Magyarország termőföldpiacát napjainkban mérsékelt áremelkedés, jelentős regionális különbségek és számos fontos jogszabályi módosítás jellemzi. Az elmúlt években a földek ára és a bérleti díjak is meredeken emelkedtek, miközben a szabályozás több ponton átalakult, új lehetőségeket teremtve, de szigorúbb korlátokat is bevezetve a termőföldek védelme érdekében. Különösen nagy hangsúlyt kapott a művelés alóli kivonás kérdése, amelynek szabályai egyre szigorodnak, kiemelten a magasabb aranykorona értékű területek esetében, és érintik a gyümölcsösöket, valamint a zártkerteket is.
A termőföldpiac aktuális tendenciái és árai
A hazai termőföldpiac 2024-ben visszafogott, de pozitív irányú elmozdulást mutatott. A szántók ára összességében mérsékelten emelkedett, de a jobb adottságú területek látványosan felértékelődtek az elmúlt két évben. A 35 aranykoronaérték feletti szántók ára 2022-höz képest 34 százalékkal nőtt, míg a 15-25, illetve 25-35 aranykorona közötti kategóriákban 18-22 százalékos drágulás történt. Ezzel szemben a 15 aranykorona alatti földek ára csupán 7 százalékkal emelkedett. Az MBH Termőföldindex 2024-ben 335,7 pontra nőtt a 2023-as 333,6-ról, a mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató pedig 148,7-ről 154,5 pontra emelkedett. A termőföldárak nominálisan 0,6 százalékkal, reálértéken 3,9 százalékkal haladták meg az előző év szintjét.
A szántók országos átlagára 2024-ben 2,38 millió forint volt hektáronként, ami 1,6 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Régiós szinten azonban jelentős eltérések mutatkoztak: a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön 0,4 százalékos árcsökkenés történt, miközben más térségekben 1,5-6,9 százalék közötti emelkedést mértek. A legnagyobb drágulás a Nyugat-Dunántúlon (6,9 százalék) és Észak-Magyarországon (5,6 százalék) volt. Továbbra is Közép-Magyarország számít a legdrágább térségnek, ahol átlagosan mintegy 3 millió forintba került egy hektár szántó; az Észak-Alföldön 2,6 millió, a Közép-Dunántúlon 2,47 millió forint volt az átlagár, míg Észak-Magyarországon 1,57 millió forint.
Drágulás minden művelési ágban, kivéve a gyümölcsösöket 2023-ban
2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9%-kal haladta meg a 2022-es szintet, miután az azt megelőző két évben 9,6%-os, majd 12%-os növekedést mértek. A gyümölcsösök kivételével minden művelési ágban 10% feletti drágulás történt. A szántók átlagára 11%-kal nőtt 2022-höz képest, a szőlők esetében 14%-os, az erdőknél 12%-os, a gyepeknél 11%-os emelkedést regisztráltak, miközben a gyümölcsösök ára mindössze 1,2%-kal lett magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak továbbra is a szőlő és a gyümölcsös voltak, ahol hektáronként 3,0-3,4 millió forintot kellett fizetni; ezeknél az árakat az ültetvény értéke is befolyásolja.
Lannert Judit: Önök láttak már átműtött óvodást? Mert én még nem láttam
Helyzetkép az EU-ban és a földvásárlás feltételei Magyarországon
Az Európai Unióban egy hektár szántóföld átlagosan 15 224 euróba került, míg az állandó gyepterületek esetében 11 753 euró volt az átlagár. Magyarország a termőföldárak alapján az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el, és az árminimumok, illetve -maximumok közötti különbség sem számottevő. A legkedvezőbb árakat az állandó gyepterületeknél Bulgáriában mérték, ahol egy hektár átlagosan 1 877 euróba került.
A földvásárlás ma sem olcsó mulatság, ráadásul a szabályozás is módosult. Magyarországon a termőföld tulajdonszerzésének szabályait a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény határozza meg. A jogszabály szerint termőföldnek minősül minden olyan földrészlet - függetlenül attól, hogy bel- vagy külterületen található -, amely az ingatlan-nyilvántartásban például szántóként, szőlőként, gyümölcsösként, kertként, rétként, legelőként, nádas vagy erdő művelési ágban szerepel. A törvény célja, hogy a föld elsősorban olyan személyekhez kerüljön, akik azt ténylegesen művelik is. Nem földműves magánszemélyek legfeljebb egy hektár termőföldet szerezhetnek, kivéve, ha a tulajdonátruházás közeli hozzátartozók között történik. A termőföld adásvételéhez több kötelező nyilatkozat is szükséges: a vevőnek vállalnia kell például, hogy a földet maga használja, legalább öt évig nem hasznosítja más célra, és nincs földhasználati díjtartozása.
Szakértői figyelmeztetések és jogszabályi változások
Az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett a termőföldek ára és bérleti díja Magyarországon: a szántóföldek átlagára és bérleti költsége egyaránt mintegy 50 százalékkal nőtt. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára szerint ugyanakkor jelentős területi különbségek figyelhetők meg. Az egyik legnagyobb figyelmet kapott változás, hogy a földtulajdonosoknak már nem kötelező személyesen művelniük a megvásárolt földterületeket, elegendő azokat haszonbérbe adniuk. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a változások nem nyitják meg az utat a spekulatív földszerzés előtt. A szabályozás továbbra is a helyben gazdálkodó magyar termelők előnyben részesítését szolgálja, és tiltja a befektetési célú földvásárlást.
Vételár megfizetése foglaló esetén
Termőföld adásvétele esetén a vételárat banki átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel kell megfizetni. Ez a szabály 2024. január 1-től került be a jogszabályba, megakadályozva egy széles körben alkalmazott visszaélésszerű gyakorlatot, miszerint olyan magas vételárat írtak bele a szerződésbe, amely nyilvánvalóan kigazdálkodhatatlannak tűnt a mezőgazdasági tevékenységből, de valójában csak papíron léteztek ezek az összegek. Fontos megjegyezni, hogy ez alól vannak életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre, ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál.
A gyakorlatban azonban az elővásárlói jogosultak oldaláról is előfordulhat visszaélésszerű magatartás. Számos esetben megtörtént ugyanis, hogy csak azért „jelentkezett rá” valaki egy szerződésre, hogy a visszalépésért cserébe különböző előnyöket szerezzen magának. Ezt szűri ki az a rendelkezés, miszerint ha a vevő foglalót fizetett az eladó részére, akkor az elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét előzetesen letétbe helyezni (ügyvédi letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe), ennek igazolását pedig csatolni az elfogadó jognyilatkozatához.
Gyorsított eljárás rég elhunyt tulajdonos földjének rendezésére
Több tízezerre becsülhető azon földeknek a száma, melyeknek a tulajdonosa már régóta elhunyt. Ezek a földek gyakran parlagon hevernek, a gyomnövények és az enyészet martalékaként. A tulajdonjog rendezésére azonban egy gyorsított eljárás lépett hatályba a jogszabályban: ha a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról a földhivatal tudomást szerez, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából. A folyamat gyorsítása érdekében a közjegyző ilyenkor hirdetményt bocsát ki és ha ennek a határideje alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot az államnak adja át. Fontos, hogy erre az eljárásra az olyan 5000 négyzetméternél kisebb méretű ingatlanok esetében kerülhet, melynek tulajdonosa már legalább 15 éve elhunyt. [2020. évi LXXI. tv. 28/A. §]
Szigorúbb szabályok a termőföldek művelés alóli kivonására
Az Országgyűlés minap elfogadott döntésével szigorúbb szabályok vonatkoznak majd arra, hogy milyen termőföldet lehet kivonni a művelés alól. Ez a védelem elsősorban a magasabb aranykorona értékkel rendelkező földeknek jár majd, ahol a települési aranykorona-átlag eleve magasabb. Nem ritka ugyanis, hogy egy hajdúsági vagy békési településen a szántók aranykorona átlaga a 30 aranykoronához közelít vagy akár meg is haladja azt. Eddig ugyanis csak a települési átlagot kellett figyelembe venni és ha ezt nem érte el az adott föld minősítése (például „csak” 29 aranykoronás volt a terület), akkor engedélyezhették a művelésből való kivonást.
A hatályba lépett szabályozás alapján azonban már csak akkor lehetséges a „más célú hasznosítás”, ha szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű a termőföld. Emellett továbbra is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a települési átlagot sem haladhatja meg a kivonandó föld minősége (tehát kettős korlátozás vonatkozik mostantól a „más célú hasznosításra”). [2007. évi CXXIX. törvény 2. § 1. pont] Az új szabályok 2024. július 1-jén léptek hatályba.
A „más célú hasznosítás” kifejezés azt jelenti, hogy a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. Ez történhet időlegesen (legfeljebb öt évre) vagy véglegesen. A jogszabály általános jelleggel mondja ki, hogy aki a termőföldet más célra hasznosítja (legyen az akár időleges vagy végleges kivonás), annak földvédelmi járulékot kell fizetnie. Végleges kivonás (például belterületbe vonás) esetén ez egyszeri fizetési kötelezettséget jelent, míg az időleges más célú hasznosításkor mindaddig fizetni kell a járulékot, amíg a terület eredeti állapotának helyreállítása meg nem történik. A járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld aranykorona-értéke háromezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 60.000 Ft-nál nem lehet kevesebb. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a földhivatal például a termőföld más célú hasznosítását talajvédelmet szolgáló létesítmény, öntözőcsatorna vagy belvízcsatorna létesítése céljából engedélyezi.
Léteznek olyan speciális esetek is, amikor az átlagosnál jobb földek is kivonhatók a művelésből. Ilyen például, amikor beruházási célterületté nyilvánították a területet vagy olyan kis teljesítményű erőművet létesítenek, amely a villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében létesül.
Haszonbérfizetési kedvezmény aszálykár esetén
Amennyiben a haszonbérlő az aszálykár (vagy más természeti jellegű vis maior ok) miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenved, arra az évre a haszonbér mérséklésére lehet jogosult. Fontos, hogy ez nem jár automatikusan, hanem annak érvényesítését a bérlőnek kell kezdeményeznie és csak arra földre vehető igénybe, amelyen a kár bekövetkezett. A kedvezmény csak akkor illeti meg a haszonbérlőt, ha legalább 2500 forint/aranykorona/év bérleti díjat fizet a szerződés alapján. Mi a helyzet, ha terményben fizetik a bérleti díjat? A jogszabály ilyen esetben is lehetővé teszi a bérleti díj mérséklését, ahhoz pedig, hogy milyen összeggel kell mérsékelni, a termény piaci értékét kell figyelembe venni. [2013. évi CCXII. törvény 63. §]
A bérlő teendői
Első lépés, hogy a kormányhivatali határozatot annak kézhezvételét követő nyolc napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval (a fentiek szerint tehát az első határozatot, amely a kár bekövetkeztét állapítja meg). A haszonbér-kedvezmény pontos mértékét azonban nem ez a határozat, hanem a kormányhivatal második döntése állapítja majd meg, ez az ún. hozamérték-csökkenés. Ebből a második határozatból állapítható meg, hogy mennyivel lehet csökkenteni az adott évi bérleti díjat. Fontos, hogy ezt a második határozatot is meg kell küldeni a bérbeadó számára, ez a felek tájékoztatási kötelezettségéből is következik. Az így csökkentett bérleti díj ugyanúgy szerződésszerű teljesítésnek minősül, azt a bérbeadó köteles elfogadni (feltéve, hogy a fenti jogszabályi előírásoknak megfelelően közölték vele a kárt).
A művelési ágak és az ingatlan-nyilvántartás
A KSH 2023-as adatai alapján hazánkban 5,1 millió hektár tekinthető mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, amelyet az ingatlan-nyilvántartási törvény nyolc művelési ágba sorol. A nyilvántartásnak a földterület valós hasznosítási módját, állapotát kell tükröznie, ellenkező esetben a használó jelentős földvédelmi bírsággal számolhat. A művelési ágak jelentősége azonban ezen is túlmutat, hiszen például a besorolástól függ az is, hogy osztatlan közös megszüntetésekor megosztásra, vagy bekebelezésre kerül-e sor.
A települések belterületei a már mezőgazdasági művelés alól kivett, beépített, vagy beépítésre szánt építési telkeket, az infrastrukturális, ipari és kereskedelmi hasznosítású ingatlanokat foglalják magukba. Míg külterület elsősorban mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló, illetőleg ipari vagy infrastrukturális célra a mezőgazdasági művelés alól kivett földrészlet lehet. Előfordulhat, hogy belterületi ingatlanok mezőgazdasági művelés alatt állnak (ebben az esetben legalább 1 hektárosnak kell lenniük, és valamelyik művelési ágban kell őket nyilvántartani).
Ennélfogva az ingatlan-nyilvántartásban alkalmazott művelési ágak (szántó, szőlő, gyümölcsös, erdő-fásított terület, nádas, halastó, kert, legelő) döntő többségében külterületi, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek esetén alkalmazhatók. A KSH az elmúlt években kétszer is, 2020-ban és 2023-ban végzett Agrárcenzust: hazánk több mint 9 millió hektáros földterületéből 5,1 millió hektár tekinthető mezőgazdasági művelés alatt álló területnek. Az egyes művelési ágak pontos aránya csökkenő sorrendben: szántó (81,7% - ennek 9%-a egyébként egyetlen vármegyében, Békésben található), gyep (15,5%), gyümölcsös (1,6%), szőlő (1,2%). A KSH korábbi, 2019-es adatai szerint az összesen 9 millió hektáros földterület 21,33%-a művelés alól kivett területnek minősült.
A mezőgazdasági művelés alatt álló területek mérete folyamatosan csökken: míg 2019-ben 5,3 millió hektár volt, addig 2023-ban „csak” 5 087 000 hektár. Egyébként a 2014-2018-as évek átlaga 5,3 millió hektár volt. A nádas és a halastó művelési ágú területek mértéke is enyhén csökkent 2019-ben a 2014-2018-as átlag viszonylatában.
Művelési kötelezettség és változások bejelentése
A termőföld hasznosítási módjának megválasztása egy földrészleten belül a tulajdonos döntése. Egy földrészlet területén több művelési ágba tartozó termelőtevékenység is folyhat. A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területeket alrészletként kell nyilvántartani. Tanya esetén az a földterület, amelyen az épületek és az udvar található, művelés alól kivett területnek minősülnek.
A termőföld védelméről szóló törvény előírásai szerint a termőföld művelési kötelezettségből adódóan a földhasználó köteles a termőföldet a művelési ágnak megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül ugaroltatni. Utóbbi esetben a talajvédelmi előírásokat be kell tartani azon túl, hogy a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozzák. Szőlő, illetve gyümölcsös művelési ágakat leszámítva nincsen tehát termelési kötelezettsége a földhasználónak, elegendő a gyom- és főleg a parlagfűmentesség fenntartása. A földhasznosítási kötelezettség betartását a járási hivatal földvédelmi eljárás keretében, helyszíni szemle útján rendszeresen ellenőrzi.
Mivel az ingatlan-nyilvántartásnak minden esetben a valóságnak megfelelő adatokat kell tükröznie, és mivel az ingatlan-nyilvántartás értelemszerűen a földrészlet művelési ágát (vagy a művelés alól kivett jelleget) is tartalmazza a 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet alapján, az adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni a földhivatalnál. Ugyanígy be kell jelenteni az ingatlan határvonalában, területében, minőségében bekövetkezett változást is. A változás bejelentésére az ingatlan-nyilvántartási törvény (2021. évi C. törvény) 29.§ (1) bekezdése alapján a változás bekövetkezésétől vagy a tudomásszerzéstől számított harminc nap áll rendelkezésre. Elmaradása esetén pedig földvédelmi bírságot is kiszabhatnak a tulajdonossal, illetve a földhasználóval szemben. Bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez, ennek költsége viszont azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta.
Művelési ág változása esetén - összhangban a 8/2018. (VI. 29.) AM rendeletben foglaltakkal - a termőföld művelési ágát (továbbá a minőségi osztályt és a kataszteri tiszta jövedelmet) a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kell a vázrajzon feltüntetni. A vázrajzot a rendelet 19. melléklete szerint kell elkészíteni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem szükséges vázrajzot csatolni, ha az érvényes záradékkal ellátott vázrajz az eljárás megindulásakor már az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll.
Lannert Judit: Önök láttak már átműtött óvodást? Mert én még nem láttam
A fentiektől eltérő a szabályozás, ha adott földterület természetvédelmi oltalom alatt álló gyep, vagy nádas, erdő, vagy éppen halastó. A művelési ág megváltoztatásának általában nincs akadálya, hiszen a művelési ág megváltoztatása nem minősül más célú hasznosításnak, így bármikor (tehát egy földvásárlás után is akár azonnal) módosítható. Arra viszont egy haszonbérlőnek figyelnie kell, hogy ha a bérbeadó hozzájárulása nélkül változtatja meg a művelési ágat (akár természetben is), abban az esetben a bérbeadónak megnyílik a joga a szerződés felmondására.
Zártkertek és művelés alóli kivonásuk
Jellemzően külterületen fordulnak elő a zártkertek, amelyeket a település belterületi határához közel eső helyeken alakítottak ki. Mai formájukat az 1960-as években, a nagyüzemi táblák kialakítását követő ún. zártkertrendezések során nyerték el. Funkciójukat tekintve fokozatosan hétvégi házas ingatlanokká váltak. Napjainkra egy részüket belterületté minősítették, s így művelés alól kivett, jellemzően építési telek besorolást nyertek.
Az 1960-as években alakították ki a zártkerteket, amelyekhez olcsón lehetett hozzájutni. Ráadásul még mindig mintegy 200 ezer hektár, egymillió földrészlet szerepel ebben a művelési ágban nyilvántartva. Rövid ideig könnyebb volt e területek művelés alóli kivonása, ám ez a Balaton partján visszaélésekhez vezetett. A szabályozás megkülönbözteti egymástól a rekreációs célú területegységeket (hétvégi házas ingatlanok - megszerzésük egyszerűbb) és a hobbitelket. Erre válaszul az idén június 17-én elfogadott, 2025. évi LXVII. törvény lényeges változást vezetett be a zártkertekkel kapcsolatban.
Elvileg 2025. június 28. után (gyakorlatilag még végrehajtási rendelet nem született) a helyi önkormányzat rendeletben dönthet úgy, hogy a zártkerti ingatlan tulajdonosa kérheti a földhivataltól a zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzését. Az átminősítés nem kizárólag a teljes ingatlanra, hanem annak egy meghatározott részére is kérelmezhető (pl. ha a telken lévő gyümölcsös még termő, akkor csak az épület körüli részt minősíthetik át). A jogszabály kimondja, hogy a zártkerti ingatlan ily módon történő kivonása nem minősül a termőföld más célú hasznosításának, ezért nem kell földvédelmi eljárást lefolytatni és díjat fizetni.
Egy zártkerti művelés alól kivett zártkerti telek értéke jellemzően magasabb, mint ha termőföld maradna. A kivett telek beépíthetőségi feltétele is kedvezőbb lehet és a piaci értéke jelentősen meghaladhatja az ugyanott fekvő, de művelés alattiként nyilvántartott ingatlanét. Csak a vázrajzzal együtt lehet a tulajdonos által kitöltött, és aláírt földhivatali adatváltozási kérelmet az illetékes járási földhivatali osztályhoz benyújtani.
Ha van a telken felépítmény, amely az ingatlan-nyilvántartásban már szerepel (pl. gazdasági épületként), akkor az új megnevezés kiegészül az épület fő rendeltetésével. De lényeges tudnivaló, hogy a földhivatali bejegyzés nem jelenti új épület automatikus feltüntetését: ha van egy korábban fel nem tüntetett épület a telken, annak feltüntetését külön kérelemmel lehet kérni, de csak akkor jegyzik be, ha megvannak az építésügyi engedélyei (építési engedély, használatbavételi engedély stb.).
Önmagában attól, hogy egy zártkert kivett terület lett, még nem biztos, hogy lakóházat lehet rá építeni. A telek beépíthetősége továbbra is az érvényes helyi építési szabályoktól (HÉSZ) függ. A lakófunkcióhoz általában elvárás bizonyos közművek megléte. Hiába lesz kivett egy zártkert, ha nincs bevezetve a víz vagy villany, nincs szennyvíz-elvezetés, akkor az építési hatóságok továbbra is korlátozhatják az engedélyek kiadását.
Földvédelmi bírság
A földvédelmi bírság a jogsértő magatartás feltétlen, kimentést nem engedő, ismételten is kiszabható szankciója. A kormányhivatal először csak felszólítást küld a földhasználónak, ennek elmaradása esetén viszont már földvédelmi bírságot szab ki vele szemben. A bírságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat vagy a tulajdonosokat, illetve haszonélvezőket egyetemlegesen terheli. A bírság fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető. A földvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A határidőre meg nem fizetett földvédelmi bírság köztartozásnak minősül, melyre végrehajtási eljárás indítható.
Ám például, ha a föld használója elmulasztja a termőföld hasznosításával, kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási, mellékhasznosítási, illetve újra hasznosítási kötelezettségét a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK-értékének kétezerhatszázszorosát (zártkert esetén háromezerszeresét) köteles fizetni. A művelési ág megváltozása bejelentésének elmulasztása esetén az 50.000 Ft bírság összeget földrészletenként kell megállapítani.
Az aranykorona érték
Az aranykorona (AK) érték egy régi kataszteri mérőszám, amelyet az 1875. évi VII. törvény vezette be a termőföldek minőségének és hozamképességének egységes értékelésére. Bár a modern agrárgazdaságban már nem ez a fő értékelési szempont, az ingatlan-nyilvántartásban továbbra is szerepel, és befolyásolja például a földvédelmi járulék mértékét, valamint a művelés alóli kivonás feltételeit. A mai besorolások a 105/1999. (XII. 29.) FVM rendeleten alapulnak.
Az aranykorona érték meghatározásakor először felosztották a termőföldeket becslőjárásokra, majd ezeken belül további kisebb egységekre, un. kataszteri osztályokra. Az eredeti 1875-ös definíció szerint az akkori 10-40 becslőjárásban 70 ezer parcellát értékeltek fel. A számítás során figyelembe vették a talaj minőségét, a domborzati viszonyokat, a vízellátottságot és a termeszthető növények hozamát. A magasabb aranykorona érték általában jobb minőségű, nagyobb termőképességű földet jelöl.
Lannert Judit: Önök láttak már átműtött óvodást? Mert én még nem láttam
tags: #7 #1 #aranykoronas #gyumolcsos #kivonasa