Munkaerőválság a Zöldség-Gyümölcs Ágazatban: Hatások és Kezelési Lehetőségek

A zöldség-gyümölcs ágazat Magyarországon a rendszerváltás óta jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen az Európai Uniós kvóták és korlátozások hiánya miatt, ami felértékelte a szektor szerepét. A '90-es évek közepétől lassan beindult a fejlődés, amelynek célja a termelés növelése, a piacok bővítése és az ágazat GDP-n belüli részesedésének fokozása volt. Ennek keretében a kertészet korszerűsítése, az ültetvényrendszer átalakítása és az értéknövelő beruházások fejlesztése kapott hangsúlyt, a korszerű technológiák bevezetésével pedig megfelelő árualap biztosítása a piacbővítéshez. A termelésfejlesztés mellett kiemelt feladat a kereskedelemfejlesztés, amelynek legfontosabb eleme az integrációs szervezetek, a TÉSZ-ek megerősítése. Ezek a szervezetek az elaprózott termelők termékeit koncentráltan tudják kínálni a piacon, kiépítve egy mára már óriási nemzeti értéket képviselő hűtőházi és csomagoló infrastruktúrát. Ez a hálózat jó alapot teremt a magyar zöldség-gyümölcs logisztikai rendszer továbbfejlesztésére, és potenciálisan az Európába beáramló zöldség-gyümölcs termékek elosztóközpontjává válhat. Ennek eredményeként kialakulhat egy Hollandiához hasonló termelési és kereskedelmi rendszer, amely megtöbbszörözheti az ágazat teljesítőképességét, stabil megélhetést és munkahelyeket teremtve.

Azonban az elmúlt években megfigyelhető a munkaerőhiány egyre súlyosabb problémája, amely az egész ágazat fejlődését hátráltatja. A „A munkaerő-válság hatásai és kezelésének lehetőségei a zöldség-gyümölcs ágazatban” címmel tartott konferencia is rávilágított erre a kihívásra.

A Zöldség-Gyümölcs Ágazat Makrogazdasági Környezete és Kihívásai

Az elmúlt években a mezőgazdaságban alkalmazott szociális szempontú támogatások lehetősége az európai uniós csatlakozással jelentősen szűkült, de teljesen máig sem szűnt meg. Ennek alapvető hatása van a zöldség-gyümölcs ágazatban szinte minden évben felszínre kerülő krízishelyzetek kezelési mechanizmusára. Az intézkedésekben ugyanis keverednek a szociális problémák kezelése és a gazdaságfejlesztési lépések, amelyek a legtöbb esetben nem teszik lehetővé, hogy megfelelő eredmények szülessenek.

Az Őstermelői Igazolvány és a Feketegazdaság Hatása

A személyi jövedelemadó szabályaival lehetővé tett, adókedvezmények igénybevételére jogosító őstermelői igazolványt több százezren váltották ki és alkalmazzák. Ennek joghézagai megteremtették a lehetőséget az átláthatatlan termelési és piaci viszonyoknak, teret adva a fekete kereskedelemnek. Alapvető ellentmondás, hogy ezen „kvázi” láthatatlanságot kihasználó gazdálkodók mesterségesen, könyveléstechnikai és adózástechnikai okokból széttagolt gazdasági egységei önmagukban alkalmatlanok és ellenérdekeltek a magas szintű technológiák bevezetésére és ezáltal a termésátlagok és a minőség szükségszerű emelésére, ami nélkül viszont lehetetlen hosszú távon a piacon maradni.

A gazdasági szabályozórendszer ilyen működtetése mellett a feketegazdaságban tevékenykedők mindig versenyelőnyben lesznek a szabályosan gazdálkodókkal szemben. Alacsonyabb termésátlaggal és minőséggel is jövedelmezőbb a tevékenységük, mint azoknak, akik beruháznak, fejlesztenek; ráadásul még az azévi termelési költségeiken kívül jóformán más kockázatot nem is vállalnak. Ez egy folyamatos hajtóerőt jelent a feketegazdaság felé, és alapjában ingatja meg az ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását.

A jelenlegi pénzügyi válságban még sokkal kontrasztosabb a kép, mert épp azok a gazdaságok és szervezetek kerültek bajba és sokan felszámolás alá, akik az elmúlt években beruháztak és fejlesztettek, hogy produktivitásuk és hatékonyságuk növelésével fel tudják venni a versenyt a feketegazdaságban tevékenykedőkkel. Ezek a cégek és magánszemélyek jelentős hitelállománnyal rendelkeznek, amelyet a megnövekedett törlesztőrészletek és a banki szféra passzivitása miatt egyre kevésbé tudnak kigazdálkodni. Ez egy hibás, negatív, figyelmeztető jelzés a társadalom felé.

Az Adminisztráció és a Szabályozás Kihívásai

A közigazgatás működési mechanizmusának fejlesztése is elmaradt az utóbbi években. Ebben a termelőknek sokszor átláthatatlanná tett hivatali dzsungelben legtöbbször már az első néhány lépésnél elakadnak az ügyek, még ha sikerült is ésszerű és hatékony szakmai javaslatokat tenni. Példaként említhető a kormányzat által segítő szándékkal a múlt év novemberén meghirdetett forgóeszköz hitel, melyhez a különböző jogszabályi háttér miatt a mai napig nem tud hozzájutni a TÉSZ-ek döntő többsége. Sajnálatos módon a hivatali ügyintézésben még mindig inkább az ügyintézők jó vagy hibás szemlélete a meghatározó - tisztelet a kivételnek -, ami egyértelműen a hivatali struktúrák kialakulatlanságát mutatja. Ebben a helyzetben sokszor esetlegesek a döntések, amire jó példa - név nélkül említve - az ugyanazon fejlesztési pályázatra három ügyintéző által adott három teljesen különböző hivatali bírálat.

Ebben a heterogén közigazgatási rendszerben még a jól összerakott és működtetett kormányzati szakterületek sem tudnak hatékonyan működni. Ennek eredményeként sokszor nehézkesek a döntések, és egyszerűbb az Európai Unióra hivatkozva elhalasztani azokat. Minden EU tagállamban elsőként a saját gazdaságuk és cégeik érdekeit képviselik, és a szabályokban rejlő lehetőségeket próbálják kihasználni. Ezzel szemben Magyarországon a túlszabályozottság, agyonellenőrzés és büntetés hivatali kultuszának fenntartása tapasztalható, ami elsősorban a „látható”, bejelentett, működő, járulékfizető és adózó vállalkozásokat, gazdaságokat sújtja. Ezek természetesen csak a problémahegy csúcsát jelentik, de már ezek is egyértelműen mutatják, hogy más közigazgatási mechanizmus megteremtésére van szükség, amely ösztönzi és jutalmazza a teljesítményt, és nem pedig ellene hat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene az előírt ellenőrzéseket idejében elvégeznie a hatóságoknak.

A Kertészeti Ágazat Jelenlegi Helyzete és Strukturális Átalakulása

Az Eurostat adatai szerint az európai kertészet számára az utóbbi években hat zöldség- és gyümölcsfaj volt különösen fontos. 2006-ban az EU-27 területén összesen 15,8 millió tonna paradicsomot, 11,7 millió tonna almát, 6,7 millió tonna narancsot, 5,3 millió tonna sárgarépát, 5,0 millió tonna hagymát és 2,8 millió tonna körtét termeltek, és ez a termelés tulajdonképpen csak néhány tagországra összpontosult. Például 2006-ban a paradicsomtermés 40,1%-át Olaszországban, 23,3%-át Spanyolországban állították elő, de ugyanitt termelték meg a narancsmennyiség 83,2%-át és a körte 52,9%-át is. Ezen kívül az almának több mint felét Lengyelországban, Olaszországban és Franciaországban, a hagymának több mint felét Spanyolországban, Hollandiában és Lengyelországban termelik. Az EU teljes sárgarépakészletének kereken 60%-át lényegében öt ország állítja elő: Lengyelország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Hollandia.

A zöldség-gyümölcstermelő gazdaságok birtokmérete jellemzően kicsi. Az Eurostat megállapítja, hogy a termesztés minden országban jobbára 10 hektárnál kisebb területeken folyik. Az újonnan csatlakozott országokban a gazdaságok átlagos mérete egyenesen kisebb 1 hektárnál. A statisztikai vizsgálat Lengyelországban és Romániában különösen sok, mindkét országban mintegy 460 ezer kis gazdaságot talált, melyekben igen kis parcellákon termelik a friss zöldséget, dinnyét és a szamócát. Németországban 18.680 zöldségtermelő és 20760 gyümölcstermelő gazdaságot számoltak össze, ezek átlagos mérete 6,4 illetve 3,2 hektár.

2005-ben a zöldség és gyümölcs nagykereskedelmi forgalom az EU-ban 113 milliárd euró volt, ami a teljes nagykereskedelmi forgalomnak 2,7%-át teszi ki. Különösen jelentős volt ez a szektor Spanyolországban, ahol ebben a szektorban 140200 fő dolgozott és 22,8 milliárd eurós forgalmat bonyolított le. Németország a 17,8 milliárdos nagykereskedelmi zöldség és gyümölcsforgalommal a második helyen áll, és 8,1 milliárddal pedig első helyet foglal el a feldolgozás terén, megelőzve Olaszországot. A specializált kiskereskedelem 1,0 milliárd eurós forgalmával azonban Németország mindössze ötödik a rangsorban Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia mögött. Nem szerepelnek a statisztikában a nagy kereskedelmi láncok, diszkontáruházak, holott Németországban a zöldség és gyümölcs kiskereskedelem nagy része itt bonyolódik le. Ez a mennyiség 16,4%-kal több, mint 2000-ben. A növekedés mindenekelőtt a nagyobb gyümölcs-szállításoknak tudható be. A friss gyümölcsök és az aszalványok, valamint a diófélék importja a vizsgált időszakban 37,2%-kal, azaz 12,5 millió tonnára nőtt, mialatt a friss és gyorsfagyasztott zöldség behozatala 20,3%-kal, vagyis 5,4 millió tonnára esett vissza.

A világpiacon szereplő legfontosabb zöldség- és gyümölcs-szállító országok: Costa Rica, Thaiföld, Törökország, Kína, Brazília, Ecuador, Dél-Afrika, Kolumbia és Marokkó, ezekből az országokból érkezett 2007-ben az EU-ba a zöldség és a gyümölcs behozatal megközelítőleg 60%-a.

Magyarország Helyzete az EU-ban

Az Európai Unió friss tanulmánya szerint Magyarország a jelentősebb zöldség-gyümölcs termelő tagállamok közé tartozik. Az EU-27 tagországok között Magyarország zöldségtermelésben a 11., gyümölcstermelés tekintetében a 9-10. helyen áll. Abszolút értékben ez 2,6%-os részesedést jelent az elmúlt tíz év átlagában az EU-27 teljes zöldség-gyümölcs termelésén belül, míg a népesség arányát tekintve az egy főre jutó EU átlag alapján ez mindössze 2% körüli értéket képviselne. Termelésünkkel a nagy mediterrán tagállamokat követő táborba tartozunk, Portugáliával, Lengyelországgal, Hollandiával, Belgiummal és Romániával együtt. Ha az egy főre eső termelésünket hasonlítjuk össze, még előkelőbb helyet foglalunk el.

Kiskereskedelmi szinten, feldolgozott, vagy friss termékként a jelenlegi 200 milliárd Ft körüli elsődleges termelési érték átlagosan megháromszorozódik, így értéke a becslések szerint elérheti a 600 milliárd Ft-ot is. A zöldség-gyümölcs termeléssel hasznosított földterületek átlagos mérete jelenleg mintegy 155 ezer hektár, ami több mint 10%-kal kisebb a tízéves átlaghoz viszonyítva. Ennek mintegy fele zöldség, fele gyümölcstermő terület. A területcsökkenést a termésátlagok javulása ellensúlyozta, így a termelt mennyiségek gyakorlatilag a 2,6 millió tonna körüli szinten maradtak. Ez alól csak a 2005. és 2007. évek jelentettek kivételt, amikor súlyos természeti csapások miatt 400-400 ezer tonnás terméskiesés következett be.

A Magyar Mezőgazdasági Termelés Ágazatonkénti Megoszlása (1998-2007 átlaga)

A zöldség-gyümölcs termelésünk szerkezete is jelentősen átalakult az elmúlt húsz évben, aminek vannak kedvező és kedvezőtlen oldalai is. Az egyik legnegatívabb trend, hogy a feldolgozóipari termékkör teljesen leszűkült, és ma már szinte csak 5-6-féle termékből állítunk elő kereskedelmi mennyiségű készterméket. Ezek közül a meghatározóak a csemegekukorica, zöldborsó, ipari paradicsom, ipari alma és a meggy. Sajnos a friss piaci termékek között sem tudtak igazán új fajok kiemelkedni, sőt a káposztafélék és a gyökérzöldségek jelentősége sajnálatos módon nagyon lecsökkent. Ez az új termékek esetében a hazai piaci ismeretlenséggel magyarázható, aminek következtében a piaci jelenlét megteremtéséhez szükséges mennyiség előállítása sem jelent gazdaságilag alternatívát a termelők számára, a többi terméknél viszont a termelés versenyképtelensége mutatkozik meg az európai versenytársakkal szemben. Ennek a törvényszerűségét talán csak a spárgatermelés felfutása cáfolhatja meg, ahol a szűk hazai piac ellenére, kifejezetten exportcélra egy jelentős termelői bázis alakult.

Munkaerő-Hatékonyság és Technológiai Fejlesztések

A kertészeti ágazat fejlesztésének a jövőben kulcskérdése lesz, hogy az egyébként kézimunka-igényes ágazat számára megfelelő mértékben áll-e rendelkezésre alkalmi és részmunkaidős munkaerő. Ennek érdekében az e téren alkalmazott jelenlegi szabályozás felülvizsgálatra szorul, és a jól működő európai példákat figyelembe véve, speciálisan a mezőgazdaság igényeinek megfelelően szükséges azt kidolgozni.

A „munkaerő-válság hatásai és kezelésének lehetőségei a zöldség-gyümölcs ágazatban” című konferencián a szakértők többek között a termelési mód, a termesztéstechnológia és a munkaerő-hatékonyság összefüggéseit vizsgálták a zöldségtermesztésben. Különös figyelmet kapott a munkaerő-hatékonyság biológiai, műszaki és termesztéstechnológiai alapjai a gyümölcstermesztésben, valamint a munkaerő-hatékonyság fokozásának lehetőségei a precíziós gazdálkodás és a robottechnológia eszközeivel.

A fejlődéshez természetesen egy gyors ágazati építkezés szükséges, főként a humán erőforrás és az intézmények oldalán. Az együttes közösségi szakmai gondolkodás térhódításához elengedhetetlen a szakmai munka intézményrendszerének megerősítése is, az erre hivatott szakmai szervezeteken keresztül. Ennek elmaradása a jövőben egyértelműen az üzleti fejlődés ellen hat.

Számításaink szerint mindössze 50-60 ezer olyan gazdasági egység van a zöldség-gyümölcs ágazaton belül, amely ténylegesen árutermeléssel foglalkozik, akik mintegy 350 ezer embernek adnak munkát és megélhetést.

Termelői Szervezetek és Szabályozásuk

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló rendeletek, különösen az 1234/2007/EK tanácsi rendelet és az 1580/2007/EK bizottsági rendelet határozzák meg a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek működését. Ezen rendeletek alkalmazásához szükséges nemzeti szabályokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozta ki.

Kulcsfogalmak és Definíciók:

• Zöldség-gyümölcs termelői csoport: A tanácsi rendelet 125e. cikke szerint.
• Termelői szervezet: A tanácsi rendelet 122. cikke szerint a gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelőinek vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket, és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt ilyen terméket termesztenek.
• Termelői szervezetek társulása: A tanácsi rendelet 125c. cikke szerint.
• Leányvállalat: A bizottsági rendelet 21. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint, ideértve azokat a vállalatokat is, amelyekben egy vagy több zöldség-gyümölcs termelői csoport rendelkezik részesedéssel és amelyek hozzájárulnak a zöldség-gyümölcs termelői csoport célkitűzéseinek megvalósulásához.
• Működési alap: A tanácsi rendelet 103b. cikke szerint.
• Működési program: A tanácsi rendelet 103c. cikke szerint.
• Nemzeti Stratégia: A gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégia, amelyet a tanácsi rendelet 103f. cikk (2) bekezdése szerint készített el a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
• Részleges működési program: A bizottsági rendelet 63. cikke szerint.
• Piacról való kivonás: A bizottsági rendelet 76. cikke szerint.
• Ingyenes szétosztás: A tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdése szerint.
• Be nem takarítás: A bizottsági rendelet 85. cikk (2) bekezdése szerint.
• Promóció és kommunikáció a válságmegelőzés és -kezelés érdekében: A bizottsági rendelet 87. cikke szerint értendőek.

Ezen rendeletben meg nem határozott fogalmak tekintetében a tanácsi és a bizottsági rendeletben meghatározott fogalmak irányadók.

Elismerés és Támogatási Jogosultság

A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez e rendeletben meghatározott termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként való elismerés szükséges, amelyet elismerés iránti kérelemre a miniszter ad ki e rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szövetkezet, illetve gazdasági társaság részére. A támogatási jogosultságot e rendelet alapján elfogadott elismerési terv, illetve működési program keletkezteti. A rendeletben meghatározott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések alkalmazására és igénybevételére kizárólag a termelői szervezetek, illetve azok társulásai jogosultak.

Elismerési Terv

Az elismerési terv az 1. számú mellékletnek megfelelő tartalmú és formátumú terv, amely éves vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy az előzetes elismerést kérő szövetkezet, illetve gazdasági társaság hogyan kívánja a termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges feltételeket teljesíteni.

Elismerési Terv Benyújtásának Feltételei:

• Általános feltételek: Legalább tíz termelő taglétszám és bizonylatokkal igazolt, értékesített termék legalább évi százötvenmillió forint értékben.
• Közös értékesítési szervezettel: Legalább évi százmillió forint értékű értékesített termék, vagy ha csak egy termékcsoportra kérik az elismerést (bogyósok, káposztafélék, gyökérzöldségek, salátafélék), akkor legalább évi hetvenötmillió forint.
• Közös értékesítő szervezet: Létesülhet megbízás, közös leányvállalat létrehozása, vagy a tagok által termelt áru legalább hetvenöt százalékának a termelői szervezeten keresztül történő értékesítésével.
• Fenntartás: A közös értékesítő szervezetet az elismerési terv végrehajtásának teljes időszaka alatt fenn kell tartani, de legalább addig, amíg a termelői csoport tagjai értékesített termékének értéke az évi kettőszázötvenmillió forintot meghaladja.
• Értékesítési ár képzése: Az elismerési terv részeként olyan szabályzatot kell benyújtani, amelyből a zöldség-gyümölcs termelői csoport minden tagja számára átlátható, hogy a termelőktől átvett termék értékesítéséig milyen hozzáadott érték keletkezik, és az hogyan épül be az értékesítési árba. Az értékesítési árat a piaci viszonyok lehető legszélesebb körű figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az a termelők érdekeit szolgálja és a termelői csoport tevékenysége által létrejövő hozzáadott érték érvényesítését lehetővé tegye.
• Vis maior: Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehető.

Elismerés Iránti Kérelem:

• Termelői szervezetként: Legalább tizenöt termelő taglétszám és bizonylatokkal igazolt, értékesített termék legalább évi kettőszázötvenmillió forint értékben.
• Vis maior: Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehető.
• Termék kör: Az elismerés bármely, a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó zöldségre, gyümölcsre, gombára, illetve ezek tetszés szerinti csoportjára, minden zöldség és gyümölcsre, valamint feldolgozóipari céllal termesztett zöldségre és gyümölcsre kérhető.

Termelői Szervezetek Társulása:

Az elismert termelői szervezetek az elismerésüket követően más termelői szervezetekkel történő társulással új szervezetet hozhatnak létre. Tagja lehet zöldség-gyümölcs termelői csoport, valamint termelői szervezetek, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoportok leányvállalata, azonban ezek összesített szavazati aránya nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. Nem termelő szervezetek részvétele esetén biztosítani kell a tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában, valamint azt, hogy a termelői szervezetek társulása a termelői szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre.

Szervezeti Működésre Vonatkozó Közös Szabályok:

• Szavazati arány: Gazdasági társaságként működő termelői szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratában rendelkezni kell arról, hogy egyetlen tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát.
• Létesítő okirat: A zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratának meg kell felelnie a tanácsi rendelet 125a. cikk (1)-(3) bekezdéseinek.
• Demokratikus részvétel: A termelői szervezetnek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak biztosítania kell a termelő tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában.
• Közvetlen értékesítés: Engedélyezhető, hogy a termelő tagok termésük és/vagy termékeik huszonöt százalékánál nem többet közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesítsenek.
• Tagság időtartama: Nem lehet rövidebb egy évnél. A lemondás a tárgyévi kötelezettségek teljesítésével a gazdasági év végén, december 31-én lép hatályba. A termelői szervezetek esetében a kilépő tagnak a működési programban vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, kivéve, ha az érintett szervezet ettől eltekint.
• Új tagsági viszony: A termelői szervezetből való kilépési szándékának bejelentését követő hat hónapon belül a termelő nem létesíthet tagsági viszonyt zöldség-gygyümölcs termelői csoportban ugyanazon termék vagy termékek tekintetében.
• Értékesített termék értéke: A tagsági viszony fennállása alatt leszállított termék értéke vehető figyelembe a termelői szervezet, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoport által értékesített termék értékébe.
• Nem termelő tagok: Tagjai lehetnek nem termelő természetes és jogi személyek is, azonban ezek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. Nem választhatók vezető tisztségviselőnek, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában.
• Harmadik fél megbízása: A szervezet bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ez a célkitűzések megvalósításának megfelelő módját jelenti.

Egyesülés:

A termelői szervezetek, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoportok az elismerésüket követően más termelői szervezetekkel, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoportokkal egyesülhetnek. Az egyesülés módja lehet összeolvadás vagy beolvadás. Egyesülés esetén az elismerési tervet, illetve a működési programot módosítani kell. Amennyiben az egyes zöldség-gyümölcs termelői csoportok vagy termelői szervezetek egyesülésére nincs lehetőség, szerződést köthetnek egymással, amelyben vállalják, hogy az átadó szervezetben nyilvántartott tagok legalább kilencven százaléka igazoltan tagsági viszonyt létesít az átvevő szervezetben.

Eljárási Szabályok:

• Benyújtás: Az elismerési tervet, a termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet, valamint a termelői szervezetek társulásának elismerésére vonatkozó kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban, illetve elektronikusan a minisztérium hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványokon.
• Hiánypótlás: Ha a benyújtott kérelem nem felel meg a feltételeknek, a miniszter kilencvennapos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. Amennyiben a kérelmező e felhívásnak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a kérelem elutasításra kerül.
• Elbírálás: Az elismerés iránti kérelmet a miniszter - szükség szerint az általa létrehozott szakértői bizottság bevonásával - bírálja el.

Ez a komplex szabályozási rendszer a zöldség-gyümölcs ágazatban a munkaerőválság kezeléséhez is hozzájárulhat, azáltal, hogy strukturált kereteket biztosít a termelők együttműködéséhez, a technológiai fejlesztésekhez és a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodáshoz. A szociális és gazdaságfejlesztési intézkedések összehangolása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése kulcsfontosságú a hosszú távú fenntarthatóság és versenyképesség biztosításához.

tags: #a #munkaerovalsag #hatasai #es #kezelesenek #lehetosegei