Bevezetés
A magyar politikai életben rendszeresen terítékre kerülnek a politikusok vagyonnyilatkozatai és kampánybeszédei, amelyek betekintést engednek nemcsak személyes pénzügyeikbe, hanem politikai irányvonalukba és üzeneteikbe is. Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke, valamint pártjának vezető személyiségei, mint Volner János, Dúró Dóra és Sneider Tamás esetében is rávilágítanak ezek a dokumentumok és nyilvános szereplések a Jobbik akkori helyzetére, célkitűzéseire és kihívásaira. Különös figyelmet érdemelnek a sérelemdíjként kapott összegek, a képviselők megtakarításai, ingatlanügyei, valamint a március 15-i megemlékezésen elhangzottak, amelyek együttesen rajzolnak képet a párt politikai stratégiájáról és társadalmi megítéléséről.

Vona Gábor pénzügyei és sérelemdíjai
Vona Gábor vagyonnyilatkozata érdekes részleteket tárt fel pénzügyi helyzetéről. Alig több mint fél év alatt 1 750 000 forintot nyert sérelemdíjként, amelyet a Pesti Srácok, a Ripost és a 888 kiadója ellen indított perekben ítéltek meg számára. 2017 júniusában az Insider Media Kft., a Pesti Srácok kiadója 600 ezer forintot fizetett ki neki. Ezt követően gyors egymásutánban még egy 750 ezres és egy 400 ezres sérelemdíj is érkezett. Az előbbit a rejtőzködő miniszterelnöki tanácsadóhoz, Habony Árpádhoz köthető Ripost Media Kft., az utóbbit pedig a 888 kiadója, a Modern Media Group Zrt. fizette ki. Ezek az összegek jelentős tételt képviseltek, különösen figyelembe véve Vona Gábor vagyonnyilatkozatának egyéb tételeit.
A nyilvánvalóan az Orbán-kormánynak szánt fricskán túl Vona Gábor vagyonnyilatkozata nem tartogatott más meglepetést. Értékpapírban lévő vagyona 70 ezer forinttal, 430 ezerről 500 ezerre nőtt. Ezen kívül egy 1501 négyzetméteres bárdudvarnoki legelő felerészben tulajdonosa volt, amelyet még 2016-ban vásárolt, így ez már a tavalyi vagyonnyilatkozatában is szerepelt. Az említett sérelemdíjak, bár jogi úton ítéltettek meg, politikai kontextusban is értelmezhetők, mint a sajtóorgánumok elleni fellépés, amely a Fideszhez köthető médiumok támadásaira adott válasznak is tekinthető. Ez a lépés nemcsak anyagi, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt a politikai küzdelemben.
A Jobbik vezetőinek vagyongyarapodása és pénzügyi helyzete
Míg Vona Gábor sérelemdíjakat kapott, a Jobbik más vezető politikusai is jelentős változásokon mentek keresztül pénzügyileg. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője, egy év alatt több mint négymillió forinttal, 2 563 000-ről 6 849 000 forintra növelte takarékbetétben elhelyezett megtakarítását. Készpénzben 1 560 000 forintja volt, ingatlana és gépjárműve viszont nem volt, de tagja volt a Magyar Gárda Pest Megye Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft.-nek. Vagyonnyilatkozati kérdőívét pedánsan, géppel töltötte ki, ami a precizitására utalt.
Dúró Dóra körül is milliók mozdultak meg, akinek a férjével, Novák Előddel egy hatmilliós tartozás kétharmadrészét sikerült visszafizetnie, így már csak 1,9 millió forint volt hátra. Fellélegezni még nem tudtak, az 1,9 millióson kívül valamikor valószínűleg törleszteniük kellett egy másik 7,5 milliós tartozást, amely a politikus tavalyi vagyonnyilatkozatában is benne volt már, ahogyan az a Citroën C4 Picasso is, amelyet tavalyelőtt vettek. A férjével közösen egy kétezer könyvből álló gyűjteményük is volt.
Sneider Tamás, a Jobbik volt frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés alelnöke Heves megyében gyarapította ingatlanvagyonát. Miután tavaly nyolc aldebrői ingatlant vallott be (egy 1915, egy 5240 és egy 7090 négyzetméteres belterületet, egy 1860 és egy 2014 négyzetméteres ürestelket, két hektár szőlőt, egy 1635 négyzetméteres zártkerti gyümölcsöst és egy 1636 négyzetméteres szántót), ezekhez tavaly januárban a szomszéd Tófalu külterületén vett még egy 6000 négyzetméteres szántót is. 2007 óta volt egy Fiat Puntója, és 2004 óta boldog tulajdonosa egy MTZ 8201 típusú traktornak is. Magánszemélyeknek 3,5 millió forinttal, pénzintézetnek kétmillióval tartozott, az utóbbi a tavalyi összeg kétszerese volt. A politikus csatolta felesége, Sneider-Szabó Edit vagyonnyilatkozatát is, aki a Jobbik frakciójától az egyik legnagyobb összegű, egész évre szóló, többször is újrakötött ügyvédi megbízást kapta. Sneider-Szabó Edit egy egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa volt, aki havi 450 ezer 850 forintért adott jogi tanácsokat férjének és politikustársainak, így a család összesen 5 millió 410 ezer 200 forint bevételhez jutott.

Vona Gábor március 15-i beszéde és a Jobbik üzenetei
Vona Gábor és a Jobbik meglepően pici és kompakt közteret választott a március 15-i megemlékezésre és választási mozgósításra: a Batthyány-örökmécsesnél tartottak lánglelkű beszédeket. A csúcs természetesen a pártelnöké volt, aki emelt hangon szállt bele Orbán Viktorba és „harácsoló nagyuraiba”. Mirkóczki István váltotta ismét Vonát, aki felvezette a már belengetett eseményt: a Jobbik jelöltjei a Szent Korona másolata előtt leteszik az esküt, ahogy szokták.
Az eskü lényege, hogy csak saját nemzetüket és magyar hazájukat szolgálják. Ellenállnak az anyagi-hatalmi csábításoknak, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják-védik nemzetüket a hazugságtól, nélkülözéstől, szolgaságtól. Erejükkel, tudásukkal és tiszta lelkiismeretükkel azért melóznak majd, hogy a magyarság ügyének alázatos és hű szolgái legyenek. Vári-Kovács Péter színművész előéneklésével a Szózat és a Székely Himnusz csendült fel, ezzel zárult a közvetítés.
Vona Gábor beszédében kitért arra, hogy a baloldal és az Orbán-kormány milyen országot épített. Vona a mögötte álló jelölteknek kért bizalmat, megemlítve, hogy nyolc éve készülnek a feladatra a parlamentben, hogy sikeres és boldog országot építsenek. Hangsúlyozta, hogy van még három nehéz hét, de az előző posztban említett várat felépítik. Vona ígéreteket sorolt, konkrétumok nélkül, hogy mit fognak tenni. Azt tanulta meg, aki negatív energiákból égetett téglákból épít várat, az nem halad előre. Elcsépeltnek hangozhat, de szereti a másik magyar embert, és a szeretet tégláiból kell a tisztességes magyar emberekkel várat építeni, aminek tornya is lesz. Sikeres és boldog egyéneket akart Vona Magyarországon, ezt tekintette választási programjának.
Amikor reggel elkezdett készülni erre a beszédre, megfogadta, hogy nem fog a többi párttal foglalkozni, hanem csak előre akar nézni, összefogást és egyetértést akar. „Aki örökké csak hátranéz, az előbb-utóbb felbukik” - mondta a pártelnök. A keserűségre vagy haragra épített politika még több ilyet szül. Vona feltette a kérdést, mikor vesszük észre, hogy ebből elég, miközben a szemünk láttára mennek el a fiatalok, sírnak a szülők, belebetegednek az emberek. Már kiabálva mondta, hogy milyen az, hogy a középiskolások tüntetnek, legközelebb az óvodásoknak kell utcára menni? Vona nem akart többé másik magyar emberrel harcolni, maximum a korrupcióval. A Jobbiknak programot és utat kell mutatnia Vona Gábor szerint. A cél, hogy a gyermekek ne meneküljenek, a nagyszülők ne sírjanak, és jó legyen itt élni. Valódi biztonságot ígért, nem plakátokkal, hanem határőrséggel. Modern, 21. századi biztonságot.
Vona Gábor Március 15-i beszéde 2017
A Jobbik kritikus hangjai és víziója Magyarországról
A Jobbik elnöke szerint jogunk van ünnepelni a szabadságot. A kérdés, okunk van-e ünnepelni, amikor a félelem, keserűség, harag, fájdalom az általános közérzet. Ahhoz hozzászoktunk, hogy a külső szabadságunk állandóan fenyegetett, de most más a helyzet: egy belső hatalmaskodó elnyomása és tébolya veszélyeztet. Olyan az egész, mintha süllyednénk vissza a kommunizmusba, Vona már egy éve ezt mondta. A helyzet egyre rosszabb, a feudalizmus jön, nem a kommunizmus. Nem zsarnok van az ország élén, hanem kiskirály, akit nagyurak vesznek körül. Ezek az urak vadászkastélyokban laknak, helikopterrel közlekednek, rénszarvasokra vadásznak Skandináviában. Nem kilencedet szednek törvény szerint, hanem mindent ellopnak.
Még mindig nem történt eskütétel, de nagy taps után Vona köszöntött mindenkit három héttel Magyarország megújulása előtt. Orbánt az ország leköszönő miniszterelnökének mondta, aki elégtétellel fenyegette meg a Jobbikot. Vona nem félt, inkább Orbánnak kellene félnie, mert neki van félnivalója. Utoljára Grósz Károly fenyegette meg az embereket a szocializmus bukásakor. Mirkóczki István a felelős vezetőt és a despotát definiálta az eskütétel előtt. A despota nem érvel, vitatkozik, ír programot, csak kinyilatkoztat. Bezzeg egy felelős vezető betemeti az árkokat, integrál.
Volner János szerint a 15 évesek közül 25 százalék funkcionális analfabéta. A magyar jövő az iskolatermekben dől el. Orbánék azt szeretnék, hogy a fiatalok elmennének, mert ők nem a Fideszre szavaznak. A fideszesek azt várják, hogy az eltávozó félmillió magyar helyét vietnami, kínai, pakisztáni munkások veszik át. Volner azt kérte, minél több embert vigyen mindenki szavazni. Magyar testvéreknek nevezte azokat, akiket az orbáni média megtévesztett. Kellő türelemmel kell hozzájuk fordulni, hogy meggyőzhetők legyenek, van „egy jobbik lehetőség” is.

A Jobbik gazdasági elképzelései és bírálatai
Volner János felvetette, milyen állapotokat örökölne a következő kormány. A MÁV példáját hozta fel: ha ásványvíz kell, Mészáros Lőrinc visz, ha sorompót kell építeni, Mészárosnak van egy másik cége, van vasútépítésre is, és így tovább. Orbán a gazdaság nemzeti tulajdonba vételéről beszélt, de Volner szerint hazudott: saját tulajdonába vette. Volner szerint el kell számoltatni a fideszes oligarchákat, és az új kormánynak nem a multikkal kell stratégiai szerződéseket kötnie, hanem a kkv-kkal. A multik tízmilliókat kapnak a munkahelyekért, a kicsik meg semmit. És amikor Volner megkérdezte Orbánt, miért nagyobb a vállalkozók adóterhe, mint a multiknak, a fideszesek nem értették a kérdést. Megállítanák a külföldiek beáramlását is, csak a letelepedési kötvényekkel 20 ezer kínai jött. Vissza kell venni az oligarcháktól a gazdaságot.
Mirkóczki István, a szpíker állt ismét a színpadon, aki azon kesergett, hogy nem a legtöbbet adózó, dolgozó emberek a gazdaság motorjai. Nem a tehetség, tudás számított, hanem az Orbán Viktorhoz fűződő lojalitás. Ha már lojalitás, következzen Volner János parlamenti frakcióvezető. Vári-Kovács Péter torkaszakadtából üvöltötte, talán még Pesthidegkúton is lehetett hallani. Z. Kárpát Dániel elszámoltatást is ígért, mintha ezt hallottuk volna már másoktól 2010 kora tavaszán. A devizásokat sűrűn emlegették a gyűlésen, Z. Kárpát a végrehajtókat és közjegyzőket említette. Z. Kárpát és társai sok mindent megtanultak a parlamentben. Szakmai vitákat viszont nem tudtak folytatni a bolsevik hazugsággyárral. Ezt le sem írták, már a harmadik bolsevik hangzott el. Trónok harcát is idézte, amikor megérkezett a király a fővárosba, ami tele van Lannisterekkel. A politikus sorolta, a Fidesz tétlensége mellett ők mindig tetteket hajtottak végre, akár a szerb határnál, akár a devizásokkal kapcsolatban. A Jobbik egy „stramm közösség”, megvéd mindenkit, akit támad a Fidesz. (Vissza a létszámhoz, lábjegyzet: a szellős tömegen látszik, mennyire nincs a fővárosban a mai napig beágyazva a Jobbik, és mennyire vidéki párt.)
A Jobbik kihívásai és a jövőre vonatkozó ígéretei
A Jobbik kampányüzenetei és Vona Gábor beszédei rávilágítottak arra, hogy a párt nemcsak a kormánykritikára, hanem egy alternatív jövőkép felvázolására is nagy hangsúlyt fektetett. A korrupció elleni harc, a fiatalok elvándorlásának megállítása és a társadalmi kohézió erősítése mind központi elemei voltak programjuknak. A "szeretet tégláiból épített vár" metafora a Jobbik egy új, sokkal inkább konszenzusra törekvő arculatát igyekezett közvetíteni, eltávolodva a korábbi szélsőségesebb megnyilvánulásoktól.
A pártvezetés vagyonnyilatkozatai, bár önmagukban csak számszaki adatok, mégis tükrözték a politikusok egyéni gazdasági helyzetét, és közvetve hatással lehettek a közvélemény megítélésére. A sérelemdíjak, a megtakarítások növekedése, vagy éppen az ingatlanügyek mind-mind hozzájárultak ahhoz a képhez, amelyet a Jobbik vezetőiről formáltak az emberek. A március 15-i gyűlés, a Szent Korona előtti eskü, és a vezetői beszédek pedig a párt ideológiai alapjait, a nemzet iránti elkötelezettségét és a kormányzásra való alkalmasságát kívánták hangsúlyozni.
A Jobbik ugyanakkor számos kihívással is szembenézett, különösen a fővárosi beágyazottság hiányával, amit a viszonylag alacsony részvétel is jelzett a Batthyány-örökmécsesnél tartott rendezvényen. Ez arra utalt, hogy a párt továbbra is elsősorban vidéki pártként funkcionált, és a fővárosi szavazók megnyerése továbbra is komoly feladatot jelentett számára. A belső feszültségek, a kommunikációs kihívások, és a politikai tér megosztottsága mind befolyásolták a Jobbik lehetőségeit és pozícióját a magyar politikai palettán.