A saját otthon megteremtése ma is sokak álma, egy összetett életprojekt, amely átgondolt tervezést, naprakész tudást és tudatos döntéseket igényel. A házépítés nemcsak pénzügyi, hanem stratégiai, jogi, technológiai és emberi kihívás is. Ez a cikk lépésről lépésre végigvezet az építkezés folyamatán, a telekválasztástól a beköltözésig, hogy elkerülhesd a buktatókat, és valóban azt kapd, amit megálmodtál.
I. Az első lépések és a tervezés alapjai
Mielőtt belevágnál életed egyik legnagyobb projektjébe, van néhány dolog, amit érdemes alaposan átgondolnod, hiszen sok döntésed egy életre szól.
1. Telekválasztás: A ház alapja
A telek nemcsak fizikai tér, hanem jogi, műszaki és anyagi keret is. Egy ígéretes telek kiválasztása előtt számos szempontot figyelembe kell venni. Fontos, hogy a ház szó szerint elférjen, és tisztában legyünk a telek beépíthetőségével. Kellemetlen lenne, ha a megvásárlás után derülne ki, hogy nem építhető akkora ház, amekkorában gondolkodtunk. Ehhez érdemes elolvasni a Helyi Építési Szabályzatot, vagy felvenni a kapcsolatot a település önkormányzatával.
A telek lejtése jelentősen befolyásolhatja a költségvetést. Ha kizárólag egy földszintes házban gondolkodunk pince és garázs nélkül, akkor a megközelítőleg sík terület a legelőnyösebb. Lejtős helyeken, domboldalakon akkor érdemes építkezni, ha pincét vagy garázst is szeretnénk. Általában azt ajánlják, hogy a ház D, DNy felé nézzen, és a nappali ablakai is ebbe az irányba legyenek, kihasználva a természetes fényt.
A közművesítés problémái is felmerülhetnek: előfordulhat, hogy a víz, csatorna, áram vagy gáz bevezetése lehetetlen vagy horror áron kivitelezhető. Mielőtt elköteleznénk magunkat egy telek mellett, tájékozódjunk a bevezetés költségeiről. Az e-közmű térkép segíthet, de kezdők számára nehezen átlátható, így érdemesebb közvetlenül a közműszolgáltatóknál érdeklődni. Ha a közművesítés költségei vállalhatóak, keressünk fel egy földmérőt a telek jogi és építési megfelelőségének ellenőrzéséhez.
2. Tervezési program összeállítása: A kívánságlista
A telekválasztást követően az első és nagyon fontos tennivaló egy tervezési program összeállítása, ami gyakorlatilag egy kívánságlista. Mit szeretnél a saját házadban? Helyiségek, térigények, kertkapcsolatok, berendezések, fotók olyan épületekről, amik tetszenek, hangulatok, anyagok, színek, amik közel állnak hozzád. Ezt megteheted családi körben, saját magad, vagy tervezőként is segítséget kérhetsz az összeállításban, véglegesítésében.
3. Az építész kiválasztása és a tervezési folyamat
A tervezési program alapján kezdődik el a tervezési folyamat, ahol a hatósági előírások (Helyi Építési Szabályzat, Településképi Arculati Kézikönyv, Településképi Rendelet, OTÉK) figyelembevételével próbálják az elképzeléseket formába önteni, és a szükséges tervdokumentációt elkészíteni. A megfelelő építész kiválasztása kiemelten fontos - olyannyira, hogy néha még 6 hónap várakozás is megéri egy igazán jó szakemberért. Az igazán jó építészek olcsón és jól dolgoznak, emiatt rengeteg munkájuk és tapasztalatuk van.
Az építész irányításával mindenképpen végeztessünk talajmechanikai vizsgálatot és geodéziai felmérést. Ha egy építész ezeket nem tartja szükségesnek, az komoly figyelmeztető jel.
4. A ház mérete és a szobák elrendezése: Gondolkodjunk okosan
Gyakori hiba, hogy valaki indokolatlanul nagy házban gondolkodik. Egy embernek (ez a sztenderd) körülbelül 25 négyzetméter elég. Ha tehát 4-en vagytok, akkor a 100-120 négyzetméteres ház bőven elegendő lehet, nem szükséges 250 négyzetméterben gondolkodni. Már csak azért sem, mert azt a házat majd be kell rendezni, fűteni kell, és a gyerekek előbb-utóbb elköltöznek.
Amikor elhatározzuk, hogy lesz egy kertes házunk, legalább 5-10 tervrajzot fogunk megrajzolni, mielőtt szakemberhez fordulnánk. Nehéz kitalálni, hogy melyik szoba hol legyen, honnan hova nyíljanak az ajtók, melyik szoba mekkora legyen. Arról nem is beszélve, hol legyenek a teraszok, kijáratok, bejáratok, milyen tájolása legyen a házunknak. Érdemes szakmai segítséget kérni az ideális tervhez.
5. Fűtési rendszerek és építőanyagok kiválasztása
Mi energiatakarékos házakat építünk, olyanokat, amelyek megfelelnek a legszigorúbb energetikai szabályoknak is. A számtalan lehetőségből nagyon átgondoltan válasszuk ki a leendő fűtésünket, mert mindnek vannak előnyei, és mind igényel kompromisszumot is. A megfelelő fűtés kiválasztása azért is fontos, mert a házat fél évig fűtjük egy szezonban: nem mindegy, hogyan és mennyiért, és milyen komfortérzetet ad. Korszerű rendszerekkel (pl. hőszivattyú, padlófűtés, napelem-előkészítés, intelligens vezérlés) nemcsak energiatakarékosság érhető el, hanem a jövőbeli bővíthetőség is biztosítható.
Városi legenda, hogy a könnyűszerkezetes építési technológia sokkal olcsóbb, mint a téglaház. Inkább más. Ha bizonytalan vagy, hogy melyik lenne számodra a jobb megoldás, kérdezz szakembert, mert szívesen elmondják, mikor melyiket érdemes választanod.
6. Jövőre való gondolás: Hosszú távú tervezés
Amikor a házadat építed, érdemes előre gondolkodnod. Például, ha olyan redőnyt akarsz, amelynek a tokját a falsíkba rejted el, akkor máshogy kell berakni az ablakot, mint akkor, ha külső tokos redőnyt szeretnél. És ez még nem minden, mert érdemes előre eldöntened, hogy leendő redőnyöd majd elektromos lesz (mert akkor mindenhova odahúzzuk neked az ablak mellé az áramot) vagy rolós, amikor te húzod fel egyenként gurtnival. De számtalan mást is érdemes előre eldöntened: a konyhában a vízkiállást, a lámpák helyét a falon, mert ha ezeket utólag akarod megoldani, az nem csak drágább lesz, hanem felfordulással, kosszal járhat.
II. Adminisztrációs és jogi tudnivalók
A házépítés ma már nem barkácsprojekt, hanem összetett, digitálisan támogatott, szigorúan szabályozott folyamat. Sikerének kulcsa az előzetes tervezés, a megbízható szakemberek bevonása és az aktuális jogszabályok pontos ismerete.
1. Engedélyezési eljárások és egyszerű bejelentés
- január 1-jét követően a lakóépületek építését és bővítését kivonták az építési engedélyezési eljárások alól, és megszületett egy új „fogalom”, az egyszerű bejelentés. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírásokat a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) szabályozza, mely 2016 óta több módosításon esett át. Amennyiben a bejelentést jogszerűnek minősítik, a kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől számított 15. napon el lehet kezdeni.
Néhány esetben előfordulhat, hogy a családi ház nem egyszerű bejelentés alapján, hanem építési engedély alapján épül. Például zártkerti ingatlanon csak „gazdasági épület” létesülhet, akkor is, ha az valójában egy család jövőbeli otthonát fogja jelenteni.
Az építkezés megkezdése előtt feltétlenül be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyeket, különben súlyos büntetésekre számíthatsz. Korábban létezett külön elvi építési engedély és építési engedély megszerzésére irányuló eljárás, de mára ezt a kettőt egyben, egy egyszerűsített folyamat keretében is lehet intézni - elektronikus úton vagy személyesen, elektronikus adathordozón keresztül. Személyesen a területileg illetékes építési vagy építésfelügyeleti hatóságnál vagy a kormányablaknál lehet intézkedni. A kérelem benyújtásához meg kell majd adnod a neved, a céged nevét, a lakcímedet vagy a vállalat székhelyét, a kapcsolattartási adataidat, az érintett telek címét és helyrajzi számát, a kérelmezett engedélyezési eljárás típusát, a kérelem tárgyát és leírását, a kérelemhez csatolt mellékletek listáját, az aláírásodat és bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az eljárási illetékeket befizetted. Szükség lehet a település polgármesterének településképi véleményére vagy az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére, az építészeti-műszaki tervező építészeti-műszaki dokumentációjára és a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációra.
Amennyiben előfordulhat, hogy az építkezési munkák során bármilyen célból használnod kell a közterületeket - például állványok, építőanyagok vagy gépek elhelyezésére, munkaterület kialakítására, hulladéktároló kihelyezésére - engedélyt kell kérned a helyi önkormányzattól.
Ha a megvásárolt telken áll olyan épület, amit el szeretnél bontani, és az épületre nem igaz az, hogy műemlék vagy helyi védelem alatt áll, akkor nem lesz szükség semmilyen hatósági engedélyre, nyugodtan belevághatsz a bontásba.
2. Építésügyi nyilvántartások és dokumentációk
A folyamat fontos része a folyamatos, precíz és alapos dokumentáció, illetve a hivatalos engedélyeztetési eljárás is. Ehhez nem árt tisztázni három alapfogalmat:
- ÉKTR (Egységes Kérelem Térinformatikai Rendszer): 2023 végétől kötelező az építkezéshez kapcsolódó bejelentésekhez és tervfeltöltésekhez. Jogalap: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22/A. §.
- TÉKA (Tervdokumentációs és Építési Követelményeket Alátámasztó rendszer): A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján működik.
- e-napló (elektronikus építési napló): 191/2009. Korm. rendelet 24. §.
Az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) rendszerben kell megnyitni az elektronikus építési naplót, ahová a kivitelezőt, felelős műszaki vezetőt és az építész tervezőt is meg kell hívni, abban az esetben, ha a kivitelezés finanszírozásában banki hitel is szerepel, és a Bank kéri az elektronikus építési napló vezetését. Ha az Építtető jogi személy (cég), minden esetben kötelező az elektronikus építési napló megnyitása és vezetése.
Az október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatására építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése. (Természetesen önszorgalomból ekkor is dokumentálhatja a kivitelezést az e-naplóban.) A 2024. október 1-jétől hatályos jogszabályváltozás szerint azonban már minden esetben kötelező az e-napló vezetése, kivéve, ha az építtető természetes személy és nyilatkozatban kijelenti, hogy a kivitelezést saját lakhatása céljából végzi.
3. Jogszabályi háttér és felelősség
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (az Építési törvény) legutóbbi átfogó 2006. május 1-jétől lépett hatályba, amely főként az építkezés szereplőinek felelősségi rendszerét pontosította. A tárgykört érintő következő változások 2008. január 1-jével, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet hatályba lépésével következtek be. 2009. október 1-jétől azonban már új Kivitelezési kódexszel (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) kell megismerkednie azoknak, akik ezen a területen dolgoznak.
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. Az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát már csak az Építési törvényben találhatjuk meg: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek és az ezekre vonatkozó irányító és ellenőrző tevékenységek összessége. A Kivitelezési kódex rendelkezéseit csak kivételes esetben nem kell alkalmazni egy adott építési tevékenységre. Ilyen kivételes eset például, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség nem érvényesül az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építmények esetében.
Az Építtető fogalma: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja is. 2006. május 1-jétől leginkább az építtetők felelőssége nőtt meg, vagy inkább úgy fogalmaznánk, hogy a jogalkotó a leglátványosabban ezt a részt bővítette ki. Az építtető - a kivitelezővel együttesen - felelős az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért. Ezenfelül a jogszabály által meghatározott esetekben gondoskodni kell az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről.
Az építtetőnek tudnia kell azt is, hogy az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
4. Építési szerződés: Alapvető szabályok
A Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatók meg az építési szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezések. A Kivitelezési kódex újdonsága volt, hogy az építési szerződés formájával és tartalmával kapcsolatosan is kötelező szabályokat állapított meg. A jelenlegi szabályok alapján egységesen minden üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásbeli szerződést kell kötnie a megrendelőnek és a kivitelezőnek.
Az építési-szerelési munkát pontosan körülírva bele kell foglalni az építési munkaterület pontos címét és helyrajzi számát is a kontraktusba. A feleknek körül kell írniuk az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelményt is (mennyiségi és minőségi mutatókkal), valamint a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét is rendezni kell. A Kivitelezési kódex pontosan meghatározza azt is, hogy milyen vállalt teljesítési határidőket kell részletesen tartalmaznia a szerződésnek.
A 2009. október 1-je után kötendő szerződésekben szerepeltetni kell - az építtető és a vállalkozó kivitelező neve vagy megnevezése mellett - címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét. Nem szokott kimaradni a legrövidebb vállalkozási szerződésből sem, de 2008. januártól (júniustól) ki sem maradhatott annak a rögzítése, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység során a kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozót vagy sem.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.
5. Kivitelezési szerződés típusai: Fővállalkozás és generálkivitelezés
Az építési szerződés több típusát különböztetjük meg. A pontos fogalmak nincsenek jogszabályban rögzítve, ezért az egyes szakkönyvek különféle meghatározásokat tartalmaznak.
- Fővállalkozás: Amikor a fővállalkozótól teljesítményi és minőségi adatokkal meghatározott létesítmény létrehozását rendelik meg, és a fővállalkozó ezek megvalósulásáért felelősséget vállal. Fővállalkozási szerződés alapján - a kialakult gyakorlat szerint - a fővállalkozó kötelezettsége lehet a kiviteli tervek elkészítése is, ezért tulajdonképpen a fővállalkozási szerződés építési és a tervezési szerződéses elemeket is magában foglal.
- Generálkivitelezési szerződés: Az építési szerződés olyan speciális fajtája, amelyben a vállalkozó a teljes kivitelezés megszervezésére vállal kötelezettséget, azonban a kiviteli terveket a megrendelőnek kell biztosítani. A generálkivitelező nem végez terveztetést, csak a kivitelezés tartozik a feladatkörébe, a generál-kivitelezési szerződés esetében a beruházó (megrendelő) köt szerződést a tervezővel (generáltervezővel). A fővállalkozó (generálkivitelező) abban különbözik az alvállalkozótól, hogy a fővállalkozó (generálkivitelező) közvetlenül a megrendelő vállalkozója, az alvállalkozó pedig a megrendelővel nincs szerződéses kapcsolata.
6. Műszaki ellenőr: A minőség garanciája
Egyszerű bejelentés esetén természetes személy megrendelő számára nem kötelező, de erősen ajánlott a műszaki ellenőr bevonása, különösen akkor, ha nem generálkivitelezővel, hanem több külön szakipari vállalkozóval dolgozunk. Akár saját kivitelezésben, akár generálkivitelezővel építkezünk, mindenképpen érdemes műszaki ellenőrt bevonni. A cél egy hozzáértő, korrekt és együttműködő szakember megtalálása, aki nem a problémát keresi, hanem a megoldást segíti elő. A jó műszaki ellenőr megtalálásához ne az internetes keresőkre vagy ismerősök ajánlására hagyatkozzunk, hanem kérdezzük meg az építészt, akivel dolgozunk. Sőt! A legjobb megoldás, ha olyan műszaki ellenőrt választunk, aki egyben építész is.
7. Saját kivitelezés: Lehetőségek és korlátok
Saját, illetve hozzátartozó részére végzendő építőipari kivitelezési tevékenységet csak az adott munkafolyamatra jogosultsággal rendelkező vállalkozó kivitelező „felügyelete” alatt lehet végezni, és ezt rögzíteni kell a vállalkozóval kötött kivitelezési szerződésben is. Ez azt jelenti, hogy annyi vállalkozó kivitelezővel kell szerződnünk, ahány munkafolyamatban szeretnénk mi vagy a családunk részt venni.
Ez ma már nincs így. A kulcsszó valószínűleg a felelősség. Az építkezésért, annak szakszerűségéért, az ott folyó munkáért, a munkavédelmi-, munkaügyi-,-és biztonságtechnikai előírások betartásáért az adott vállalkozó felel. Nem véletlen, hogy ma már minden egyes vállalkozó kivitelezőnek érvényes és megfelelő fedezettel rendelkező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie! És mivel mi „alapból” nem az ő alkalmazottai vagyunk, ezért ottlétünknek valamilyen jogi keretet kell adni: bele kell foglalni az adott vállalkozóval között kivitelezői szerződésbe.
A kulcskérdés tehát „csak” az: találunk-e olyan vállalkozót, aki ilyen felelősségi feltételekkel nevét adja (szerződésbe foglaltan!) a mi aktív tevékenységünkkel végzett munkához? A „Napi jelentés” megtétele során az „Új szakma” mezőben szükséges rögzíteni a saját vagy hozzátartozó részére végzett építési tevékenységet végző személyeket.
A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok pedig azonosak akár van e-napló, akár nincs. Ez azt jelenti, hogy a saját háza építése során csak azokat az építési munkákat végezheti el, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Felelős műszaki vezetőre mindkét esetben szükség lesz. Ugyanis a használatbavételhez csatolni kell a Kivitelezési kódex 14. §-ban meghatározott tartalmú nyilatkozatot akkor is, ha nem e-naplózták az építkezést.
III. A kivitelezés szakaszai: Lépésről lépésre
A sok-sok tervezés, az engedélyek beszerzése és az építési anyagok megvásárlása után kezdődhet a valódi építkezés.
1. Közművek kiépítése: Az alapszolgáltatások
Még jóval az alapok elkészítése előtt foglalkozni kell a közművekkel, főleg akkor, ha olyan telket vásároltunk, amire semmi sincs bekötve. El kell tervezni - vagy inkább terveztetni, lehetőleg szakértővel - hogy a telken belül hová kerüljenek a szükséges elemek, pl. vízóra akna, szennyvíz tisztító, villanyóra szekrény, gáz fogadó. Hogy ez mennyibe fog kerülni, az attól függ. Szinte minden telek rendelkezik egyedi adottságokkal és a szolgáltatók is más-más árakat szabnak meg, ezért nem lehet konkrét számokat adni.
2. Alapozás: A ház stabilitása
Egy ház alapozása több fázisból álló folyamat és nem is mondható olcsónak. Először is ki kell tűzni az alap pontos helyét, majd kiásni a földet a megfelelő mélységig - sávalapnál a tartó és választófalak alatt. A mélységet meghatározza az emeletek száma, a talaj minősége-teherbírása, a talajvízszint és a fagyhatár is - ami miatt Magyarországon minimum 80 cm mélyre kell ásni. Az árok szélessége általában nagyjából 60 centiméter, amibe kell még a tökéletes vasalat is. Ez a vasrudakból összeállított rendszer végigfut a teljes sávhosszon annak érdekében, hogy megfelelő teherbírása legyen az alapnak. Mielőtt még elkezdődne a betonozás, a későbbi vízvezetékrendszer védőcsöveit el kell helyezni az alapban.
Ha megvan a kiásott sávalap, benne a vasalással - szemét, törmelék, rokonok nélkül - akkor ki lehet azt betonozni minimum C16-os betonnal, majd szúrj le fél méterenként kb. 50-70 cm hosszú vasdarabokat. Ezután zsalukövekkel meg kell emelni az alap szintjét - amennyire azt a szakértő javasolja, akár 2-3 sorral, amit szintén kiönthetsz betonnal. A nagy körültekintéssel tömörített föld is lehet hullámos és egyenetlen. Ezt célszerű nem a drága betonnal, hanem mondjuk sóderrel kiegyenlíteni és szintezővel ellenőrizni. Cél a tökéletesen sík felület! Ha ez megvan, következik a vasháló lerakása, ami meg fogja védeni az alapot a repedezéstől.
Az alapozás elkészülte után elvileg a betont 30 napig pihentetni kell, valamint hőmérséklettől függően egy hétig folyamatosan locsolni. A gyakorlatban azonban ennyire hosszú időre nincs szükség. 3-4 napig, napi 3-4 alkalommal történő locsolás már elegendő a megfelelő kötéshez.
3. Falazás: A ház szerkezete
Az alapoknál vétett hibák ezen a ponton kiküszöbölhetők, mármint a kicsi egyenetlenségek és nem teljesen tökéletes derékszögek. Miután az is a helyén van, kezdődhet az igazi falazás. Ehhez kell majd falazó habarcs, tégla, szintező, kőműves zsinór, kőműves kanál, gumikalapács, betonkeverő, talicska és téglavágó - ezek legalábbis minimum. Az első sor tégla nagyon fontos lesz, annak kell tökéletesen vízszintesnek lennie ahhoz, hogy az elkészült fal biztosan szép legyen, így nem kell elsietni! A téglák alatt itt-ott biztosan elég vastag habarcsréteg lesz, de ettől ne ijedj meg! A lényeg, hogy ne lejtsen semmilyen irányba. Az ajtók helyénél arra figyelj, hogy az elméleti méretükre számolj rá pár centimétert és annyit hagyj ki, hogy a beépítésnél is legyen mivel gazdálkodni.
A falazás elkészülte után következik a koszorú betonozása transzport betonnal. Elvileg a betont szintén 30 napig pihentetni kell, valamint hőmérséklettől függően egy hétig folyamatosan locsolni. A gyakorlatban azonban ennyire hosszú időre megintcsak nincs szükség. 3-4 napig, napi 3-4 alkalommal történő locsolás már elegendő a megfelelő kötéshez.
4. Tetőszerkezet és bádogozás: Az időjárás elleni védelem
A ház tetőszerkezetének elkészítése az ács, az ereszcsatornák, a szegélyek és a lefolyócsövek kialakítása a bádogos feladata, hiszen ők vannak tisztában azzal, milyen elemet, szeleményt hogyan és hová kell elhelyezni. Még ha Te magad is részt vennél a munkában, akkor is hívj minimum egy ácsot, mert egy rosszul felhúzott tető a Te és a családod életét is veszélybe sodorhatja.
A tetőszerkezet kialakításának sorrendje attól függ, hogy ácsolt vagy szeglemezes megoldást választunk. A tetőszerkezet megrendelését már az alapozás megkezdésekor ajánlott leadni a kiválasztott gyártónak.
5. Nyílászárók és gépészeti alapvezetékek
A nyílászárók beépítése előtt először az ablaknyílásokat a végleges méretre kell előkészíteni. Én kizárólag ebben a szakaszban javaslom a nyílászárók beépítését, mivel mind a válaszfalazás, mind a gépi vakolás során komoly sérülésveszélynek lennének kitéve.
Ezután következik a gépészeti berendezések, szaniterek és vizes blokkok helyének pontos meghatározása. Mielőtt a padlószerkezet és a fűtés kialakítása elkezdődik, pontosítani kell a gépészeti berendezések, szaniterek és vizes blokkok helyét. Ezután következik a padlóburkolat alatti hőszigetelés készítése, hőtükör fólia terítése, hegesztett háló elhelyezése. A hőtükör fólia terítése segít a hő visszaverésében, így a padlófűtés hatékonyabb lesz. A hegesztett háló (vasalt acélháló) elhelyezése segíti a padlófűtés csöveinek megfelelő rögzítését. Gázfűtés esetén a gázterv elkészítése is szükséges.
6. Belső munkálatok: Vakolás, burkolás, festés
A teherhordó és válaszfalak gépi vakolása, ha lehetséges, érdemes gépi vakolással dolgozó szakembert választani, mivel ez gyorsabb, egyenletesebb és költséghatékonyabb megoldást biztosít. A külső homlokzat vakolását lehetőség van már ebben a szakaszban elvégezni, hogy az épület légtömörebb legyen, de személy szerint ezt nem tartom indokoltnak. Bár egyesek szerint ez csökkentheti a hőveszteséget, érdemi rezsimegtakarítás nem várható tőle.
Miután a gépészeti munkák és a padlófűtés teljesen elkészült, következhet az estrich aljzatbeton kiöntése. A betonozás után az estrich legalább 14-21 nap kötési időt igényel, mielőtt rákerülhet a végleges burkolat.
Ezután következik a függesztett álmennyezeti szerkezet készítése és a villanyszerelés. Első lépésként keressünk egy tapasztalt gipszkartonozó szakembert, aki felméri az épületet, és összeállítja a szükséges anyaglistát. A villanyszerelő ekkor végzi el az elektromos vezetékek elhelyezését az elosztószekrényből kiindulva. Miután a villanyszerelő végzett, a gipszkartonozó szakember visszatér, és beborítja a mennyezetet gipszkartonnal, lezárva ezzel a szerkezetet.
A glettelés és festés során az illesztéseket és csavarlyukakat hézagolóanyaggal és üvegszálas szalaggal kell kitölteni, hogy megelőzzük a repedések kialakulását. A felületre egy alap réteg glett kerül, amely kiegyenlíti az egyenetlenségeket és a hézagokat. A második réteg teljes felületű glettelés következik, amely egyenletes és tökéletesen sima felületet biztosít. A száradást követően ismételt finom csiszolás szükséges, hogy a fal és mennyezet teljesen sima, festésre alkalmas legyen.
IV. Befejezés és használatbavétel
A kivitelezés lezárultával a dokumentációk véglegesítését követően a hatóság vagy elektronikus rendszer (ÉKTR, TÉKA) kiadja a használatbavételi engedélyt. Ha ezek a feltételek teljesültek, elindítható a hatósági bizonyítvány kérelmezése. Amennyiben hitelből finanszíroztuk az építkezést, ekkor rendezhetjük a bank felé fennálló kötelezettségeinket.
A házépítés nem egyszerű és nem gyors dolog, ráadásul nem is annyiból áll, hogy kiásod az alapot, falazol egy kicsit majd hipp-hopp rádobod a tetőt. A fent bemutatott lépések követése segít abban, hogy az építkezés során minden a megfelelő sorrendben és minőségben készüljön el.
tags: #vallalkozas #sajat #haz #epitese