Kevert Anyagcseretípusról: A Személyre Szabott Táplálkozás Útja

Sokaknak van olyan tapasztalatuk, hogy egy-egy diéta nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hogy nem válnak tőle fittebbé, hogy tompává és levertté teszi őket. Ennek gyakran az az oka, hogy közben nem veszik figyelembe egyéni anyagcseretípusukat. A szénhidrátok, fehérjék és zsírok ugyanis mindenkinél másképpen hatnak. Az igazi ok az, hogy nem veszik figyelembe az egyéni anyagcsere adottságokat, hanem úgy tesznek, mintha mindenkire vonatkoznának és minden esetben ugyanolyan sikerrel járnának - feltéve, hogy az illető fegyelmezetten betartja az előírásokat. A fogyás ugyanis nem pusztán a bevitt és leadandó kalóriák párharcán múlik. A zsírfelhalmozódásban szerepe van az anyagcsere-folyamatok különbözőségeinek. Gondolj csak bele! Tudjuk, hogy mindenkinek egyedi ujjlenyomata van. Egyedi belső különbségeink ugyanúgy egyéni megoldásokat követelnek, mint a külsők. Ennek felismerése nem újkeletű. Már az 1900-as évek közepe óta foglalkoznak vele, mégis újra és újra beveszik a tömegek az „egy sémát mindenkire” üzeneteket. Anyagcserénk megismerése rendkívül fontos, mivel számos szempontból hatással van az életminőségünkre.

Az Anyagcsere és a Metabolikus Tipizálás Fogalma

Az anyagcsere fogalma már önmagában hordozza, miről is van szó: anyagok cserélődnek ki, alakulnak át, hogy szervezetünk működni tudjon. Mindazt, amit táplálékként beviszünk a szervezetünkbe, át kell alakítani. A sajtban lévő kalcium például úgy dolgozódik fel, hogy beépülhessen a csontokba. A halban lévő omega-3 zsírsavak az agysejtek építőköveivé válnak. A táplálékok összetevőiből létfontosságú élő elemek válnak, például vörösvértestek, immunsejtek, izomtömeg, csontanyag. Amire a szervezetnek nincs szüksége, amit nem tud feldolgozni vagy ami károsítja, azt (remélhetőleg) kiválasztja. A máj és a vesék megállás nélkül dolgoznak, végzik szűrő- és méregtelenítő munkájukat. Amit anyagcserének hívunk, az tulajdonképpen életünk motorja, amely valamennyi szervünk működéséről és energiaellátásáról gondoskodik. Ez a hihetetlenül komplex folyamat sok millió évvel ezelőtt kódolódott a génjeinkben. Az anyagcsere több, mint egyszeri, egyszerű folyamat, sokkal inkább egy sokoldalú biokémiai reakció összefoglaló neve: idetartozik a fehérje-, a zsír-, a szénhidrát-, az energia-, a vasanyagcsere, hogy csak néhányat említsünk. Ezeknek a rendszereknek mind harmóniában kell állniuk egymással. Ha az egyik zavart szenved, az hatással van az egész rendszerre.

A metabolizmusnak, vagyis az anyagcserének két fő folyamata létezik: az anabolizmus (építő folyamatok) és a katabolizmus (lebontó folyamatok). Az építő folyamatok a fiatalabb egyéneknél dominálnak, míg a lebontók az öregedés során egyre hangsúlyosabbá válnak. Az anabolizmus során az olyan egyszerű vegyületekből, mint a zsírsavak vagy aminosavak, összetett makromolekulák például fehérjék és nukleinsavak keletkeznek. Így a test képessé válik az izomzat növelésére vagy a sejtek regenerálására. A katabolizmus a bevitt vagy elraktározódott táplálékot, azaz a szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat bontja le. Az anyagcsere téma leggyakrabban azok körében merül fel, akik elégedetlenek a testsúlyukkal és fogyni szeretnének.

A táplálkozáselméletek területén perspektívaváltást hoz viszont az anyagcsereelv (angolul metabolic typing). Ez a felfogás az egyéni adottságokból indul ki, illetve az ehhez tartozó anyagcseretípusból. A tápanyagok, azaz a szénhidrátok, a fehérjék és a zsiradékok ugyanis nem mindenkire egyformán hatnak. Ami az egyiknek jót tesz, az a másiknál inkább zavaró lehet vagy túlsúlyt idézhet elő. A metabolikus tipizálás főként a túlsúlyosaknak jelenthet reménysugárt. Az anyagcseretípusnak megfelelő táplálkozás gyakran meglepő változásokat okozhat. A szervek tehermentesítődnek, a sejtek anyagcseréje serkentődik és a zsír-, illetve ízlerakódások kiürülnek. Az emberek anyagcsere alapján való kategóriákba osztását (metabolic typing) az amerikai William L. Wolcott fejlesztette ki. Módszere azon a felismerésen alapul, hogy a táplálkozás erős befolyást gyakorolhat anyagcserénk kontrollrendszerére, akárcsak az autonóm idegrendszer vagy a mirigyrendszer. Amíg ez utóbbi rendszerek folyamatosan arra törekednek, hogy fenntartsák a belső egyensúlyt, addig a táplálkozás ezt vagy segíti, vagy megakadályozza.

Wolcott abból indult ki, hogy minden embernek szüksége van valamennyi tápanyagra. Ezek arányát azonban a genetikai adottságok alapján kell mérlegelni. Egy ember anyagcseretípusa égetőrendszerének hatékonysága, idegrendszerének kiegyensúlyozottsága és mirigyeinek anyagcserét befolyásoló hormonjai alapján határozható meg. Bizonyos mértékben figyelembe veszik Dr. William Donald Kelly az 50-es években vegetáriánus étrenddel gyógyította sikeresen a hasnyálmirigy rákját. A sikeren felbuzdulva másokat is megpróbált ezzel a módszerrel gyógyítani, azonban nem mindenkinek vált be. Így kezdett el a személyre szabott táplálkozással foglalkozni. Később több kutatás, tanulmány született az egyénre szabott étrend szükségességéről. A metabolikus tipizálás a személyes táplálkozási típusoknak összesen 72-féle variációját ismeri.

Az Anyagcseretípusok Alapvető Besorolása és Jellemzői

Az anyagcsere-tipizálás három alaptípusba történik, és az elsődleges kategorizálást teszi lehetővé: szénhidráttípus, fehérjetípus és vegyeskoszt-típus. Fontos tudni, hogy az alább felsorolt anyagcsere típusok nem különálló típusok, itt sokkal inkább fokozatokról beszélünk. A végleteket azért érdemes ismerni, mert az alapján alakíthatod ki a saját magad számára hosszú távon is ideális étrendet. Sokan inkább kevert típusba tartoznak, de mégis valamelyik irányba húznak.

Szénhidráttípus (Lassú Égetésű Típus)

Ez a típus a tápanyagokat lassan és alaposan égeti el, és a szénhidrátfelvételnek köszönhetően sokáig nem éhezik meg. Ugyancsak sok szénhidrátra van szüksége a szimpatikus idegrendszeri típusnak: magas teljesítménye és kivételes munkatempója sok ilyen jellegű tápanyagot igényel. A szénhidráttípus számára az étkezés nem különösebben fontos. Elsősorban a kenyeret, a tésztát, a krumplit és a rizst szereti. A zsíros és sok húst tartalmazó ételek fáradttá teszik és hizlalják. Javaslat: sok szénhidrát, kevés zsír és fehérje. Arány: 60:40 százalék (szénhidrát/fehérje és zsír).

Ha inkább szénhidrát típusba tartozol, a te emésztőrendszered nem arra van berendezkedve, hogy nagy mennyiségű zsírt és fehérjét fogadjon be, így a már amúgy is lassú emésztésedet csak tovább lassítják. Éppen ezért kerüld a nehéz és zsíros ételeket. Számodra az Atkins és más fehérje diéták nem fognak működni, illetve nagyon megzavarják szervezeted egyensúlyát. Persze fehérjére szükséged van, de azt zöldségekből, halakból illetve esetenként sovány húsból pótold, ha nem vagy vegetáriánus. A vegetarianizmust egyébként a te rendszered jobban bírja. Attól, hogy szénhidrát típus vagy, a cukrok, édességek és finomított szénhidrátok ugyanúgy problémásak. Evolúciósan senki sincs hozzászokva a vércukor gyors ingadozásaihoz. Tehát gabonából is a teljes kiőrlésű a jó választás. A tejtermékek és a hüvelyes zöldségek szintén nem ideálisak, de ha nem okoznak energia problémát, akkor mértékkel fogyaszthatod őket.

Az idegrendszeri működések szempontjából ebbe a típusba tartozó egyének racionális emberek, akik célirányosan végzik munkájukat. Jó a koncentráló képességük, nagyon aktívak, de e mellett lobbanékonyak, sokszor lehetnek idegesek. Az evés nem játszik központi szerepet életükben. Étvágyuk szerény, van hogy akkor veszik észre, hogy éhesek voltak, amikor elkezdenek enni. E mellett az édesség utáni sóvárgás rájuk jobban jellemző. Jól elvannak növényeken és magvakon, a zsíros húsételek nagyon eltelítik őket. Húsok közül a száraz, fehér húsokat szeretik jobban. Ha emésztési panaszuk van, az inkább székrekedéses jellegű, hajlamosak lehetnek a gyomorégésre. Jellemző betegségeik a magas vérnyomás, alvászavarok.

Az anyagcsere sebessége szempontjából a lassú égetésűek tartoznak ebbe a típusba. Az ezen típusba tartozó embereknek magas szénhidráttartalmú ételekre van szükségük (zöldségek, gyümölcsök), és fehérje igényüket is képesek kielégíteni növényi forrásból (magvak és hüvelyesek). Genetikai programjuk a meleg és párás környezetben, aktív életmódot folytató ősökével rokon, szervezetük nem képes nagy mennyiségű állati fehérjét és zsírt feldolgozni. Általában kis étvágyúak, az étel nem játszik központi szerepet az életükben. Az ilyen típusú ember általában karcsú, de ha sok édességet nassol, elhízhat. A felesleges mennyiségű tápanyag ugyanis a zsírsejtekben kerül raktározásra. Sajnos a zsírszövet mennyiségének növekedése, más hormonszerű anyagok (pl.:leptinek) révén, rontja a zsír és izomsejtek cukor felhasználási képességét. Ennek következményeként több tápanyag bevitelére van szükségünk, ami ördögi körként tovább rontja anyagcseréjüket. Az agresszív, célirányos, motivált, munkamániás emberek általában ebbe a típusba tartoznak, akiknek nincs is idejük enni. Általában energiabombák, jó a koncentrációs képességük.

Fehérjetípus (Gyors Égetésű Típus)

A fehérje-zsír típus mint gyors szénhidrátégető elegendő mennyiségű fehérjét és zsírt igényel optimális energiaegyensúlyához. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a paraszimpatikus típus: a szimpatikussal ellentétben, akinek gyors élettempójához sok szénhidrátra van szüksége, a paraszimpatikus típusnak aktivizálnia kell anyagcseréjét és kielégítő mennyiségű fehérjebevitelt kell gondoskodnia. A fehérjetípus imád enni, fontosak számára a kulináris élmények, és sok pénzt hajlandó kiadni ételre. Szereti a húst, a halat, a tojást és a tejtermékeket. Javaslat: sok fehérje és zsír, kevés szénhidrát, arány: 60:40 százalék (fehérje és zsír/szénhidrát).

Ha inkább fehérje típusú vagy, akkor neked igenis szükséged van megfelelő mennyiségű fehérje és zsír bevitelére, mégpedig többre, mint másoknak. Ha ezt megvonod magadtól, az megzavarja az egyensúlyodat, állandó energiahiány és sóvárgások jellemzik napjaidat. Ez persze nem jelenti azt, hogy már reggelire is csülkös pacalt egyél és innentől kezdve felhatalmazva érezd magad a szalonna és zsír mértéktelen fogyasztására. Inkább csak arra figyelj, hogy minden étkezésed tartalmazzon megfelelő mennyiségű fehérjét és zsírt. Ez lehet akár zöldségből is, de akkor ne sajnáld az olajat, amivel megöntözöd azt. Neked elég a napi háromszori étkezés, és úgy kell kialakítani az étrendedet, hogy elég is legyen. Fokozottan kerülj minden gyors vércukor emelő ételt éppúgy, ahogy az alkoholt is. Ha nassolni támad kedved, akkor inkább magvakkal elégítsd ki sóvárgásodat.

Az idegrendszeri működések szempontjából ebbe a típusba tartozó egyének kifelé forduló, társaságkedvelő emberek, akik szeretnek jókat enni. Óvatosak, nyugodtak és nehezen gurulnak dühbe. Emésztésük jó, nagy étvággyal rendelkeznek, nem telítődnek könnyen el. Hízékony alkatok, de jó állóképességgel rendelkeznek. Ha emésztési panaszuk van az inkább hasmenéses, mint székrekedéses jellegű.

Az anyagcsere szempontjából a gyors égetésűek tartoznak ebbe a típusba. A gyors égetésű típus jellemzőinek megértéséhez el kell gondolkodnunk azon, hogy a jégkorszakok eljövetelekor és vándorlásaink során a táplálék csak szakaszosan volt elérhető számunkra. Az ezen a típusba tartozó embereknek magas fehérje tartalmú ételekre van szükségük, hogy az lehűtse felpörgetett anyagcseréjüket. Ők genetikailag nem alkalmasak a könnyű vegetáriánus étkezésre. Gyorsan elégetik a táplálékot, ezért nehezebb ételeket igényelnek. Egy eszkimó például könnyen megemészti azt a mennyiségű nehéz fehérjét és zsírt, ami egy mediterrán területen élő embert túlterhel. Általában nagy étvágyúak, hajlamosak túl sokat enni. A gazdag, zsíros, sós ételeket kedvelik. Ha azonban sok szénhidrátot esznek, állandóan további adag után sóvárognak. Tehát minél több édességet esznek, annál többet kívánnak, viszont a cukor idegessé teszi őket. Jó tudni, hogy a kalóriamegvonás nem fogyasztja ezt a típust, csak átmenetileg. A kalóriamegvonás hatására ugyanis lassul anyagcseréjük, és szervezetünk egy magasabb testsúly célértéket állít be, vagyis raktározó üzemmódra kapcsol. Energiaszintjük változó, hangulatuk a letargiától a mániás feldobottságig változhat. Hajlamosak depresszióra, apátiára, álmosságra. A feldobottnak tűnő állapot mélyén kimerültség rejtőzhet. Ha feszültek, idegesek, az evés javít az állapotukon.

Kevert Típus (Egyensúlyi Típus)

A vegyeskoszt-típus genetikailag alkalmas a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ez a típus mind a fehérje, mind a szénhidrát típusok nyomait hordozza. Attól függően, hogy melyik irányba tolódik el az egyensúly, érezhet fáradtságot, letargiát, depressziót, csakúgy, mint hiperaktivitást, idegességet vagy szorongást is. Az egyensúlyi típus étrendnél a javasolt étkezéseinek száma 3-4, melyek között 4-5 óra telik el. Igazán neki való: vegyes koszt.

A kevert típusú személy anyagcseréjére a szénhidrát és fehérje típus jellemzőinek keveréke érvényes. Igazából kétféle kevert típus létezik. Az egyik fajta az, aki nem mutatja igazán egyik típus jellemzőit sem. Tipikusan középen helyezkedik el a skálán, aminek egyik vége szénhidrát, a másik vége pedig a fehérje/zsír dominancia. A másik kevert típus mindkét változat jellemzőivel rendelkezik, de egyik sem dominál. A kevert típusoknál mindenkinek egyéni jellemzői vannak, sokszor egyik végletből a másikba esnek.

Az Egyéni Adottságok Figyelembe Vétele

Születésünkkor magunkkal hozott anyagcsere-tulajdonságaink életünk végéig változatlanok maradnak. A kérdés csak az, hogy ezt figyelembe vesszük-e. Ha olyan táplálkozási és életmódot folytatunk, amely típusunkkal ellentétes, akkor kibillenünk az egyensúlyunkból és tőlünk idegen anyagcsere-tulajdonságokat fejlesztünk ki. A szénhidrát és fehérje-zsír típus nem különül el élesen egymástól. A két véglet között számos köztes állapot létezik. Inkább egy skálát kell elképzelnünk, amin mindenki elhelyezkedik valahol. Ráadásul, bár van egy öröklött beállítottságunk, azt befolyásolhatják a külső körülmények, a testmozgás vagy testedzés, illetve a lelkiállapot is.

A finomabb megkülönböztetéshez az egyéni mirigyhelyzetet, a vércsoportot és a mindenkori életkörülményeket is figyelembe kell venni, akárcsak a testformát és az esetleges zsírpárnák elhelyezkedését. Ha például valaki túlsúlyos, feltételezhető, hogy ebben a mirigyei is szerepet játszanak, de azt is figyelembe kell venni, pontosan hol helyezkednek el a testén a zsírpárnák. Ha például a hasa, a melle és a combja túl kövér, akkor ez arra utal, hogy az illetőnek kielégítő mennyiségű fehérjére van szüksége, ugyanakkor a szénhidrátbevitelét csökkentenie kellene.

Vércsoportok szerepe az anyagcserében

Az anyagcseretípus meghatározásakor a vércsoport is fontos szempont. Ugyanakkor nincs szükség olyan részletezésre, mint amilyet az amerikai orvos, Peter D’Adamo vezetett be a vércsoportdiétánál.

• 0-s vércsoport: Ez a legrégibb és a legelső vércsoportja az emberi fajnak. Eredetileg a vadászok és gyűjtögető életmódot élő törzsek jellemzője volt, akik az elejtett vadat, a vadon termő gyümölcsöket, növényeket, dióféléket és gyökereket ették. A táplálék megszerzése folyamatos mozgásra kényszerítette őket.
• A-s vércsoport: Ez a vércsoport feltételezhetőleg 25 ezer évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emberek felfedezték a földművelést és megtanulták háziasítani az állatokat. Életmódjuk a folyamatos mozgásról átállt helyhez kötöttebbre, és táplálkozásuk is megváltozott. Feltehetőleg ez az alapvető változás okozta az új vércsoport kifejlődését is.
• B-s vércsoport: A B-s vércsoport igen gyakran fordult elő a nomád népeknél, akik Indiából, Pakisztánból és Tibetből indulva vándoroltak Mongóliába, majd tovább Kelet-Európába. 0-s vércsoportú őseikhez hasonlóan sok fehérjét és zsírt fogyasztottak. Nekik sikerült először a tejet megsavanyítani, ami végül lehetővé tette a joghurt, a túró és a sajt termelését.
• AB-s vércsoport: Az A és a B vércsoport keveredése feltehetőleg csak ezer évvel ezelőtt történt meg.

Érdekes, hogy a táplálkozási profil az anyagcsere- és vércsoporttípusnál nagyon gyakran egybeesik. Ha mindehhez B-s vércsoport társul, az ugyancsak a fehérjék fokozott szerepét jelzi, mivel kialakulásának megfelelően a B-s vércsoport inkább a fehérjékre, mint a szénhidrátokra van beállítva. Számára tehát reggelire a sajt volna a megfelelő választás, szemben a kenyérrel, amelyből csak kevés rozskenyeret kellene fogyasztania. A sajthoz kenyér helyett ehet répát, retket, szárzellert vagy hasonlókat.

A Hormonális Rendszer befolyása

Az anyagcsere-folyamatokra a szervezet számos hormonja befolyással bír. Elsősorban a pajzsmirigy hormonok határozzák meg az anyagcsere működését, ezért is jár sokszor együtt pajzsmirigy-alulműködéssel a hízás, mert az lassító hatással van az anyagcserére. A hasnyálmirigy hormonja, az inzulin szintén részt vesz az anyagcserében, hiszen segít a bevitt cukrok és szénhidrátok felhasználásában. Amit a szervezet nem tud hasznosítani, abból zsírraktárakat épít. A glükagon ezzel szemben, a hasnyálmirigy másik hormonjaként, a zsírraktárak lebontásáért és azok energiává alakításáért felelős. Végül az adrenalinnak, mint stresszhormonnak is szerepe van az anyagcsere-folyamatok szabályozásában. Az endokrin rendszer, különösen a pajzsmirigy működése és a pajzsmirigy hormonok szintje erőteljesen befolyásolja a szervezet anyagcsere-folyamatait.

Az Anyagcsere Típus Meghatározása és Jelentősége

Az anyagcsere-tipizálás egy olyan megközelítés, amelynek célja az egyén egyedi anyagcsere-folyamatainak feltérképezése. A hajban található nyomelemek és ásványi anyagok vizsgálatára épülő Hair Test az egyik leghatékonyabb módszer az anyagcseretípus meghatározásához. Segítségével nemcsak azt lehet megállapítani, hogy valaki lassú vagy gyors anyagcserével rendelkezik, hanem azt is, hogy milyen tápanyagokból szenved hiányt a szervezete. Így ezzel az innovatív diagnosztikai módszerrel közel 100%-os pontossággal meghatározható, hogy a szervezet éppen milyen állapotban van, és milyen tápanyagokra van szüksége az optimális működéshez. Nagy előnye, hogy pontos képet ad a test belső állapotáról, hiszen voltaképp a hajszövetben található ásványi anyagok és toxikus nehézfémek koncentrációját méri. A teszt elvégzéséhez mindössze néhány vékony tincs levágása szükséges a fejbőr közeléből. A haj azért is egy kiváló biológiai minta, mert hosszú időn keresztül elraktározza a szervezetben található ásványi anyagok és mérgező fémek információit.

Az elemzés során pontos adatokat kapunk a szervezetben jelen lévő ásványi anyagok és nyomelemek szintjéről. Azonosíthatók a tápanyaghiányok és egyensúlytalanságok, amelyek felszívódási problémákra utalhatnak. Az eredmények alapján következtetni lehet arra, hogy milyen életmódbeli vagy étrendi változtatások szükségesek a hiányállapotok megszüntetéséhez. A teszt nemcsak az aktuális állapotot térképezi fel, hanem segít felismerni azokat a mögöttes problémákat, amelyek a tápanyagok nem megfelelő felszívódásához vezetnek.

Kulcsfontosságú ásványi anyagok az anyagcserében

• Kalcium - Magnézium: A kalcium szorosan kapcsolódik a magnéziumhoz számos anyagcsere-folyamatban. A túlzott kalciumbevitel gátolja a magnézium felszívódását. Magnéziumhiányos állapotban pedig az energiatermelő folyamatok nem megfelelő ütemben zajlanak. A magnézium csökkent mértéke utalhat pajzsmirigy-alulműködésre és lelassult anyagcserére is. A magnézium a kalcium felszívódásában játszik szerepet, segít szabályozni a kalcium szintet a sejtekben, megelőzve a nyomelem túlzott felhalmozódását.
• Nátrium - Kálium: A nátrium és kálium aránya alapvető fontosságú a sejtek, a szív és az idegrendszer egészséges működéséhez. Ezek az ásványi anyagok elektrolitokként funkcionálnak, segítve a test vízháztartásának és pH-értékének szabályozását, valamint a sejtek közötti kommunikációt. A nátrium és kálium arányának felborulása gyakran kapcsolódik stresszkezelési problémákhoz. Tartósan fennálló stressz esetén a nátrium magasan a kálium szintje fölé emelkedik. Ez pedig nem csak az anyagcsere szempontjából problémás, hiszen a magas nátrium melletti alacsony kálium szint megemeli a vérnyomást, és ennek folyamán akár szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.

A többek között anyagcseretípust is meghatározó hajmintás szűrővizsgálat kiértékelését az amerikai Trace Elements labor szakértői végzik. Magyarországon a hajminta levétele már több mint 60 helyszínen lehetséges. A lelet a szervezetben található nyomelemek és felhalmozódott toxikus fémek mértékéről ad kimutatást, ami mellé egy átfogó életmód-tanácsadást is kapnak a kliensek. A közel 200 oldalas útmutató részét képezik személyre szabott táplálkozási ajánlások, méregtelenítő javaslatok, stresszcsökkentő módszerek és mozgásformák is.

Az Ideális Életmód Kialakítása a Kevert Típus Számára

Mivel egyedi és megismételhetetlen lények vagyunk mindannyian különbözünk egymástól. Van aki itt is és a szénhidrát típus leírásánál is talál magára illő jellemzőket. Mindenkinek egyedi mintázata van tulajdonságait illetően. Ha bizonyos tulajdonságok alapján az egyik vagy másik irányba meghatározott mértékű eltolódás fedezhető fel, akkor beszélhetünk fehérje vagy szénhidrát típusról. Ha egyik sem igazán jellemző, akkor kerül valaki a kevert típus kategóriájába.

Táplálkozási javaslatok a kevert típusnak

Az alábbi tanácsok csak általános megfontolások a kevert típusú személyek számára:

• Fehérjebevitel: Egyen fehérjét minden étkezéshez. Soha ne csak szénhidrát legyen a nasi, kis fehérjét is majszoljon (pl. magvak, tejtermékek).
• Tejtermékek: A tejtermék fehérjét is és szénhidrátot is szolgáltat.
• Gabona: Gabona fogyasztása mértékkel történjen, de az is teljes kiőrlésű legyen.
• Gyümölcsök: A gyümölcs általában fogyasztható, de mértékkel.
• Rostban gazdag ételek: A magas rosttartalmú növényi táplálékra helyezze a hangsúlyt.
• Kerülendő: A finomított gabonatermékek, magas keményítő tartalmú zöldségek és magas cukor tartalmú gyümölcsök számukra sem előnyösek.
• Hüvelyesek és magvak: A hüvelyeseket mértékkel fogyassza, mert purint tartalmaznak, ami rossz irányba befolyásolja anyagcseréjét. A magvak jó fehérje források, és jó zsírokat tartalmaznak.

Fontos megjegyezni, hogy az anyagcsere típus diéta nem valamilyen modern „fogyókúra divat”. Az emberiség vándorlása során különböző klímazónákban telepedett le, ahol alkalmazkodott az adott helyen elérhető élelmiszer kínálathoz. Ellenben az indiaiak, akik számára a zöldségek jelentették a fő táplálékforrást, ők a magasabb szénhidrát bevitelhez alkalmazkodtak.

Vitamin- és ásványi anyag pótlás

A megfelelő anyagcsere-működéshez a vitaminpótlás is nélkülözhetetlen.

• B-vitaminok: A B2-vitamin támogatja a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontását. A B6 fokozza az energiafelhasználást, a B12-vitamin a sejtek energiatermelését serkenti.
• A-vitamin: A sejtnövekedést támogatja.
• C-vitamin: Segít a stresszkezelésben és gátolja a szabadgyökök képződését.
• D-vitamin: Elősegíti a pajzsmirigy és mellékvesék működését, így hiánya a szervezetünkben többek között lassíthatja az anyagcserét is.

Kiegyensúlyozott életmód

A kiegyensúlyozott életmód része még a hatékony stresszkezelés és a rendszeres testmozgás is. A kettő ráadásul szorosan is kapcsolódik egymáshoz, hiszen egy jó kis edzéssel levezethetjük a napi stresszt. Viszont ha nem szeretjük annyira a konditermek világát, akkor egy jóga is segíthet a stressz csökkentésében és a napi mozgásnak is tökéletes. Az Oxygeni Hair & Skin étrend-kiegészítői gondosan válogatott, természetes hatóanyagokkal segítik a haj, a bőr, a köröm és a szervezet egészségét - mert a valódi egyensúly belülről indul.

A kardiózás csupán 1-2 órán keresztül fejti ki a hatását az anyagcserére vonatkozólag, a súlyzós, izomépítő edzések hosszútávon sokkal hatásosabbak. A tartós stressz, a mozgásszegény életmód és a kevés folyadékfogyasztás mind lassíthatják a bélmozgást, ami végeredményben az anyagcsere-folyamatok lassításához is vezet. Ilyenkor étkezés után puffadást, fájdalmas feszülést tapasztalhatunk. A lassú anyagcsere egyik legkellemetlenebb tünete a székrekedés. Minél több időt tölt az emésztőrendszerben az elfogyasztott étel, annál nagyobb az esélye, hogy nehézségek merülnek fel a székletürítés során.

Speciális esetek és kiegészítő kezelések

• Fogyás 40 felett: A fogyás 40 felett már nem megy úgy, mint régen? Egyre csak gyarapszik a centik a hasadon, ráadásul olyan új és meglepő helyeken is kibuggyan a felesleg, mint pl. a melltartópánt-környéke? Ez a folyamat természetes és küzdeni sem lehetetlen ellene.
• Hasi zsír: Sokan tapasztalják, hogy „mindenhonnan fogytam, csak a hasamról nem.” Pedig a hasi zsír eltüntetése nem feltétlenül kitartás kérdése! A háttérben biológiai sajátosságok: hormonális folyamatok, anyagcsere-mechanizmusok és a szervezet energiaraktározási stratégiái állnak.
• Injekciós zsírbontás: Az injekciós zsírbontás célja, hogy végleg leszámoljunk a makacs helyi zsírpárnákkal - például hason, combon, tokán - anélkül, hogy kés alá feküdnénk. Gondolj rá úgy, mint egy célzott lövedékre a helyi zsírsejtek ellen: ott dolgozik, ahol kell, ráadásul visszahízástól sem kell tartanod.
• Lipolézeres zsírbontás: A lipolézeres zsírbontás is hatékony lehet, de fontos tisztában lenni a működésével és a reális elvárásokkal.
• Kavitációs zsírbontás: A kavitációs zsírbontás vélemények hasznosak lehetnek, amikor otthoni kavitációs gépet vagy kezelést keresünk. Fontos azonban, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk, és reális eredményekre számítsunk.
• Oxigénterápia: Próbáld ki az oxigénterápia erejét - frissülj fel sejtszinten! A hajgyógyászati és kozmetikai oxigénterápia egy innovatív, tű nélküli eljárás, amely 100%-ban tiszta oxigén segítségével serkenti a sejtek működését, fokozza a vérkeringést és támogatja a bőr, a fejbőr és a hajszálak egészséges egyensúlyát. A kezelés során az oxigén hordozóként juttatja el a vitaminokat, ásványi anyagokat és hatóanyagokat a sejtek mélyebb rétegeibe, így segíti a regenerációt, a hajhagymák erősödését és a bőr természetes megújulását. A rendszeres hajgyógyászati oxigénterápiás kezelés nemcsak a hajhullás mérséklésében, hanem számos fejbőrprobléma - például korpásodás, viszketés, zsírosodás, szárazság - enyhítésében is hatékony támogatást nyújthat.

A Folyamatos Szöveti Glükózmonitorozás (Szenzortechnika)

A szénhidrát-anyagcsere állapot jellemzése a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer alkalmazása mellett. A tanulmány bemutatja, hogyan lehet a szénhidrát-anyagcsere állapotot jellemezni és leírni a Magyarországon az 1-es típusú cukorbetegség esetén 2020 január 1-je óta társadalombiztosítás mellett elérhető folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer, köznapi nyelven szenzortechnika alkalmazásával.

A szerző bemutatja a Advanced Technologies & Treatments for Diabetes (ATTD) 2019-es kongresszusán összehívott nemzetközi konszenzus-konferencia kapcsán megszületett, a napi több száz glükózérték elemzésének egységes ajánlását, mely az Ambulantory Glucose Profile riportban, magyarul összefoglaló szenzorjelentésben öltött testet. Ismertetésre kerül, hogy a jelentésben mely adatokat és standardizált mutatókat kell feltüntetni, azoknak mi a szénhidrát-anyagcsere állapotra utaló természete, illetve javasolt terápiás értéke.

A szenzorrendszer a szöveti glükózérték mellett rendelkezésre bocsátja a glikémiás kontroll egyéb biomarkereit is, melyekkel objektívebb és részletesebb képet kapunk a szénhidrát-anyagcsere állapotról, megkönnyítve a cukorbetegséggel élő hon- és rendvédelmi dolgozók egészségügyi alkalmasságának értékelését.

tags: #anyagcsere #kevert #tipus