A szabadság minden munkavállaló alapvető joga, amely a pihenést és a regenerálódást szolgálja. Magyarországon a szabadság kiadását és feltételeit a Munka Törvénykönyve (Mt.) szigorúan szabályozza, ezért kiemelten fontos, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tisztában legyenek a vonatkozó jogszabályokkal. Ez a cikk részletesen bemutatja a szabadságra vonatkozó főbb szabályokat, segítve a tájékozódást és a jogok érvényesítését.
Az alapszabadság és a pótszabadságok
A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke évente 20 munkanap, ami minden munkavállalónak alanyi jogon jár. Ez az alapvetés, amelytől a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Fontos tudni, hogy nem csak teljes munkaidőben foglalkoztatottként van joga szabadsághoz; részmunkaidő esetén is jár szabadság. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a szabadság arányos része illeti meg a dolgozót.
Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz, amelyek bizonyos feltételek fennállása esetén járnak a munkavállalóknak:
Életkor alapján járó pótszabadság
Minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, a 28. életévtől már plusz két nap szabadság jár és így tovább. Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. Ez a pótszabadság lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy hosszabb pihenést vegyenek igénybe, figyelembe véve az életkorral járó fokozottabb regenerálódási igényt.
Gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Ez a szabályozás a családok támogatását és a gyermekneveléssel járó terhek enyhítését célozza.
Apaszabadság
Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. Ezt a szabadságot a gyermek születését követő két hónapon belül kell kiadni. Az apaszabadság célja, hogy az édesapák is részt vehessenek a gyermek születését követő időszakban a család életében és támogathassák a gyermek édesanyját.
Miért nincs fizetett szülői szabadság az Egyesült Államokban?
Fiatal munkavállalók pótszabadsága
A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Ez a szabály a fiatalok munkába állását és a tanulmányaik összehangolását segíti, figyelembe véve a fiatalkori élethelyzet sajátosságait.
Egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörök pótszabadsága
Bizonyos munkakörök, mint például a föld alatt állandó jelleggel végzett munka (pl. bányászok) vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkavégzés (pl. röntgenasszisztensek), fokozott megterheléssel járnak, és az egészségre ártalmasak vagy veszélyesek lehetnek. Az ilyen munkakörökben dolgozók számára a törvény további pótszabadságot ír elő, amelynek mértéke általában 5 munkanap. Ez a pótszabadság a dolgozók egészségének megőrzését és a fokozottabb pihenés biztosítását szolgálja.
A szabadság kiadásának szabályai
A szabadság kiadása során számos szabályt be kell tartani, amelyek a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit egyaránt rögzítik.
Ki dönt a szabadság időpontjáról?
A legtöbb munkahelyen az a megszokott, hogy a munkavállaló jelenti be, hogy mikor szeretne szabadságra menni, és a munkáltató ezt csupán jóváhagyja. A valóságban azonban a szabadság kiadásának időpontja nagyrészt a munkáltató döntésén múlik. Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - legfeljebb két részletben - kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkáltató köteles figyelembe venni a munkavállaló igényeit a szabadság kiadása során, és a végső döntés előtt egyeztetni a dolgozóval. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló megfelelő időben értesüljön a szabadság időpontjáról, legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt.
Az összefüggő szabadság
A jogszabályok előírják, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente legalább egyszer 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az időtartamban a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is benne vannak. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a munkavállaló valóban hosszabb időre kiszakadjon a munkahelyi környezetből, és megfelelően kipihenhesse magát.
A szabadság átvihetősége a következő évre
Főszabályként a szabadságot abban az évben kell kivenni, amelyikben az jár a munkavállalónak. Vannak azonban kivételek ez alól a szabály alól. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, akkor a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig is kiadhatja. Szintén adott évben kiadott szabadságnak számít, ha a szabadság decemberben kezdődik, és legfeljebb 5 munkanap átnyúlik a következő évre. Továbbá, ha a munkavállaló és a munkáltatója megállapodnak, az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja. Ez a rugalmasság segíti a szabadságok optimális ütemezését.
Szabadság próbaidő alatt
Gyakori tévhit, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ez azonban nem igaz! A törvény nem tiltja, hogy a munkavállaló próbaidő alatt szabadságot vegyen ki. Természetesen érdemes figyelembe venni, hogy egy új munkahelyen nem szerencsés rögtön hosszabb szabadságra menni. Ha azonban a munkaszerződés megkötésekor a munkavállaló már jelezte egy előre tervezett és befizetett utazását, akkor célszerű, ha a munkáltató ezt figyelembe veszi, és lehetővé teszi a szabadság kivételét. A próbaidő alatti szabadság kivételének jogossága tehát egyértelmű, de a gyakorlati megfontolások is fontosak.
A szabadság módosítása és megszakítása
A már kiadott szabadság módosítására vagy megszakítására csak kivételes esetekben van lehetőség. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság időpontja módosítható vagy megszakítható. A törvény nem nevesíti pontosan, hogy mi számít ilyen rendkívüli esetnek, de a gyakorlat szerint ilyen lehet például egy tűzeset vagy egy nagy mértékű üzemzavar, ami súlyosan veszélyezteti a vállalat működését. Fontos azonban, hogy semmiképp sem lehet olyan körülmény, amire a munkáltatónak előre számítania kellett. Amennyiben a munkavállaló szabadságát ilyen okból módosítják vagy szakítják meg, akkor a munkáltató köteles megtéríteni az ebből eredő összes kárt és költséget (pl. repülőjegy, szállás, programok).
A szabadság pénzbeni megváltása és elévülése
A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. A jogalkotó szándéka egyértelmű: a szabadság célja a pihenés és a regenerálódás, nem pedig plusz pénzkereset. Fontos tudni, hogy a szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ha tehát a munkavállaló nem kapta meg a jogos szabadságát egy adott évben, akkor három éven belül még követelheti ennek kiadását, akár jogi úton is. Ez fontos garancia arra, hogy senkit ne lehessen megfosztani a pihenéshez való jogától.
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság olyan lehetőség, amikor ideiglenesen szünetel a munkavégzési és bérfizetési kötelezettség, de a munkaviszony fennmarad. Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell engedélyt kérni a munkáltatótól:
Gyermekgondozás céljából
A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetés nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt ún. gyermekgondozási díj vagy gyed, illetve gyermekgondozási segély vagy gyes illeti meg.
Hozzátartozó ápolása céljából
Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát a kezelőorvos igazolja.
Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés
A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. Ez a szabályozás a honvédelmi feladatok ellátását támogatja, és biztosítja a munkavállalók számára, hogy kötelezettségüknek eleget tehessenek.
Fontos tudni, hogy a fenti három, alanyi jogon járó esetkört kivéve a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ebben az esetben a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2021-ben havonta 8.000 Ft. A fizetés nélküli szabadság végkielégítés szempontjából csak bizonyos esetekben számít bele a jogszerző időbe, például a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életévének betöltéséig tartó gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság.
A szabadság tervezésének és nyilvántartásának fontossága
A nyár beköszöntével sok cégvezető és HR-es számára aktuálissá válik a szabadságok tervezése és kiadása. A szabadságok nyilvántartása és kiadása néha összetett feladat lehet, különösen a nyári időszakban. Az innovatív megoldások, mint például a Wieldy munkaidő-nyilvántartó szoftver, segíthetnek egyszerűsíteni és automatizálni a szabadságok kezelését, digitális jóváhagyási rendszert biztosítva, valamint segítve a határidők pontos betartását. A pontos nyilvántartás és tervezés elengedhetetlen a jogszabályok betartásához és a munkahelyi működés zavartalan biztosításához.
Az írás és az emlékezés öröksége
Az emberi tapasztalatok, álmok, versek és életutak megörökítése éppúgy a szabadság egy formája, mint a munka törvénykönyvében rögzített pihenőidő. Egy ódon szekrény, egy gyerekkori álom, egy receptfüzet, amely nagymama főztjét rögzíti édesanya tollából - mindezek az emberi emlékek, amelyek a digitalizálódás feneketlen felhőiben örökre elvesznének, ha nem rögzítenénk őket. Ostoros Ágnes 2015-ös puhatáblás könyve, az ISBN: 9789634240815 és az e-könyv ISBN: 9789634240822 (48 oldal), egy ilyen gyűjtemény, amely személyes visszaemlékezéseket, családi fotókat és receptekkel teli füzetet ölel fel. Az írói alkotás, mint Szókratész és Platón párbeszédében is megjelenik, a festészethez hasonlít, ahol az alkotások mintha élőlények volnának, ám ha kérdezünk tőlük valamit, méltóságteljesen hallgatnak. A kéziratos szakácskönyv nem csupán receptek gyűjteménye, hanem egyúttal a család történetének, hagyományainak és az idő múlásának lenyomata.
Nádas Péter művészete és a türelem aretéja
Nádas Péter művészetének elemzései, mint ahogyan egy monográfia is tárgyalja, mintegy harmincöt év termését veszik szemügyre. A Bibliográfia 1961-1994 című kiváló munka részletes útmutatókat szolgál Nádas Péter életútjára vonatkozóan, amelyek elismétlése e helyen fölöslegesnek tűnik. Nádas azok közé az írók közé tartozik, akik a nyilvánosságra tartozó élettényeiket számos interjúban, önéletrajzi írásban feltárták. Művészetének, eljárásainak többsége is áttetsző, magukban az alkotásokban. Az oeuvre egysége és szerves alakulása meghökkentő élmény, amelyet a türelem aretéja vezérel, Kafka szerint. Ez az egységesség az elemzésekben is visszatérő, körkörös technikát eredményez. A kötet felépítése hagyományos, lineáris jellegű, követi a művek születési sorrendjét, amelyek olykor egy-egy korszak új műfajcsoportjával is egyidősek, mint a hatvanas években a novellisztika, a hetvenes évek végén a színpadi művek, a nyolcvanas évek második felétől az esszéistika és a publicisztika.
A pragmatikus megközelítésből adódik, hogy e könyvnek nemcsak részletesen kell beszélnie az egyes művekről, hanem az életmű belső arányairól, az egységen belüli hangsúlyeltolódásairól, színvonal-ingadozásairól is szólni kíván. Az esztétikai-irodalomtörténeti/elméleti elemzés mellett a kritikai dimenzió fenntartása is lényeges. Arthur C. Danto gondolatmenete a mindenkori interpretáció problémájáról összefoglalja e monográfia gondjait: „…ha a műalkotások struktúrája ugyanolyan, vagy nagyon hasonló a metaforák struktúrájához, akkor a műalkotásnak semmiféle parafrázisa vagy összefoglalása nem tud olyan hatást tenni a befogadóra, mint maga a műalkotás; és a mű belső metaforájának semmiféle kritikai taglalása nem tudja helyettesíteni a művet, minthogy egy metafora leírása egyszerűen nem rendelkezik a metafora erejével…” A monográfia, a kritika és az esztétika közötti sávon határozott használati, pragmatikus funkciót is be kell töltenie. Empirikus műfaj, amely nem jelent szükségképpen reduktív empirizmust. A fogalmi és az érzékletes között egy és/vagy több narratíva bemutatása a feladata, amely használható tanárnak, diáknak, irodalmár érdeklődőnek, kritikusnak, s végül olykor még az irodalomtudomány teoretikusainak is.
Miért nincs fizetett szülői szabadság az Egyesült Államokban?
A műalkotás nem tud ugyan a valóságról mint külsőről, de létrehozza saját valóságát, mely: jelent, de ez kérdezés. Ily módon naiv olvasatról szó sem lehet ugyan, de az eredendő csodálkozás megőrzésére mint a gondolkodás megújító eredetére, a reflektált elementaritás paradox értelmében mégiscsak ügyelni kell. Nádas művészete megőrzendő poétikai és életkérdéseket intéz hozzánk, itt és most. A könyv írója és remélt olvasója számára pedig út is, ahogyan Nádas számos sétáló szövegében találkozunk az útra való mozgással. Olyan út, amely persze hívásában egyben ambivalens-esztétikai csábítás: „tévedjetek el bennem”.
Kulturális pillanatképek: Placid atya, Berva és Panni, itáliai piazza-k
E heti válogatásunkban jófej bíborosról olvashatunk, aki arról szokott beszélni, hogy szokott-e Istenre haragudni, és egy angyali szerzetesről, aki derűjével mentett életeket a Gulágon. Dr. Olofsson Placid OSB felszentelésének 70. évfordulójára szerkesztett könyv, az Éghajlat Kvk. kiadásában, a 20. század történelmének élő tükörképe Placid atya viszontagságos hét évtizedes papi pályája. A háborút követő tíz évet szovjet hadifogságban, a gulágon töltötte. Ám Placid atya felismerte szenvedő rabtársaiban Krisztust. Híressé vált négy szabályával tartotta a lelket társaiban: a szenvedést nem szabad dramatizálni, az életben az örömöt kell keresni, nem kell állandóan ártatlanságunkat hangoztatni, a hívő embernek sokkalta könnyebb szenvedni, mint a hitetlennek. Ezek a szabályok a ma emberének is sokat segítenek egy könnyebb, kényelmesebb, de valójában több tévutat magában rejtő világban.
Robogó-retro: a Berva és a Panni. Az első segédmotorkerékpárok a két világháború közötti békeidőben jelentek meg, és azonnal roppant népszerűségre tettek szert, hisz nemcsak könnyen kezelhetőek, viszonylag gyorsak és olcsók voltak, de használatukhoz nem kellett jogosítvány sem. Később hazánkban (különösen a negyvenes és ötvenes években) ez a tendencia tovább erősödött. A tervezők két remek modellel álltak elő: a Berva nevű segédmotorkerékpárral és a Panni robogóval.
Ahová minden út vezet: Itália piazza-i. A városépítés antik és reneszánsz korszakában mindig is kitüntetett figyelemmel kezelték a közterek kialakítását. Az itáliai terek mindig is fontos helyszínei voltak a közéletnek az egykori városállamokban. A demokrácia arénái, népgyűlések, látványos felvonulások, vallási rendezvények, de a kivégzések helyszínei is voltak. Nem véletlen, hogy a legfontosabb európai nyelveken ezeknek a területeknek a neve olasz eredetű (vagyis a piazza szóból ered). A könyv részletesen ismerteti a 39 legfestőibb olasz tér történetét, mint például a velencei Szent Márk tér, a bolognai Piazza Maggiore, a firenzei Piazza della Signoria, a sienai főtér, a trentói dómtér, a nápolyi Piazza del Plebistico, a luccai aréna helyén kialakult kör alakú főtér, a pisai ferde torony melletti tér, vagy a trieszti főtér a tengeröböl partján.
Írók és koanok a Vajdaságból, humoros esszék a reneszánszról és a magyar művelődéstörténet forrásai
Újvidék, Vajdasági M. Felsőokt. kiadása egy fiatal pécsi irodalomtörténész monográfiája Sziveri János költői világáról. A kötet címe tömören jellemzi azt a költői törekvést, amely Sziveri lírai alapállását meghatározta: azt az intellektuális törekvést, hogy költői eszközök segítségével megragadja a szabadságot, ám ennek lehetetlensége, hiánya fejeződik ki a műveit uraló iróniában, melynek motivikus megjelenítője a lebegés. Labádi Zsombor könyvében teret szentel a Sziveri-művekben megjelenő kulturális-társadalmi ideológiáknak.
Egy nemzetközi hírű olasz gazdaságtörténész humoros esszéi, avagy hogyan kezdődött a reneszánsz. Carlo M. Cipolla két elhíresült esszéje a bors középkorban játszott szerepéről és az emberi butaság alaptörvényeiről szól. Például Edward király elhatározta, hogy visszaszerzi legkedvesebb franciaországi szőlőbirtokait, ám a tervezett villámháború száztizenhat évig elhúzódott. A király csődöt jelentett firenzei bankárainál, akik erre nemcsak anyagi, de súlyos lélektani válságba is jutottak. A firenzeiek levonták a logikus következtetést: fölhagytak a kereskedéssel, a bankügyletekkel, és a festészetnek, a kultúrának és a költészetnek kezdtek élni. Így kezdődött a reneszánsz, a középkornak pedig így lett vége. Ez a szellemes konklúzió jól illusztrálja, hogyan születnek a hajmeresztő tudományos elméletek.
Szirmay Antal Hungaria in parabolis című közmondásgyűjteménye értékes forrása a régi magyar művelődésnek. Az 1804-ben, majd 1807-ben latinul megjelent mű a magyar művelődéstörténet első, tudományos igényű összefoglalása. Szirmay munkája a 18. század végén a magyar nyelvhagyományok (folklórszövegek, szólásmondások) megőrzése céljából megindult gyűjtőmozgalomba illeszkedik. Szirmay adatai nem újszerűségükkel tűnnek ki, hanem a szerző ötletes, olykor délibábos magyarázatai, mindenekelőtt pedig szellemes előadásmódja révén. Három részre osztott műve első felében Magyarország társadalmi, földrajzi, nemzetkarakterológiai, gasztronómiai leírását adja, a magyar történelem és művelődés legfontosabb témaköreit veszi számba.
Paddingtontól Göringig: Változatos irodalmi utazások
Paddington mackó is elfoglalja a tévét, valamint befejezi a befejezetlen szimfóniát. A bajkeverő mackó immár igazán beilleszkedett a Windsor Gardens 32. számú ház lakói közé. Ezek után könnyen elképzelhető, hogy mivel jár, amikor Paddington kihívja a rendőrséget, miután tolvajt észlel a padláson, ám arról, hogy miként fest az, ha elhatározza, maga készíti el kedvenc csokis parányát, jobb nem is beszélni.
Miért nincs fizetett szülői szabadság az Egyesült Államokban?
A Mérték K. kiadása Hermann Göring, a náci birodalom emblematikus alakjának életét mutatja be. A birodalmi marsall portréjából egy összetett személyiség bontakozik ki, aki egyszerre volt pompakedvelő nagyvilági és hiú társasági ember, depressziós morfiumfüggő, romantikus hősszerelmes és a pártbeli ellenfeleivel kegyetlenül leszámoló, a zsidóellenes törvényeket jóváhagyó lelkiismeretlen politikus. A könyv egy polgári családban született kisfiúval kezdődik, aki élete első három évét szülei nélkül töltötte, majd egy romantikus, Nürnberg melletti lovagvárban nőtt fel. Az első világháború sikeres pilótája már 1922-ben Hitler követőjévé szegődik, de a sikertelen "sörpuccs" után kapcsolatuk megszakad. Szédületes politikai karrierje csak 1928-ban indul újra, amikor az állástalan drogfüggő ex-pilótából öt év alatt Németország számtalan címmel elhalmozott második embere lesz. Ez a könyv egy komplex történelmi személyiség részletes bemutatásán keresztül a történelem egy sötét korszakát világítja meg.
tags: #a #szabadsag #szabalyai #kezirasos #szakacskonyv