Az életút, a művészet és a gasztronómia szorosan összefonódik számos alkotó és gondolkodó életében. Jelen cikk Yannick Masson Jean-nak, a képzőművészet és irodalom iránti mély elkötelezettséggel bíró személyiségnek az életét, valamint a magyar gasztronómia két kiemelkedő alakjának, Bittera Dórának és Molnár B. Tamásnak a munkásságát mutatja be, akik - bár látszólag különböző területeken mozogtak - mindannyian a minőség, a mélység és az értékteremtés szószólói voltak.
Yannick Masson Jean - A gyermeki fantázia és az illusztráció művészete
Yannick Masson Jean már egészen kicsi kora óta rajzol. „Nagyon korán kifejeztem a „művészetemet” a falakon, a párnahuzatokon, a WC falain” - emlékszik vissza. Ez a korai, gátlástalan kreativitás végigkísérte az életét, és elvezette őt a gyermekillusztráció világába. A gyermekkori olvasmányok is nagy hatással voltak rá: „Otthon megvoltak a „Martine”, a „Petite Abeille” könyvek és néhány képregény is.” Különösen egy nyaralás során, a keresztanyjánál szeretett bele az olvasásba. „Gyakran ajándékozott nekem könyveket, a „Néléfan tombe de vélo” egy nagyon vicces könyv volt.” Ezek a korai élmények alapozták meg azt a vágyát, hogy maga is hozzon létre olyan történeteket és illusztrációkat, amelyek elvarázsolják a gyermekeket.
Yannick Masson Jean nagyra becsüli a mások munkáját, ami „táplál, gazdagít”. Számos művészt csodál, köztük Sempé, Bill Watterson, Klaas Verplancke, Lisbet Zwerger, Quentin Blake, Tony Ross, Claude K. Dubois, Philippe Corentin és Colin Mc Naughton alkotásait. Ez a széles spektrumú érdeklődés segítette abban, hogy saját stílusa is sokszínű és kifejező legyen.
A művész nagy álma, hogy történeteket írjon, lehetőleg komikusakat, „ahol a szereplőknek igazi mélységük van, és amelyek nyilvánvalóan másokat is érdekelhetnek”. Különösen a gyerekekre gondol, akik „elolvasnák a történetet, dőlnének a nevetéstől, és ami a legfontosabb, újra el akarnák olvasni… ez igazán szuper szuper lenne!” Ez a szenvedély és elhivatottság jellemzi Yannick Masson Jean munkásságát. „A hozzám közel állók jól tudják, hogy egy könyv illusztrálása számomra valóban egy álom, ezért azt mondják, hogy szerencsés vagyok, és igazuk van!”
A magyar gasztronómia megmentői: Molnár B. Tamás és Bittera Dóra
Molnár B. Tamás és Bittera Dóra az elmúlt másfél évtizedben szinte átformálta - vagy inkább: megmentette - a magyar gasztronómiát. Kettejük munkássága, amely a Magyar Nemzet hétvégi számaiban megjelent cikksorozatból bontakozott ki, az úgynevezett „magyar gasztroforradalom” egyik legcsodálatosabb és leglelkesítőbb jelenségegyüttesévé vált.
Bár a sajtóklisék hajlamosak felületes megközelítéssel beszélni erről a jelenségről, Molnár B. és Bittera Dóra ennél sokkal mélyebbre ástak. „A szerző házaspárt itt nem mutatnám be: két igazi budai polgár, háromezer kötetes gasztrokönyvtár, nyolc nyelv, komolyzene, Jimi Hendrix, angol-francia, Németország, Portugália, Michelin-csillagok, satöbbi.” Ez a rövid leírás is érzékelteti azt a széleskörű műveltséget és nyitottságot, amely a munkásságuk alapját képezte.
A Konyhauniverzum születése és jelentősége
Molnár B. Tamás és Bittera Dóra hosszú ideig elfelejtett szakácskönyvet írni, de "A főzés tudománya" váratlanul nagy siker lett, és „nem hivatalos tankönyv a magasabb színvonalra törekvő szakácsoktatásban”. Ez a siker, és talán Molnár B. Tamás korábbi kötetének fogadtatása, meghozta az ihletet a „Konyhauniverzum” című műhöz.
A „Konyhauniverzum” nem kimondott szakácskönyv, bár vannak benne receptek is. Inkább egyfajta esszéisztikus gyűjtemény, amely a gasztronómia számos aspektusát tárgyalja, a kulináris élményektől kezdve a kulturális és történelmi összefüggésekig. A könyv a 2003-tól a Magyar Nemzetben megjelent cikkekből állt össze. Bár „újságcikkek könyvbe gyömöszölése nem mindig hozza meg a kívánt eredményt”, ebben az esetben a Molnár-Bittera cikkek „nem fogta az idő, sőt a könyvben remekül érzik magukat, kiegészítik, értelmezik, olvastatják egymást”. Ez annak köszönhető, hogy az írások nem csupán az aktualitásra épültek, hanem időtálló gondolatokat és ismereteket közvetítenek.
The History of Hungarian Goulash
A Molnár-Bittera páros írásai „nem novellák, nem esszék, nem tárcák, nem glosszák, és a legkevésbé sem receptek. De van bennük ez is, az is.” Ezek irodalmi erejű írások, de mindegyik szigorúan non-fiction. Molnárék „pont oda nyomulnak be, ahová az irodalom, legalábbis a magyar sosem tudott.” Az irodalom számára az étel, a főzés sokszor csak kulissza volt, a jellemzés, a hangulat- vagy mítoszteremtés eszköze. „Épp elég baja a magyar gasztronómiának az állandó krúdyzás, hogy magát ezzel az elég felületes kultusszal igazolja.” Molnárék viszont a gasztronómiát önálló, komolyan veendő tudomány- és művészeti ágnak tekintik, és arra törekedtek, hogy alaposabban megismerjék és feldolgozzák.
A szerzők műveltsége és tárgyi tudása lenyűgöző: „minden sor tömény információ, a tudás és a szellem áramlik mindenhonnan.” A 350 oldalas kötet egyetlen kép nélkül is leköti az olvasót, ami önmagában is dicséret. „Parádésak, persze.” Molnár B. Tamást „a csúcs érdekli. Nem feltétlenül a laboratóriumi precizitású csúcskonyha (az is), de mindig a csúcsminőség, az elérhető legjobb.” Alapüzenete, hogy egy túrós tésztának is érdemes rendesen nekiállni: „tisztességes lisztől friss tésztát gyúrni, nem megvenni a bótit, beszerezni némi kitűnő minőségű, nem agyonsózott, nem túlfüstölt szalonnát, igazi, zsíros túrót szerezni és a többi, csupa lehetetlennel határos küldetés.” Ez a filozófia azt sugallja, hogy a minőségre való törekvés, a gondos alapanyagválasztás és az odafigyelés minden szinten fontos.
A „Konyhauniverzum” receptjeinek elkészítéséhez tehát „kell némi eltökéltség. De érdemes rászánni időt és energiát.” Az igazi nagy katarzis az volt, amikor Bernard Loiseau (az a séf, aki öngyilkos lett, miután lepontozták az éttermét; a történet persze ennél kissé bonyolultabb, benne van a könyvben) receptjét készítettem el: süllő hagymalekvárral és vörösboros vajmártással (sandre rôti à la fondue d’échalottes, sauce au vin rouge). „Sülthal, köret, mártás - nagyon egyszerű dolognak tűnik, de fantasztikusan ki van találva; ahogy az alig átmelegített, szinte nyers süllő passzol az édes péppé sült hagymához és a fanyar-mély vörösboros szószhoz, ahogy a helyén van minden apró részlet, ízárnyalat, aroma, nos, attól az ember hirtelen megérti, miért érdemes szórakozni a hidegen montírozással vagy a főtt, reszelt répával bohóckodni a mártáshoz, és miért éri meg igazán jó pinot noirból készíteni.” Ez a kulináris élmény egyfajta „Big bang” volt, amely rávilágított a gasztronómia mélységeire és a részletek fontosságára.
A technológia és az online tér kihívásai
A modern technológia, különösen az online tér, új kihívások elé állítja mind a tartalomfogyasztókat, mind a tartalomelőállítókat. Az internetes kaparás (scraping) jelensége például, bár egyéni szinten „ignorable” lehet az „additional load”, „mass scraper levels it adds up and makes scraping much more expensive.” Ez a probléma rávilágít arra, hogy a digitális világban is szükség van a fenntartható és etikus működésre.
A fejlesztők folyamatosan keresik a megoldásokat az ilyen jellegű kihívásokra. „Ultimately, this is a placeholder solution so that more time can be spent on fingerprinting and identifying headless browsers (EG: via how they do font rendering) so that the challenge proof of work page doesn't need to be presented to users that are much more likely to be legitimate.” Ez a megközelítés azt célozza, hogy a valós felhasználók számára zökkenőmentesebb legyen a böngészés, miközben a rosszindulatú tevékenységeket kiszűrik.
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos technológiai megoldások, mint például az Anubis, „modern JavaScript features that plugins like JShelter will disable.” Ez rávilágít arra, hogy a felhasználóknak körültekintőnek kell lenniük a böngészőbővítmények használatával kapcsolatban, mivel azok befolyásolhatják bizonyos weboldalak működését. A technológia fejlődésével és a digitális környezet komplexitásával együtt járnak ezek a kihívások, amelyekre folyamatosan új válaszokat kell találni.
Az online biztonság és a felhasználói élmény optimalizálása folyamatos feladat, amelyben a fejlesztőknek és a felhasználóknak egyaránt aktívan részt kell venniük. A digitális tartalom létrehozásakor és fogyasztásakor fontos figyelembe venni az etikai normákat és a technológiai korlátokat is, hogy egy kiegyensúlyozott és fenntartható online ökoszisztéma jöhessen létre.