A rizs (Oryza sativa) az emberiség egyik legfontosabb növényi tápláléka, a búza után a második helyen áll a jelentőségét tekintve. A világ összes konyhaművészetének fontos alapanyaga, és több mint 40 000 fajtája ismert. Nem csupán alapvető élelmiszer, hanem kulturális szimbólum is, különösen az ázsiai országokban, ahol az élet, a jólét és a bőség jelképe.
A rizs eredete és története
A rizs története évezredekre nyúlik vissza. Kínában már Kr. e. 7000 körül is termesztették, és azóta is a Távol-Kelet, Dél-Ázsia, valamint Afrika és Dél-Amerika meghatározó élelmiszere. Magyarországon a rizs, mint élelmiszer a török időkben jelent meg, kezdetben a nagyurak asztalán, majd később került be a köztudatba.
Az akkori bánáti és bánsági területeken olasz telepesek állami támogatással az első világháborúig termesztették ezt a gabonát árasztásos technológiával. A tudományos alapokra helyezett rizstermesztés 1933-ban indult Magyarországon. Egy nemzetközi fajtakísérletből a Dunghan Shali nevű, eredetileg koreai génállományú rizs került köztermesztésbe. Ez a fajta hidegtűrő volt és megfelelően rövid tenyészidejű. Olyan jól alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, hogy az 50-es években több mint 50 000 hektáron termesztették. E fajta nem volt ellenálló a járványos barnulás nevű gombás betegségre, így az 50-es évek végére már nem termesztették.
Ezek után a környező szocialista államokból, legfőképpen a Szovjetunióból érkezett be genetikai alap a rizstermesztéshez. Ezek a fajták viszont hosszú tenyészidővel rendelkeztek, és nem volt megfelelő termésbiztonságuk, valamint termésátlaguk. Emiatt elindult Magyarországon a nemesítési program, melynek eredményeképpen a 60-as évek végére 10-15 magyar nemesítésű fajta állt rendelkezésre. Ekkorra jelentősen lecsökkent a rizstermesztés területe: 20 000 hektár alá. Ezekkel a fajtákkal növekedett a termésbiztonság és a termésátlag, de jellemzően nem tudott 4 tonna fölé menni a terméshozam hektáronként. Emiatt tovább csökkent rizs vetésterülete Magyarországon. A 80-as években modern tulajdonságú fajtákat nemesítettek, melyeket mai napig használunk, termésátlag 4 tonna fölé emelkedett, de a viszonylag kis jövedelmezőség miatt tovább csökkent az országos vetésterület. Napjainkban Magyarországon 3000 hektár körül alakul a vetésterület.
A rizs alaktani felépítése és feldolgozása
A rizs a pázsitfűfélék családjába tartozik. Két méter magasra is megnőhet, leveleinek hossza elérheti a fél méteres hosszúságot. A rizs a trópusi övezetben elterjedt ősi élelmiszernövény. Más gabonafélékhez viszonyítva azért érhető el vele nagyobb terméshozam, mert egy évben 2-3 termesztési periódusa is megvalósítható egyrészt biológiai potenciáljából eredően, másrészt, mert a trópusokon a vegetációs időszak is 12 hónapig tart. Egy rizsbuga 100-150 rizsszemet tartalmaz.
Mielőtt a rizs asztalunkra kerül, számos malomipari beavatkozáson esik túl. Először a betakarított szemeket megszabadítják a külső héjától, így lesz belőle barna rizs. Ez tartalmazza a rizsmag belső héját, a korpát, valamint a csírát is. Utóbbi két „alkatrészt” koptatással távolítják el a rizsről, így kapják a fényezetlen fehér rizst. Hazánkban legelterjedtebb a fényezetlen rizs, melyeket koptatást követően „A” és „B” rizsként értékesítenek. A kettő között minőségbeli különbség van. Az „A” minőségű rizsben maximum 0,2% idegen anyag lehet, és mindössze a szemek 10%-a vagy annál kevesebb lehet törött.
A hántolás művelete
A hántolási művelet célja, hogy a gabonamagvak héját részben vagy egészben eltávolítsák. Ennek oka, hogy így a magvak emberi fogyasztásra alkalmassá tehetők. Hántolást alkalmazhatunk rizsen, árpán, kölesen, hajdinán és borsón. A hántolási folyamat során első lépésként a szemes terményeket meg kell tisztítani, elő kell készíteni a hántoláshoz. Ez azért fontos, mert a hántolás elkezdéséhez osztályozott, tisztított alapanyag szükséges. Ez ugyanis javítja a hántolás minőségét és csökkenti a szemveszteséget. Legfontosabb kiegészítő művelet a portalanítás.
Második lépés maga a hántolás. A hántolás történhet részben vagy egészben. Ez attól függ, hogy milyen módon szeretnénk a későbbiekben felhasználni a magvakat. A hántolást követően gondoskodni kell a hántolt termék utótisztításáról, osztályozásáról.
A rizsszem részei:
- Pelyva: A pelyvához hasonló kis fellevél, amely a kalászpelyvával összezárja a virág maradványát, és később a magot.
- Héj: Egy szilárd héjazatú védő fellevél, vagy védőhártya, amely a barna rizsnek és más teljes szemű fajtáknak a világosbarna színét, dióízét és sűrűbb állagát adja.
- Csíra: A rizsmag magzata. Nagy mennyiségű tápanyagot, köztük B-vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjét és egészséges olajokat tartalmaz.
- Endospermium: A rizsszem beltartalmát képezi. Fehér és kemény, nagy mennyiségű komplex szénhidrátot tartalmaz, mely gazdag energiaforrásnak számít.
Puffasztás művelete
A hagyományos gabonafeldolgozási technológiák mellett az elmúlt 20-30 évben kialakultak új, hidrotermikus (víz- és hőáramos) műveleteken alapuló technológiák, melyek alkalmazásával nagyobb tápértékű, az esszenciális védőanyagokat (például: vitamin, ásványianyag) nagyobb mennyiségben tartalmazó, egészségünket jobban védő gabonaalapú élelmiszerek állíthatóak elő. Ezek a sajátos technológiák: puffasztás, pelyhesítés, extrudálás, pattogtatás stb. Ezek a technológiai vonalak fokozottan tisztított alapanyagot igényelnek.
A puffasztás nagynyomású, zárt térben, rövid ideig tartó pörkölő-főző kezelés, mely során a gabona 5-15-szörös térfogat-növekedést ér el gabonafajtától függően. A tisztított, egészszemű, kellően nedvesített (kondicionált): 14-16%-os, 4-6 órát pihentetett gabonát 240-280 °C hőmérsékleten 3-6 másodpercig, 9-10 MPa nyomáson kis kezelő zárt térben vagy puffasztó ágyúban kezelik. A nyomás és a hőmérséklet lecsökkentésével a gabonaszem térfogata hirtelen megnő. Például 8 gramm hántolt rizsből 9 cm átmérőjű puffasztott rizskorong készülhet. 1 db puffasztott rizskorong (8g) előállításához 310-330 db hántolt rizsszem szükséges.
Érdekesség: 1902-ben Alexander P. Anderson, amerikai biokémikus kísérletezte ki a puffasztott rizs előállítását: egy ágyúba rizst tömködött, majd az ágyú csövét bedugaszolva felmelegítette. Amikor a cső tömítését megszüntette (hirtelen csökkentette a nyomást) a rizsszemek felpuffadva repültek ki az ágyúból.
A rizs főbb fajtái és tápértéke
Számos rizsfajta létezik, amelyek színben, formában, ízben és felhasználásban is eltérnek egymástól. A rizs energia- és szénhidráttartalma magas, ezért kiváló energiaforrás. Az emberiség több mint 60 százalékának a rizs a fő tápláléka, ami nem is csoda, hiszen esszenciális aminosav-összetétele miatt dietetikai értéke az állati fehérjékhez hasonlítható.
Két fontosabb alfaja van: a hosszú szemű, pergősebb, főként trópusi és szubtrópusi éghajlaton termő indica (a rizskereskedelem 75%-a ebből a fajtából kerül ki) és a rövid szemű, ragacsosabb, hűvösebb éghajlaton termő japonica (ez adja a kereskedelem kb. 25%-át).
Barna rizs (cargorizs)
A hántolatlan rizsszemet nevezik barna rizsnek, vagy más néven cargorizsnek, amely szürkés színét a külső rétegről, az ezüsthártyától kapja. Ez a hártya takarja az endospermiumot és a csírát. A barna rizs korpatartalma 3 százalék, csírát 4 százalékban, míg endospermiumot 93 százalékban tartalmaz. A táplálkozástani szempontból a barna rizs a legértékesebb, hiszen rendkívül magas a rost-, a komplex szénhidrát- és a B-vitamin-tartalma. Magas szelén, mangán, magnézium, vas és E, K vitaminokat is tartalmaz, valamint esszenciális aminosavakat és nyomelemeket.
Mindemellett egy olyan vegyület is található benne, amely a koleszterinszint csökkenését eredményezi, ezért szívvédő élelemnek is tekinthető. A barnarizs külső borítása - azaz korpa része - tartalmaz egy vegyületet, melynek neve oryzanol. Ez az anyag váltja ki a vérkoleszterin szint csökkenését. Louisianai állam egyetemén vizsgálatot végeztek, melyben arra keresték a választ, hogy a rizskorpa milyen mértékben képes a koleszterinszintet csökkenteni. A vizsgált személyek napi 100g rizskorpát fogyasztottak három héten át. Mivel a barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ezért képes a bélperisztaltikát gyorsítani, a széklet mennyiségét növelni, a mérgező bomlástermékeket megkötni, a belekből kiüríteni. Nem csupán a vastagbél rosszindulatú elváltozásait lehet rizsfogyasztással megelőzni, hanem az emlőrák előfordulási gyakorisága is csökkenthető. A magyarázat az, hogy a barnarizs rostanyaga megköti a béltraktusban lévő női nemi hormont, így a vérben keringő ösztrogénszint lecsökken. Rosttartalma által segíti a méregtelenítést, az emésztést, és fogyasztásával megelőzhető az epekő.
Polírozott fehér rizs és fényezett rizs
A hántolás után a rizsszemek külső felületét lecsiszolják, így jön létre a polírozott fehér rizs. A pelyvátlanított - fényezett - rizs rosttartalma lényegesen kevesebb, emellett vitaminokban is szegényebb. A fényezett rizst idegen anyaggal, például cukorsziruppal vagy olajjal bekenik részben a küllem miatt, részben, hogy a trópusi égövben megóvják a nedvesedéstől.
Vadrizs (indián rizs)
A vadrizs - más néven indián rizs - előnyös tulajdonsága a kedvezően magas aminosav-tartalomban és B-vitamin-összetételben rejlik. Az észak-amerikai Nagy Tavak sekély vizű partjain honos rizsfajtát USA-ban az 1950-es évek óta termesztik, ekkor ismerték fel táplálkozás-élettani jelentőségét. Több fehérjét és antioxidánst tartalmaz, mint a hagyományos fehér rizs.
Basmati rizs
Az indiai ételek alapvető összetevője, amelyet a Himalája lábainál termesztenek már évszázadok óta. Hosszúszemű és kissé illatos - a neve is azt jelenti, hogy az illatok gyöngye. A világ legjobb rizsének tartják - nem csoda, hogy évszázadok óta exportálják az Arab és Európai országokba.
Jázmin rizs
Az illatos rizsként is nevezett jázmin rizs Thaiföldről vagy Kínából származik. Illatos rizsnek is nevezik, mert főzéskor enyhe virágaromát áraszt. Pároláskor a szemek megpuhulnak, egymáshoz tapadnak - így könnyen lehet pálcikával fogyasztani. Főleg Thaiföldön terem.
Vörös rizs
Rövid szemű, diós ízű rizs, amelynek a színe főzéskor vöröses lesz. Nagyon finom barna rizzsel vagy jázmin rizzsel kombinálva.
Amerikai hosszú szemű rizs
A legnépszerűbb rizs az Egyesült Államokban.
Előgőzölt rizs
A hántolt rizsek egy speciális változata, melyet még a héjában felgőzölnek, s csak azután hántolnak. Kevésbé jellegzetes ízű.
Rizstöret/törkölyrizs
A feldolgozás során keletkező maradék rizstöredék, amit a takarmányozásban és a sörgyártásban használnak fel.
Egészségügyi előnyök és megfontolások
A rizs teljes értékű táplálék, komplex szénhidráttal látja el a szervezetet. A barna rizs és a vad- vagy fekete rizs rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a szervezet vitamin- és ásványianyag-ellátásához, valamint a megfelelő rostbevitelhez. Gluténmentes, ezért gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Alacsony zsírtartalmú, koleszterinmentes élelmiszer. Az egyik legkönnyebben emészthető és hasznosuló növényi fehérje, gazdag aminosavakban.
Amerikai szakemberek szerint a napi rizsfogyasztás általánosan javítja egészségi állapotunkat. Theresa Nicklas, a Baylor College of Medicine kutatójának vezetésével 14 ezer amerikai felnőtt napi étrendjét és rizsfogyasztását mérték fel. A szakember szerint a rizsnek a mindennapi étrend részévé kell válnia, mert sok benne a kálium, a magnézium, a vas, és gazdag rostokban is. A klinikai tesztek során abból a szempontból is előnyös tulajdonságokat mutatott, hogy nagyobb telítettségérzést keltett, amely által a diétázásban is segítséget nyújthat.
Ennek ellenére vannak olyanok is, akik elővigyázatosságra intenek a rizsfogyasztással kapcsolatban. A Harvard School of Public Health kutatóinak tanulmánya szerint a fehér, azaz a hántolt rizs növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A szakemberek négy korábbi tanulmányt összegeztek, 352 ezer ember felmérése alapján. A vizsgálatok Kínára, Japánra, az USA-ra és Ausztráliára terjedtek ki. A négytől huszonkét évig terjedő vizsgálatok kezdetén egyiküknek sem volt cukorbetegsége, de a végén 13 400-an megbetegedtek. Akik a legtöbb fehér rizst ették, másfélszer nagyobb eséllyel lettek diabéteszesek, mint a többiek. Persze az sem mindegy, milyen típusú rizsről van szó, hiszen több mint kétszázfajta rizs létezik világszerte. Az indiai középosztály által leginkább kedvelt fajták, a swarna és a mahsuri a vércukorszintet csak lassan emelik, így ezek nem annyira veszélyesek a szakemberek szerint. A Nemzetközi Rizskutató Intézet szerint a diabétesz kialakulása szempontjából legkevésbé veszélyes rizsfajtát Kínában termesztik, és ez a Shen Huang Zhin 2.
Vigyázni kell azonban, mert a hántolt rizsnek magas a glikémiás indexe, ezért nem ajánlott cukorbetegek és túlsúllyal küzdők számára. Azonban csakis a barnarizsnek magas a tápértéke, mert a hántolás és fényesítés során a rizs elveszti a B vitaminok mintegy 70%-át, és a vastartalmának 60%-át.
Konyhai felhasználás: a rizs sokoldalúsága
A rizs szinte minden konyhában megtalálható alapanyag, amelyből számtalan étel készíthető.
Főzés praktikák
Minden rizstípust másképp készítünk el. A hántolt rizst folyóvízben, szűrőben megmossuk, s jól lecsurgatjuk. Kevés olajat hevítünk, beleforgatjuk a rizst, s addig kevergetjük, amíg nem lesz üveges (opálos). Ekkor felöntjük kétannyi forró vízzel, mint amennyi a rizs volt. (Az elején pohárba töltve a rizst, könnyű megállapítani a térfogatát.) A vízbe sót, esetleg borsot teszünk, valamint egy kis fej, meghámozott, de egyben hagyott vöröshagymát (utóbbit a végén majd kidobjuk). Ha a víz felforrt, egészen kicsire vesszük a tüzet, s fedő alatt készre pároljuk a rizst. Mire megpuhul, teljesen felszívja a folyadékot. Ha a rizst valamilyen töltelékbe szánjuk, s ezért csak félig kell megpárolni, akkor csak másfélszeres mennyiségű vízzel engedjük fel.
A barna rizs könnyen elkészíthető: fajtájától függően több-kevesebb vizet igényel, általában kb. 2-2,5-szeres vízmennyiséggel főzzük. A rizst hideg vízben átmossuk, majd feltesszük főzni. Ha felforrt, mérsékeljük a hőt és lefedjük. Kb. 45-50 percen keresztül főzzük a hazánkban termesztett barna rizst. A főzés előtt a rizst egy éjszakára be is áztathatjuk, ekkor hamarabb megfő. Áztatás nélkül lehet pirítani szárazon és olajon egyaránt, ekkor enyhe dió ízt kap és kevésbé ragad össze. Fontos: ne várjuk a barna rizstől, hogy szemei ugyanolyan pergők legyenek, mint a fehér rizsé.
A rizs fajtája valamelyest befolyásolja a szükséges víz mennyiségét: a kifejezetten hosszú szemű, pergős rizshez az említettnél kicsit kevesebb folyadék is elegendő lehet, míg a rövidszemű, ragadós kicsit többet is megkívánhat. A barna, azaz hántolatlan rizsek lényegesen lassabban főnek és több vizet vesznek fel, ezért azokat körülbelül húsz százalékkal több vízzel érdemes párolni, mint a többit. A kemény szemű barna rizseket felhasználás előtt pár órára be is áztathatjuk, ami gyorsítja majd a párolás folyamatát. A rizs semleges ízéből adódóan nagyszerűen ízesíthető fűszerekkel. Ennek egyik módja, hogy már eleve fűszeres vízzel végezzük a párolást.
Néhány népszerű rizses étel a világ körül:
- Paella (Spanyolország)
- Rizottó (Olaszország)
- Sushi (Japán)
- Biryani (India, Pakisztán)
- Piláf (Közel-Kelet, Közép-Ázsia)
- Jambalaya (USA, Louisiana)
- Tejberizs (Európa, Közel-Kelet)
Rizs a mindennapi étrendben
A rizs kiválóan illeszthető a változatos, egészséges étrendbe. Váltsd váltogatva a különböző rizsfajtákat! Keverd a rizst zöldségekkel, hüvelyesekkel vagy magvakkal! Készíts belőle salátákat, levesbetéteket, egytálételeket! Próbáld ki az egzotikus, színes rizseket különleges alkalmakra! Használj fűszereket, zöldfűszereket a rizs ízesítéséhez! A magyarok átlagos, éves rizsfogyasztása 4-4,5 kg fejenként.
Felhasználás a gasztronómián túl
A rizs nemcsak élelmiszerként, hanem más területeken is hasznosítható:
- Rizsliszt: Gluténmentes sütéshez, panírozáshoz kiváló. Hántolt és csiszolt rizs őrleménye.
- Rizsital: Növényi ital, tejérzékenyek is fogyaszthatják. A rizstej elkészítése házilag sem bonyolult. Egy kilogramm barnarizst körülbelül térfogatához viszonyítva 2,5-szeres vízzel felteszünk főni. Amikor a víz tejszerű állagú lesz, azaz kellően sűrű, fehéres-barnás színű, akkor leöntjük a rizsről, és újra tiszta vizet öntünk a rizsre, majd tovább főzzük. Mindezt addig ismételjük, míg a rizs „ad tejet”, azaz elszínezi a vizet. Egy kilogramm rizsről két-három óra alatt körülbelül 3-4 alkalommal tudunk rizstejet nyerni és vizet cserélni. Így összesen körülbelül 1,5-2 liter rizstejet kapunk. A végén a rizst szitán átnyomkodhatjuk, és ezzel is nyerhetünk még egy kis sűrű rizstejet.
- Rizspapír: Ázsiai tekercsekhez, tavaszi tekercsekhez.
- Rizsolaj: Magas füstpontú, egészséges főzőolaj. A rizs csírájából olajat is kivonnak, ez főként azokban az országokban jellemző, ahol a rizstermesztés jelentős mértékű.
- Rizspárna: Melegítő vagy hűtő párnaként használják gyógyászati célokra.
- Rizsvíz: Hajápolásra, bőrápolásra is használják a keleti kultúrákban.
- Rizsviasz: Olvadáspontja majdnem 80 °C. Ez gyertyakészítés mellett polírozó anyagok előállításához is felhasználható.
- Alkoholos italok: A rizs erjesztésével alkoholos italok is készülnek, ilyen az arrak és az ismertebb rizsbor, a sake.
Fenntarthatóság és rizs
A rizstermesztés jelentős víz- és energiaigényű, ezért a fenntartható gazdálkodás kiemelten fontos. Egyre több kutatás és fejlesztés irányul a víztakarékos, környezetbarát rizstermesztési technológiák kidolgozására. Fogyasztóként is tehetünk a fenntarthatóságért: részesítsük előnyben a helyi, bio- vagy fair trade rizst! Figyeljünk oda a pazarlásra, csak annyit főzzünk, amennyit biztosan elfogyasztunk! Keressük a csökkentett vízigényű, környezetbarát rizsfajtákat!
A NAGYKUN vállalatcsoport vetésterületének közel 30%-án biogazdálkodás folyik, részben saját nevük alatt hazai üzletekben, nagyobb részben pedig külföldön bébiételek gyártásához értékesítik. Azt biztosan állíthatjuk, hogy amit a NAGYKUN társaságok állítanak elő, ismertek a termesztési körülményei. A távolról beérkező rizs esetében nem ismerjük a termesztés során felhasznált vegyszerek, hozamfokozók összetételét, sem tárolási, feldolgozási, sem a szállítási körülményeket.
Érdekességek a rizsről
- A világ legdrágább rizse a japán "Kinmemai Premium", amely kilónként akár több száz dollárba is kerülhet.
- A "rizs dobálása" esküvőkön szerencsehozó szokás, amely a termékenységet és a bőséget szimbolizálja.
- A rizs főzésének módja országonként nagyon eltér: például Indiában gyakran előáztatják, Ázsiában párolják, Olaszországban pedig pirítják és lassan főzik.
- A rizs a világon a legnagyobb területen termesztett gabonaféle.
- Kínában a "reggeli rizs" kifejezés annyira elterjedt, hogy a reggeli szinonimája is lehet.
- 1 kg hántolt rizs az kb. 40000-45000 db rizsszem.
- A rizs biztosítja az egész emberiség kalória-bevételének több mint egyötödét!
- A rizs kiválóan illeszthető a változatos, egészséges étrendbe.
Rizs a modern termékekben: a Rice-ler márkanév
A Rice-ler márkanév története a 2021-es évben kezdődött, amikor megkezdődtek a termékkísérletek és termékfejlesztések. Csokoládék bevonásával kísérleteztek, a puffasztott rizskorongok a hűtő alagút végén teljesen bevonva (mártva) vették útjukat a csomagológép felé. Először valamennyit összegyűjtöttek ezekből a mártott korongokból, egymásra helyezték őket. Ahogy szedték le a szalagról kettesével ezeket a korongokat, nagyon érdekes hangjuk volt, mint a nagy tiketteknek.
Egy rövid kitérő: a csokoládé története
A csokoládét a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, a kakaóbabból készítik (a theobroma jelentése: ‘istenek eledele’). A kis sárga magok húsos hüvelyben nőnek. A nyers kakaót először fermentálják, „rothasztják”, majd 140-150 °C-on pörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak (az anyag a pörkölés és az őrlés miatt cseppfolyósodó zsírtól válik folyékonnyá). A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak.
Az aztékok már jóval Kolumbusz előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok Mexikóba érkeztek, Montezuma sokoatllal kínálta Cortést. A finom ital alapanyaga kakaó, fahéj, ánizs és kukoricaliszt volt (ez utóbbi szívta fel a kakaóvajat). Az európaiak cukorral és vaníliával ízesítették a kakaót. A forró csokoládét a XVII. század elején kezdték inni Európában, és II. Károly uralkodása idején (1660-85) vált divatos itallá Angliában.
Az „ehető” csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Cadbury cég; a csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet. A csokoládé íze csaknem utánozhatatlan, hiszen kb. 300 vegyület összhatása [a komponensek közé tartozik a 2,6-dimetil-pirazin, a fenil-ecetsav (méz), a 2-furán-metanol (karamell) és a dimetil-szulfid (maláta)]. A csokoládé 33,8 °C-on, kevéssel a testhőmérséklet alatt olvad meg a szájban; enyhén hűsít. Fő hatóanyaga a teobromin (100 g csokoládé 100 mg-ot tartalmaz).
Hivatalosan háromféle csokoládé létezik: étcsokoládé, tejcsokoládé és fehércsokoládé. Antropológusok felfedezték, hogy a kakaó fontos gazdasági és társadalmi szerepet játszott a közösségek életében, kb. 4000 évvel ezelőtt. Latin-Amerika nagyon fontos beszállító jó minőségű kakaóból, a legnagyobb mennyiség előállítása Afrikába (Elefántcsontpart, Ghána) és Ázsiába (Indonézia) helyeződött át. Az étcsokoládé igen jelentős: magnézium-, réz-, vas-, foszfor-, cink- és mangánforrás.
tags: #a #rizs #alaktani #sajatossagai