Augusztus 20. Magyarország történetének egyik legjelentősebb napja, amely több évszázados hagyományokkal és mély szimbolikával bír. Ezen a napon nem csupán Magyarország államalapítását ünnepeljük, Szent István királyra emlékezve, hanem egyben az „új kenyér ünnepe” is. Ez a nap összeköti a múltat és a jelent, a hitet és a mindennapok kenyerét - szó szerint. Számtalan elnevezéssel illették már ezt a jeles napot az idők folyamán: Szent István ünnepe, Új Kenyér ünnepe, Magyar kenyér ünnepe, Alkotmány napja. Napjainkban az Államalapítás az államalapító Szent István király emlékünnepe. E legrégibb ünnepünkben jelen vannak a magyar történelmi hagyományok, a katolikus liturgia és Szent István államalapító tevékenységének köszönhetően az államalapítás története. Augusztus 20-a Magyarország születésnapja, és egyben az egyik legrégebbi nemzeti ünnepünk.
Mi történt augusztus 20-án?
Az ünnep történeti gyökerei: Szent István és az államalapítás
Augusztus 20. hagyományai egészen István király uralkodása idejére vezethetők vissza. Ekkor még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották, mert erre a napra hívta össze István a királyi tanácsot, és tartott törvénynapot Fehérváron. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szent István Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.
A mai dátumot Szent László királynak köszönhetjük, aki augusztus 20-ára tette át az ünnepet, emlékezve arra, hogy 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában. Ez akkor a szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
Az "új kenyér ünnepe": Hagyományok és szimbolika
Augusztus 20-a nem csupán Magyarország államalapításának napja, hanem egyben az „új kenyér ünnepe” is. Ez a nap összeköti a múltat és a jelent, a hitet és a mindennapok kenyerét - szó szerint. A „kenyér ünnepe” mélyen gyökerezik a magyar hagyományban. A kenyér ehhez az ünnephez azért kapcsolódik, mert augusztus közepe a betakarítás időszaka - az első, friss búzából készült kenyér megszentelése pedig az új termésért való hálaadás része lett.
A néphagyomány szerint aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret, s mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért e hónapot az Új Kenyér Havának is nevezik. A termény betakarítását a hálaadással ünnepelték. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték azt. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep. Ezt az aratószokást sok helyen még a mai napig tartják.
Sokan úgy tudják, hogy Szent István királyunk augusztus 20-i ünnepét a II. világháború után, központi, hatalmi szóval alakították át az új kenyér ünnepévé. Ez részben igaz is, de már korábban is voltak törekvések arra nézve, hogy a hagyományos júliusi aratóünnepek, aratófelvonulások dátuma augusztusra kerüljön át. Sőt, hagyományosan Szent István napjára sült ki az első kenyér a frissen learatott búzából, így ennek az ünnepnek valóban vannak régebbi gyökerei.
A kenyér a magyar kultúrában: Élet, otthon, bőség
Az ember legalapvetőbb élelmiszere, vagyis a kenyér, mindig is az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálta. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.
A magyar konyhában hagyományosan szinte mindenhez jár egy szelet kenyér, a pörkölthöz éppúgy, mint a zsírosabb levesekhez. De ettük-esszük szalonnával, kolbásszal, vajjal, sőt, zsírral megkenve is. Külföldi szemmel talán kicsit bizarrnak tűnhet a sertés-, kacsa- vagy libazsírral megkent kenyér, hazánkban viszont közkedvelt étel sóval, pirospaprikával, lila hagymával ízesítve. A pirítós kenyérre fokhagymát dörzsölünk, így számít országszerte kedvencnek. A gyerekkornak pedig elmaradhatatlan kísérője az édes, vajas-mézes vagy vajas-lekváros kenyér.
Babonák a kenyér körül
Nem csoda hát, hogy a kenyérhez mint a bőség és a termékenység szimbólumához már ősidők óta számos népszokás és babona kapcsolódik. Pénteken, különösen nagypénteken nem volt szabad fogyasztásra szánt kenyeret sütni, de Luca és Borbála napja is tilalmas volt. A szemmel verést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, a tésztát nem volt szabad megdicsérni sem. Az új házba kenyeret és sót vittek, hogy a háziak jólétét biztosítsák. Az esküvő után is kenyérrel és sóval kínálták az ifjú párt. Betegségek gyógyítására is használták a kenyeret, halottak napján pedig kenyeret is tettek az asztalra a hazalátogató eltávozottaknak. Természetesen az egyházi liturgiában is központi szerepet kapott a kenyér, illetve a szentelt ostya.
Mi történt augusztus 20-án?
Így készült régen a kenyér
A magyar kenyerek klasszikus alapanyaga a búza. A Dunántúl egy részén, a Duna-Tisza közén, illetve a Nyírségben azonban rozsból is sütöttek kenyeret, Székelyföldön pedig árpából és kukoricából. A kenyér sütése hagyományos kovászolással készült. A liszt átszitálása után a kovászt a liszthez keverték, és több órán keresztül érlelték, később pedig összegyúrták liszttel, sóval és vízzel, majd jöhetett a kelesztés. A dagasztást rendszerint éjszaka végezték, majd tovább kelesztették a tésztát. Reggel szakajtókba szedték ki, itt pihentették tovább, amíg felfűtötték a kemencét. Sütőlapáton vetették a kemencébe a kenyeret, ami akár több óráig is sült. Az asszonyok általában egy hétre előre sütöttek, többnyire szombaton, hogy a vasárnapi ebédre készen legyen a friss kenyér. Ünnepekre, különösen húsvétra tejjel, cukorral, tojással dúsított tésztából kelt kalács készült.
Az ünnep változásai és a rendszerváltás utáni újjáéledés
A II. világháborút követően az országgyűlés kezdeményezte az ünnep eredeti jelentésének megváltoztatását, ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. Néhány év múlva ismét megváltozott az ünnep tartalma. Az egykori hatalom 1950-től a Népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új - szocialista - államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették.
A rendszerváltással végre újra élni kezdtek a régi hagyományok, ősi tradíciók. 1991-ben az Országgyűlés ezt a napot állami ünneppé nyilvánította. A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet is. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Az augusztus 20-i ünnepségek: Szakrális és világi programok
Mára augusztus 20-a igazi családi ünneppé vált. A családok felkerekednek, és színes programokon vehetnek részt, pl. kézműves foglalkozások, kenyérsütés, népi játékok, régi mesterségek kipróbálása.
Az ünnep komolyabb, lelki, liturgikus része az ünnepi szentmise és a Szent Jobb körmenet. Ünnepünk szakrális jellegét erősíti az, hogy 1818-ban Ferenc császár engedélyt adott Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozására. A Szent Jobb feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István Bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik.
A hivatalos ünnep minden évben Budapesten, a Kossuth téren kezdődik, Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával és a tisztavatással. Budán minden évben megrendezésre kerül a mesterségek ünnepe. Itt több száz mester látványműhelyeit lehet megtekinteni, és a legkülönfélébb szakmák rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Itt mutatják be Magyarország tortáját és cukormentes tortáját is.
Mi történt augusztus 20-án?
Kenyéráldás és kenyérverseny
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és szétosztják a darabjait. A legtöbb városi gyereknek augusztus 20-a csupán a várva-várt tűzijátékot jelenti, míg a kisebb településeken még él az új kenyér ünnepének hagyománya, ahol a gyermekek alig várják, hogy megszegjék a kemencében sült ropogós, nemzeti színű szalaggal átkötött cipót.
Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. Három kategóriában hirdetnek versenyt, a legjobb búza-, rozs- illetve innovatív kenyér címért lehet harcba szállni.
Az ünnep fénypontja: A tűzijáték
Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg. Az égi fényjátékhoz 1938 óta zenei aláfestés is tartozik. A tűzijátékok az ország egész területén megrendezésre kerülnek, azonban a budapesti tűzijáték vált az ünnep igazi szimbólumává, mely idén igazán különleges látványelemekkel nyújt maradandó élményt az ünneplőknek. A legtöbb városi gyereknek augusztus 20-a csupán a várva-várt tűzijátékot jelenti.
Állami kitüntetések augusztus 20-án
A 2012. évi alaptörvény értelmében augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
