A sütőtök az ősz egyik fontos vitaminforrása, hiszen számtalan problémára nyújthat megoldást. Nemcsak ízletes, hanem rendkívül egészséges is, magas a béta-karotin-, C-vitamin-, kálium-, magnézium- és rosttartalma. Kiemelkedő mennyiségben található benne A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitamin, valamint számos ásványi anyag és nyomelem, mint például kalcium, nátrium, magnézium, vas, cink, foszfor, réz, szelén és mangán. A benne található béta-karotin igen fontos szervezetünk számára, hiszen ez az A-vitamin előanyaga, amely viszont az egészséges látáshoz szükséges egyik alapvető vitamin. Minél sötétebb narancsszínű a tökhús, annál több béta-karotint tartalmaz. Ez az anyag A-vitaminná alakulva elősegíti a bőr és a látószervek egészségét, erősíti a csontokat. A vörös színű festékanyag csökkenti a tüdőrák és a szívroham kialakulásának esélyét, védi az érfalakat, valamint ízületi panaszok esetén is hatásos. Emellett a sütőtök B6, C-, és E-vitaminnal és fólsavval gazdagítja étrendünket, csökkenti a vérnyomást. A benne található rostok pedig az emésztőrendszerünk egészsége érdekében hatásosak, nagymértékben hozzájárulva egyes rákbetegségek (pl. vastagbélrák) megelőzéséhez. A sütőtök 90%-a víz, a fennmaradó szárazanyagtartalom gazdag káliumban, niacinban (B3 vitamin), vasban, mangánban és karotinoidokban.
A Sütőtök Eredete és Elterjedése
Ha azt gondolod, hogy a sütőtök Amerikában nagy sláger, tévedsz, bár az igaz, hogy eredetileg Amerikából származik ez a növény. A mai Guatemala és Mexikó területéről származó sütőtököt az emberiség legalább hétezer éve fogyasztja. Igaz, eleinte csupán a magját kedvelték, az ősi tök húsa ugyanis élvezhetetlenül keserű volt. A későbbiekben a tök az egész amerikai földrészen elterjedt, és édesebb húsú fajták alakultak ki. Az amerikai őslakosok körében a kukorica és a bab mellett a legfontosabb tápláléknak számított. Hozzánk spanyol és portugál felfedezők révén került, és a 18. században már Európa kertjeiben is fellelhető volt. Szerencsére hazánkban is évszázadok óta termesztik, így több hazai sütőtök fajta közül is választhatunk. Napjainkban az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen termesztik. A sütőtök az európaiak számára Kolumbusz Kristóf felfedezőútjai után vált ismertté, majd a 16. században terjedt el szélesebb körben.
A Sütőtök Botanikai Jellemzői és Fajtái
A sütőtök (Cucurbita maxima) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik, közeli rokona a spárgatök, a cukkini, a sárgadinnye és az uborka. Hosszú és terjedelmes gyökérzete hatalmas területeket behálóz a föld alatt. Hengeres, serteszőrökkel borított szára több méter hosszúra nőhet. Nagyméretű levelei márványozottan foltosak, serteszőrökkel borítottak. Virágai élénksárga színűek, egyivarúak. A sütőtök termésének alakja, héj- és terméshús színe, valamint mérete nagyon változatos az egyes fajták között.
A magyar kertekben leggyakrabban a következő sütőtökfajtákkal találkozhatunk:
- Nagydobosi sütőtök: A legismertebb hazai sütőtök fajta, egy hosszú tenyészidejű, erős növekedésű, hosszú indájú fajta. Termése lapított gömb alakú, átlagtömege 6-10 kg, de húsz-harminc kilósra is megnőhet. Héja világosszürke színű, húsa élénk narancssárga, jellegzetesen aromás, édes ízű. Sütésre kiváló.
- Hokkaido sütőtök (Hokkaido Orange): Kisebb méretű, kerekded fajta. Húsa sötétebb narancssárga, íze gesztenyére emlékeztető. A héja is puha, így vékonyan hámozva, vagy akár héjastól is fogyasztható. Különösen kedvelt a gyors elkészíthetősége miatt.
- Kanadai sütőtök (Pézsmatök vagy Orange tök): Formája egészen más, ez egy hosszúkás, nagy körtére emlékeztető alakú sütőtök. A körtéhez képest mérete nagy, de a nagydobosi fajtánál jóval kisebb. Húsa krémes, édes, enyhén mogyorós ízű. A karotin tartalma ugyanakkora, mint a nagyobb társaié, viszont a termesztés során azt tapasztalták, hogy sokkal érzékenyebb a környezeti hatásokra, így a hőmérsékletre és a páratartalomra.
- Japán tök: A hokkaidóhoz hasonlóan kis méretű. Külső héja sötétzöld, belül élénk narancssárga. Íze édes és diós, textúrája pedig szárazabb, mint a többi fajtáé.
A szakemberek szerint a téli tök elnevezés sokkal helytállóbb, mint a sütőtök, mert ezek beletartoznak ebbe az úgynevezett téli tök csoportba, ugyanis még a leghidegebb hónapokban is lehet fogyasztani, és a fajoknak, fajtacsoportoknak a termését teljes, biológiailag érett állapotban esszük meg.
A Sütőtök Termesztése: Talaj- és Klímaigény
A sütőtök meleg- és fényigényes növény, ezért a kert déli, dél-keleti részében termesszük, ahol sok napsütés éri. A tökfélék családjára jellemzően meleg- és fényigényes növény, ezért a kert déli, délkeleti részében termesszük, ahol sok napsütés éri. A sütőtök érzékeny a hidegre, csak jóval a fagyveszély elmúltával szabad elvetni a magokat. Fagyérzékeny, ezért csak a tavaszi fagyok elmúltával, 12-15 °C fölötti talajhőmérséklet mellett érdemes vetni vagy palántázni. Mivel a magok csírázásához minimum 12-15 C fok szükséges, és a sütőtök igen fagyérzékeny, a szabadföldi termesztéssel április közepéig, végéig várnunk kell. Ha a talaj legalább 18-20 fokos, a palánták 5-10 napon belül kikelnek. Hűvösebb éghajlaton ez gyakran csak május végén következik be.
A sütőtök a laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízmegtartó képességű talajokat kedveli. A legjobb eredményt homokos vályog- vagy vályogtalajon érhetjük el. A pH-érték optimálisan 6-7 között legyen. A sütőtök rendkívül tápanyagigényes növény, termesztésekor az ültetőfészekbe tegyünk szarvasmarhatrágya granulátumot és komposztot is. A kiültetés előtt érdemes egy jó adag komposztot vagy érlelt istállótrágyát beásni a talajba. Március végén ismét gazdagíthatjuk a talajt, ekkor már csak komposzttal.
Indulhat a TÖKFÉLÉK vetése
Vetés és Palántanevelés
A sütőtök szaporítására a legjobb mód a magvetés. A sütőtököt palántázással vagy állandó helyrevetéssel termeszthetjük.
Palántanevelés: Ablakpárkányban, üvegházban a magok már márciustól vethetők laza, porhanyós, komposzttal dúsított talajba. Palántatálcába vagy pohárba tegyünk laza szerkezetű földet. Helyezzünk bele 1 db nagydobosi sütőtök magot, kb. 2 cm mélyre. Erősen locsoljuk be, majd tegyük meleg, napsütötte helyre, üvegházba vagy fólia alá. Ezt követően a kelésig már ne locsoljuk, ügyeljünk rá, hogy túl ne melegedjen a talaj (megfőhet a mag, ha fóliával letakarjuk és süti a nap). Négy-öt nap múlva kibújik a csíra, két hét múlva kiültethető a palánta. Miután kikelt a növény, már lehet és szükséges is locsolni, de kelés előtt nem szabad, mivel az öntözővíz lehűti a talajt, a mag „bekotlósodik”. Ez a probléma helyre vetéskor is előfordul, amennyiben a vetést hűvös, csapadékos idő követi. A fiatal sütőtök palántákat világos, meleg helyen tartsuk, amíg az állandó helyükre nem kerülnek. Kiskerti körülmények között célszerű április 20-án a palántanevelést is elkezdeni, még abban az esetben is, ha az időjárás lehetővé teszi a magról vetést. A sütőtökpalánták április végén, május elején kerülhetnek állandó helyükre.
Szabadföldi vetés: Az optimális idő április 20. körüli, amennyiben az időjárás lehetővé teszi a magról vetést. A talaj hőmérséklete érje el a 10 C°-ot (napsütéses, meleg idő). A sütőtök vetését általában május első felében célszerű elvégezni, amikor a talaj már kellően felmelegedett. A sütőtök számára úgynevezett ültetőfészkeket készítsünk. A 40-50 cm átmérőjű fészkeket egymástól 1,5-2 méterre alakítsuk ki, mert a sütőtök helyigénye igen nagy. A vetőmagokat 5 cm mélyre vessük, egy helyre 3-4 db mag kerüljön.
Nagyon fontos tényező, hogy a sütőtöknek nagy a területigénye. Egy tőnek 6-10 m2-re van szüksége. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb tő- és sortávolság 2,5 x 2,5 m, de nincs probléma a 3,5 x 3,5 m távolsággal sem. Ezt kiskerti körülmények között nehéz tartani, mivel a kertészkedő törekszik a terület jó kihasználására, nehezen viseli el, hogy június végéig üresnek tűnik a terület. A nagy területigény miatt egy bokorban csak egy növény legyen. Ha a biztos kelés miatt 2-3 magot vetettünk egy fészekbe, a kelés után azonnal el kell távolítani a többletet. A tőszám pontos beállítása azért fontos, mert más növényekkel, pl. kukoricával való köztes vetésnél a megfelelő minőséghez szükséges napfényt zárjuk el a növénytől. A sütőtököt csak napos helyre szabad kiültetni. A sütőtököt magas ágyásban vagy egy 1 négyzetméteres ágyásban is tudod termeszteni, ekkor mindössze arra kell figyelned, hogy ne enged szabadjára futkosni a sütőtököt. Termeszthetjük szabadföldön, magaságyásban, sőt, nagyméretű cserepekben akár a teraszon is. Palántáit leghamarabb április végén érdemes fal, erősebb kerítés, vagy komposzthalom mellé ültetni. A palántát úgy kell kiültetni, hogy a talaj tölcsérszerűen a tövéhez vezesse a csapadékot, a sziklevele a talajszinten legyen.
Ápolási Munkák és Tápanyag-utánpótlás
A sütőtök a nyár folyamán a rendszeres öntözés és gyomtalanítás mellett nem igényel más ápolást. A tápanyag utánpótlásról nyáron is érdemes gondoskodni.
Gyomirtás: Nyáron fontos, hogy a növény körül felbukkanó gyomnövényeket folyamatosan eltávolítsuk. A fiatal növények érzékenyek a gyomokra, ezért rendszeresen kapáljuk a talajt, de óvatosan, nehogy megsértsük a gyökereket. A tök töveket mulccsal szórjuk körbe. A mulcs, azaz a talajtakaró anyag lehet a kertünkből származó széna. A mulcs csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását, megakadályozza a gyomnövények növekedését, sőt bomlása során hasznos tápanyagokkal látja el a talajt.
Öntözés: A növények folyamatos öntözést igényelnek. Kora reggel és a nagyon meleg napokon késő délután is öntözzünk, különösen terméskötődés idején. Fontos, hogy a tenyészidőszak végén ne hagyjuk a konyhakertben a sütőtök maradványait. Öntözni szükség esetén július közepéig van értelme, az ezt követően bekötő termés már nem fog beérni, így az ezt követő öntözés már csak az értéktelen, takarmány minőségű tököt gyarapítja.
Tápanyag-utánpótlás: A sütőtök rendkívül tápanyagigényes növény. Vetés előtt érdemes érett istállótrágyát vagy komposztot bedolgozni a talajba. A tökfélék nagy tápanyagigényűek, növekedésükhöz termékeny talajra van szükségük, ezért célszerű ültetés előtt szerves trágyát keverni a földbe. Nitrogén műtrágyát csak a tenyészidőszak elején célszerű kiszórni, amikor a futások 30-50 cm hosszúak. Vegetáció során nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal is segíthetjük a fejlődést.
Indák igazítása és termésritkítás: Ha inkább kevesebb, de nagyobb méretű sütőtököt szeretnél termeszteni, az első tökök megjelenése után csípd le az indák végeit, ilyenkor a növény a meglevő termésre fordítja minden energiáját. Amint a termés elkezd növekedni, a másodlagos és harmadlagos indákat is célszerű visszavágni, mert ezeken csak kisebb tökök fognak növekedésnek indulni. Válaszd ki a 3-4 legszebb termést, és az összes többi indát és virágot távolítsd el. A kései, augusztus végefelé képződő virágokat mind szedjük le, hogy a növény a már meglevő termések kifejlesztésére fordíthassa figyelmét. Kertészek tapasztalják, hogy egyes fajták nőivarú virágot csak a függőleges szárakon fejlesztenek, ezért érdemes lelógatni, vagy felfuttatni a tököt.
Kártevők és Betegségek
A sütőtök viszonylag ellenálló növény, de néhány kártevő és betegség problémát okozhat. Fontos, hogy a tenyészidőszak végén ne hagyjuk a konyhakertben a sütőtök maradványait, mert ezeken a betegségek áttelelhetnek.
Gombás betegségek:
- Tökperonoszpóra: Tünetei elsősorban a leveleken figyelhetők meg. A levélszínen apró, szögletes, sárgászöld színű foltok jelennek meg, melyek rövid időn belül összeolvadnak, hatására a levél színe halványodni kezd. A levélfonákon lilásbarna színű bevonat látható. A magas páratartalom kedvező a tökperonoszpóra számára, ezért ne a növény felületét, hanem csak a növény tövét öntözzük, valamint a palántanevelés során ügyeljünk rá, hogy ne legyen túl magas a páratartalom a helyiségben.
- Töklisztharmat: Tünete az eleinte foltszerű, majd az egész levéllemezre kiterjedő fehér színű bevonat, mely idővel lisztszerűvé válik.
Vírusos betegségek:
- Tökmozaik vírus és a tök sárga mozaikja: A mozaikvírusok fertőzése esetén a sütőtök gyenge fejlődése figyelhető meg, valamint jellemző, hogy a növények kevés és apró, deformált termést hoznak.
Kártevők:
- Levéltetvek: Nedves, hűvös időjárásban szaporodhatnak fel, a levél fonákján kell őket keresni. Szívogatásukkal károsítják a növényt, szükség esetén védekezzünk ellenük rovarölő szerrel vagy természetes ellenségekkel.
- Atkák: Száraz időjárásnál jelentkezhetnek, a tőhöz legközelebb lévő levelek sárgulásával indul, de szélsőséges körülmények között az egész növényt elpusztíthatják.
- Bagolylepke: A lárvák a termésbe rágnak, megelőzésként rendszeresen ellenőrizzük a növényeket.
A sütőtökfajták érzékenyek a gyomirtó szerekre, ezért körültekintően kell alkalmaznunk az engedélyezett hatóanyagú vegyszereket. A méhek nélkülözhetetlenek a beporzáshoz, ezért legyünk erre is figyelemmel, ha rovarölő szereket használunk a kártevők ellen, vagy gombaölő szereket a gombák ellen.
Betakarítás és Tárolás
Az, hogy egy sütőtök termése mennyire édes, egyrészt fajtafüggő, de függ a termesztés körülményeitől, technológiájától és a betakarítás időzítésétől is. A termés ősszel fog beérni, ekkor a levelek is elkezdenek leszáradni. A tököt mindig száraz, napos időben érdemes leszedni, miután a hajtások és a levelek már elszáradtak és elsárgultak. Az érett tök héja egyforma narancssárga vagy ezüstös színű, és a szára megkeményedik. Az érett tök, kocogtatásra kongó hangot ad, és ha óvatosan belenyomod a körmöd, akkor nem tudod majd megtenni.
A beérés jelei:
- Kocsány: A termés kocsánya teljesen elszáradt, elfásodik, megbarnul, kissé összeaszalódik. Ilyenkor már nincs anyagcsere kapcsolata a növénnyel.
- Héj: A héj teljesen kifejlődött, színe élénk, vagy mély narancssárga, zöld vagy szürke - a fajtájától függően. A héj kemény, körömmel már nem, vagy csak nagyon nehezen karcolható.
- Hang: Ha megkopogtatjuk a termést, akkor tompa, kongó hangot ad.
Régi elképzelés, hogy a sütőtök csak akkor lesz igazán édes és ízletes, ha az első őszi fagy, azaz a dér megcsípi. Ez a hiedelem részben igaz, de a magyarázata nem az, hogy a fagy okozná a cukrosodást, hanem az, hogy a dér a termés beérésének utolsó fázisát jelzi. Azaz, ha a termés érett és egy alapvetően édes fajtáról van szó, akkor fagy nélkül is édes lesz. Amikor a hidegebb idő beáll, a sütőtökben lévő keményítő egy része lassan elkezd cukorrá alakulni. Fontos viszont, hogy a sütőtököt ne hagyjuk megfagyni a tövén, mert az a minőség romlásához vezethet. Az ideális az, ha a dér megcsípte a növény levelét és szárát, majd a termést leszedjük, és száraz, hűvös helyen tároljuk, ahol még tovább édesedik.
Betakarítás ideje:A sütőtök betakarítása szeptember végétől októberig esedékes, a pontos időpont fajtától és az adott év időjárásától függ. Fontos, hogy a sütőtököt mindig a komolyabb fagyok előtt szedjük le, tehát legkésőbb akkor, amikor a leveleket az első fagy levitte, vigyük be a kertből a termést. A nagydobosi sütőtök optimális betakarítási ideje szeptember 15-20 közötti időszak. A betakarítást korábban kell elvégezni, amennyiben a lombozat elpusztul. Ezt okozhatja szélsőséges időjárás, aszály, korai fagy.
Betakarítás módja:A leszedés módszere is befolyásolja az eltarthatóságot. A betakarítást minden esetben száraz időben végezzük, amikor a hajnali pára is felszáradt. Ügyeljünk arra, hogy a tök csumája ne törjön ki, a termés ne nyomódjon, ne sérüljön. Betakarításkor éles késsel vagy metszőollóval vágjuk le a kocsányt, de hagyjunk rajta legalább 5-6 centiméteres szárrészt. Ez védi a tököt a rothadástól. Ne tépjük, hanem óvatosan vágjuk le a tököt egy éles késsel vagy metszőollóval a szárról, a vágás ne legyen túl közel a tökhöz.
Tárolás:A leszedett termést érdemes pár napig napos, száraz helyen szikkasztani, hogy a héja még jobban megkeményedjen. A sütőtök kifejezetten jól bírja a tárolást, ha megfelelő körülmények között tartjuk. Erre a 10-15 Celsius fok közötti hőmérséklet a legjobb. A páratartalom közepes legyen, se túl nedves, se túl száraz helyen ne tároljunk tököt. Ideális, ha polcon, ládában, de mindig egy rétegben tároljuk, úgy, hogy a tökök ne nyomják egymást, lehetőleg ne is érintkezzenek egymással. A kocsánnyal felfelé vagy oldalra fordítva helyezzük el őket! Jól szellőző, sötét helyet válasszunk (pl. kamra, pince, padlás), így a sütőtök akár 3-6 hónapig is eláll, vagyis a karácsonyi asztalra, sőt, még a tavaszi hónapokra is maradhat belőle. A betakarított termést ismételten ellenőrizzük, hogy érettek-e. A legnagyobb gondosság esetén is biztosan találunk még 15-20 % éretlen tököt az összegyűjtöttek között. A tárolóba rakott tököt rendszeresen ellenőrizzük, amennyiben egyes tökökön kisebb romlási jeleket észlelünk, ezeket a darabokat használjuk fel. A sérült vagy vágott példányokat mielőbb dolgozzuk fel, mert hamarabb romlanak.
Sütőtök a Konyhában
A sütőtök rendkívül sokoldalú alapanyag. Nemcsak levesként, vagy sütve finom, de remek pürét, kekszet és süteményeket is készíthetünk belőle. Kitűnően felhasználható levesekhez, pürékhez, süteményekhez, de akár köret vagy főétel is készülhet belőle. A gőzölgő, felszínén cukorcseppeket forraló tökhús az őszi-koratéli esték elmaradhatatlan része. Magjaiból olaj sajtolható, sőt a tökmag önmagában is ízletes és egészséges csemege. A héj, a hús, a magok, sőt még az illatos virág is ehető. Egyes fajták, mint a díszes turbántök hámozása kifejezetten nehéz lehet. Erős késsel, baltával vágjuk fel: így könnyebben hámozhatjuk. Ha nincs sütőtököd éppen, akkor készülhet édesburgonyából vagy répából is. A zöld leveles zöldség nagyon feldobja, de ha éppen nem találsz spenótot, leveles kelt vagy mángoldot, akkor sok zöldfűszerrel is feldobhatod helyette. Tedd hozzá a sütőtököt (vagy bármilyen zöldséget), és öntsd fel 1 dl vízzel. Burgonyatörővel majdnem teljesen krémesre törjük, majd a tányérba tett kanálnyi tejfölre szedjük a levest. Adagoljuk zsiradékkal kikent kilisztezett vagy muffinpapírral bélelt sütőformába. A tök virágai is ehetők, például töltve, bundázva. A tökporból akár egészséges liszt is készíthető.
A sütőtök kiváló diétás alapanyag, alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrázóknak is ajánlott. Rendszeres fogyasztása segíthet a látás megőrzésében a magas béta-karotin-tartalom miatt.
tags: #a #sutotok #tapanyag #szukseglete