A virslifogyasztás Magyarországon mélyen gyökerező hagyomány, amely különösen a szilveszteri időszakban éri el csúcspontját. Legyen szó családi összejövetelről vagy baráti buliról, a virsli minden asztalon ott van. Az Auchan saját márkás termékei rendszeresen szerepelnek a különböző szakmai és fogyasztói teszteken, ahol a vásárlók és szakértők gyakran keresik a választ arra: vajon a nagyáruházak kínálata megüti-e a minőségi mércét, és érdemes-e a kosarunkba tenni őket az ünnepi készülődés során?
A virsli történelmi gyökerei és a minőségi elvárások
A virsli néhány száz éves német találmány, az eredeti frankfurti típusú virsli nagyon finomra darált sertéshúsból, húsprádból, különböző egyéb anyagok, szalonna és víz hozzáadásával, fűszerezés után készült juhbélbe töltve. Hozzánk bécsi közvetítéssel érkezett; ebbe a verzióba már marhahús is került.
Ahhoz, hogy a virsli elnevezést ráírhassa a gyártó a csomagolásra, az kell, hogy a hústartalom - az előírások szerint az állat vázizomzatából származik - elérje legalább az 51 százalékot, és legfeljebb a késztermék tíz százaléka lehet csontokról mechanikusan lefejtett hús. A hústartalomra vonatkozó arányok 2017-ben változtak utoljára: a minimális hústartalmat 40-ről 51 százalékra emelték, a fehérjetartalom tízről 11 százalékra nőtt, és ekkor maximálták tíz százalékban a csontokról mechanikusan lefejtett hús (msm) arányát is.
Az élelmiszerkönyvi előírásoknak megfelelő virsli egyenletes vastagságú, nyersen és főzve is deformáltságtól mentes. Felülete nem lehet szennyezett, burkolatának - legyen az műbeles vagy juhbeles - szintén egyforma simának, tisztának, sérülésmentesnek kell lennie, valamint a terméket végig zárnia kell.
A tesztelés módszertana: hogyan vizsgáljuk a minőséget?
A szakmai tesztek során - legyen szó a Nébih vagy független médiumok vizsgálatairól - a virsliket jellemzően 3 perces forró vizes hőkezelésnek vetik alá. A tesztelők szigorú szempontrendszert követnek:
- Illat: A fűszerek (bors, pirospaprika, zeller) és az esetleges füstösség érvényesülése.
- Állag: A homogenitás, a tömörség és a roppanósság. A túl puha vagy nehezen roppanó termékek pontlevonást kapnak.
- Íz: A harmonikus fűszerezettség, a sótartalom és a mellékízektől való mentesség.
Az Auchan bécsi sertésvirslije például már számos alkalommal került a "csúcsbírálat" szakaszába, ami azt jelzi, hogy a termék megfelel a szigorú minőségi kritériumoknak.
A TISZA Kormány első ülése - Ópusztaszeren 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS - #tiszapárt
Az Auchan virslik megítélése a fogyasztói visszajelzések alapján
A fogyasztói vélemények gyakran megosztottak. Míg az Auchan saját márkás frankfurti baromfivirslije egy Pénzcentrum-teszten például 7-es feletti átlaggal nyert, bizonyítva kiváló ár-érték arányát, más teszteken a sertésalapú termékek kapcsán akadtak kritikusabb hangok is.
Az egyik leggyakoribb észrevétel a tesztelők részéről, hogy az Auchan termékei megjelenésükben és állagukban sokszor hasonlítanak más, neves gyártók termékeire, ami arra utalhat, hogy a gyártási technológia vagy a beszállítói kör hasonló. Azonban még a jól szereplő termékeknél is előfordulhatnak szubjektív negatívumok: egyesek a füstölés intenzitását találták túlzónak, mások a bél állagát kifogásolták.
Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során gyakran kiderül: a címkén feltüntetett adatok és a laboratóriumi mérések nem minden esetben vágnak egybe, ami tovább árnyalja a vásárlói bizalmat. Ugyanakkor az Auchan virslik esetében a többség az "elfogadható, simán fogyasztható" kategóriába sorolja a termékeket, amelyek a hétköznapi vacsorák vagy egy gyors hot-dog elkészítéséhez kiváló választást jelentenek.
A "félrevezető" címkék és a vegán alternatívák
Érdekes jelenség a virsliteszteknél a "vegán kihívás". Nem ritka, hogy a vaktesztek során a növényi alapú, például Just Veg! fantázianevű termékek is bekerülnek a kóstolásba. Ezek a termékek - bár gyakran kapnak "értékelhetetlen" vagy "pástétomszerű" minősítést a húsevő kollégáktól - rámutatnak arra, hogy a fogyasztók mennyire a megszokott, sertés- vagy baromfihúsra épülő ízvilágot várják el ezen a néven.
A fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolt termékeknél gyakori hiba a zsírtartalom túllépése vagy a címkén jelzett tápértékadatok pontatlansága. Az Auchan kínálatában a frankfurti baromfivirsli - a már említett 61 százalékos hústartalmával - gyakran stabilabb minőséget nyújt, mint az olcsóbb, alacsonyabb hústartalmú alternatívák.
Mire figyeljünk a vásárlásnál?
Ahhoz, hogy az ünnepi asztalra valóban kiváló minőségű virsli kerüljön, érdemes megfogadni a szakemberek tanácsait:
- Keressük a "Virsli" megnevezést: Ha a csomagoláson "rudacska" vagy egyéb fantázianév szerepel, az szinte biztosan azt jelzi, hogy a termék nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv szigorú virsli-előírásainak.
- Ellenőrizzük a hústartalmat: A minőségi termékek 51 százalék feletti hústartalommal rendelkeznek.
- *Tapintás:# Auchan Virsli Vélemények: Alapos Összehasonlító Tesztek és Fogyasztói Tapasztalatok
A virsli, ez a néhány évszázados német találmány, mélyen beépült a magyar gasztronómiai hagyományokba. Különösen szilveszter éjjelén számít elengedhetetlen kelléknek, de a hétköznapok gyors reggelijei vagy vacsorái során is gyakori választás. A boltok polcain fellelhető hatalmas választék miatt azonban nem mindig könnyű megtalálni a tökéleteset. Az Auchan virslijének megítélését, helyét a különböző termékteszteken, valamint a fogyasztói véleményeket vizsgáljuk meg részletesen ebben a cikkben.
A virsli története és élelmiszerkönyvi meghatározása
A virsli eredeti, frankfurti típusa nagyon finomra darált sertéshúsból, húsprádból, különböző egyéb anyagok, szalonna és víz hozzáadásával, fűszerezés után, juhbélbe töltve készült. Magyarországra bécsi közvetítéssel érkezett, és ebbe a verzióba már marhahús is került.
A Magyar Élelmiszerkönyv szigorú előírásokat támaszt a virsli elnevezéssel forgalmazott termékekkel szemben. Ahhoz, hogy a gyártó a "virsli" elnevezést ráírhassa a csomagolásra, a hústartalomnak (az állat vázizomzatából származó rész) el kell érnie legalább az 51 százalékot. Fontos kitétel az is, hogy a késztermék legfeljebb tíz százaléka lehet csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM).
A hústartalomra vonatkozó arányok 2017-ben változtak utoljára: a minimális hústartalmat 40-ről 51 százalékra emelték, a fehérjetartalom tízről 11 százalékra nőtt, és ekkor maximálták tíz százalékban az MSM arányát. A zsírtartalom egyébként legfeljebb 25 százalék lehet, de ezt nem szabad a hústartalomba beszámítani, szigorúan fehérjetartalomként lehet elszámolni. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója szerint a zsírtartalom azért szokott magasabb lenni, mert olcsóbb. A tíz százaléknál magasabb MSM-tartalommal is lehet forgalmazni húskészítményt, csak nem virsli néven. 2017-ben csökkentették a sótartalmat is 2,5 százalékról 2,2 százalékra.
A virsli akkor nevezhető sertés-, pulyka-, borjú- vagy egyéb állatból készített terméknek, ha az 51 százalékos hústartalom legalább hetven százalékát az adott faj adja.
Az élelmiszerkönyvi előírásoknak megfelelő virsli egyenletes vastagságú, nyersen és főzve is deformáltságtól mentes. Felülete nem lehet szennyezett, burkolatának - legyen az műbeles vagy juhbeles - szintén egyforma simának, tisztának, sérülésmentesnek kell lennie, valamint a terméket végig zárnia kell. Ma már az ehető burkolatok is többfélék lehetnek: van a hagyományos juhbeles verzió, de van mesterségesen, kollagénből előállított is. A burkolat alatt folyadék-, lég- és zsírzsák nem lehet. A fogyasztóvédelmi teszteknél kifejezetten vizsgálják, hogy a műbeles termékeknél színezett-e a burkolat, mivel az félrevezetheti a vásárlót. Metszéslapja a virslire jellemző színű, egyenletes és jellemző színintenzitású, drappos-rózsaszínes, homogén. A fűszereloszlás egyenletes.
Fontos minőségi elvárás, hogy a virslinek tapintásra rugalmasnak kell lennie, nem lehet se puha, se kemény. Rágás után jól összeálló, melegen lédús legyen, és törés vagy harapás során kívánatos, hogy roppanjon. Erősen befolyásolja az élvezeti értékét, mennyire harmonikusan érezhető a termék illatában és ízében a bors és a fűszerpaprika, a füstölt vagy füstízesítésű virsliknél a füst vagy a füstillat, valamint az is, hogy megfelelően sós legyen.
Virslitesztek és az Auchan termékeinek szereplése
Számos fogyasztóvédelmi és gasztronómiai blog teszteli rendszeresen a bolti virslikínálatot, hogy segítsen a vásárlóknak a választásban. Az Auchan termékei is rendszeresen szerepelnek ezeken a vakteszteken.
Index virsliteszt (sertés- és marhavirsli)
Az Index egyik virslitesztjén, ahol a kiváló magyar élelmiszer védjegyre pályázó termékek is szerepeltek, az Auchan bécsi sertésvirslije is bekerült a kóstolásra kiválasztott tizenhárom termék közé. A teszt során a virsliket magában kóstolták a kollégák, vízzel és kiflivel ellensúlyozva az ízeket. A virslifőzéshez vízforralót használtak, hogy a gyártói ajánlásoknak megfelelő elkészítés valósuljon meg. A tesztelők szubjektív, 1-től 5-ig terjedő skálán pontozták a termékeket külső megjelenés, állomány, illat és íz alapján. Az egyéni ízlés erőteljesen érvényesült, volt olyan termék, amelyet a többség bőven tíz pont fölé értékelt, de valaki szerint csak 8,5 pontot érdemelt. A maximális húsz pontot egyetlen termék sem érte el, de akadt egy 19 pontos.
Az Auchan bécsi sertésvirsliről konkrét részletes értékelés nem szerepel az Index tesztjében, csak az, hogy bekerült a válogatásba. A teszt általános tanulságai szerint a legmagasabb pontot elérő virsli sertés- és marhahúst is tartalmazott, és a legtöbb kolléga kifejezetten pozitívan értékelte, hogy jól roppan, kellemesen harmonikus illatú és ízű, többen kiemelték a kellemesen intenzív füstízt. A második legjobb is sertés- és marhahús felhasználásával készült, roppanós és kellemesen harmonikus ízű volt.
Kukuc.hu Füstli klónok tesztje (füstízű virslik)
A kukuc.hu blog egy tesztet szentelt a "Füstli klónoknak", ahol 7+1 különféle füstízű virslit kóstoltak meg és pontoztak 1-5-ös skálán. A vakteszt során az Auchan sajátmárkás füstli klónjának megjelenése megszólalásig hasonlított az Orsi hasonló termékéhez. Bár a virslik megjelenése nem teljesen egyezett meg, az elképzelhető, hogy Orosházán készül. Pontszámai a 6. helyet biztosították neki. A szakértői kritikák vegyesek voltak: "Nem kirívóan rossz. Füst és más semmi, de ez sem tudja elnyomni a döglött állatok szagát. Kicsit csípős utóíz. Ez is vicces hullámos lesz főzés után. A végei fura színűek. A külseje jó. Műfüst és valami pézsmapocok." Ezen értékelések alapján az Auchan füstízű virslije egy közepes, de nem kiemelkedő terméknek mondható, melynek íze és illata megosztotta a tesztelőket.
A TISZA Kormány első ülése - Ópusztaszeren 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS - #tiszapárt
Maradok a pénzemnél blog baromfi virsli tesztje
A Maradok a pénzemnél blog 2021-ben az országosan kapható, előrecsomagolt baromfi virsliket tesztelte vakteszt keretében, a Magyar Élelmiszerkönyv leírását szem előtt tartva. Fontos szempontok voltak az illat, íz és állag, különös tekintettel a fűszerek (bors, pirospaprika, zeller) és a füstillat érzékelhetőségére, a virsli homogenitására, textúrájára, tömörségére és roppanósságára, valamint az enyhén fűszeres, megfelelően sózott ízre. A virsliket közepes hőfokon főzték, 2-4 percig a forrástól számítva.
Ezen a teszten az AUCHAN baromfivirsli (egységára: 1990 Ft/kg) a tizenkettedik helyen hármas holtversenyben végzett a Tesco 4 virsli csirkehúsból termékével. Az Orsi füsti és a Lidl Pikok Frisli szintén ebben a csoportban volt. Az értékelés során a Lidl termékét puhának találták, míg az Auchan és a Tesco virslijét kellemesen roppanós állagúnak jegyezték meg. A blog egy korábbi baromfi virsli tesztjén szintén szerepelt az Auchan baromfivirsli, és ott is a középmezőnyben végzett, enyhe illat és íz jellemzi.
Pénzcentrum baromfi virsli tesztje (2020)
A Pénzcentrum 2020 végén 14 emberrel tesztelt 10 különböző baromfivirsli, főleg a saját márkás, legolcsóbb termékekre koncentrálva. A kóstolók három szempont szerint értékeltek: íz, állag és illat. Az Auchan ebben a tesztben kiemelkedően szerepelt.
- Az Auchan Frankfurti baromfivirslje toronymagasan nyerte a Pénzcentrum tesztjét, 7-es feletti átlaggal. Mindez úgy történt, hogy egy kiló belőle 1247 forintba került, azaz ár-érték arányban is ez a termék érte meg a legjobban.
- Az Auchan másik versenyzője, a hiper sima baromfivirslije nem sokkal maradt le az ezüstéremről, majdnem megütötte a hatos átlagot a maga 5,95-ös pontszámával. A termék kilójáért 1420 forintot kellett fizetni. Ráadásul ebben a virsliben volt a legmagasabb a baromfihús aránya (80%) az összes többi indulóhoz képest.
Az íz, állag és illat szerinti bontásban az Auchan termékei az élmezőnyben végeztek. Az állagot tekintve a Pénzcentrum szerint a 3. helyen végzett Auchan termék megelőzte a Spar S-budget társát. Az illatok alapján történő osztályozásban is az élen végzett az Auchan.
A Pénzcentrum verdiktje szerint az Auchan termékei taroltak ezen a teszten, és az első helyezett ár/érték arányban is a legjobb választásnak bizonyult.
Virsli elkészítése és fogyasztása
A virslifőzés tulajdonképpen felmelegítésről van szó, mivel a boltban megvásárolt termék már teljesen kész, azaz hidegen is meg lehet enni. Ennek ellenére a legtöbben melegen fogyasztják. A legtöbb teszten a virsliket forrásban lévő vízbe tették 2-4 percre, közepes hőfokon. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a virsli felmelegedjen, de ne főjön szét.
Mióta az eszemet tudom, a virslifőzés megszokott rituáléja minden szilveszteréjjelnek, függetlenül attól, hogy szűk családi körben, baráti társaságban vagy szórakozóhelyen töltöttem az éjszakát. Pontosan már nem emlékszem, mennyi ideig tartott, mire esetenként elkészült az éjfél utáni harapnivaló, ám biztos vagyok benne, hogy egyszer sem böngésztünk előtte elkészítési javaslatot, csak valameddig főztük a virslit.
Az irodai konyhában történő teszteléshez a vízforralót járatták csúcsra annak érdekében, hogy a megfelelő hőfokú, állagú és a gyártói elkészítési ajánlásoknak megfelelő termékek kerülhessenek lelkes és az elején még vállalkozó szellemű, laikus tesztelő kollégáink tányérjára. Ezzel a módszerrel elkerülhető volt a tűzriasztó beindulása, és mellőzhető lett a mikrohullámú sütő is. Egy lelkiismeretes nébihes szakember a kedvünkért utánajárt, hogyan érdemes irodai körülmények között virslit főzni úgy, hogy az étel valódi ízét érezze az ember.
A virsli népszerűsége egész évben töretlen, de szilveszterkor még inkább megugrik a fogyasztása. A Pénzcentrum kutatásai rendre azt mutatják, hogy a virsli szinte egyetlen magyar ünnepi asztaláról sem hiányozhat, és a passzírozott finomságból szinte minden magyar fogyasztani fog az újév első napján.
Vegán virsli a teszteken
Érdekes színfoltja volt az Index tesztjének egy vegán virsli bevonása is, amit a húsevő kollégák tudta nélkül tettek a kóstolók elé. A Just Veg! vegán frankfurti termék (200 gr, 599 forint) nem elsőként, de az elsők között került a tányérjukra. Azt, hogy nem sertésvirsli, végül senki nem szúrta ki, bár volt, aki egyszerűen csak annyit írt megjegyzésként, hogy értékelhetetlen. Akiktől a legtöbb, összesítve kilenc pontot begyűjtötte, azok is inkább a külső megjelenését, az állagát díjazták, megjegyezve, hogy ez nem virsli. Elhangzott az is, hogy ha virsliként forgalmazzák, lehet, hogy megérne egy közérdekű bejelentést. A legmegengedőbb kolléga ízre és illatra két-két pontot adott neki, érdekesnek minősítve. A többi tesztelő mélyen ez alá pontozta le a glutén- és szójamentes, füstölt és füstízesítésű hőkezelt növényi alapú terméket. Volt, aki ehetetlennek, más tömören szörnyűnek találta. Volt, aki szerint egyáltalán nem volt íze, más szerint épphogy az volt a baja, hogy van neki, de minek, mert műanyag. Akadt, aki szerint állagra elég pástétomszerű volt.
A műbélben forgalomba hozott termék egyébként javarészt vízből és kókuszzsírkészítményből áll, fehérjetartalmát jelentős részben napraforgófehérje adja, a színét pedig a vas-oxidnak köszönheti. A húsevő kollégák értékelése alapján még van hova fejlődni az ízesítéssel a vegán virslik piacán.
Fogyasztóvédelmi ellenőrzések és a virslik minősége
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szokásos éves fogyasztóvédelmi ellenőrzésének eredményei is rávilágítottak a virslik minőségi problémáira. A közlemény szerint két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. A fogyasztóvédelmi honlapról letölthető lista böngészése során derült ki, hogy az egyik kifogásolt termék - persze bőven lehet, hogy nem ugyanabból a minőségmegőrzési idővel gyártott tételből, mint amit az ITM vizsgált - bekerült egy korábbi tesztbe is. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója: a termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.
Ezek az ellenőrzések is azt mutatják, hogy a vásárlóknak érdemes figyelniük a termékek címkéire és az elnevezésekre. Amennyiben valaminek az elnevezésében nem szerepel a "virsli" szó, hanem rudacskát vagy valami egyéb fantázianevet írnak helyette, akkor biztos lehet benne a vásárló, hogy a termék nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv követelményeinek.
