A történelem során számos tárgy és fogalom hordozott mélyebb, jelképes jelentést, vagy épp vált technológiai fejlődésünk kulcsává. A tekercsek és a sisakok világa is tele van ilyen izgalmas összefüggésekkel, amelyek a múlt mélyére vezetnek, egészen a modern korunk mesterséges intelligenciájáig.
A tekercsek világa: Az ősi írásbeliség alapja
A Biblia megírásakor a könyvek általában tekercs formájúak voltak, így a Szentírást bőr-, pergamen- vagy papirusztekercsekre írták, és gyakran ilyen anyagokra másolták (Jr 36:1, 2, 28, 32; Jn 20:30; Ga 3:10; 2Ti 4:13; Je 22:18, 19). Egy tekercset úgy készítettek, hogy az előbb említett anyagokból csíkokat ragasztottak össze, hogy egy hosszú lap jöjjön létre, amelyet aztán egy pálcára tekertek. Ha nagyon hosszú volt egy tekercs, akkor mindkét végére tettek pálcát, és a tekercset a két pálcán tekerték össze a közepe felé. Az olvasás folyamata speciális mozdulatokat igényelt: az egyik kézzel kigöngyölte a tekercset az olvasó, miközben a másik kezével összegöngyölte, míg meg nem találta a kívánt részt. Olvasás után újra összegöngyölte a tekercset.
Jézus Krisztus földi életében is találkozunk a tekercsekkel, amelyek tanúskodtak az ő küldetéséről. Ahogy a Héber Iratokban, vagyis „a könyvtekercsben” meg volt írva, Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy cselekedje Isten akaratát (Zs 40:7, 8; Héb 10:7-9). A názáreti zsinagógában Jézus szétbontotta Ézsaiás tekercsét, és felolvasta az arról szóló prófétai szavakat, hogy Jehova felkeni őt a szellemével, hogy prédikáljon. Krisztus ezután összegöngyölítette a tekercset, átnyújtotta a szolgálattevőnek, leült, és a következőket mondta a jelenlévőknek: „Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok” (Lk 4:16-21; Ézs 61:1, 2). János az evangéliumának a végén ezt írta: „De van még sok egyéb is, amit Jézus tett, amit ha valamikor teljes részletességgel megírnának, úgy vélem, maga a világ sem tudná befogadni a megírt tekercseket” (Jn 21:25). Nem akart az evangéliumában mindent leírni Jézusról, csupán annyit, amennyi elegendő volt a lényeg megértéséhez, mármint hogy Jézus Krisztus Isten Fia és Messiása.
A „tekercs” szó jelképes értelme a Bibliában
A Bibliában számos példa van arra, hogy a „tekercs” szónak jelképes az értelme. Ezékiel is, és Zakariás is olyan tekercset látott, amelynek mindkét oldalára írva volt. A tekercseknek általában csak az egyik oldalára írtak, így ha mindkét oldalon volt írás, az azt jelenthette, hogy a tekercsekben olvasható ítéletek jelentősek, messze hatóak és súlyosak (Ez 2:9-3:3; Za 5:1-4).
A bibliai próféciák és az utolsó napok eseményei - magyar szinkronnal
A Jelenések könyvében szereplő látomásban az, aki a trónon ül, egy hétpecsétes tekercset tart a jobbjában, és a pecsétek miatt senki nem tudja, mi van beleírva, míg Isten Báránya fel nem nyitja azokat (Je 5:1, 12; 6:1, 12-14). A látomásban később maga János is kap egy tekercset azzal a paranccsal, hogy egye azt meg. János szájában a tekercs édes volt, de a gyomrát keserűvé tette. Mivel a tekercs fel volt nyitva, és nem volt lepecsételve, olyasmit tartalmazott, amit meg kell érteni. „Édes” volt Jánosnak megkapnia a tekercsben lévő üzenetet, de láthatóan keserű dolgokról kellett prófétálnia, amire utasítást is kapott (Je 10:1-11).
’Az élet tekercse, mely a Bárányé’: A jelképes „vadállatot” bálványozó emberek közül senkit sem választ Isten a Bárány társául. Az ítélet és az élet tekercsei: János azt is látta, amint „tekercsek nyittattak fel”, és „megítélték [a feltámadottakat] a tekercsekben megírtakból, a tetteik szerint”. Ezekben a tekercsekben nyilván Jehova törvényei és utasításai vannak, amelyek feltárják, hogy mit vár el az emberektől majd az ítéletnek abban az időszakában. „Összegöngyöltetnek. . ., mint egy könyvtekercs”: Az Ézsaiás 34:4-ben a próféta a következőképpen hirdet ítéletet a nemzetek ellen: „Összegöngyöltetnek az egek, mint egy könyvtekercs”. A próféta itt valószínűleg arra utal, hogy ha valaki befejezi az olvasást, akkor összegöngyöli, és félreteszi a tekercset.
A nyaktekercs: A természet furcsa „tekercse”
Bár a harkályfélékhez tartozik, a nyaktekercs (Jynx torquilla) csak nyomokban hozza a család általános jellemzőit. Legkülönösebb tulajdonsága is egyedinek számít: vészhelyzetben ugyanis madár létére hüllőnek álcázza magát. A nyaktekercs abban hasonlít a többi harkályra, hogy két lábujja előre, kettő hátranéz, hosszú nyelve kiölthető, a végén kis horgok vannak, ezt az eszközt pedig remekül tudja kamatoztatni a fő táplálékának számító hangyák és hangyatojások bolyból való kiszedegetésekor.
És akkor nagyjából ennyi lett volna a faj „harkálysága”. Lássuk, mi mindenben más, mint a harkályfélék családjának többi faja. Nem kúszik a fákon, a farktolla sem alkalmas támaszkodásra, nem készít odút sem, más harkályok elhagyott odúit foglalja el. Méretre is kisebb, mint egy átlagos harkály, inkább a pacsirtanagyságú. A nyaktekercs a többi harkályfélétől eltérően vonuló, a telet Afrikában tölti, nálunk áprilistól októberig látható. Már ha szerencsés az ember, mert a madár tollazata mesterien utánozza a fák kérgét, ennek köszönhetően nem nagyon lehet észrevenzni. Jellegzetes hangját azonban sokfelé lehet hallani, ritkás erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben.
És hogy honnan ez a fura név? Nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy madarunk meglepő módon tudja tekergetni a nyakát. Az már sokkal fogósabb kérdés, hogy vajon miért csinálja? A nyaktekercs ezt a fura viselkedést vészhelyzetben veti be, ha például az odúban ülve a fiókáit szeretné megvédeni egy támadótól. A tekergő mozgással kígyónak próbálja tettetni magát, közben fején felborzolja a tollait, és mellé még egy kis sziszegést is produkál, hogy még tökéletesebb legyen a színjáték. A kígyóktól ugyanis a legtöbb madár és emlős tart, így a nyaktekercs választása teljesen érthető. E fura viselkedés láttán régi korok emberei a boszorkányokkal is kapcsolatba hozták a nyaktekercset, és ördögi erőket tulajdonítottak neki. Mára szerencsére ez a tévképzet a múlté, a nyaktekercs megmaradt egy kedves, fura szerzetnek. Ha valaki szeretné ezt a különös madarat megfigyelni, mesterséges odúk kihelyezésével próbálkozhat. A nyaktekercs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.
A coțofenești aranysisak: Mítosz és védelem
Az utóbbi idők egyik legnagyobb műkincslopása történt nemrég: a hollandiai Drents Múzeumból értékes dák aranytárgyakat loptak el. A Dácia! Az arany és ezüst királysága nevű időszakos, utazó kiállítás egyik „sztárja” volt a coțofenești aranysisak. A 770 grammos sisak valószínűleg egy dák vezető tulajdona volt. A hogyan nem pontosan ismert. Ernest Oberländer-Târnoveanu román történész szerint 1927-ben találta meg egy gazdálkodó család játszó gyerekei. A sisakból ezután játék lett.
A régészek úgy vélték, hogy a sisak nem egy aranykincs része vagy sírmelléklet, hanem egy helyi geto-dák La Tène kultúrához tartozó településről származik. Arra a következtetésre jutottak, hogy kósza lelet lehet, mivel a környéken hallstatti edénytöredékeket találtak. Az aranysisakot a feltételezések szerint egy dák nemes vagy király használta, és népének fejlett fémmegmunkáló képességeit mutatja. Valószínűleg Kr.e. 4. századból származik és bonyolult mitologikus díszítések borítják. Jellegzetes mintái a díszszegecsek, valamint a két szem a homlokrészen. Sokan úgy vélik, a sisakon látható szemek rontáselhárító hatásuk van, ezért ősei lehetnek a ma „gonosz szemként” ismert motívumnak. Ezek a szemek ma is megtalálhatóak nemcsak a Balkánon, hanem Görögországban, Törökországban, és az arab világ egy részében is. Manapság sötétkék alapon világoskék szemek, melyeket házak falára, kulcstartókra, autókra tesznek vagy ékszerként viselnek. A sisakon látható szemekhez hasonlókat a görög csatapajzson is megtalálhatunk. Sőt, a sisak viselője látása kiélesedik a „szem” hatására.
Díszítései között mitikus lényeket láthatunk, és egy-egy rituális jelenetet mindkét arcrészen. A nyakvédő alsó részén a „Falánk szörnyek” láthatóak, szájukban valamilyen lény lábával. A szörnyek fölött három ülő vagy guggoló szárnyas figura látható, amelyek meglehetősen majomszerűek. Emberi arcuk, hosszú alkarjuk és farkuk van. Az olyan díszítések, mint a rozetta, csíkok, háromszögek, spirál sajátos geto-dák művészeti motívumok. A kos feláldozásának, a szörnyeknek mind van keleti párhuzama, amelyek a görög művészetbe kerülve lettek a „barbár” alkotások díszei. Ezért első pillantásra úgy is gondolhatnánk, hogy a sisak egy görög műhelyben készült. A motívumok jelentése ezért változhatott, a dákok a saját elképzeléseiknek, hitüknek megfelelően más értelmezést is adhattak az ábrázolásoknak.
A Holt-tengeri tekercsek és a mesterséges intelligencia
Egy kutatócsoport mesterséges intelligencia segítségével bebizonyította, hogy a Holt-tengeri tekercsek egy része két írnok nevéhez köthető. A tesztet a leghosszabb dokumentumrészlettel, a Nagy Ézsaiás-tekercs néven ismert szöveggel végezték el. A tekercsek, amelyek a Biblia általunk ismert legrégibb változatát is tartalmazzák, nagy vihart kavartak 70 éve, a felfedezésük idején. Az első tekercseket egy beduin barlangban találták meg a Holt-tenger partján, Qumran környékén; a terület a mai Ciszjordániához tartozik. A tekercsek között (többnyire) héber, arámi és görög nyelven írt kéziratok tartoztak; a szakértők szerint az időszámításunk előtti III. század és az időszámításunk utáni I. század között keletkeztek. Az Ézsaiás-tekercs csak az egyike annak a 950 különböző dokumentumnak, amelyeket 1940 és 1950 fedeztek föl.
A bibliai próféciák és az utolsó napok eseményei - magyar szinkronnal
A hollandiai Groningeni Egyetem kutatói alaposan megvizsgálták az Ézsaiás-tekercset; ehhez a legkorszerűbb mintafelismerő eljárásokat és mesterséges intelligenciákat használták. A PLOS ONe-ban megjelent tanulmány három szerzője, Mladen Popovic, Maruf A. Dhali és Lambert Schomaker. A Holt-tengeri tekercsek vizsgálatát nemcsak a kézírás és a több ezer éves nyelvek teszik bonyolulttá, hanem a dokumentumok állapota is. „Az ősi tintanyomok közvetlenül egy adott személy izommozgásához kapcsolódnak, és ennélfogva személyspecifikusak” - mondták a kutatók. A kutatók szerint a tekercseken látható kézírások hasonlóságát az is megmagyarázhatja, hogy a skriblerek esetleg egy helyről tanulhattak írni. Nem elképzelhetetlen: lehet, hogy az egyik írnok egy apa volt, a másik pedig a fia, aki az apjától tanult írni.
A herculaneumi tekercsek és a modern technológia
A Vezúv 79-es kitörése után Pompeii mellett egy másik várost, Herculaneumot is befedte a vulkáni hamu, ami egyebek mellett egy 1800 tekercset tartalmazó könyvtárat is megőrzött. Ugyan rengeteg korabeli tekercs maradt fenn a hamu alatt, ezek olvasása lehetetlennek bizonyult. A kitekerés során a papirusz végzetesen sérült, ezért a kutatók más módszereket keresnek az olvasáshoz.
Más, egyiptomi papirusztekercseknél működőképes megoldásnak bizonyult a CT-vel történő vizsgálat, így olyan képeket nyertek ki a lapokról, amik alapján a feliratokat el tudták olvasni. Ehhez viszont arra volt szükség, hogy az i. sz. 3-4 században keletkezett papiruszokon már fémtartalmú tintát használtak, ami a röntgensugárzás hatására láthatóvá vált a felvételeken. A herculaneumi tekercsek CT-szkennelését viszont megkezdték, bízva abban, hogy lesz olyan megoldás, ami segít majd elolvasni a tekercseken található szövegeket. Egy mesterséges intelligenciával támogatott módszer pedig már hozzájárult ahhoz, hogy az első görög betűkkel írt szavakat elolvassák. Farritor a felületi textúra minimális eltéréseit, finom különbségeit használta fel a neurális hálózat betanításához és az olvasáshoz. Átütő eredményeit a Vesuvius Challenge nevű versenyben is elismerték. A Vezúv 79-es kitörése után Pompeii mellett egy másik várost, Herculaneumot is befedte a vulkáni hamu, ami egyebek mellett egy 1800 tekercset tartalmazó könyvtárat is megőrzött.
tags: #a #felismeres #sisakja #tekercs