy amennyiben polipeltávolításra is sor került, két napig a magvas ételek és a szénsavas italok fogyasztását kerülnie kell. 7 napig kerülje a fizikai terhelést, a nehéz súlyok emelését, a melegvízes fürdőzést, valamint a nagyobb utazást. Polipeltávolítás után mindenképpen tartsa be a szakorvos javaslatát!
Az Oktatói Továbbképzési Rendszer: A tudás folyamatos megújítása
A József Attila életében tapasztalható folyamatos tanulás és megújulás vágya egy olyan gondolathoz vezet, amely a modern társadalomban is kiemelten fontos: a folyamatos képzés és a tudás aktualizálása. Ez a szellem tükröződik az Oktatói Továbbképzési Rendszer (OTR) céljaiban is, mely a szakképzés területén igyekszik biztosítani a szakemberek naprakész tudását.
Az IKK Nonprofit Zrt. (IKK) ellátja a szakképzésben oktatók képzésének, továbbképzésének országos stratégiai szintű tervezését, koordinálását, szervezését és folyamatos felülvizsgálatát. Az IKK a feladat szakmai megvalósítása érdekében országosan egységes Oktatói Továbbképzési Rendszert (OTR) hoz létre és működtet. A rendszer hozzájárul a szakképzés megújításához, segítséget nyújt az oktatók digitális kompetenciájának fejlesztéséhez és előremozdítja a szakmai oktatás színvonalának növelését.
Az OTR egy olyan új szakmai támogató eszköz, amely a szakképzésben résztvevő oktatóknak és intézményvezetőknek biztosít négyévente legalább hatvan óra továbbképzés teljesítéséhez szükséges szakmai programokat. A rendszer kialakításának hátterében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet áll.
A Társaság kiemelt hangsúlyt fordít most és a jövőben is arra, hogy a szakképzésben oktatói, szakoktatói, vezetői feladatokat ellátó szakemberek ismeretei a Társaság által biztosított képzések és továbbképzések igénybevétele és teljesítése alapján olyan tudás és kompetenciafejlesztést tegyenek lehetővé, amellyel az egyének szakmai fejlesztése biztosított lehet. Az évente több alkalommal bővülő és megújuló képzési kínálat középpontjában azok a képzések állnak, amelyek lehetővé teszik a Magyar Kormány Szakképzés 4.0 stratégiában foglaltak maradéktalan teljesítését, összhangban az Európai Unió szakképzéssel kapcsolatos szakmapolitikai irányelveivel. Ennek megfelelően a meghirdetésre kerülő programok mindegyike figyelembe veszi a munkaerő-piac és a foglalkoztatáspolitika elvárásait, így a képzésekkel azon kompetenciák fejlesztésére fókuszálnak, amelyek lehetővé teszik az oktatók számára azt, hogy képesek legyenek a diákok felé a korszerű 21. századi tudást és készségeket átadni.