Bevezetés: Az ősi zöldségek nyomában
A káposzta és a hagyma évezredek óta szerves részét képezik az emberiség táplálkozásának és kultúrájának. Ezek a sokoldalú növények nemcsak ízükkel és textúrájukkal gazdagítják ételeinket, hanem jelentős tápanyagtartalmukkal és gyógyhatásukkal is hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez. Fedezzük fel együtt a káposztafélék és a hagymafélék gazdag történelmét, termesztésük rejtelmeit, valamint konyhai és gyógyászati felhasználásuk sokszínűségét.
A káposztafélék sokszínű világa: A vadkáposztától az ünnepi ételekig
A fejes káposzta eredete és jellemzői
A fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var.) őse valószínűleg a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén honos vadkáposzta, amely 4-5000 év óta ismert. Már az ókorban orvosságként használták; a rómaiak fejfájás, álmatlanság ellen, sebek vérzésének csillapítására, majd később évszázadokon keresztül borogatásként, sebek kezelésére alkalmazták. A fejes káposzta gömb alakú, levélzete tömör, színe a fehértől az egészen sötétzöldig terjed. Íze enyhén édeskés, lágy, a jellegzetes káposzta íz. Színétől és szezonalitásától függően négy nagy csoportba sorolhatók. A tavaszi fejes káposzta levelei jóval lazább szerkezetűek, íze frissebb, mint később szüretelt rokonaié. A káposztát már több mint 4000 éve termeszti az ember. A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron csak a gyökér és a leveles szár (a káposztafej) alakul ki. A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. A második nyáron az újból kiültetett növény hosszú szárat hajt, amelyen virágok, a virágokból termés, s benne a magvak fejlődnek. Mivel kifejlődéséhez két nyár szükséges, ezért kétnyári növénynek nevezzük.
Káposztafajták és kulináris szerepük
A fejes káposztát főleg főzve, savanyítás után fogyasztjuk. Olyan fontos nemzeti ételeink, mint a töltött-, a székely-, a rakott káposzta készülnek belőle. Egész évben megtalálható asztalunkon, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. A fejes káposzta lehet fehér vagy lila színű. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. Az egyik legolcsóbb zöldségfajta, de nem a legértéktelenebb! A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak. A fejes káposztát, főleg a lilát, legcélszerűbb párolni. A gyalult fehér káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. A savanyú káposzta igen élvezetes és egészséges étele a népnek, és a családomnak. A készítés során besózzák, majd fűszerezik babérlevéllel, köménnyel, csipős paprikával és rétegesen lerakják, majd jól lenyomkodják és vízzel felöntik, majd lefedik, egyes helyeken tormával, vagy kaporral ízesítik, illetve birsalmát is tesznek bele, amely nagyon finom.
A fejes káposzta alapja az olyan magyar kulináris ínyencségeknek, mint pl. a töltött káposzta, vagy a székely káposzta. Esszük zsíros kenyérhez, vagy salátának, de lucskosként, vagy sült oldalassal. De a család ünnepi lakomájának a része ugyanúgy, mint a mindennapoknak. Gyerekkori emlékek közül az egyik legfontosabb a töltött káposzta, amely meghatározta a szentestét. A székely káposzta igen egyszerű és nagyszerű étek, amelyet úgy készítünk, hogy a pörkölt alapra ráhelyezzük a savanyú káposztát, majd tejfeles habarással behabarjuk. De ha nem teszünk bele habarást, hanem kicsit elpároljuk a levét, és hagyjuk kicsit lepirulni igen finom étket kapunk. Ezt mélytányérba tejföllel tálaljuk. Füstölt hússal és rizzsel, vagy gerslivel készül a lucskos káposzta, de ezt lehet húsból, vagy halból készíteni. Bár ezt nem habarjuk, de hosszú lén hagyjuk. Élvezetes étel lehet, ha a disznóvágáson is készített ételt, amely során a húst és a káposztát tepsibe rakják, fűszerezik sóval, borssal, köménnyel, babérral, és ezt betolják a sütőbe. Ezt harcsából is készíthetjük, vagy egyéb halból, de inkább szálkamentesből, majd a zsírral kikent tepsibe helyezzük a savanyú káposztát, majd az előre besózott halat, fűszerezzük fehér borssal, fekete borssal, őrölt köménnyel, majd betoljuk a sütőbe, és mikor pirosra sült tejföllel tálaljuk.
A káposztafélék egészségügyi előnyei
A káposztának kimagasló B és C vitamin-, fehérje- és szénhidráttartalma, melyekből magas C-vitamin tartalmát még a savanyítás után is megőrzi, ezért a savanyú káposzta fogyasztása is roppant egészséges. A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. A káposztafélék tápanyagokban gazdagok, ezért magas a tápértékük, tumorgátlók, sok bennük a szelén. A káposztafélék igen értékesek. Télen főleg a magas vitamintartalma miatt fogyasztjuk, hiszen kiemelkedően magas a C-vitamin tartalma, amely kb. 40-50 mg/100 g, ezért kifejezetten ajánlott a téli hónapok taknyos időszakában. Az erek egészségének megőrzésében is igen hasznos. Miniatűr változat rengeteg vitaminnal (C-, B- és K-vitaminok, ásványi anyagok). Gyulladáscsökkentő és emésztést serkentő hatása is közismert.
KÁPOSZTA ELŐNYEI - A káposzta 13 lenyűgöző egészségügyi előnye!
Káposztafélék a kártevők ellen
A káposztafélékben (fejes káposzta, karfiol, brokkoli, bimbóskel) a palántákat kiültetés előtt, 2-5 lombleveles állapotban kell felszívatni rovarölő szerrel, 15 ml/1000 db növény mennyiségben. A kezelést megelőző napon a palántákat lehetőleg ne öntözzük, hogy a növények a növényvédő szert felvegyék. Az egy napon kiültetett káposztatáblában szabad szemmel is jól látható, hogy a Verimark® kezelés jelentősen növelte a káposzta vitalitását, 2-3 héttel előrébb volt a más rovarölő hatóanyaggal kezelt káposztapalántákhoz képest. A tenyészidőszak kezdetén történő alkalmazásával a rovarkártevők elpusztításán túl ki tudjuk használni a hatóanyag termésnövelő, vigornövelő hatását is, mely tovább emelheti nyereségességünket. A káposztafélék későbbi fejlődési szakaszában a gazdálkodók számára a Benevia® rovarölő szer megfelelő időben történő kipermetezése megoldást nyújthat szinte az összes káposztát károsító kártevő ellen, mint pl. tavaszi káposztalégy, közönséges liszteske, fehér lepkék, bagolylepkék, káposztamoly.
A hagymafélék: Az ízek sokszínűsége a konyhában
A vöröshagyma eredete és részei
A vöröshagyma őshazája Irán keleti részén, Afganisztánban kereshető, a Pamír hegységben. Már kb. 5000 éve ismert, az egyiptomiak is termesztették. Honfoglaló őseink már magukkal hozták a Kárpát-medencébe, azóta folyik termesztése. Hazánk legnagyobb és legnevesebb hagymatermő vidéke Makó és környéke. A makói vöröshagyma a hungarikumok listáján is szerepel, méltán tartozik büszkeségeink közé. A hagyma részei a buroklevelekből és az alattuk lévő hagymalevelekből állnak. A vöröshagyma már évezredek óta ismert és használt nemcsak a konyhában, de hasznos gyógynövényként is. A vöröshagyma rövid szára, mely a földben van a tönk. A tönkből fejlődnek ki a húsos hagymalevelek és a kemény buroklevelek. A húsos hagymalevelekben raktározódik el a jövő évi táplálék. A tönkből egyforma hosszúságú és vastagságú gyökerek nőnek felfelé. Az ilyen gyökérzetet mellékgyökérzetnek vagy bojtos gyökérzetnek nevezzük. A vöröshagyma föld feletti részei zöldek, húsosak, csőhöz hasonlóak. A tavasszal elültetett hagymamagból őszre leveles hagymafejek fejlődnek. A hagymafejből csak a második évben fejlődik a virágot tartó föld feletti szár. A vöröshagyma föld alatti és föld feletti részekből áll. A föld alatt találhatók a mellékgyökerek, a tönk, a húsos hagymalevelek és a buroklevelek. A vöröshagyma föld feletti része a lágy szár, az üreges levél és a gömb alakú virágzat. A virágzatból lesznek a magok, melyeket elvetve ún. dughagyma fejlődik.
Különböző hagymatípusok és felhasználásuk
A hagymaféléknek számtalan faja van, amelyek méret, forma és szín szempontjából nagyon különböznek egymástól, az íz-skála pedig az édeskéstől a maróan csípősig terjed. A vörös- vagy főzőhagyma világosbarna héjú, fehér belsejű, közepesen erős ízű növény. A leggyakoribb alkotórésze a salátáknak, leveseknek, a burgonyás, a zöldséges és a húsos ételeknek. Létezik fehér színű főzőhagyma is, ennek cukortartalma magasabb és kevésbé csípős ízű. Töltve vagy főzelékhez használják. A lila hagyma szintén enyhébb ízű, pároláshoz, pirításhoz, köretként használják. Az újhagyma ugyan egész évben megterem az üvegházakban, de a konyhakertben termesztettek tavaszi példányaival nem vehetik fel ízben a versenyt! A fehér, hosszúkás vagy kis gömb alakú hagymatest és a világoszöld, csőszerű levelek összevágva salátához, főzelékhez és nyersen, szendvicshez fogyasztva is ízletes. Ismerjük és használjuk a zöldhagymát, amely a retekkel együtt az első tavaszi zöldség, mely már a húsvéti ünnepi asztalokon is ott van a sonka és a főtt tojás mellett. A lilahagyma és a fehér hagyma kevésbé erős, mint vörös társai. Létezik még a salotta- vagy mogyoróhagyma, mely enyhe íze miatt mindenhol alkalmazható, vajban párolva is kitűnő köret. A gyöngy- vagy ezüsthagymát salátának, savanyítva használják. A fokhagyma Ázsiából származik, Egyiptom és Mezopotámia táján már az ókorban ismerték, és varázserőt is tulajdonítottak neki. Zöldségtermő vidékeinken, főként Makó környékén és Csongrád megyében termelik. Az egészséges táplálkozásban egyre nagyobb szerephez jut a fokhagyma. Ételeink fűszerezésén túl savanyítva, alkoholos kivonat formájában, porított alakjában ételízesítőként is kiváló.
KÁPOSZTA ELŐNYEI - A káposzta 13 lenyűgöző egészségügyi előnye!
A hagymafélék védelme a kártevők ellen
Vöröshagymában a rovarkártevők között a legnagyobb kihívást a dohánytripszek jelentik. Rejtett életmódjuk miatt a gázosodó vagy felszívódó szerekkel lehet ellenük hatékonyan védekezni. Hagymafélékben (vöröshagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma) a jelenleg engedélyezett készítmények közül a Benevia® az egyetlen, amely egyszerre véd a hagymafélék két legjelentősebb rovarkártevője (dohánytripsz, hagymalégy) ellen, ráadásul felszívódó hatásával magas hatékonyságot és hosszú tartamhatást biztosít. A tenyészidőszak folyamán a hagymafélék 3-5 leveles állapotában, rajzásmegfigyelésre alapozva, a dohánytripsz lárvák, illetve a hagymalégy imágók első megjelenése idején célszerű kijuttatni a készítményt. Dózisa: 0,75 l/ha, élelmezésügyi várakozási ideje 14 nap.
Egyéb gyakori zöldségek: Ismerős ízek a mindennapokban
Borsó: A kőkorszaktól a konyhaasztalig
A veteményborsót már a kőkorszakban is ismerték: Nyugat-Ázsiából, a Földközi-tenger mellékéről származhat. Hazánkban a főbb zöldségtermelő vidékeken és a konyhakertekben egyaránt termelik. Kora tavasszal vetik el, s kedvező időjárás esetén az egyik legkorábbi zöldségnövényünk. Magas vitamintartalma enyhíti a szervezet vitaminhiányát. A zöldborsó a borsónövény fiatal, még éretlen termése. A friss, nyári zöldségek közül addig élvezzük, amíg lehet, majd pedig mélyhűtöttet tudunk vásárolni. Főzelékhez, leveshez és egytálételekhez a fejtőborsót használjuk, melyet a hüvelyből fejtünk ki felhasználás előtt. Íze enyhén édeskés, állaga zsenge. A nagyon fiatal borsót héjastól is meg lehet főzni: pompás a cukorborsóból készített főzelék! A termés megérése után sárgán (sárgaborsó) fogyaszthatjuk. Főidénye júliustól augusztusig tart. Tápanyagai: gazdag többek között fehérjében, káliumban és magnéziumban, vasban, E-, K-, B1-, B2-, B6-, és C-vitaminban, tartalmaz zsiradékot, szénhidrátokat, kalciumot, foszfort, fluort és A-vitamint, viszont nátriumban szegény.
Bab: Dél-Amerika ajándéka a magyar kertekbe
A bab, mint sok más szántóföldi növényünk, Dél-Amerikából származik. Mivel ott melegebb az éghajlat, ezért a bab érzékeny a hidegre. Veteményeskertbe csak április végén lehet vetni, hogy a tavaszi fagyok kárt ne tegyenek benne. A zöldbab húsos hüvely a benne érő terméssel, a babszemekkel. Amíg a babszemek kicsik és puhák, a bab hüvelyestől felhasználható. Növekedési formájuk szerint megkülönböztetünk futó- vagy karósbab, és alacsonyan termő bokorbab-fajtákat. A hüvelyek színe lehet sárga vagy zöld. A babnövényt fő- és oldalgyökérzete rögzíti a talajban. A gyökereken szabad szemmel is látható, apró gümőcskék vannak, ezekben hasznos baktériumok élnek. Ezek a baktériumok a levegőből nitrogént gyűjtenek, amelyből majd fontos fehérjéket készít a növény. A futóbab lágy szára 2-3 méterre is megnő. A hosszú, vékony szár csak úgy képes levelet, virágot, termést tartani, ha valamilyen karóra, kerítésre tekeredhet. A szár csúcsa az óramutató járásával ellentétes irányú körkörös mozgással addig terjeszkedik, amíg kapaszkodásra alkalmas tárgyat nem talál. A bokorbab ugyanakkor alacsony, szára rövid. A bab levele három levélkéből álló összetett levél: a szárhoz kapcsolódó levélnyélhez több levélke is kapcsolódik. A levelek nappal feszesek, egész felületükkel a Nap felé fordulnak, hogy minél több fényhez jussanak. Este pihennek, ilyenkor a levelek lekonyulnak. A bab gyorsan nő, fejlődik, s megjelennek rajta a virágok. Öt sziromlevele van, melyeknek alakja, nagysága nem egyforma. A virág egy pillangóra hasonlít. A csészelevelek körülfogják a különböző formájú szirmokat. A két alsó sziromlevél csónakká forrt össze. A kétoldalt különálló sziromlevelek az evezők, s végül a legszélesebb sziromlevél a vitorla. Az egész virág egy vitorlás csónakra hasonlít. A bab termése hüvelytermés. Ha a termés megérik, megszárad, mindkét hosszanti oldalán felnyílik. Ha nem szedjük le időben, a babszemek kipotyognak a földre. A termés beérése után a növény levelei megsárgulnak, s a növény elpusztul. A bab egynyári növény. A fejtett szárazbab a zöldbab érett és megszáradt termése. Sűrítő hatású, egytálételekhez és levesekhez is használható. Főidénye júniustól szeptemberig tart.
Burgonya: A világ egyik legfontosabb élelmiszere
A burgonya az egyik legfontosabb élelmiszernövényünk, a kenyér után ebből fogyasztunk a legtöbbet. A burgonya őshazája Dél-Amerika, s Amerika felfedezése után, 1550 körül került Európába. Sokáig dísznövényként termesztették, mert zöld színű bogyótermése mérgező. 1750 körül vált fontos élelmiszernövénnyé, hazánkba a németek közvetítésével került. A burgonya termesztéséhez hazánk éghajlata, talaja kedvező. Homokos, laza talajban jól fejlődik. A növény kedveli a meleget, a túl sok csapadékot azonban nem. Hazánk fontos burgonyatermő vidékei a homokos talajú tájak: a Nyírség, a Kisalföld, a Somogyi-dombság. A burgonya gyökérzete vékony fő- és oldalgyökerekből áll. Elsősorban nem a gyökérzete rögzíti a talajhoz, hanem a föld alatti szárrésze, a gumók. A gumó egy föld alatti megvastagodott szár, amelyben különböző tápanyagok raktározódnak el. A föld feletti szára lágy szár. Levelei összetett levelek. A virágok fehér vagy halványlila színűek. A virág öt csészelevele összenőtt, a sziromlevelek szintén. A porzók feltűnően nagyok. A kis, kerek, zöld bogyótermései mérgezőek. A burgonyát a gumójáról szaporítják: tavasszal vetik el. A pincében tárolt gumókon tavasszal megjelennek a színtelen, megnyúlt, hosszú törékeny hajtások. Különböző fajtákat termesztünk, legfontosabb az étkezési burgonya. Létezik ipari célra, keményítő- és szeszgyártásra szánt, valamint takarmányozásra használt fajta is. Legfontosabb alkotórésze a keményítő, de C-vitamin-tartalma is jelentős. Főzési tulajdonságaik szerint léteznek salátának és sült krumplinak alkalmas, nem szétfővő fajták, és pürének, levesnek és krumplis tésztákhoz alkalmas lisztes vagy szétfővő fajták. Főidénye: az újburgonya áprilistól júniusig, a korai fajták júniustól augusztusig, a kései fajták szeptembertől az újig tartanak. Tápanyagai: gazdag szénhidrátokban, káliumban és magnéziumban, B6- és C-vitaminban, tartalmaz továbbá fehérjét, zsírt, kalciumot, foszfort, vasat, jódot, A-, K-, B1- és B2 vitamint, niacint és folsavat, viszont nátriumban szegény.
Karalábé: A megvastagodott szár kincse
A karalábénövény megvastagodott szára a gumó. Világoszöld és sötét ibolyaszínű lehet. A két változat között ízben, beltartalomban nincs különbség. A tavaszi karalábé zsenge, belső levelei is értékesek, ezeket apróra vágva, nyersen hozzáadhatjuk a kész ételekhez. Vásárláskor a repedés nélküli, közepes nagyságú gumókat vegyük!
Sárgarépa és petrezselyem: A gyökérzöldségek ereje
A sárgarépa és a petrezselyem legfontosabb zöldségféléink közé tartoznak. A sárgarépa őse a vadmurok, Európában, Ázsiában, hazánkban ma is vadon él. Kora tavasszal, laza, porhanyós talajba vetik az apró magvakat, amelyből a növény kifejlődik. Megvastagodott főgyökere van, ahol sok táplálékot raktároz el. Kifejlődéséhez két nyár szükséges, a második tavaszon a legszebb gyökereket magtermesztéshez ismét kiültetik. A második nyáron magas szárat hajt, amelyen virágot és termést érlel. Répának nevezik a sárgarépát és a karottát is. A karotta kicsi, kerek, korai répafajta. A nyári és az őszi répafajtáknak különböző vastagságú, hosszú gyökere van, hegyes vagy tompa végekkel. Főidénye májustól szeptemberig tart, de homokos pincében tovább is tárolható. A csokorba kötött nyári répának használható friss, zöld levele is. Vásárláskor ügyelni kell arra, hogy egészséges példányokat válasszunk, és ha nem használjuk fel mindjárt, megfelelően tároljuk: ha elveszíti nedvességtartalmát, megfonnyad, használhatatlan lesz. Sötét, szellős helyen, homokban tárolva, ládákban sokáig eláll. Jól kombinálható borsóval, zöldbabbal, hagymával, fehér káposztával és zellerrel, nyersen pedig almával, naranccsal, gumós zellerrel és dióval. Tápanyagai: gazdag káliumban, fehérjében és szénhidrátban, tartalmaz magnéziumot, vasat, kalciumot és foszfort, jódot.
A petrezselyem legfontosabb zöldségféléink közé tartozik, leveseink fő ízadója. Mediterrán területről származik, már a római korban is ismert volt. Mind gyökerét, mind zöldjét felhasználjuk ételeink ízesítésére, főtt, reszelt és szárított-porított formában egyaránt. Hazánkban a Kisalföld területén, a Nyírségben, valamint Makó környékén jelentős a termelése. A petrezselyemnek a sárgarépához hasonlóan megvastagodott főgyökere van. Kifejlődéséhez két nyár szükséges, a második tavaszon a legszebb gyökereket magtermesztéshez ismét kiültetik. A növény a gyökerében táplálékot raktároz el. A raktározott anyagok legnagyobb része cukor és különböző vitaminok. A főgyökér felett rövid, zöld színű száron fejlődnek a levelek. A levelek jellegzetes illatúak. A petrezselyem levelét ízesítésre használjuk.
Paprika: A sokszínű déli szépség
A paprika Közép- és Dél-Amerikából származik, és a XV. században került hazánkba. A Kisalföld, Nyírség, Makó környéke fő termőterülete. A paprika egész nyáron folyamatosan érleli a termését. A növényen egyszerre található a virág és az érett termés. A növény ősszel elhal: egynyári növény. Főgyökere és oldalgyökere van. A paprika termése bogyótermés. A sima héj alatt a termés húsa található, amely kevés nedvet tartalmaz. A hús falán, a termés belsejében sok magot találunk. A termés belül üreges. A paprika - a zöldségpaprika is - zöld, sárga és vörös színben kerül a piacra. Nálunk a zöldpaprika névre hallgató sárgás színű a legismertebb, legtöbb ételünkhöz, szendvicsekhez is ezt használjuk. Ez eltér a nyugaton ismert sárga színű paprikától, nemcsak méretben, de ízben is: kevésbé édes, inkább a friss jellegű az íze. A vörös színű, hegyes és rendkívül erős paprikafajta máshol chili- vagy pepperoni-paprika néven ismert.
Paradicsom: A nyár íze a konyhában
A paradicsom Dél-Amerikából származik, és a XVII. századtól ismert hazánkban. A Duna-Tisza köze, Csongrád megye, Szentes körzete a fő termőterülete, de a háztáji kiskertekben is megtalálható. A paradicsom egész nyáron folyamatosan érleli termését. A növényen egyszerre található a virág, az érett és a zöld termés. A növény ősszel elhal. Az olyan növényt, amelynek élete tavasztól őszig tart, egynyári növénynek nevezzük. A paradicsom gyökérzete egy vastag főgyökérből és több oldalgyökérből áll. Az ilyen gyökérzetet főgyökérzetnek nevezzük. Szára puha, hajlékony, nedvdús, ezért nevezzük lágy szárú növénynek. Termése sokmagvú bogyótermés. Fajtájától függően különböző nagyságú, színe éretten piros. Melegházi termesztésű, kerek, kemény paradicsom egész évben kapható, igazi aromája azonban csak a szabadföldi paradicsomnak van. Több fajtája létezik: kerek, bordázott húsparadicsom, körte-, tojás- vagy ún. palackparadicsom, mely párolásra, grillezésre alkalmasabb. Szendvicsekhez a vékony héjú, jellegzetes ízű apró, fürtös paradicsomokat használják. Tartósítva, befőzve is használatos: paradicsomléként, püréként, esetleg savanyúságként.
Uborka: A frissítő nedvesség forrása
Az uborka Kelet-Indiából származik, és kb. 3000 éve ismert. Hazánkban a XIII. századtól termesztik fő zöldségtermő vidékeinken. A karcsú saláta- vagy kígyóuborkát egész évben árusítják, mint melegházi zöldséget. A szabadföldön termett uborka ízletesebb, vastagabb, de rövidebb termése van. Ebből készíthetünk igazán ízletes kovászos uborkát is úgy, hogy kaporral egy üvegbe rakjuk, vizet öntünk rá, és a tetejére egy szelet kenyeret téve, letakarva kitesszük a napra érni. Fehérjében, káliumban és kalciumban gazdag, tartalmaz foszfort, magnéziumot, vasat, jódot, A-, B1-, és B2 vitamint. Nátriumban szegény. Vásárláskor keressük a kemény, hibátlan terméseket, a sárgás végűek már nem teljesen élvezhetőek. A feldarabolt uborka vágási felületét takarjuk le fóliával, így tovább tárolható.
Saláta: A frissesség és változatosság jegyében
A saláta szónak több jelentése van: jelentheti a növényt, ami alatt a fejes salátát értjük. Jelentheti ugyanakkor az ételfélét, ami jellegzetes meleg- és hidegkonyhai készítmény, különböző zöldségfélékből, majonézből és tejfölből készül, fűszerek felhasználásával. A fejes saláta egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb. Tápértéke: magas a C-vitamin-tartalma, de sok B-vitamint, meszet, foszfort, és vasat is tartalmaz. Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére, ritkán főzelék készítésére is felhasználjuk.Egyéb salátafélék: Az Endivia saláta: a vadon növő endivia saláta kétéves, a termesztett pedig egyéves növény. Több fajtája is ismert, általában kerek erősen fodrozott, csipkézett levele van. A levélnyél és erezet húsos. Íze hasonló a fejessalátáéhoz, kissé kesernyés, amelyet a benne található inzulin okozza. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, C-vitamint és A-vitamint is tartalmaz. Cikória saláta: a cikória saláta őse, a hazánkban gyomként előforduló katáng, melynek virágzata gyógynövény. A téli időszakban vitaminforrás: C-vitamint, meszet és foszfort tartalmaz. Kínai kel, fejes káposzta, kelbimbó, lila káposzta és kelkáposzta.
