A gasztronómiai kultúrára, hagyományokra mindenki kíváncsi. A világban bárhová is megyünk, egyértelműen igyekszünk megkóstolni a helyi ételeket, vizitálunk a piacokon, és hajlandók vagyunk akár még a legextrémebb ételt is megízlelni, legyen az tücsök és bogár, ital, vagy számunkra különleges gyümölcs. Talán a műalkotások, az országra jellemző építészeti alkotások, a híres vagy hírhedt helyek után ez az, amire kíváncsiak a hozzánk ellátogató turisták is. A honi gasztronómia talán pont az egyik olyan erősségünk, amivel fel tudjuk magunkra hívni a figyelmet. Összeszedtük és most tálaljuk azt, miért térnek a hazai éttermekbe a külföldiek, és melyek azok az ételek, amelyeket feltétlen meg akarnak kóstolni. Hiszen minden nemzetnek megvannak azok a tipikus ételei, melyek fémjelzik az adott országot.
A magyar konyha alapjai és a legkeresettebb alapanyagok
A magyar konyha alapját képező paprika egyértelműen világhírű. Ezen kívül a gyulai kolbász, a Pick szalámi, a makói vöröshagyma viszi a prímet. Sokan keresik a szentesi paprikát, mely az egyik legkedveltebb ételünknek, a lecsónak adja meg az alapot. Az italok frontján főleg a bor a mérvadó, egyértelműen a Tokaji Aszú és a Bikavér a top. A kiváló minőségű hazai termékekre óriási az igény, és erre a SPAR is nyitott. Az Agrármarketing Centrum által támogatott Hungaricool SPAR innovációs versenyre újszerű, ötletgazdag, a fenntarthatóságot is lehetőség szerint szem előtt tartó, a magyarországi piacon már fellelhető, de kiskereskedelmi hálózatban még nem kapható élelmiszertermékekkel lehet nevezni.
Amit a külföldiek nem hagynának ki: A legnépszerűbb fogások
A külföldi olvasók visszajelzései alapján, amelyeket a Taste Atlas gyűjtött össze, számos magyar étel kiemelkedő népszerűségnek örvend. Ezek a fogások a turisták szívébe gyorsan belopják magukat különleges ízvilágukkal és otthonos karakterükkel.
Levesek
A levesek közül kiemelkedik a gulyásleves, a húsleves és a Jókai bableves.
Gulyásleves: Közeli rokonaival, a pörkölttel és a paprikással. Az egyik legfontosabb parasztétel, amely a 19. században a polgári és a nemesi konyhában teljes mértékben létjogosultságot szerzett. A gulyásleves nemcsak Magyarországon ikonikus, hanem a külföldiek szemében is ez az a magyar étel, ami szinte szimbóluma a hazai konyhának. A gazdag, paprikás ízvilág, a szaftos marhahús és a zöldségek egyedi harmóniája miatt a turisták szinte kivétel nélkül megkóstolják, ha nálunk járnak. Nem csoda, hiszen ez a leves egyszerre testes és könnyen emészthető, így tökéletes belépő a magyar ízek világába. Bár sok országban a gulyás a sűrű húsos ragu szinonimája, Magyarországon leginkább leves jellegű ételt jelent, ezért gulyásleves néven is ismert.
Húsleves: A húsleves a magyar gasztronómia általánosan ismert vasárnapi és ünnepnapi étele, a lakodalmi vacsora első fogása. Készülhet marha-, sertés-, kacsa-, kakas- vagy tyúkhúsból. Teljesen különálló ízvilágot képviselnek a füstölt húsból készült levesek. Eszerint a lista szerint Magyarország legfinomabb ételének a húsleves számít.
Jókai bableves: Egytálétel, a tejfölös bableves (csülökkel, kolbásszal, csipetkével), azaz a Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi, mivel az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Az első igazi Jókai-bableves a híres Gundel étteremben született, Gundel Károly Kis magyar szakácskönyv című recept gyűjteményében jelent meg először ezen a néven.
Főételek
A főételek közül a pörkölt, a töltött káposzta, a gombapaprikás, a lecsó és a csirkepaprikás emelkedik ki.
Pörkölt: A magyarosnak tartott ételek zöme lédús és paprikás jellegű. A pörkölt nevét jellegzetes alföldi pásztorételként, parasztételként egykorú szerzők az 1780-as évektől folyamatosan megemlítették és sajátos vonásának tartották, hogy őrölt fűszerpaprikával készítik. A pörkölt a gulyások ételéből fejlődött magyar nemzeti étellé. Az Alföldön a paprikás hús, azaz pörkölt, akkor szorította ki a kásával készült húsos ételeket, amikor az a lakodalmi ételek rangjára emelkedett az 1830-as évek és az 1900-as évek között. A pörkölt története szorosan összefonódik a hagyományos magyar gulyáséval, mivel mindkét étel eredetileg paraszti elemózsiaként készült, és nagy mennyiségben használtak hozzá őrölt nemes pirospaprikát. Pörköltet számos húsféléből készíthetünk, a lényeg, hogy az elején egy nagyon forró edénnyel kezdjünk, hogy pörzsanyag, azaz pörk keletkezhessen.
Töltött káposzta: A töltött káposzta vagy alföldi nevén szárma, vagy Erdélyben takart, a magyar konyha egyik jellegzetes téli étele. Magyarország egyes részein (főleg Délkelet-Magyarországon) szárma a neve. A szerbek sarmának nevezik, sőt még az arabok is nemzeti konyhájuk részének tartják számon. A töltött káposzta az az étel, amire a leginkább lehet mondani, ahány ház, annyi szokás. A töltött káposzta azon magyar ételek egyike, amelyhez szinte minden magyar családban kötődik egy emlék. Bár hagyományosan ünnepi fogás, a külföldiek is szívesen kipróbálják ezt a gazdag, karakteres ételt. A savanyú káposztába csomagolt fűszeres húsos töltelék és a pikáns szósz együttesen olyan ízélményt nyújt, amit kevés más nemzet konyhája tud reprodukálni.
Gombapaprikás: A paprikás a gulyással és a pörkölttel együtt a magyarok nagy hagyományú nemzeti ételei közé tartozik. Ekkortól alakult ki a magyar gasztronómiában, hogy a paprikást a pörkölt tejfölözött változatának kezdték el készíteni. Nem keverendő össze a csirkepörkölttel, mivel az tejföl nélkül készül. A legnépszerűbb magyar ételek egyike, megvan benne minden, ami a magyar konyhát jellemzi: fűszerpaprika, bors, vöröshagyma, fokhagyma, zöldpaprika, paradicsom, tejföl, hús.
Lecsó: A lecsó a hagyományos, híres, 20. századi magyar étel klasszikusok közé tartozik. Habár a lecsó balkáni rokonsággal is rendelkező étel, a magyar gasztronómia egyik alappillére. A nógrádi tájszóként keletkezett lecsó más szavainkhoz hasonlóan (csákó, gulyás, hajdú, huszár, kocsi, puli, sujtás) nemzetközi karriert futott be. A lecsó szót az 1920-as évektől kezdtük el tudatosan használni. A lecsó tulajdonképpen egy zöldségragu, paradicsom-paprika „pörkölt”. Krúdy Gyula szerint nyáron paprikát és paradicsomot, télen azonban lecsót kell enni. Magyarországon a legtöbb publikált recept szerint a legáltalánosabb módon elkészített lecsó az egy rész makói vöröshagymát (hungarikum), két rész érett paradicsomot és négy rész roppanós, fehér húsú cecei zöldpaprikát (hungarikum) tartalmazó változat. Burgonya, kolbász, tojás, tejföl, esetlegesen szalonna és virsli felhasználásával készül. Kerülhet sajt a tetejére vagy a rétegek közé, és hús helyett vegetáriánus elképzelések is előfordulnak. Első hazai említésére Czifray István Magyar nemzeti szakácskönyvének 1840-es kiadásában került sor. Megérte a rengeteg bogrács vagy tűzhely feletti vita a paprika és paradicsom kívánatos arányáról, a megfelelő zsiradékról, hagyma mennyiségéről: a külföldieknek is kifejezetten ízlik ez a szívünknek kedves eledel! Ehetjük rizzsel, tojással, de igazán autentikusan nem kell hozzá más, mint egy jó nagy karéj friss kenyér, amivel a végén megmaradó csodás színű szaftot is kitunkolhatjuk.
Hagyományos lecsó sült kolbászkarikákkal | Nosalty
Csirkepaprikás: A szaftos, paprikás-tejfölös fogás az egyik legkeresettebb klasszikus a turisták körében. A puha csirkehús és a kézzel szaggatott galuska harmonikus találkozása mindenkit levesz a lábáról - függetlenül attól, hogy egy otthonos vendéglőben vagy egy elegáns étteremben tálalják. Bár hasonlít a klasszikus pörköltre, a paprikás jellegzetessége, hogy tejfölös habarással készül - annak érdekében hogy sima, krémes mártás jöjjön létre. A legjobban nokedli vagy galuska illik hozzá, és sokan szeretnek egy adag tejfölös uborkasalátát is mellé enni.
Édességek és egyéb finomságok
A magyar konyha édességei is nagy népszerűségnek örvendenek a külföldiek körében.
Gundel palacsinta: Az első Gundel-palacsintát Gundel Károly készítette el, aki a darált dióval, rummal és mazsolával töltött palacsintát tojássárgájából, tejszínből és kakaóporból készült étcsokoládé öntettel tálalta. Az eredeti recept titkos, csak a világszerte ismert Gundel étterem ismeri.
Lángos: A lángos a magyar konyha hagyományos, lágy kelt tésztából készülő sült lepénye. Az élesztőt kevés cukorral és langyos tejjel felfuttatják, majd hozzágyúrják a lisztet, sót, langyos vizet és egy kevés olajat. Egyes feltételezések szerint egyéb ételekkel együtt a lángos is a török hódoltság idején került a magyar konyhákba. A lángos a nyári élmények alfája és ómegája - legalábbis annak, aki egyszer is járt magyar piacon vagy strandon. Ez a magyar étel a külföldiek egyik legnagyobb kedvence, hiszen nincs még egy olyan utcai fogás, ami ennyire egyszerű, mégis ennyire zseniális. A kívül ropogós, belül puha tészta, a selymes tejföl, a sós sajt és a fokhagyma kombója szinte függőséget okoz. Te hogy szereted a lángost: sajtosan, tejfölösen, esetleg csak fokhagymával megkenve? Ezt a végtelenül egyszerű, gyakorlatilag kenyértésztából készülő ételt nem lehet megunni! Az étel neve egyébként a láng szóból származik, mivel eredetileg téglakemencében sütötték. Egyesek úgy vélik, hogy a lángos török hatásra került be a magyar konyhába, míg mások szerint az ókori rómaiaktól származik.
Kürtőskalács: A kürtőskalács parázs fölött forgatott, dorongon sült sütemények családjába tartozik. A magyar nyelvterületen a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény, de különösen a Székelyföldön kedvelik. Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de ma már a mindennapok részévé vált. Előszeretettel készítik street-foodként mint különlegesség, amit a külföldiek előszeretettel keresnek! Az édes kelt tésztából sodort tésztaszalagot csonkakúp alakú sütődorongra tekerik fel úgy, hogy a tésztacsíkok széle egymásra tapad és egybesül. Kristálycukorba hengergetik, és forró vajjal kenegetve faszénparázs fölött aranybarnára sütik. Nem véletlen, hogy az utóbbi néhány évben gombamód kezdtek szaporodni Budapest belvárosában is a kürtőskalácsot árusító kioszkok, mint ahogy az sem, hogy rendre hosszú sorok kígyóznak előttük. Magyarok és külföldiek is imádják ezt az egyszerre roppanós és puha, édes és illatos finomságot, ami az előkelő hatodik helyet szerezte meg ezen a listán.
Túró Rudi: Kisgyerekkorunk óta rajongjuk ezt a finom desszertet, igaz, akik ették már a nyolcvanas-kilencvenes években is, jól emlékeznek, hogy a mai rudi azért nem ugyanaz, mint az akkori. Annak mindig volt egy kis „stichje”. Nem mondom, hogy romlott lett volna, de majdnem mindig volt egy kis savanykássága, vélhetően azért, mert még valódi tejből készült. A mai verziókban citrommal próbálják elérni ugyanezt a hatást, és már számos töltött és különleges bevonatú kiadás is létezik. Népszerűséget tekintve a második helyen végzett a Taste Atlas listáján.
Somlói galuska: A magyar étel fogalma nem ér véget a főételeknél - és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a somlói galuska. Ez a desszert igazi mestermű: piskótarétegek, vaníliás krém, csokoládéöntet, dió és tejszínhab alkotnak benne tökéletes harmóniát. A külföldiek gyakran először csak kíváncsiságból kóstolják meg, de aztán rendre visszatérnek hozzá.
Krémes: Ehhez hasonló süteményt a világ számos pontján készítenek, sokan mégis a magyar desszertek közt tartják számon. Végtelenül egyszerű, kevés összetevős finomság, és mint ilyen, nagyon fontos, hogy a legkiválóbb alapanyagokból készüljön. A klasszikus krémes krémjének habkönnyűnek és légiesnek kell lennie, a felső réteslapot pedig mifelénk csak egy kevés porcukorral szórják meg.
Pogácsa: Milyen jó is a magyar szegény legénynek meg a legkisebb fiúnak, hogy édesanyja hamuba sült pogácsával tarisznyázza fel, nem igaz? Ha jól csinálják, a pogácsa napokkal később is finom, és nemcsak arra jó, hogy magában rágcsálja el az ember, de remek bor- vagy sörkorcsolya, sőt, ha gulyás mellé eszünk belőle egy párat, második sem kell.
Kifli: Gondoltad volna, hogy a kiflit a külföldiek kifejezetten magyar ételként tartják számon, és abban a formában, ahogy mi esszük, máshol nem is igazán ismerik? Bár a kifli eredetéről nem sokat tudunk, egy legenda szerint a roppanós reggeli finomságot akkor találták fel, amikor a keresztények megvédték Budát az oszmánoktól, és a város pékjei az ünneplés jeleként félhold alakú friss zsemléket kezdtek árusítani. Érdekesség, hogy a lista hetedik helyén szerepel a kifli, ami azért lehet meglepő, mivel ha hagyományos, tipikusan magyar ételekről beszélünk, akkor általában olyan fogások jutnak az eszünkbe, mint például a gulyásleves, a lángos vagy a kürtöskalács.
Megosztó ízek és az elutasított magyar ételek
Amíg a lángos, a gulyás és a kürtőskalács nagy kedvencei szoktak lenni a hazánkba látogató turistáknak, addig vannak olyan magyar ételek, amik nem igazán nyerik el a tetszésüket. Ami számunkra hétköznapi ízvilág vagy párosítás, az számukra lehet teljesen szokatlan vagy éppen abszurd. Arról, hogy mit szeretnek a legkevésbé, a Tasteatlas készített egy átfogó listát. Összesen 45 ételünk szerepel rajta, köztük vannak olyanok, amik még a magyarok között is megosztónak számítanak, mint a pacalpörkölt, de nem ez áll az első helyen, hanem egy olyan fogás, amit többnyire az iskolai menzákon szolgálnak fel.
A Taste Atlas szerint a legkevésbé kedvelt magyar ételek közé tartoznak a következők:
- Mákos tészta
- Krumplileves
- Pacalpörkölt
- Rakott palacsinta
- Borleves
- Oroszkrémtorta
- Rakott káposzta
És a sor természetesen még folytatódik. A sereghajtók közé tartozik például a disznósajt is. Az értékelések szerint a Stefánia szelet sem tartozik a kedvencek közé, de az olvasók a főzelékeket, a flódnit, a Rigó Jancsit, a túrós csuszát, a paprikás krumplit, a töltött paprikát és - vegyünk egy mély levegőt - a mákos bejglit is az alsóbb kategóriába sorolták.
A mákos édességek, mint például a mákos tészta vagy a mákos bejgli, sokakat kiborítanak a rengeteg mákot tartalmazó mennyiség miatt. Sok helyen a mákot az ópiumfogyasztással hozzák összefüggésbe, és nem is látnak mákot ilyen mennyiségben. Az egyszerű zsíros kenyér is meglepő lehet, mert a zsírral máshol legfeljebb főzni, sütni szoktak. Ugyanakkor persze nekünk is furcsa lehet egy kellemetlen illatú francia sajt mondjuk jakvajas teával.
Az „megosztó” kategóriába eső, vegyes fogadtatású ételek közé tartoznak a mákos édességek és a káposztás rétes. Ez utóbbit sokan csak a yorkshire puddinghoz hasonló funkcióban tudják elképzelni, egy hátszín vagy egy bélszín mellé, párolt zöldségekkel, desszertnek semmiképp. Szilveszter Kriszta, a brit nagykövetség séfje tapasztalatai szerint az uborkasaláta sem megy át, mégpedig a nyers fokhagyma miatt, és a savanyúságokkal is hadilábon állnak a vendégek.
Az ízérzékelés tudománya és a gasztronómiai nyitottság
„Az ízérzékelésünk genetikailag kódolt, így a fejlettsége nagyban függ az örökölt génektől. A nyelvünkön található ízérzékelő receptorokon kívül a szaglás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mit szeretünk és mit nem” - elemzi ízlésünket tudományos szempontból egy dietetikus. Ezért lehet például az, hogy valaki kiskorában nem szereti a zöldségeket, mert akkor még keserűnek érzi őket, később már boldogan elfogyasztja, sőt megszereti azokat. „Ha például lemondunk a cukorról vagy a finomított lisztes pékárukról, akkor 6 hét elteltével már nem fog feltűnni a hiányuk.” A velünk született ízpreferenciák tanulással felülírhatók, ezért érdemes kísérletezgetni egy-egy új alapanyaggal. Nem reménytelen küldetés tehát az egyes magyar fogásoktól idegenkedő külföldi vendégeinket megtérítése.
A magyar ételek, bár viszonylag zsírosak, de alapvetően sok zöldségfélét is tartalmaznak. A gulyásról, a pörkültekről vagy a lángosról már hallanak, mielőtt hozzánk érkeznek, ezeket általában szívesen is kóstolják. Szilveszter Kriszta, a brit nagykövetség séfje három éve dolgozik a nagykövetségen. Nemcsak Iain Lindsay nagykövetre és feleségére főz, hanem a hivatalos ebédek, díszvacsorák, akár 100 fős állófogadások menüjét is ő készíti el. Mindig is imádott főzni, a nagymamája és az édesanyja főztje volt az inspiráció - bár sokáig asszisztensként és menedzserként dolgozott különböző cégeknél. „Az első pillanattól kezdve megtaláltam a nagykövet úrral és a feleségével a közös hangot. Ugyanazt gondoljuk a gasztronómiáról, ők is nagyon szeretnek főzni és enni, könnyen rá tudtam hangolódni arra, amit ők szeretnek” - mondja Szilveszter Krisztina. A hivatalos rendezvényekre a magánséfnek brit karakterű ételeket kell készítenie, így a magyar fogások a nagykövet házaspár hétköznapi étkezéseinél és a családi, baráti ebédeknél és vacsoráknál kerülnek előtérbe. Ilyenkor nagy sláger a hideg tökfőzelék-krémleves, a rakott krumpli és a csirkepaprikás. A főzelék ismeretlen műfaj a vendégek előtt, de nyitottak rá, a tavaszi főzeléket és a borsófőzeléket általában egyből megkedvelik. Ilyen a pl. a töltött paprika, amit a séf teljesen hagyományosan készít el. A pirospaprika és a fűszerpaprika természetesen nagyon népszerű, és a séf tapasztalatai szerint azzal sincs gond, hogy a magyarok sok ételt csípősen készítenek el. „Készítettem egy borsos báránygerincet roston sütve, párolt medvehagymás újburgonyával és rozmaringos csilis meggyszósszal, az ihletet a húslevesben főtt marhahús mellé tálalt édes meggyszószunk adta.”
A szénhidrátok, tejtermékek és az édességek iránti preferenciánk környezeti hatások által jól formálhatók, így például az olasz konyha tésztaételei, paradicsomos szószai, fagylaltjai vagy tejtermékekből készült édességei könnyen sok ember kedvenceivé válhatnak.
A magyar konyha globális elismerése és a Taste Atlas
A Taste Atlas nevű weboldal egyfajta ételügyi világatlaszként működik: összegyűjti a világ legjobb, jellegzetes ételeit, emellett éttermeket és fogásokat is értékel/ajánl olvasói segítségével. Mára több mint 10.000 ételtípust értékeltek, kategorizáltak a felhasználók, az oldalon hagyott olvasói visszajelzések pedig nemcsak abban segítenek, hogy ismeretlen ízek kipróbálása előtt megnézzük, az emberek mekkora hányadának ízlett az adott specialitás, de azt is kideríthetjük, melyek azok a magyar ételek, amelyek a külföldiek ízlését is elnyerik. Napjainkban rengeteg receptmegosztó oldallal találkozhatunk, akkor azonban, ha az egyes nemzetek konyháiból szeretnénk válogatni, a Taste Atlas az egyik legjobb választás. Az oldalon eddig több mint 11 ezer nemzeti ételt, közel 6500 helyi alapanyagot és mintegy 24 ezer éttermet gyűjtöttek össze a szerkesztők és az olvasók. A több tízezres olvasótábor pedig rendszeresen értékeli a bemutatott recepteket, konyhákat, éttermeket és gasztronómiai úti célokat - így például azt is megnézhetjük, hogy mely fogások számítanak Magyarország legkedveltebb, illetve legkevésbé kedvelt ételeinek.
Mi, magyarok nemcsak arról vagyunk híresek, hogy szeretjük a hasunkat, és hogy családi összejöveteleink rendre rituális túlevésbe torkollnak, de arról is, hogy büszkék vagyunk nemzeti eledeleinkre. A magyar konyhára sokan úgy gondolnak, mint egy zárt, hagyományos világra, tele valódi hungarikumokkal - pedig valójában elképesztően sok nemzet hatása alakította. Több ikonikus „magyar” étel mögött is nemzetközi történet áll, amitől ezek egyébként nem lesznek kevesebbek, hanem inkább még érdekesebbek. A gulyás például a leghíresebb fogásunk, a külföldiek is azonnal ezt válaszolják, ha magyar konyháról kérdezzük őket.
Az elsőre sok külföldi kissé óvatosan kóstolja meg a magyar ételeket - túl fűszeresnek, túl tartalmasnak, túl zsírosnak, vagy egyszerűen csak szokatlannak tűnnek számukra. Aztán jön az első falat, és minden megváltozik. A magyar ételek különleges ízvilága és meglepően otthonos karaktere gyorsan belopja magát a szívükbe.
tags: #amikor #kulfoldiek #eloszor #kostolnak #magyar #eteleket