Magyarország természeti kincsei között különleges helyet foglalnak el a ritka vízi csigafajok, melyek közül kiemelkedik a Kács környékén található, egyedülálló csigafauna. Ez a terület hidrológiai és hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű, és otthont ad hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló élővilágának. A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye.
Kács: A Történelmi és Természeti Jelentőségű Település
Kács gazdag múlttal rendelkezik, már a honfoglalás idején - a krónikák szerint Örs vezér révén - is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A XV. században bencés rendi apátság épült itt, melynek gyógyfürdője messze földön ismert volt. 1248-1549 között bencés monostor működött itt, ahol a szerzetesek tanító és gyógyító tevékenységet folytattak, utóbbit az itteni meleg vizű források és gyógyfüvek használatával. Ez a kulturális örökség is hozzájárul a terület különleges vonzerejéhez. A közelmúltban a térség lakói kedvelt fürdőhelyként látogatták.
A Kácsi Vízfő: A Csiga-élőhely Központja
A Kácsi Vízfő, tucatnyi hideg és langyos forrásával, a csigafauna paradicsoma. A nem karsztos térszínből kiemelkedő karsztrögök és nem karsztos térszínek határán, tektonikai törésekhez köthetően lépnek ki a vizek felszálló forrásokként. Különlegesség, hogy a jelenleg is álló épületegyüttes főépülete a langyos vízű Tükör-forrás fölé épült. Az épület bal oldalán lévő boltív alatti ajtó vezet a házban található fürdőmedencéhez, ahol a foglalt, nyílt vízű langyos forrás középen bukik a felszínre. Néhány méterre, a szomszédos ingatlanon az ÉRV egy hideg forrásra települt, lakossági ivóvízellátást szolgáló vízkivételi kutat működtet.
Magyarország Legértékesebb Vízi Csiga-élőhelyének Felfedezése
A volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába került, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízi csiga-élőhelyét. A forrásban élő négy csigafajból egy a világon egyedül itt él (kácsi patakcsiga), egy faj elterjedése a Bükkre és a Gömör-Tornai karsztra korlátozódik (tornai patakcsiga), két másik faj Kácson kívül mindössze három helyen él a világon (fekete bödöncsiga és a folyamcsiga). Ez az endemikus faj egyedül ebben a forrásban él. A fekete bödöncsiga miatt eddig is kiemelt természetvédelmi értéket képviselt a hely, de most, hogy a kácsi fantomra hivatalosan is új fajként tekinthetünk, vitán felül Kács a legértékesebb csigalelőhely Magyarországon.
A Kácsi Csigafauna Kiemelt Fajai
A Kácsi-patak egyedülálló csigafaunája számos ritka és fokozottan védett fajt foglal magában, melyek a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó patakrendszerhez kötődnek.
Kácsi Patakcsiga (Bythinella thermophila): A Kácsi Fantom
A kácsi patakcsiga, vagy más néven a "kácsi fantom", az egyik legkiemelkedőbb felfedezés a magyar malakológiában. A fajt 2015-ben fedezték fel a kácsi langyos vízű forrásban. Ez az endemikus faj egyedül ebben a forrásban él a világon. Kácson kívül a világon mindössze 3 másik forrásból ismert (két forrás Bécs mellett, egy forrás Szlovéniában). Hazánkban a tatai Fényes-forrásból a bauxitbányászat okozta karsztvíz-csökkenés pusztította ki. További élőhelyei a Bükkben voltak, Miskolc-Tapolcáról, Diósgyőrből, Sályról a múlt század közepén - második felében tűnt el, amikor élőhelyeit teljesen átalakították. Sályba sikerült visszatelepíteni néhány éve, de az az élőhely rendkívül instabil és sérülékeny. Legnagyobb bükki állományai az elmúlt száz évben estek áldozatul a források átalakításának. Védett faj.
Tornai Patakcsiga (Bythinella (Sadleriana) pannonica)
A tornai patakcsiga kizárólag a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt forrásaiban élő endemikus faj. Többnyire hideg vizekben fordul elő, de a langyos vizekben is megfigyelhető. Állományainak sorsa hasonló volt a bödöncsigáéhoz, mára azzal megegyező mértékben szorult vissza. Hazánkban ma kizárólag Kácson él, de azon kívül ez is csak Bécs környékén és Szlovénia területének néhány forrásában található. Védett faj, indokolt a fokozottan védett státusz. Héjának leírása szerint tompa, gyakran lemart csúcsú háza kúpos, kissé tojásdad. Alapszíne fehéres vagy barnás, ám a kifejlett állatok héja majdnem mindig zöldes vagy sötét színű a rárakódott (moszat)bevonattól. Szájadékának alakja tojásdad, felül kissé kihegyesedő.
Fekete Bödöncsiga (Theodoxus prevostianus)
A fekete bödöncsiga fokozottan védett faj, és szintén kizárólag a Kárpát-medence langyos vizű forrásaiban élt. Élőhelyei, különösen az utóbbi évtizedekben, rohamosan eltűntek, elsősorban a vizek hasznosítása (ivóvíz, fürdő) miatt. Kácson kívül a világon mindössze három másik forrásból ismert (két forrás Bécs mellett, egy forrás Szlovéniában). Hazánkban a tatai fényes-forrásokból a bauxitbányászat okozta karsztvíz-csökkenés pusztította ki. További élőhelyei a Bükkben voltak, Miskolctapolcáról, Diósgyőrből, Sályról a múlt század közepén - második felében tűnt el, amikor élőhelyeit teljesen átalakították. Sályba sikerült visszatelepíteni néhány éve, de az az élőhely rendkívül instabil és sérülékeny.
Folyamcsiga (Fagotia acicularis thermalis)
A folyamcsiga thermalis alfaja kizárólag a Kárpát-medence langyos vizű forrásaiban élt. Állományainak sorsa hasonló volt a bödöncsigáéhoz, mára azzal megegyező mértékben szorult vissza. Hazánkban ma kizárólag Kácson él, de azon kívül ez is csak Bécs környékén és Szlovénia területének néhány forrásában található. Védett faj, indokolt a fokozottan védett státusz.
A Kácsi-patak és Az Inváziós Süllőhínár Problémája
A források által táplált Kácsi-patak felső részében mind a négy csigafaj előfordul. Sajnos a vízfelületet szinte teljesen beborította az inváziós süllőhínár. Ennek eltávolítását a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2021 augusztusában elkezdte. Jelentős mennyiségű süllőhínárt sikerült kiemelniük. Előzetes becslések szerint a teljes mentesítés rendszeres eltávolítással előreláthatóan 7 éves folyamatos munkát igényel. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota.
A Természetvédelmi Fejlesztések Kácson
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát. A "fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása" elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkezésének megakadályozása. A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket.
A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében támogatást nyert Kács községben fakadó források környezetében található különleges természeti értékek megőrzésére. Az Igazgatóság erre a tevékenységre 610 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.
A projekt ismeretterjesztő eleme a csigafaunáról szóló kisfilm készítése, a folyamatok figyelemmel kísérésére szolgáló monitoring eszközök, valamint a terület karbantartáshoz kisgép beszerzése. A beavatkozások és a tevékenységek a saját vagyonkezelésben lévő ingatlanon biztosítják a fajok védelmét és az élőhely hosszú távú megőrzését. A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerepe
Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot. Az igazgatóság elkötelezett a környezeti nevelésben és az ökoturisztikában is, a kácsi projekt összhangban van a Bükk-vidék Geopark fejlesztéseivel is. Örömteli, hogy Kácson ezek a tervek mindkét részről támogatottak. Fontos lépést tehetünk a biológiai sokféleség ezen apró, de annál fontosabb elemeinek megőrzésére.
A Kárpát-medencei Csiga-fauna és a Kutatások
A teljes Kárpát-medencéhez viszonyítva Magyarország csigafaunája viszonylag szegényes. Alig több mint 200 fajt ismerünk hazánk területéről, többségük ráadásul gyakori és elterjedt. Egy tudományra új csigafaj felfedezése Magyarországról éppen ezért kisebbfajta szenzációnak számít. A Kács melletti forrás - Sólymos Péter szavaival - eddig is malakológiai búcsújáró helynek számított, hiszen két különleges csigafajnak volt ismert lelőhelye. Egyikük a meleg vizű forrásokban élő fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus), amely bennszülött (endemikus) Kárpát-medencei faj. Miután a romániai Robogányból néhány éve kipusztult, csak négy ismert előfordulási helye maradt a pannon medencében (és ezzel együtt az egész világon). Kácson kívül két alsó-ausztriai és egy szlovéniai élőhelyét ismerjük. A kácsi forrás és a patak másik érdekes faja a tornai patakcsiga (Bythinella pannonica).
A fent említett két faj fontos szerepet játszott egy néhány éve lezárult kutatási projektben, amely a Kárpát-medencei fauna keletkezéséről próbált többet kideríteni. Ennek keretében az elmúlt években a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai többször is gyűjtöttek Kácson. Először egykori kollégánknak, Varga Andrásnak tűnt fel néhány érdekes egyed, amely a héj felépítése alapján kissé elütött a minták túlnyomó többségét kitevő tornai patakcsigáktól. Akkor még csak reménykedtünk, hogy új fajjal van dolgunk, de tekintve, hogy Magyarországon új fajt találni mennyire ritka esemény, nem mertük nagyon beleélni magunkat ebbe. Először molekuláris módszerrel (genetikai barcoding) próbáltuk kizárni, hogy már ismert fajhoz tartozik, illetve meghatározni, hogy a vele együtt előforduló másik patakcsigafajtól mekkora genetikai távolságban van, de nem lettünk sokkal okosabbak. Egyértelmű volt: annak a lehetőségét kizárni, hogy a kácsi fantom csupán a tornai patakcsiga furcsa héjváltozata, csak az ivarszerv anatómiájának vizsgálatával lehet. A boncolást végül egy ismert német szakember, Peter Glöer végezte. Az ügy végére idén augusztus végén került pont, amikor Varga Andrással és Alexander Mrtvicka osztrák kutatóval hármasban Bythinella thermophila néven új fajként írták le az Ecologica Montenegrina c. Ez tehát azt jelenti, hogy a Magyarországról ismert csigafajok száma eggyel nőtt. Azt is jelenti továbbá, hogy a kácsi forrás immár három különleges csigafajnak az otthona, amelyek közül az egyik kizárólag itt fordul elő.
