Fedezd Fel a Több Mint 500 Oldalas Könyvek Titkait és Az Olvasás Művészetét!

A könyvek világa rendkívül sokszínű, és a terjedelmük is jelentősen változhat. Vannak rövidebb, néhány óra alatt elolvasható művek, és vannak az igazi „féltéglának” becézett kötetek, amelyek akár hetekre is elfoglaltságot és olvasnivalót biztosítanak. Az 500 oldal feletti könyvek külön kategóriát képviselnek, és számos érdekességet rejtenek mind az írók, mind az olvasók számára.

A fejezetek hossza és a szerzői szempontok

Felmerülhet a kérdés, hogy számít-e egyáltalán, milyen hosszú egy fejezet egy ilyen terjedelmes könyvben. A fejezetekre bontás nem önkényes művelet, a szerzőnek legalább három szempontot figyelembe kell vennie, amikor lezár egy részt, és nyit egy újat. Ezeket együttesen fejben tartva lehet csak a választott műfajnak és a konkrét történetnek megfelelő tagolást választani. Fontos, hogy viszonylag kényes egyensúlyt kell megtalálni írás közben. Mivel egy fejezettörés voltaképpen valamiféle ugrásra, váltásra készíti fel az olvasót, a túl rövid fejezetek zavaróak lehetnek, a szerzőnek pedig nincs ideje „lendületet venni” a történettel, hogy a könyvet kézbe vevő személy figyelmét meg tudja igazán ragadni. Igen fontos figyelni a szavak számát egyes fejezetek írása (pontosabban: inkább szerkesztése) közben is.

Az átlagos fejezethossz valahol 3000 és 4000 szó között van, de 1500-nál kevesebbet, illetve 5000-nél többet ritkán írnak a szerzők. Kivételek természetesen mindig akadnak. Gabriel García Márquez „Száz év magánya” című művében például (angol változatában) átlagosan több mint 7000 szóból épített fel egy-egy fejezetet. A másik oldalon pedig kiemelkedik Douglas Adams „Galaxis útikalauz stopposoknak” című munkája, amelyben 1300 szó körül alakulnak többnyire a különálló részek. Az átlag természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezeket felülírni. J. R. R. Tolkien rendszeresen 5000 szón felül hozta ki a fejezeteit, mégsem bírják letenni az olvasók.

További szempont, hogy a fejezetek hosszának egy regényen belül sem kötelező ugyanolyannak lenni. Jane Austen például a „Meggyőző érvek” című regényében, ahogy halad előre a cselekmény, egyre hosszabb részekkel készíti elő a lezárást. Vannak viszont, akik a sztori ritmusát követve rövidítik menet közben a fejezeteket, hogy az olvasóban ezzel is keltsék a feszültséget.

Miért népszerűek a rövidebb fejezetek manapság?

Az is tény, hogy manapság inkább a rövidebb fejezetek a „divatosak”, aminek többféle praktikus oka is van. Ezek közül nézzünk meg néhányat:

Tisztelik az olvasók szűkre szabott idejét: Sokaknak csak 10 percük van, hogy kinyissanak egy könyvet, például este az ágyban, vagy munkába menet a tömegközlekedési eszközökön. Nekik kifejezetten segítség, ha ennyi idő alatt egy kerek rész végére érhetnek.
Fellélegzést biztosítanak az olvasónak: Nem kívánhatjuk, hogy bárki, aki megvette a könyvünket, teljesen a mi történetünkbe akarjon belefeledkezni. Vagyis a figyelmének rendszeres, és nem túl hosszú igénybevétele után hagyni kell időt a történtek, a gondolatok megemésztésére is.
Könnyebben olvashatók és többet akarnak belőlük: Paradox módon a rövid fejezetekből többet olvasnak, hiszen sikerélményt jelentenek, a gyors haladás érzetét keltik. Ha jól vannak felépítve és megfelelő fordulatok, feszültség kíséri az egyes részek végét, mágnesként vonzzák az olvasót.
Megkönnyítik a visszatérést a könyvhöz: Egyszerre nem kell túl sokat megjegyezni, és attól sem kell tartani, hogy majd váratlanul, a hétköznapi teendők, történések miatt egyszer csak valami fontos közben kell félretenni a történetet.

Érdemes tehát alaposan végiggondolni, mi a cél a könyvvel, milyen műfajban alkotunk, és hogyan szeretnénk fenntartani az olvasók figyelmét.

Hosszú könyvek a gyakorlatban: Egy maratoni könyvajánló

A hosszú könyveknek persze vannak előnyeik és hátrányaik is, de az biztos, hogy több ideig velünk maradnak a történetek, ha több idő az olvasás. Egy maratoni könyvajánló keretében bemutatunk néhány olyan kötetet, melyek 600 oldal felettiek, vagy néhány oldal híján közelítik ezt a terjedelmet, és akár egész hétvégére, akár hetekre is elfoglaltságot és olvasnivalót adhatnak.

Ajánlott művek

Hanya Yanagihara: „Egy kis élet”Négy fiatal, akik egyetemi éveik alatt ismerkedtek meg, a hírnév és a gazdagság vágyával New Yorkba költöznek. Kapcsolatuk, melyet drogfüggőség, siker és büszkeség árnyal, az évtizedek folyamán egyre mélyül; a barátokat közös rajongásuk tartja össze: mindannyian szeretik a nagyon okos és titokzatos Jude-ot, akit kimondhatatlan gyerekkori trauma sebzett. A testvéri kötődés himnusza, a huszonegyedik századi szeretet és szerelem mesteri ábrázolása. Hanya Yanagihara felkavaró és lebilincselő regénye a családokról szól, amikbe beleszületünk, és amiket magunknak hozunk létre.
Margaret Atwood: „A vak bérgyilkos”Családi titok, testvérféltékenység, politikai fondorlat és társadalmi feszültség, megannyi ígéret és árulás, veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás kavarog ebben a Booker-díjas regényben. 1945-ben Laura Chase titokzatos körülmények között hal meg. Évekkel később nővére, az élete alkonyán járó Iris Chase Griffen által ismerjük meg gyerekkorukat, a család drámai veszteségeit és a Laurának tulajdonított regényt, a posztumusz kiadott és rejtélyes remekműként ünnepelt „A vak bérgyilkost”.
Donna Tartt: „Az aranypinty”„A történet főszereplője egy szerető anya és egy távol lévő apa fia, a tizenhárom éves Theo Decker. Csodálatos módon túlél egy katasztrófát, mely azonban szétrombolja az életét. Magára marad New Yorkban, irányvesztetten és teljesen egyedül, míg végül egy gazdag barát családja befogadja. Ám a Park Avenue jómódú és távolságtartó világában sehogy sem talál otthonra. Sóvárog az anyja után, és görcsösen ragaszkodik ahhoz a tárgyhoz, amely a leginkább rá emlékezteti: egy kis méretű, varázslatos festményhez, amely végül az alvilág felé sodorja.” Az Aranypinty egy régen várt klasszikus történet veszteségről, megszállottságról, túlélésről és önmagunk megtalálásáról.
Wally Lamb: „Ez a csodálatos élet”A kapcsolódás és az elidegenedés, a hatalom és a bántalmazás, a pusztulás és a megújulás története, ami hol vidám, hol tragikus, hol titokzatos - és mélységesen emberi. „Október 12-én délután az ikertestvérem, Thomas belépett Connecticut állam Three Rivers városának közkönyvtárába, elvonult az egyik hátulsó olvasófülkébe, és imádkozni kezdett, hogy Isten fogadja el az áldozatot, amit meghozni készül.” Dominick Birdsey, a negyvenéves szobafestő visszafogott életét mélyen feldúlja paranoiás skizofrén ikertestvére, Thomas megdöbbentő tette.
V. E. Schwab: „Addie LaRue láthatatlan élete”„Egy élet, amire senki nem fog emlékezni. Egy történet, amit soha nem felejtünk el.” Franciaország, 1714: egy fiatal nő végső elkeseredettségben fausti alkut köt az ördöggel, hogy örökké éljen, ám ezért cserébe súlyos árat fizet. Az ördög megfosztja a világban elfoglalt helyétől, és arra kárhoztatja, hogy mindenki elfelejtse, akivel találkozik. Így kezdődik Addie LaRue évszázadokat és kontinenseket átívelő, felejthetetlen története.
Jennifer L. Armentrout: „From Blood and Ash - Vér és hamu”Egy új korszak hajnalán, a születésekor kiválasztották Poppyt, ezért az élete sosem volt igazán a sajátja. A Szűz élete magányos. Sohasem érinthetik meg. Sohasem nézhetnek rá. Sohasem szólhatnak hozzá. Sohasem tapasztalhatja meg az élvezeteket. Hawke, az arany szemű őr belép az életébe, a végzet és a kötelesség összekuszálódik a sóvárgással.
Ken Follett: „A katedrális”A nagyszabású, több évszázadot átölelő Kingsbridge-trilógia története az angliai kisvárosban, Kingsbridge-ben kezdődik a 12. században. A tehetséges és ambiciózus Benedek-rendi perjel, Philip az apátság számára új templomot akar építeni, amely a világ legnagyobb gótikus katedrálisa lesz. Mindez egy polgárháború kellős közepén történik, ahol Philipnek meg kell küzdenie célja megvalósításáért saját egyházának szűklátókörűségével és az emberi irigységgel is.
Stieg Larsson: „A tetovált lány”Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki - mintha az őrületbe akarná kergetni - minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra. Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését.
Stephen King: „Végítélet”Valahol a kaliforniai sivatag mélyén, egy titkos katonai laboratóriumban üzemzavar támad, s elszabadul egy gyilkos vírus. Az emberiség csupán egy kis csoportja éli túl a kórt. A túlélők két táborra oszlanak: vannak, akik Abagail anyát, a 108 éves idős asszonyt, és vannak, akik a baljós, sötét lényt, Randall Flagget követik. Hamarosan elkerülhetetlenné válik az összecsapás.
Stephen King: „11/22/63”Dallas, 1963. november 22. Három lövés dördül. John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke halott. Jake Epping kisvárosi angoltanár azzal a bizarr kéréssel szembesül, hogy előzze meg azt az eseményt, amelytől Amerika és a világ romlását datálja: akadályozza meg Lee Harvey Oswaldot Kennedy elnök meggyilkolásában.
Neil Gaiman: „Amerikai istenek”Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be.
Dan Simmons: „Terror”Azoknak a férfiaknak, akik a brit birodalom Terror és Erebus nevű hajóin indultak felfedezőútra, minden reményük megvolt a diadalra. Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútján vettek részt - a kor technológiailag legfejlettebb expedícióján -, és ők indulhattak a világon először gőzhajóval a legendás észak-nyugati átjáró felkutatására. De a hajókat most már majdnem két éve csapdában tartja a sarkvidéki jég.
Sarah J. Maas: „Crescent City - Föld és vér háza”Köti a vér. Kísérti a vágy. Szabadjára ereszti a sors. Bryce Quinlan nappal kemény munkával, éjszakánként pedig bulizással töltött élete egészen addig tökéletes volt, amíg egy démon meg nem gyilkolta a legjobb barátait, magára hagyva őt a veszteségével és a fájdalmával. Hunt Athalar, a hírhedt bukott angyal most kényszerből azokat az arkangyalokat szolgálja.
Susanna Clarke: „Jonathan Strange és Mr Norrell”1806-ot írunk. Anglia minden erejét lefoglalja a Napóleonnal vívott háború, a gyakorlati mágia pedig már évszázadok óta feledésbe merült a szigetországban. De az egykoron oly nagyszerű varázslás történelmét kutató tudósok egy napon hirtelen felfedezik, hogy mégis van egy varázsló, aki a gyakorlatban igenis használja a mágiát: a Hurtfew apátságban, a világtól elvonultan élő Mr. Norrell.
Jonathan Maberry: „Spóra”„A spóra egy bolygószintű T-limfocita. Megtámad bármilyen fertőzést, ami felborítja a természet egyensúlyát. És az aktuális fertőzés most éppen: az emberiség.” Amerikában ismeretlen eredetű járvány tör ki: egy spóra hatására a betegeket aranyszínű és fekete foltok, tetoválásszerű „sárkánypikkelyek” kezdik ellepni, majd egyszer csak, hosszú idő után, felgyulladnak. A regény főhőse Harper, egy kórházi ápolónő.

A könyvkiadás útja: A kézirattól a nyomtatott kötetig

Ahhoz, hogy egy kéziratból nyomtatott könyv legyen, számtalan munkafolyamatnak kell megvalósulnia. Ilyen a korrektúra, tördelés, borítótervezés, nyomtatás. A könyvkiadók leveszik a szervezés, a nyomdakeresés és a forgalmazás nem kevés terhét a szerzőről. Felmérik a piaci igényeket, megfinanszírozzák (jó esetben) a könyvet. A könyvárusi forgalmazás minimális kiadott példányszáma 500 könyv körül van, így lehet biztos a szerző, hogy a könyvesboltok nagy részében megtalálható lesz a kiadványa. A szerzőnek nincs befektetése, de a haszon is csekély. Körülbelül 10% szerzői jutalékkal számolhat, de hallottunk már 5%-ot is emlegetni.

Ha mindenképpen nagy (min. 500) példányszámot szeretne nyomtatni, de kihagyná a könyvkiadót, kicsit rögösebb az út, de nem járhatatlan. Vannak olyan könyvforgalmazók, akik beszállítanak a nagy könyvhálózatoknak (pl. Libri-nek). A jutalékuk kb. 60%. Egy 3000 Ft-os könyv esetében így a szerzőnek 1200 Ft marad, viszont ebből ki kell fizetni a könyv bekerülési költségeit, ami 700 Ft. A haszon 500 Ft könyvenként. Aki ügyes, egy szöveges anyagot Wordben is el tud készíteni nyomdakészre. Ezzel kb. 150-200 Ft-ot lehet nyerni könyvenként. Meg lehet keresni egyenest a Librit, úgy már csak 50% a jutalék. Meg lehet keresni direktben egyes könyvesboltokat is, van hogy a 40%-ért is beveszik a könyvet. Viszont itt már a szerzőnek kell gondoskodnia a beszállításról, a pótrendelések kezeléséről és az esetleges visszaszállításról.

Alternatív forgalmazási csatornákat is igénybe lehet venni, ilyenkor kisebb (általában 100-200) példányszámban kerül kinyomtatásra a könyv és nem kerül könyvesbolti forgalmazásra. Látható, hogy a megoldások mind-mind különböző utat kínálnak, van akinek az egyik szimpatikus, van akinek a másik.

A nyomtatás rejtelmei: Miért tart több hétig?

Egy könyv nyomtatása, különösen egy terjedelmes kötet esetében, összetett és időigényes folyamat. Egy lelkes laikus szemszögéből is betekinthetünk a nyomdai alapozóba.

Könyvgyártás az elejétől a végéig, digitális nyomtatás és könyvkötészet, tökéletes kötésű könyvek

Digitális és ofszet nyomtatás

Nagyon leegyszerűsítve kétféle technológiával lehet nyomtatni:

Digitális nyomtatás: Ez az otthoni vagy irodai nyomtatóhoz hasonló elven működik, de professzionálisabb gépekkel. Előnye, hogy kis darabszámot (pár száz darab) lehet vele nyomni megfizethető áron és gyorsan. Akár egyetlen könyvet is ki lehet ilyen technikával nyomtatni, de egy-egy könyv esetében magas lesz a költség. Hátránya, hogy relatíve drága, nem lehet olyan jól beállítani a színeket, picit erősebbek, élénkebbek lesznek a színek, illetve több olyan technológiai megoldást sem enged meg, amit az ofszet igen, és amitől tartósabb lesz a könyv.
Ofszet nyomtatás: Nagyobb darabszám esetén (500-1000 darab felett) az ofszet sokkal olcsóbb tud lenni. Ehhez nyomólemezekre van szükség, pontosabban annyi lemezre, ahány színnel történik a munka (tipikusan 4 szín: cián, bíbor, sárga, fekete). A nyomólemez egy gumihengerre viszi fel a festéket, és a hengerről kerül a papírra. A nyomdászok nem csak oldalakban gondolkodnak, hanem ívekben is. A könyv méretétől függően egy ív papírra 2, 4 vagy több oldalt tudnak nyomtatni, a papír mindkét oldalára.

A nyomdai munkafolyamat lépései

Kilövés: A nyomdai PDF állományból ívenként egy-egy ún. kilövő PDF készül az ív mindkét oldaláról. Ezt megfelelő szoftver végzi.
Nyomólemez készítés: Ezután ívenként és oldalanként készül a nyomólemez. Egy közel 500 oldalas könyv esetében a 4 szín és a lemezenként 4 oldal miatt közel 500 nyomólemezre van szükség. A lemezt egy nagy gép készíti, lézerrel „ráfotózzák” (lemezlevilágítás) az adott színhez tartozó nyomatot, majd egy fürdőn megy keresztül, ami azokat a részeket lemarja, ahol nem érte fény. Ezután szárítják a lemezt. Egy nyomda egy nap alatt kb. 100 lemezt tud gyártani, tehát csak a nyomólemezek elkészítése 5 nap munka.
Nyomtatás: Ívenként és oldalanként nyomtat a nyomdagép, egyszerre 4 oldal készül. A nyomdamester 4 oldalanként cseréli a lemezeket, minden cserénél beállítja a színeket. Ez a folyamat időigényes, a lemezek cseréje, beállítása és a színek állítása miatt. Az ofszet nyomtatás során pár tesztnyomatra is szükség van, mire a gumihengerek egyenletesen felveszik a festéket. A nyomtatott oldalszámnak 8-cal oszthatónak kell lennie az ívenkénti 4-4 oldal miatt, így kerülhetnek be extra vagy üres oldalak a könyvbe.
Lakkozás: Ha kész a nyomtatás és megszáradt a festék, lakkozzák is a papírt, egy védőréteg kerül rá. Ez alapvetően arra szolgál, hogy a hajtogatás és a további folyamatok során ne nyomódjon át a festék a másik oldalra.
Fűzés és vágás: 3-3 ívet fűznek egybe, majd ezekből a 12-es, illetve a 2 oldal miatt 24 oldalas „csomagokból” áll össze a könyv. Végül a teljes kész, összefűzött könyvet meg is vágják, mivel a hajtogatás miatt a fűzés után a könyv még nem lapozható. Ha meg is van vágva, akkor kész a belív, a könyv belseje.

Több könyv olvasása: Tippek és motivációk

Sokan szeretnének több könyvet olvasni, de nem mindig tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Nincs gyorsolvasás vagy egy oldalba sűrített tartalom - ahhoz, hogy egy könyvből valóban tanuljunk, ismeretet szerezzünk vagy igazán szórakozzunk, nincs más megoldás, mint leülni és figyelemmel, koncentrálva elolvasni.

Az olvasás előnyei

Az olvasás számos előnnyel jár:

Fejleszti a koncentrációs készséget: Az olvasás során huzamosabb ideig kell egy adott szövegre fókuszálni, ami segít a figyelem fenntartásában.
Fejleszti az empátiát és a társas készségeket: Jobban meg tudjuk ítélni a körülöttünk lévő emberek hangulatát, érzelmeit, ami a munkahelyen és a személyes kapcsolatokban is előnyös.
Kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá tesz: Olvasás közben könnyen kerülhetünk flow állapotába, ami növeli az élettel való elégedettséget.
Tájékozottabbá és műveltebbé tesz: Megfelelő könyvek választásával nagyobb eszköztárunk lesz az élet kihívásaival való megbirkózáshoz.

Ezek a változások nem egyik pillanatról a másikra történnek, hanem hónapok, akár évek kellenek ahhoz, hogy észrevegyük magunkon.

Motiváció az olvasáshoz

Saját tapasztalatok alapján kell egy nagyon konkrét indok, ami miatt nekiállunk olvasni. Ilyen elvont apróságok, mint hogy jobb ember leszek tőle, túl megfoghatatlanok lehetnek.

Türelmetlenség (sorozatok iránt): Sokszor a kedvenc sorozataink könyves alapjainak elolvasása remek motiváció lehet, ha nem szeretünk várni a következő évadra. Például a „Trónok Harca” vagy a „The Expanse” esetében is sokan előbb olvasták el a könyveket.
Kíváncsiság és érdeklődés: Mindenkiben van olyan téma, ami felkelti a kíváncsiságát. Az ókori görög-római világ iránti lenyűgözöttség vagy bármilyen egzotikus téma, amiről könyvek tucatjai várják lelkes olvasóikat.
Tudásvágy: Valami konkrét dologban akarunk többet tudni. Szeretnénk megtanulni jobban írni, ezért olvasunk könyveket az írásról. Vagy szeretnénk jobban beosztani az időnket, ezért időbeosztásról olvasunk. Esetleg szeretnénk megtudni, hogyan tudunk boldogabban élni, ezért boldogságról szóló könyveket olvasunk.

Mérhető célok és szokások kialakítása

Ahhoz, hogy többet olvassunk, érdemes mérhető célokat kitűzni:

Évente elolvasandó könyvek száma: Ha tavaly 10 könyvet olvastál, idén legyél kicsit ambiciózusabb, és tűzd ki célnak a 14 könyv elolvasását. Fontos, hogy ez a cél nem tesz különbséget egy 1200 oldalas „Montaigne: Esszék” és egy 100 oldalas „Rozi mentőakciója” között.
Naponta/hetente olvasással töltött idő: Ha napi 15 percet akarsz olvasással tölteni, ezt könnyen le tudod mérni a telefonod segítségével. Fontos, hogy következetesen minden nap fel is jegyezd, sikerült-e a célodat elérni, és erre alapozd a későbbi terveidet. Napi 15 perc olvasással, 1 perc/oldal olvasási sebességgel számolva is elolvasunk kb. 10 könyvet évente.

Gyakorlati tippek az olvasási szokások javítására

Teremts meghatározott olvasási időpontot: Jó időpont lehet reggel ébredés után, amikor senki sem zavar, vagy lefekvés előtt, ami kikapcsol és lenyugtat az alváshoz.
Mindig legyen nálad könyv: A zsebkönyveket nem véletlenül találták ki, de ha táskával jársz, még kevésbé lehet gond, hogy egy könyvet magaddal vigyél bárhova. Akár az okostelefonodra is le tudsz tölteni könyveket. Ha van nálad egy könyv, sokkal nagyobb eséllyel fogsz tömegközlekedés közben, sorban állva, barátokra várva pár percet olvasni.
Olvasás helyett hangoskönyv: Vitatkozhatunk arról, hogy a hangoskönyv olvasás-e, vagy sem. Személy szerint szoktak hangoskönyveket is hallgatni, és kifejezetten érdekes és izgalmas egy jó felolvasó előadásában meghallgatni, hogy kelnek életre a regények karakterei. Ha kifejezetten tanulni szeretnél valamit, akkor a hangoskönyv nem lesz a legjobb megoldás. De, ha minőségi szórakozás és bizonyos szépirodalmi, szórakoztató könyvek „elolvasása” a cél, akkor ez jó alternatívát jelent.
Ne félj félbehagyni egy könyvet: Egész életünkben azt tanuljuk, hogy amit elkezdtünk azt fejezzük is be. Sokszor azonban ez a szokás árthat az olvasási céljainknak. Ha egy könyv abszolút elborzaszt, és emiatt semmi kedvünk sincs leülni olvasni, akkor jobban járunk, ha abba merjük hagyni és olvassunk inkább olyasmit, ami jobban szolgálja a céljainkat. Nem kell persze azonnal feladni, ha nehéz az olvasmány, olvashatunk mellette valami könnyedebbet is.
Olvass közösségben: A közösség segít abban, hogy egyre több könyvet olvassunk el. Nem kell, hogy ez ténylegesen szervezett formában történjen, már az is jó, ha egy barátoddal tudsz beszélni a könyvről, amit olvastatok. Ez segít abban, hogy jobban megjegyezd az olvasottakat, és mivel elszámolással tartoztok egymásnak, kénytelen vagy ténylegesen is elolvasni a könyvet, hogy tudjatok beszélgetni.

Az olvasás egy folyamatos fejlődés, amely apró, de kitartó lépésekkel látványos eredményekhez vezethet. A lényeg, hogy kezd el csinálni és legyél kitartó. Olvass könyvet, amikor csak tudsz.

tags: #tobb #mint #500 #oldalas #konyv