Az alufólia, ez a papírvékonyra hengerelt alumíniumlap, szinte minden magyar háztartásban megtalálható. Sokoldalúságának köszönhetően az ételkészítéstől a tároláson át a takarításig számos célra használjuk. Segít abban, hogy a hús szaftos maradjon a sütőben, zöldségeket csomagolunk bele, tálakat fedünk le vele, és vannak, akik a tepsit is kibélelik vele a könnyebb mosogatás érdekében. Azonban az univerzális konyhai eszköznek hitt alufólia használatával kapcsolatban időről időre felmerül a kérdés: vajon mennyire biztonságos, és kell-e aggódnunk az egészségünkre gyakorolt hatása miatt? Bár a kutatók egyelőre nem értenek egyet abban, hogy az alufólia konyhai használata valóban veszélyt jelent-e a szervezetre, fontos megérteni a lehetséges kockázatokat és az ésszerű felhasználás módjait.
Az alumínium jelenléte a környezetben és a szervezetben
Az alumínium a természetben igen gyakori fém, jelen van a talajban, a kövekben, sőt a levegőben és a vízben is. Kis mennyiségben az élelmiszerek is tartalmazhatják: a zöldségek és gyümölcsök éppúgy magukba szívhatják, mint a gomba vagy a spenót, amelyek különösen hajlamosak felhalmozni. Az alumínium kénsavval alkotott sóját, az alumínium-szulfátot az ivóvíz tisztításánál is alkalmazzák, így hétköznapi életünk során szinte elkerülhetetlen, hogy a szervezetünkbe jusson. Az emberi szervezetbe számos forrásból juthat be alumínium.
Kis mennyiségben az alumínium nem okoz gondot, de nagyobb mennyiségben igen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint testsúlykilogrammonként 40 mg alumíniumot még ki tud választani a szervezet, így ennyi még nem jelent veszélyt az egészségünkre. Egy 70 kilogrammos ember esetében ez körülbelül napi 2800 mg alumíniumot jelent. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet szerint ameddig az egy héten bevitt alumínium mennyisége 2 mg/1 kg testtömeg alatt marad, addig nem kell tartani az egészségügyi kockázattól. Sajnos azonban ennél jóval több juthat be a szervezetünkbe átlagosan, elsősorban az étkezésünk során, beleértve a feldolgozott élelmiszereket is, amelyek tartósítószereket, színezékeket, csomósodásgátlót tartalmazó élelmiszerekből származó alumíniumot is tartalmazhatnak.
Az alufólia és az alumínium kioldódása az élelmiszerekbe
Az alufólia, ahogyan a neve is sugallja, körülbelül 98,5%-ban alumíniumból készül. A gyártás során vékonyra préselik, és hogy ellenállóbb legyen, kisebb mennyiségben vassal és szilíciummal is kombinálják. Kutatások szerint sütés vagy tárolás során valóban bejuthat némi alumínium az ételbe, ha alufóliát használunk. Az élelmiszerek alumíniumtartalma jelentősen megnövekedhet a hőmérséklet és a maró fűszerek hatására. Magas hőfokon a fólia fémtartalma szivárogni kezd az ételbe. Minél magasabb hőmérsékleten és minél hosszabb ideig sütjük az ételt a fóliában, alumíniumkoncentrációja annál jobban nő. Egy tanulmány kimutatta, hogy a vörös hús alufóliában sütve 89-378%-kal magasabb alumíniumtartalommal járhat, ilyenformán rendszeres szokássá válva aggályos lehet.
A mennyiség több tényezőtől függ. A magas hőmérséklet például fokozhatja az oldódást, ahogy az is, ha a fólia savas összetevőkkel érintkezik. A savas ételek - mint például a paradicsom, az ecet vagy a citrusfélék - korrodálhatják az alumíniumot, vagyis a savas összetevők olyan kémiai reakciót eredményezhetnek, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelent. Különösen savas és sós, valamint alkoholtartalmú ételek esetében észlelhető ez a folyamat. Vagyis, ha lehet, ne süssünk alufóliában, vagy alufóliával kibélelt edényben alkohollal együtt sütött húst, paradicsomszószos ételeket, például lasagnát vagy paradicsomos húsokat. A sóágyon sült húsnak sem az alufóliával kibélelt tepsiben van a helye. A citromos páccal készült húsételeket se tegyük alufóliával kibélelt jénaiba vagy alumíniumból készült edénybe. A savas ételeket érdemes üveg vagy műanyag dobozokban tárolni, esetleg frissen tartó fóliával lefedni.
Éttermi titok: Ezért tesznek alufóliát az üvegedények tetejére az éttermekben
Alumínium edények: Használat és karbantartás
Az alumínium edények oxidációs eljárással készült, belső rétegének köszönhetően a fémet magas hőfokon sem oldják az ételünkbe. Ez a belső réteg akadályozza meg, hogy a fém bekerüljön az ételbe. Viszont az edény egy idő után „elhasználódik", a belső réteget pedig a sok mosogatástól és súrolástól felsérthetjük. Innentől semmi sem gátolja meg, hogy az ebédünket ez a nem túl egészséges könnyűfém ízesítse. Ezért a régi, elhasználódott alumínium edényt célszerű lecserélni. Ha új alumínium edényt vásárolunk, tanácsos többször vizet forralni benne, míg az alja matt színezetűvé nem válik.
Az alumínium egészségügyi hatásai
A tudomány régóta vizsgálja, milyen szerepe lehet a túlzott alumíniumterhelésnek. Az alumínium ismert neurotoxin. Sajnos a szervezetben feldúsuló alumíniummennyiséget számos betegséggel hozzák összefüggésbe, többek között a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásával. Felmerült például az Alzheimer-kórral való összefüggés, mivel a betegek agyában magasabb alumíniumszintet mutattak ki, de eddig nem sikerült bizonyítani, hogy az ételekből származó alumínium állna a betegség hátterében. Nagy mennyiségben veseelégtelenséget és a csontozat károsodását eredményezheti, illetve lassítja az agysejtek termelődését.
Az alufólia és az ételtárolás buktatói
Sokan kapják elő automatikusan az alufóliát, ha a maradék ételt kell elcsomagolni, a szakemberek szerint azonban ez kifejezetten rossz ötlet. Az élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint az alumíniumfólia nem alkalmas főtt ételek biztonságos tárolására. Bár könnyű ráhajtani az edényre, az alufólia valójában nem garantálja a légmentes zárást, mivel nem tapad saját magához és nem illeszkedik teljesen az étel felületére. Az apró réseken bejutó levegő pedig különösen kedvez bizonyos baktériumok szaporodásának, beleértve a Staphylococcust és a spórás Bacillus cereust is. A levegő jelenléte elősegíti az olyan veszélyes baktériumok, mint a staphylococcus és a Bacillus cereus szaporodását. Előbbi a vérbe jutva súlyos fertőzéseket, vérmérgezést, sőt akár halált is okozhat.
Dr. Zachary Cartwright élelmiszerkutató szerint sokkal praktikusabbak a különböző tárolóedények, zárt műanyagzacskók, mivel ezek légmentesen záródnak, és ennek köszönhetően megakadályozzák, hogy oxigén jusson az élelmiszerhez. Az oxigén ugyanis kedvez a kórokozók szaporodásának. A szakértő szerint a nem megfelelő tárolás növelheti az olyan élelmiszerekkel terjedő betegségek, mint például a Clostridium botulinum és a Listeria monocytogenes kockázatát is.
Az alufólia több hőt tart meg, mint a műanyag fólia, ami különösen hasznos tulajdonság a konyhában. Ám tároláskor viszont épp ellenkezőleg sülhet el a dolog. Ha a még meleg vagy langyos ételre közvetlenül alufóliát teszünk, könnyen hőt zárhatunk alá, amivel a romlásért felelős baktériumoknak kedvezünk. A nem megfelelő tárolási módszerek élelmiszer-mérgezéshez vezethetnek. A maradék ételeket legfeljebb 48 órán belül fogyasszuk el, mivel a hűtés csupán lassítja, de nem állítja meg a baktériumok szaporodását.
A Food Standards Scotland figyelmeztet arra is, hogy savas ételeket - mint a rebarbara, gyümölcsök vagy káposztafélék - ne tároljunk alumíniumfóliában, mivel ezek reakcióba léphetnek a fémmel. Ennek következtében az alumínium kioldódhat az ételbe. A maradékok tárolásához használjunk nem reaktív, légmentesen záródó dobozokat.
Élelmiszer-biztonság: Hőmérséklet és higiénia
A megfelelő csomagolás önmagában nem elegendő, az étel tárolási hőmérséklete legalább ilyen fontos. Az élelmiszereket a baktériumok gyors szaporodását elősegítő „hőmérsékleti veszélyzónán” kívül kell tartani. Ez a hőmérséklettartomány 4°C és 60°C között van. A brit FSA felmérése szerint sokan helyhiány miatt hűtésre nem alkalmas helyeken - például teraszon, erkélyen vagy garázsban - tárolják a maradékot, ami komoly kockázatot jelent. A biztonság érdekében a hűtő hőmérsékletét maximum 5°C-ra kell beállítani.
Az ételmérgezés általában egy héten belül elmúlik és otthon is kezelhető. Tünetei a rosszullét, hányinger, hasmenést, hányás, gyomorgörcsök, láz és általános rossz közérzet, puffadás, fájdalom, hidegrázás. Ilyenkor fogyasszunk a lehető legtöbb folyadékot, hogy elkerüljük a kiszáradást. Addig ne menjünk közösségbe, míg legalább két napja nem vagyunk tünetmentesek.
Alufólia használata sütéshez: Amikor óvatosnak kell lenni
Bár alufóliával tökéletesen lehet lefedni és puhítani a sütőben sült húsokat, addig sütemények sütésénél nem érdemes alufóliával lefedni a tepsik alját. Ha fóliával kibélelt sütőlapon sütjük őket, alulról erősebben, koncentráltabban éri őket a hő, így megtörténhet, hogy az aluk megég, miközben a tetejük nyers marad - különösen akkor, ha kicsit vastagabb a tésztájuk. Sütemények, kekszek sütéséhez használj inkább sütőpapírt vagy szilikonos sütőlapot.
A sütő alját sokan bélelik ki annak érdekében, hogy az ne koszolódjon, zsírosodjon a sütések alkalmával. Bár ez elméletben jó megoldásnak tűnhet, gyakorlatban egyáltalán nem az, a sütő egységeinek lefedése ugyanis nemcsak az ételt teheti tönkre, de a felmelegítéshez, levegőáramláshoz szükséges alkatrészeket is. Mindig hagyd szabadon a sütő oldalait, falait.
Mikróhullámú sütő és alufólia: Tilos a fém!
Talán már senkinek nem mondunk újat azzal, hogy mikrohullámú sütőbe tilos fémet rakni, az alufólia mikrózásának veszélyére viszont sosem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Az üveggel, kerámiával, porcelánnal vagy akár a papírral ellentétben az elektromágneses hullámok nem tudnak áthaladni a fémeken, sőt, visszaverik a mikrohullámokat, így a mikró belül pillanatok alatt szikrázni kezd, rosszabb esetben pedig tűz is keletkezhet, így az alufóliába becsomagolt, melegíteni kívánt ételről mindig gondosan szedd le a fóliát, ezzel elkerülve a baleseteket.
További tippek az alufólia használatához és alternatívák
Ha mindenképp alufóliát szeretnénk használni az ételek elcsomagolásához, arra ügyeljünk, hogy két napnál hosszabb ideig ne történjen. Ilyenkor érdemes kétszeresen is becsomagolni vagy még egy műanyag fóliába is beletenni. A legjobb, ha az ételeket tiszta, lezárt edényekben tároljuk, így elkerüljük a keresztszennyeződést, valamint a baktériumok és a vegyi anyagok bejutását az ételbe. Hideg ételt alufóliázni rövidebb időre biztonságos, viszont ha hosszabb ideig tartjuk benne az élelmiszert, a benne lévő fűszerek szintúgy kioldhatják az alumíniumot. Szendvicseket is tanácsosabb frissen tartó fóliába csomagolni, de ezért ajánlott a hűtőben lévő húsokat is valamilyen más módon tárolni.
Éttermi titok: Ezért tesznek alufóliát az üvegedények tetejére az éttermekben
Az alufólia, bár valljuk be, könnyen szakad, ha egy kicsit jobban odafigyelünk rá, könnyen lemosható, és akár többször is újrahasználható, ráadásul újrahasznosítható is! Ne dobd ki egy használat után, mosd le puha szivaccsal, és használd fel újra, majd, ha teheted, dobd be a fémgyűjtő szemetesbe. Így nemcsak a te tekercsed tart majd tovább, de egy minimális lépést teszel a környezetvédelemért is!
Összességében nem kell félni az alufólia használatától, sütni és főzni is lehet vele, viszont érdemes odafigyelni a fentebb említett javaslatokra, ügyelni a mértékre és a felhasználás módjára. Sokak számára nem az alufólia teljes elkerülése a cél, hanem inkább az ésszerű használat. Ebben az is segíthet, ha óvatosabban bánunk vele magas hőfokon, és kerüljük savas ételek csomagolását vagy sütését alumíniumban.
tags: #alufoliaba #csomagolt #hus