A gyümölcsös sörök megítélésében sokan rátermettnek érzik magukat, de fontos, hogy a fogyasztó ne csak egy véleményre hagyatkozzon, hanem saját tapasztalataira is építsen. A Szent András Sörfőzde például nagy hangsúlyt fektet a termékek megjelenésére is, így a teljes gyümölcsös szortiment egységes arculattal van jelen a piacon. Kivételt képez ez alól két különleges tétel, a Betyár király és a Szent András Könnye, melyek inkább az alapszortimentet erősítik. A Betyár király egy meggyel és szilvával ízesített stout, mely ízében a fahordós érlelés jegyeit hordozza, és 7%-os alkoholtartalmával inkább a hidegebb őszi, téli napok kiváló kísérője lehet. Hasonlóan, a Szent András Könnye is, mely a főzde Black Rose nevű sörére emlékeztető duplabak, áfonyával. Az áfonya hatására a sör ráadásul már-már süteményes ízvilágúvá változik, mely különösen ajándéknak is elsőosztályú.
A gyümölcsös sörök története és fejlődése
A gyümölcsös sörök első megjelenése kérdéses, bizonyos források szerint már az ókori Mezopotámia és Egyiptom területén is főztek sörszerű italokat gyümölcs hozzáadásával. Európában a főzdék jellemzően tartották magukat az 1516-os német sörtisztasági törvényben (Reinheitsgebot) foglaltakhoz, miszerint a sörbe csakis víz, maláta, komló és sörélesztő kerülhet. A mai értelemben vett gyümölcsös sörök Belgiumban lettek igazán népszerűek, majd a 2010-es években az Egyesült Államokból érkező sörforradalom során váltak világszerte is közkedveltté. Magyarországon az első meggyes sört a Szent András sörfőzdében főzték meg még a 90-es években, jóval a hazai sörforradalom előtt is.
A magyar kézműves sörforradalom és az Ugar Sörfőzde
A rendszerváltás utáni időszakban, a kilencvenes években körülbelül háromszáz kisüzemi sörfőzde volt Magyarországon. Bíztak abban, hogy sikerül olcsón jó minőségű sört gyártaniuk, a nagyüzemek abban az időben még nem találták a megfelelő irányvonalat. Végül mégis nyertek a nagyok, a kisvállalkozások közül pedig idővel rengeteg bezárt, körülbelül húsz maradt meg belőlük. 2012-2014 tájékán kaptak új erőre, és 2015-től elkezdtek megjelenni az újonnan alapított kézműves sörfőzdék is, velük együtt pedig az úgynevezett kézműves sörök, színesítve többek között a különböző fesztiválok és vendéglátóhelyek italkínálatát. Az újak közül sem maradt mindegyik talpon.
Magyar Zoltán, az Ugar Sörfőzde tulajdonosa mesélte, hogy vállalkozásuk egy második emeleti konyhából indult. Feleségével mindketten Debrecenben jártak egyetemre, és bár bölcsészek voltak, a borokkal, borászattal foglalkozó előadásokat hallgatták, mert mindkettőjüket nagyon érdekelte a minőségi alkoholok világa. Borászkodni azonban nemigen lehet Debrecenben. Akkoriban indult a pálinkafőzés liberalizációja, ezzel a területtel is ismerkedtek, de ahogyan bort, úgy pálinkát sem lehet egész évben készíteni. A sörnél azonban nincs meg ez a szezonalitás, bármikor hozzáférhetőek az alapanyagok. Emiatt pedig sokkal gyorsabban meg lehet tanulni a mikéntjét és gyorsan lehet fejleszteni a technikát, van lehetőség gyakorolni és kísérletezni. Éveken keresztül a munkájuk mellett, hobbiként foglalkoztak a sörfőzéssel, amiről egyre nagyobb tudással kezdtek rendelkezni, valamint egyre több eszközt és felszerelést szereztek be hozzá. 2015-ben jutottak el oda, hogy költségvetést készítsenek. Az apósának volt egy használaton kívüli ingatlanja, egy régi üzemi terület, és azt mondta, szívesen segíti az indulásukat azzal, hogy rendbe hozza, felújít egy-két épületet, de a berendezés telepítéséhez egyéb forrást kellett szerezniük. Egy pályázaton nyertek szűk harminc millió forintot. Eladták a debreceni kis lakásukat, hozzátették az önerőt és belevágtak. 2016 novemberében már túl voltak az első tesztfőzéseken.
Idén harmadik alkalommal készül el az ország söre, méghozzá az Alföldön, egy törökszentmiklósi üzemben, az Ugar Sörfőzdében. Egy fővárosi, kézműves söröket forgalmazó üzlet, a Beer selection immár harmadik éve kéri fel a vásárlóit és regisztrált felhasználóit, hogy szavazzák meg, milyen jellegű legyen az ország söre. Ezen a szavazáson nyert az utóbbi években nagyon népszerűvé vált New England IPA, és egy törökszentmiklósi kisüzemet kértek fel arra, hogy idén ők álmodják meg és készítsék el azt az italt, amely méltó erre a címre. A kóstolók szerint sikerült: a nem túl édes, mégis igazi trópusi gyümölcsös ízvilággal rendelkező sör garantáltan felfrissíthet bárkit a nyári kánikulában. Ez egy komlóhangsúlyos, szűretlen sör, sűrű és opálos, ami az úgynevezett New England IPA sajátossága. Hozzáadott gyümölcs nincs benne, a felhasznált komlókeverék adja azt a mangós, ananászos ízt, amit belekortyolva érezhetünk - magyarázza Magyar Zoltán. Megtudjuk azt is, hogy a trópusi ízvilág kialakításában a komlón kívül fontos szerepe volt egy bizonyos gyümölcsös észtereket termelő élesztőnek is, amit egy pici, magyar élesztőmanufaktúrából szereztek be hozzá.
A gyümölcsös sörök típusai és ízvilága
A gyümölcsös sörök között találunk lager (alsóerjesztésű) és ale (felsőerjesztésű) típusokat egyaránt. Alsóerjesztés során az élesztő a sörlé aljára süllyed, az erjedés és az ászokolás alacsony hőfokon történik, ilyen sörök például az alap lagerek, a pilsnerek és a baksörök.
Rátérve az „igazi” gyümölcsös alszortimentre, megtalálhatjuk a Szent András Sörfőzde két klasszikusát, a Meggyes és a Szilvás lagereket. A sörök hozzák a kötelezőt. 3,7-3,7% alkohollal és 30% gyümölcstartalommal kerültek forgalomba, kiváló szomjoltók a forró nyári hőségben. Az egyik legkedvesebb, a talán időben negyediknek bevezetett Áfonyás Ale, 4%-os, 15% gyümölcstartalommal, amely ugyanakkor kétféle áfonyát jelent. Egyfelől kékáfonyát, másfelől tőzegáfonyát. Előbbi inkább színben és a mélyebb ízekben ad hozzá a sörhöz, utóbbi pedig az aromát és a korty végét emeli meg különleges zamatával.
Ugyancsak régi motoros a főzdénél a málnás búza, mely a főzde Napkincs nevű bajor búzájának egy továbbgondolt és 30% málnával kiegészített tétele. Külön öröm ennél a sörnél, hogy a főzde a magyarországi alapanyagok körét már az élesztőre is kiterjesztette, hiszen a győri magyar élesztőgyár, a Yeastflow 402-es törzsével készíti a nedűt. A málnás búza fantasztikusan egyesíti önmagában a bajor búza banános, szegfűszeges karakterét és a málna érett ízvilágát. Hasonlóan kellemes a 4,4%-os Bodzás Búza, mely ugyan nem gyümölcsös, hanem bodzavirágos sör, melynek az alapját nem az előbbinél bemutatott bajor búza, hanem a belga búza, azaz a witbier adja. A bodzavirág nagy rajongója és fogyasztója a szakember is, és a sörben felhasznált 45% kifejezetten kellemessé, frissé, és üdítővé teszi ezt a nedűt, ráadásul a bodzavirág nagyon jó harmóniába tud állni a korianderrel és narancshéjjal, melyek a tradicionális witek jellemző összetevője.
Külön érdekessége a főzde gyümölcsös szortimentjének a napokban bevezetett Berliner weisse sorozat. Az alapstílus egy savanyú és alacsony alkoholtartalmú búzasör, melyet háromféle ízesítéssel dobott piacra az üzem, és amelyek az eddigi visszajelzések alapján elnyerték a fogyasztók tetszését is. A „Weisz” névre hallgató körtés kiadás kifejezetten jól hozza össze a savanykás sörös és édeskés körtés jegyeket. A „Rózsi” a főzde által korábban tesztelt szamócás ízesítésű alapsört hozza be az állandó szortimentbe. Végül a „Siller” a szeder és a feketeribizli ízeit tárja elénk. Az egész termékcsaláddal csak annyi szakmai kritika merülhet fel, hogy legtöbbször a gyümölcsös Berliner weissét Florida weisseként tartják számon.
A Fóti Sörfőzde az új Fruit Garden sörcsaláddal jelent meg. Mint nevéből mindenki kitalálhatja ezek gyümölcssörök, melyek a kézműves sörök között igen népszerűek. Fóton egyelőre háromféle gyümölcsös és egy virágos sör terem, de a Fruit Garden sikere esetén a repertoár tovább bővülhet majd. A málnás búza, a meggysör a megszokott gyümölcssörös ízeket hozzák, a műfaj kedvelőit nem fogja csalódás érni. Az áfonyás porter már bátrabb kísérletnek nevezhető, bár a szakértő véleménye szerint kicsit kevesebb áfonya szerencsésebb lenne.
Az IPA söröknél alkalmazott aromakomlózás fantasztikusan gazdag ízt és illatokat ad a söröknek. A Ködfelhő egy ködös, kellemesen fűszeres, markánsan komlózott NEIPA, a Barackos IPA pedig ugyanennek a valódi sárgabarackkal és bazsalikommal készült változata, sőt még ott van a Mangós raw IPA is habaneroval.
A Pastry Ale egy modern, kísérletező sörtípus, amelyet desszertszerű ízvilág és gazdag aromák jellemeznek. Általában magasabb és telt testtel bír, hogy harmonizáljon a hozzáadott édességekkel, például vanília, csokoládé, kávé vagy gyümölcsök jegyeivel. Az almás rétes isteni sütemény, a folyékony Almás Rétes pedig tökéletes. A stout sörtípus az angol porter leszármazottja. A Szent András Sörfőzdében már közel 10 féle állandó gyümölcsös sör közül választhatunk, és még rengeteg ötlet van a jövőre nézve.
A radlerek, elsősorban nyáron népszerűek. A sör alapú radlerek könnyű, játékos, ízesített italok. A radler szó hallatán a legtöbben citromos ízekre gondolnak, pedig a kínálat ennél sokkal, de sokkal izgalmasabb! A sör keserű íze egyébként nemcsak a citrusos savaktól lehet különleges, hanem olyan ízekkel is vegyíthető, mint a bodza, vagy éppen a meggy. Ezek az ízek különösen izgalmasak, ha a gyümölcs már az erjedés előtt belekerül a sörökbe. A gyümölcsös söröknek ez a lényege.
A Soproni Óvatos Duhaj termékcsaládja pont az ilyen különleges ízvilágú söröket teszi elérhetővé mindenki számára. A család legújabb tagja például a Meggy Ale, egy szűretlen, felsőerjesztésű, meggylével együtt erjesztett sörkülönlegesség, amely magában és sajtok, sajtos ételek mellé is kiváló.
2023. 07. 12. Gasztrokult - Kapcinus Sörfőzde
Gyümölcsök a sörfőzésben: formák és technológiák
Nem csak a felhasznált gyümölcsfajták, de az alapsörök terén is nagyon nagy a változatosság. Kezdjük magával a gyümölccsel! Itt most nem konkrét fajtára gondolunk, hanem arra, hogy milyen formában használjuk fel a kiszemeltet. Kívülállók számára a legkézenfekvőbb megoldásnak az érett, friss gyümölcs felhasználása tűnhet; így készülnek a tradicionális belga gyümölcsös sörök. A legismertebb alváltozat a kriek, ami spontán erjesztésű lambik sörök és frissen szedett meggy házasításából születik. Az ágyas érlelés során a sör beoldja a gyümölcs cukrait, íz, és aromakomponenseit. Egyszerű és jól bevált megoldás, de sajnos csak bizonyos sörtípusoknál működik, ugyanis van a módszernek egy nagyon komoly hátulütője; a természetben megtalálható mikroorganizmusok. Sokan nem tudják, de a minket körülvevő levegőben parányi élőlények milliói keringenek, és bizony ezek minden felületen megtalálhatóak, így a friss gyümölcsök héján is. Persze mosással nagy részük eltávolítható, de az összes nem. A mikróbák egy része, így bizonyos baktériumok és vadélesztők pedig a sörbe kerülve romlási folyamatokat indítanak be. A normál sörfőzés során ezek a kontaminánsok elpusztulnak az erjedést megelőző forralás közben, azonban a friss gyümölcsöt ebben az esetben az erjedés vége után adják a sörhöz. A kulcs a sörtípus maga: a spontán erjedésű sörök esetében alapvetően a levegőben megtalálható mikrobákra bízzuk az erjedést. Megfelelő környezetben ez egy iható, különleges italt eredményez. Ha azonban nem egy spontán erjesztésű sörről van szó, ez a vonal egyszerűen nem működik.
Itt jönnek be a képbe a különböző feldolgozott termékek; pürék, sűrítmények, aromák. A legegyszerűbb megoldás valamilyen aroma felhasználása. Szerencsés esetben ezek az aromák is természetes úton, a friss termésből kerülnek elválasztásra. Míg a felhasználásukkal intenzív illatok érhetőek el, azonban nem tartalmazzák a gyümölcs többi részét, például az erjeszthető cukrokat, így jellemzően egysíkú, hamar unalmassá váló ízprofilt alakítanak ki a kész sörben. Ráadásul, ha egy gyengébb minőségű alapanyagot választunk, a kész sörnek kifejezetten árulkodó ”mű” íze lesz.
A másik, kevésbé szerencsés opció a klasszikus sűrítmény, ami mára mondhatni elavult technológiákkal és sok esetben pótanyagok hozzáadásával készül. A probléma az, hogy egy klasszikus sűrítmény esetén a gyümölcs olyan mértékű hőhatásnak van kitéve, ami megváltoztatja az ízét, illatát. Egy lekvár esetében ez nem probléma, viszont egy gyümölcsös sörben a friss termés ízét, illatát várjuk. Persze vannak kivételek, erre jó példa a nagyüzemi meggysörök népszerűsége és térhódítása. Személyes vélemény, hogy jó meggyes sör nem lehet pusztán édes, hiszen maga a gyümölcs sem az. Kellemes fanyarságra van szükség, ami sajnos az édesített és stabilizált sörökben egyszerűen elvész. Ettől függetlenül, ha valaki szereti, fogyassza egészséggel.
A sűrítmények hátránya tehát az íz megváltozása. Az előnye a könnyű kezelhetőség, a mérsékelt ár és a garantált sterilitás; nem kell tartanunk attól, hogy a sörünkbe romlást okozó mikroorganizmusok kerülnének. De mit tegyünk, ha a valódi, friss gyümölcs ízét szeretnénk megjeleníteni? A sűrítmények új generációja már sokkal jobb eredményre vezet. Olyan termékekről van szó, amiket a legmodernebb technológiák felhasználásával készítenek. Legyen szó a vákuumbepárlásról, ahol alacsony hőmérsékleten párologtatják el a vizet az érzékeny és kényes aromák elválasztása nélkül, vagy az olyan technikákról, ahol a gyümölcs természetes aromáját elválasztják a felszabaduló gőztől, majd visszahűtés után visszaadagolják. Ezek a termékek azok, amiket a prémium gyümölcslevek gyártói is alkalmaznak, és amik ízükben, illatukban megegyeznek a friss gyümölccsel.
A kisüzemi sörfőzésben friss, érett gyümölcsből készült sűrítmények használata jellemző, amelyeket a víztartalom egy részének kíméletes elpárologtatásával állítanak elő. Éppen ezért, mivel a valódi gyümölcs ára jóval magasabb, mint az aromáké és pótanyagoké, egy ilyen sört nem is lehetséges 300-400 forint körüli áron forgalmazni. A prémium kisüzemi sörök emellett csak olyan gyümölcssűrítményt tartalmaznak, mint amilyen maga a sör ízesítése - ellentétben a nagyüzemi változatokkal, ahol almalevet adnak a sörhöz, akkor is, ha például egy málnás vagy meggyes sört ízesítenek vele.
A gyümölcsös sörök tervezésének szempontjai
A gyümölcs sörökben való felhasználása korábban a belga Lambik söröknél volt jellemző. A mai sörfőzésben a gyümölcs íz a szelektált élesztőknél kezdődik: a Brettanomyces Lambicus törzs például meggy ízt termel, a Brettanomyces Bruxelensys ananász, és más egyéb pl. Lópokróc aromákat ad a sörhöz.
A legfontosabb szempont a gyümölcsös sörök tervezésekor: az egyensúly. A gyümölcs fő jellemzője, hogy édes. A keserűség, fanyarság jellemző alma, körte, grapefruit gyümölcsökre. Ez adódik a pl héjból (Tanninok), magházból, stb. A Grapefruit kimondottan keserű-citrusos aromát hagy a sörben. A recept készítésekor figyelembe kell venni, és csökkenteni kell az IBU-t, hogy a végén egyensúlyban legyen a sörünk. Bizonyos gyümölcsök úgy jellemezhetőek, hogy édesebb, gyümölcsösebb aromát adnak a sörhöz, mint amilyen valójában. Ezek kevésbé keserűek, vagy savasak alapból. Ilyenek pl: mangó, eper, sárgabarack. A gyümölcsök okozhatnak erős savanyúságot is a sörben: citrusfélék, és néhány bogyós: pl. áfonya. Nem erjeszthető maláta (kristály maláták) vagy laktóz hozzáadása képes egyensúlyba hozni a gyümölcsökből adódó keserűséget, savanyúságot, és az édesség hiányát is pótolja.
Egész gyümölcs hozzáadásával emelkedik a Gravity - sörünk erjeszthető szénhidrát tartalma is, amit bele kell kalkulálnunk a receptbe! Ha elszámoljuk, túl magas alkoholtartalmú lesz a sörünk, és túlságosan alkoholos, kellemetlen ízt okoz. A megfelelő sejtszámú életképes élesztő hozzáadása is elengedhetetlenül fontos a gravity megbecslése után. A gyümölcsök hozzáadásával a sörünk ködössé válhat. Használjunk pektinbontó enzimeket, és zselatinos derítést! A gyümölcsök lassabban erjednek le (2-3 hónap is kell), és megesik, hogy robban az üveg (erjesszünk KEG-ben).
Külföldi gyümölcsös sörök és különlegességek
A brit Beer Hawk hagyományosan száraz, markáns ízvilágát elképesztően feldobja a Stringer Damson komplex íze. A sör íze elsősorban piros bogyós gyümölcsökből, cseresznyéből áll össze, de lehet érezni némi szőlőt is. Az előző sörrel ellentétben a Golden Road Mango Cartja inkább egy klasszikus értelemben vett egyszerű nyári sör, rendkívül könnyed, mindössze 4%-os alkoholtartalommal. Az Organic Apricot az igazat megvallva, kicsit kilóg a sorból. Ez a sör ugyanis gyümölcslével készül, pontosabban kajszibarack préssel. Ebből egyenesen kéne következnie, hogy nagyon édes is, de nem ez a helyzet. A Samuel Smithnél okosan olyan malátát választottak hozzá, ami kifejezetten markáns, keserű. A Mad Scientist Mango Bay söre bár alapvetően gyümölcsös sörnek számít, de aki ilyet vesz, az ne könnyű nyári italra számítson. A Mango Bay ugyanis meglehetősen krémes és sűrű, majdnem annyira, mint egy shake. Ha létezik tökéletes nyári sörtípus, akkor az a sour IPA. Bár nem használnak gyümölcsöt a készítése során, mégis savanyú, alkoholos, frissítő, gyümölcsös hatású sör, amelyik megfelelően keserű ahhoz, hogy ne teljen el tőle az ember. Itthon az egyik legjobb sour IPA-t a Fehér Nyúl főzde csinálja. A Rafa a főzde egyik legnépszerűbb terméke és nem véletlen. Választék tehát van bőven.
A magyar sörfőzdék kihívásai és lehetőségei
Az Ugar Sörfőzde tulajdonosa arról is mesélt, hogy milyen nehézségekkel küzdenek: szinte kizárólag külföldi alapanyagokkal dolgoznak. Nincs magyar komló, mert az itteni klíma nem alkalmas a nagyüzemi komlótermelésre. Kastélyosdombó környékén van egy egyhektáros komlóföld, az a legnagyobb az országban. Kísérleti jelleggel néhány főzde foglalkozik komlótermesztéssel, de az jó esetben ahhoz elég, hogy minden évben főzzenek belőle egy frisskomlós, úgynevezett szüreti sört. Külföldön, például az Alpokalján, Szlovéniában és Szlovákiában viszont szép nagy komlótobozok nőnek, ahogyan az észak-amerikai Yakima-völgyben is. Ezek között található sokféle komlókülönlegesség.
Malátagyár van Dunaújvárosban, de ott csak három-négyfélét készítenek, ráadásul olyan nagy tételben nem tudnak tőlük rendelni a kisvállalkozások, hogy az kiszállítással együtt megérje. Gyakrabban járnak inkább Budapestre, ahol a viszonteladóktól kiváló minőségű angol, német, osztrák, belga és holland malátát lehet beszerezni. De az is kiderült, hogy mivel a gyümölcsös sörök elkészítéséhez nem aromákat vagy színezékeket használnak, hanem valódi gyümölcssűrítményeket vagy gyümölcsvelőt, az is jócskán meg tudja emelni a termékek árát.
Bár a kilencvenes években még nemigen találták meg a szélesebb piac igényeit, később sikerült a nagy sörgyáraknak megszerezni a piacot, amit a mai napig uralnak. A kisüzemi sörfőzdék pedig mindent megtesznek, hogy az emberek megismerjék a nevüket és kipróbálják a termékeiket. Szinte képtelenség bejuttatni a termékeinket a multik polcaira, mert a többihez képest meglehetősen drágák, viszont minőségben is sokkal jobbak ezek a termékek. Nem tervezzük, hogy állandó jelleggel jelen legyünk a nagyáruházak polcain, de ahogyan egyszer már sikerült bekerülnünk, úgy jó lenne egyszer-egyszer ismét bejutni, hogy a vásárlók megismerjenek bennünket. A webshop és az a mintegy háromszáz partner országszerte, ahol jelen vannak a söreink, sajnos nem elég ahhoz, hogy az átlagfogyasztókhoz is eljussunk - részletezi helyzetüket Magyar Zoltán, hozzátéve, bár a boroknál már sikerült valamelyest áttörni ezt a korlátot, a söröknél ez még várat magára. A kisüzemi sörfőzdék egy szűk piacon próbálnak érvényesülni, ahol azok a fogyasztók vannak, akik kedvelik és keresik a egyedi, izgalmas és esetlegesen limitált kiadású, különleges söröket.
A banán története: egy gyümölcs, ami társadalmi tükör
Az egzotikus csoda, gyerekkori álom, szocialista relikvia: a banán története sokkal többről mesél, mint egy gyümölcsről. Volt idő, amikor a banán fenséges vendég volt a polgári nappalikban, majd egy másik korszakban ritka kincs, amiért sorban kellett állni. A húszas évek Budapestjén a banán maga volt a modernség, a polgári világ ízlésének megtestesítője. Nem csupán gyümölcs volt, hanem az asztal dísze, a kávé vagy pezsgő mellé kínált kiegészítő, amit rumba mártottak, vaníliával szórtak, és üvegtálban tálaltak fel - az ízlés és a jólét szimbóluma. A cukrászdák kínálatában megjelent a banánfagyi, otthon készült banánsorbet, sőt, még banánleves is: borral, tojással, habgaluskával. Ezek az ételek ma már bizarrnak tűnhetnek, de egykor a gasztronómia csúcspontját jelentették.
A második világháború, majd a szocialista átalakulás radikálisan újrarendezte a konyhákat is. A banán eltűnt, vagyis átalakult mítosszá: ha valahol felbukkant, az eseménynek számított. A 70-es, 80-as években a banán ritka vendég volt az üzletekben - amikor megjelent, hosszú sorok kanyarogtak utána, és gyakran egyetlen fürt megszerzése is családi ünneppé vált.A banán kapcsán nemcsak a vágy és az íz jelent meg, hanem a félelem is. A 20. század elején sokan tartottak attól, hogy a banán egzotikus kártevőket, akár kígyókat hozhat magával. Aztán jött az újabb „fenyegetés”: 1931-ben a francia sütőipar-testület azért háborodott fel, mert egy lap szerint „jobb banánt enni, mint kenyeret”. A kenyér védelmére keltek - a banán túl egészséges, túl hatékony, túl vonzó volt.
Magyar Elek, a legendás gasztronómus szerint a banán remek hamvazószerdai desszert. Töltött banánok, banánkrém, banánhab - a receptek sora lenyűgöző. A palacsintatésztába mártott, majd sütött és vaníliás cukorral szórt banán már-már retró klasszikusnak számít. A szocializmus végére a banán újra kezdte visszanyerni helyét a konyhában, de már egészen más körülmények között. A nyolcvanas években, amikor egy szállítmány megérkezett, a sorok mellett már viták is kialakultak. Az élelmiszerüzletek dolgozói és a vevők között gyakran feszült volt a hangulat - mindenki egy darabka Nyugatot akart hazavinni. A banán akkoriban nemcsak gyümölcs volt, hanem ígéret: valami máshoz tartozás, valami elérhetetlennek az íze.
A banán története nem csupán gasztronómiai múltidézés. Társadalmi tükör, ami megmutatja, hogyan változott az ízlésünk, a lehetőségeink és a mindennapjaink. Egy gyümölcs, amely köré álmok, félelmek, hiányok és vágyak épültek. A banán ma ismét hétköznapi - de ha egy pillanatra megállunk, és egy szelet régimódi banánkrémet kanalazunk, talán újra halljuk a polgári nappalik halk zongoraszavát, a szocialista sorban állás türelmetlen zsivaját - és megértjük, hogy a banán íze valójában mindig kicsit rólunk szólt.
tags: #a #gyumolcsos #sorok #kizarolag #hazai #gyumolcsokbol