Vésztő városa a közelmúltban két markánsan különböző, mégis a település gazdasági fejlődését szolgáló projekt kapcsán került a hírekbe. Míg az egyik oldalról egy új, akkumulátorgyártási hulladékhasznosítással foglalkozó üzemi beruházás előkészítése zajlik, addig a másik oldalon a helyi élelmiszeripar megerősítését célzó sajtmanufaktúra kezdte meg működését. E két kezdeményezés jól mutatja a kisvárosi gazdaságfejlesztés sokszínűségét, ahol a modern technológiai kihívások és a hagyományos értékteremtés egyaránt teret kapnak.
Az NT Recycling Vésztő Kft. projektje: Új irány az akkumulátor-újrahasznosításban
Magyarországi akkubizniszben érdekelt körökből tudtuk meg, hogy hamarosan egy újabb akkubontó indulhat, méghozzá egy teljesen új helyszínen, a Békés vármegyei Vésztőn. A cégjegyzék adatai ezt alátámasztották: az új céget nemrég, április 15-én jegyezték be NT Recycling Vésztő Kft. néven. A cégnyilvántartás szerint a 3 milliós tőkével alapított kft. főtevékenysége a hulladékanyag-hasznosítás, a többségi tulajdonosa a 2024-ben alapított NT Recycling Kft., amely a másik, kisebb taggal, az érdi Electraplan-Termelő Kft.-vel együtt hozza létre az új, vésztői céget utóbbinak a telephelyén.
Megkerestük az új cég magyar tagját, az Electraplan képviselője megerősítette, hogy az új társaságban ők biztosítják majd a vésztői telephelyet, míg az NT Recycling a technológiát adja. A szintén hulladékanyag-hasznosítással foglalkozó alapító cég, az NT Recycling külföldi tulajdonban van: egy horvát üzletember és egy - a cégadatok alapján zágrábi tartózkodási helyet megadó - kínai üzletember jegyzi a céget.
Nem használt akku, hanem gyártási hulladék: A mechanikai újrahasznosítás technológiája
Az NT Recycling Vésztő Kft. célja Vésztőn egy olyan üzem létrehozása, amely kizárólag a lítium akkumulátorok gyártási folyamatában keletkező száraz hulladékok tisztán fizikai módszerrel - vagyis égetés nélkül - történő újrahasznosításával foglalkozik. Kincses Ármin, az Electraplan ügyvezetője hangsúlyozta, hogy nem foglalkoznak majd akkumulátorok feldolgozásával, a Vésztőn tervezett projekt kizárólag a lítium akkumulátorok gyártási hulladékainak mechanikai újrahasznosítására irányul.
A szakmai-műszaki részét egyszerűen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az ide kerülő hulladékok nem tartalmaznak leselejtezett, használt akkumulátorokat, nem tartalmaznak elektrolitot, hanem kizárólag katódlapokat, anódlapokat és száraz állapotú cellatekercseket tartalmaznak. A folyamat során darálást alkalmaznak, majd az így létrejött darálékból különféle technológiával választják szét az összetevőket és ezeket értékesítik újrahasznosított alapanyagként.
Különbség a piaci szereplők között: Kisebb lépték és alacsonyabb kockázat
Fontos különbség továbbá, hogy a tervezett technológia nem használ magas hőmérsékletű kemencéket, szemben például az Andrada vagy a SungEel által alkalmazott technológiával. Az ő technológiájukban a bemeneti anyagokat elpárologtatják és karbonizálják, ami nagyobb kibocsátással és magasabb kockázattal jár. Emellett a tervezett éves kapacitás jelentősen kisebb, mindössze körülbelül 2000 tonna per év, ami sokkal kisebb léptékű, mint az említett más projekteké.
Az ügyvezető azzal is indokolta az NT Recycling Vésztő elstartolását, illetve üzleti terveiket, hogy becslések szerint Magyarországon évi 60 ezer tonna ilyen hulladék keletkezik, ráadásul ennek további növekedése várható, míg a hulladékfeldolgozó kapacitás jelentéktelen. Sóskúttal ellentétben a vésztői önkormányzattal is sikerült pozitívan indítani a kapcsolatot, a város az engedélyek megszerzése és a környezetvédelmi előírások betartása mellett támogatja az elképzelésüket.
Hatósági és szakmai szempontok a beruházás körül
Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa szerint az valóban fontos, hogy a vésztői új cég a feldolgozás során nem alkalmaz égetést, csak darálást, és az egész folyamat valóban kevésbé tűzveszélyes. Ugyanakkor kiemelte, hogy a honlapjukon található információk alapján ebből némi porkibocsátás származik, amit HEPA-szűrőkkel fognak fel. Az anyagok be- és kiszállításánál is történhet kibocsátás, és a „sima” por is káros tud lenni a levegőben.
A kutató kiemelte, hogy bár a többségi tulajdonos cég honlapján mesterséges intelligenciával készített képek vannak „zárt rendszerű” berendezésről, az eddigi tapasztalatok szerint nem igazán létezik zárt rendszer. Kérdéses például a szűrők cseréjének gyakorisága és a szennyezett HEPA-szűrők sorsa. Mivel a katódanyag és az anód sem veszélytelen, kérdéses, hogy ezeket száz százalékban újra tudják-e hasznosítani, vagy ha nem, akkor ez a maradék hova kerül. Amennyiben a frissen bejegyzett céget hulladékkezelőnek minősítik, mindenképpen jó lenne, ha egy bővebb dokumentáció, illetve a környezeti hatásvizsgálat nyilvánosan elérhető lenne.
Helyi együttműködés és a közösség támogatása
Vésztő polgármestere, Karakas Anikó megerősítette, hogy egyeztetett már a beruházásról az Electraplan Kft. képviselőivel. Ez egy nulladik körös megbeszélés volt, viszont az elmondottak alapján nincs kifogása a tervezett tevékenységgel kapcsolatban. A városvezető hangsúlyozta, hogy a beruházás szakmai kérdéseit a Békés Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága és a többi illetékes szerv fogja megítélni.
Karakas Anikó hozzátette: az új cég magyar tagja, az Electraplan a település egyik legnagyobb adófizetője, az alapítója vésztői kötődésű, és a hatalmas területen fekvő telephelyen eddig is főleg vésztőiek dolgoztak. A polgármester bízik abban, hogy a szükséges hatósági engedélyek beszerzését követően a város és a cég közti egyeztetések sikeresek lesznek, és a beruházás nem jelent majd kárt a lakosság számára, mivel a telephely távol esik a lakott területektől.
Hagyományos értékek és a Vésztői Sajtmanufaktúra
A technológiai innovációk mellett Vésztőn a mezőgazdasági alapú feldolgozóipar is jelentős mérföldkőhöz érkezett. A kormány és a Belügyminisztérium támogatásával, a magas hozzáadott értékű közfoglalkoztatási program keretében, 108 millió forintból valósult meg a tejfeldolgozó üzem, amely révén öt munkahely jött létre.
Molnár Sándor, Vésztő polgármestere elmondta, hogy az ingatlan másfél évtizede kihasználatlan volt, ám az épületben elegendő hely volt arra, hogy kialakítsák a szükséges helyiségeket az öltözőktől kezdve a hűtőkamráig. A sajtmanufaktúrát nemrég hozta létre az önkormányzat, ez a város ötödik gazdasági társasága. Az üzemben főleg a közfoglalkoztatás keretében előállított juhtejet dolgoznák fel, emellett helyi, környékbeli termelők tehéntejére is támaszkodnának.
A beruházás célja, hogy a közfoglalkoztatásból kilépő dolgozók versenyképes jövedelemhez jussanak, ösztönözve őket a teljesítményre. A közfoglalkoztatási programok révén Vésztőn épült és szépült a környezet, a helyi döntéshozók szerint pedig a válasznak az elvándorlásra a helyben maradáshoz szükséges munkahelyek és megfelelő fizetések biztosítása kell, hogy legyen. A sajtmanufaktúra mintája egyfajta példát mutat arra, hogyan lehet az önkormányzati gazdálkodást a helyi erőforrásokra alapozva fenntarthatóbbá tenni.