Életének 101. évében elhunyt Bálint György kertészmérnök és televíziós személyiség, az ember, aki egy országgal meg tudta szerettetni a kertészkedést. Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön egy mezőgazdássággal foglalkozó, zsidó családba egyetlen fiú gyermekként. 1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián, egy évvel később azonban már munkaszolgálatra hívták be, majd a mauthauseni és a gunskircheni koncentrációs táborba került. A háború után hazatért gyöngyöshalmaji családi birtokára, és az apja gazdaságát vitte tovább, ám 1948-ban közölték vele, vagy távozik onnan, vagy kulákként internálják.
Bálint gazda az előbbi lehetőséget választotta, a következő évben pedig mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. Gyöngyöshalmaj elhagyása után feleségével és fiával Budapestre költöztek, azonban a Rákosi-rendszerben szinte mindenhonnan elüldözték őt, nem kapott rendes munkát. Agrármérnöki diplomájával rövid ideig a Földművelésügyi Minisztériumban, majd 1950-től másfél évig a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, innen azonban indoklás nélkül elbocsátották őt. Hogy családját fent tudja tartani, főállása mellett mások kertjét kezdte el gondozni, a környéken pedig hamar híre ment annak, hogy van egy munkájához igen jól értő fiatalember, aki szinte minden feladatot elvállal.
A szakmai út és a közismertség kezdetei
Az 1953-as enyhüléseket követően a Földművelésügyi Minisztériumban és a Kertészeti Kutatóintézetben is dolgozott, főagronómus volt Mányon, de dolgozott az Állami Biztosító szakértőjeként is, 1967-től pedig újságíró lett. Az első időkben párhuzamosan több szakfolyóiratban is publikált, úgy mint a Kertészet és Szőlészetben, a Kertgazdaságban, a Kerti Kalendáriumban, később pedig a Kertbarát Magazinban is szerkesztőként működött közre. A legnagyobb hírnévre 1981 és 2009 között tett szert a Magyar Televízió Ablak című műsorának állandó szereplőjeként, itt ragadt rá a Bálint gazda név is, amelyhez külön jóváhagyást kellett kérni a Központi Bizottság agitprop vezetőjétől, mert a Szabad Európa Rádióban szintén ezzel a névvel adott kertészeti tanácsokat Czupy Bálint.
Bálint gazda, a százéves kertész - az Ablak
Évfordulóján több sajtóorgánumnak is mesélt életéről és munkájáról. Szívügyének tartotta, hogy minél több ember termesszen zöldséget és gyümölcsöt, mert aki termeszt, az fogyaszt is. Fontos volt számára a környezetvédelem is, a Reuters által készített tavalyi videóinterjújában azt mondta, aggasztja a klímaváltozás, és hisz az önfenntartó közösségek erejében, szerinte ugyanis ilyen módon a Föld nagyobb eséllyel tudná eltartani és etetni a drasztikusan növekvő populációt.
,,Nagyon vegyes érzelmei vannak az embernek. Egyrészt az, hogy nem érdem száz évesnek lenni, ez csak véletlen szerencse, hogy valaki elér egy ilyen hosszú kort. Másrészt, nagyon sok tapasztalatot össze lehet szedni száz év alatt. Én például akkor születtem, amikor Magyarország még Osztrák-magyar Monarchia volt" - mesélte 100. születésnapján a Helikon kiadó köszöntővideójában. A könyvkiadó tavaly jelentetett meg Bánó András közreműködésével egy életrajzi kötetet az ország kedvenc kertészének életútjáról.
A kertészkedés mint életforma és az akácvirág ereje
Bálint gazdát szinte mindenki ismerte az országban. Mindene volt a kertészkedés, amit nem csak az idősebb korosztállyal szerettetett meg az elmúlt évtizedekben, a fiatalabb generációt is sikerült arra ösztökélnie, hogy óvják és gondozzák a természetet. Igazán erős és szívós ember volt, aki még életének utolsó heteiben is minden nap tekert egy kicsit a szobabiciklin, és aki még egy időskori autóbalesetből is fel tudott épülni úgy, hogy utána még évekig gondozta a kertet, jelent meg hivatalos eseményeken. Bálint gazda rengeteg szép és hasznos tudást hagyott maga mögött, egy egész ország emlékezni fog kedves és szakértő szavaira, mindig mosolygós, erős megjelenésére.
Ismered a virágzó akácfák mézes, fűszeres illatát? Na ezt a tavaszi érzést palackba zárhatod és egész évben bármikor előveheted, ha most szedsz a virágokból és szörpöt készítesz belőlük. Hétvégi kirándulás közben ráakadtunk egy szép, termetes akácfára. A legjobbkor, ugyanis teljes díszben pompázott. Épp nyíltak fehér virágai, a fa szinte roskadozott a fürtökben lelógó virágzat súlya alatt. Mit tehettünk mást, fogtuk magunkat és szedtünk a mézes illatú fürtökből. Hazatérve még aznap készítettünk belőlük akácszörpöt.
Az akácszörp elkészítése egyfajta tisztelgés a természet körforgása előtt, amit Bálint gazda egész életében hirdetett. A folyamat során szirupot készítünk: a kristálycukrot a vízzel felforraljuk. Az üvegbe 5-6 karika citromot dugunk. Három napig állni hagyjuk, időnként megkavarjuk. Az akácszörpöt fogyasztásig tartsuk a hűtőben. Ez a recept az egyszerűségében rejlő nagyszerűséget képviseli, amely a kertészkedés lényegét is adja: a természet ajándékainak megbecsülését és hasznosítását.
A természet közelsége és az önfenntartás
A kertészkedés nem csupán munka, hanem filozófia, amely összeköti az embert a földdel. Bálint gazda példája azt mutatja, hogy egy elhivatott ember milyen nagy hatással lehet egy egész nemzet gondolkodásmódjára. A kert nem csupán zöldségeket és gyümölcsöket ad, hanem lelki békét és megnyugvást is. Amikor az akácvirágok illata betölti a kertet, az ember óhatatlanul a természet végtelen ciklusaira gondol. A szörpkészítés hagyománya, amit sokan Bálint gazda tanácsai nyomán kezdtek el gyakorolni, a régi tudás átörökítésének egyik legszebb módja.
Az önfenntartás gondolata, amit Bálint gazda annyira fontosnak tartott, ma talán aktuálisabb, mint valaha. A klímaváltozás elleni küzdelemben a kis közösségek és az egyéni felelősségvállalás kulcsfontosságú. Aki saját kertjében termeli meg a betevőt, az nemcsak egészségesebb élelmiszerhez jut, de közelebb kerül a természethez is. A növények gondozása, a fák ültetése és a virágok megfigyelése olyan tudást ad, amely generációkon átível. Bálint gazda öröksége tehát nemcsak a kertészeti szakkönyvekben és a televíziós felvételeken él tovább, hanem minden olyan kertben, ahol az emberek a természet tiszteletére nevelik gyermekeiket.
Az akácfa, amelynek virágaiból a mézes szörpöt készítjük, szimbolikus jelentéssel is bír. Erős, szívós, és minden évben megújul, akárcsak az a tudás, amit Bálint gazda átadott nekünk. Az ő élete, amely a nehéz idők ellenére is a kitartásról és a szakértelemről szólt, példaképül szolgálhat mindannyiunk számára. A kertészkedésen keresztül megtanulhatjuk az alázatot, a türelmet és a gondoskodást. Amikor a szörpöt kortyolgatjuk, a tavasz íze mellett Bálint gazda mosolyát és bölcs tanácsait is érezhetjük, amelyek mindmáig útmutatóul szolgálnak a kertészkedés és az élet útvesztőiben.