A farsangi időszak elmaradhatatlan édessége a fánk, melynek története egészen a középkorig nyúlik vissza. Már akkor is bőséges ételei között kiemelt szerepet kapott ez a pazar desszert. Európa szinte minden táján ismert valamilyen formában, legyen az a magyar szalagos fánk, az olasz bomboloni vagy a francia beignet. A szalagos fánk elkészítése művészet, amely odafigyelést és precizitást igényel, hiszen hiába nem bonyolult sütemény, mégis meglepően könnyű elrontani, ha pedig hibázik az ember, akkor lapos, égett, olajos pampuska kerül az asztalra.
A hagyományos szalagos fánk nemcsak ínycsiklandó ízű, hanem látványra is pazar. Fontos jellemzője az úgynevezett szalag, azaz, hogy a középbarnára pirult sütemény oldalán, körben egy világosabb csík húzódik. De mitől lesz szalagos a fánk? A titok a tészta elkészítésében, a pihentetésben és a sütési módban rejlik.
Az alapanyagok jelentősége és előkészítése
A jó fánktészta alapja a megfelelő minőségű és hőmérsékletű alapanyagok. Fontos, hogy jó minőségű liszttel dolgozzunk. A fánk hozzávalói közt szerepel a tej, a vaj és a tojás, ezek a termékek hűtőben tárolandók, így amikor fánkot készítünk, a hidegből vesszük ki az alapanyagok egy részét. Lényeges, hogy amit a hűtőből veszünk ki, azt fél órával a készítés előtt tegyük meg, mert a jó fánktésztához elengedhetetlen, hogy minden alapanyag szobahőmérsékletű legyen. A hagyományos farsangi fánk tészta gazdag hozzávalókból áll, mint a tojás, vaj és tej.
A tészta elkészítése: A türelem és precizitás művészete
A tökéletes szalagos fánk elkészítéséhez a lisztet egy nagyobb tálba tesszük. A közepébe lyukat fúrunk, és beleöntjük a langyos tejet. A tejbe tesszük a porcukor felét, majd belemorzsoljuk az élesztőt, és rátesszük a maradék porcukrot. Szokták mondani, a türelem nagy erény, és ez a fánk készítésénél is igaz. A jó fánk egyik titka a türelem, az élesztőnek kell az idő, ezért, amikor a langyos tejbe keverjük, várjuk meg, míg felfut! Ez elengedhetetlen a szalag kialakulásához.
Hozzáadjuk a tojássárgákat, a felolvasztott vajat, a vaníliakivonatot, a rumot és a sót. A fánk nem szívja meg magát annyira sok olajjal sütés közben, ha egy különleges összetevőt csempészünk a tésztába, mégpedig rumot vagy pálinkát, ugyanis az alkohol segít meggátolni, hogy tocsogjon a zsiradékban a sütemény. Emellett az alkoholnak köszönhetően másnap is légiesen puha marad a fánk. A fánk tésztáját érdemes édesebbre készíteni, mint egy sima kelt tésztát, azaz mehet bele nyugodtan több cukor, hogy még finomabb legyen az édesség. Egy csipet citromhéj is hozzáadhat kellemes aromát.
A tésztát jól összedolgozzuk, és addig gyúrjuk, amíg sima tésztát kapunk. A fánktészta akkor az igazi, ha a dagasztás után ragadósabb, mint egy kenyértészta, de nem folyik szét, lágy, fényes, sima a felszíne.
Kelesztés: A tészta lelke
A tészta elkészítése után letakarjuk egy konyharuhával, és meleg helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztjük. Tehetjük tetővel lefedett kelesztőtálba vagy, ha az nincsen, egy nagyobb műanyag edénybe, amit letakarunk konyharuhával. Akkor jó a tésztánk, ha feljön egészen a tál tetejéig. Fánk készítésénél az is gyakori hiba, ha a tészta alulkelesztett, így nem lesz szalagos.
Ha megkelt, lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra (1,5-2 cm) nyújtjuk, és pogácsaszaggatóval köröket szaggatunk belőle. Ezután még takarjuk le őket, hogy keljenek így is további 15 percig. Ez a második kelesztés is hozzájárul a szalag kialakulásához és a fánk könnyedségéhez.
Hagyományos édes fánk recept | Nosalty
Sütés: A szalag mestersége
A fánksütésnél egyszerre csak néhány darab fánkot ültessünk az olajba, ne zsúfoljuk túl a serpenyőt. Egy mélyebb serpenyőben annyi olajat hevítünk, hogy a fánkok "derekáig" érjen, vagyis ne érjenek majd a serpenyő aljára sütés közben. Az olaj ideális hőmérséklete a 170-175 fok, vagy akár 185 fok. Ha nincs hőmérőnk, akkor dobjunk egy pici kis fánkdarabot az olajba, ha lassan, buborékosan sül, akkor jó.
A szalagos fánk a nevét onnan kapta, hogy az olajban kisütött tésztakorongok oldalán fehér sáv fut körbe. Ez úgy alakul ki, hogy a fánk egy pici része a sütés során sosem ér az olajba, így az nem kapja meg az aranybarna színt a forgatás során sem, ám ettől még az nem marad nyers, sületlen, viszont így lesz szalagos, azaz igazán farsangi a sütemény.
Ahhoz, hogy megkapjuk a szalagos mintát, a fánkot először a tetejével lefele kell az olajba tenni, majd lefedni a lábast. A hagyományos szalagos fánk fedő alatt pirul, mert a gőz hatására megemelkedik a tészta, így alakul ki a jellegzetes világos szalag. Így sütjük pár percig, majd miután megfordítjuk a fánkokat, már nem fedjük le a lábast, és fedő nélkül készre sütjük. Ha aranybarnára sültek, akkor vegyük ki őket egy konyhai papírtörlővel fedett tányérra, hogy leitassuk róluk a felesleges olajat.
Tálalás és variációk
A szalagos fánk nemcsak finom, hanem a farsangi szezon elmaradhatatlan eleme is. Szeretjük magában, csak porcukorral meghintve, de baracklekvárba tunkolva, esetleg vanília- vagy mogyorókrémmel megtöltve is szuper édesség. Szórjuk meg őket vaníliás cukros porcukorral. Aki kóstolta már Szabi, a pék semmivel össze nem téveszthető Bomboloni fánkjait, garantáltan nem adja alább otthon sem. A csodálatosan könnyű és lágy tészta, csinos kis koszorúba fonva tartja a közepére halmozott, finomabbnál finomabb krémeket és lekvárokat. A megfelelő sütési technikával és alapanyagokkal biztos lehetsz benne, hogy a te fánkod is szép szalagos lesz.
