A csigák világa rendkívül sokrétű, és bár főleg kezdő akvaristák tekintenek ferde szemmel az akváriumban megjelenő csigákra, sokan óriás csigainváziót vízionálnak már néhány egyed feltűnésekor is, pedig nem kell tőlük félni! A vízicsigák rendkívül változatosak méretüket, táplálkozásukat és szaporodásukat tekintve. Léteznek kopoltyús csigafajok, de ismerünk tüdővel lélegzőt is. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. Az egészen pici 0,5 cm-es csigáktól a termetes 10-12 cm-es méretű óriásokig számtalan faj ismert az akváriumban. Táplálkozásuk is változó, de többségük algákat, illetve egyéb szerves anyagokat fogyaszt.
Akváriumi csigák: Hasznos lakók vagy rettegett invázió?
Fontos megjegyezni, hogy egyes vízicsigafajok jól és gyorsan szaporodnak, míg mások petéi nem képesek kikelni akváriumi körülmények közt. Éppen ezért, ha valaki csak azért nem tart csigákat, mert fél a nagy szaporulattól, számukra megnyugvást jelenthet az a tény, hogy vannak akváriumi körülmények közt szaporodni képtelen csigák is.
Csiga „fertőzés” és elszaporodás az akváriumban
Bizony, ez számtalanszor előfordul. Sokféleképpen „befertőzhetjük” akváriumunkat csigákkal. A leggyakoribb eset, hogy növényekkel érkeznek a kéretlen potyautasok. Még akkor is előfordulhat, ha átnézzük a növényt és nem találunk rajta egy csigát sem, hiszen behurcolhatunk akár egy pár petét is valamelyik levél alsó fonákján.
Vajon mi az oka az elszaporodásnak? A válasz nagyon egyszerű és még csak nem is a csiga „hibája”. Mint azt a bevezetőben említettem, a csigák algákkal és szerves maradékokkal táplálkoznak (most nem említve a viszonylag kevés valóban növényevő fajt, mert az elterjedt vízicsiga fajok az akváriumban nem azok). Tehát a csigák azért szaporodnak el annyira, mert nagyon ideális környezetbe kerülnek. Sok alga, sok lehullott haleleség, netán éppen bomlásnak induló növényi levelek stb.
A csigák elszaporodásának megelőzése és kezelése
Először is, a csigák elszaporodásához vezető okokat kezdjük el felszámolni. Pl. ne világítsuk túl az akváriumot, ami algásodáshoz vezet. Ne etessük túl halainkat. Takarítsuk sűrűbben a medencét és szedjük ki az elhalt leveleket az akváriumból.
Van egyéb eszköz is amivel csökkenthetjük az „özöncsigák” számát. Nagyon hatékony módszer, hogy az akváriumba táplálék konkurenst telepítünk. Mi lehet ez? Lehetnek ezek algaevő halak. De lehetnek az aljzaton keresgélő, a talajra lehullott ételmaradékot fogyasztó páncélosharcsák (Corydoras). Vagy akár remek választás lehet a garnélák tartása is.
Ritkíthatjuk őket manuálisan is. Tegyünk forrázott uborkát, vagy salátalevelet az akváriumba éjszakára. Reggelre ellepik a csigák, melyet így könnyedén kiemelhetünk a behelyezett uborkaszelettel egyetemben.
Vannak olyan élőlények, amelyek kifejezetten a csigák fogyasztására specializálódtak. A leghihetetlenebb talán mind közül a csigaevő csiga (Anentome helena), mely bénító mérget fecskendez az óvatlan csigába, majd kényelmesen felfalja azt. A csigaevő halak már jóval ismertebbek (Bótia, gömbhal).
9 legjobb csigaevő hal 🐡
Aki nem szereti megfogni a csigákat (nem értem miért) annak készült ez a kis szerkezet, mellyel kontaktus nélkül leszedhető az üvegről a csiga. Ha létezik olyan, aki csigafóbiás, akkor a termék neki készült. Továbbá léteznek csigacsapdák is, melyek szintén kisebb nagyobb sikerrel, de működnek.
Az akváriumi csigák hasznos tulajdonságai
Mert elfogyasztják az algát és helyettünk tartják tisztán az akváriumot. Persze vannak olyanok amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem esznek algát, de kedvelik a szerves hulladékot, míg mások még az ecsetalgának is nekiállnak, de a tablettás eleségre rá sem néznek.
Népszerű akváriumi csigafajok
Amennyiben nem az „özöncsigáról” van szó (pl. Magyar nevén, hagymacsiga, zebracsiga, sisak csiga stb. Rendkívül jó algaevők, közepes méretűek és van egy nagyon jó tulajdonságuk: - nem képesek édesvízben szaporodni! Jobban mondva, petéik nem kelnek ki édesvízben.
Clithon corona (Süncsiga)
A Clithon corona (Süncsiga) az egyik legszebb, akváriumban is jól tartható csigafajta. A nevét a háza hátsó részén található tüskeszerű kinövésekről kapta. Számos mintázata elterjedt. Alapszíne a sárgától az aranybarnán át a feketéig terjed. Ezen fekete csíkok, vagy cikk-cakkok futnak végig. Algaevő, előszeretettel fogyaszt zöld, illetve barna algát. A növényeket nem bántja, ezért kiváló lakója lehet egy növényes akváriumnak. Petét rak, melyek édesvízben nem kelnek ki.
Tylomelania sp.
Az eddig felsoroltakkal ellentétben ez a tüneményes csigusz - Tylomelania sp - nem igazán algaevő. Inkább szépségéért és bohókás mozgásáért szeretjük. Egy hosszabb lélegzetvételű bemutató olvasható róluk ebben a másik bejegyzésben.
Az akvaristák által kedvelt csigafajta: A maláj tornyos csiga (Melanoides tuberculata)
Az akvaristák által kedvelt csigafajta, mert megeszi a fölösleges haltápot és a vízinövények lehullott leveleit és átszellőzteti a talajt. A növényeket nem rágja meg és a halakkal nem törődik. Túletetés esetén azonban igen hamar képes elszaporodni. Na ő aztán tényleg szapora! Mi növényes akvaristák nem kedveljük, mert az általunk használt agyagos talajokat az állandó túrása tönkreteszi.
Néhány éve még a legismertebb kereskedésekben kapható csigafajta volt. Azonban 2012-ben az EU tiltólistára tette és invazív fajjá nyilvánította. A Dél-Amerikából származó csiga Olaszországban és Spanyolországban jelent meg először és kezdte el kiszorítani az őshonos fajokat. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy abban, hogy az ilyesmi ne fordulhasson elő, nagy felelőssége van az akvaristáknak is, bár nagy valószínűséggel ebben az esetben nem erről volt szó, mert a Spanyol és Olasz folyókban nem az akvarisztikában elterjedt Pomacea faj jelent meg.
Anentome helena (Csigaevő csiga)
A felsorolás végére hagytam a lopakodó bérgyilkost a Helena csigát. Zsákmányukat általában csapatmunkával ejtik el. Miután elkapták áldozatukat az elejtett zsákmány szájadékát megkeresik és a testbe fúrva bénító szívó szájszervükkel a testnedveket szívják ki. A Csigaevő csiga heti 2-3 csigával táplálkozik. Előszeretettel fogyasztják a száraz eleségeket is. Kellő eleség szerzés esetén a csigaevő csiga nem minden csigát támad meg.
Gumikerék csiga (Neritina natalensis)
Az utóbbi évek legnépszerűbb és talán legszebb csigája. Háza külleme elragadó mintákban és színekben pompázik. Alapszínük nagyon változatos, a teljesen vöröstől a sárgán át, barna vagy akár narancssárga is lehet. Ezután következik az, ami igazán bájossá teszi: apró fekete csíkok tömkelege, melyekből kirajzolódik egy gumiabroncs nyomhoz hasonló minta. Ebből ered az elnevezése. A mintázat minden csigánál eltérő, gyakorlatilag nincs két egyforma ház, mintha mindegyik egyedileg, kézzel készült volna. Mivel vadon fogott csigákról van szó, házuk gyakran sérült. Küllemük mellett nagyon jó algaevő tulajdonsággal is rendelkeznek, a növényeket nem bántják. Édesvízben nem szaporodik, viszont petéket rakhat, amelyek kifejlődéséhez sós víz szükséges. Lehetőség szerint inkább kemény és semleges, vagy lúgos vizet preferálják, hogy megfelelően tudjon növekedni a házuk. Akváriumukat érdemes lehet fedni, mert könnyen kimászhatnak.
Super Mario csiga (Faunus ater)
Ez a Borneóról származó, elbűvölő kinézetű csiga első látásra ijesztő lehet kinézete miatt, valójában ártalmatlan és nagyon hasznos. Nevét a Super Mario főgonoszához hasonlatos tüskés háza miatt kapta. Rendkívül jó algaevő. Amellett, hogy a legtöbb, más csiga által fogyasztott algát is eltünteti, az egyetlen ismert élőlény, aki a ciano algát is hajlandó megenni.
Rohamsisak csiga (Neritina pulligera)
Szinonímák: Nerita bruguierei (Récluz, 1841), Neritina bruguierei (Récluz, 1841), Neritina bruguieri (G. B. Sowerby I, 1836).
Természetes élőhely: A gyorsabb folyású folyókban és patakokban és folyótorkolatokban őshonos, ahol a köves aljzat közelében él.
Leírás: A Rohamsisak csiga nevét a háza formájáról kapta, mert felülről nézve tojás alakú, és egy katonai sisakra emlékeztet. A ház színe a barnától a feketéig változhat, felülete gyakran fényes. Nagyon elterjedt az Indiai-óceán partvidékén, ezért sokféle vízparaméterhez képesek alkalmazkodni, nagyon szívós kis jószágok. Nagyon jó algaevők, és az egészséges növényeket sem bántják, ezért a növényes akváriumokban is telepíthetők, megeszik a zöld és barna algákat is. Az akvárium vize inkább kemény és semleges, vagy lúgos legyen, hogy megfelelően tudjon növekedni a csigák háza, ugyanis a túl savas vízben, ahol kevés az oldott kalcium a vízben, a csigaház könnyen lepusztul. A Rohamsisak csiga édesvízben nem szaporodik, ami akár pozitívum is lehet, mivel nem tud túlszaporodni az akváriumban. Petéket raknak, amelyek kifejlődéséhez teljesen sós víz szükséges.
9 legjobb csigaevő hal 🐡
Ausztrália különleges csigái
Ha épp Ausztrália nyugati és északi részén járunk, egy kis szerencsével találkozhatunk a világ legnagyobb haslábújával. Ez a faj a világ legnagyobb csigája és a bolygó legnagyobb élő, héjas csigája. A Tritonkürt csiga (Charonia tritonis) lenyűgöző méretével és ökológiai jelentőségével emelkedik ki.
A Tritonkürt csiga (Charonia tritonis) és a Nagy-korallzátony megmentése
A Tritonkürt csiga a puhatestűek megfigyelései során kimutatták, hogy étrendjük nagy részét a soksörtéjű gyűrűsférgek teszik ki. A tanulmány szerzői az állatokat az üledékből óvatosan eltávolították, és azt látták. „A hosszú, kinyújtható szájszerv elengedhetetlen a nagyméretű férgek megszerzéséhez, mivel azok messzire vissza tudnak húzódni járataikba.
Óriás tengeri csigákat tenyésztenek és engednek szabadon a Nagy-korallzátonynál ausztrál kutatók, hogy így irtsák ki a pusztító töviskoronás tengericsillagot. Az Ausztrál Tengeri Kutatóintézet (AIMS) szakértőinek hétfői közlése szerint 454 ezer amerikai dolláros támogatást kaptak a szövetségi kormánytól a tenyésztési programra, írja az MTI. A tritonkürtcsiga (Charonia tritonis) természetes ellensége a töviskoronás tengericsillagnak (Acanthaster planci), mely kártevő a korallzátony pusztulásának egyik fő oka. Egy négyzetkilométer területen mintegy 150 ezer ilyen kártékony állat is élhet. A tritonkürtcsigát, mely akár 50 centiméter hosszúra is megnőhet, az 1960-as években házáért vadászták, emiatt a kihalás szélére került. Töviskoronás tengeri csillagot fogyasztó tritonkürtcsiga Forrás: Biosphoto/Yann Hubert / Biosphoto/Yann Hubert. Az AIMS júniusban kezdődött projektje keretében már több mint 100 ezer úszó lárva kelt ki. Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint ha a kutatás sikeres lesz, a tritonkürtcsigák elkergethetik a töviskoronás tengericsillagokat a korallzátonyról.
Mount Kaputar rózsaszín csigái (Triboniophorus aff. graeffei)
és csak esős éjszakákon másznak elő rejtekhelyeikről, hogy leegyék a fákról a penészt és a mohát. Ám, az ilyen jószágok nem csak növényeken élhetnek. A tudományos nevén Triboniophorus aff. graeffei egy húsevő szárazföldi rózsaszín csiga. Ami a hegycsúcson kalandozva, kannibál módjára más növényevő csigákat keres magának táplálékul. A Triboniophorus aff. graeffei igazából csak egyike a három kannibál csigafajtának, amik Mount Kaputar rózsaszín csigái néven híresültek el és a hegyen laknak. A helybéliek (Mount Kaputar National Park, Kaputar, Új-Dél-Wales, Ausztrália) régóta beszámolnak arról, hogy nagy esőzések után látják a bizarr rózsaszín meztelen csigákat a környéken, de a kutatók csak a közelmúltban erősítették meg a csigák létezését.
A Mount Kaputar nyirkos esőerdeinek különleges ökoszisztémája van. Ez az alpesi erdővel borított piciny sziget csupán körülbelül 10 négyzetkilométer. A tudósok úgy hiszik, ez a terület az elmúlt kor ereklyéje. Amikor még Ausztrália keleti felének nagy részét nyirkos esőerdő borította, és hogy talán hosszú időre eltűnt volna, ha egy vulkán ki nem tör Mount Kaputarban körülbelül 17 millió évvel ezelőtt. A vulkánkitörés egy olyan magasban lévő menedéket eredményezett.
Ha bizonytalan vagy a csigák vásárlásával kapcsolatban vagy bármi ehhez kapcsolódó kérdésed lenne, kérjük keresd ügyfélszolgálatunkat, örömmel segítünk!