Okos zöldségeskert: spórolás és fenntarthatóság a saját termesztés erejével

A modern élet rohanó tempója mellett egyre többen keresnek lehetőségeket a fenntarthatóbb életmódra és a mindennapi kiadások csökkentésére. A saját zöldségeskert kialakítása egy kiváló módja annak, hogy friss és egészséges élelmiszerek kerüljenek az asztalunkra, miközben pénzt takarítunk meg, és hozzájárulunk a környezetvédelemhez. Nem is kell feltétlenül nagy kert ahhoz, hogy bőséges termést takarítsunk be, hiszen akár egy apró teraszon vagy erkélyen is megvalósítható a mini zöldségeskert.

Mini zöldségeskert kialakítása kevés hellyel

A helyhiány nem akadály, ha zöldségeskertet szeretnénk. Néhány apró trükkel és rendszerezéssel bőségesen termő veteményest hozhatunk létre, legyen szó valódi kertről vagy akár anélkül. Ha kevés a hely, gondolkodjunk függőleges kialakításban! Egy kisméretű parcellán alakítsunk ki négyzet alakú veteményest, melynek mérete 1 méter és 1,2 méter között van. Akár teraszon vagy erkélyen, vidéken vagy városban hozzuk létre a veteményest, válasszunk különböző méretű cserepeket, attól függően, hogy milyen növényeket és zöldségeket szeretnénk termeszteni bennük. Kiválóan alkalmasak erre a célra a fadobozok, terrakotta kaspók, zsákok, vászonnal vagy filccel borított virágcserép alátétek.

Milyen zöldségeket termesszünk kis helyen?

Kezdjük azoknak a zöldségeknek a termesztésével, amelyek gyorsan nőnek és hamar megérnek. Ilyen például a koktélparadicsom, retek, paprika, chili paprika, egy-két saláta, mint a mesclun (vegyes saláta) vagy rukkola, kis méretű uborka, és a csemegeuborka. Fontos, hogy távol tartsuk őket a fűszernövényektől - például a mentától -, melyek elnyomják a többi növényt. Kezdetekben kerüljük az olyan zöldségek termesztését, amelyek sok helyet foglalnak.

Növények újranevelése hulladékokból

A növények rendelkeznek azzal a csodálatos képességgel, hogy egyes részekből teljes egyedek fejlődnek. Egyes zöldségeknél például a nyesedékek, hulladékok, levágott darabkák is hasznosíthatók így, amik a pucolás, hámozás során keletkeznek. A póré, a tavaszi hagyma, a szárzeller, a pak choi és a fejes saláta is egyszerűen újranevelhető. Ehhez tegyünk egy körülbelül 5 cm-es szárdarabot (tönkkel együtt) 7-10 napig egy vízzel félig telt üvegbe. Állítsuk az üveget világos helyre, például az ablakpárkányra. Naponta cseréljük a vizet, hogy ne rohadjon a növény. Amint kialakulnak a gyökerek, a tönköt ne túl mélyen ültessük el palántázó földbe és rendszeresen locsoljuk. Kis idő múlva friss zöldet hajt, amit szüretelhetünk.

A gyökérzöldségek, mint például a sárgarépa, a pasztinák vagy a cékla a gumó/gyökér felső részéből kiindulva nagyon egyszerűen újranevelhető: ebből a részből 3 cm-t levágunk, a vágási felülettel lefelé egy sekély vízfürdőbe helyezzük, majd világos helyre állítjuk és körülbelül 1 hét múlva földbe ültetjük az új növénykét.

A termények tárolása és tartósítása: Megőrizni a frissességet és a tápanyagokat

Gyakran előfordul, hogy a kerti almafa vagy a veteményes túlságosan bő terméssel ajándékoz meg minket, máskor pedig a gondoskodó rokonok állítanak be egy hadseregnek elegendő zöldséggel, gyümölccsel. A probléma közös: hogyan tároljuk hatékonyan a megtermelt élelmiszereket, hogy minél tovább frissek és ízletesek maradjanak? A kérdés már azért is aktuális, mert az ősz beálltával megcsappan a zöldségesstandok kínálata, így sokan készülnek a szűkebb hónapokra bőséges ellátmánnyal. Ilyenkor jön el a húszkilós krumplik, nagy zsák vöröshagymák, púposra pakolt láda almák ideje.

Ideális tárolási körülmények

A zöldségek szedés után is folytatják anyagcsere-folyamataikat (légzés, vízleadás, vízfelvétel), melyeket a tárolóhelyiség hőmérsékletével és páratartalmával tudunk lassítani vagy csökkenteni. Alacsonyabb hőmérsékleten ezek a folyamatok lelassulnak, magasabb páratartalom mellett pedig kevesebb vizet veszítenek a zöldségek.

Pince és alternatívák

A burgonya, vöröshagyma, alma tárolására a pince a legalkalmasabb, de nem mindegy, hogy milyen típusú. A régi, vidéki pincék ideális páratartalmat (70-90%) és hőmérsékletet (nagy hidegben is fagypont körül) biztosítanak. Az újabban épült házak esetében a pince is sokszor fűtött, de legalábbis nem elég hideg, a jó szigetelés, szellőzés miatt pedig száraz levegőjű, ami nem kedvező a terménytároláshoz. Az alacsony páratartalom következtében a zöldség, gyümölcs kiszárad, ráncosodik, vagy ahogy mondani szokták: összeplöttyed. Tudni kell, hogy a leveles zöldségek esetében a hosszabb tárolás feltétele a 90% fölötti páratartalom, ezek ugyanis nagy felületen adják le a nedvességet, ezért hamarabb kiszáradnak.

Ha a pincés tárolás nem megoldható, az erkély is szóba jöhet, de csak addig, míg a hőmérséklet 0 Celsius alá nem ereszkedik, ez alatt elindul a minőségromlás. Amennyiben erkély sem áll rendelkezésre, még mindig lehet próbálkozni a spájzzal, vagy a konyha megfelelő zugaival. Ha pince nincs, van viszont vízóra akna, bátran használjuk krumplisveremnek. Az őszi melegben inkább fedett helyre tegyük, akár a társasház alagsora, vagy a nem túl zsúfolt kerékpártároló is megteszi.

Specifikus tárolási tippek

• Burgonya: Hűvös pincében tartsuk, jól szellőző edényekben, például fonott kosárban, műanyag ládában. Ha kisebb kiszerelésben vesszük, a műanyag zacskóból mindenképp vegyük ki. Ha hálóban vannak a szemek, akkor forgassuk át, hogy van-e köztük sérült, megvágott, romlásnak indult darab, melyeket távolítsunk el. A burgonyának a 4-10 Celsius fok az ideális, szabadban (erkélyen) is tarthatjuk, de ilyenkor fedjük le, hogy ne érje közvetlen napsütés.
• Alma: Az alma az 1-2 Celsius fokot szereti tároláskor, magas páratartalommal vegyítve, ilyenkor hónapokig is eláll. Városi lakásokban ezek a feltételek nehezen biztosíthatóak, de ettől még próbálkozni lehet, legfeljebb az eltarthatósági idő csökken.
• Vöröshagyma: A vöröshagyma a fagyokat is kibírja, de csak ha ép, száraz, és zárt nyakú példányokról van szó. Tárolására az erkély, kamra, padlás is megfelel, de ha elérték a fagyok, akkor ne nagyon bolygassuk meg a halmot, mert beindul a rothadás.
• Répa, karalábé, zeller: Tovább friss marad, ha szorosan újságpapírba csavarjuk, és így tesszük el a hűtőbe.
• Salátafélék: Bevett praktika, hogy nedves ruhába, lepedődarabba göngyölve helyezzük a fridzsiderbe, ha tovább akarjuk frissen tartani.
• Uborka: Ne csomagoljuk be, és ne is mossuk meg hűtés előtt.
• Zeller: Fröcsköljük le vízzel, majd tegyük kilyuggatott zacskóba, és mehet a hűtőbe, körülbelül egy hétre.
• Paprika: Ugyanennyit bír ki a fridzsiderben mindenféle csomagolás nélkül, ha szép, fényes felületű darabokról van szó.
• Szőlő: Ne érje nedvesség mielőtt a jégszekrénybe helyezzük, ha pedig bezacskózzuk, egy hétig is friss marad.
• Körte: A nem túlérett körtének bőven megfelel egy kosár, vagy láda, és bent is maradhat a lakásban.
• Citrom: A kemény, sötétebb színű citrom a hűtőben, zacskózva akár egy-másfél hónapig is fogyasztható marad.

Általános szabály, hogy a hosszabb tárolásra szánt zöldség, gyümölcs friss és ép legyen, így a kicsit löttyedtebb darabokból ne halmozzunk fel sokat, mert odavész a megtakarítás. Ha nem tudtunk ellenállni a leárazásnak, vagy ajándékba kaptuk a terményt, de már nem teljesen friss, inkább dolgozzuk fel. A lekvár, befőtt, vagy a lefagyasztott lecsó sokkal tovább fogyasztható marad, így nem a kukában végzi az élelmiszer. Lényeges, hogy egy tárolóedényben (kosárban, ládában, zacskóban), csak egyféle terményt helyezzünk el, egyes kombinációk ugyanis gyorsítják az állagromlást. A zöldségeket szedés után, eredeti állapotukat fenntartva, nyersen tudjuk tárolni, így konzerváljuk az ízüket és vitamintartalmukat.

Válasszunk erre alkalmas fajtákat, a tápanyagutánpótlást ennek megfelelően végezzük és tartsuk fent a zöldség jó kondícióját, mert csak az egészséges és az ép termést érdemes eltárolni. A túlérett, laza szerkezetű, beteg, megnyomott és sérült zöldség mindig hamarabb kezd el romlani. A nyári öntözést pedig a szedés előtti időszakban fejezzük be, hogy ne hígítsuk fel a zöldség szöveteit.

A fenntartható kertészkedés előnyei: Spórolás és környezettudatosság

A fenntartható kert a környezetre és a pénztárcánkra is pozitív hatást gyakorol. A ShopAlike.hu készített erről egy tanulmányt, a fenntartható kertészkedés pozitívumaira összpontosítva. Kiszámolták a becsült betakarítási mennyiséget, amire egy háromgyermekes családnak szüksége van, és amelyet megszoroztak a tényleges piaci árakkal, hogy megtudják, milyen megtakarítások érhetők el a saját kert létrehozásakor.

Pár fontos adat:

• Egy háromfős család, amelyik 10 zöldséget saját szükségleteire termeszt, tavasz elejétől ősz végéig akár 350 000 Ft-ot is megtakaríthat.
• Egy háromtagú család évente akár 150 kg CO2-t is megtakaríthat, ha saját maguknak termelnek ételt. Ez akkora mennyiségű CO2, mint amennyit egy repülőgép 3 órás repülés során generál.
• Egy háromtagú család átlagosan 1200 kg ételt fogyaszt évente, ami 1 könnyű teherautó rakományának felel meg. Mikor egy ilyen teherautó teljesen tele van, minden megtett km után 150 g szén-dioxidot bocsát ki. Egy 1000 km-es úton ez 150 kg szén-dioxid kibocsátást jelent. Ez ugyanannyi szén-dioxid, mint amennyit egy repülő egy 3 órás repülőút során kibocsát.
• A közúti szállítás felelős az EU CO2 kibocsátásának 72%-áért.
• Nem is kell sok hely ahhoz, hogy nagy mennyiségű élelmiszert termesszünk. Egy 252 m2-es kert elég 1200 kg zöldség és fűszernövény termesztéséhez.
• Kiválogattak 10 különböző fajta zöldséget és fűszert: koktélparadicsomot, hokkaido tököt, répát, zöldsalátát, hagymát, fokhagymát, zellert, bazsalikomot, kaprot és kelkáposztát. Egy háromfős család, ezeket a növényeket termesztve a tavasz kezdetétől az ősz végéig, akár 351 046 Ft-ot is megtakaríthat.

Az otthoni zöldségtermesztés egy nagyszerű módja annak, hogy pénzt spóroljunk meg és szép, friss zöldségek kerülhessenek az asztalunkra. Mindemellett jó elfoglaltság, a természethez is közelebb kerülhetünk, sok esetben pedig még finomabbak is az így megtermelt zöldségek, mint a boltban vásároltak.

Első lépések a zöldségtermesztésben: Tervezés és előkészítés

Ha kedvet kaptunk a termesztéshez, de nem tudjuk, hogyan kezdjünk neki, akkor jó helyen járunk. A zöldségtermesztés nem annyira nehéz, mint azt először hinnénk. Persze több dologra is oda kell figyelnünk, bizonyos szabályokat pedig be kell tartanunk, de ha kellően ügyesek vagyunk, akkor munkánk gyümölcse hamar megtérül.

Kezdő tippek és a méret fontossága

A kertészkedés időigényes, főleg, ha nagy a kertünk. Kezdőként mindenképpen érdemes kisebb területen kezdeni a termesztést, hiszen folyamatos frusztrációt okozhat, hogy mennyi dolog vár ránk egy nagyobb kertben. Ráadásul, egy kis méretű kert tökéletes arra, hogy a kertészkedés alapjait elsajátítsuk, mielőtt még sok időt, pénzt és energiát fektetnénk bele. Megtapasztalhatjuk, hogy mi, mennyi idő, hogyan kell ültetni, locsolni na meg persze azt is, hogy egyáltalán szeretjük, élvezzük-e, amit csinálunk. Ahogyan azt már említettük, kezdésnek egy pár méteres kert bőven elegendő lesz a tudás elsajátításához, az pedig fontos, hogy ne akarjunk mindent egyszerre. Először legfeljebb 5 féle zöldséget válasszunk és mindegyikből csak néhányat ültessünk el. Még így is sok, szép termést kaphatunk és még másra is jut mellette időnk.

Milyen zöldségeket válasszunk?

Tegyük fel magunkban a kérdést: mit szeretünk enni? A saját magunknak adott válaszból megtudhatjuk, hogy mit lenne érdemes ültetnünk a kertbe. Gondoljuk át, hogy mennyit eszik a családunk, le tudjuk-e fagyasztani vagy megfelelően tárolni a megmaradt zöldségeket. Ezeket átgondolva rájöhetünk, hogy mennyi az ideális mag- és növényszám, amit el kellene ültetnünk. Az olyan zöldségek, mint például a paradicsom, paprika és a tök egész szezonban "elláthatnak" minket, így ebben az esetben nincs szükség sok növényre az igényeink kielégítéséhez.

A különböző zöldségek különböző időjárást igényelnek, így nem árt szem előtt tartani, hogy bizony nemcsak nyáron juthatunk friss terméshez. Kora tavasszal például salátát, zöldeket, borsót, retket, brokkolit és sárgarépát is termeszthetünk. Miután betakarítottuk a hűvösebb időjárást kedvelő zöldségeket, ültessük el a melegebb időt kedvelő kedvenceinket, mint például a paprikát, paradicsomot, padlizsánt vagy különböző gyógynövényeket. Fontos, hogy figyelembe vegyük a kertünk méretét, a napfény mennyiségét, amelyet kap, és a talaj típusát.

A zöldségeskert helyének kiválasztása és a talaj előkészítése

Ez az egyik legfontosabb része a termesztésnek, hiszen több dologról is meg kell győződnünk: éri-e elegendő napfény a növényeket, vannak-e gyomok vagy más kártevők az adott területen, illetve tudunk-e majd megfelelően locsolni. Ha például a házunkhoz közel alakítjuk ki a kertet, akkor megkönnyíthetjük a friss zöldségek betakarítását vagy egy kis gyógynövény leszedését a konyhában vagy a grillen való főzés közben.

Napfény és öntözés

Mindenképpen vegyük figyelembe a nap mozgását is, hiszen a növényeink könnyen árnyékolhatják egymást. Mint minden növénynek, a zöldségeknek is szükségük van napfényre a fotoszintézis miatt. Ez a folyamat átalakítja a fényenergiát glükózzá, amit aztán a növények cellulóz és keményítő előállítására használnak. A leggyorsabban növekvő zöldségeknek naponta minimum 6-8 óra napfényre van szüksége - ha az ilyen növényeket árnyékosabb helyre ültetjük, akkor szinte biztos, hogy nem járunk sikerrel. Ha az udvaron elvétve van árnyék, akkor célszerű olyan zöldségeket ültetni, amelyek tolerálják az ilyen körülményeket is - ilyen például a mángold, spenót, kelkáposzta, saláta, kakukkfű, koriander, petrezselyem és a metélőhagyma.

A megfelelő öntözés elengedhetetlen a siker érdekében, ez pedig különösen igaz a meleg, száraz területeken. A magok csírázása vagy a palánták átültetése után az első néhány hétben a gyakori öntözés erősítheti a növényeket. Fontos, hogy ne naponta kevés vízzel locsoljunk, hanem heti 1-2 alkalommal, bő vízzel. Leginkább az időjárási viszonyok és a talaj összetétele határozza meg, hogy mikor kell öntözni. Az agyagos talaj lassabban szárad, mint a homokos talaj, míg a napos, szeles idő gyorsabban szárítja földet a hűvösebb, felhős időnél.

A talaj minősége és javítása

A minél jobb eredmény érdekében a növényeknek a lehető legjobb talajra van szüksége. A megfelelő föld egészséges, könnyen lehet ásni és jó vízelvezetésű. Mi van akkor, ha még így sem tudjuk, hogy jó-e vagy sem? Egyszerűen megvizsgálhatjuk mi is a talajt: első lépésként fogjunk egy kis adag földet, majd simítsuk el egy lapáttal. Szemcsésnek érezzük? Túl sok a homok. Porszerű? Túl üledékes. Nedves és ragadós? Túl sok az agyag.

Mindenki sötét, levegős és szó szerint élettel teli talajt szeretne, a jó hír pedig az, hogy bármilyen textúrájú is a talaj, szerves anyagok beépítésével idővel javíthatóak lesznek. Vegyünk egy példát: túl homokos a talaj, ezáltal a víz és a tápanyag viszonylag gyorsan áthaladnak a talajrészecskéken. Szerves anyag - például komposzt - hozzáadásával azonban a homokrészecskék közötti tereket kitölthetjük, ami segít megtartani a nedvességet a tápanyagok és a növények számára is. Az agyagtalajok esetében pedig ugyanez a helyzet, csak fordítva.

Ha frissen munkáltuk meg a talajt, figyeljünk arra, hogy nehogy rálépjünk, hiszen így tömörítjük, ami által lényegében tönkre is tettük a munkánkat. Nagyon finoman simítsuk el a felületét, majd jól locsoljuk meg.

A talaj előkészítése alapvető lépés a zöldségültetés folyamatában. A talajnak tápanyagokban gazdagnak és jó vízelvezetésűnek kell lennie ahhoz, hogy támogassa a növények egészséges növekedését. A talaj előkészítésének egyik módja a szerves anyagok, például komposzt, trágya vagy levélpenész hozzáadása. Fontos figyelembe venni a talaj pH-értékét is. A legtöbb zöldség a 6,0 és 7,0 közötti pH-szintű talajban fejlődik a legjobban. A trágyázás szintén fontos szempont a talaj előkészítésében. Ha ültetés előtt kiegyensúlyozott műtrágyát ad hozzá, az segíthet biztosítani, hogy növényei megkapják a szükséges tápanyagokat ahhoz, hogy erősen és egészségesen fejlődjenek.

Talajvizsgálat egyszerűen

1. Locsoljuk meg bőségesen a talajt egy slaggal, majd várjunk egy napot.
2. Nyomkodjuk meg a kiszedett talajt.
3. Kezdjük el "gyúrni a talajt". Ha nem alkot a kezünkben egy kis gömböt vagy a legkisebb érintésre is szétesik, akkor a talaj túl homokos - ebben az esetben is jó megoldás, ha szerves anyagot adunk hozzá.

A zöldségeskert elrendezése és a növények kiválasztása

Már az elején el kell döntenünk, hogy rendezett sorokba szeretnénk ültetni vagy inkább az intenzívebb termesztést választjuk. A legtöbben az előbbit választják, kezdő kertészként tanácsosabb is ez mellett dönteni. Ez a nagyobb méretű veteményeseknél működik jobban, de a kisebb kertekben is egyaránt alkalmazhatjuk. Így a sorok között könnyen mozoghatunk, ami a gondozás, gyomirtás, betakarítás és a megfigyelés esetében is praktikus. Ha intenzívebben szeretnénk termelni, akkor 2-3 növényt egymás mellé, egy nagyjából másfél méteres ágyásba ültessünk. Így a talaj szinte minden négyzetcentiméterét kihasználhatjuk, és a legtöbb zöldségfajtához jól használható - kivéve például az uborkához.

A kerti ágyás kialakítását és elrendezését is figyelembe kell vennie. Amikor zöldségtermesztés zöldségeket választ a kertjébe, fontos, hogy figyelembe vegye személyes preferenciáit, valamint azt, hogy a növények megfelelnek-e az éghajlati viszonyoknak és a talajnak. Az olyan zöldségek, mint a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök és a bab nagyszerű választás a kezdő kertészek számára, mivel viszonylag könnyen termeszthetőek. Fontos megjegyezni, hogy nem minden zöldség alkalmas minden éghajlaton történő termesztésre. Például az olyan hűvös évszakos növényeket, mint a brokkoli és a karfiol, ősszel vagy tavasszal, míg az olyan meleg évszakos növényeket, mint a paradicsom és a paprika, nyáron érdemes termeszteni. A vetési évszakok és a terület éghajlati viszonyainak megértése kulcsfontosságú a zöldségeskert sikeréhez.

Általánosságban a legtöbb zöldséget a hűvös vagy meleg évszakú növények közé sorolják. A hűvös évszakú növények azok, amelyek hűvösebb hőmérsékleten fejlődnek, és ősszel vagy tavasszal ültethetők. Az ültetési évszakok mellett a terület éghajlati viszonyait is figyelembe kell vennie. Ha például száraz vagy száraz területen él, gyakrabban kell öntöznie a kertjét, mintha nedves területen élne.

Magok vagy palánták?

Mikor kiválasztjuk, hogy milyen zöldségeket szeretnénk termeszteni, nagyon alaposan tekintsük át a csomagolásokon található címkéket. Minden zöldségfajta egyedi, tehát ezt is tartsuk szem előtt. Egyes fajoknak kisebb a termése, így azok például ideálisabbak a cserepekben való termesztéshez. De a terméshozam, a betegségek elleni tűrőképesség, a hőmérséklet, - és a vízigény is eltérhet egymástól minden növény esetében. El kell döntenünk, hogy magvakat vagy fiatal palántákat szeretnénk vásárolni. Ha a magvak mellett döntünk - mint például borsó, bab, saláta, tök, répa vagy retek - vegyük figyelembe, hogy a legtöbb évelő zöldséget az utolsó fagy előtt legalább 6 héttel el kell vetni. A palántaültetés a lassan növő zöldségeknél - például a zellernél, brokkolinál és kelkáposztánál - működik a legjobban.

Ültetési technikák

A zöldségtermesztés ültetésekor fontos, hogy a növények egészséges növekedése érdekében megfelelő ültetési technikákat alkalmazzon. Az egyik fontos technika, hogy a magokat megfelelő mélységbe ültesse. Figyelembe kell vennie a növények közötti távolságot is. Ez attól függ, hogy milyen típusú zöldséget ültet, és hogy a növény milyen méretű lesz éréskor. Általában a legjobb, ha a kertet észak-déli tájolásban ülteti, hogy a napfényt maximálisan kihasználja.

Gondozás és betakarítás: A sikeres zöldségeskert kulcsa

Ha már ennyi erőfeszítést fektettünk a tervezésbe, a gondozásról sem szabad semmiképp sem elfeledkezni! A gyomok is versengenek a vízért, tápanyagért és a fényért, ezért fontos, hogy a lehető legkevesebb legyen belőlük. A rendszeres gyomirtás elkerülhetetlen, a legegyszerűbb, ha kapával vagy kézzel eltávolítjuk a nem kívánt gazokat. A talajtakarás is nagyszerű módszer ellenük, a tiszta szalma vagy mulcs távol tarthatja a gyomokat a növényeinktől.

Kártevők és betegségek elleni védekezés

Nagyobb testű állatok is okozhatnak kárt a kertünkben, bár tény, hogy őzzel például nem gyakran találkozhatunk az udvarban, de ha mégis, akkor legalább 2,5 méter magas kerítésre lenne szükségünk. Ahhoz, hogy a nyulakat távol tudjuk tartani, legalább 15 centi mélyre kell ásni a kerítést, hogy ne tudják beásni magukat. A legnagyobb problémát talán a különböző bogarak okozhatják.

Sajnos a kártevők és betegségek gyakori problémát jelentenek a zöldségeskertekben. Néhány zöldségtermesztés gyakori kártevő a levéltetvek, hernyók és pókhálós atkák. Az is fontos, hogy rendszeresen figyelje kertjét a betegségek jeleire. A gyakori betegségek közé tartozik a lisztharmat, a lisztharmat és a gyökérrothadás.

A gombás megbetegedéseket a talaj öntözésével lehet kiküszöbölni, ha locsolunk, akkor a nap elején tegyük, hogy a levelek megszáradhassanak estére. Ha egy növény mégis megbetegszik, akkor azonnal távolítsuk el, nehogy megfertőzze a többit is.

Betakarítás

A zöldségek megfelelő időben történő betakarítása fontos a legjobb íz és állag biztosítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy a zöldségeket akkor kell betakarítani, amikor már teljesen érettek, de még mielőtt túlérnének. Egyes zöldségeket, például a paradicsomot és a paprikát néhány napig szobahőmérsékleten is tárolhatja, míg másokat, például a leveles zöldeket és a gyökérzöldségeket a hűtőszekrényben kell tárolni.

Vannak olyan fajták, amik folyamatosan "szolgálnak" minket, így nemcsak egyszer tudjuk őket leszedni. A saláta például tovább fog növekedni, miután levágtuk a gyenge, fiatal levelek egy részét. A cukkinit és az uborkát pedig akkor lehet betakarítani, ha a termés elérte a néhány centiméteres nagyságot. Általános szabály: Ha már elég jól néznek ki ahhoz, hogy megegyük őket, akkor valószínűleg jók is lesznek!

Pénzmegtakarítás a kertben: Okos praktikák

Egy kertes háznál mindig akad tennivaló, és sajnos általában a tennivalók olykor elég sok költséget is maguk után vonnak, gondolj csak a locsolásra. De mi lenne, ha megtudnád, milyen praktikákkal spórolhatsz, úgy hogy kerted közben csodaszép marad!

Házi mulcs készítése

Az őszi falevelekből és a lehullott ágakból könnyedén készíthetünk mulcsot, csupán szedjük össze ősszel a lehullott faleveleket és hagyd őket kiszáradni! A tavasz folyamán is rengeteg kerti hulladék gyűjtődhetett össze a tavaszi metszés során, így ezeket az ágakat és leveleket is gyűjtsük össze és ne dobjuk ki, hanem aprítsuk fel a gallyakat és szárítsuk ki ezeket is! Ez a házi készítésű mulcs pont ugyanolyan lesz, mint a bolti, és még egy forintot sem kellett rá költened!

Palántanevelés magról

A palánták sokszor drágábbak, mintha a magról ültetés mellett döntenénk, így a palánták elkerülésével rengeteg pénzt spórolhatunk meg! Ültess inkább magról és nevelj saját palántát! Fontos, hogy mielőtt vásárolni indulunk, mindig tervezzük meg, hogy pontosan mit is szeretnénk ültetni az egyes helyekre, hogy ne essünk túlköltekezésbe. Mint minden vásárláskor, nincs ez másképp a kertnél sem.

Növények szaporítása és tárolása

A hagymás virágok és még igen sok növény alkalmas rá, hogy szétválasztással szaporítsuk őket. Egy kertrendezés alkalmával igen sok veszteségben lehet részünk, de ezt könnyedén megelőzheted, ha termőzsákba helyezed a növényeket!

A megfelelő eszközök és berendezések

Végül pedig a megfelelő eszközök és berendezések megléte elengedhetetlen a sikeres zöldségtermesztéshez. Néhány alapvető eszköz az ásó, a kapa, a gereblye és a simító.

tags: #zoldseges #kert #sporolas