A zöldség-gyümölcs ágazat Magyarországon dinamikusan fejlődő terület, amely alapvető fontosságú mind a lakosság élelmiszerellátása, mind a mezőgazdasági termelők számára. Egy vállalkozás, amely több mint két évtizede aktív ebben a szektorban, jelentős tapasztalatra tett szert a zöldség-gyümölcs feldolgozás és értékesítés terén. Ez a hosszú távú elkötelezettség és a felhalmozott tudás lehetővé teszi a közös célok megvalósítását, amelyek a kiváló minőségű, friss termékek folyamatos biztosítására fókuszálnak.
Beszerzési Gyakorlatok és Minőségbiztosítás
A frissesség és a minőség alapvető kritériumok a zöldség-gyümölcs kereskedelemben. Egy tapasztalt cég a Nagybani Piacon szerzett több mint 20 éves beszerzési tapasztalattal rendelkezik, garantálva ezzel az I. osztályú termékeket. Az általuk kínált zöldségek és gyümölcsök mind rendelkeznek eredetigazolással, ami további biztosítékot jelent a fogyasztók számára. A beszerzés mindig frissen, aznap történik, közvetlenül a Nagybani Zöldségpiacról, valamint őstermelőktől. Ez a mindennapi beszerzési gyakorlat garantálja a vevők számára a mindig kifogástalan, friss árut. A logisztika és a kiszállítás terén is több éves tapasztalat áll rendelkezésre, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vevők a lehető legkiemelkedőbb szolgáltatást kapják.
MMG - Város a városban: a Nagybani Piac
Agrárpiaci Jelentések és Élőállat Forgalom
Bár a fő téma a zöldség-gyümölcs, az agrárpiaci adatok szélesebb kontextusban is relevánsak, mivel rávilágítanak a mezőgazdaság különböző szektorainak összefüggéseire. Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január-márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január-márciusi mennyiséghez képest. Ez a növekedés a magyar állattenyésztés élénkülését jelzi.
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna) emelkedett 2026 január-márciusában 2025 azonos időszakához képest, értékben pedig 39,5 százalékos növekedést mutatott. A főbb exportpartnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak, ami a magyar élőmarha nemzetközi piaci versenyképességét bizonyítja. Ezzel szemben Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke pedig 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az importált élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége is jelentősen, 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1-17. hetében, ami 26 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezek az adatok kiemelik a magyar marhahúságazat kedvező piaci pozícióját és az ágazatban rejlő növekedési potenciált. További információk e témában az Agrárpiaci jelentések - Élő állat és hús című kiadványban olvashatók, mely fontos forrása az ágazati elemzéseknek.
Juh- és Kecskehimlő: Járványügyi Helyzet és Megelőzési Intézkedések
A mezőgazdaságban az állatbetegségek megelőzése és kezelése kiemelten fontos a termelés biztonsága és a gazdasági stabilitás szempontjából. A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget, ami fokozott óvatosságra int.
A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot, ezzel is csökkentve a betegség behurcolásának kockázatát.
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost. Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak.
MMG - Város a városban: a Nagybani Piac
A juh- és kecskehimlő emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. Ezeknek a tüneteknek a felismerése kulcsfontosságú a gyors beavatkozás és a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Az állattartóknak folyamatosan figyelniük kell állataik egészségi állapotát és azonnal intézkedniük kell bármilyen gyanú esetén.
Határszemle Ellenőrzések és Földhasználati Szabályok
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. Ezek az ellenőrzések a mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használatát, a parlagfű elleni védekezést és egyéb agrár-környezetvédelmi előírások betartását vizsgálják. A határszemle hozzájárul a termőföldek állapotának megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodás ösztönzéséhez, ami végső soron az élelmiszerbiztonságot is erősíti. A jogszabályok betartása elengedhetetlen a mezőgazdasági termelés minden területén, legyen szó zöldség-gyümölcs termesztésről, állattenyésztésről vagy egyéb agrártevékenységről.