Bevezetés a Rizs Világába
A rizs, mint alapvető táplálék, évezredek óta meghatározó szerepet játszik az emberiség étrendjében, különösen Ázsiában, ahol a globális rizstermesztés 90%-a zajlik, és a legnagyobb fogyasztás is tapasztalható. Bár a rizs termőterületeinek nagy része Ázsiában található, a gabona Európában, és azon belül Magyarországon is megterem. A rizst általában meleg és nedves éghajlaton termesztik, jellemzően ártereken és folyóvölgyekben. A hazai termesztés egyik fő képviselője a családi vállalkozásként működő Valoryz. A fő európai rizstermelő még mindig Olaszország, ahogy a rizs fogyasztásának és a rizses ételeknek sokkal nagyobb hagyománya van, mint nálunk. Ettől függetlenül a dél-európai országok mellett nálunk is viszonylag jelentős rizstermesztés folyik, hiszen az Alföldön több termelő is foglalkozik már rizzsel. A globális termelés drámai módon emelkedett különösen az 1980-as évek után, meghaladva a 600 millió tonnát az 1990-es évek közepére, és tovább növekedve egészen a jelenlegi szintre. Az adatok alapján egy folyamatos növekedési trend figyelhető meg az 1961-es 216 millió tonnáról. Azonban az is bizonyos, hogy - jelenleg legalábbis - a magyar Alföld a határvidéke az európai rizstermesztésnek, ennél északabbra vagy éppen keletebbre már nem alkalmas az időjárás a növény termesztésére.
A Magyar Rizstermesztés Történelme és Jelenlegi Helyzete
A rizstermesztés korántsem valami 21. századi hóbort, már több száz éve foglalkoznak vele az Alföldön. A rizs, mint táplálék még a török hódoltság idejében terjedt el Magyarországon, bár igaz, hogy sosem lett fő táplálékforrás, - ma sem az. Mária Terézia idején, olasz telepesekkel érkezett a rizstermesztés, akik főleg Békés megyében telepedtek le, és tanították meg a mesterség fortélyait. Békés a kezdetektől a magyar rizstermesztés központja, amit remek természeti adottságai, például a Körösök vize garantál. A rizstermesztés fénykora Magyarországon az 1950-es években volt, amikor mintegy 50 ezer hektárt tettek ki a magyar rizsföldek. A fénykor a rendszerváltást megelőző évtizedekben volt, amikor rengeteg rizsföldön, 30-40 ezer hektáron folyt a termelés. Egykor 30-40 ezer hektáron termelték a rizst Magyarországon.
A hazai rizsfogyasztás folyamatosan nő, a KSH adatai szerint míg 2014-ben az egy főre jutó mennyiség csak 4,1 kilogramm volt, addig 2019-re már elérte a 6,3 kilót. A legtöbb ember számára már nem új információ, hogy bár a rizs termőterületeinek nagy része Ázsiában található, sőt a világ rizs termesztésének 90%-a ott történik, a gabona Európában, és azon belül Magyarországon is megterem.
A Klímaváltozás Hatása a Rizstermesztésre Magyarországon
A klímaváltozás, a felmelegedés nem nagyon használ a magyar mezőgazdaságnak, kivéve talán két ágazatot. Való igaz, hogy észreveszik a klímaváltozást, a melegedést, de ez csak egy határig előnyös a rizs számára. A hasznos hőösszeg számításánál ennél a növénynél nem kell figyelembe venni azt a periódust, amikor a napi átlaghőmérséklet 10 Celsius-fok alatti, de azt sem, amikor túl meleg van, amikor hőségnapokat regisztrál a meteorológia. A rendkívüli melegben a növény bár vízben áll, de szenved, és úgy reagál a forróságra, hogy nem fejlődik, csak vegetál. A változó klíma következtében a légköri feltételek kedvezőbbé váltak a rizs számára, de csak akkor, ha a napsütéses órák számát és a hőösszeget nézzük. Helyesebb úgy fogalmazni, hogy a rizstermesztés kockázata vált kisebbé, amióta a felmelegedés ennyire erősen tetten érhető.
A klímaváltozás miatt elkezdtünk alternatív növényekben gondolkozni. Például most kezdtük el termelni és feldolgozni a kölest, amely egy igénytelen, a szárazságot nagyon jól tűrő növény.
A klímaváltozás 10 éven belül hatással lehet a globális mezőgazdaságra
A Valoryz: Egy Családi Vállalkozás a Magyar Rizs Szolgálatában
A hazai rizstermesztés egyik fontos, és dinamikusan fejlődő képviselője a Valoryz, ami egy olyan családi vállalkozás, mely kifejezetten a rizs termesztésével és feldolgozásával foglalkozik. Itt működik 1998 óta a Valoryz, a rizstermesztéssel és feldolgozással foglalkozó családi vállalkozás, mely magas minőségű biotermékeiről vált híressé. A Valoryz családi vállalkozás, generációk hosszútávú együttműködésére épül. A generációkon át örökölt szakmai tapasztalatot helyezik az állandó megújulás mellé. Évtizedek tudásával, innovatív eszközökkel dolgoznak ki új termékeket és vezetik be a legmodernebb technológiákat.
Valentinyi Károly, a cég alapítója az 1980-as évek közepén rizstelepek tervezése során találkozott először a rizzsel, mint növénnyel, és hamarosan annyira közel került hozzá, hogy 1993 óta maga is termesztéssel foglalkozik. Később csatlakozott hozzá lánya, Valentinyi Fruzsina is, akivel ma már együtt vezetik a céget. A Valoryzt ma Valentiny Károly és lánya, Fruzsina közösen vezetik.
A Valoryz Filozófiája és Termékei
A Valoryznál nem csak a kész termékeket készítjük és vizsgáljuk meg nagy gondossággal, hanem a rizs termesztése során is nagy hangsúlyt fektetünk a kiváló minőségű alapanyag előállítására. Szántóföldön vizsgáljuk a talaj, víz és már maga növény minőségét. Készterméke esetében pedig akreditált laboratóriumban vizsgálunk több paramétert mint a: szermaradványt, toxinokat, nehézfémet, glutént és mikrobiológiát. Termékeink 100%-ban gluténmentesek! A Valoryz termékek mellett szól, hogy nálunk nem a határérték alatt vannak a szermaradványok, hanem lényegében kimutathatatlanok. Nem csak a bio, hanem a konvencionálisan termelt rizseink esetében sincsenek jelen ezek az egészségre káros összetevők, amit folyamatos laboratóriumi vizsgálatok is igazolnak. Mi nem csak a készterméket monitorozzuk, hanem már a szántóföldön vizsgáljuk a növényt és ellenőrizzük az öntözővizet illetve a talajt. Így például a mi rizseinkben 0,1 mg/kg alatti szervetlen arzén tartalomról beszélhetünk, ami sok rizsről nem mondható el: ez azért fontos, mert ennek határértéke a kisgyermekek esetében jóval alacsonyabb mint a felnőtteknél.
A Valoryz a termesztésen és a termékfeldolgozáson túl az alapanyagfejlesztésben és a rizs fajtafenntartásában is közreműködik. Partnerek bevonásával “Fruzsina M” néven kifejlesztett saját rizsgabonája már termesztésbe is került. Jelenleg legnagyobb mennyiségben termesztett fajták az M-488 nevű magyar rizsfajta. Mely közepesen hosszú szemű, jó termőképességű, tiszta ízű rizs. A konyhában sokféleképpen elkészíthető.
A Valoryznél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a rizsnek lehetőleg minden részét felhasználják, hiszen a rizs feldolgozása során is keletkezik hulladék. Fruzsina hangsúlyozza, kifejezetten nagy szervezést igényel, hogy ezek feldolgozását is megszervezzék. A rizshéjat például használják téglagyártáshoz, égetőművekben, illetve állattartó telepeken alomként is. Japánban pedig a földekre is visszahordják egyféle szerves trágyaként, ez szintén szerepel a Valoryz távolabbi tervei között is. A rizskorpát itthon leginkább állati takarmány-összetevőként használják, pedig amúgy tisztítás után emberi fogyasztásra is értékes alapanyag lenne.
A Ricely: Innováció a Rizsitalok Piacán
A Ricely a Valoryz szarvasi üzemében készül saját termesztésű magyar rizsből. Természetes alapanyagokkal ízesített ital, amely kiváló kiegészítője lehet az egészséges étrendnek. A Ricely azok számára ideális alternatíva, akik tudatosan figyelnek a helyes táplálkozásra és a hagyományos élelmiszerek fogyasztására (például fehér rizs, gyümölcs, megfelelő arányban használt cukor). A Ricely azoknak kínál megoldást, akik egészségesen szeretnének enni, de gyakran kevés az idejük. A Ricely magyar rizsből készül, nem tartalmaz mesterséges adalékanyagot, és sportolás után éppúgy bevethető, mint gyors reggeli helyett.
„Maga a Ricely termék volt a diplomamunkám az élelmiszermérnöki karon. A Ricely nem rizstej, amiből már sok van a magyar piacon, hanem egy rizsliszttel sűrített gyümölcsös frissítő ital. A Ricely attól is különleges, hogy kizárólag magyar rizsből készül, glutén- és laktózmentes, így az allergiával élők is fogyaszthatják.” Fruzsina leginkább reggeli italnak szánja a Ricely-t, de mint hangsúlyozza, a nap bármely időszakában fogyasztható, hiszen könnyen felszívódó szénhidrátot, 8 % rizslisztet tartalmaz. A Ricely egyébként nem csak itthon népszerű, Fruzsi most Japánban is bemutatta, ahol szintén igen kedvező volt a fogadtatása.
A Ricely tökéletes gyors reggelinek, vagy két étkezés között, mert a rizsalapú smoothie könnyen felszívódó szénhidrátként (8% rizsliszt és 20% gyümölcsöt tartalmaz) azonnal energiát ad, csillapítja az éhséget. Gluténmentes vegán termék, mely tartósítószert nem tartalmaz. Sűrű krémes állaga, telt ízei és a jó savtartalom miatt már egy Ricely elfogyasztása is valódi teltség-érzetet ad, igazi felfrissülést jelent. Lakj jól az ízekkel. Hosszabb, esetleg kimerítő sportolás után a Ricely elegendő energiát biztosít az azonnali regenerálódáshoz. Nem tartalmaz mesterséges színezéket, hozzáadott tartósítószert és egyéb élelmiszeradalékanyagot. A Ricely gyümölcsös rizsital alapanyaga alacsony arzéntartalmú magyar rizs, amelyet a Körösök völgyében, Szarvas környékén termesztenek. A Valoryz Market kínálatában szereplő összes rizstermék, így a Ricely is 100%-ban glutén- és laktózmentes, tartósítószertől és mesterséges színezéktől mentes.
A Rizstermesztés Kihívásai és Fenntarthatósága
Bár a rizs finom és tápláló, a Föld jelentős hányadának, több, mint 3,5 milliárd embernek szolgál alapvető táplálékul, gyakran felmerül vele szemben, hogy termesztése nem túl fenntartható, rengeteg vizet igényel ugyanis. 1 kg rizs előállításához több mint ezer, egészen pontosan 1111 liter vízre van szükség. Ennél is több vizet igényel azonban a búza termesztése, amihez közel 1500 liter víz kell. Ez azonban olyan szempontból becsapós, hogy a búzának nagyobb az energiatartalma is, így 100 kalória elfogyasztásához 45 liter, ugyanennyi rizs elfogyasztásához 80 liter vízre van szükség. A gabonák közül ennél csak a rozs és a quinoa termesztése igényel több vizet. Mindez a krumpli esetében mindössze 201 liter, - egy kiló krumpli termesztéshez 200 liter víz kell, a rizsnek teát az ötöde.
Kevesen tudják, hogy a rizstermesztés jelentős metántermelődéssel jár. A földek elárasztása során ugyanis a vízben lévő mikrobák lebontják a szerves anyagokat, ez a folyamat azonban metánt bocsát a levegőbe. Ez a mennyiség pedig egyes becslések szerint igen jelentős, - világszinten ugyanolyan káros lehet a klímára nézve, mint mondjuk 1200 szénerőmű. Ami nem csoda, hiszen a földön jelenleg 3,5 milliárd ember alapvető élelmiszer a rizs, 2021-ben a rizs termesztése meghaladta a 788 tonnát. Nagyon fontos lesz tehát a jövőben a rizs termesztésének megújítása és az árasztás visszaszorítása.
Fruzsina is úgy tapasztalja, hogy a magyar piacra rizst termeszteni még nem nagyon éri meg, ők a termelésük 90 százalékát exportként adják el. Szállítanak többek között Németországba, Litvániába, Horvátországba és Szlovákiába is. Mint mondja, termékeik azért is különösen keresettek, mert nagyon odafigyelek a rizs minőségére és nehézfémtartalmára, ami számos rizs esetében probléma.
Vízkészletek és Öntözés
A rizs vízigényes növény, így nem termeszthető mindenhol. A nagy termelőknél, Dél-Kelet-Ázsiában is részben a vízhez kötődnek a problémák: egyre egyenetlenebb a csapadékeloszlás, néha egyszer jön a rengeteg eső. Ez a sokhelyütt megszokott teraszos művelésnél jelent nagy problémát, mert a teraszok képesek „leomlani”, a víz képes teljes hegyoldalakat elmosni. A „szárazon” termelt rizsnek egyrészt az arzén tartalma is alacsonyabb, másrészt kevesebb a vízigénye is. Ez a szempont ugyanis a jövőben igencsak fontos lesz majd. És nem csak azért, mert a klímaváltozás miatt a jövőben kevesebb és kiszámíthatatlanabb lesz a vízhozzáférés, - bár ez is egy nagyon fontos szempont.
Mi Magyarországon még szerencsés helyzetben vagyunk, a Körös vízgyűjtő területeire lehet számítani. De például Olaszországban és Spanyolországban a víz már évek óta nagyon-nagyon komoly gond. Az olasz rizstermelés központja a Pó-folyóhoz kapcsolódik, amely az igazán aszályos időszakokban már konkrétan kiszárad, így erre építeni nagyon nehéz. Nekünk egyelőre szerencsénk volt mert a rizstermelés szempontjából jó helyen vagyunk: a Körösből, illetve holtágaiból öntözünk, és ezekben még a legszárazabb időszakokban is van víz. Ezzel együtt is igyekszünk víztakarékosan művelni a rizst, ami nem csak a környezetre, de a rizs beltartalmára is pozitív hatást gyakorol. Jó lenne, ha egyre többen gondolkoznának hasonlóan, főleg, hogy Magyarországon ma még nem kell fizetni az öntözővízért. Ezt nem tartom szerencsésnek, mert pazarló öntözési gyakorlatokhoz vezet, illetve a műtárgyak, vízkivételi művek tönkre mennek, hiszen nincs pénz karbantartani.
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakokban. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét.
„Nagyon nagy feladat lesz a jövőben az alacsony vízfelhasználás mellett a megfelelő hozam elérése, de nem csak a rizs esetében, hanem lassan minden szántóföldi kultúrában” - mondja Fruzsina, aki szerint tavaly nálunk is bebizonyosodott, hogy még az Alföldön sincs mindig elég öntözővíz. A rizsnél folyamatosan figyelni kell a vízmennyiség szabályozására, illetve az elárasztásra, mely itthon a Körös holtágának vizéből történik, az ő földjeik is a Körös mentén találhatók.
A klímaváltozás 10 éven belül hatással lehet a globális mezőgazdaságra
Minőség és Élelmiszerbiztonság: Miért Fontos a Hazai Rizs?
A rizsben, függően attól, hogy hol és milyen körülmények között termelik, jelen lehetnek nehézfémek, illetve például a növényvédő szerekből származó szermaradványok. A távoli országokból importált rizsek esetében, még az esetlegesen biotermelésből származóknál is, felmerül még egy jelentős probléma: a rengeteg utazás, és a tárolás alatt különféle kémiai szerekkel kezelik őket, a raktári kártevők ellen. Az ezekből származó szermaradványok pedig biztosan jelen lesznek, még ha adott esetben a határérték alatt is.
A rizs szempontjából a legkockázatosabb a nehézfémek közül a szervetlen arzén, de az Ázsiából importált rizsek közül sok tartalmaz kadmiumot is, ami leginkább a műtrágyából kerül a rizsekbe. Márpedig a bébiételeknek az egyik leggyakoribb összetevője a rizs, mint gluténmentes gabona. A hazai rizsek nagy része azonban mentes a nehéz fémektől, ezért is érdemes ezeket választani. Mint Fruzsina hangsúlyozza, még nem teljesen tisztázott, hogy az arzén hogyan kerül a rizsbe, de az biztos, hogy valamilyen szinten az árasztással van összefüggésben. Az eredmények biztatónak tűnnek.
A Nagykun 2000 Mg. Zrt. Szerepe a Magyar Rizstermesztésben
A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. 4500 hektáron gazdálkodik és 130 embernek ad munkát, megélhetést. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a rizs, mint ágazat 1,5 milliárdos részarányt képvisel, de ebben benne van nemcsak a termelés, hanem a rizs feldolgozása és kereskedelme is. Főként növénytermesztéssel foglalkoznak, de az állattenyésztés sem szűnt meg náluk teljesen. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a növénytermesztés 1,5 milliárd forinttal részesedik, s ebben benne van a hibridkukorica-vetőmagelőállítás is. A gazdaság, illetve jogelődje mindig is meghatározó volt a magyar rizstermesztésben. Mára szinte egyedül maradtak, még a magyar rizsnemesítés is megszűnt 1 évtizeddel ezelőtt.
Veres János, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. alapító többségi tulajdonosa 1975-ben került Kisújszállásra, ahol rizs agronómusként kezdte a pályáját, majd 1981-től termelési elnökhelyettesként dolgozott. A Nagykun jelenleg 4500 hektáron gazdálkodik, aminek egy része bérlemény. A terület átlagosan 20 aranykoronás, de meliorált, amiből 1600 hektár a rizstermesztés számára kialakított rész. Hosszú ideig ők is monokultúrában foglalkoztak ezzel a növénnyel, de rájöttek, hogy ez a veszteség egyik forrása, ezért változtattak, és átálltak a vetésváltásra. Például az elsők között vásárolták meg a Caterpillar terepszintezőt, amit még annak idején a ’70-es évek végén Magyar Gábor, a KITE igazgatója hozott be Magyarországra. A ’90-es években, amikor elég sok támogatást lehetett szerezni a terület rekonstrukciójára, ők nemcsak azzal foglalkoztak, hanem odafigyeltek a mellékesekre is, például a csatornák karbantartására. Az egyenletes vízborítás kialakítása érdekében alkalmazták a lézertechnológiát.
A Rizstermesztés Költségei és Támogatásai
A rizstermesztés idő- és pénzigényes dolog: mivel a növény folyamatosan vízben van, szükség van az úgynevezett rizskalitkákra, kellenek gátak, öntözőcsatornák, és ezeket természetesen folyamatosan karban kell tartani. Jóval bonyolultabb a termelés, mint mondjuk egy búza vagy más gabona esetében. Bizonyos tekintetben a rizs sokkal közelebb áll a kertészeti növényekhez, azokhoz hasonlóan sokat kell foglalkozni vele.
A vetésváltás költsége rontja az eredményességet. Az ugaroltatás, a talajszellőztetés, a mechanikai gyomirtás a csatornák rendbetétele, a 2-3-szori földmozgatás a tereprendezéssel egyetemben évente úgy kíván 60-100 ezer forintot hektáronként, hogy közben onnan termést nem hoznak le. 5 tonna körül szokott alakulni.
Veres János többször is hangsúlyozta, a rizstermesztésben minden drágul. Az idén tovább növekedett az öntözővíz (egészen pontosan, az árasztó víz) költsége, sőt elmaradt az a 100 százalékos támogatás is, ami 4-5 éve még a rizságazatot is érintette a vízbeszerzésnél. Ma már kijelenthető, hogy az öntözésre, a víz kijuttatására többet kéne fordítani állami szinten is, főleg úgy, hogy a víz kivételéért és a víz lecsapolásáért is fizetni kell a termelőnek. A rizsnél az öntöző árasztó víz költsége hektáronként 40-50 ezer forintot tesz ki. Nagyon sok függ attól, hogy kinek honnan érkezik a víz, a Körösökből vagy a Tiszából. 0,8 tonna termésnek felel meg hektáronként.
A költségek mellett létezik támogatás is. A hazai rizstermesztés érdekében sikerült a 3000 hektárnyi területre termeléshez kötött támogatást kiharcolni, ami tavaly hektáronként 240 ezer forintot tett ki. 300 euró volt tonnánként, központilag 150 euróra mérsékelték. Bennünket az is kedvezőtlenül érintett szemben az olasz, spanyol és görög termelőkkel, hogy nálunk kisebb volt a rizstermesztési bázis értéke, ezért kevesebb támogatást kaptunk. A mostani segítségről Veres Jánosnak az a véleménye, hogy ez illik a rizságazathoz, ez szükséges a termelés fenntartásához.
Fajtanemesítés és Feldolgozás
A magyar rizsnemesítés 1 évtizede megszűnt, de ők már korábban is szétnéztek Európában, és kerestek olyan fajtákat, amelyek náluk is megfelelnek a célnak. Magyar fajta az M488-as és a Janka, olasz a Kikko és a Nembo, sőt van náluk egy bolgár fajta, a Luna. Az olasz fajták általában hosszabb tenyészidejűek, mint az itthoniak, de jobban teremnek és jobb a tápanyag-hasznosító képességük is.
A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. nemcsak termeszti, hanem feldolgozza és értékesíti is a rizst. Annyi itthon nem terem, amennyi az ő kapacitásuk, ezért vásárolnak külföldről, most tonnánként 550-600 euróért lehet venni úgy, hogy ide behozzák, mégpedig hántolva. A cég egyik hántolója Mezőberényben található, aminek a teljesítménye óránként 2 tonna, oda japán technológiát építettek be. Kisújszálláson is építettek egy hántolót, annak az óránkénti teljesítménye 1,5 tonna, de ez is többszöröse a teljes magyar termésnek. Évente 4500-5000 tonna rizst tudnak feldolgozni, amihez még hozzá kell venni 1000 tonnát, azt Besenyszögről szállítják saját üzemükhöz. Foglalkoznak biorizs-termeléssel is, ez a termőterület felét foglalja el.
A hántoláson túl újabb ötlet a fogyasztható késztermék gyártása és értékesítése. A korong alakú termékeket 3 minőségben, karamellával, tejcsokival és keserű csokival mindkét oldalán bevonva csomagolják. Ezen kívül gyártanak úgynevezett rice-lert (a rice és az isler szavak összevonásából) csokival bevonva. A puffasztott rizsek másik csoportja, amikor enyhén sós, natúr vagy zöldfűszeres formában hozzák forgalomba. A hazai piacon ilyen hazai termékkel csak ők vannak jelen, sőt a piackutatás még csak most kezdődött el náluk. Azokat a kereskedelmi egységeket keresik meg, amelyek eddig is vásároltak tőlük hántolt rizslisztet és biorizst. A puffasztott rizstermékeknek nagy előnye, hogy kevés az alapanyag-igényük, így a kisújszállásiak a mostani kapacitásukkal január 1-jétől december 31-ig ki tudják elégíteni az itthoni igényeket.
Teljesen külön termék a hántoláskor keletkezett rizshéj, amit ventilátorral vonnak el és ciklonban ülepítik.
Globális Rizstermesztés és Kereskedelem
A rizs világszerte az egyik legtöbbet fogyasztott élelmiszernek számít, de egyes régiókban különösen nagy szerepe van az emberek étrendjében. Egy kutatás megnézte, melyek a világ legnagyobb rizstermesztő országai, és az derült ki, hogy két állam adja a globális kínálat több mint felét. A Visual Capitalist azt is megnézte, mely országokból származik a világ rizskínálata. A 2019-es adatokból az derült ki, hogy globálisan 756 millió tonna rizst termesztettek, amivel a rizs a világ harmadik legtöbbet termesztett mezőgazdasági terménye volt a cukornád és a kukorica mögött. Utóbbiaknak egyébként számos nem élelmiszeripari felhasználási módja is van.
A rizstermesztés országos megoszlása pedig azt mutatja, hogy Kína és India messze a világ két legfontosabb gazdasága a rizspiacon. Kína 211,4 millió tonnát termelt, amivel a globális kínálat 28 százalékát adta. India pedig 177,6 millió tonnával állt a második helyen, 23,5 százalékos globális részesedéssel. A két ország előnyét jól mutatja, hogy a harmadik helyen álló Indonézia mindössze 54,6 millió tonnát termesztett, amivel 7,2 százalékos volt a globális részesedése a kibocsátásban. A top10-ben szerepelt még Banglades, Vietnám, Thaiföld, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Pakisztán, valamint Brazília. Az élbolyban tehát szinte kizárólag ázsiai országok találhatók, az egyetlen Brazília kivételével.
Mivel a globális rizskínálat 84 százalékát ez a tíz ország adja, ez azt is jelenti, hogy a világ igen jelentősen rá van szorulva a tőlük érkező importra. Miközben 2019-ben Thaiföld, Pakisztán és Vietnám erős nettó exportőr volt, Kína például komolyan támaszkodik az importra, hogy ki tudja elégíteni a hazai fogyasztói igényeket.
Receptalbumok és Felhasználási Tippek
Rizsfőzési alapok, ételreceptek: Két digitális receptalbum a rizsről: 9 alap rizs elkészítési mód, sós és édes rizsételek receptjei. A receptalbum izgalmas recepteket tartalmaz a Valoryz által termelt és feldolgozott rizshez, rizs készítményekhez, köleshez. A Valoryz receptalbum: 1500 Ft (24 recept, 39 oldal, PDF formátum)
Az album az alábbi termékek vásárlása esetén ajándék: Valoryz Bio termékek csomag, Minden napra egy Ricely (8 palack), Valoryz rizstároló doboz.
Számos dolgot említettél már, melyekben különleges a Valoryz rizse. A gondos termelés, és a beltartalom folyamatos ellenőrzése mellett igyekszünk nyitni a vásárlók felé más területeken is. Ötleteket adunk a felhasználáshoz, nyitottak vagyunk a kérdésekre. Minket bármikor felhívhatnak a fogyasztók, ha kérdésük van, de meg is lehet minket látogatni, megnézni a rizsföldeket. Volt több nagyobb rendezvényünk, ezekkel próbáljuk közelebb hozni az embereket a termékeinkhez.
