Zambó Sándor Cukrász Világa: Ízek, Emlékek és Művészet
A művészetek sokszínűsége és az emberi alkotókedv határtalan. A műsor, melynek eklektikus jellege szinte már fogalommá vált, mindig is lehetőséget adott arra, hogy a legkülönfélébb témák és személyiségek kerüljenek terítékre. A szerkesztő-műsorvezető frappánsan így fogalmazta meg a műsor lényegét: „Stílusok, korok és irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, az egyediségét a mindenféleségben kereső valami, mely szót most tényleg nem csak abban az eredeti értelmében használnám. Karinthy után szabadon: Mi, Ti, Ők, Nők.” Hangsúlyozza a vélemények, viták fontosságát, és mindazt, ami emberi, szép, jó, csúf. Külön kiemeli, hogy nemcsak az egyetértők, hanem a más véleményen lévők is fontosak.
A műsorban rengeteg kiváló művész, zenész, alkotó fordult meg. A 2026. március 17-i, 500. kétórás élő adás kapcsán külön köszönetet mondott minden beszélgetőtársnak, és örvendett, hogy ezt a majd’ 1000 órát együtt élhették meg. Berki Tamás volt az első vendég.
Zenei Utazás a Műsor Vendégein Keresztül
A zene mindig is központi szerepet játszott a műsorban, és számos előadó, zenekar vált ismertté vagy mutathatta be munkásságát a közönségnek. Hallhattunk az olyan együttesekről, mint a Känguru, Moralisa, JAM, DÁMA, Hip Hop Boyz, Mester és Tanítványai, Baba Yaga, amelyekhez Berki Tamás is kötődött zenei rendezőként, producerként vagy alapító tagként.
A jazz világából kiemelkedett Kőszegi Imre Liszt Ferenc-díjas magyar jazzdobos, akire a műsor 2026. február 17-én emlékezett. Ő volt európai ranglistavezető, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékének tanára és a Magyar Jazz Szövetség volt elnöke. Művészi munkásságát számos díj ismerte el, köztük Nívódíj, eMeRTon-díj, Szabó Gábor-díj, Lyra-díj és Liszt-díj.
Az EASTERN STATION együttes angol nyelvű cédé lemeze 2026. február 10-én volt a fókuszban. Zenéjük a harmónia és a szöveg kontextusának, az úgynevezett mondanivalónak, tehát a történetek fókuszba állításában jeleskedik.
A Láma együttest Gerendás Péter alapította 1976-ban. Zenéjük kezdetben spanyol és dél-amerikai dallamokat ötvözött klasszikus zenei elemekkel, latin-rock stílusban.
Faludi Tamás, a basszusgitár és a bőgő mestere, nemcsak kiváló előadóművész, hanem barát és munkatárs is volt. Eredetileg mérnök-fizikusnak tanult Budapesten, majd pályát váltva a hágai Királyi Zeneakadémián szerzett diplomát klasszikus gitár szakon. Mindemellett a mai napig aktívan foglalkozik a fizika népszerűsítésével is.
András hangszerei a zongora és a szintetizátor voltak, de gitáron, szaxofonon és szájharmonikán is játszott. Biztos sokan szívükbe zárták a Lux, a Memphis zenekarokat, vagy a Delhusa-Markó duót is.
A beat korszak előtt a társadalmi és kulturális életet a hagyományos normák, a konformizmus, valamint a konzervatív értékek dominálták. Zeneileg a dzsessz és a korai rock and roll volt a meghatározó, amelyeket a később megjelenő beat mozgalom tagjai is kedveltek, de a beat zene és irodalom is már egy új, sajátos hangot ütött meg.
A 2025. október 28-i adásban negyven év a Bergendy zenekarban volt a téma. Az idő múlása mindig is tréfás, de talán megszokható.
Egy 1962-es Ki mit tud tehetségkutatóban, az ének kategória győzteseként jutott el Helsinkibe, majd a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójába. A Magyar Rádióban Zsoldos Mari rögzítette „Bizony így van ez szívem” című, Szenes Iván által írt dala 1966-ban közönségdíjas lett. Hosszú külföldi vendégszereplései során majd egy évtizedig volt egy neves német zenekar szólistája. Menedzserként olyan művészekkel dolgozott, mint Fenyő Miklós és a Hungária, az R-GO, a V’Moto-Rock, Illés, Koncz Zsuzsa, Komár, LGT és Zorán.
A Stinky Bugs zenekar 2019 őszén jött létre, amikor Gátos Bálint, Iván és Zoltán azon gondolkodtak, hogyan lehetne zeneileg egyszerre megidézni a múltat és belekóstolni a jövőbe. Kapóra jött az amerikai minta, ahol egy addig ismeretlen (bár komoly szakmai múltat maga mögött tudó) társaság elkezdett az internetre úgynevezett onetake feldolgozásokat készíteni. A feladat egyszerű volt. A képért Schneider Zoltán, a hangért Gátos Iván a felelős, és a mostanra már több mint 120 dal elkészülte jelzi, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a kitartás eredményesnek bizonyult.
Szóval ő az akit mindenki csak így ismert: Mbay. Világhírű muzsikusokkal dolgozott együtt, mint például Youssou N’Dour. Fáradozott a kulturális integráció előmozdításának érdekében, mert véleménye szerint a kultúra az egy olyan egyetemes nyelv, mely minden emberi kommunikáció alapja. Vallotta, hogy minden kultúrának van pozitív és negatív oldala, de össze kell hoznunk az összes jó oldalt ahhoz, hogy egyetemes kultúrával rendelkezhessünk. Hitt a tapasztalatok megosztásában. Mert jó neki, jó nekünk, és jó a következő generációk számára is.
Volt egyszer egy Nap együttes, majd innen elkerülve a legendás M7-es együttesben folytatta, melyben számos országos sláger aktív részese. Egy kiváló zenész és zeneszerző, aki minden további formációban is megállta a helyét.
A legendás Novai Anna talán ha többet írnánk róla, az már eltakarná a lényeget.
A Magyar dzsesszdobosok kiválósága Sramkó János előadóművész, művésztanár, zeneszerző. Zenei tanulmányait előbb a Bartók Béla Konzervatóriumban, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta. De mi van akkor, ha valaki erősen zenekedvelő családban nő fel? Valamint akkor, ha számtalan hangszer közül végül a dobot választja? Hosszú volna folytatni, röviden, szerintem nagyon jól csinálta, és ennek így kellett lennie. Mára már - több zenei formációt követően - elkötelezte magát és a Dirty Slippers zenekar dobosa lett.
Ferenczi Bettina, vagyis: Bebi. Elsősorban ír zenét játszott, de számtalan zenei stílusban volt otthonos. Dolgozott gitározott, éneket, írt, gondolkodott. Tartalmas életében jól érezte magát, kivéve persze akkor, amikor nem.
A 2024. december 10-i adásban egy olyan művészre emlékeztek, akinek kivételesen hosszú, és végig aktív muzsikusélet jutott. 2019. július másodikán hunyt el 98 éves korában Tabányi Mihály harmonikaművész és dzsesszzenész, előadóművész, zeneszerző.
Színes Egyéniségek és Művészeti Területek
A műsorban nemcsak zenészek, hanem színművészek, festőművészek, költők és írók is szerepeltek.
Nyeső Mari önironikus, humora szikrázóan fanyar és szürrealista, tehát a költő boldog.
Varga Kata-Lina egy tündéri teremtés, már pedig ezt így mondják akkor, ha valaki tényleg az. Magyar-Francia színművész, aki Budapest, Kecskemét és Debrecen után majd két évtizedig Párizsban is folytatni tudta színészi munkáját.
Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, művészeti író és filmrendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti tagozatának tagja.
Victor Máté zenész, zeneszerző, színész is vendége volt a műsornak.
Falcsik Mari költő, író, műfordító. Szimpatizál a szabadsággal, a szabadságon levéssel is persze, de leginkább azokkal, akik hallgatni fogják.
Orbán Johnny Béla zenész és humorista, vagyis Nyíregyházi Tanárképző, Re-Show együttes, Simly-Show, nem utolsó sorban az Aladin és a Skodalámpa alapítója és motorja Nádassal, Bonczzal, Bari Lajossal, Lehr Ferivel, Maksával és a többiekkel. Nyilván azt is mindenki tudja, hogy például a Maksa-Híradó és a Rádiókabaré állandó szereplője volt. Look at the Band, mondhatnám, szóval Johnny pár napja visszajött Londonból.
Dugmanics Zoltán hangszobrász, zenész, hangszerbolt tulajdonos, a Demton Stúdió vezetője, hangmérnök, a FYX zenekar alapító gitárosa, valamint gitárjavítással és hangszerépítéssel is foglalkozik. Beceneve Dugó, mely név fogalom Nagykanizsán. Állítólag mindig is az elektronika érdekelte. Nyolcadikos volt, mikor már saját rádiót épített.
Tarján Pál énekművész. Operaáriák, olasz és latin dalok, musical részletek, filmzenék, operettek.
Mély fájdalommal búcsúztak Drucker Zsuzsától, aki évtizedeken át volt a zenekar szívének egy darabja. Nemcsak a management oszlopos tagja volt, hanem kapocs is köztük, zenekari művészek és az irodai háttér között - mindig figyelmesen, segítőkészen fordult feléjük, legyen szó apró kérdésekről vagy nagyobb problémákról. A zene közel állt hozzá, értette, érezte azt, ami nap mint nap őket is mozgatja. De Zsuzsa ennél több volt számukra: egy biztos pont, egy meleg mosoly, egy bizalmas beszélgetés, egy ölelésre váró kutyus gazdája, aki sokuknak adott békét és megnyugvást a nehéz napokon. A zenekar a második családja volt - és ők is az övé. Hálás szívvel őrzik meg őt emlékeikben és soha nem felejtik el, amit értük tett. Nyugodjon békében, Zsuzsa.
Mező Győző hegedűművész, zenetanár. A táncház mozgalomban, annak indulásától aktívan részt vett. A Debreceni éveit a Pálóczy, a Karikás, és a Csürdöngölő Zenekarok fémjelzik. Rendszeresen turnézott Európában olyan neves népzenekarok tagjaként, mint például a Karikás és a Táltos. A kelta népzenével ír zenészbarátai révén került kapcsolatba. Igazi pedagógus, gyermekekkel fedezteti fel a zene és a tánc örömét. Hubay zeneiskolában tanít, citerán játszó diákjait rendszeresen fesztivál- és nívó-díjakkal tüntetik ki.
A Veronaki zenéje a családról szól, és azt szimbolizálja, hogy ha elültetünk egy magot, és azt gondozzuk, erdő lesz belőle. Erdő, amely táplálékot, levegőt, hajlékot ad a benne élőknek. Másodlagosan, a fentiek ellenkezőjét is visszautasítja. Nem hajlandó senkivel sem összetartani pusztán azért, mert azonos az anyanyelve, azonos rasszhoz tartozik vagy azonos a szakterülete. Nem biztos benne, hogy létezik Abszolút Igazság, abban meg még kevésbé biztos, hogy - ha létezik is - az éppen nála van. Éppen ezért meglehetős óvatossággal és szerénységgel vitázik (szinte bármiről), és ezt a szerénységet, óvatosságot a vitapartnerétől is elvárja. Különösen érvényes ez a hitbéli-világnézeti témákra.
Volt egyszer egy Ifipark. Ezek persze igazak, de titulusok, hiszen, akkor még hol van az anya, a feleség és a kreatív ember.
Saját élményeinek és legmélyebb érzéseinek megvallása mindig is művészi munkásságának középpontjában állt. Ez az őszinteség teszi Vörös Nikit megkerülhetetlenné.
Az Ez Fight zenekar zenészeket keresett. Spoiler: talált. Mégpedig kiválókat. Megnyílt az út a dallamos de nyers, dinamikus zenéjük megmutatásához.
Hidasy Eleonóra igazgató, művészeti vezető, rendezvényszervező, aki többek között világsztárok - lásd például Queen Népstadion 1985 - magyarországi koncertjeinek létrehozásában aktívan bábáskodott, vagy önállóan tevékenykedett.
Gombkötő Viktória szerény, de hiteles előadóművész. Énekel és klarinétozik, de ruhaipari tervezőmérnökként is alkot, tanít, valamint szerintem állandóan figyel és tanul.
Bogdán Ildikó színes egyéniség a szó sokféle értelmében. Talán úgy is értelmezhető, hogy, a színek egyénisége.
Füttyös Zsófia pszichológus. Régóta foglalkoztatja minden, ami a felnőttek és gyerekek fejében, lelkében és kapcsolataiban történik. A mindennapi életben és a szakmájában is az összefüggéseket, a kapcsolatokat keresi. Abban hisz, hogy az összefüggések és a másik személy megértéséhez vezető út a nyitottságon, az elfogadáson, az odafigyelésen és a párbeszéden keresztül vezet.
Nemes Iván beszélgetőtársként volt jelen. Esetleges témáik: kultúra, gazdaság, politika, eszmetörténet, művészet, technikák és technológia, élethelyzetek, sorsok.
Berkes Gabriella színész, énekesnő, előadóművész, aki a kiváló zongoraművésszel Rátonyi Róberttel világhírű örökzöldeket és nagy jazz standart-eket énekel, persze a legmagasabb színvonalon.
Kövér Árpád a Raoul Wallenberg Egyesület alapító tagja, könyvet írt az állatkerti tevékről, most épp a nemzetközi nyilvántartó programba dolgozza fel az állatok fellelhető törzslapjait, 1866. augusztus 9-től napjainkig.
Forgács Gábor (1947.12.30. - 2024.11.04.) komplex művész volt, akinek hitvallása saját maga volt. Középiskolai tanulmányait követően tehetségvizsgát tett, és 1931-től a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola kerámia szakán folytatta tanulmányait. Szilágyi Mária keramikusművész alkotásai a Szomszédok című teleregényben is szerepeltek.
Az Élet Ízei és Történelmi Gyökerek: Szentendre Gasztronómiája
A műsorban időről időre előkerültek a gasztronómia és a kulturális hagyományok is. Szentendre történelmét és gasztronómiáját bemutató rész különösen érdekes. Már kétszáz évvel ezelőtt is kiterjedt kapcsolatokat ápoltak a korabeli Európával. A török határról naponta érkezett a városba áruval megrakott bárka, belsejében gyapjúval, szattyánnal, kordovánnal, dohánnyal, olajjal, rizzsel, déligyümölccsel, fűszerekkel. Bárkák indultak Bécsbe is, hogy ezeket ott posztóra, vászonra, flanellre, gyapjúra cseréljék. A bornak és kereskedelemnek köszönhetően Szentendre ekkor még igen tehetős városka volt. Rengeteg pince volt a dombjain, ahol a híres szentendrei vörös aszút készítették és tárolták.
Akkoriban sokféle, különlegességnek számító drága fűszer is érkezett az asztalokra. Ezt bolti hagyatéki leltárak bizonyítják, amelyekben irdatlan mennyiségű faolajat (olívaolajat), rizst és fűszerféléket találhatunk felsorolva. A szentendrei konyhát erősen befolyásolta a balkáni török és a mediterrán hatás. A helyben termelt alapanyagok errefelé kevésbé voltak a helyi gasztronómia meghatározói, hiszen ezeket - a gabonától a kávéig, és a húsok többségét is - itt a piacon vásárolták meg. Kivételt talán csak a malozsa (mazsola), a pekemez (szőlőmustméz) és a minden ház udvarán termő smokva (füge) jelentett.
Szentendrén a velencei Szent Márk téri Floriannal egy időben már volt kafana (kávézó). Bár a kávézás szokása egy isztambuli osztrák követ révén terjedt el a fejlett Európában, de az is bizonyítható, hogy a török elől menekülő és Szentendrére érkező balkáni népek (szerbek, örmények, albánok, románok, bolgárok, görögök, dalmátok) már a kezdetektől gyakorolták itt a török kávézás szertartását.
Az első cukrász - pontosabban mézeskalácsos és gyertyás - Beslics Pál nevét jól ismerjük. Céhbeli kollégái, a Beskovity, Krecsárovits, Szávics és más mesterek megmaradtak a jól jövedelmező gyertyás és viaszöntő mesterségnél, hiszen Szentendre akkoriban püspöki székhely volt, így állandó megrendelést és jól fizető munkát biztosított számukra. De Beslics úr - talán éppen a díszes gyertyák készítésében szerzett tapasztalatai miatt - vállalkozását a mézeskalács-készítéssel is kibővítette. Ez a szakma annak idején sokkal inkább a szobrászathoz, mintsem az egyszerű gyertyamártogató munkájához hasonlított. És ahogy ez a helyi közemlékezésben megmaradt, a lakóházával szembeni Budai utcában lévő épületben boltot is nyitott.
A város hét pravoszláv templomának mind saját búcsúja volt, emellett a vásárok és más nagy ünnepek is vonzották a környékbelieket és a távolabb lakókat. A karácsonyi kalácsoknak is külön hagyománya volt. Bosanska Krajinában a česnicát karácsony reggelén készítik, s férfiembernek kell gyúrnia, aki ökrökkel és ekével foglalatoskodik, és ezt ívelt formájúra sütik. Đakovo környékén, Ó-Szerbiában bőved napján az asszonyok a gyerekeknek külön is sütnek kalácsot, szintúgy az első látogatóknak a rokonságból. Ezenkívül készítenek még egy nagy kalácsot ökrökkel és ekével, formáznak karámot birkákkal és pásztorral, a ház urát, méhrajt, és vőlegényt fiatal menyasszonnyal a pap előtt. Az Ibar folyó mentén, ahol a mijákok élnek, az asszonyok december 23-án kis kalácsokat készítenek, melyeket kolendároknak neveznek. Ezeket kicsi figurák díszítik. Emellett česnicát is készítenek, melyen báránylábnyomok láthatók. Újév előtt szintén készítenek kalácsot, kolendárokat különböző formákban, és alakjuk szerint nevezik el őket: turbékolók (gerlicék), sasok, kecskék, siklók (kígyók) stb.
Szentendrén sokféle hatás érvényesült a cukrászmesterségben is. Kapható volt saba (szőlőmustméz), csak itt vareniknek, illetve pekmeznek nevezték, és állítólag jobb volt, mint a híres szicíliai. A velencei fritellét itt fritulának, magyarul egérkének mondták. Készítője belemarkolt a híg tésztába, és amikor összeszorította a markát, a nagy- és a mutatóujja között kis buborék buggyant ki, a gömböcskét egy olajba mártott kanál segítségével a forró olajba emelte, majd az magától forogva készre sült. Cukorral meghintve és pekmezzel vagy sipak (hecsedli-, azaz csipke) lekvárral csurgatva fogyasztották. De errefelé sem volt farsang ustipcsi (fánkszerűség) nélkül, amelyre szintén szőlőmustmézet csurgattak. Szentendrén ugyanis egyszerre volt jelen a német cukrászat a nünbergi mézeskaláccsal, a linzerrel, a törököktől tanult, jufkéből (rétestészta) készített piták sokasága - pita s sirom (túrós), mesom (húsos) stb. -, valamint a gibanica (túrós rétesféle) is.
A 18. és a 19. század szentendrei pravoszláv elitje úgy járt Velencébe, mintha a szomszédos Tabánba látogatott volna a rokonokhoz. Így aztán eljutott ide a velencei sütik divatja is, csak nálunk azokat illatos keleti fűszerezéssel szentendreisítették. Mert ekkortájt még a szegények bográcsába is jutott cimet (fahéj), ugyanis a délről hozott drága fűszereket a városnál kikötött dunai malmokban őrölték.
Komoly hagyományokkal rendelkezett a mézeskalács készítése. Ez eredetileg az isteneknek felajánlott eledel volt, később az emberek közötti ajándék szerepét töltötte be. A mézeskalácsos pedig mindig elismert szakma volt a történelem folyamán, amelyhez jó kézügyességre volt szükség, hiszen a mézeskalácsok művészi színvonalú díszítése nemcsak időigényes, de magas szaktudást igénylő munka is volt. Egy-egy forma akár több hónapi faragással is készült. Készítői vélhetően a templomi faszobrokat is faragó szobrászok voltak. A szentendrei mézeskalácsosok nagy megbecsülésnek örvendtek. A Beslics család a város határán túl is ismert és híres mézesbábos família volt, akinek boltját a szentendrei gyerekek csak mint a csodás illatok és ízek földi mennyországát emlegették egymás között. Omlós mézeskalácsuk a méz és fahéj méltóságos ízein túl a kardamom, a csillagánizs és a gyömbér hármasának pikáns harmóniájával volt megbabonázva.
A Beslics család nemcsak mézeskalácsáról volt közismert a városban, hanem arról is, hogy buzgó pravoszláv hívőkként mindig pontosan megtartották a böjtöt, és nem telt el úgy nap, hogy elmaradtak volna a vecsernyéről. Így aztán Iván fiukat a fahéj és kardamom helyett a tömjén nemes útjára bocsátották, a pópaságot választva számára élethivatásul. Szentendrén, ahol akkoriban még a rózsát is a pátriárka virágának nevezték, minden tekintélyes szentendrei szerb család generációnként legalább egy papot adott a közösségnek az Isten és a nemzet szolgálatára. Így lett pópa Ivánból, a család legkisebb gyermekéből, és mint tiszteletre méltó goszpodin (úr), a pomázi szerb közösség megbecsült és szeretett lelki vezetője. Évtizedekig nem volt nélküle esküvő, védszent-ünnep, vízkereszti és búcsúi áldás. Tette a dolgát becsülettel lelki vezetőként és a közösség mindenes segítőjeként is.
A gasztronómiai utazás során említést nyert a Luxemburgban rendezett konyhai világkupa (Culinary World Cup), ahol a magyar csapat tizennegyedik lett. Bár a magyarok a tálalással elúsztak, a zsűri besegített. Ez is rávilágít a gasztronómia fontosságára és a nemzetközi színtéren való helytállás kihívásaira.
Versenystratégia, 6. rész - Szabó Bence 2024 method feeder magyar bajnoka!
Az Idő, a Szavak és az Élet: Filozofikus Elmélkedések
A műsorban gyakran előkerültek filozofikus gondolatok az életről, az időről és a szavak jelentéséről. Az "Intolerancia" című internetes portál és a türelmetlenség témája is felmerült. A szenegáli közmondás szerint „övék az idő, miénk az óra”. A Nyugat-Európát behálózó internetes orgánum a "Húsz perc"-et említi, míg a magyar kupléban még a tíz perc is nagy idő volt.
Az "L. G." (Life is good) reklámszöveg tükörfordítása is szóba került, melyet egyre több helyen látni. A légkondicionáló dobozokon is feltűnik, melyek a boldogabbak otthonába érkeztek. Az élet olykor igazságtalan, és nem mindenki boldog, aki az lehetne. A műemlék épületre nem lehet kívül légkondicionáló dobozt szerelni, így hát Amerikára még várni kell egy kicsit. Különben ki nem bírná Amerikát. Szerinte előbb vagy utóbb összeütközésbe kerülne ott a hatóságokkal. Egy New York-i parkban öregasszonyok figyelmeztették, nem szabad dohányozni.
Az élet jó. L. G. Ez a két betű akár sokat is jelenthetne. Ha elébe rakjuk az N-et, akkor kijön az N. L. G., egykori kedves szombathelyi gimnáziumunk monogramja. Ha viszont a T-t rakjuk az L. G. után, egy kiváló magyar rockzenekar áll előttünk. De miért is akarunk ilyesmit művelni? Miért nem törődünk bele, hogy az élet jó, legalábbis a ronda dobozokon? Miért nem adunk esélyt, hogy egyszer majd a dobozokon kívül is az lesz? Miért nem adunk? Adunk, illetve adnánk, csak attól félünk, hogy egyesek politikai programbeszédnek tartják az efféle megállapítást, amikor is a beszédek nem esnek egybe a valósággal, a beszélők cselekvésével. Nem, nem akarunk mi dicsérni senkit.
A "nem" és a "igen" szavak jelentéséről és használatáról is szó esett. A "nem" és a "nincs" a magyar valóság szerves része volt hosszú időn keresztül. De vajon most miért nem az? Távolról sem - csupán írásjel áthelyezésről lenne szó. A "nem" lehet pozitív és negatív is. Például a "nem kell félnetek" és a "nem megyünk tovább" kifejezések is többféleképpen értelmezhetők. Az ügynökök figyelhetik a szavak játékát, de sokkal okosabbak nem lesznek. Lassan többen lesznek a megfigyelők, mint a megfigyeltek. Horvátországban interneten kerestek kémeket. Röpke egy óra alatt tizenegyezer nyolcszázan jelentkeztek. A rendszer összeomlott. NEM MENT TOVÁBB!
A vasúti közlekedés problémái is szóba kerültek, a "nem megyünk tovább" mondat ismétlődése a kalauz szájából, ami a rendszer hibáit és a kiszolgáltatottságot jelképezi. A kalauz leszállt a vonatról. Végre rágyújthatott. Lehet.
A "Mi az uraim, már utat építeni sem tudunk?" típusú kérdések sorozata is felmerült, melyek a nemzet általános helyzetét próbálják meg reflektálni. Ezek a kérdések a mindennapi élet problémáira mutatnak rá, legyen szó a gazdaságról, a politikáról vagy a társadalmi viszonyokról.
A műsor sokszínűsége és gazdagsága tükrözi a szerkesztő-műsorvezető sokoldalúságát és a meghívott vendégek kivételes tehetségét. Ez az eklektikus összeállítás garantálja, hogy mindenki találjon magának érdekfeszítő témát és gondolatokat, melyek elgondolkodtatnak és inspirálnak.