Antibiotikum vény nélkül külföldön: Égető dilemma és globális kihívás

Az antibiotikumokhoz való hozzáférés kérdése, különösen a vény nélküli kiadhatóság, régóta vitatott téma az orvosi és gyógyszerészi társadalomban, valamint a közvéleményben. Bár egyesek a bürokratikus akadályok felszámolását látják benne, mások az antibiotikum-rezisztencia súlyosbodásának kockázatára figyelmeztetnek, amely máris globális problémává nőtte ki magát.

A vény nélküli antibiotikumok körüli vita: Előnyök és veszélyek

Az egészségügyi miniszteri rendelet, miszerint 48 órás kezelésre elegendő antibiotikumot vény nélkül is igényelhetünk a patikákban, erősen megosztja a szakembereket és a lakosságot egyaránt. Január 19-én jelent meg egy egészségügyi minisztériumi rendelet, amely az antibiotikumok túlzott használatát kívánta megfékezni, ám paradox módon azt is előírta, hogy a gyógyszertárak vény nélkül is kiadhatnak antibiotikumot, de legfeljebb három napos kezelésre elegendő dózist. Ez az időtartam azóta kettőre csökkent.

Sokak szerint ez a lépés végre felszámol egy bürokratikus akadályt, különösen sürgősségi esetekben, például egy hétvégi fogfájás vagy fülgyulladás esetén. Az eredeti rendeletet ugyan átkozmetikázták, de alapjáraton könnyebb lett a betegek hozzáférése az antibiotikumhoz. Az egészségügyi miniszter magyarázkodni kezdett a kritikák és negatív visszajelzések után, mondván, nem is 72 órás kezelésre elegendő antibiotikum kiadását szerette volna elrendelni, hanem csak 48 órára valót, azaz, hogy egy szombat-vasárnapi sürgősség esetében megkaphassa a beteg a gyógyszert. Így az óraszámot módosították a határozatban.

Másrészt azonban a rezisztenciát emlegetik, amely a mi felelősségünk is, mert az antibiotikumok felhasználása alapvetően túlzó, túlzott. Akkor is szedjük az antibiotikumot, amikor nem indokolt, vagyis nincs bakteriális fertőzésünk és orvosi rendelvényünk róla, és az is jellemző, hogy nem szedjük végig a teljes, előírt antibiotikum adagot. Az államtitkár, Adriana Pistol is elmondta, hogy a patikák csak azoknak a betegeknek adnak ki 48 órás kezeléshez szükséges mennyiségű, első vonalbeli antibiotikumot, akik felelősségvállalási nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem kértek más gyógyszertárban sürgősségi adagot. A gyógyszertáraknak naponta jelenteniük kell a kiadott antibiotikumokat és gombaölő készítményeket. Ezeket az orvosságokat - az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kivételével - csak recept alapján adhatják ki a patikák a betegeknek vagy hozzátartozóiknak. A recept a gyógyszertárban marad, és a felírt készítményt szükség esetén részletekben is kiadhatja ugyanaz a patika, az előírt mennyiség túllépése nélkül.

Gyógyszerészi aggodalmak és a rendelet hiányosságai

A gyógyszerészek nem fogadták egyöntetű tetszéssel ezt a rendeletet, mi több, megfogalmaztak egy tiltakozást is, amelyben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tárcának vissza kellene ezt vonnia mihamarabb. Simona Negres, a Bukaresti Gyógyszerészi Kamara elnöke, felhívta arra is a figyelmet, hogy Románia nagyon rosszul áll az antibiotikumok használata terén, olyan értelemben, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, mikor kell, és mikor fölösleges használni. Ezért is van az, hogy Románia folyamatosan listavezető Európában, holott a legtöbb országban az elmúlt években jelentősen visszaszorították az antibiotikumok használatát.

Simona Negreș hangsúlyozta, hogy a lakosság tájékoztatása elengedhetetlen a jelenség megoldásához. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a fertőzésellenes gyógyszer hatékony fegyver a mikroorganizmusok ellen, amely azonban válogatás nélkül használva fegyverré válhat mindannyiunk ellen. A rendelet megjelenését követően a médiaforrások átvették az információt, miszerint a sürgősségi adagot a gyógyszertárakból lehet kiadni. A határozat azonban nem hangsúlyozza eléggé, hogy a gyógyszerész az, aki eldöntheti és el kell döntenie, hogy a beteg sürgősségi helyzetbe került-e vagy sem. A közkeletű félreértés gyorsan, tévesen terjedt el a média csatornáin keresztül, és a betegek úgy értelmezték, hogy az intézkedés értelmében a beteg kérésére a gyógyszerész kiadja az antibiotikumot.

E hiányosságtól függetlenül a rendelet további zavart okoz a gyógyszerészek körében azzal kapcsolatban, hogy a klóramfenikollal kombinált kanamicin és trobamicin helyileg alkalmazható készítményei (különösen a szemészeti készítmények) a fertőzés elleni gyógyszeradagolási szabályok hatálya alá tartoznak-e, és ha igen, milyen mértékben. A szakemberek véleménye szerint jogosan!

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés továbbra is azt a téveszmét erősíti fel az emberekben, hogy az antibiotikum olyan, mint egy fájdalomcsillapító. Egy antibiotikumnak nem ott van a helye a házipatikában, mint egy fájdalomcsillapítónak vagy allergiaellenes szernek. Nem tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek ezek, a működésük is nagyon eltér azoktól.

Ha élnénk a minisztérium által kínált lehetőséggel, akkor a sürgősségi dózis kiadásához ki kell töltenünk egy saját felelősségre kiállított nyilatkozatot, hogy más patikában nem vásároltuk meg az adott gyógyszereket, azaz nem járjuk sorba a város gyógyszertárait, hogy nagyobb készletet halmozzunk fel a kívánt antibiotikumból. A rendelet szerint a gyógyszerészek akár vissza is utasíthatnak. Feltesznek néhány kérdést, amely alapján eldönthetik, hogy sürgősségi esetről van-e szó vagy nem, és megtagadhatják az antibiotikum vény nélküli kiadását, ha úgy ítélik meg, hogy nincs szükségünk rá.

Ha a kezelés folytatását végül mégis felírja az orvos, a recept csak a hátramaradt napokra váltható ki, kötelezően ugyanabban a patikában, ahol a sürgősségi dózist megvásároltuk. Ezeket a műveleteket a gyógyszerészek naponta kötelesek lesznek jelenteni. A gyógyszertáraknak 60 nap áll rendelkezésükre, hogy informatikai rendszereiket az új követelményekhez igazítsák. A gyógyszertárakban vény nélkül kiadható az amoxicillin, az amplicillin, a doxicillin és az oxicillin, legtöbb három napra.

Az antibiotikum-rezisztencia globális kihívása

Tény, hogy ha nem szorítjuk vissza az antibiotikumos kezeléseket, akkor 2050-re a világban előforduló halálesetek nagy részét olyan fertőzések fogják okozni, amelyeket szuperrezisztens baktériumok idéznek elő. Évente több mint 35 000 ember veszti életét az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzések miatt az EU-ban, emiatt az unió konkrét célokat tűzött ki az antibiotikum-rezisztencia csökkentésére 2030-ig. Ez a miniszteri rendelet is elméletileg ennek az EU-s direktívának a szellemében fogant meg. Gyakorlatilag? Saját tudatos hozzáállásunkkal segíthetünk a legtöbbet ezen.

A világon egyébként évente 700 ezer ember hal meg ellenálló (rezisztens) kórokozók által kiváltott betegségekben. A szakértők úgy vélik, ez a szám meredeken nőni fog, és a szuperbaktériumok avagy superbugok 2050-ben már 10 millió áldozatot is szedhetnek. A szuperbaktériumok előretörése a hazai egészségügyi ellátórendszert is megterheli, a WHO szerint 2050-re a szív- és keringési megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések után a leggyakoribb halálozási okként a szuperbaktériumok fognak szerepelni. Ehhez az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használata vezet.

Az egészségügyi miniszter folyamatosan azt hangoztatja, szigorítani kellene az antibiotikumok vény nélküli kiváltását, sőt, az az intézkedés is valójában egy olyan reformnak a része, amely azt célozza meg, hogy Romániában is elkezdjék visszaszorítani az antibiotikum-használatot. Alexandru Rafila ugyanis tudja, az antibiotikumok indokolatlan és túlzott használatával nő a baktériumok ellenállóképessége a gyógyszerre, pár év múlva az antibiotikumok előtti korszakhoz juthatunk vissza, amikor egy banális fertőzés ismét életveszélyessé válhat, mert nem lesz rá hatással a kezelés.

Andrei Baciu, az országos egészségbiztosító pénztár (CNAS) elnöke azt mondta, hogy 2022-ben négyből legalább egy román állampolgár használt antibiotikumot, miközben európai szinten Románia a harmadik helyen áll a gyógyszerrezisztencia terén. Az EU-s összesítés 2021-ben arról, hogy hol mennyire fogy az antibiotikum, jól mutatja, hogy Románia az élbolyban foglal helyet. Adriana Pistol egészségügyi minisztériumi államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az antibiotikumok túlzott fogyasztásának csökkentését célzó rendelet mellékletében szereplő 82 készítmény közül csak azt a 20-at lehet majd sürgős esetekre 48 órás kezeléshez szükséges mennyiségben kiadni a gyógyszertárakban, amelyek valószínűleg nem fokozzák a baktériumok ellenállóképességét.

A szakember kifejtette, azért kell korlátozni a hazai antibiotikum-fogyasztást, mert az elmúlt 10 évben Románia az élen járt ezen a téren az Európai Unióban, tavalyelőtt Görögország után a második helyet foglalta el a tagállamok rangsorában. Az államtitkár elmondta, hogy az adatok szerint Romániában ezer lakosra számítva 26 adag antibiotikum fogy el naponta, miközben az uniós átlag 16 adag. Emlékeztetett arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az úgynevezett első vonalbeli antimikrobiális szereknek kellene túlsúlyban lenniük az antibiotikumok használatában. Ezek azok a készítmények, amelyek a legkevésbé vezetnek rezisztencia kialakulásához. Ezzel szemben Romániában a rezisztencia kialakulását nagyon könnyen előidéző gyógyszerek fogyasztása nőtt az első vonalbeli készítmények rovására - magyarázta Pistol. Az államtitkár az antibiotikum-rezisztenciát nagy közegészségügyi problémának nevezte. Hozzátette: számos szakértő szerint, ha nem kezelik, „ez fogja okozni a következő világjárványt”.

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a romániaiak 15 százaléka recept nélkül szed antibiotikumot, miközben Európában ez az átlag mindössze 3 százalék. A Matei Bals Fertőző Betegségek Országos Intézetének (INBI) képviseletében dr. Ám ha így folytatjuk, könnyen ott tartunk, ahol száz évvel ezelőtt - figyelmeztetett a szakember. A statisztikák szerint naponta 600 ezer romániai kezelteti magát antibiotikummal, így az Európai Unióban mi vagyunk a második legnagyobb antibiotikumfogyasztók.

Mi is pontosan a probléma az antibiotikum-használattal?

Sokan nem értik, hogy mi a probléma ezzel a rendelettel, és úgy fogják fel, hogy jó dolog az, ha kevesebb bürokráciával hozzáférhetnek a számukra fontos antibiotikumhoz egy fogfájás vagy fülgyulladás esetén. Legtöbben arról is meg vannak győződve, hogy sosem vitték túlzásba az antibiotikum-szedést. Ritka az, hogy belátjuk, sok esetben akkor is antibiotikumot szedünk, amikor nem kellene, és amikor indokolt volna, akkor sem tartjuk be az orvos vagy a gyógyszerész tanácsát. Egyrészt a különböző téli náthák, influenzák esetében rengeteg indokolatlanul beszedett antibiotikum fogy, holott, köztudottan a virózisokat nem lehet antibiotikummal kezelni. Másrészt a nem megfelelő időtartamú kúrák is hozzájárulnak a rezisztens baktériumok kialakulásához.

Nem is beszélve a mezőgazdaságban történő antibiotikum-használatról, amely káros hatással van az állatokra és azokra az emberekre is, akik megeszik a húsukat. Már most is hozzájárultunk ahhoz, hogy egy közelgő katasztrófa a közelünkbe kerüljön, mert minél több antibiotikumot szedünk, annál több veszélyes és egyre inkább gyógyszerrezisztens, úgynevezett szuperbaktérium jelenik meg a szervezetünkben, amelyeket az antibiotikumok egyre kevésbé képesek elpusztítani.

A szakemberek azért is óva intenek az antibiotikumok meggondolatlan használatától, mert nagyon kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak. Az antibiotikumok jelentős károsodást okozhatnak a bél- és a hüvelyflórában, ahol egy bizonyos baktérium felülfertőződéséért is felelősek lehetnek. Tipikus mellékhatás-történet, hogy valaki az antibiotikum-kúra után folyamatos puffadást, krónikus fájdalmat tapasztal, állandóan megy a hasa. A nőknél nem ritka a különböző hüvelygombás fertőzések kialakulása.

A szegénység és az antibiotikum-fogyasztás kapcsolata

A kutatások szerint egyértelmű az összefüggés a szegénység, az alacsony átlagjövedelem és a túlzásba vitt antibiotikum fogyasztás között. Az OECD kimutatásai szerint a fejlődő országokban fogyott világszerte a legtöbb antibiotikum, ám ha a világ teljes fogyasztását nézzük, Törökország áll az első helyen: a meghatározott napi adag 1000 főre 42,2 antibiotikumból. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss adatai szerint az antibiotikum-rezisztencia éves költsége az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben megközelíti a 11,7 milliárd eurót. Ez a szám az egészségügyi többletkiadások (6,6 milliárd EUR) és a korai halálozások vagy hosszú betegszabadságok miatt csökkent munkaerő-piaci aktivitás okozta gazdasági veszteségek (5,1 milliárd EUR) összege. Mivel az antibiotikum-kutatás és -fejlesztés egyre csökken, a gyógyszeripari vállalatok egyre kevesebb pénzt fektetnek be erre a területre. Válság van, súlyos válság, mondják a tudósok.

Mi tesznek az antibiotikumok, és mi a mentőmódszer helyettük?

Az emberi testet egy dzsungelként is el lehet képzelni, amely tele van egysejtű túlélőgépekkel. Ezek a baktériumok, amelyek lehetnek hasznosak, közömbösek vagy károsak számunkra. Viszonylag sokan vannak, és meglehetősen sokszínűek: közel másfél kilogramm baktérium él a testünkben, ami azt jelenti, hogy tízszer annyian vannak, mint az emberi sejtek; csak a bélben legalább ötszáz baktériumfaj él.

Ha a baktériumok a barátaink, segítik az emésztésünket, az immunrendszerünket és a hormonális egyensúlyunkat, valamint vitaminokat termelnek. De átmeneti vendégként is üdvözölhetjük őket a szervezetünkben, és antibiotikumokkal, a baktériumokat sejtszinten blokkoló harcos molekulákkal felvehetjük a harcot a kárt, sőt halált okozó baktériumok ellen. Az antibiotikumok ősidők óta jelen vannak a természetben: különböző gombák és mikrobák termelik őket egy egyetemes háború részeként, hogy kiszorítsák a többi fajt a környezetükből.

Az antibiotikumok 1928-ban jutottak el az emberek világába, Alexander Fleming skót mikrobiológusnak köszönhetően, aki az influenzavírus kutatása során fedezte fel a penicillint a Penicillium notatum nevű gombában. Miután 1941-ben a penicillint és más antibiotikumokat betegeken tesztelték és rendkívül hatásosnak találták, a gyógyszergyárak széles körben kezdték gyártani. Az antibiotikumok széles körű alkalmazása különösen a II. világháború után volt jelentős: a tüdőgyulladás és a mandulagyulladás például már nem volt halálos vagy életveszélyes szövődmény.

A baktériumok nem hódoltak be teljesen az antibiotikumoknak: megváltoztatták védekezési stratégiájukat. Ezt nevezzük antibiotikum-rezisztenciának. Egy tipikus trükk, hogy a baktérium fala annyira megvastagszik, hogy az antibiotikum molekulák már nem tudnak behatolni, vagy egy olyan pumpát növeszt, amely kiszorítja az antibiotikumot. Olyan enzimeket is termelhet, amelyek lebontják az antibiotikumokat.

Az antibiotikum-rezisztencia ma már közegészségügyi probléma: az 1970-es és 1980-as években minden évben új antibiotikumok jelentek meg a piacon, de mostanra a molekula fogytán van, és kevesebb a hatékony antibiotikum. A korlátozott kutatási nyereség miatt a gyógyszeripari vállalatok egyre kevesebb pénzt fektetnek be erre a területre.

Alternatívák és megelőzés

"Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, vagy meggátolják a szaporodásukat. Ahogy elkezdi szedni a páciens, a kórokozók száma csökkenni kezd, és ez általában javulást is hoz. De még ne lélegezzen fel ilyenkor senki! Ha a kezdeti javulást látva túl korán szüntetjük meg a kezelést, akkor újra szaporodni kezdenek a baktériumok, és jó eséllyel ezek már ellenállóbbak lesznek, így a fertőzést később nehezebb lesz uralni és meggyógyítani” - részletezte a gyógyszerész, hogy mi a veszélye az ilyen rövid távú antibiotikumos kúráknak, amiket a beteg saját kezdeményezésre és nem orvos által előírt célzott kezelésként végez el.

Ha lehet, inkább ússzuk meg az antibiotikum-szedést… Nem érdemes tehát megvárni, hogy a hólyaghurut miatt kialakult helyzet rosszabbodjon, mert akkor könnyen lehet, hogy már csak antibiotikumos kezeléssel lehet visszafordítani a folyamatot. Pedig az antibiotikum-szedésnek számos mellékhatása ismert, hiszen ezek a gyógyszerek gyakran nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem megtizedelhetik a test hasznos baktériumait is. Károsíthatják például a bélflórát, vagy a nők esetében a hüvelyflórát, megágyazva egy későbbi nőgyógyászati probléma kialakulásának. Immár az is köztudott, hogy a túlzott antibiotikum-használattal segítjük elő az úgynevezett szuperbaktériumok kifejődését, pedig ezek a kórokozók roppant veszélyesek lehetnek, mivel a jelenleg ismert gyógyszereink javarészt hatástalanok ellenük.

Félreértés ne essék: ha az orvos előírja, az antibiotikum-kúrát végig kell csinálni, hiszen indokolt esetben természetesen szükség van ezekre a gyógyszerekre a komolyabb szövődmények elkerülése végett! Mégis, igyekezzünk lehetőleg mindent megtenni azért, hogy ne kelljen antibiotikumot szednünk. Egyrészt kerüljük azokat a helyzeteket, amikor felfázhatunk, másrészt, ha mégis megvan a baj, már a kezdeti tünetek jelentkezésekor legyen kéznél az Urzinol tabletta, mert az időben megkezdett kezeléssel elkerülhető, hogy erősebb gyógyszereket kelljen bevetni.

Antibiotikum recept nélkül külföldön: Különleges helyzetek és a határokon átnyúló egészségügy

A betegség mindig rosszkor jön, és különösen kellemetlen perceket okozhat, ha az otthonunktól távol, utazás közben támad ránk valamilyen kór. Pedig egy felfázás bármikor előfordulhat, ráadásul rendkívül kínzó tünetekkel jár. Fegyverkezzen fel még indulás előtt a hólyaghurut elhárítására!

Felfázás külföldön: Személyes tapasztalatok és megoldások

„Nagyon készültem arra a külföldi konferenciára - meséli Rita. Hatalmas terveket szőttem, hogy a szabadidőmben mi mindent fogok megnézni a fény városában, Párizsban, ahol korábban még soha nem jártam. Aztán az egészből nem lett semmi, mert mikor fázzon fel az ember lánya, ha nem akkor, amikor a legkevésbé kellene… Az előadásokat nem is bírtam egyhuzamban végigülni, hiszen szinte negyedóránként szaladgáltam a mellékesbe, és végképp lemondtam arról is, hogy a szakmai programok végeztével netán városnézésre adjam a fejem. Nem elég, hogy gyakran kellett pisilnem, de a vizelet égetett, csípett, és a hasam is fájt. Jól megtanultam a leckét: azóta el nem indulok itthonról Urzinol tabletta nélkül, nemhogy külföldre, de még egy belföldi utazásra se!” - mondja Rita.

Segítség hólyaghurutra a természet patikájából

Az Urzinol tabletta hagyományos növényi gyógyszer, amely a medveszőlőlevél kivonatát tartalmazza. A medveszőlőlevél olyan gyógynövény, amelyet a népi gyógyászatban már régóta sikerrel alkalmaznak a húgyúti fertőzések tünetei ellen. A gyógynövény baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatása ma már tudományosan is igazolt. Az Urzinol tabletta a medveszőlőlevél kivonatát magas koncentrációban tartalmazza, és ha a hólyaghurut, avagy felfázás kezdeti tüneteit észlelve megkezdjük a szedését, hatásosan csillapíthatjuk a kellemetlen panaszokat. A fenti történetből pedig vonjuk le a tanulságot: bizony, érdemes helyet szorítanunk az úti patikánkban az Urzinol tablettának, amely recept nélkül beszerezhető a gyógyszertárban. Nagyon fontos ugyanis, hogy ha kell, azonnal kéznél legyen a segítség, és már az első felfázásos tünetek jelentkezésekor el tudjuk kezdeni a kezelést. A hólyaghurut tünetei ugyanis rendkívül gyorsan képesek erősödni. Előfordulhat, hogy eleinte csak gyakrabban járunk ki pisilni, és legfeljebb egy kicsit rossz szagú a vizeletünk, aztán mindez pár órával később már szinte elviselhetetlen fájdalommal, alhasi görcsökkel is társulhat.

Határokon átnyúló e-recept rendszerek

Észtország és Finnország több területen is szoros kapcsolatot ápol egymással. Ennek a határokon átnyúló e-recept és elektronikus gyógyszerkiadási rendszer teszi lehetővé, hogy az európaiak kiválthassák az orvosuk által felírt gyógyszereket egy másik tagállam gyógyszertárában. „Amint belépünk a rendszerbe, látjuk az adott személy számára kiállított receptek listáját, és a rendszer automatikusan lefordítja azt észt nyelvre. Így minden érthető számunkra. „Ma már, amikor utazunk, nem gondolunk arra, hogy megvan-e a roaming-csomag, a mobiltelefonunkra. Ennek ugyanilyen egyszerűnek kellene lennie a határokon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatási rendszerrel. Nem kell gondolkodnom: van-e nálam papír alapú recept? Erre nem kellene, hogy szükségem legyen. Artur Novek, a TEHIK informatikusa kiemelte, "biztonságosan kell azonosítanunk az embereket, és ebben az esetben két lehetőségünk van erre. Van egy személyi igazolvány és egy mobil személyi igazolvány. A határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások jövője Európa-szerte a mobiltelefonos roaminghoz hasonló lesz.

Az EU valamelyik tagállamában felírt gyógyszerreceptek mindegyik uniós országban érvényesek. Nincs egységes űrlap vagy formátum a más EU-országban kiváltandó gyógyszerreceptekre. A többi uniós országban is elegendőek. Az orvos által felírt gyógyszerek kiváltásához, melyet Ön saját hazájában akar kiváltani, ellenőrizze, hogy a recept tartalmazza-e mindezeket az információkat. Az orvosi rendelvényekre annak az országnak a szabályozása vonatkozik, ahol a gyógyszert kiadják, ami magában foglalja az időtartamát stb. Az elektronikus vényekre vonatkozóan már ki lehet váltani kinyomtatott példány nélkül.

Az antimikrobiális rezisztencia mint globális probléma

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) káros hatásait nem csak Hawaiion, hanem szerte a világon érzékelni. Bár jelentős különbségek mutatkoznak meg a rezisztencia formáiban és az egyes országok más-más problémával szembesülnek, az AMR gazdasági helyzetüktől és a bevételeik mértékétől függetlenül minden egyes országot érint. A modern, jól finanszírozott egészségügyi rendszerekben nem szokott gondot okozni, hogy másod- vagy harmadvonalú kezeléseket biztosítsanak a pácienseknek, mégis azt tapasztalni, hogy a rezisztens fertőzések okozta elhalálozások aránya egyre csak nő, és ezzel együtt gyarapszik a kezelés költsége is. Az olyan szegényebb országok, ahol már eleve magas a maláriás, HIV- vagy TBC-betegek száma, különösen szenvednek a problémától. 2013-ban összesen 480 ezer új tuberkulózisos eset ütötte fel a fejét, melynek többségét egyáltalán nem is kezelték. Fokozott veszélynek van kitéve a malária növekvő rezisztenciája miatt India, Nigéria és Indonézia, a TBC miatt pedig Oroszország. Ha a malária- és HIV-gyógyszerekkel szembeni ellenállásra nem sikerül megoldást találni, az egész afrikai kontinens szenvedni fog.

Országonként annak függvényében változik a gyógyszer-rezisztencia fajtája és mértéke, hogy mennyi antimikrobiális gyógyszert fogyaszt a lakosság. Csak az antibiotikumok globális fogyasztása 40%-kal nőtt a 2000-2010-ig terjedő időszakban. Már az antimikrobiális gyógyszerek előírásnak megfelelő, visszafogott használata is hozzájárul a rezisztencia kialakulásához, de a széles körben elterjedt szükségtelen és túlzott használat csak tovább ront a helyzeten. Ahogyan bármely fertőző betegség esetében, az interkontinentális utazások a rezisztens patogének számára is kitűnő alkalmat biztosítanak, hogy az egész világon elterjedhessenek. Ha a gyógyszerekkel szembeni ellenállás ilyen mértékben növekszik, akkor a becslések szerint 2050-ig évente 10 millió ember halálát fogja eredményezni.

Bár ezek az előrejelzések borzasztóak, még mindig nem tükrözik kellőképpen, milyen lenne a világ antimikrobiális gyógyszerek nélkül. Felborulna a teljes modern egészségügyi rendszer, hiszen az nagy mértékben az antibiotikumokra támaszkodik. A legtöbb műtét esetében a páciensek profilaktikus antibiotikumokat kapnak, hogy csökkentsék a bakteriális fertőzések kialakulását. Sok olyan beavatkozás, mint pl. egy csípőprotézis műtét, túl kockázatossá válna ahhoz, hogy megérné végrehajtani. A rák kezelésénél alkalmazott modern gyógyszerek gyakran támadják meg a beteg immunrendszerét, akik így érzékenyebbé válnak a fertőzésekre. Nem is beszélve arról, hogy sokkal kockázatosabb lesz gyermeket vállalni és szülni. A gyógyszer-rezisztencia határozottan növelné az anyák és az újszülöttek halandóságának a mértékét a szülések, és ezen belül is főként a császármetszések során. A 20. század folyamán a magas jövedelmű országokban a szülés jelentős kockázattal járó procedúrából garantáltan biztonságossá nőtte ki magát.

A gyógyszer-rezisztencia nem csupán olyan egészségügyi probléma, mely emberek millióinak veszélyezteti az életét, hatalmas gazdasági gondokkal is jár. Figyelmeztető plakát a negyvenes évekből. A császármetszések például kb. 2 százalékkal járulnak hozzá a világ GDP-jéhez, az ízületi protézisek, 0,65 százalékkal. Az 1970-es évek óta kifejlesztett rákellenes gyógyszerek több mint 0,75 százalékkal, a szervátültetések pedig 0,1 százalékkal segítik elő a termelést. Összességében ezek az eljárások kb. Az olyan járványok, mint 2002 és 2003 között tomboló SARS, rámutattak, hogy az utazások és a kereskedelem felfüggesztése még az egészségügyi intézkedések költségeinél is sokkal nagyobb terhet ró a gazdaságra. Egy olyan világban, ahol már elharapóztak a rezisztencia-problémák, az emberek tartani fognak az utazástól. Ha nem lesz majd hatékony kezelésmód a maláriára, a mentes országokból senki sem fog maláriával fertőzött zónákba utazni.

A gonorrhea esete: Egyre rezisztensebb fertőzések

2016 folyamán olyan gonorrhea esetek ütötték fel fejüket Hawaiion, melyek ellenállnak az általában alkalmazandó antibiotikumoknak. A nemi betegség kialakulásáért felelős gonokokkusz baktérium egyre erősebb ellenállóképességet fejleszt ki a gyógyszerekkel szemben. A világszerte jelen lévő, nemi érintkezéssel terjedő bakteriális fertőzést állítólag már a Bibliában is említik, néhány tudós a férfire vonatkozó „zav”, illetve a nőkre vonatkozó „zavah” kifejezéseket gonorrheának fordítja a Szentírásban. Ókori jelenlétéről tanúskodik, hogy Arisztotelész is beszámol hasonló betegség kezeléséről. Az első megbízható feljegyzés 1161-ből származik, amikor az angol parlament törvényt rendelt el a „veszedelmes gyengeséget előidéző égető betegség” visszaszorításáról. A leírt betegség tünetei megegyeznek a gonorrhea tüneteivel. Hasonlóan törvénykezett 1256-ban IX. Lajos, azonban ő a betegek száműzetéséről is határozott. "Kankó" („the clap”) néven először a 16. században említették a betegséget. A szifiliszt és a gonorrheát sokáig együtt, morbus venereusként (azaz szexuális betegségként) emlegették, 1867-ben Phillippe Ricord francia orvos különítette el a kettőt egymástól. A 19. század egyik legszélesebb körben használt gyógyszere az ezüst salétromsavval alkotott sója, az ezüst-nitrát volt, így ezt alkalmazták a gonorrheás betegek esetében is. Később a Bayer által 1897-ben piacra dobott ezüst-kolloiddal helyettesítették. A baktérium- és gombaellenes hatással rendelkező ezüstalapú kezelési módszereket egészen az első antibiotikumok megjelenéséig alkalmazták.

Honoluluban az év folyamán 7 olyan pácienst is kezeltek gonorrheával az orvosok, akiknél a betegség nagy mértékben ellenállt az azitromicinnel szemben és a ceftiraxonra is kevésbé volt érzékeny. Júliusban a CDC a tagállamok adatait vizsgálva arra talált bizonyítékot, hogy a gonokokkusz rezisztenciát fejlesztett ki az azitromicin ellen. Elemzésükben arra jutottak, hogy a vizsgált esetek a ceftriaxonra még mindig jól reagálnak. Dr. Alan Katz, a Hawaii Egyetem közegészségügy professzora úgy látja, hogy a kialakult helyzet miatt a helyi egészségügyi dolgozók sokkal éberebbek lettek, könnyedén beazonosítják és kezelik a rezisztens kórokozók csoportját.

tags: #antibiotikum #recept #nelkul #kulfold