Az élet számtalan meglepetést tartogat, és néha egy egyszerű döntés, vagy akár egy mesemese is elindíthat bennünket egy teljesen új úton. Ez a cikk két, első látásra talán különálló témát jár körül: a réteslap sokoldalúságát a konyhában, és egy család új életét Hágában, Hollandiában. Ahogy azonban mélyebbre ásunk, kiderül, hogy mindkét történet a felfedezésről, az alkalmazkodásról és az örömteli új tapasztalatokról szól.
A réteslap: Történelme, elkészítése és kulináris szerepe
A réteslap egy rendkívül rugalmas, zsírszegény gyúrt tésztaféle, amely megsülve különösen ropogóssá válik. Ez az alapanyag hajszálvékony, nyújtott tésztalapokból áll, melyeket a régi időkben kézzel nyújtottak vékonyra, és a végeredmény egy könnyed, ropogós állagú alapanyag lett. Manapság szerencsére készen kapható változatokkal is gyorsan elkészíthető a hagyományos rétes.
A réteslap eredete és a történelemben
A legrégebbi rétesrecept 1696-ból való, mely kézzel írott, és a Bécsi Városi Könyvtárban őrzik. A rétes a XVIII. században kezdett el igazán elterjedni, és hamarosan a magyar konyha egyik ikonikus édességévé vált. Ez a hosszú történelem is bizonyítja a réteslap időtállóságát és népszerűségét, amely generációkon átívelve öröklődött.
A házi réteslap elkészítése
A tészta lisztből, kevés zsiradékból, sóból és vízből készül. Az alapanyagokat homogén tésztává kell gyúrni, mely így rugalmassá és könnyen nyújthatóvá válik. Miután a tésztát 30 percet pihentettük, minél vékonyabbra nyújtjuk, annál ropogósabb lesz a végeredmény.
Aki nem szeretné a réteslapok elkészítésével az idejét tölteni, vásárolhat mirelit réteslapokat is. A kiengedett lapot belisztezett konyharuhára helyezzük - ha száraz a tészta, akkor nedves konyharuhára helyezzük, hogy ne szakadjon el. Ezt követően bekenjük olvasztott vajjal, majd ráhelyezzük a második lapot, és így tovább. A kívánt tölteléket ráhelyezzük, majd a ruha segítségével feltekerjük és a tepsibe helyezzük. Végül a tetejét olajjal vagy vajjal kenjük meg, hogy szép aranybarnára süljön.
Hogyan vásároljunk réteslapot?
A réteslap szinte minden nagyobb élelmiszerboltban kapható, hűtött formában. Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a csomagolás sértetlen legyen, és a lapok ne száradjanak ki. A minőségibb termékek vékonyabb, rugalmasabb lapokat kínálnak, amelyekkel könnyebb dolgozni. Felhasználás előtt szobahőmérsékleten hagyjuk melegedni, hogy kezelhetőbb legyen.
Mire jó a réteslap? Sokoldalú felhasználási lehetőségek
A réteslap sokoldalúan felhasználható: az édességek mellett alkalmas sós előételek, például spenótos rétes, vagy főételek, mint a húsos batyu elkészítésére is. Könnyedén személyre szabható, ízlés szerint tölthető gyümölcsökkel, sajtokkal, hússal vagy zöldségekkel.
A rétesek készítésének tárháza végtelen: jöhet túrós rétes, meggyes-mákos rétes, vagy akár túrós-meggyes is. Készíthetünk olyan különlegességeket, mint a gibanica vagy a törökök nagy kedvence, a baklava, amiből fügés-diósat vagy pisztáciásat is készíthetünk. A sós rétesek is igen népszerűek, mint például a spárgás-fetás, zöldborsós rétes vagy az izgalmas ízvilágú csalános.
Túrós rétes réteslapból recept | Nosalty
A „Hercegnő és a béka” fánkja: A beignet és az ínycsiklandó New Orleans-i karnevál
A réteslap mellett egy másik, szintén tésztából készült különlegesség, a beignet története is elkalauzol minket egy mesevilágba. A „Hercegnő és a béka” című Disney-mese, amely a New Orleans-i karnevál, a Mardi Gras idején játszódik, bemutatja Tianát, a szegény pincérnőt, aki férfifogó fánkot süt egy jelmezbálba. Ez a fánk nem más, mint a beignet [binyé], a francia szögletes fánk.
A beignet lényege, hogy szögletes (vagy néha kerek), édes, rá van zúdítva egy halom porcukor és leginkább kávé mellé fogyasztják. A történetéről angolul is olvasható információk vannak.
Beignet recept: Hozzávalók és elkészítés
Hozzávalók (kb. 30 db):
- 450 g liszt (BL 55)
- 150 ml meleg víz
- 250 ml víz
- 10 g élesztő
- 100 g cukor
- 1 csipet só
- 1 csipet őrölt szerecsendió
- ½ csapott teáskanál őrölt fahéj
- 1 teáskanál vaníliás cukor
- 100 g olvasztott vaj
- 2 tojás
- 2 evőkanál sűrített tej
- Olaj a sütéshez (hidegen sajtolt, hőtűrő, pl. kókuszolaj)
- Porcukor a hintéshez
Elkészítés:
- Az élesztőt elkeverjük 150 ml meleg, mézes vízben és hagyjuk pár percig felfutni.
- A vajat felolvasztjuk a maradék (250 ml) vízben, majd hozzáadjuk a cukrot, a sűrített tejet, és ha kicsit kihűlt, a két felvert tojást, a sót, a fűszert, a vaníliát és végül a felfutott élesztőt is.
- Az egészet egy nagy tálba öntjük, és kanalanként, fakanállal hozzákeverjük a lisztet is a folyadékokhoz. Ezt a fánktésztát nem dagasztjuk, csak keverjük. A végeredmény egy rugalmas, homogén, de kissé kemény tészta lesz.
- Egy frissentartó fóliadarabot kicsit beolajozunk és (olajjal lefelé) ráborítjuk a kelesztőtálra, hogy a tészta ne száradjon ki.
- Ha (sokadszor is) felkelt a tészta, kiveszünk belőle egy kis cipónyit (amennyit épp’ ki akarunk sütni) és (dagasztás nélkül) lisztezett felületen jó ujjnyi vastagra nyújtjuk.
- Pizzavágóval, vagy egy éles késsel kb. 6 x 6 cm-es négyzeteket vágunk belőle. Ennél a tésztánál nem jó, ha a fánkok száradva „kérgesednek”, mert úgy nem lesznek szép egyenletesek a párnácskák.
- Egy nagy lapos edénybe kb. 2 ujjnyi olajat öntünk és közepes hőfokon felforrósítjuk, de mielőtt a fánkokat beletennénk, kicsit visszább vesszük alatta a tüzet, hogy ne legyen túl forró. (Az eredeti recept 180°C hőmérsékletű olajat javasol.) Itt is segíthet az olajba mártott fakanálnyél; ha jönnek mellette a buborékok, akkor jó a hőfok. Azonban, ha olajba kerüléskor nem „puffadnak fel” rögtön a négyzetek, akkor nem elég meleg az olaj.
- Ennél a fánknál nem kell bűvészkedni a sütésnél (például a fedővel), mindkét oldalt egyformán kell sütni, kb. 2 percig, hogy szép aranybarna és átsült legyen. Nagyobb vendégségnél kifejezetten hálás tészta.
Keresgélés közben Tiana szakácskönyvére is rátalálhatunk (angolul) egy másik, egyszerűbb recepttel, amit érdemes kipróbálni.
Hága: Egy hollandiai otthon felfedezése
A gasztronómiai élmények mellett egy másik, szintén rendkívül izgalmas történet egy család Hollandiába, azon belül is Hágába költözéséről szól. Ez a döntés nem a véletlen műve volt, hanem hosszú tervezés és mérlegelés eredménye.
Az új otthon kiválasztása: Berlin, Írország vagy Hollandia?
A család tudta, hogy Európában szeretne maradni, hogy két-, háromórás repülőúttal elérhető legyen Budapestről. Sok lehetőség szóba jött, de végül három lehetséges úti cél maradt: Berlin, Írország és Hollandia. Olyan helyeket néztek, ami mindkettőjük, vagy legalább egyikük szívügye. Az egyik ilyen közös pontjuk Berlin, mindketten nagyon szerették a hangulatot, a várost, el tudták volna képzelni magukat ott. Írország az anya kedvence volt, különös vonzalmat érzett iránta, az emberek, a légkör - a szíve mindig oda húzott. Pedig nem egy tipikus álomország, főleg, ha az időjárást nézzük, de őt ez kicsit sem zavarta, sőt szerette az angolszász időjárást.
Írország után jött csak szóba Hollandia, amit szintén nem tartottak elvetemült ötletnek, hiszen korábban a kisebbik húga itt élt, dolgozott, sokszor meglátogatták a családdal. Illetve a férjével kétszer is jártak itt, és nagyon tetszett nekik. Tehát, miután eljutottak a Top3-hoz, szépen elkezdték a számukra fontos szempontok alapján kihúzni a helyeket. Nem emlékeztek már, miért, de elsőként Berlin esett ki, és a kettő hely közül a mérnök férj, a mérnök agyával kisakkozta, melyik jobb nekik. Ő írta össze, milyen az egészségügyi helyzet, az iskolarendszer, a kultúra, az életszínvonal, hova tudnak a leginkább beilleszkedni, mi a hivatalos nyelv - mindketten jól beszélnek angolul. Minden azt mutatta, a család célállomása Hollandia lett.
Miért pont Hága?
Oké, de ezen belül, mégis hol? Valahogy egyértelmű volt Hága, mondták ezt úgy, hogy korábban mindössze 24 órát töltöttek ebben a városban. Mi fogta meg őket ennyire? Tetszett, hogy viszonylag nagyváros, van színház, mozi, nyüzsgő belváros, mégis családias, és persze a tengerpart is fő szempont volt.
Amikor eldöntötték, hova mennek - ez másfél évvel a kiköltözés előtt volt -, komoly tervezés következett. Rengeteget olvastak róla, kapcsolatba léptek itt élő magyarokkal, sok tanácsot kaptak. A férj igen komoly Excel táblázatot készített minden részletről. Tulajdonképpen ő vitte az oroszlánrészét a feladatoknak. Az anya projektje a lakáskeresés volt, több hónapon keresztül nemzetközi lakásvadászként élte a napjait. A legfontosabb mégis az volt, hogy milyen óvodát, iskolát találnak a lányoknak.
A költözés és az első tapasztalatok Hágában
Tavaly márciusban úgy volt, hogy feltérképezik a helyet, de beütött a koronavírus, így meghiúsult az utazásuk. Óriási csalódásként élték meg, hiszen tele voltak tervekkel, izgalommal. Aztán májusban valahogy sikerült kijutniuk, és minden szerencsésen alakult. Mindössze három nap alatt összeállt az új életük képe. Valószínűleg, mert így kellett lennie.
Végül egy olyan sulira esett a választásuk, ahol van nemzetközi osztály, és a legközelebb van a lakásukhoz. Franci most egy sima, holland általánosba jár (utolsó éves), az osztályában viszont mindenféle nemzetiségű gyerek van (spanyol, marokkói, lengyel, német), akik még nem beszélnek hollandul, így egy évig csak azt tanulják. Franci az egyedüli magyar az osztályban. Mivel tökéletesen beszél angolul, könnyen barátkozik a többiekkel. Az anya tudta, hogy vele nem lesz gond, mert lelkes, örül, boldog. Az iskolában valóban figyelnek rá, érdekli a tanárokat, ki ő, mi ő, mit gondol. Miután itt végez, sem engedik el a kezét, segítenek olyan középiskolát keresni, ami a legjobb neki. Itt valahogy minden magától értetődő, nem kell megfeszülni, hogy elérj valamit a gyerek érdekében. Az óvodában ugyanez a helyzet, de az utcán, a hentesnél, a virágosnál is, minden átlátható és egyértelmű.
A hágai életérzés: Nyugalom és multikulturalitás
Úgy érződött, hogy beleszerettek a hágai életbe. Annak ellenére, hogy imádták Budapestet, sokkal jobban érezték magukat. Összességében itt nagyobb az életkedv, jobb a hangulat. Hága azért is különleges, mert sok külföldi él itt, igazi multikulturális a közeg, amit imádtak.
Mennyire időre terveztek? Azért is tanulnak hollandul a gyerekek, mert szerettek volna sok-sok évet itt tölteni. Korábban mind a ketten irodában dolgoztak, és amikor az első Covid-hullámmal beütött a home office, megvilágosodtak, hogy bárhonnan el tudják végezni a munkájukat. Természetesen a főnökeiket is megkérdezték, mit szólnának, ha elköltöznének, de szerencsére jó fejek voltak, mindenben támogatták őket.
Kacérkodtak esetleg valamilyen ottani munkával? Egyelőre nagyon nem. Az anya most csökkentett óraszámban dolgozott. A korábbi nyolc órája le lett felezve, ez maximum felmehet hatra, de több semmiképp. A gyerekek mellett nem vállalt volna többet, hiszen itt nincs segítségük. Otthon ott voltak a nagyszülők, adott esetben tudtak hívni bébiszittert, ha akart, valaki segített a takarításban. Tudták, hogy nehezebb lesz, de kárpótolta őket a környezet, az hogy a gyerekek kinyíltak, boldogok, megismerkednek más kultúrával. Fáni (így hívták itthon) imádta otthon a bölcsődéjét, és először meg is lepődött, hogy mennyire más az itteni óvoda összetétele. A férjének is, és neki is rendkívül fontos, hogy ez legyen a természetes neki. Azért is költöztek el, mert szerették volna, hogy nyitott, elfogadó felnőttek legyenek belőlük, ami itt sokkal könnyebb. Fáni hihetetlen gyorsan megtanult hollandul, mindent megért, amit mondanak neki. Tiszta apja: lelkes, kedves, még többet akar tanulni, igazi maximalista. A férjének az a szerencséje, hogy mindenki hollandnak hiszi, így ez is inspirálta, hogy egy év alatt, még otthon megtanulja a nyelvet. Most, hogy túl voltak egy zoomos karácsonyon, szülinapon, szilveszteren, megfogadták, hogy inkább majd mindent otthon, személyesen pótolnak. Franciska apukája már háromszor eljött hozzájuk Ausztriából, hogy segítsen, a lányokkal legyen.
Akkor, ahogy lehet, hazajönnek, vagy visszajönnek? Nem is tudta, melyik a jó szó rá. Igen, mert hiányoztak a szülők, nagyszülők, testvérek, barátok. Őszintén kíváncsi volt, milyen lesz újra Budapesten, mit fognak érezni, milyen lesz a korábban jól megszokott utcákat, helyeket látni. Vajon az lesz, hogy: „Úristen, de hiányzott", vagy inkább: „Jó volt, de már menjünk haza!"
Amit Hágából átvettek: A nyugalom és a biciklis kultúra
Mit vettek át nagyon Hágából az elmúlt öt hónapban, ami esetleg hiányozhat Pesten? A nyugalom. Az, hogy felpattantak a bringára, elmentek bevásárolni, nincs dugó, nem dudálnak le a bicikliútról, teljesen biztonságosan lehet közlekedni. Itt nem féltek, hogy leszorítják, elütik őket. És nem értették, hogyan, de nincsenek türelmetlen emberek. Az anya szerinte még mindig ő volt a legtürelmetlenebb ember a környéken.
Mindnyájan vettek egy biciklit, és azzal járták a várost. Mivel az autójukat Budapesten hagyták, áttértek a két kerékre. Minden 15 perc bringával - az iskola, a tengerpart, a belváros -, így ők is mindenhova azzal mentek. Otthon el sem tudták volna képzelni, hogy például a mai esős, 5 fokban biciklivel menjenek bevásárolni a vacsorához. Franci is ügyesen ment iskolába, strandröplabda edzésre, a barátnőjéhez.
Már Fáni is tekert? Egyelőre ülésben vitték, de itt négy évesen minden gyereknek meg kell tanulni egyedül, önállóan kerékpározni. Itt senki nem fogja bottal a gyereket, meglökik és tessék haladni! Ez olyan tipikus holland mentalitás, menj, csináld, haladj! Ahogy az úszás is hozzátartozik a kultúrájukhoz. Szintén minden gyereknek kötelező megtanulnia. Franci tudott korábban is úszni, de itt nem elég, hogy tudsz, itt nagyon komolyan el kell sajátítani. Mivel minden oldalról körülveszi a víz - csatorna, tenger, tavak, folyók -, ezért a hollandoknak különösen fontos, hogy mindenki biztonságosan tudjon úszni. Amikor Franci készült a vizsgára, közölte, ne fürdőruhát tegyen be, hanem farmert és sportcipőt. Felkészítik a gyereket, milyen, ha mondjuk, ruhában beesik a vízbe, fel legyen rá készülve, ne essen pánikba. Sőt, úszószemüveg sem kell, mert kötelező kinyitni a szemet a víz alatt, hogy tudjon tájékozódni. Fáni is kénytelen lesz megtanulni, mert elkezdett szörfórákra járni. Nagyon cukik, ahogyan a fedett, homokos teremben tanulják a szörftudományt a kicsik - ez sem szokatlan dolog a holland gyerekeknek.
A holland konyha és étkezési szokások
És, hogy ízlett a tipikus holland menü? Vicces, hogy mindent bepaníroznak és kisütnek, nem a legegészségesebb konyhát viszik, de minden finom. Vannak a tipikus bitterballenek, a húsgolyók, a kolbászkák, fánkok, waffelek, és minden mennyiségben, változatban krumpli! Nincs olyan étel, amibe ne rakhatnál burgonyát. Nagyon nehéz volt átszokni a lányoknak a holland étkezésre, mert itt sem az iskolában, sem az óvodában nincs főtt étel, ebédre is hideg szendvicset esznek. Soha nem gondolták volna, hogy valaha az iskolai menza hiányozni fog.
Akkor a vacsora volt a fő étkezésük? Na, itt volt megint nagy változás az életükben (leginkább az anyáéban), mert otthon heti egyszer, kétszer főzött, abból egy biztosan hétvégén történt. Itt minden nap készített valamilyen meleg vacsorát. 20-30 ételt pörgetett, de óriási segítség, hogy a boltban úgy is meg lehet venni a hozzávalókat, hogy azok félig készen vannak, fel vannak vágva, darabolva, reszelve. Itt gondolnak a családanyákra, hogy fél óra alatt könnyedén vacsorát varázsolhassanak a családnak. Minden háznál hatkor van vacsora, akkor üli körbe a család az asztalt, ezt ők is így alakították ki.
Látnivalók és szabadidős tevékenységek Hágában és környékén
Nagy utazók voltak, Hágában is sokat mentek, amikor lehetett. Rengeteg a látnivaló az országban, de még a környéken is. Volt már múzeumkártyájuk, amit most sajnos nem tudtak kihasználni. Béreltek autót, ha messzebbre szerettek volna menni. Most sokat sétáltak a környéken, muszáj volt kiszabadulni a lakásból. Amikor csak lehetett, lementek a partra. Ha sütött a nap, ha esett, ha fújt, a hollandok mindig ott voltak. Lementek sétálni, a gyerekek kezeslábasban homokoznak, az ötfokos vízben is kitesurfölnek. A parton jó dolgokat lehet csinálni, ott van az óriáskerék, szuper bárok, kávézók vannak - nagy élmény.
Belváros
A parlament (Binnenhof) és a környéke a kedvencük volt, gyönyörű tó veszi körül. Amikor először jártak Hágában, a közelben volt a szállásuk, pont a parlamentre láttak rá. Be lehet menni az udvarra, az épületbe, nagy léptékű, zöld, csodás.
Állatsimogató és játszótér
Minden második játszótéren farmok vannak kialakítva, ami gyerekkel nagy élmény. Azért találták ki, hogy azok a gyerekek is, akik városban élnek, közel kerüljenek az állatvilághoz. Lássanak élőben nyuszit, tehenet, disznót, bárányt, tyúkot. Tőlük nem messze is van egy minifarm, ahol fel tudták venni a mini fapapucsot, és körbe tudták járni a helyet, megsimogathatták az állatokat.
