Az élelmiszer-pazarlás globális probléma, amelynek csökkentésében a tudatos fogyasztói magatartás kulcsfontosságú szerepet játszik. Sokan automatikusan kidobnak minden olyan élelmiszert, amelynek lejárt a csomagolásán feltüntetett dátum. Azonban fontos különbséget tenni a „fogyaszthatósági idő” és a „minőségmegőrzési idő” között, különösen olyan termékek esetében, mint a száraztészta. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) „Maradék nélkül” programja hiánypótló ajánlást állított össze a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről, amely mind a lakosság, mind a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet.
Fogyaszthatósági idő vs. Minőségmegőrzési idő: Mi a különbség?
A gyártók kétféle lejárati dátumot alkalmazhatnak az élelmiszereken, amelyek jelentése alapvetően eltér egymástól, és kulcsfontosságú az élelmiszer-biztonság szempontjából.
A fogyaszthatósági idő
Ez az információ a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezeket az élelmiszereket lejárat után nem javasolt még próbaképp sem elfogyasztani, hanem tanácsos kidobni, még akkor is, ha ételpazarlásnak érezhetjük. Ide tartoznak például a friss húsok, felvágottak, tejtermékek és pékáruk, amelyek gyorsan romlanak.
Minőségmegőrzési idő (Best Before)
Ez a jelölés a hosszabb ideig eltartható, valamilyen formában konzervált vagy tartós élelmiszereken található. A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot. Ilyen termékek például a száraztészta, rizs, tea és fűszerek. A minőségmegőrzési idő lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké, de ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható.
Fontos tudni, hogy a magas minőség nem függ össze a lejárati idővel. Egy kiváló, védjegyes tejet is pont ugyanaddig (bár nem ugyanúgy) élvezhetünk, mint bármelyik másikat. Az Európai Unióban egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek, ami jelentős előrelépés az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni.
A száraztészta fogyaszthatósága a minőségmegőrzési idő lejárta után
A száraztészta egyike azon élelmiszereknek, amelyek a minőségmegőrzési idő lejárata után is hosszú ideig biztonságosan fogyaszthatók. Ez annak köszönhető, hogy a száraztészta nem tartalmaz vizet, ami a romlási folyamatok egyik fő kiváltó oka. A száraztészták körülbelül két éves lejárati idővel rendelkeznek, de valójában még ezt követően is felhasználhatók.
A Nébih ajánlása szerint a száraztészták minőségmegőrzési (tehát nem fogyaszthatósági) idővel rendelkező termékek, ami azt jelenti, hogy a lejárat utáni fogyasztásuk a legtöbb esetben nem jár egészségügyi kockázattal. Azonban az otthonunkban lejárt termékek esetében is meg kell győződni a fogyasztás előtt arról, hogy valamilyen érzékszervi elváltozás nem utal-e romlásra. Ajánlott a felhasználás előtt alaposan átvizsgálni az élelmiszert, a száraztésztát kiterítve ellenőrizni. Ha légmentesen záródó tárolóban, fénytől védett, hűvös és száraz helyen tároljuk, akár 1 évig is elállhat a feltüntetett dátum után.
További élelmiszerek, amiket nem kell azonnal kidobni
Számtalan olyan élelmiszer van, amelyeket a csomagoláson feltüntetett lejárati időt követően is nyugodt szívvel elfogyaszthatunk, ha megfelelően tároltuk és nincsenek rajtuk látható romlási jelek.
Liszt
A finomliszt akár 2 évig is jó lehet, ha légmentesen záródó üvegben, dobozban tároljuk, de a teljes kiőrlésű liszt csak 2-3 hónapig áll el, fagyasztóba téve pedig 6 hónapig. A felhasználás előtt érdemes átszitálni.
Fűszerek
A fűszerek rendszerint fél évig őrzik meg az aromájukat. Bár a lejárt fűszerek elveszítik illatukat és ízüket, de ezen kívül nem okoznak gondot. Érdemes az érzékszerveinkre hagyatkozni: ha nem érezzük az adott fűszer illatát, vagy az ízét, selejtezzük ki, mert már nem várható tőle karakteres aroma.
Konzervek
Azok a konzervek, amelyeknek alacsony a savtartalma, akár 2-5 évig is jók lehetnek, ellentétben például a paradicsomkonzervvel, ami körülbelül 1,5 évig áll el.
Olajok
Az olajok szavatossága körülbelül 1 év, de a szőlőmagolaj hamarabb megromolhat. Alapszabály azonban, hogy ha megváltozott az olaj illata és a színe, ne használjuk fel.
Tea
A teák, gyógyteák sem állnak el a végtelenségig, ugyanis idővel veszítenek az antioxidáns hatásukból. Lehet, az ízük csak csekély mértékben változik, de 1 éven túl már kevésbé hatékonyak. Egy évig, vagy akár annál is hosszabb időn túl is felhasználható.
Sütőpor és szódabikarbóna
Általában 6 hónapunk van rá, hogy felhasználjuk. Onnan tudhatjuk, hogy a sütőpor vagy a szódabikarbóna lejárt, hogy kellemetlen szaga lesz, és/vagy nem pezseg, amikor folyadékkal érintkezik.
Rizs
Amerikai szakemberek katasztrófa idején tesztelték, mely élelmiszerek jöhetnek szóba. Kiderült, hogy a jól tárolt rizs akár 30 évig is fogyasztható.
Majonéz
A majonézt akár hat hónappal a lejárati idő után is fogyaszthatjuk, ha bontatlan és megfelelő körülmények között tároltuk.
Joghurt
Bontatlan joghurt a lejáratot követően még akár egy hétig is fogyasztható. Mielőtt azonban nagy kanállal kezdenénk enni, ellenőrizzük, hogy milyen a szaga, íze és állaga.
Chips
A chips minősége sem romlik meg a lejárat után, ha a zacskó bontatlan.
Kemény sajtok
A kemény sajtok - mint például a parmezán vagy a cheddar - még fogyaszthatóak akár a lejáratot követő hetekben is. Felmérések szerint az emberek többsége túl korán kidobja az egyébként még simán megehető sajtot.
Tojás
A tojás akár egy hónapig is fogyasztható, ha hűtőben tároljuk. A lejárat közelében olyan ételhez használjuk fel, amit hőkezelünk, ne tükörtojást vagy lágy tojást készítsünk belőle. A tojás frissességét egyszerűen ellenőrizhetjük vízzel: ha lemerül a pohár aljára, friss, ha felúszik, valószínűleg már nem jó.
Lekvár
A lekvárt a magas cukortartalom tartósítja. Bár ez nem jelenti azt, hogy örök életű, a lejárati dátum után is bátran fogyasztható, ha még bontatlan.
Alkoholos italok
Egy mondás szerint az alkohol korral nemesedik. A krémalapú likőrökre ez nem igaz, mivel tejszín alapúak, gyorsabban romlanak, ezeket nem tudjuk sokáig fogyasztani. Ezzel szemben a „lejárt” vodka vagy whiskey garantáltan fogyasztható.
Kávé, keksz, reggeli gabonapelyhek
A Belga Szövetségi Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AFSCA) által közzétett adatok szerint a kávé még egy évig, vagy akár annál is hosszabb időn túl is felhasználható. A keksz, a reggeli gabonapelyhek és a chips is minimum további két hónapig elállnak.
Tárolási tippek a tartósabb élelmiszerekért
Annak érdekében, hogy hosszabb ideig elálljanak a konyhai alapanyagaink és fűszereink, néhány dolgot érdemes figyelembe vennünk. Közvetlenül a sütő melletti vagy fölötti hely például nem a legszerencsésebb a tárolásra, ugyanis nemcsak a párás levegő, hanem a magas hőmérséklet sem segít az eltarthatóság meghosszabbításában.
Ezen kívül a legjobb, ha légmentesen záródó tárolóedényeket használunk, és beszerzünk olyanokat is, amelyek rakásolhatók, ezzel is megkönnyítve az átláthatóságot. Fontos, hogy amikor után töltjük a tárolókat, ragasszunk rájuk egy címkét, ami tartalmazza a feltöltés dátumát és a csomagoláson megjelölt szavatossági időt.
Élelmiszer tárolási tippek I Smarta konyhája
Azért, hogy a konyhaszekrényünk vagy kamránk tartósan átlátható maradjon, alakítsunk ki zónákat: egy helyre tegyük a tésztákat, liszteket, másik helyre a snackeket, a harmadik helyre a konzerveket, a negyedikre a gyorsabban romló alapanyagokat, és megint máshová a teákat.
Ha bevásárlás előtt nem nézünk körbe, mi is van otthon a konyhaszekrényben vagy a kamrában, könnyen elfelejtkezhetünk arról, miből mennyi van otthon. Így eshet meg, hogy több hónapra elegendő tészta tornyosul a szekrényben, a fűszerespolc is zsúfolásig tele, és a teák alapján akár teázót is nyithatnánk.
A szelektálásnál kezdjük azzal, hogy minden fiókot kiürítünk - ez munkás, de csak így végezhetünk alapos munkát. Ha nagy a konyhánk, vagy sejtjük, hogy sok az elfelejtett dolog a konyhaszekrény sarkában, legfelső polcán, akkor osszuk be egy hétre a szelektálást, a lényeg, hogy álljunk neki! Két dolgot azonban már az elején visszatehetünk: a cukrot és a sót, ugyanis ezek biztosan jók lesznek, amíg világ a világ.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a tudatos fogyasztás
Az évente a világon termelt összes élelmiszer 1/3-a a szemétbe kerül. Ezek ismeretében csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást is, hiszen sok termék a minőségmegőrzési idő lejárata után is fogyasztható.
Ha úgy döntünk, hogy elfogyasztunk valamit a lejárati idő után, először mindig vizsgáljuk meg, hogy az illatuk, ízük és állaguk nem változott-e meg. Ha valamilyen érzékszervi elváltozást észlelünk, például kellemetlen szagot, elszíneződést vagy penészesedést, akkor az élelmiszert azonnal dobjuk ki.
Az otthoni élelmiszerkészletek rendszerezése és a tudatos vásárlás segíthet abban, hogy elkerüljük a felesleges felhalmozást és az élelmiszer-pazarlást. Tény, hogy a felhalmozás nem egyik napról a másikra történik. Ha bevásárlás előtt nem nézünk körbe, mi is van otthon a konyhaszekrényben vagy a kamrában, könnyen elfelejtkezhetünk arról, miből mennyi van otthon. Az élelmiszerek megfelelő tárolása, a lejárati dátumok értelmezése és az érzékszervi vizsgálat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy felelősségteljesen bánjunk az élelmiszerekkel és csökkentsük a pazarlást.
tags: #3 #eve #lejart #szarazteszta #eheto