Amikor az ember elkezdi a vállalkozását, számtalan kérdéssel találkozik, és ezek közül sok a TEÁOR számokhoz és a főtevékenység meghatározásához kapcsolódik. Mi a TEÁOR szám jelentése, mik a jellemzői? Mit tudhatunk meg a négyjegyű számból? Hogyan történik a főtevékenység meghatározása? Hányat választhatunk? Kiállíthatunk számlát, ha nem rendelkezünk azzal a tevékenységgel? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ minden leendő és már működő vállalkozó, cégalapításnál vagy egyéni vállalkozás indításánál elengedhetetlen a fő tevékenység és a tevékenységi körök meghatározása és így már a köztudatban is kezd ismertebbé válni a TEÁOR szám vagy tevékenységi kör kifejezés. Fontos tudnunk azt is, hogy mi is pontosan e kódszámok alapján történő rendszerezésnek a célja és milyen szabályok vonatkoznak rá. Cikkünkben ezeket a kódszámokat vesszük kicsit alaposabban szemügyre. Kitérünk az osztályozás magyarországi történetére és a jelenleg hatályos jogszabályi hátterére. Majd a számok mögé nézünk és megvizsgáljuk, hogyan épül fel egy TEÁOR kód, mi a jelentősége és kitérünk a főtevékenység fogalmára, valamint megállapításának módjára is.
A TEÁOR Jelentése és Statisztikai Szerepe
A TEÁOR mozaikszó a „Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere” kifejezésből alkotott mozaikszó, lényegében a gazdasági tevékenységek egységes osztályozását jelenti. Ez a rendszerezés elsősorban statisztikai célt szolgál: mint látni fogjuk, nem magyar találmány. Uniós szinten is jelentőséggel bír, célja közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, értékelése. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felel a TEÁOR számok közzétételéért, nyilvántartásáért, frissítéséért, egyszóval minden, ezzel kapcsolatban felmerülő feladat elvégzéséért. A TEÁOR számokról biztosan sokat hallottál, ha pedig saját vállalkozásod van, akkor már találkoztál is velük. Mindenki tudja, hogy léteznek, azt is, hogy egy vállalkozásnak rendelkeznie kell ilyen kódszámmal. Viszont azzal, hogy mi is a TEÁOR számok alapján történő rendszerezés célja, talán már kevesebben vannak tisztában. A TEÁOR tehát a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásáról van szó, amely a közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtésére, elemzésére és értékelésére szolgál.
A Tevékenységi Osztályozási Rendszerek Története és Fejlődése
A „kódszám” kifejezés talán újkeletűnek hangzik, azonban már komoly múltra tekint vissza mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Nemzetközi szinten egészen 1948-ig kell visszamennünk az időben, ha az első ilyen osztályozási rendszert keressük. Ebben az évben fogadta el az ENSZ a gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása (International Standard Industrial Classification - ISIC) első változatát, amelyet néhány felülvizsgálatot követően a mai napig használnak.
Az ISIC alapján dolgozta ki később az Európai Unió a saját szabványát, az úgynevezett NACE kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques). A rendszert először 1970-ben vezették be, majd szintén több alkalommal módosították. A legfontosabb módosításra 2006-ban került sor, a 1893/2006/EK rendelet útján, mely verzió jelenleg is hatályos és 2008. január 1-jétől minden tagállam számára kötelezően alkalmazandó. A TEÁOR kódok tulajdonképpen a NACE kódok hazai megfelelői - utóbbi az Európai Unió 1970-ben bevezetett saját szabványa. A TEÁOR’08, azaz a TEÁOR’03-at leváltó legfrissebb rendszer az Európai Unió NACE rendszerén alapul, amit 2008. január 1-től minden tagállamnak kötelező volt alkalmazni.
Hazánkban a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtási rendelete adott először felhatalmazást a KSH-nak, hogy dolgozza ki a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerét. Az évek során természetesen maga a kormányrendelet és az osztályozási rendszer is sokszor változott. Uniós csatlakozásunk előkészítése során került kiadásra először a TEÁOR ’03 kódrendszer, amit aztán később leváltott a TEÁOR’08. Majd az 1893/2006/EK rendeletnek való megfelelés céljából ezt váltotta a TEÁOR ’08 - a ’08 tehát a 2008-as évre utal. Ez az osztályozás gyakorlatilag NACE kódok a magyar megfelelője, a két rendszer kódszámai szerkezetileg megegyeznek egymással.
A rendszer legutolsó módosítására 2022-ben került sor. A Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló Rendelete (2022. október 10.) módosította az 1893/2006/EK rendeletet, amely verzió 2025. január 1-jén lép életbe. Ez az új osztályozási rendszer a TEÁOR’25, amely a TEÁOR’08-at váltja le. Erre azért is volt már szükség, mert azóta a piacon új tevékenységek jelentek meg (pl. okos eszközök vagy a drónok), és a korábbi már nem megfelelően fedte le a mai gazdaságot. A TEÁOR változással egyidőben változtak az ehhez kapcsolódó nómenklatúrák is. A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. A kódrendszerek közti különbségeket a KSH oldalán található fordítókulcsok tartalmazzák.
A TEÁOR Számok Jogszabályi Háttere
A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény már régóta, 1993. óta nem hatályos. Jelenleg a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet rendezi az osztályozás alapjait. Gyakorlati szempontból számunkra azonban nagyobb jelentőséggel bírnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) vonatkozó rendelkezései. Ezek a szabályok írják elő a TEÁOR számok feltüntetésének kötelezettségét a cégek vonatkozásában.
A cégjegyzéknek valamennyi cég esetében tartalmaznia kell a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. Egy cég bejegyzésekor, a bejegyzési kérelem benyújtásával együtt a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúrának megfelelően. A cégbíróság pedig erről a cég bejegyzésekor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).
A főtevékenység és a további tevékenységi körök változását azonban már nem a cégbíróság, hanem a NAV felé kell jelezni. A NAV erről elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, aki pedig hivatalból jegyzi be és teszi közzé a változásokat. A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles legalább a főtevékenységét megjelölni - erről a Cégbíróság bejegyzéskor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Mind a főtevékenység, mind a további cég tevékenységi körök változását jelezni kell a NAV felé, azonban a soron következő változásbejegyzésnél az ügyvédnek aktualizálnia kell a létesítő okiratot.
Érdemes tudni, hogy 2009 előtt a TEÁOR számok szerepeltek a cég társasági szerződésében. Ami azt vonta maga után, ha a besorolások, kódok központilag változtak, akkor a cégeknek jogi eljárás keretében módosítaniuk kellett a társasági szerződésüket, ami jelentős adminisztratív terhet jelentett. Ezt követően a cégek adminisztratív terheit csökkentették, a társasági szerződésben, alakítóokiratban már nem volt kötelező érvényű a TEÁOR kód feltüntetése a cégtörvény szerint, csak a tevékenység megnevezése maradt. Ha szeretnéd megváltoztatni a főtevékenységed, úgy azt ügyvéd segítségével a Cégbíróságnál kell bejelentenéd.
A TEÁOR Kód Felépítése: Egy Betű és Négy Szám
Ha ismereteid nem teljeskörűek a tevékenységi kör területén, akkor valószínűleg annyit hallottál már, hogy TEÁOR szám az a négyjegyű szám, amit meg kell adni a cégeknek. Valójában egy betűjelből és négyjegyű számból tevődik össze. Ezért mondjuk azt, hogy a TEÁOR kód felépítése négy szintből áll. De nézzük is, melyik ez a négy szint.
1. Szint: Nemzetgazdasági Ágazat (Betűjel)Az első szint a nemzetgazdasági ágazatot jelöli. Összesen 21 nemzetgazdasági ág létezik, mindegyiket egy betűvel jelölnek A-tól U-ig, az angol ábécének megfelelően. Ez a tevékenységek osztályozásának legáltalánosabb szintje. Olyan nemzetgazdasági ágazatokat különböztetünk meg, mint például az építőipar (F), az oktatás (P), a művészet (R) vagy a vendéglátás (I). Ha kíváncsi vagy a részletes nemzetgazdasági ágak betűjelére, akkor a KSH oldalán megtalálhatod.
- Példa: Vegyük a jogi tevékenységet, amelyhez az M6910 TEÁOR szám tartozik. Ebben az esetben ennek jele az M, ami a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, mint nemzetgazdasági ágazatot jelöli.
2. Szint: Ágazat (Kétjegyű szám)A második szint az ágazat. Ezen a szinten 88 ágazat található, 01-től 99-ig számozva. A számozás folyamatos, azonban vannak köztük szabad helyek, a 03 után például a 05 következik. Mindezt olyan okból kifolyólag, hogy ne kelljen az egész rendszert újratervezni, ha az idő múlásával egyes nemzetgazdasági ágakban újabb ágazatokra lenne szükség.
- Példa: A mi esetünkben a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, amelyhez a 69-es szám tartozik. Az M nemzetgazdasági ágon belül elkülönül még például a piackutatás, a műszaki vizsgálat vagy az állat-egészségügyi ellátás ágazat.
3. Szint: Alágazat (Háromjegyű szám)A harmadik szint az alágazat. Összesen 272 szakágazat létezik, mindegyik saját, három számjegyű kódszámmal. Az első két szám adott (az utal az ágazatra), míg a harmadik alágazatonként eltérő.
- Példa: A mi esetünkben a jogi tevékenység, a hozzá tartozó 691-es számmal. Ezen a szinten válik el tehát a jogi (691) és a számviteli, adószakértői tevékenység (692) egymástól.
4. Szint: Szakágazat (Négyjegyű szám)A negyedik szint pedig a szakágazat, amely már a legrészletesebb szintje egy tevékenység besorolásának - éppen ezért nem is minden alágazat oszlik további szakágazatokra.
- Példa: A jogi tevékenységen belül ez lehetne például az ügyvédi tevékenység.
A általános megállapítás egyszerű: megnézed, hogy kb. mivel fogsz foglalkozni, vagy éppen mivel foglalkozik a cég nagyjából, megkeresed, hogy melyik illik arra a leírásra a legjobban, aztán beadod. A KSH oldalán van egy keresőprogram, ami segít a megfelelő kód megtalálásában.
A Főtevékenység Meghatározása: A "Top-Down" Módszer
Minden cég rendelkezik főtevékenységgel és tevékenységi körökkel. Főtevékenységnek nevezzük a végzett tevékenységből azt a tevékenységet, amelyik a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik a cég tevékenységeihez. Egy cég főtevékenysége az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul az összes hozzáadott értékéhez. Azaz lényegében az a tevékenység, amelyből várhatóan a legtöbb bevétel származik. Fontos, hogy egy vállalkozásnak csak egyetlen főtevékenysége lehet, míg minden más TEÁOR számok közül választott tevékenység másodlagos vagy kiegészítő. Minden cég esetében kötelező a főtevékenységének felvétele és bejegyzése alapításkor.
A főtevékenység meghatározására az úgynevezett „top-down” (fentről lefelé) módszert szokták alkalmazni. Ez a módszer lépésről lépésre, a legáltalánosabb szintről halad a legspecifikusabb felé.
Első lépés: Nemzetgazdasági ágazat kiválasztása.Elsőként azt a nemzetgazdasági ágazatot kell megtalálni, amely a legnagyobb mértékben hozzáad a vállalkozásod tevékenységéhez. Ehhez összegezni kell a különböző ágazatokhoz tartozó hozzáadott értéket.
Példa a KSH-tól: Tegyük fel, hogy egy cég az alábbi tevékenységeket végzi a hozzájuk tartozó százalékos hozzáadott értékkel:
- C. Építőipari gép gyártása (10%)
- C. Mezőgazdasági gép, berendezés gyártása (6%)
- C. Irodai gép gyártása (5%)
- C. Papíripari gép gyártása (23%)
- C. Ruházati gép gyártása (8%)
- G. Gépjárműalkatrész nagykereskedelme (7%)
- G. Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme (28%)
- M. Építészeti tervezés (13%)
Elsőre úgy tűnhet, hogy biztosan 4661, mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme lesz a főtevékenység, hiszen ez bír a legnagyobb százalékos aránnyal. Azonban első lépésként az arányokat nemzetgazdasági áganként kell először vizsgálni, mely szerint:
- C (Feldolgozóipar) = 10 % + 6 % + 5 % + 23 % + 8 % = 52 %
- G (Nagykereskedelem) = 7 % + 28 % = 35 %
- M (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) = 13 %
Mivel összességében a „C” nemzetgazdasági ágazat bír a legnagyobb hozzáadott értékkel, így ő nyert, a többiek kiestek.
Második lépés: Ágazat kiválasztása a nyertes nemzetgazdasági ágazaton belül.A következő szinten már csak a C nemzetgazdasági ágazat alá tartozó ágazatokat kell vizsgálni.
Harmadik lépés: Alágazat kiválasztása.Folytatva a példát, a C nemzetgazdasági ágazaton belül meg kell találni azt az alágazatot, amely a legnagyobb hozzáadott értéket képviseli.
Negyedik lépés: Szakágazat kiválasztása.Végül pedig a szakágazatokig eljutva kell meghatározni a főtevékenységet. Így tehát a fenti példa alapján a cég főtevékenységének a C 28.95, papíripari gép gyártása minősül, mivel ez az az ágazati szint, amely a „top-down” módszerrel vizsgálva a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik. A főtevékenységnek a top-down módszer meghatározása alapján a legnagyobb hozzáadott értékű tevékenységi körnek kell lennie.
"Top down" construction explained in 60 seconds.
Tevékenységi Körök: Másodlagos és Kiegészítő Tevékenységek
Minden cég rendelkezik főtevékenységgel és tevékenységi körökkel. Minden más tevékenységet, ami nem a főtevékenység, másodlagos vagy kiegészítő tevékenységnek hívunk.
Felvehető tevékenységek száma és számlázás:Van maximuma a felvehető másodlagos és kiegészítő tevékenységnek? Törvényi maximuma nincsen, ugyanakkor csak olyan tevékenységi kört célszerű felvenned, amelyet a vállalkozásod ténylegesen végez is.
Korábban, a korábbi évek során csak akkor lehetett számlát kiállítani, ha rendelkeztek a cégek azzal a TEÁOR számmal. Ezt a nagyobb cégek úgy oldották meg, hogy felvették az összes létező tevékenységi kört. Azóta ez a szabályozást elengedték. Tehát nyugodtan kiállíthatsz más tevékenységi kör alapján is számlát, ha szükséges. Az viszont fontos, hogy amiből sok számlát állítasz ki, az legyen felvéve tevékenységi körként.
Módosítás és bejelentés:Kiegészítő tevékenységet bármikor fel lehet venni később is eljárási költség nélkül - csak jelezni kell igényt a könyvelő felé, aki ez ügyben intézkedik a NAV-nál. Ha szeretnél a főtevékenységed mellé további tevékenységi köröket felvenni, úgy jelezd a könyvelőd számára. A tevékenységi körök módosítása már nem csak a cégbíróságon, hanem az adóhatóságnál is bejelenthető, és ez az eljárás díjmentes.
Engedélyköteles és képzettséghez kötött tevékenységek:Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat sem végezni, sem pedig számlát kiállítani róluk. Ilyenkor a kód kiválasztása nem elég - a konkrét engedélyeztetést is intézni kell a megfelelő hatóságnál.
TEÁOR és ÖVTJ: Különbségek és Alkalmazás
Ha vállalkozásodba új tevékenységet szeretnél felvenni, akkor először meg kell határoznod, hogy a tervezett tevékenység melyik TEÁOR vagy ÖVTJ kód alá tartozik. Ezek a kódok az egyes gazdasági tevékenységek egységes besorolását jelentik, és a vállalkozói bejelentések során kötelezően meg kell adni őket.
- TEÁOR - Társas vállalkozásoknál (Kft., Bt., Zrt.) alkalmazott, statisztikai és cégjogi besorolás.A TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) egy statisztikai alapú besorolás, amely a gazdasági tevékenységeket egységes rendszerbe sorolja. Ezt használja a statisztika, a NAV, a cégbíróság és más hatóságok. Társas vállalkozások esetén TEÁOR kódokat adsz meg a cég tevékenységeire. A cég alapításakor is TEÁOR kódok kerülnek a társasági szerződésbe/cégiratokba.
- ÖVTJ - Egyéni vállalkozóknál, alkalmazott besorolási forma.Az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) inkább a gyakorlati, ügyintézési oldal felől közelít: ezt kéri az egyéni vállalkozói rendszer (Webes Ügysegéd). Az ÖVTJ szorosan kapcsolódik a TEÁOR-hoz: egy TEÁOR-hoz több, részletesebb ÖVTJ kód is tartozhat. Az egyéni vállalkozói tevékenységet hasonló, de mégis kicsit eltérő módon osztályozzák. Rájuk az ÖVTJ vonatkozik.
Új Tevékenység Felvétele a Vállalkozásba
Akár társas, akár egyéni vállalkozóként szeretnél új tevékenységet felvenni, az alábbi lépéseket érdemes követni.
1. A megfelelő kód megkeresése:Először is, pontosan meg kell határozni a tervezett tevékenységet (pl. „webáruház”, „marketing tanácsadás”, „tűzvédelmi szaktanácsadás”). A KSH oldalán elérhető egy keresőprogram, más néven KAVIR kereső, ahová érdemes elsőként ellátogatnod. Itt kulcsszóként beírva a tervezett tevékenységet, meg tudod nézni az adott tevékenységhez tartozó TEÁOR / ÖVTJ kódot.
2. Feltételek ellenőrzése:Fontos ellenőrizni, hogy a tevékenység:
- Engedélyköteles-e?
- Kell-e szakképesítés, végzettség?
- Szükséges-e hatósági bejelentés (pl. kereskedelmi tevékenységnél a jegyző felé)?A KAVIR külön jelöli, ha a tevékenység képzettséghez kötött (pl. építész, villanyszerelő, könyvelő), vagy hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötött (pl. kereskedelem, vendéglátás, egyes szolgáltatások).
3. Új tevékenység felvétele társas vállalkozásnál (Kft., Bt., Zrt.):Társas vállalkozás esetén a hivatalos iratokban TEÁOR kódok szerepelnek.
- TEÁOR felvétele a cég tevékenységei közé: Ha új tevékenységet veszel fel, az jellemzően cégirat-módosítással járhat (ha a társasági szerződésben is rögzítve van a tevékenységi kör), és a cégbíróság felé történő bejelentést igényelhet. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel.
- Egyeztetés: Érdemes a könyvelőddel vagy jogásszal egyeztetni, melyik legyen a főtevékenység, és mi kerüljön melléktevékenységként a cégadatok közé.
- Engedélyek, bejelentések: Amennyiben a tevékenység engedélyköteles vagy képesítéshez kötött, a kód kiválasztása nem elegendő, a konkrét engedélyeztetést is intézni kell a megfelelő hatóságnál.
4. Új tevékenység felvétele egyéni vállalkozóként:Egyéni vállalkozóként az új tevékenységedet a nyilvantarto.hu/ugyseged (Webes Ügysegéd) felületen tudod felvenni. Fontos! A Webes Ügysegéd közvetlenül az ÖVTJ kódot kéri! A háttérben természetesen az ÖVTJ össze van kötve a TEÁOR-ral, de az ügyintézés szempontjából neked itt az ÖVTJ-t kell helyesen megadnod. Szintén figyelni kell az engedély- és képesítési feltételekre, ahogy azt a KAVIR-ben láthatjuk.
Mit tegyél, ha nem egyértelmű a besorolás?
Előfordul, hogy több kód is passzolhatna a tevékenységedre, vagy nem igazán találod, hova illene az, amit csinálsz. Amennyiben nem tudod meghatározni, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR kategóriába tartozik, javasoljuk, hogy keresd a Központi Statisztikai Hivatalt, vagy az illetékes területi kamarát. Rövid leírást adva arról, mivel foglalkozol / fogsz foglalkozni, ők hivatalosan meg tudják erősíteni, melyik TEÁOR / ÖVTJ a megfelelő. Ez azért fontos, mert elkerülheted a helytelen besorolásból adódó későbbi problémákat. A hatósági ellenőrzésnél, pályázatoknál, támogatásoknál is számít, hogy összhangban legyen a tevékenységed és a tevékenységi kódod.
Gyakori Kérdések a TEÁOR és ÖVTJ Kapcsán
Kell minden tevékenységet külön felvennem?Igen, minden olyan tevékenységet, amit rendszeresen, üzletszerűen végzel, a vállalkozásod tevékenységi körei között is szerepeltetni kell. Ha például könyvelés mellé online tanfolyamot vagy webáruházat indítasz, ezekhez külön kódok tartoznak.
Mi történik, ha rossz kódot adok meg?Rövid távon lehet, hogy „nem történik semmi”, de problémás lehet hatósági ellenőrzésnél, pályázatoknál, támogatásoknál, szakmai felelősségnél, biztosításnál. Ha bizonytalan vagy, inkább kérj segítséget (könyvelő, kamara).
Lehet más a főtevékenység társas és egyéni formában?Igen. Ha pl. egy Kft.-d és egy egyéni vállalkozásod is van, mindkettőnél külön meg kell határozni a főtevékenységet és a melléktevékenységeket - a saját működésüknek megfelelően.
Elég csak a főtevékenység kódját felvenni?Nem ideális. Bár nincsen törvényi akadálya, ha csak a főtevékenység van bejegyezve, de számlát állítasz ki egy másik, be nem jegyzett tevékenységről, a hatósági ellenőrzések során ez problémát okozhat. Mint említettük, fontos, hogy amiből sok számlát állítasz ki, az legyen felvéve tevékenységi körként.
A tevékenységi körök és a TEÁOR számok elsősorban statisztikai célt szolgálnak és egy cég életében a legtöbbször csak részletkérdést jelentenek. Ugyanakkor az ördög sokszor a részletekben rejlik és bosszantó lenne, ha pont egy ilyen apróság okozna később kellemetlenségeket. Ezért nem árt erre is odafigyelned és a cégalapítás során pontosan meghatározni a leendő főtevékenységet és számba venni a másodlagos és kiegészítő tevékenységeket.Ezennel befejeztük a TEÁOR számok/kódok rövid bemutatását és elemzését. Ha ennél többre vágysz és Ultimate TEÁOR Ninja akarsz lenni, akkor a KSH TEÁOR menü oldalán még nagyon sok szakmai anyagot megtalálhatsz.
tags: #vallalkozoi #fotevekenyseg #szam #edesseg