A Magyar Zöldség-Gyümölcs Piac Versenyképessége: Kihívások és Lehetőségek
Magyarországon az élelmiszeripar szereplői, különösen a zöldség-gyümölcs szektorban, jelentős kihívásokkal szembesülnek a hazai piacon. A fogyasztók árérzékenysége, az olcsó importtermékek térnyerése és a kereskedelmi láncok árazási stratégiái mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a prémium minőségű hazai termékek versenyképessége nehéz terepen mozogjon. Ugyanakkor a fejlesztések, az innovációk, a tudatos marketing és a külpiaci lehetőségek kiaknázása új távlatokat nyithatnak a szektor előtt.
A Székely Termék Mozgalom: Helyi Érték a Piacon
A Székely Termék mozgalom mintegy 14-15 évvel ezelőtt indult abból a céllal, hogy megoldást kínáljon a mezőgazdasági termelők értékesítési problémáira. A helyi gazdaság megerősítése és a gazdák számára lehetőség teremtése volt a fő mozgatórugó. Hargita Megye Tanácsa által létrehozott védjegy, amelyet később a többi székelyföldi megye önkormányzata is támogatott, mára 210 termelőt és 1400 terméket foglal magában.
Bár kezdetben nehézségek adódtak az értékesítéssel, ma már rendszeres vásárok és kiállítások biztosítanak fórumot a termékek népszerűsítésére. A minőségi, helyi alapanyagokból készült prémium termékek piaci helytállása nem könnyű, különösen a nagy üzletláncok áraival szemben. Ennek ellenére a székely termékek népszerűsége nő, és a havi vásárok forgalma akár évi félmillió euróra is rúghat. A Fejlesztési Ügynökség 2022-ben újragondolta a védjegy elbírálási rendszerét, de a minőség és a helyi alapanyag továbbra is kulcsszempontok maradtak. Az egyesület célja nemcsak a termékek piacra juttatása, hanem kisüzemek és feldolgozók létrehozása is, hiszen „a családi gazdaságok egyedül nehezen tudnak fennmaradni”. A 45 ezer székelyföldi magyar gazda támogatásában 34 falugazdász segít, akik szakmai tanácsadást nyújtanak.
Innovációk és a Jövő a Székely Termékekért
A jövőben a mozgalom a prémium székely termékek védjegyének bevezetésére, szigorúbb minőségellenőrzésre és új értékesítési csatornák kiépítésére összpontosít. Egy mobilalkalmazás is készült, amely megkönnyíti a termékek online elérését és a mozgóboltok nyomon követését. A mozgalom erőteljesen épít nemzetközi jelenlétére is, különböző kiállításokon és versenyeken. A cél, hogy minél jobban pozicionálják a székely termékeket. Az egyesület továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdák és termelők számára biztosítsa a megélhetést és a hagyományos székely értékek továbbörökítését.
A Hazai Piac Helyzete Magyarországon: Árérzékenység és Importtermékek
Magyarországon az élelmiszeripar szereplői, különösen a hazai piacon, jelentős kihívásokkal szembesülnek. „Sajnos a fogyasztók egyre inkább árérzékenyek, tehát gyakorlatilag az ár számít” - mondta Bori Tamás, a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt elnök-igazgatója. Az olcsó importtermékek és a kereskedelmi láncok árversenye gyakran ellehetetleníti a prémium minőségű hazai termékek értékesítését. Bár a vállalat prémium kategóriás puffasztott rizs termékei megfizethetőek, az árérzékeny vásárlók és a kereskedők árrése miatt sokszor nem jutnak el a fogyasztókhoz. A cég stratégiájának része a bio rizs termesztés, amelynek egyharmadát exportálják, például kínai prémium bébiételekbe, de a hazai piac még mindig nehezen hozzáférhető a jobb minőségű termékek számára.
Külpiacok és Marketing Jelentősége a Versenyképességért
A külpiaci terjeszkedés a magyar élelmiszeripari vállalatok számára fontos stratégiai cél, amit a marketing és a brandépítés támogat. „Hiába vagy te jó, hogyha ezt nem tudják” - fogalmazott a szakember. A siker érdekében jelentős erőfeszítéseket szükséges tenni a márkaépítés terén, például angol nyelvű weboldalt és edukatív tartalmakat készíttetni, amelyek növelik a termékek ismertségét és piacra jutási lehetőségeit. Az Agrármarketing Centrum kiállításai szintén fontos platformot jelentenek a külpiaci terjeszkedéshez. Azonban a brandépítés gyakran új kihívásokat hoz, például a saját márkás termékek gyártására való áttérést, ami a cég számára dilemmát jelenthet: „Eljutottunk oda, hogy felkeltettük az érdeklődést, és akkor gyakorlatilag valakinek a csomagolásába kell majd csomagolnunk.” A magyar élelmiszeripar fejlődése nagyban múlik a külpiaci lehetőségek kiaknázásán és a hazai piacon tapasztalható kihívások leküzdésén. Az innováció és a marketing egyre fontosabb szerepet játszanak a versenyképesség fenntartásában. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari vállalkozások sikerének egyik kulcsa a folyamatos alkalmazkodás a változó piaci igényekhez és az árérzékeny fogyasztók elvárásaihoz.
Hazai Fogyasztói Szokások és az Árérzékenység: A Minőség és az Eredet Szerepe
A magyar fogyasztók vásárlási szokásait az árérzékenység és a tudatosság kettőssége határozza meg. „Egy felmérés szerint az ár mindig benne van a top három szempontban, de a minőség és a hazai eredet is fontos tényezők. Mások a preferenciák a vásárlás elején, és mások a preferenciák, amikor a kosárban van a termék” - jegyezte meg Felkai Beáta, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Ismertette, hogy a hazai termékek aránya a boltok polcain átlagosan 70-80% között mozog, azonban a feldolgozottabb termékeknél ez az arány alacsonyabb.
A polcfelmérés pillanatnyi állapotot mutat, ezért a forgási sebesség elemzése sokat segítene az import és hazai termékek arányának pontos meghatározásában. Bár két multinacionális kereskedelmi lánc jelezte, hogy szívesen megosztaná az adatait, ezek módszertani egyeztetést igényelnek, és eddig nem született egységes kép. A polcfelmérések 2010 óta tartó idősoros adatai stabil képet adnak, de a forgási adatok integrálása még várat magára. A magyar fogyasztók élelmiszerfogyasztási szokásai az elmúlt években átalakulást mutatnak: például a sütőipari termékeknél a kenyér helyett egyre inkább a pékáruk kerülnek előtérbe, míg a húsfogyasztásban a csirke és sertés dominanciája mellett a marhahús népszerűsítése továbbra is kihívás. A zöldség-gyümölcs fogyasztás szezonalitása és a termelési szerkezet változása is hatással van a piacra. Ugyanakkor komoly problémát jelent az élelmiszerpazarlás. Évente fejenként körülbelül 60 kilogramm étel kerül a kukába, főként készételek, zöldség-gyümölcs és pékáru.
Fenntarthatóság és Innováció a Fogyasztói Tudatosságban
Felkai Beáta elmondta, hogy az uniós dossziék között van egy fontos kezdeményezés, amely szerint a saját márkás termék gyártása esetén a gyártók neve is feltüntetésre kerülne, ami erősítheti a gyártók piaci pozícióját. A marketing terén a hazai cégek számára jelentős költségcsökkentést jelenthetnek a horizontális lehetőségek, például a közös kiállításokon való részvétel vagy a Kiváló Magyar Áruk (KMA) védjegyhez kapcsolódó államilag támogatott kampányok. Ezek az eszközök különösen előnyösek, növelhetik a láthatóságot és a versenyképességet.
A fogyasztók körében egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság. A helyettes államtitkár elmondta, hogy egy még nem publikált, friss felmérés szerint a vásárlók tudatosabban keresik a környezetbarát csomagolású, tanúsítvánnyal rendelkező termékeket. „Örömmel halljuk, hogy a fenntarthatóság szempontjából tudatos vásárlók igényei nőnek.” A feldolgozottsági szint szintén meghatározó, hiszen a konyhakész, kisebb kiszerelésű termékek a Covid-járvány alatt különösen keresettek lettek, és ez a tendencia azóta is tart. Az ár csökkentése a mérethatékonyabb termeléssel érhető el, de a magas feldolgozottságú termékek hazai aránya, például sajtok és sonkák esetében, továbbra is alacsonyabb a nemzetközi ízlés és preferenciák miatt.
Jelölési Rendeletek és a Fogyasztók Tájékoztatása
Az európai uniós szabályozások fontos szerepet játszanak a fogyasztók tájékoztatásában. Az új fejlesztések között szerepel a fehérje-hasznosulási érték bevezetése, amely a húsalapú és növényi élelmiszerek közötti különbségtételt segíti elő. „Ez a notifikáción át is ment, így úttörőek leszünk ebben a szabályozásban” - emelte ki a helyettes államtitkár. A jelölési rendszerek jövőbeli változásai, például a termékek származási országának egységes feltüntetése, tovább erősíthetik a fogyasztók tájékozottságát és a hazai termékek versenyképességét. Az innovációk és szabályozások együttesen segíthetnek a fenntarthatóbb és egészségtudatosabb fogyasztói döntések előmozdításában.
Az Export Jelentősége a Magyar Élelmiszergyártásban: Hozzáadott Érték és Márkaépítés
Magyar élelmiszergyártók számára az export a növekedés kulcsfontosságú iránya, különösen a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek esetében. „Egy magas fehérjetartalmú extrudált kenyér az olasz piacon, adott esetben kamionszámra eladható” - emelte ki László Judit, az exportfejlesztés.hu exportfejlesztési tanácsadója. A külpiacokon különösen keresettek a funkcionális élelmiszerek, például a vitaminokkal dúsított vagy magas fehérjetartalmú termékek, míg a tömegtermelésben nehezebb a verseny a nyugat-európai piacokon. Bár ezek a termékek nagy lehetőségeket rejtenek, a hazai piacon az árérzékenység miatt kevésbé népszerűek.
Versenyképesség: Minőség, Megjelenés és Kommunikáció
A versenyképesség szempontjából nemcsak a termék minősége, hanem a megjelenés és a kommunikáció is fontos. „Nem elég jónak lenni, hanem annak is kell látszani!” - hangsúlyozta a szakértő, rámutatva, hogy az angol nyelvű honlapok minősége, a termékcsomagolás vagy a kiállításokon való részvétel mind alapvető tényezők a külpiaci sikernek. A cégek gyakran alulbecsülik a marketing jelentőségét, pedig a nemzetközi piacokon a megfelelő bemutatkozó anyagok, katalógusok és árlisták létfontosságúak. Az ilyen felkészülés finanszírozási igénye is jelentős, hiszen a grafikai tervezés, termékfeliratok lektorálása és a logisztikai dokumentáció mind költségekkel járnak.
A saját márkás termékek gyártása jelentős stabilitást nyújthat a cégek számára, hiszen „fix volument” biztosítanak, ami segíti a hosszú távú tervezést. Ugyanakkor a magas minőségi követelmények miatt a cégeknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek, ami különösen fontos az exportálás esetében. A tanácsadó szerint a belpiaci siker, a tulajdonosi tőke vagy külső finanszírozási források mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cégek nemzetközi szinten is helyt álljanak. László Judit szerint a külpiaci terjeszkedés ugyanakkor hosszú távon stabilitást és növekedést biztosíthat a magyar élelmiszergyártóknak.
Beruházások és Exportlehetőségek az Élelmiszeriparban: A KKV-k Szerepe
Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója szerint a magyar élelmiszeripar számára elengedhetetlen mind a hazai termelés és mind az export támogatása. „Úgy gondolom, hogy az export is és a hazai termelés is fontos, és úgy vélem, hogy ki kell szorítani a magyar élelmiszerekkel az importot.” Az élelmiszeripari beruházások egyszerre szolgálják a mérethatékonyság növelését és a minőségi élelmiszerek előállítását, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is versenyképesek lehetnek.
Kihívások és Lehetőségek a Beruházásokban
Az igazgató úgy gondolja, hogy az exportpiacokra való belépés stabil és nagy volumenű termelést követel meg. Az olyan termékek, mint a jó minőségű magyar tejtermékek, képesek lehetnek kiszorítani az importot, ugyanakkor az exportáláshoz hosszú távú elkötelezettség és stabil termelési kapacitás szükséges. A beruházások megvalósítása során a vállalatoknak számos pénzügyi kihívással kell szembenézniük, például az árfolyamváltozások, a hosszú fizetési határidők vagy a forgóeszköz-finanszírozás terén. Az MBH Bank komplex megoldásokkal segíti ügyfeleit, hogy ezekre a kérdésekre hatékony válaszokat adjanak, és az exportpiacokon is sikeresen helyt álljanak.
A jelenlegi gazdasági környezetben a támogatások jelentős szerepet játszanak a beruházások elindításában, de egyre több vállalat dönt úgy, hogy a támogatások elnyerése nélkül is belevág fejlesztéseibe. „Felmerülnek olyan esetek, amikor egy cég nem várja meg, hogy nyer-e a támogatás vagy sem, hanem megelőlegezi a szükséges technológiákat” - mutatott rá Boros Zoltán. Az elmúlt évek alacsony beruházási intenzitása miatt a számos vállalat saját forrásokból is képesek fedezni a fejlesztéseit, ami stabil alapot teremthet a következő beruházási hullám számára.
A KKV-k Szerepe a Piacon
A kis- és középvállalkozások számára a növekedés és a beruházások elengedhetetlenek a nemzetközi piacokon való sikerhez, de a szakember úgy véli, a magyar piac mérete korlátozott számú megjegyezhető brand kialakítását teszi lehetővé. „Nem vagyunk akkora ország, hogy 700 brandet megjegyezzenek, de még 100-at sem” - figyelmeztetett Boros Zoltán. Úgy gondolja, a nagyvállalati zászlóshajók létrehozása és támogatása kiemelt fontosságú, miközben a KKV-k is kapcsolódhatnak ezekhez a márkákhoz. A jól felépített brandek és az összefogás jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a magyar élelmiszeripar számára, mind belföldön, mind a külpiacokon.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese szerint a magyar élelmiszeripar fejlődése és exportképessége szorosan összefügg a minőség és az ár versenyképességével. „Az, hogy valaki minőségi élelmiszert gyártson, az alapelvárás. Az is alapelvárás, hogy ezt jó áron tegye.” Az innováció és a hozzáadott érték kiemelt szerepet kap, hiszen ezek biztosítják az ártöbbletet és a profitot. A magyar standok iránti fokozódó érdeklődés a nemzetközi kiállításokon, például Párizsban, Dubajban vagy Tokióban, azt mutatja, hogy a magyar gyártók egyre inkább az exportpiacokra koncentrálnak, ahol a növekedési lehetőségek kiemelkedőek.
Az export bővítése azonban nem egyszerű feladat, különösen az inflációs környezetben, amely árérzékenyebbé tette a magyar fogyasztókat. Az ügyvezető-helyettes szerint a belföldi piac stabilitása is kulcsfontosságú a cégek növekedéséhez. A hazai élelmiszeripari beruházások hatékonyságnövelése elősegítheti a belföldi piaci részesedés növelését, miközben az export is fejlődik. „A belföld tud lenni az a biztos pont, amin a növekedés első fokait el kell érnie egy cégnek.”
Az exportpiaci sikerekhez azonban piacismeretre és exporttapasztalatra is szükség van. Az Agrármarketing Centrum éves szinten 10-12 nemzetközi kiállítást szervez, és több találkozót is tart, hogy támogassa a magyar élelmiszertermelőket. Az online katalógusuk, amelyben 250 magyar cég több mint 2000 terméke található, szintén segíti a globális elérhetőséget. A szakértő rámutatott, hogy a saját márkaépítés jelentős anyagi és marketingköltségekkel jár, ami sok magyar cég számára nehézséget jelent. „A saját márkaépítés országonként és piaconként rendkívül költséges, a sajátmárkás termékek gyártása reális alternatíva lehet azoknak a cégeknek, akik nem rendelkeznek elég tőkével a globális marketingkampányokhoz.” Az Agrármarketing Centrum célja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a magyar élelmiszeripari vállalatok sikerét mind belföldön, mind külföldön.
A Lidl Magyarország Sikerei: Minőség és Frissesség a Polcokon
A minőségi és friss árukínálatba fektetett idő és energia meghozta a gyümölcsét a Lidl Magyarországnál, amely hatalmas sikereket aratott a Store Insider Az Év Boltja versenyén. A kilencedik alkalommal meghirdetett megmérettetésre 71 pályázat érkezett 21 kategóriában. A kereskedelmi láncok esetében azokat a megoldásokat keresték, amelyek egy-egy lánc erősségei, amelyek által kiemelkednek a többi kereskedelmi lánc közül és megkülönböztethetővé válnak a piacon az adott kategóriában.
A szakmai grémium immár negyedik alkalommal ítélte a Lidl Magyarországnak Az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője díjat és másodszor Az Év Friss Pékáru Kereskedője elismerést. Az áruházlánc zöldség- és gyümölcskínálata mintegy 150 terméket tesz ki, pékségük pedig több mint 80-féle terméket kínál, amit további szezonális árukkal egészítenek ki, így a diszkontok között a Lidl rendelkezik a legszélesebb friss pékárukínálattal. Igazodik a vásárlók igényeihez a szortiment, amelyben megtalálható kakaós csiga, kovászos cipó vagy épp hortobágyi párna.
A vállalat nagy hangsúlyt fektet a termékek minőségére és frissességére. A diszkontlánc kiemelten figyel azokra is, akik speciális étrendet követnek ételérzékenységük vagy allergiájuk miatt. Az ilyen vásárlók számára kiemelten fontos, hogy olyan termékeket találjanak, amelyeket biztonsággal fogyaszthatnak. A munkafolyamat hatékonyságának köszönhetően a zöldségek és gyümölcsök termelőhelyről a polcra jutásáig egy-két nap telik csak el. A frissesség minden évszakban fontos, szezonban pedig a zöldség és a gyümölcs egyenesen a termőföldről érkezik a boltok polcaira. Így - az áruházlánc hatékony logisztikai rendszerének köszönhetően - akár már a betakarítástól számított 24 órát követően fogyaszthatják a termékeket a vásárlók. A minőséget Global G. A. P.-tanúsítvánnyal garantálják, valamint az áruk állapotát naponta többször ellenőrzik a raktárakban és az áruházakban egyaránt.
A Lidl Magyarország rendkívül fontosnak tartja a belföldi előállítású termékek előtérbe helyezését, ez alól nem képez kivételt sem a zöldség-gyümölcs-, sem pedig a pékáruportfólió. Ezt az igényt felismerte a Lidl is, ezért zöldség- és gyümölcskínálatának szerves részét képezik a biotermelésből származó termékek, amelyek mennyisége egyébként évről évre még emelkedik. A legkeresettebb biogyümölcsök és -zöldségek egész évben elérhetőek, például a fürtös paradicsom, uborka, sárgarépa és csiperkegomba. Az áruházlánc kapta a Közönségdíjat is, ami Tőzsér Judit szerint ékes bizonyítéka a vásárlóik elégedettségének.
A Magyar Zöldség- és Gyümölcstermesztés Helyzete: Hajtatott Zöldségek és Szelídgesztenye
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint hazánkban mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Mivel hazánkban nagyüzemi termesztéstechnológiája nincs kidolgozva, valamint ökológiai igényeit tekintve nem egyszerű megfelelő termőterületet találni számára, így a legtöbb gesztenyefa továbbra is szórványban található. Emiatt az országos éves termésmennyiség is jellemzően 150-300 tonna között alakul. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Ennek oka, a virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság sem tett jót a fáknak, azok eldobálták a termésük egy részét. A magyar fogyasztók körében nagy népszerűségnek örvend a szelídgesztenye, a vásárok hangulatát idéző sültgesztenye mellett főként desszert formájában kerül legtöbbször a fogyasztókhoz. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem.
Az elmúlt években a támogatási konstrukcióknak és a kedvező hitellehetőségnek köszönhetően korszerű fejlesztések valósultak meg hajtatott zöldségtermesztés területén. Mindezek következtében jelentősen nőtt a hazai növényházi zöldséghajtatás versenyképessége, mindemellett a beruházásoknak köszönhetően a termőterület is bővült. A hajtatott paradicsom esetében körülbelül 110 hektárral nőtt a termőterület, így már meghaladja a 310 hektárt. A megtermelt 150-160 ezer tonna paradicsom 75-80 százaléka bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. Növényházi paprikatermesztéssel 1.114 hektáron foglalkoznak a gazdálkodók, az éves betakarított mennyiség pedig eléri a 140 ezer tonnát. Az úgynevezett tölteni való (tv) paprika forgalma jelentősen megugrott az elmúlt években, és érezhetően nő a kereslet a nagy méretű, színes és édes paprikák iránt is, amiből a hazai termelés még viszonylag kevés. A hajtatott uborka felülete az utóbbi nyolc évben megduplázódott, termésmennyisége pedig 2,5-szeresére nőtt.
A hazai hajtatott zöldségek azon frisspiaci termékek közé tartozhatnak, ahol lehetséges és megoldott a minőségi kínálat és az egész éven át történő áruházlánci beszállítás. A magyar termesztésből származó hajtatott zöldségek minősége messze meghaladja a több ezer kilométerről beszállított import árukét, hiszen minden nap frissen kerülnek az áruházláncokba. Mindez természetesen a zöldségek ízében, élvezeti értékében is megmutatkozik. Ráadásul a hazai növényházakban megtermelt paradicsom, paprika, uborka és salátafélék vitamin tartalma és élelmiszeregészségügyi biztonsága egyaránt igen magas.
A Magyar Élelmiszeripar Versenyképessége: Kihívások és Fejlesztési Irányok
Projektünk kapcsolódik az "Egészséges és helyi élelmiszerek" Nemzeti ágazati prioritáshoz. A projekt eredménye az eszközök beszerzése, aktív használata, melynek célja a további piacszerzés, a megrendelői igények minél professzionálisabb kiszolgálása. A projekt eredményeként a vállalkozás piaci helyzete megerősödik, ami rövid távon a munkavállalói állomány megtartását eredményezi, csökkenti a COVID-19 vírus hatásait a KKV szektorra nézve, hosszú távon pedig a vállalkozás létszámának növelésével, vagyis munkahely teremtéssel járhat. A magasabb létszám nagyobb termelést eredményez, ami további profitot jelent a vállalkozásnak, és adó formájában bevételt a gazdaságnak. A létszámtartás mellett a térség gazdasági fejlődésének emelkedése a cél, csakúgy, mint a térségben jelentkező munkanélküliség csökkentése.
Élelmiszeripar pengeélen - a tudatos élelmiszer döntésekben rejlő erő | Dalmadi Júlia | TEDxDanubia
Modernizáció és Technológiai Fejlesztések a Sütőiparban
A sütőipart az élelmiszeriparban húzóágazattá kívánjuk fejleszteni további kapacitásnövelések, korszerűsítő beruházások segítségével. A Lean és Six Sigma módszertanok bevezetésével optimalizáljuk a gyártási folyamatokat, csökkentjük a hulladékot és növeljük a hatékonyságot. A cél az árbevétel növelése új értékesítési piacok feltárásával, a kínált áruk mennyiségének, választékának, minőségének alakításával, kedvező vásárlói környezet kialakításával. A vállalkozás meglévő kapacitásainak kihasználtsága, a termelés és értékesítés ciklikussága körülbelül 80 %-ra tehető. A versenyképesség növelése modernizáció révén, a minőségorientált termelést célzó szervezeti változtatásokkal, a meglévő kapacitások korszerűsítésével, bővítésével valósítható meg.
A GINOP-1.2.12-21 - Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása pályázati felhívás keretében a Ledora Plus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. gyártási technológia beszerzését célozta meg magas ásványi anyag tartalmú, vitaminban gazdag zöldséges párna sütőipari termék készítéséhez. A projekt célja a termelési technológia modernizálása, amely magában foglalja új gépek, berendezések beszerzését, mint például:
- Trevira szerkezetű liszttároló rendszer beltéri silócella minimum 14 tonna cella kapacitással. Vibromotoros kitároló szerkezettel. Pneumatikus szállító csőrendszerrel szerelve.
- Három utas elektropneumatikus szelep. Szívó üzemű Pneumatikus rendszer.
- Tartállyal és állítható kihordó szalaggal darabáru csomagolásra. döntött kivitelű. Rendezése miatt. Darabszámlálóval kell rendelkeznie a gépnek.
- Automata lépcsős kelesztő berendezés mely PLC vezérelt. Biztosítja a termék tökéletes kelesztését. Gondoskodik a kelesztés során a tökéletes hőmérsékletről és páratartalomról.
- Fémdetektor: A vevői elvárásokhoz és a termékbiztonság növeléséhez az IFS rendszerben is elengedhetetlen a fémdetektor használata, ezért szeretnénk beszerezni. A fémdetektor a gyártási folyamat részeként felelős azért, hogy a terméket csomagolás előtt a detektálásnak alávetve kiszűrésre kerüljenek a fémhibás termékek.
A projekt megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a vállalkozás versenyképességének növeléséhez, új piacok eléréséhez és a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéséhez.
A Magyar Versenyképesség Áttekintése: Globális és Regionális Összehasonlítás
A 2024-es versenyképességi adatok 67 gazdaságról nyújtanak összehasonlító adatokat. Egy gazdaság versenyképessége nem mérhető csupán a GDP-ben és a termelékenységben, a politikai, társadalmi és kulturális dimenziókat is figyelembe kell venni. A térség országai közül csak Szlovákiát előzzük meg az összesített versenyképességi érték tekintetében. A magyar mutatók 2022 óta minden dimenzióban romlottak. Az összesített versenyképességet tekintve Magyarország az 54. a vizsgált 67 ország rangsorában. Az üzleti hatékonyság dimenzióban a helyezésünk a 67., vagyis az utolsó.
Az OCRA versenyképességi mutató (HTK) jelentős ingadozását tapasztaltuk a vizsgált 2008 és 2015 közötti években, valamennyi területi egység vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan a megyék rangsora is évről-évre jelentősen átalakult. A vezetői számvitel eszközrendszerébe tartozó mutatók többsége esetében hasonlóan hektikus változásokat lehetett tapasztalni mind a mutatók területi egységenként kiszámított értéke, mind a megyék mutatók szerinti rangsora tekintetében. A probléma enyhítésére a 2008-2015. évek alapadatait összegezve a vizsgált évek átlagaként, területi egységenként kiszámított mutatókat az alágazat legjobbjával vetettük össze. Az így kapott eredmények megcáfolták hipotézisem, és alátámasztották a szakirodalom azon állítását, amely szerint nem feltétlenül a legnagyobb árbevételű vállalkozások, ill. Az általam felállított és alkalmazott mutató-rendszer számos információval szolgál a vizsgált területeken, amely információkat rendszerbe foglalja, és jól szemlélteti. Mindezek tükrében a szakirodalommal egyetértve kijelenthetjük, hogy a gazdasági szervezetek működését pénzügyi eredményesség/jövedelmezőség/hatékonyság és ezáltal versenyképesség szempontjából leképező mérleg és eredmény-kimutatások alkalmas adatforrásai a versenyképességi számításoknak.
tags: #zoldseg #pekaru #versenykepesseg