A Bodrogköz, ez a történelmileg és kulturálisan gazdag táj, Magyarország északkeleti sarkában, számos olyan épített örökséget rejt, amelyek felfedezésre várnak. Ezen értékek a honfoglalás korától egészen a késő reneszánszig terjedő időszakot ölelik fel, és a térség kiemelkedő jelentőségéről tanúskodnak. A következőkben részletesebben megismerkedhetünk Pácin és közvetlen környezetének váraival, kastélyaival és egyéb nevezetességeivel, melyek egyaránt kínálnak történelmi betekintést és esztétikai élményt.
A Pácini Mágóchy-kastély: A reneszánsz ékköve
A pácini Mágóchy-kastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya, és az egyetlen az országban, amely hiteles képet nyújt Magyarország késő reneszánsz kastélyépítészetéről. Története évszázadokra nyúlik vissza, és számos tulajdonosváltáson esett át. A kastély a Bodrogköz egyik legfontosabb nevezetessége, egy hajdani fényében pompázó építmény.
Történelmi áttekintés: Tulajdonosok és átalakítások
Pácin első említése 1247-ből való, ekkor a Bogát-Radvány nembéli Roland nádor volt a birtokosa. Egészen 1392-ig a Bogát-Radvány nemzetségé volt, majd 1398-ban Debrői István kapta meg. Pácin földesurai között megtalálható Brankovics György szerb despota is, aki Luxemburgi Zsigmondtól számos birtokot kapott. Brankovics 1444-ben kiegyezett Murád szultánnal, ekkor magyarországi birtokai Hunyadi János kezére kerültek. Pácin a késő középkorban a tokaji, tállyai, majd pedig a regéci vár egyik tartozéka volt.
Pácin faluja a 16. század közepén Serédy Gáspáré, majd unokaöccséé, Alaghy Jánosé lett. Halála után lányát, Juditot gyámja, Mágócsy Gáspár 1580-ban összeházasította unokaöccsével, Mágócsy Andrással. Mágócsy Gáspár Észak-Magyarország egyik leggazdagabb földbirtokosaként építtette a reneszánsz várkastélyt a fiataloknak. A kastély 1581-ben készült el, ebből az alkalomból egy ma is látható Mágócsy-címeres kő emléktáblát helyeztek el a bejárati ajtaja felett.
A kastély első formája egy észak-déli tengelyű szabálytalan téglalap alaprajzú, részben alápincézett, egyemeletes épület volt, szintenként öt-öt, a földszinten boltozott, az emeleten gerendás mennyezetű helyiséggel. Az emelet külső és belső nyílásainak reneszánsz tagozatú, a földszintieknek egyszerű, élszedett kőkeretei voltak. A külső sarkokat vörös és kék színű elemekből álló armírozás kísérte. A jelenlegi födémek egy része rekonstrukció.
Mágócsy András 1586-ban halt meg, özvegye Rákóczi Zsigmond felesége lett, így Rákóczi lett a közel 300 ezer holdas munkácsi domínium ura és természetesen Pácin tulajdonosa. A kastély ura azonban hamarosan elhunyt, özvegye pedig feleségül ment Rákóczi Zsigmondhoz, de hosszantartó pereskedés után végül az Alaghy család került birtokon belülre.
A reneszánsz kastély így lett 1590-ben Alaghy Ferenc lakhelye. Az épület első jelentősebb átalakítására az ő birtokossága idején került sor: déli sarkaihoz egy-egy toronyszerű építményt emeltek, melyeket felül ma már ismeretlen formájú pártázatos törpeárkádsor zárt le. Ekkor nemcsak az árkádokat, hanem a falfelületeket is gazdag sgraffito- és festett díszítés borította. Az 1590-es években jelentősen bővítették az épületet, ekkor élte a kastély a fénykorát. A rózsaszínes fehérben játszó falfelületek, a sgraffitók tojásfehér és grafitszürke színei, az északi épületsarkok kék-vörös armírozása színekben is megkomponált festői hatást kölcsönöztek az épületeknek.
Alaghy Ferenc a kastélyt tornyos-védőfolyosós-lőréses fallal is körülvette, s ennek bejáratát farkasverem és felvonóhíd is erősítette. A bejárat előtt tátongó (ma feltárt állapotban található) farkasverem azonban inkább a kastély urának méltóságát volt hivatva szolgálni, mert hatásos védelmet nem nyújthatott. A falak előtt a déli részen gazdasági udvar húzódott. Az építményt fehérre meszelt bástyákkal tűzdelt, gyilokjárós, romantikus erődfal veszi körül. A bástyáknak és erődfalaknak semmi védelmi szerepük nem volt, a 19. században épültek. Alaghy Ferenc építkezésére utal az egykori külső kapuból származó évszámos-címeres kőkeret. Az 1591-es évszámmal ellátott keret szépen faragott, reneszánsz párkányú guttasorral és rozettával díszített.
Alaghy Ferenc halála után, 1612-ben Alaghy Menyhért örökölte a kastélyt. 1631. június 14-én, 44 éves korában hunyt el. Ezt követően II. Ferdinánd a pácini birtoktestet a kastéllyal Sennyei Sándornak adományozta, és ez a család birtokolta ezután 1945-ig. Bár az új birtokos részletes családtörténete még feltáratlan, tudjuk, hogy 1676-ban felvett inventáriuma szerint az adományos Albert nevű fia nem lakta - a leírás kettős tetőt és olaszfokokat említ. Talán az épületet ért, a Tokaji-féle felkelés okozta károk helyreállítása miatt is építkezett Sennyei István 1680 és 1720 között. Kisebb javításról tudunk 1829-ből, majd az 1856-ban Sennyei László által végeztetett átalakításnak köszönhette a kastély a rekonstrukció megelőző formáját. A 20. század második felében irodák, lakások, iskola, óvoda kaptak itt helyet, 1987-től múzeum.
A Bodrogközi Kastélymúzeum
Az épületben a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatók. 2013. május elsején nyílt meg egy modern, interaktív elemekkel dúsított, látogatóbarát kiállítás, amelyben megismerhetjük az épület egykori lakóinak életmódját, a reneszánsz társadalmat, és az akkor élt arisztokrácia udvartartását. A kiállítás címe „Felvidéki kastélyok, urak és szolgák”.
A földszinten a cselédszobát és egy reneszánsz konyhát találunk, ez eredetileg is így volt, hiszen a nemesi család az emeleten lakott. Az emeleten a főúri család szobáiba léphetünk, de itt találjuk a szabóműhelyt, az íródeák és a provizor szobáit is. A védőfal tetején húzódó, lőrésekkel tagolt folyosóról, az úgynevezett gyilokjáróról pompás kilátás nyílik a romantikus hangulatú, 20 hektáros parkerdőre, a Báró kertre.
A pácini Mágocsy Kastély megnyitója
Pácint a 37-es útról Sárospatak, vagy Sátoraljaújhely felől közelíthetjük meg. Pácinba érkezve, kiépített parkoló várja az autósokat. A főút mellett található kastély néhány perc sétára található a parkolótól. A védőfallal körülvett kastélyba való belépés pillanatában, még csak nem is sejthető, mi vár ránk. A látogatót vendégszeretet, egy lenyűgöző kiállítás, és a múlt érzékelhető szándéka fogadja, amely arra inspirálja, hogy visszatérjen, és továbbvigye a kastély hírét.
Pácin és környékének egyéb történelmi emlékei
Pácin és környéke már a honfoglalás után lakott volt. Nem messze innen Karoson találták meg az eddig legjelentősebb honfoglalás kori sírokat. A honfoglalás kori leletek elemzését követő jelenlegi megítélés szerint feltételezhetjük, hogy a 10. század első felében uralkodó magyar fejedelmek hatalmi központja a Felső-Tiszavidéken volt, és így a 10. században ez a vidék kiemelten fontos szerepet tölthetett be, hatalmi centrum lehetett, erről tanúskodnak a környéken sűrűn előkerült honfoglaláskori leletek, melyek közül kiemelkedik a karosi temető anyaga.
Karos: A honfoglalás korának emlékei
- szeptember 16-án Bodrogközben, Karoson átadták a régió egyik legjelentősebb turisztikai fejlesztését, a Honfoglalás Kori Látogatóközpontot. Ennek révén egy évszázadokat felölelő, a honfoglalás korától a kései reneszánszig tartó időutazásra nyílik lehetősége annak, aki ellátogat a térségbe. Karos község határában, a Honfoglalás kori Régészeti Park részeként, Eperjesszög II. településen találhatók a legfontosabb leletek. Kevesen tudják például azt, hogy Révleányvár település egy valóban létező, ám mindeddig feltáratlan, ismeretlen történetű várról kapta a nevét.
Nagykövesd: A romos vár
A magyar határ közvetlen közelében, Pácin mellett fekvő Nagykövesd (szlovákul: Veľký Kamenec) Királyhelmectől 15 km-re délnyugatra található. A külső vár - a helybeliek elmondása szerint - a domb aljáig nyúlt, de ennek már nyoma sincs. Falainak egy része még három emelet magasan áll. Körben sánc nyomai fedezhetők föl. A legvastagabb falú három torony fala emelkedik ki magasan, az összekötő falak, amelyek kevésbé szilárdak voltak, könnyebb volt megbontani, azok alapjukig elpusztultak. A falak ma látható formájukban feltehetően a 15-16. században épülhettek ki.
Cigánd: A Bodrogköz városa és hagyományai
Cigánd a Bodrogköz egyetlen városa. Falumúzeuma a húszas évek paraszti polgárosodási folyamatába bekapcsolódó falut eleveníti meg. Az idelátogató vendégeknek érdekes programot jelent a híres „Cigándi lakodalmas”, melyet hagyományos lakodalmi ceremónia-vacsorával kötöttek egybe. A cigándi fonót elevenítik fel az asszonyok, férfiak és gyerekek. Ebben szerepel a játék, a népdal, a népmese, a népballada, a találós kérdés és minden, ami az egykori fonók szokásához tartozott.
A református templom már 1781-ben létezett. Az épületet a református hívek építették fából, mely 1827-ig állt. Ekkor tették le a jelenlegi épület alapkövét. Az új templom kelet-nyugat irányban fekszik és gót stílusban épült. 20 méter hosszú, 14 méter széles, tornya pedig 16 méter magas. 580 hívő számára biztosít férőhelyet.
Egyéb középkori templomok és feltáratlan emlékek
Bizonyosan középkori eredetű templomok találhatóak Zemplénagárdon, Cigándon, Vajdácskán, ezekben azonban mindeddig nem történt műemléki kutatás, így középkori mivoltukról egyelőre csak okleveles források, alaprajzi, tájolási jellemzőik árulkodnak. E vidéken található viszont az ország egyik legszebb román kori temploma, a karcsai református templom, melynek szentélyrésze 12. századi, belül hatkaréjos rotundából (körtemplom) alakították ki. Hajója a 13. században épült.
Ricse: Hollywoodi kapcsolat
Ricse egyik nevezetessége a ricsei születésű Zukor Adolph, producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. Ez a tény is rávilágít a térség rejtett értékeire és arra, hogy a Bodrogköz nemcsak történelmi, hanem kulturális szempontból is gazdag emlékeket rejt.
A térség turisztikai potenciálja
A belföldi turizmus jelentősnek mondható, különösen e járványsújtotta időkben, mégis, a belföldi turizmus célpontjai döntően néhány üdülőkörzetre koncentrálódnak. A lehetséges látnivalók jelentős részét az épített örökség elemei alkotják. Ezek az elemek a római kortól napjaink értékes építészeti alkotásaiig igen széles skálát kínálnak, ahol mindenki megtalálhatja a számára esztétikai élményt nyújtó objektumokat, melyek felkeresése üdítően színesítheti a lehető legaktívabban töltött pihenés napjait is. Ez természetesen nem csupán az említett közkedvelt célpontokra vonatkozik! E közkedvelt célpontok bázisként felhasználva kiindulópontjai lehetnek a közelebbi és távolabbi környék látnivalóinak felfedezéséhez, sőt, ez kiegészíthető az oda- és visszafelé vezető út által érintett látnivalók felkeresésével is. Ez utóbbi esetben érdemes kisebb-nagyobb kitérőket is beiktatni.
A Bodrogköz déli fele, az egykor Zemplén megyéhez tartozó terület bővelkedik történelmi emlékhelyekben, bár ezek egy része még nincs is feltárva. Műemlékvédelmi intézmények célja, hogy röviden bemutassák az ország „rejtett” kincseit azoknak, akik mindeddig nem látták azokat. Elsősorban az épített örökség emlékeire, azok közül is a kevésbé ismert helyszínekre kívánják felhívni a figyelmet. A régió gazdag gyűjteményeinek ritkán látott darabjai is segítséget nyújtanak ebben a munkában. Az utazók számára egyedülálló élményt nyújthat a térség felfedezése, amely lehetőséget ad a múltba való visszatekintésre és a rejtett kincsek megismerésére.