A magyar agrárgazdaság, ezen belül kiemelten a zöldség- és gyümölcságazat, az utóbbi években számos kihívással és jelentős átalakulásokkal szembesült. Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain, jelentős beruházásokra van szükség. A szektor működését ma már nemcsak a piaci verseny, hanem az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek is alapjaiban befolyásolják, melyek drámai hatással tudnak lenni a megtermelt mennyiségre. A klímaváltozás hatásait pedig csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani.
A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés helyzete és gazdasági jelentősége
Magyarországon a zöldségeket és gyümölcsöket együttesen mintegy 170-180 ezer hektár területen termesztjük. A kertészeti kultúrák termelési értéke az utóbbi években 350 milliárd forint körül alakult, melyből 80-100 milliárd forint a gyümölcstermesztésben, 150-200 milliárd forint a zöldségtermesztésben keletkezett. Fontos kiemelni, hogy az ágazat idei összesített termelési értéke 300 milliárd forint körül lesz - a tavalyi, rendkívül aszályos évet követően általánosságban jobb termés volt idén, annak ellenére, hogy a tavalyi aszály és a tavaszi fagyok komolyan sújtották az ültetvényeket.
A gyümölcstermő terület az utóbbi évtizedben 80 ezer hektár magasságában stagnál, a termésmennyiség pedig az évi 900 ezer tonna körül jelentős kilengéseket mutatva 600-1200 ezer tonna között szóródik. A két legjelentősebb gyümölcsfajunk az alma (25 ezer ha) és a meggy (14 ezer ha), melyek együtt a gyümölcstermő felület felét adják. Az összes gyümölcs több, mint 65%-át az alma teszi ki. A gyümölcstermés 10%-át a szilva, 6-7 %-át a meggy adja, jobb évjáratokban hasonló volument érhet el az őszibarack, 3-4 % a körte és a 2-3 % a kajszi. Hozzá kell tenni, hogy hosszabb időtávon szinte minden gyümölcsfaj termőterülete folyamatosan csökken.
A hazai szabadföldi zöldségtermő terület az utóbbi évtizedben 80 ezer hektár körül stagnált, de az elmúlt néhány évben újra növekedésnek indult. Ezt kiegészíti még mintegy 3100 hektár hajtatott (fóliás és üvegházi) zöldségtermesztés. A zöldségtermő felület közel 2/3-át a csemegekukorica (30-35 ezer ha) és a zöldborsó (18-22 ezer ha) teszi ki. A szabadföldi zöldség - egy-egy extrém évjárattól eltekintve - stabilan 1,4-1,6 millió tonna termést produkált az utóbbi években, a hajtatott kultúrák pedig a jelentős területi csökkenés ellenére - emelkedő termelési színvonal mellett - 400 ezer tonnás mennyiséget adnak. A zöldségágazat sokkal stabilabban áll a lábán. A 2023-as évben a hazai gyümölcsültetvények területe meghaladta a 83 ezer hektárt, zöldségféléket szabadföldön 80 ezer hektáron, hajtatásban pedig kb. 3100 hektáron termesztettek Magyarországon. Gyümölcsnél a teljes terület az előző évhez képest dinamikus egyensúlyban maradt, zöldségeknél 1,4 ezer hektáros növekedés volt tapasztalható.
A klímaváltozás hatásai és az alkalmazkodási stratégiák
Az utóbbi időszakban tapasztalt szélsőséges időjárási események, mint az extrém hőség, a tavaszi fagyok és a rendkívüli aszályok, komoly kihívások elé állítják a magyar zöldség- és gyümölcstermesztőket. Nagypéter Sándor, a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójában beszélt arról is, hogy tavaly nyáron az extrém hőség tönkretette a fóliás és üvegházi állományokat, ami jelentős mennyiségbeli visszaesést okozott. A tavalyihoz hasonló augusztusunk még nem volt. Ezekből is jól látszik, hogy az extrém időjárásnak milyen drámai hatása tud lenni a megtermelt mennyiségre. A klímaváltozás évről évre rányomja bélyegét a hazai élelmiszer-termelésre: az aszály, a tavaszi hidegbetörések, az egyre melegebb hőmérséklet alapvető zöldségeinkre és gyümölcseinkre is hatással vannak.
A tavaszi fagyok és a bogyósok drámája: A magyar kajszibarack története remek példa arra, hogy nem az átlaghőmérséklet növekedése a gond, hanem a tavaszi virágzás időszakában jelentkező hirtelen fagyok. Az enyhe tél ugyanis beindítja a nedvkeringést a növényben, emiatt az nehezebben tűri az esetleges alacsony hőmérsékletet, a hirtelen betörő mínuszokat. A málna, a ribizli és a szeder, de elsősorban a málna az, amely egyre kisebb területen terem Magyarországon. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, mára örülhetünk, ha 100-200 hektáron termeszthető málna. Habár Nógrádban és a Dunántúlon még akad a gyümölcsből, a klímaváltozás egyre inkább kiszorítja a hazai palettáról.
A víz kérdése a zöldségtermesztésben: Dr. Gyuricza Csaba szerint a zöldségek tekintetében jobb a helyzet. Ezen a területen a legkritikusabb termelési tényező a víz. Szabadföldi körülmények között ma Magyarországon rendkívül nehéz zöldséget termeszteni, hiszen mindez olyan kitettséget jelent, ami gazdaságilag kezelhetetlen. A lehullott csapadék megtartása lenne a kulcs. Magyarországon ma 300 és 500 milliméter közötti az átlagos csapadékmennyiség. Az alapvető probléma azonban az, hogy a talajra kerülő nedvesség 40-50 százaléka eltávozik a légkörbe. Tehát ha leesik 400-500 milliméter csapadék, akkor körülbelül 250 milliméternyi hasznosul.
Technológiai fejlesztések és szemléletváltás: A klímaváltozás hatásait technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett - többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. A klíma-, és egyébként a tápanyagszabályozásban is sokat segít a termelőknek a mesterséges intelligencia. Az időjárás-előrejelzésből modellezve ugyanis sokkal gyorsabban tudnak beavatkozni, és reagálni a klimatikus körülményekre, illetve ideális körülményeket teremteni a növényeknek például szellőztetéssel, árnyékolással, tápoldatozással. Nagypéter Sándor szerint beindult egy szemléletváltás a termelőknél: a DélKerTÉSZ-nél ugyan eddig is kiemelt szerepet kapott a folyamatos fejlesztés és a versenyképesség fokozása, de a klimatikus helyzet már tényleg minden termelő számára megmutatta, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek.
Alkalmazkodás a jövőre: Egyre több a jó és pozitív gyakorlat, ami segíthet az alkalmazkodásban. Ilyen például az agrárerdészet, ahol a bogyós gyümölcsöt más, fásszárú növényekkel együtt termesztik, amely természetes árnyékot ad. A nemesítés során minden gyümölcs- és zöldségfaj esetében előtérbe kerül szempontként a szárazságtűrés és a szélsőséges időjárási körülmények elviselése. A megfelelő talajhasználat is kulcsfontosságú: a mulcsozás, a növényi maradványok meghagyása, a talajtakarás. Ezek azok a praktikák, amelyek kiskerti körülmények között is alkalmazhatók, de a szántóföldeken is remekül bevethetők. A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek, gazdák is egyre inkább abban látják a lehetőséget, hogy adaptálódjunk a változásokhoz. Ehhez hozzátartozik a talajhasználat, a nedvesség megtartása, a szántás elhagyása. A növények nem szántást, hanem hosszú távú termelést elősegítő talajállapotot kívánnak.
Új fajok a palettán: Az éghajlatváltozás olyan zöldségek és gyümölcsök termesztését is előidézheti, amelyek korábban nem voltak jellemzők hazánkban. Gyümölcsök tekintetében a füge korábban csak kiskerti körülmények között, gondosan takarva fordulhatott elő. Ma már, főleg Magyarország déli részén, de akár északon is, a füge sokszor védelem nélkül is áttelel. Megjelentek a fügeültetvények, de egyre inkább terjed a kivi is. Termesztése korábban elképzelhetetlen lett volna, de ma már Zala vármegyében vagy a Duna-Tisza közén is több hektárnyi területen terem a szőrös gyümölcs.
Klímaváltozás hatása a zöldségekre I Bálint Péter & Mautner Zsófi I Kóstoljuk meg!
Gazdasági kihívások és piaci trendek
Az utóbbi három évről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy ezek „normális” évek lettek volna. Kezdődött a COVID-19 járvánnyal, ami az ágazatot a munkaerő korlátozott mozgása, valamint az átmenetileg lezáródó és csak lassan újra megnyíló szállítási útvonalak révén érintette leginkább. A járványt követően az időlegesen lelassuló gazdaság visszatérő aktivitása 2021 végére egy természetesnek tűnő inflációs hullámot generált, amiről minden gazdasági szakértő úgy nyilatkozott, hogy ez a helyreállítási szakaszban teljesen normális, sőt, ez mutatja igazán, hogy alvástól elgémberedett tagjaikat az egészséges szektorok most nyújtóztatják ki. Ezt az inflációs hullámot találta telibe Oroszország ukrajnai inváziója, ami már önmagában is bizonytalanságot generált, és erre jöttek még rá a szankciók, kereskedelmi korlátozások és egyéb intézkedések hatásai, amelyek elsősorban az energiaárakat drágították, és azokon keresztül gyakorlatilag mindent. Másodsorban az inputanyagok (műtrágyák stb.) árait is növelték. Ezek a behatások összességében mintegy 50-60%-kal növelték a termelési költségeket szűk két év (2021-ről 2022-re) leforgása alatt, bár itt ágazatonként és költségnemenként igen nagyok az eltérések. Nehezebben voltak elérhetők az inputanyagok, meghosszabbodtak a rendelési idők - informálja lapunkat dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Elmondása szerint az inflációs gazdasági környezet a fogyasztói hozzáállásban is alapvető változásokat hozott, az emberek jobban megnézik, hogy mire költenek. Véleménye szerint ez nem hazai jelenség, Nyugat-Európára ugyanúgy jellemző, még a legfejlettebb uniós tagállamokban is jelentős visszaesés következett be a zöldségek és gyümölcsök értékesítésében. A boltokban járva a fogyasztó természetesen elsősorban az árcédulákkal szembesül, a fenti folyamatokkal a termelők találkoznak.
A DélKerTÉSZ tapasztalatai: A DélKerTÉSZ-nél a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel 19,2 milliárd forint volt 2024-ben, ami éves szinten 13%-os csökkenést jelentett. A főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjaik 2024-ben 56,4 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 11%-os, 6,7 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél - a paprikánál és paradicsomnál - 25 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50%-a egyébként paprikaféle, 49%-a paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly. Nagypéter Sándor beszélt arról is, hogy a termelőknek 2,5 milliárd forinttal kevesebbet tudtak fizetni mint 2023-ban. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 3-5%-kal növekedtek, míg a paradicsomféléknél 2-5%-kal, a paradicsomkülönlegességeknél közel 15%-kal csökkentek. Stabil lábakon állt a belföldi értékesítés, azonban az extrém hőség rendkívüli kihívásokat jelentett a tavalyi szezonban a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő szövetkezetnek. Az idei szezonban kihívást jelent, hogy a bizonytalan árfolyam miatt nehezen lehet tervezni - derült ki a szövetkezet összefoglalójából.
A hajtató kertészetek és a hitelek: A hajtató kertészetek a mezőgazdaság „nehéziparának” számítanak, vagyis óriási a beruházási igény (ezért képesek négyzetméterenként 60 kg paradicsomot termelni évente), aminek a hitelkamatok drasztikus emelkedése finoman szólva sem kedvezett.
Pozitív tendenciák a gazdaságban: A szektort érintő számos negatív tényező mellett pozitív események is történtek. A tavalyi év utolsó negyedévében ilyen volt a földgáz és az elektromos energia árának csökkenése, valamint a műtrágyák árának jelentős mérséklődése. Befejeződött az MNB kamatemelési ciklusa is, bevezetésre került a kamatstop, melynek okán talán a pénzügyi piacokon is nagyobb nyugalomban lehet reménykedni. Az idén az inflációs ráta az év közepi csúcs után a nyár végétől kezdve folyamatosan csökken, és a forint lassú erősödése is reménykeltő.
Fogyasztói szokások: Bár a hazai piacon továbbra is jellemző, hogy a magyar vásárlók elsősorban az akciós termékeket keresik, a DélKerTÉSZ 2025-ben óvatos emelkedésre számít a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, ami lassan visszatérhet a 2019-es szintre. A zöldség-gyümölcs fogyasztás mértéke (friss és nyersanyagra átszámított feldolgozott termékek együtt) jelenleg 205-210 kg/fő/év értéken mozog, ami gyakorlatilag újra megfelel a 2008 előtti szintnek. Ezen év azért érdemel kiemelést, mert ezt megelőzően 210-220 kg/fő/év volt a fogyasztásunk, mely a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság után 10-15%-kal visszaesett. Ezen fogyasztási értékeknek kb. felét a feldolgozott termékek adják, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 100 kg/fő/év körül alakul, és 2013-óta évente enyhén növekvő tendenciát mutat.
Szervezeti és technológiai fejlesztések, munkaerő
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen a szervezeti és technológiai fejlesztések felgyorsítása. Dr. Apáti Ferenc szerint egy olyan hazai zöldség-gyümölcs ágazat lenne képes helyt állni a nemzetközi versenyben, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő és feldolgozó üzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit. Az ágazat működését a magas fokú hatékonyság, a szervezettség és a piaci szereplők érdekazonosságon alapuló együttműködése jellemzi, amit a magas szintű ágazati koordináció foglal keretbe. Ehhez képest a hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala erősen heterogén, a termelés hatékonysága tekintetében ágazati átlagban nagy az elmaradásunk az európai élvonaltól és a versenyképes szinttől, a szervezettség 20% körüli a kívánatos 50% helyett, az érdekazonosság és a különböző termékpálya-szintek együttműködése szerény, és markáns ágazati koordinációról sem beszélhetünk.
Beruházások és támogatások: A technológiai fejlesztésekhez megfelelő támogatásra és kedvező finanszírozási feltételekre van szükség. A szövetkezet, a DélKerTÉSZ, tavaly 2 milliárd forinttal, idén pedig 1,6 milliárd forint értékben támogatja a beruházásokat. Amennyiben a tavalyi KAP kertészeti pályázatok nyernek, tagjaiknál üvegházfejlesztések indulhatnak el, és mintegy 10 hektárnyi új felület jöhet létre. A 2023-as esztendő nagy jelentőséggel bírt az új uniós költségvetési ciklusban alkalmazandó KAP Stratégiai terv támogatásokra vonatkozó részletes szabályok és pályázati felhívások vonatkozásában. Ez mind a termelők, a TÉSZ-ek, feldolgozók számára fontos, a működés alapvető kereteit meghatározó tényezőrendszer - avat be a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az idei évben jelentkező legfontosabb kihívások között vannak évek óta változatlanok, és vannak olyan váratlan, előre nem látott hatások is, amelyek 2022 során kerültek előtérbe. A termelői értékesítői szervezetek beruházási programjain keresztül volna lehetőség további fejlesztéseket végrehajtani 2024-ben is, amelyek részei a hatékonyságunk növelésének, kapacitásunk bővítésének, hozzájárulhatnak az ágazat fejlesztéséhez.
A kormány a Közös Agrárpolitika révén eddig még soha nem látott léptékű forrást, több mint 4000 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, úgy, hogy az eddigi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozásra van lehetőség.
Munkaerőhiány és egyszerűsített foglalkoztatás: A fejlesztések mellett képzett kertészekre és idénymunkásokra is szükség van a hatékony termeléshez. Az egyszerűsített foglalkoztatás változása azonban a termelők számára komoly problémát jelent. Eddig foglalkoztatóként 120 napot lehetett idénymunkásként vállalni, 2025 júliusától azonban ez lényegesen lecsökken. Nagypéter Sándor szerint az egyszerűsített foglalkoztatás sokaknak a mentsvára, adott egy rugalmasságot, és segítette a munkába való integrálást. Az egyszerűsített foglalkozás korlátozása csökkentené annak a lehetőségét, hogy magyar munkaerővel tudjanak dolgozni a kertészetek. A munkaerő kérdése, az öntözés kihívásai régóta meglévő feladatai az ágazat szereplőinek. A gazdasági környezetünk változása miatt fókuszba került az energiaköltségek alakulása, és a beruházásokat akadályozó magas hitelkamatok.
A termőalapok megújítása: A gyümölcs esetében kritikusnak tekinthető a termésmennyiségek évek közötti nagyon hektikus változása. A jelentős terméskiesések okai döntően az időjárási károk, amelyek ellen nagyobbrészt védtelenek vagyunk. Az utóbbi időszakban az új telepítésű gyümölcsösök mennyisége elmaradt a kívánatos mértéktől. Ez a gyümölcsösök elöregedését, korszerűtlen fajtaszerkezetét eredményezi, ami mennyiségi és minőségi romlást eredményezhet annak ellenére, hogy az ökológiai adottságaink kedvezőek a termesztésre. Jelenleg az ültetvények nagy része kisgazdálkodók kezében van, ami szétaprózott termelést, valamint a nagyon eltérő és sok esetben alacsony színvonalú termesztéstechnológiát eredményez. A szétaprózott birtokszerkezet a technológiai és technikai fejlesztésnek nem kedvez. A piaci elvárások ezzel szemben egyre magasabbak, amit korszerű fajtaszerkezettel, megfelelő technológiával (pl.: öntözéses termesztéssel) és modern gépek, eszközök alkalmazásával lehetne követni, a versenyben megfelelő pozíciót elérni.
Klímaváltozás hatása a zöldségekre I Bálint Péter & Mautner Zsófi I Kóstoljuk meg!
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat versenyképessége és a jövő
A hazai zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmi teljesítménye összességében pozitívan ítélhető meg. A friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs termékekből együttesen 250-300 milliárd forint értékű árut exportálunk, míg az import 150-200 milliárd forint nagyságrendet képvisel, vagyis a külkereskedelmi egyenleg 50-100 milliárd forint között alakul. A külkereskedelmi forgalom döntő részét a feldolgozott (konzervipari, hűtőipari, stb.) késztermékek adják, a friss/nyers termékek - vagyis frisspiaci termékek és feldolgozóipari alapanyagok - jóval kisebb export-import forgalmat bonyolítanak. A hazai - frisspiaci és nyers - gyümölcs exportunk értéke (tehát feldolgozóipari késztermékek nélkül) az EU-csatlakozástól 2008-ig 15 milliárd forint körül mozgott, azután következett be 6-8 milliárd forint értékű növekedés. Az export-import egyenlegben hasonló a tendencia: az EU-csatlakozást követő 3-4 „átmeneti” év negatív egyenlege után 2012-re értük el a csatlakozás előtti szintet. Az utóbbi években (2015-2019) évente változóan 13 és 23 milliárd forint között változik a friss/nyers gyümölcsexportunk értéke (jellemzően 14-16 milliárd forint), míg az import 12-19 milliárd forint. A külkereskedelmi egyenleg 2015-2017-ben pozitív volt, 2018-2019-ben azonban negatívba fordult.
A zöldségágazat külkereskedelmi teljesítménye tekintetében a gyümölcstermesztéséhez hasonló megállapítások tehetők. A frisspiaci és nyers zöldségexport és -import értéke 2004-2010. között gyakorlatilag együtt halad (18-22 Mrd. Ft körüli értéken), így a külkereskedelmi egyenleg nulla körüli, és csak 2010 után mérhettünk folyamatosan növekvő, 2-10 Mrd. Ft közötti pozitív egyenleget. Ez annak köszönhető, hogy az import értéke a 22 Mrd. Ft-hoz közeli szinten stagnált, míg az exportérték 30 Mrd. Ft-ra növekedett. Az utóbbi években (2015-2019) évente 36-39 milliárd forint a friss/nyers zöldségexportunk értéke, míg az import 30-49 milliárd forint között ingadozik. A külkereskedelmi egyenleg - a gyümölcsökhöz hasonlóan - romló tendenciájú: 2015-2017-ben pozitív, 2018-2019. években azonban negatív.
A termelési színvonal helyzete: A gyümölcstermesztésünk termelési volumene semmilyen érdemi növekedést nem mutatott az elmúlt másfél évtizedben. A hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű fajok termelése esett vissza leginkább: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az alma és az őszibarack is, mely utóbbiak az EU legjelentősebb gyümölcskultúrái. Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes. Előbbi kettő azért, mert relatíve extenzív, alacsony szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű ágazatok, utóbbi három pedig alapvetően jó piaci pozícióinak és jövedelmezőségének köszönheti előrelépését, bár a munkaerőhiány és az időjárási káresemények az utóbbi néhány évben ezekben is egyre inkább gátolják a fejlődést. A termelési színvonalunk az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. Az országos átlag 60-70%-kal marad el a hazai profi/jó üzemek termelési színvonalától. Az ágazat gyenge termelési színvonalát nem csak a fajlagos hozamokon keresztül tapasztaljuk: a hazai ültetvények 70-75%-a öntözetlen, fagyvédelemről mindössze 100-200 hektáron, jégvédelemről kb. 2 000 hektáron beszélhetünk. Becslések szerint a hazai 80 000 hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek. Fontos összefüggés, hogy az utóbbi időszakban azon fajok mennyiségi visszaesése a legnagyobb hazánkban, amelyeknél magas az elmaradottság mértéke a versenytársakkal szemben, vagyis a visszaesés egyik fő oka, hogy nem tudjuk felvenni a versenyt a termelés színvonalában a sokkal hatékonyabban termelő külföldi versenytársakkal.
A hazai zöldségtermesztés szintén jelentős területi és mennyiségi visszaesést szenvedett el az EU-csatlakozás óta, bár az utóbbi néhány évben újra javulnak az ágazati mutatók. A zöldségágazat relatív termelési színvonala - az előrehaladottabb piaci letisztulásnál fogva - jóval kedvezőbb, mint a gyümölcstermesztésé, de a top5 külföldi versenytárs ország színvonalához viszonyítva még mindig nagy a lemaradásunk. A zöldségtermesztésünk relatív termelési színvonala ágazattól függően 60-90%-os értéket mutat, vagyis a hazai országos átlag 10-40%-kal marad el a hazai jó színvonaltól. Ez az érték ugyan nem kiváló, de jónak tekinthető, és sokkal kedvezőbben ítélhető meg, mint a gyümölcstermesztésünk esetében.
A generációváltás és a tudatosság: Az általános generációváltás szintén elősegíti a folyamatokat. Azok a gazdálkodók, akik az 1990-es években kezdték meg a mezőgazdasági tevékenységüket, most kénytelenek átadni a stafétát a fiataloknak. A MATE-n már érezhető a hozzáállásbeli különbség. Egyre erősebb az igény a tudatos, környezetvédelmi, talajvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő edukálásra. A 2022-es aszály megtorpanásra késztette az embereket. A történelmi aszály gyakorlatilag letarolta az Alföldet, ezzel rendkívül ijesztő jövőképet tárva elénk. Az alföldi sivatag, amely máskor csak úgy ontotta a kukoricát, szinte semmit sem termett. Ez a gazdák számára is intő jel volt: ha így folytatják, tönkremehetnek. Egyre inkább megjelennek azok az irányok, amelyek a korábban alkalmazott gyakorlatot feladva a megváltozó klímafeltételekhez, a megváltozott piaci körülményekhez alkalmazkodva próbálják elősegíteni az élelmiszer-termelést.
Önellátás és a kiskerti termelés újraéledése: Nagyon kevés olyan ország van a világon, amely képes arra, hogy saját magát ellássa élelmiszerrel. Az alkalmazható technológiák és tudás elismerésével és a fontosságuk felismerésével minden lehetőség adott ahhoz, hogy világszínvonalú lehessen a mezőgazdaságunk. Viszont ehhez arra van szükség, hogy sokkal tudatosabban éljünk, tartsuk szem előtt a változásokat és a csúcstechnológiai megoldásokat is. A technológiaváltás kényszere már az ajtóban kopogtat, sőt, már itt van velünk. Ezzel együtt egyre inkább felértékelődik a házi, kiskerti termelés, ami régen háztáji körülmények között folyt, majd szép lassan kiment a divatból. Ma már a kiskerti termelés népszerűsége láthatóan növekszik, ez érzékelhető a kis kiszerelésű vetőmagok eladásában is. Ebben volt egy pillanatnyi robbanáspont 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, és sokan maradtak otthon. Az élelmiszer-előállítás és az élelmiszer jelentősége felerősödött, hiszen akár élelmiszerhiány is kialakulhatott volna, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így aki akárcsak egy kis földterületet is birtokolt, belefogott alapvető zöldségek, gyümölcsök gondozásába. Már kisebb földterület is elegendő lehet ahhoz, hogy egy család élelmiszer-termelésbe fogjon. Ha ez a fajta tudatosság adott és rendelkezésre áll, akkor Magyarország továbbra is megfelelő lesz zöldség-gyümölcstermesztésre.
tags: #zoldseg #gyumolcs #termesztes #magyarorszagon